(985) Ez lenne a magyar jövő?

Tibor bá’ online

 

~00000Forrás: Al Jazeera – A görög Odisszea:   A gazdaságilag földbe döngölt Görögországban naponta 1000 ember veszíti el a munkáját. Ennek ellenére látszólag a nagyvárosokban nyoma sincs a nyomornak, de a gazdasági krízis nyomai felfedezhetők a több száz bezárt üzlethelyiség kirakatain keresztül. Jelenleg a 4 millió munkaerőt képviselő Görögországban több mint egy millióan vannak munka nélkül. Miközben a fiatalok körében a munkanélküliség meghaladja az 58 százalékot. A fennmaradásért való küzdelemben többen a korábban oly sok jót ígérő városokból visszatérnek a falvaikba.

A meginterjúvolt Kostas Bozas egy hónapja még bankalkalmazott volt, ma már munkanélküli, és készül visszamenni apja házába, egy Tesszaloniki környékén elhelyezkedő faluba, ahol a jövőjét tervezi megtalálni. „Biztos állásom volt, de most 50 éves koromra a legokosabb, ha újra gazdálkodó leszek, és az apám megtanít azokra a dolgokra, amiket ő is az apjától tanult.” Ezrek térnek vissza a gazdálkodáshoz, mert miközben a gazdaság szabad eséssel tart a nulla felé, miközben a mezőgazdaság munkalehetőségeket kínál.

„Fizikai munkáról van szó, egy olyan lány részére, mint amilyen én vagyok, ez nagyon nehéz. Én Athénban nőttem fel, ahol mindent megkaptam. Most  pedig ásnom kell. Scartlett O’Harának érzem magam – a föld az egyetlen reménységem. Úgy gondolom, ha van földed, akkor élelmiszerhez jutsz, és bármit termelhetsz, és boldog is lehetsz. A kormánytól semmit se várhatunk, ezt már többször is bebizonyították. Évek óta látjuk, hogy a kormány semmire se jó, ezért a kezünkbe kell venni a sorsunkat.” Nyilatkozott Alexandra Tricha, aki korábban tudományos munkatárs volt. Amikor elhagyta a várost és éti-csiga tenyésztésbe kezdett, mindenki azt hitte, hogy elment az esze. Jelenleg a vállalkozása kitűnően prosperál.

A városokból menekülők nem mindegyike teszi ezt önszántából. Van, aki a visszatérésre játszik és a családi menedékhelyet csak ideiglenesnek szánja. Christos Kozakis mindig azt tartotta, hogy sose fog visszatérni szülei házába, de amikor Athénban a luxus autókat forgalmazó vállalkozása összeomlott, ő és a felesége úgy gondolták más választásuk nincs, mint visszatérni a vidékhez.

„Az ember úgy érzi, hogy hozzá van kötve a gyökereihez, ami egy jó érzés…… Csak az ad keserű ízt a szájba, hogy ha más dönt helyetted. Korábban rám lett erőltetve…… ne értsd félre, nem a munka ellen van kifogásom. Ha kell gépkocsikat mosok. Nem érdekel, csak hadd dolgozzak, hadd tudjam eltartani a feleségemet, a gyermekeimet. Megszakad a szívem…… Ez az én országom, mi nem vagyunk tolvajok, nem vagyunk lusták, mi fizetünk adót.”

Az emberek tömegesen térnek vissza a falvakba, a földekre, amit a városi ellehetetlenedés, és a remény egy jobb, izgalommentes élet reménye forszíroz ki a visszavándorlókból. Egyeseknek be fog jönni a számítás, másoknak talán nem, de valamennyien úgy döntöttek, hogy nem várnak a kormányra, vagy bármi másra, hogy cselekedjen helyettük. Innentől a jövőjük a saját kezükben van.

Tehát a görögök megpróbálnak a veszteségeikből egy új életet teremteni a gazdag és termékeny termőföldjük segítségével.

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

 

106 gondolat erről: „(985) Ez lenne a magyar jövő?

  1. Magyarul arról van szó, hogy rájöttek nincs többé szükség a lufifújásra. Tulajdonképpen nem is tartott olyan sokáig hiszen az ő szüleik még termeltek azaz valós értéket teremtettek. Nyugat-Európában ez már sokkal de sokkal nehezebb lesz, ahol generációkon keresztül úgy éltek, hogy mára annyi a túlélési esélyük mint az állatkertben felnőtt pandának. És ezt most nem lenézően vagy lekicsinylően mondom. Mert tényleg nem tehetnek róla, ha én is odaszülettem volna valószínűleg én se tudnám hogyan kell jószágot nevelni, növényt termeszteni, feldolgozni, tárolni satöbbi. 20 év tapasztalatát amit ráadádul az ember gyerekkorától kezdve természetes körülmények között tanult meg, képtelenség pár év alatt elsajátítani. Márpedig ha tényleg ez előtt a jövő előtt állunk akkor az nagyon kegyetlen lesz sokak számára.

  2. Azért akinek van némi sütnivalója az megszerzi az egyetemen pár év alatt a agrármérnöki diplomát…ha azt meglehet tanulni akkor azt is,hogy mikor mit vetünk,ültetünk hogyan oldjuk meg a növényvédelmet,ápolási munkát és hogyan raktározunk télire.
    Ha beüt a szar lesz elég ember a földekre a közmű és energia hiányt is meg lehet oldani.Persze ez nem mindenkinek fog rendelkezésére állni.

  3. 2. Ejha

    100 évvel ezelőtt a parasztnak ehhez nem kellett egyetem meg agrármérnöki diploma.

    Nem tudom most mit tanítanak, de 30 évvel ezelőtt oktatástechnikus voltam a meőgazdasági egyetemen… Hát kőkemény nagyüzem ment…
    Ma pedig inkább „földhözragadtabb” módszerekre lenne szükség.

  4. Pénzügyi világháború folyik. Most olvastam, hogy 20 tonna törtarany hagyta el Mo.-t. Minél előbb észbekapunk, ahogy a görögök is, akik már rájöttek arra, hogy csak felhasználják őket, ahogy a legtöbb európai kis országot arra, hogy a dollár minél tovább kitartson az euroval szemben, hogy aztán magával ránthassa a szakadékba. Önrendelkezés és önfenntartás mind egyéni és országos szinten a túlélés feltétele lesz.
    http://www.antidogma.hu/node/3721

  5. Agrármérnöki diploma… Az bizony betyárosan hasznos lesz amikor a kaszát meg kellene tartani úgy, hogy mikor este hazaindul a muki, ne kelljen kölcsönkérni egy bal lábat bokától lefele. És én itt most ki is szálnék ebből a vitából, mert szerintem sehova nem vezet. Pontosan nem érted miről beszélek.

  6. 5:
    Jó akkor én meg felveszem a staféta botot. ejha! Már többször észleltem, hogy a dolgokat nem a gyakorlati oldalról nézed. A gazdálkodó életformát nem lehet könyvből, iskola padból megtanulni. Azt 6 éves kortól kell átvenni. Gyerekkoromban minden évben a nyarakat Kiskunfélegyházán töltöttem, paraszt fiúk között, akik „szórakozásból” acél-kő és tapló segítségével tüzet csiholtak, a taplót maguk késíztették. Ragyogóan bántak a bicskával, például furulyát faragtak. Az eszük ráállt az állandó barkácsolásra. Semmit se kaptak meg, mindent meg kellett csinálniuk. 15 évesen már teljes értékű férfiak voltak. Tudták, hogyan kell lefogni egy disznót leszúrás előtt. Milyen fából és hogyan kell nyelet faragni egy baltába. Ha kitört a szekér kereke egyből tudta mit kell megemelni és hogyan, mert fantasztikus jó, probléma megoldó készség alakult ki bennük. Ezt akarod te pótolni egy diplomával? Szerinted egy diplomás agrármérnök a 6 hetes csirkékből ki tudja válogatni melyikből lenne kakas, de valójába ki lesz rántva, mert csak a tyúk tojik tojást, a kakas csak zabál? Vagy meg tudja javítani az életlen metszőollót? Fog tudni szemezni, vagy csak le tudja rajzolni, hogyan kell? Szóval ilyesmi!

  7. Mit is írtam ? Azt,hogy a társadalom egy jelentős % rendelkezik annyi intelligenciával,hogy akár diplomát is szerezhetne ebből mi következik,hogy nem teljesen hülye a társadalmunk mert megtud tanulni több száz/ezer oldalt is ha arra van szükség,vagyis ahogy tolódunk a kiterjedtebb mezőgazdaság felé egyre több ember fog áttérni a mezőgazdaságra,pont erről szól a cikk is,a görögök egy része visszatért a gazdálkodáshoz mert így hozta a helyzet,nem volt könnyű(ízlés dolga) de élnek és ehhez kellett az akarat a tudás ami származhat az ősöktől,könyvekből,iskolából is.
    Náluk előbb jött el az,hogy ha szerintük átmenetileg is de visszatértek egy stabilabb életmódhoz mert a jelenlegi gazdaságuk nem teljesen megfelelő ahhoz amit végezni szeretnének vagy éppen eddig bezárólag végeztek.

    Nem olvastam az előző hozzászólásomban sehol,hogy nekünk agrármérnökökre van szükségünk vagy valaki belelátta?

    5 egyébként aki nem tud rendesen kaszálni az használhat lábszárvédőt is vagy nem? nem igazán macsó? ja igen a szittya magyar legény akinek megcsillan a napégette barna bőrén a napfény az már úgy születik kaszával a kezében neki nem kell semmi külső behatás ő már ösztönből tud kaszálni:)
    Hm…6 évesen nem tudtam biciklizni aztán az utcában lakó gyerekekkel 2 délután folyamán megtanultunk,szóval amíg nem tudtam biciklizni én már le voltam írva a társadalom számára? aztán mégis megtanultam és 2 nappal a képzeletbeli kizárásom után már teljes jogú tag lehettem?
    Egyébként meg kellene kérdezni az agrármérnökiseket is arról,hogy mi a véleményük a lesajnálással kapcsolatban esetleg visszakérdez pár nagyüzemi de attól még hasznos dologgal kapcsolatban akkor meg megy a wikipédián halászás,hogy visszvághassunk,mert nekünk nincs meg ez a tudás fejben.

  8. 6 Bizony így van ahogy írtad Tibor bá !
    Nagyon jól látod,szóval nemsokára újra értéket fog képviselni az idősebbek tudása attól függetlenül,hogy ő már huzamosabb ideig nem tudja végezni az éppen aktuális munkafolyamatot viszont a korábbi esetleg több évtizeden átívelő rutinja,technikája még mindig tökéletes ezért át tudja adni azt a fiataloknak akik a maguk leleményességével még hozzátehetik a magukét és kialakul egy a követelményeknek megfelelő pl:kaszálási/ásási/kapálási/öntözési stílus.
    Te is tudás adsz át Tibor bá mind az elméleti és gyakorlati oldalról.
    Egyet gondolunk mindannyian csak éppen valakit mindig támadni kell mert az egyetértés az vérciki nem menő vagy csak nem vagyok szimpatikus ez is benne lehet:)

  9. Szerintem ami az én harmincas generációmra ill, a fiatalabbakra vár azt csak a két dolog ötvözésével esélyes „átvészelni”. Tudjuk hogy az iparosodott kor embere az olcsó nagy hatásfokú energiák bűvöletében kiszanálta a hagyományos termelési módszeket, ezzel lerombolva elsősorban környezetét és hagyományait stb. A ma tanultak nem lesznek használhatóak a jövőben, a fizikum, a kitartás hiányzik tömeges az enerváltság. Rengeteg olvasással még több munkával és gondolkodással tudom hogy van esély.
    Házi könyvtárak melyekben fellelhetőek a gazdálkodás felmerülő gondjaira a „google nélküli” válaszok. Ha az ember szervesen szétválasztja a neki hasznos információt akkor hihetetlen módon, de a mai teknokrata mezőgazdasági anyagokból is sokat hasznosíthat egy olajmentes korszakra. A mai falusi fiatalok zöme sajnos saját tönkremenésén is munkálkodik tisztelet a kivételnek. Szellemileg és fizikailag lelkileg is a lehető legmagasabb fordulatra kellene kerüljön az ember amikor is beköszönt a lebomlás és az azt követő lokalizáció újraéledése. A közösség újraszerveződése is nagyon fontos kérdés, sajnos mint tudjuk elemi szinten sem nagyon működik közöttünk.

  10. Nem bírom ki hogy a fene esne bele abba a hülye fejembe, pedig tudom hogy semmi értelme sincs. Figyelj. Pontosan leírtam hogy nem lesajnálásról van szó. Egyszerűen arról, hogy amit írtál, és azt írtad, idézem szó szerint: „…ha azt meglehet tanulni akkor azt is,hogy mikor mit vetünk,ültetünk hogyan oldjuk meg a növényvédelmet,ápolási munkát és hogyan raktározunk télire.” Nem az a kérdés, hogy meg tudod e tanulni, hanem az hogy képes vagy-e elsajátítani olyan gyakorlati és sok esetben teljesen megmagyarázhatatlan forrásból származó tudást amit te magad sem tudsz,hogy honnan van, egyszerűen csak tudod és kész. Pontosan amit Tibor bá’ is leírt 15-16 évesen ezek a képességek ott vannak az agyadban. Ezeket nem tudod, ezek nem ismeretek, nem fogsz wikipédia után menni, hanem magától fognak összeállni az agyad egy teljesen ismeretlen zugában. Nehogy azt gondold, hogy más területen nincs ez így. Ha mondjuk valaki egy gettóban nő fel, és gyerekkorában megtapasztalja mit jelent az a fajta túlélés biztos lehetsz benne, hogy idősebb korában is „ösztönösen” tudni fogja hogyan kell kezelni vagy ne adj isten alkalmazni azt a tapasztalatot. A kaszára visszatérve pedig természetesen nem arról van szó, hogy le fogod vágni a lábad. Csak éppen nem fogod tudni megfogni rendesen, nem fogsz tudni vele rendet vágni, állandóan belevágsz a földbe, szétmegy a derekad satöbbi. És nem fogja neked senki se megmutatni mert egy 40 éves emberrel már nem lehetek olyan türelmes mint a fiammal, sőt pofán se törölhetlek ha azt látom hogy hülyeséget vagy veszélyes dolgot csinálsz vele. De a lényeg… A kasza az csak egy dolog a kábé kismillió egyéb dolog mellett. Macsóság… ugyan már. Egy paraszt úgy dolgozik hogy a lehető legkevesebb energiát veszítsen munka közben, hogy még többet tudjon egy napból kihozni. Ha ezeket a dolgokat nem tudod, akkor az egész csak tökölés és szenvedés lesz, amiben az csak egy dolog hogy betegre dolgozod magad, de ugyanakkor az egész munkád eredményességére is kihat nap mint nap. És hidd el, ezt nem azért mondom mert most lenéznélek emiatt. Saját magamba nézek és azt mondom, se türelmem nem volna hogy megtanítsam ezeket neked se reális esélyét nem látnék rá. És hidd el, más sem fogja. Maximum a gyerekének. És cseppet se gondold, hogy én aztán hú de mindent tudok. Egy lószart. Sorolhatnám, hogy miket nem sajátítottam el, és kellene kérnem mások segítségét de minek? Nem akarok itt parasztos ki mit tudott kezdeményezni. A lényeget Tibor’ bá pontosan leírta.

  11. 8:
    csokacsaládnak azért nincs kedve írni, mert a válaszaidból jól kivehető, hogy nem vagyunk egy hullámhosszon. Nézd 30-40 évesen nem lehet megtanulni azt, amiről írtunk. Ha a 10 éves unokám itt lenne mellettem, amikor fúrok-faragok, akkor lenne esély átadni valamit, addig, amíg át tudom adni, de hát ilyen nincs. 30 alatt senki se látja a sötét jövőt. – Különben megnyugtatlak, hogy sose megyek a wikihez, mindent fejből csinálok. Egyszerűen nincs időm wikizni.

  12. 11 Tibor’bá

    „Nézd 30-40 évesen nem lehet megtanulni azt, amiről írtunk.”

    Kicsit vitatkoznék ezzel. Én 50 körül cseréltem a csavarhúzót kapára, fejszére, kolbásztöltőre. Nagyon jó lett volna figyelnem gyerekkoromban (túl kicsi voltam még) a disznóvágás folyamataira. Jó lett volna, ha apám átadja nekem a kolbászkészítés tudományát, csak mire érett lettem a dologra, addigra kiment a divatból. De ! Én most ezeket megtanulom saját káromon. Kicsit emlékszem a múltra, kicsit csipegetek a netről, elolvasom az itt leírt dolgokat. Időnként elcseszek ezt-azt, de azért nem reménytelen a dolog. A kályhám nem lett tökéletes , de tudok vele fűteni, és most hogy látom az elkövetett hibák következményeit, akár bevállalnám bérmunkában is az építést. A sajátom jövőre már hibátlan lesz. Kidobtam pár kiló tésztát ami túlszáradt, de már tudok cérnát is, kockát is, tarhonyát is olyan minőségben amit mindig dicsérnek a vendégek. A kolbászfüstölésnél is ellinkeskedtem az elejét. Imre mondta, hogy a szalagfűrész forgácsa nem jó, mert olajos. Gondoltam…ááá..az olyan kevés, hogy nem számít! Tévedtem. A második napon betettem a kolbászok mellé egy kis Tescos sajtot próbára. Öt óra füstölés után megkóstolva éreztem az olaj ízét. Leálltam a füsttel, pihentettem hidegben a kolbászokat pár napig, és újrakezdtem tiszta bükkforgáccsal. Helyrejött, még kicsit nyers ugyan, de nagyon finom. A lényeg amit mindezzel mondani szeretnék, hogy neki kell állni, be kell vállalni a bukás (tanulópénz) esélyét. Őseink közvetlenül nem adták át nekünk sajnos a tudást, de az internet alkalmas ennek pótlására. Sok-sok hibás dolog is kering a neten, ezért lehetőleg mindent el kell olvasni egy adott témában. Az ebből képzett átlag általában jó.

  13. 10. Csókacsalád

    „Nem akarok itt parasztos ki mit tudott kezdeményezni. ”

    Kár.

    Mert ugye akkor is jól jöhetne ennek a kimittudnak a hozadéka, ha időnként kiborul a bili.

    Én már azt nagy eredménynek ézem, hogy a paraszti értékrendszer kedi erősíteni legitimitását… végülis ez fogja kihúzni a világot a slamasztikából.
    Persze a kacsintgató liberalistáknak azt is illik majd belátni, amikor zsebreteszik azt a két tojést ami megmenti őket az éhhaláltól, hogy a paraszti értékrendszerhez hozzájárul a paraszti erkölcs is…

  14. Ez a többség számára nem lesz megoldás. El sem tudja adni a városi lakását, de ha mégis, akkor is fillérekért és abból kellene földet (ami egyre drágább) venni, ráadásul nem mindegy milyet, mert ha rossz minőségű, azzal nem megy semmire, házat, gazdasági épületeket, felszerelést, stb… és még érteni is kellene hozzá. Ráadásul ott is fűteni kell, fát meg vagy lop vagy vesz (ha van), de az is marha drága, pénz kell hozzá. Az szerencsés, ha a szülei azóta is foglalkoznak ilyesmivel és oda bekapcsolódik, de 0-ról ezt felépíteni, az reménytelen. Mindezzel feleséget, gyerekeket eltartani, segéderőt sem tud felvenni, mert ahhoz is pénz kell. Az emberek egyik napról a másikra élnek, ki sem tudnák várni az első termést, mert már előbb éhen halnának.
    Most arról beszéltek, hogy valakinek van legalább „elfekvő” 5-10 millája a kezdéshez, de a valóság az, hogy van max. 100 ezer forintja…
    Szerintem arra kell számítani, hogy a nagyüzemi termelés marad, az exportot betiltják élelmiszerre és kajajegyeket fognak osztogatni, mint az USA-ban. Talán 2 évvel ezelőtt egy ismerősöm mondta, hogy egy belső fideszes forrásból hallotta, hogy összeraktak egy csoportot az élelmiszerjegyek bevezetésének kidolgozására.

  15. „Persze a kacsintgató liberalistáknak azt is illik majd belátni, amikor zsebreteszik azt a két tojést ami megmenti őket az éhhaláltól, hogy a paraszti értékrendszerhez hozzájárul a paraszti erkölcs is…”

    De most akkor te tenyleg ennyire korlatolt vagy? Hogy a kutya valagaba jon ide a liberalis kacsingatas meg a paraszti ertekrend? Egyaltalan, miert kell itt megint megosztani a hallgatosagot? Paraszti ertekrend meg paraszti erkolcs…aha negylab jo ketlab rossz. Hat fogadd ismet oszinte gratulaciomat!

    Egyebkent BUEK mindenkinek.

  16. Én azt hiszem, értem mit akar Tibor bá és csókacsalád mondani. Egy olyan szemléletváltás is szükséges lesz a jövőben, ami még régen megvolt.
    Pl. a régi szakmunkások még megjavították az elromlott alkatrészt, vagy később hasznosítottak belőlük dolgokat, nem dobták ki, hanem később újra felhasználták. Manapság komletten kicserélnek akár egész fődarabokat, nem bajlódnak vele. Ezt a régi szemléletet nehéz átadni a mai fiataloknak. Vagy csak nézzük az orvosokat, diagnosztika nélkül meghal a tudományuk. A régi háziorvosok annak idején a hasi vagy tüdővizenyőt kopogtatás után simán lecsapolták egy jól irányzott tűszúrással. Ma már csak kórházban ultrahang vezérelten, orvosi konzilium és röntgen diagnosztika háttér mellett mernek csak nekiállni. El lehet képzelni, mi lesz geddon esetén, ha gyorsan kell dönteni és nem áll rendelkezésre megfelelő háttér. Az a fifika bizony hiányozni fog.

  17. 12:
    Nem akartam agyon masszírozni a témát. Persze a 30-40-et nem lehet szigorúan venni, és vannak kivételek is. Ez olyan, mint a nyelv. 6 éves korban a gyerek adott körülmények között megtanulhat 2-3 anyanyelvet is. Húsz év után egy idegen nyelvet sose fogsz tökéletesen beszélni. Aztán pedig az egyén intelligenciája át tud hidalni egy-két dolgot. Nálad nyilván ez történt, de még is is sok-sok mellényúlással.

    14:
    A többség számára nincs megoldás. Erről papolunk évek óta. Egyet tehetsz, iparkodj nem a többséghez tartozni.

    16:
    Attila agya így funkcionál. 🙁 Néha én is megütközök rajta, de többnyire szórakozok. Ő az, aki bármiről legyen szó, visszatalál a kályhához.

    17:
    Így van. A szakismereten kívül létezik attitűd is, na azt nem lehet idősebb korban megtanulni.

  18. 6: „Vagy meg tudja javítani az életlen metszőollót? Fog tudni szemezni, vagy csak le tudja rajzolni, hogyan kell?”
    Speciel ez nem az agrármérnök hatásköre (ami egyébként már nincs – van helyette mezőgazdasági mérnök, növénytermesztő mérnök stb).

    A kertészmérnök viszont (főleg ha nálunk végez 🙂 ), akkor bizony tud szemezni, meg szőlőt oltani, metszeni stb.
    És még többet tudhatna, ha nem vonnák ki folyamatosan a pénzt a felsőoktatásból – mert annak az elsődleges hozadéka a gyakorlati oktatás gyengülése.

    Alapvetően meg eléggé túlmisztifikáljátok itt a dolgokat. Egy értelmes ember sok mindent képes megtanulni, ‘kiókumlálni’, még akkor is, ha senkitől nem tudja átvenni a ‘fogásokat’. Én is megjavítok mindent a ház körül meg a házban, miközben senki nem tanított hegeszteni, villanyt szerelni, széklábat esztergálni, falat rakni, vakolni stb. Vagy amíg nem volt fűnyíróm, megtanultam kézzel kaszálni.

    3: „30 évvel ezelőtt oktatástechnikus voltam”
    30 évvel ezelőtt még tsz-ek meg állami gazdaságok voltak. Mégis mit kellett volna oktatni?

    17: „Manapság komletten kicserélnek akár egész fődarabokat”
    Mert eleve úgy vannak gyártva, hogy ne lehessen javítani. Egy egyszerű ajtózárat sem csavarral szerelnek már, hogy ha rugót kéne cserélni, akkor nehogy szétszedhető legyen – vegyél helyette egy teljesen újat, miközben kell bele egy 10 Ft-os rugó.

  19. 17.Pont ilyen cipőben jártam a napokban.Az autómon egy fődarab hibája után. Próbáltam a neten infot összeszedni hogy mi lehet a gond.Szakszervizben többszázezres cserét javalottak és a világhálón sem találtam tapasztalatot róla leírva.Vannak mindenféle fórumok az Indexen pl ahol a Suzuki,opel skodabuzik kibeszélik a felmerülő tipushibáka, de nem segített ez a vonal-mert ott is olyan tapasztalatokat írtak hogy a szakik bontott alkatrészt ajánlottak nem javítást.
    Nekiálltam én és kiderült miért.Kicsit nehézkes a javítás,de nem volt lehetetlen.A kocsi újra régi formáját hozza.Tényleg idegesítő hogy egy szerelő csak egyszerű alkatrész cserélővé degradálódott.
    ,,Népgazdasági,, szinten ez igen komoly felesleges kiadásokat jelent.
    Állítólag Kubában élnek a legfifikásabb szerelők.Ha kell a lada ajtót felszereli Pontiacra.Mivel Castro megtiltotta az alkatrész importot.

  20. 18.,,Így van. A szakismereten kívül létezik attitűd is, na azt nem lehet idősebb korban megtanulni.,,

    A Suzuki gyárat azért hozta a japán Esztergomba ,mert a környéken nem volt számottevő műszaki értelmiség.A tulaj -Suzuki Omura- úgy vélte hogy egy már berögzült szocialista nemtörődömséget lehetetlen megváltoztatni.Akkor már inkább betanítja a földjét,faluját elhagyó fiatalságot a mi autónk összerakására, mint sem a ,,párcsavarkimaradúgyisjó,,típusú alakokat alkalmazza.

  21. 20. Teljesen igazad van! A mai rendszerek, amiben élünk, túlbiztosítottak és bonyolultabbak mint valaha, mert egyrészt nagyfokú biztonságra törekednek, másrészt azt a kényelmes életet szolgálják, ami már egy bizonyos szinten túl, azt lehet mondani, hogy emberellenes.
    Az egyszerűség bizonyos helyzetekben előnyösebb, a túl nagy kényelemre törekvésnek pedig nemcsak ára van, de lustává is teszi az embereket, nemcsak testi szinten 🙂

  22. 16. Hochstein

    Nézd…
    Én a mostani válság túlnyomó részét a liberális gazdaságpolitika számlájára írom.
    És nagyon nem szeretném, ha ugyanazok próbálnának tutimegmondó pozíciókba kerülni a válságból való kilábaláskor, akik okozták.

    Ez nem megosztás, csak óvatosság.
    Ha a részeg taxis az árokba vezeti veled a kocsit, megengednéd, hogy ő vezesse a mentőautót is veled a kórházba?

  23. 19. Observer

    „30 évvel ezelőtt még tsz-ek meg állami gazdaságok voltak. Mégis mit kellett volna oktatni?”

    Ma ia ugyanaz a nagyüzem van, csak a tulajdonviszonyok változtak.
    Azt hiszem, itt főleg az a kérdés, hogy egy agrármérnök egy tanyán tudná-e etetni a családját háztáji módszerekkel vagy nem.
    Én nem tudom a választ, csak sejtem, mint macska az esőt, hogy a háztáji gazdaságokhoz való tudás nagyrésze elveszett.
    Pedig 15 éve még megvolt.

  24. 24: Attila, most egy egyetemistának nem oktathatod azt, ami majd egy távoli ködös jövőben hasznos LESZ. Arra kell tanítani, hogy ha végez, akkor egy MAI üzemben megállja a helyét, vagy saját gazdaságot tudjon felépíteni. Egyébként sok olyan hallgatónk van, akik eleve otthon a családi gazdaságban dolgoznak.
    Én mondjuk történeti visszatekintés címen el szoktam mondani, hogy nagyapám még gépek nélkül hogyan gazdálkodott, de ilyesmiről beszélhetsz max. 1-2 órát, mert a tanterv nem bír el többet.
    Nagyjából arra lesz lehetőségük, hogy az elméleti alapok alapján majd szükség esetén maguk rájöjjenek a problémák megoldására a majdan rendelkezésükre álló technika szintjén. Az tuti, hogy nem lesz egyszerű.

  25. 11,18

    Gyarmati Istvánnak ( a nemegyensúlyi termodinamikában alkotott maradandót) volt egy cikke, a rendszerváltás környékén az újra és újra felszínre kerülő értelmiség(szellemi) munka-fizikai munka ellentétéről.

    A saját életén keresztül mutatta be, hogy kis rátanulással, ő képes sok fizikai munkást a saját munkájában közepes fokon helyettesíteni, míg ugyanez fordítva nem működik hasonló idő intervallumban.

    Azaz egy fizika munkás nem fog pl. a nemegyensúlyi termodinamikáról értekezni,mert ahhoz kissé hosszabb alapozás kell pár hónapnál.
    Ez nem értékítélet, az tény kérdés.

  26. Nem tudom megérteni, sem sajnálni, valamint együttérezni a görög-spanyol-portugál polgárokkal. Jóval a magyar átlagfizetés felett kerestek, miközben a fogyasztási cikkek nem kerültek többe, mint itthon. Hol vannak a megtakarításaik ?! A tücsök életmód nem folytatható, különösen ha minden évben jön az ősz, utána meg a tél.

    Egy mai 30-on túli, aki egyik hónapról a másikra él, nem fog a bizonytalan jövőbeli „háztáji próbálkozás” miatt mindenféle jó minőségű szerszámok miatt – kb. 500-600 ezer forintot a jelenben kiadni.

    Paraszti értékrendszer sosem létezett, csupán csak annyi, hogy az akkori eszközökkel – a mai világunkhoz képest – kevés erőforrást tudtak felhasználni. Ez nem járható út – az ősökre, akiket nem ismertünk – hivatkozni.

    A többség számára marad a 6. emeletről a „bándzsi-dzsámpingolás” gumikötél nélkül…

    A probléma igazi oka, hogy az emberek csak ráznák a rongyot a semmire. Ha egy fődarab tönkremegy, akkor az tényleg csere. Olyan járművet kell hajtani, amelynek javítását a havi bevételünkből fedezni tudjuk !!! Nem panaszkodni, hogy csak egy 5 ezer forintos alkatrész miatt szét kell bontani egy komplett befecskendező rendszert. Ez az otthoni gépkocsi-barkácsolás egy szocialista kispolgári csökevény.
    Ha van pénzem és nem egyik hónapról a másikra élek, akkor a bevételemhez igazítom a járművemet. Ha nincs, akkor a 23 éves 2107-es is kitűnően megteszi.

    A mai világ farkastörvényei szerint kell élni, a holnappal majd akkor kell törődni, amikor az lesz a valóság és nem csupán fantáziálgatás !

  27. 26.A tanuláshoz kell az egyetem épülete.Azt meg kell építeni.Azt fűteni kell.Azt fenn kell tartani,karbantartani .A tanulók bejárását támogatjuk.Kollégiumok fenntartása.A tanárokat fizetni kell .Ma egy egyetemi tanár kb 300-at keres.Ez 3 munkás bére.Legalábbis egy ilyen volt MIÉP-es egyetemi tanár itt lakik pár háznyira és panaszképp mondta a fizut 🙂
    Körül vagyok véve velük mert szomszédom meg docens :).
    Én nem látom be hogy miért olyan értékes a munkájuk.
    Kicsit olyan lehetek mint a vörös khmerek ,akik irtották a szemüvegeseket ,mert azok értelmiségiek.
    Jut eszembe,Tibor bá’ is szemüveges.Gyorsan visszaszívom.
    Nekem az jön le hogy minél okosabb egy társadalom,annál gyorsabban éli fel a létfeltételeit..Minél primitivebb-mint pl a beduinok-annál tovább életképes.
    Cáfoljon meg aki akar.
    24.
    Attila.Lehet hogy a tudás még meg van egyes elmaradottabb országokban.Vagy akárcsak Erdélyben.
    Meg kéne menteni.
    Bartók Bélus összeírta a népdalokat az utolsó pillanatban.
    Meg kéne tenni ezt a gazdálkodással kapcsolatban is.
    Legalább legyen leírva valahol.
    Sokszor meglepődtem már az idősek egy-egy ravasz megoldásán.
    De ez hosszu téma lenne.

  28. A paraszti léttel ennek a filmnek a hatására elég szkeptikus lettem, mert a történelem ismétli magát, s egyre rafináltabb eszközökkel hajtják végre a kormányok a népességcsökkentést.
    Ha elég erős az idegzeted, csak akkor nézd meg.
    http://video.xfree.hu/?n=atyimby|88cf985a468547f97f62666935efb1a0&elmult18=1&vcim=T.S.S.%20%28teljes%20film/magyar%20felirat%29#videoloc

  29. 28:
    „Nekem az jön le hogy minél okosabb egy társadalom,annál gyorsabban éli fel a létfeltételeit..Minél primitivebb-mint pl a beduinok-annál tovább életképes.”
    Aha…milyen igazad is van.Ott vannak pl a brutalisan primitiv japanok a kezdetleges tarsadalmukkal es fejletlen, sot kifejezetten civilizalatlan letformajukkal 😉 ( http://www.keletportal.hu/?p=2802 ) most mar ertem azt a cca. 80as atlageletkort. Bezzeg a mocskos imperialista kapitalista Mozambik…ugy kell nekik a nagy rohanasban meg a hatartalan fejlodesben el is ertek a 40 es atlagot, mar ami az eletkort illeti. ( http://hu.wikipedia.org/wiki/Születéskor_várható_élettartam )
    Ha megenged, en inkabb beszelgetnek a helyben a munka teren szamodra ertektelen szemuveges szomszedaiddal (lehet par diskurzus utan ilyen orbtalis baromsagokat mar nem irogatnal)
    fyi: beduin atlag ek: 30,6 – a populacio evrol evre csokken

  30. 28:
    kuburtyók!
    Kezd veled elfutni a ló. próbáld visszafogni magad. Légyszi!

  31. 30.
    Hoshstein ne idegelj 🙂
    Tibor bá munkássága itt, e blogon pont arról szól hogy az emberiség önmagát fogja kinyírni.Minél több ,,okos,, ember ,annál több GDP és ezzel arányos szén-dioxid kibocsátás.A beduin max fingik egy kis metánt.
    Átlagéletkorról még véletlenül sem írtam.
    Bevett szokás bizonyos körökben, hogy olyat cáfolnak,amit a vita partrnerük nem mondott.
    Tanítják is ezt politikusoknak ha jól sejdítem.
    Mellesleg nézd majd meg a jappókat kb 50 év múlva.
    Aztán döntsd el hogy a jappó miatt halt ki a beduin vagy a beduin miatt a jappo.:)
    31.
    Tibor bá’
    Mélyen magamba néztem, és őszintén bevallom hogy betegesen vonzódom Attila kommentjeihez.Valószínűleg ez a gond mostanában velem.De mea culpa.Ezentúl csak olvasok.A szemüvegesek emlegetése ironikus célzatú volt, mivel én is az vagyok.
    31.

  32. Ugyan már! Majd biztos egy bölcsész szalad, ha – nem kap múzeumi állást – ásó-kapával feltörni a krétai prérit, mikor mehetne gyorstalpaló könyvelőnek, vagy árufeltöltőnek a Tecsóba!
    Azért mert pár hellén-hippi vidékre költözött Melina Merkuri nagynénje nyakára élősködni meg alternatív gyógyfüvet legelni, miért kéne azt hinnünk, hogy nálunk majd ez lesz a követendő geddonetalon?

    Nálunk, ha a Város csóró lesz, akkor a Vidék még csóróbb. És a parasztgyerek egyből lecseréli a fagyott nyelű ganajforgató vasvellát egy drótdarabra, amivel elpiszkálgat a jó melegen gőzőlgő városi kukákban.

  33. 32. Biztos valamit én értettem félre ebben a mondatban: „Minél primitívebb-mint pl a beduinok-annál tovább életképes.” akkor már csak azt nem értem,hogy ezen logika mentén hol vannak a primitívségben még a te beduinjaidat is agyon-vissza verő Ramapithecusok?

    Példának okáért, tudod mi lesz a mezítlábas beduinoddal a sivatagban ha beüt hacacáré és nem lesz mit ennie a tékozló városlakók hórdáknak. Stuki a fejhez és einstand a teve meg a száraztészta meg a savankás kecsketej azt joccakát.

    Egyébként ott sem értünk már egyet hogy a blog miről szól és szerzője mit akar közvetíteni. („Tibor bá munkássága itt, e blogon pont arról szól hogy az emberiség önmagát fogja kinyírni.”) Itt nem az a nagy durranás, hogy megtudjuk milyen csúfos vég vár ránk. Szerintem az itt közvetített üzenet lényege az, hogy az emberiség azon része fog kipusztulni,amelyik nem készül fel a megváltozott életkörülményekre.

    Tehát (előző szösszenetemmel is) csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy az a gondolatmenet hibás, miszerint valaki csak azért fog mindent és mindenkit lepipálni mert beduin, paraszt vagy agrármérnök. Vagyis bizton állítom,hogy 50 év múlva az orrod alá dörgölhetem az adaptáció művészeinek tartott japók győzelmét a mamut stílsuban nyomuló beduinok felett. 🙂

  34. Valljuk be, hogy azért kötekedünk egymással, mert saját csúfos jövőnket illetően iszonyatosan tehetetlennek érezzük magunkat. Ez a nagy büdös igazság.

  35. Vagy azért kötekedünk mert minden elképzelhető és annak az ellenkezője is…

    Azért nem lehet jól jósolni, mert egy olyan jövőt építünk most, amire nincs történelmi példa/minta
    (valahogy csak nem akar kirobbanni a 3.vh, olaj se akar olyan gyorsan elfogyni, alter energia tör föl, mint a buzgár, izrael a seggén maradt, pénzügyi szektor recseg-ropog, de még sem akar össze dőlni,stb)

  36. 25. Observer

    „Arra kell tanítani, hogy ha végez, akkor egy MAI üzemben megállja a helyét…”

    Ezzel csak a galacsint toljuk előre.
    Nem csak a mezőgazdaság, de az egész gazdaság egy elcseszett modellre épül, és ha erre a modellre képezzük a „jövő” mezőgazdászait, akkor tényleg megette a fene.
    Utolsó információim szerint a képzés a profitorientált mezőgazdaság viziója alapján folyik.
    Remélem, csak én vagyok rosszul informált és azóta komolyabb a „fenntartható” meg a „vegyszermentes” meg az élhetőbb módzerek részaránya.

  37. 27. János

    „Ha van pénzem és nem egyik hónapról a másikra élek, akkor a bevételemhez igazítom a járművemet. Ha nincs, akkor a 23 éves 2107-es is kitűnően megteszi.”

    Erre mások is rájöttek.
    Anno, én vasárnap, ebéd előtt cseréltem főtengelyt a zsiguliban, és még a szelepeket is becsiszoltam kézzel, és a kocsival értem haza mire kisült a rántott hús.

    De az ukrán mafia szó szerint kilopta a könnyen javítható Ladákat az országból… Sajnos a miénkkel is ez történt.
    Tehát sajnos nem jut mindenkinek „olcsó” Lada… Amelyik még megy, arra már vigyáz a gazdája.
    És a régi autókhoz már az alkatrész is ritka kincs.

  38. 34. Hochstein

    Szerintem a japóknak pont az teszi be kaput, hogy beengedték a fogyasztói társadalmat, ami eredeti kultúrájuktól nagyon távoli… Igaz… Hiroshima után ez nem volt egészen szabad választáss.
    Ha megnézed, az öngyilkosságban világelsők, a gyerekvállalási kedv rohamosan lankad, nem bírják a versennyel járó stresszt, a gyerekmolesztálás egyre erősödik, a gazdaság vergődik, az oktatás darabjaiban, az akadémikusok szökdösnek külföldre…
    Úgy tűnik, a japán csoda csak egy lufi volt, ami az USA-tól kapta a levegőt.
    A beduinok meg évszázadok óta sikeresen vészelik át a felettük rohangáló „modernitást”.

  39. 36:
    IGAZ, ennek az oka az, hogy senki se akarja siettetni az összeomlást, sőt a hatalom birtokosai foltozgatnak az utolsó leheletükig.

  40. 21-re.
    Nem tudom, hogy Suzuki úrnak mennyire jött be az ötlete. Tapasztalat alapján mondom, hogy nálunk (multi-összeszerelés) nem működött. Eszméletlen hozzá nem értés, teljesen egyszerű műveletek esetében is.
    Nem véletlenül települnek a multik iparosított környezetbe: Tatabánya, Fehérvár….

  41. 34: Hochstein:

    Attila barátunk (és még sajnos sokan mások is) egyszerűen nem akarják fölfogni, hogy kurvára nem megoldás az, ha visszamegyünk az időben 100-150 évet. Ugyanis képtelenek megérteni, hogy a mai viszonyok TOTÁLISAN mások, mint voltak akkoriban.

    Egyébként pontosan ezért zsákutca pl. az ártéri gazdálkodás is. Gondoljuk csak végig: Magyarországon a honfoglaláskor élt kb. 1.200.000 ember (a 320.000 négyzetkilométer területű országról beszélek, természetesen). Vagyis ma, ugyanekkora területen több államban élnek kb. 35.000.000-an. 30-szor annyian. Hogy a francban lenne képes egy 1.000.000 emberre kitalált gazdálkodási rendszer eltartani harmincszor annyi embert?

    Az ennek a megértésével kapcsolatos képtelenségük máris magyarázza azt is, hogy miért mindent a nagytőke nyakába akarnak varrni. Nem képesek megérteni, hogy a technológiai versenyfutás nem azért volt szükséges, mert a zsidóknak ezt írta elő a vallásuk, hanem azért, mert egyre több embert kellett eltartani, ráadásul egyre magasabb szinten.

    Ha meg akarjuk oldani a problémákat, az alábbiakra mindenképpen szükség lenne:
    – Szükség van GLOBÁLIS szerveződésre, sok problémánk ugyanis már nem oldható meg lokálisan (global village)
    – Szükség van ugyanakkor egy gazdasági modellre, ami lokálisan, a helyi viszonyokat figyelembe véve tud működni
    – A gazdasági növekedés kényszerét le kell állítani, fel kell számolni (népesség növekedését ELSŐSORBAN)
    – Nemhogy nem szabad visszafelé menni a technológiában, de olyan technológiát kell kitalálni, ami termelékenyebb, mint a mai, fenntartható, és talán még arra is képes, hogy a termelésből már kieső struktúrákat visszavonja abba (pl. permakultúra egy lehetséges induló – megjegyzem, SZÖGES ellentéte annak, amit a paraszti gazdálkodás és kultúra képviselt 100 évvel ezelőtt)
    – Végezetül, ahogy Tibor bá fogalmazott, ha a plutokráciát nem számoljuk fel, el fogunk tűnni, vagyis ki kell találni, hogyan lehet a megtermelt javakat igazságosabban elosztani.

  42. 42. jancsika
    Az én értelmezésem szerint az első és az utolsó pont ellentmondanak egymásnak. Hogy valósítasz meg világbirodalmat plutokrácia nélkül? Egy globális szerveződésben önként nem sokan vennének részt, mert a lemaradó országok nem bíznának abban, hogy egyenlő elosztás lesz, a fejlettebbek pedig pont ettől félnének. Ez egyének szintjén is igaz. Én egyébként több veszélyforrást látnék egy világbirodalomban, mint pozitív lehetőséget. Mi garantálja, hogy az uralkodó réteg az univerzális előnyöket választja a saját érdekei ellenében? Eddig nem így működött. Globális irányítás alatt egy-egy rossz döntés az egész emberiséget veszélyezteti. Persze, környezetvédelmi kérdésekben nem ártana együttműködni, de szerintem egyéb esetekben inkább a decentralizáció a járható út. Think global, act local.

  43. 42 nem a visszamenetel a lényeg hanem az,hogy a bevált régi fajtákat elővegyük és ötvözzük a modern technológiával mert miért lenne lehetetlen a jól bevált tönkölyt napelemes/elektromos gépekkel vetni vagy aratni,amellett,hogy a jelenlegi gázolaj szükségletet(l/hektár) csökkentsék pl a szántás elhagyása ha nem indokolt,+akár úgy is,hogy több emberi munkaerőt alkalmaznak.

    A régi ártéri gazdálkodás egyébként miért is rossz ? Van jelenleg kb fél millió hektár termőföld ami előtte ártér volt most döntő részben silány minőségű szántó ami hosszú évek alatt bebizonyította,hogy kell rá belvízmentesítést ,árvíz,aszály és egyéb károkat fizetni mert nem arra használjuk amire kéne: nádasok,gyümölcsösök,ártéri erdők létrehozása ezek így hárman kicsit több co2-öt kötnek meg mint a búza,kukorica,repce kevesebb munkát igényel ami még kevesebb gázolaj bevitelt kíván no meg vegyszert sem kell kijuttatni olyan menyiségben,az ellátó képessége egyáltalán nem kevesebb,mint a mostani ott folytatott gazdálkodásnak,kézimunkaerőből több kell de ez nem probléma.A talaj vízháztartásának sem ártana ha nem csak a tározókból és a folyómederből szivárogna be a víz hanem még plussz félmillió hektárról.Mennyivel csökkent a talajvízszint az alföldön? Normális dolog,hogy mindenféle vizet igyekeznek mielőbb elvezetni az országból?
    A régi eltartó képesség pedig nem felbecsülhető mivel nem tudjuk hány százalékát használták a földeknek mert pl: a kárpát medence erdősültsége 80%felett volt tehát őseink a kicsi 1milliós létszámmal közel sem használták ki a lehetőségeiket….ma mennyi a vaddisznó állomány kb 100-110ezer nos ez akkoriban lazán lehetett millió körül is,minden legelőt legeltettek,termőföldet beültettek? erdei-mezei táplálékot összeszedtek? A válasz nem így nem tudjuk hányan élhetek volna maximálisan…saccolgathatunk maximum.Mi szól az ártéri gazdálkodás ellen ?

  44. Nem vagyok a permakultúra ellensége, de szerintem több módszere inkább ötlet, mint tapasztalatokkal megerősített dolog. Az ezer éve művelt területek meg köszönik, elvannak, még ha újabban (az iparszerű termelés bevezetése óta) romlanak is. Tudom, Mezopotámia elsivatagosodott, de a Szaharát pl nem öntözték, mégis sivataggá vált, pedig korábban szavanna volt.
    A mezőgazdaság szerintem azóta nem számít fenntarthatónak, amióta megtörték a szén- nitrogén-stb ciklusokat, bevezették a monokultúrát, és szétválasztották a növeénytermesztés az állattenyésztéstől, vagyis már nem hasonlít a természetes életközösségekhez.

  45. 37: „ha erre a modellre képezzük a “jövő” mezőgazdászait”

    Attila, nem mondom, hogy nincs igazad, de a magyar oktatási rendszert az állam finanszírozza (egyre szarabbul, de ez most lényegtelen).
    Egy szak ‘létrejöttéhez’ először készül egy szakalapítási kérelem (amiben több egyetem működik együtt), ezt akkreditálják, majd az egyetemek szakindítási kérelmet adnak be, amit a MAB szintén akkreditál (vagy nem). És csak ezután hirdetik meg a képzést.

    Szerinted milyen esélye van annak, hogy ilyen szűrőrendszeren keresztül olyasmit fogadtassunk el, amit te szeretnél? Amíg a geddon nem válik reális veszéllyé, szerinted melyik kormány lenne rá hajlandó pénzt áldozni?
    Megmondom – egyik sem. Senki nem fog kiállni, hogy na ti 10 millió, jól rábasztok, örüljetek, ha egy millió megmarad belőletek, de addig is ezt meg ezt kell csinálni.
    Ez tipikusan az a vonat lesz, ami fékezés nélkül száguld be a szakadékba, hiába látja a vezető, hogy leszakadt a híd. Még dudálni sem fog, nehogy az utasok ‘pánikba essenek’.

  46. Plutokráciával vagy anélkül, a lényeg az, hogy egységes irányítás alatt lehetne rákényszeríteni az egyes régiókra, hogy energiájukat ne arra fordítsák, hogy életszínvonalukat a világ más tájain élők kárára növeljék, hanem hogy egy közös érdekeket szolgáló törvényrendszer szerint éljenek, hogy nyilvánvaló legyen, hogy minden globális károkozás saját érdekeket is sért. Nem lehetne áttolni minden externáliát a világ más részeire, mert az is az ő fennhatósága és felelőssége alá esne, és az ott kialakuló problémák esetén sem vonhatná meg a vállát, neki kéne megoldani.
    Egy stabil, fenntartható világgazdaság az uralkodó elitnek is érdeke lehetne, ha nincs rivális centrum, akit minden áron le kell nyomni, még a fenntarthatatlanság felvállalásával is, amit kisebb gondnak tartana, mint a rivális győzelmét.
    A jelen felállásban az a nyilvánvaló, hogy aki a fenntarthatóságot tartaná elsődlegesnek a másokon való nyerészkedéssel szemben, az igen hamar mások áldozatává válna, és eltűnne a süllyesztőben. Így reményünk sincs a változásra.
    A népesség globális csökkentésének stratégiája nélkül pedig esélyünk sincs a békés megoldásra, csak idő kérdése, és a modern technológiák óhatatlanul lemaradnak a népesség növekedése mögött.
    Ha a kínaiak meg tudták oldani a gyerek fejkvótát, elvileg ez mindenhol megtehető lenne. De sok ország van, amelynek ez esze ágában sincs, mivel a népesség növekedését gazdasági és politikai potenciálnövekedésként értékeli a nemzetközi porondon.
    Persze van egy olyan érzésem is, hogy a plutokrácia mégsem érdekelt egy ilyen felelősséggel terhelt világ felvállalásában. Ez így sokkal kényelmesebb, ha arra kerül a sor, egyes régiókat simán éhen lehet halasztani, vagy polgárháborúba sodorni, míg ők a világ más táján sajnálkozva tárnák szét kezüket, és szörnyülködnének a barbárságon, ami odaát tombol…
    Szóval, attól tartok én sem tudom a megoldást. Csak félő, hogy más sem. 🙁

  47. 47 Tudjuk a megoldást csak nem tudjuk kivitelezni.

  48. 43:
    „Én egyébként több veszélyforrást látnék egy világbirodalomban, mint pozitív lehetőséget. Mi garantálja, hogy az uralkodó réteg az univerzális előnyöket választja a saját érdekei ellenében? Eddig nem így működött. ”

    Egyetértek ezzel a gondolattal.
    Lenne hatékonyság tartalék nagy közös, földi projectekben ami globális kormányzást igényelne, de nincs megfelelően etikus elitünk hozzá.

    Mindenkinek ajánlom a 29-es linket.
    Szép adalék a témához.
    Jó pár érdekes gondolat van benne. A marxi idézetek, az SS-NKVD együttműködés, a zsidó holocaust túlhangsúlyozása más népirtásokkal szemben, azok letagadása, törvényi védelme stb.

  49. 47. hubab
    Egységes irányítás esetén a tőkének még kevesebb embert kell megvennie, hogy az érdekeit képviselje. Könnyebb úgy hazudni arról, mi is történik a világ másik felén. A koncon akkor is marakodnak a hatalmasok, ha van egy közös vezetés. Főleg ezért támogatnám a decentralizációt. Eddig sem a kisemberek, hanem a nagy cégek, államok zsákmányolták ki a népeket, természetet. Inkább az egyes területeken élők kezébe kéne adni a földeket, akkor a döntéshozó érdekelt a fejlődésben, nem csak a kizsigerelésben. Ha csökken az EU, az állam befolyása, akkor esetleg kistermelők, háztáji gazdálkodók is levegőhöz jutnának, akik (egy fokkal) fenntarthatóbb gazdálkodást folytatnak.

    A kínai modell elég rövid távon működésképtelenné válik. Már most egy kereső tart el 2 szülőt, 4 nagyszülőt, a munkalehetőség kezd ott is fogyni, egyre messzebb kell dolgozni járni…

    48. ejha
    Ha nem tudjuk kivitelezni, akkor az nem megoldás. Utópiákkal tele a padlás.

  50. 42. Jancsika

    „de olyan technológiát kell kitalálni, ami termelékenyebb, mint a mai,”

    Meg mindig nem tanultál SEMMIT.
    A mostani totális válságnak pont a termelékenység az oka.
    A profitorientált világban az EMBER feleslegessé vált és termelékeny gépek, eljárások végzik a munkáját. És mivel az ember valós értéket termelő munka nélkül maradt, „joga” sincs fizetésre…

    Ha a hipertermelékeny technológiák átveszik a termelést és az ezért játó fizetést, MI ALAPJÁN LENNE ELOSZTVA a megtermelt javak összessége?

    Olyan vagy mint valamelyik szovjet politikus a szocializmus halálos ágyánál:
    Nem az a baj, hogy túl sok a szocializmus, hanem hogy túl kevés!

    A globalizmus, (lánykori nevén internacionalizmus) éppen elég kárt okozott… Ugyanaz az ideológia és képviselői nyilván nem jelenthetnek kiutat, amelyek a problémát okozták.

    A nagytőkével meg az a baj, ami magával a liberalista rögeszmékkel:
    The business of the business is the business. Azaz csak a pénz számít, a profit, és a nagytőkének nem szabad számításba venni az emberi viszonylatokat. Nem is veszi. Ezért van válság.

    NINCS hova előre menni !
    A városi lakosságnak pontosan a technológia miatt nincs munkája.
    Most ezen még mit javítanál?
    Az embereknek vissza kell adni a hasznos munkával szerzett megélhetés lehetőségét. És ehhez a legkézenfekvőbb megoldás: vissza a falvakba. Nyilván fel lehet használni a meglévő eredményeket, de ideális lenne ha a lakosság 50%-a élelmiszerből önellátó lenne.

    A Kárpát medence meg nem 1-2 millió ember élelmezését tudja ellátni, hanem sokkal többet, még hagyományos módszerekkel is a teljes lakosságét. Persze… nem kellene a szeméttelepre termelni, mindjárt a fele is elég lenne… meg ha egészségesen táplálkoznánk.

    „- Végezetül, ahogy Tibor bá fogalmazott, ha a plutokráciát nem számoljuk fel, el fogunk tűnni, vagyis ki kell találni, hogyan lehet a megtermelt javakat igazságosabban elosztani.”

    Szerinted hogyan?
    Szerinted KI A FELELŐS az igazságtalan elosztásért?
    Őket helyükön kell-e hagyni ?
    Vagy bízzuk ezt is a liberál-globalistákra?

  51. „Az USA Oregon államának törvényhozása azt fontolgatja, hogy megadóztatja az alacsony fogyasztású autókat, mert attól tart, hogy jelentős mennyiségű adóbevételtől esik el a hibridek, az elektromos meghajtású és a túl keveset fogyasztó benzines autók miatt”
    http://index.hu/kulfold/2013/01/04/oregonban_megadoztatnak_a_kis_fogyasztasu_autokat/

    Gondoskodnak róla, hogy ne érje meg környezetbarátnak lenned, ha az adóbevételeket veszélyezteted.

  52. 46. Observer

    „Amíg a geddon nem válik reális veszéllyé, szerinted melyik kormány lenne rá hajlandó pénzt áldozni?”

    Nyilván egyik sem.
    De ez nem jelenti azt, hogy nem lehet önszervező módon „parasztegyetemet” alapítani, ahol az alapoktól el lehet indulni.
    Sok kezdemény létezik, ezek között vannak utópikusak és működők is.
    A lényeg, hogy nem szabad a kormányra várni… persze elképzelhető, ha beindul a dolog, lenne rá pénz… de ez tipikusan egy alúlról szervezendő dolog.
    Tiborbában pont ezt a felvilágosító munkát értékelem leginkább, a hegesztőtanfolyamot, a csirkebelezést meg a többit.
    Ilyenekre lenne szükség, sokra.
    Biztos vagyok benne, hogy amint az igény valóban (az óhajnál kicsit erősebben) megjelenik, akkor megszerveződik mögé az oktatási infrastruktúra is.
    De ütni kell a vasat, akkor is ha még hideg !

  53. „A kormány erősen épít a nyugdíjas szavazókra 2014-ben, ezért felmerült az ötlet a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetésére – értesült az Index; úgy tudjuk, az államkincstárban már háttérszámítások folynak. A szocialisták kormányzása idején bevezetett, majd 2009-ben eltörölt jóléti intézkedés igazi választási cukorka lehet, ha jól időzítik a bejelentést. A Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője szerint a bejelentéssel mindenképpen meg kell várni az uniós túlzott deficit eljárás kimenetelét, illetve az őszt, hogy kiderüljön: a 2013-as költségvetés biztosan megbírja-e a 300 milliárdot közelítő többletkiadást.”

    http://index.hu/gazdasag/2013/01/09/13._havi_nyugdijban_gondolkodik_a_kormany/

    Remélem ez nem komoly…

  54. A megoldásról:

    „A most váratlanul felszínre bukkant tömegtüntetéseken pedig egy olyan új, nagyvárosokban élő, iskolázott és fiatal réteg hallatta hangját, amely eddig kevés befolyással volt az indiai választásokra és politikai életre. A városban élők számának további növekedésével azonban az ő szerepük növekedése is várható. Ahogy tavaly már óriási tömegtüntetéseket tartottak Indiában a korrupció ellen tiltakozva, úgy most a fiatal lány megerőszakolása és halála miatt utcára menő tömegek is a társadalmi viszonyok és a politikai rendszer hibái ellen is tiltakoznak.”

    http://index.hu/kulfold/2013/01/03/india/

    Vajon mikor lesz pl. Magyarországon tömegtüntetés a korrupció ellen?

    Egyik példa korábban az unortodox gazdaságpolitikára Argentína volt.
    Most már nem nagyon példálóznak vele, mivel ott sem mennek valami fényesen a dolgok.
    De ott is volt nemrégiben a korrupció ellen tömegtüntetés.

  55. 55: Ez lehet az ok, amiért feladták a választás előtti regisztráció tervét. Vagyis halál komoly. A fedezete pedig ott csücsül az MNB-ben.

  56. 54: „“parasztegyetemet” alapítani”
    Ez jó ötlet, olyanoknak kéne bevállalni mint Sandor, Tecnomuzsik meg még páran, akik már elindultak egy ‘ökológiai’ (nem a mai divatos értelmében) gazdálkodás felé.
    Lehetne akár tandíjat is szedni, ami a plusz kiadásokat, kieső idejüket fedezné. Ha ez összejönne valami normális regionális elhelyezkedésben, hogy ne kelljen túl sokat utazni, akár működhet is a dolog.

    Labda feldobva… 🙂 🙂

  57. 29. Sándor

    Azt hiszem, ráéreztél…
    Megint egy KÖTELEZŐ film, amit sokakanak kellene megnézni.
    A paraszti életforma MINDENÁRON való felszámolása a valamelyest független emberek felszámolását jelentette.
    Az élelmiszer GLOBÁLIS elosztására való törekvés ugyanazt az hangulatot idézi amit ez a film.
    Úgy tűnik, a rendszer (jakobinus, kommunista, globalista) legfőbb ellensége a független paraszt…
    Az utóbbi 500 évben szinte hadjárat indult hogy felszámolja ezt az életformát, és a városokba terelje a kiszolgáltatott tömegeket.

  58. 43:
    Visszatérve a lokalitás és a globalitás egységére.
    Lehetnének lokális közösségek (akik a lokális ügyeket helyileg intézik, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre), a globális ügyeket meg szövetkezeti módon ( Pl. Hangya szövetkezet szerűen) intéznék.
    Az eredeti Hangya szövetkezetről eddig csak jó dolgokat olvastam.

    Egy ilyen szövetkezet, ha elég nagy, méltó tárgyalópartnere lenne egy multinak, de az államnak is.
    De ehhez a szövetkezetben döntéshozó demokratikus intézményrendszerre nagyon kell vigyázni.

  59. 51: Attila(PV):

    „Meg mindig nem tanultál SEMMIT.”

    Bagoly mondja verebnek, Attila. Folyamatosan mindig ugyanazt es ugyanazt hajtogatod, es hiaba magyarazom el neked en meg meg paran masok, hogy amit gondolsz, az a TENYEK alapjan egyszerüen marhasag, csak nyomod vissza a beled plantalt jobber ideologiat, mint a papagaj, amit jol betanitottak.

    Jol van, csinald csak. Sok követöd lesz majd, egyre több. Magyarorszag jo esellyel egy emberkent e möge fog allni.

    Aztan 30-40 ev mulva körbeneztek, es elcsodalkoztok, hogy a feneben tünt el Magyarorszagrol 8-9 millio ember… egy reszük elment, egy masik reszük egyszerüen ehen halt. Mert ti vissza akartatok terni egy olyan rendszerre, aminek 150 eve nincs letjogosultsaga.

    Nem baj, legfeljebb 50-60 ev mulva nem lesznek magyarok a Karpat-medenceben. Majd jön helyettünk valaki mas, aki ertelmesebben tud banni a dolgokkal. Nem az elsö alkalom.

  60. 60. PZuj
    Én is támogatnám a szövetkezeti rendszert, de globálisan ezzel is fenntartásaim vannak. Komoly ellenőrző rendszer is kéne, lennének szabályok, amik nem mindenhol érvényesíthetőek egyformán, más-más anyagi, technológiai, klimatikus, korrupciós körülmények. A demokratikus rendszer igen nehézkes, lassú, főleg világméretben.

    54. Attila (PV), 58 Observer
    Ez a parasztegyetem olyasmi, mint a néptanítók voltak egykor. Jó kezdeményezés.

  61. 60: Pzuj:

    „Lehetnének lokális közösségek (akik a lokális ügyeket helyileg intézik, ahol a legtöbb információ áll rendelkezésre), a globális ügyeket meg szövetkezeti módon ( Pl. Hangya szövetkezet szerűen) intéznék.”

    Nemreg lattam egy egeszen jo filmet, ami hasonlo forgatokönyvröl beszelt. Ök ezt „Glokalitasnak” neveztek el. Talalo.

    Ott a gond, hogy a globalis szinten szervezödö dolgok tekinteteben JOVAL szigorubb szabalyozasokra lenne szükseg, mint ami most van. Es mar a mostani is kiveri a biztositekot a többsegnel. Globalisan olyan dolgokat kellene meghatarozni, mint hogy egy adott regioban hany gyerek születhet egy ev alatt, mennyi CO2-ot lehet kibocsatani, mennyi aramot lehet termelni es milyen modszerrel. Az EU a sokat szidott rendelkezeseivel kutyafüle lenne ahhoz kepest, amire globalis szinten szükseg lenne.

    61: Pzuj:

    „Eszem megáll, SEMMIT SE TANUL AZ ELITÜNK A MÚLTBÓL!!!”

    Hehehe. Miközben a Fidesz azt ünnepli, hogy az ALTALUK MEGEMELT hianycelhoz kepest kisebb a költsegvetesi hiany (2012-re összesen most kijött 607 milliard hiany, de eredetileg 560-at terveztek, csak megemeltek 650-re), azalatt a verebek mar azt csiripelik, hogy keszülnek ujra bevezetni a 13. havi nyugdijat. Nesze neked adossag elleni szabadsagharc.

    Összessegeben pedig ugye arrol van szo, hogy iden megint legalabb 607 milliard forinttal több allamadossagunk lesz, mint tavaly ev elejen volt, hiszen ennyivel több penzt kell az orszagnak hitelben fölvenni, hogy nullara jöjjünk ki. Lofasz lesz itt, nem adossag visszafizetes.

    Tanulsagos lenne egyebkent egy olyan weboldalt csinalni, amin rajta vannak az egyes evek költsegvetesi tervezetei, es az, ami ebböl tenylegesen megvalosult… a legjobb az lenne, ha mar kb. 1970 ota meglennenek az adatok. Erdekes tendenciakat lehetne felfedezni, meg irni is lehetne egy-ket erdekesebb posztot erröl.

    Tenyleg, kerdeztem mar, de ha esetleg valaki tudja, hogy hol lehet korabbi költsegvetesi terveket letölteni, legyen szives, szoljon. Nekem csak 2010-töl kezdödöen vannak meg.

  62. 62: Jancsika:

    Egy kérdés:

    Van valamilyen bizonyíték rá, hogy fenntartható módon nem lehet a mostani hagyományoshoz hasonló terméseredményeket elérni?

    Most nem a hagyományos paraszti gazdálkodásra gondolok, hanem annak a tudomány újabb eredményeit falhasználó upgradejére.
    Nem lehetséges itt is zöld forradalmat előidézni?
    Szerintem ennek a folyamatnak az elején vagyunk, vannak még távlatok, tartalékok a rendszerben.

    Pl. A baktérium trágyázás, komposztálás, zöldtrágyázás kissé meggyorsítaná, az amúgy természetes módon végbemenő talajregenerációt.

    Mert a régivel való összehasonlításban, rendre nem számolsz ezzel a plusz és bővülő tudással, csak statikusan a talajdegradációval diszkontálsz.

  63. „A példánkban 5,7 százalékos állampapírhozammal (referenciakamattal) és egy 2 százalékpontos kamatfelárral számoltunk (ez ugye lehet 3 is, de már van bank, amelyik a lehetséges maximumnál kevesebb felárral számol). A táblázatból kiderül, hogy a hitelfelvevők ezekkel a feltételekkel az új lakásoknál jelenleg 6 százalékos kamattal számolhatnak, használt lakásnál pedig durván 6,5 százalékkal. Ez a kamatszint versenyképes a 2005-2008 között legnépszerűbb svájci frank hitelek kamataival.”

    http://index.hu/gazdasag/2013/01/09/tamogatott_hitelek_2013-tol/

    A történelem megint ismétli önmagát.

    Aki valamikor a bankokat meri sajnálni (sajnáltatni), annak felhívom a figyelmét erre a konstrukcióra.

    Mert ez nem egyéb, mint a bankok hitelezésének ( és profitjának) felpörgetése állami pénzből.

    Persze ettől fog felpörögni a gazdaság, növekedni a GDP, ettől lehet megnyerni a választást.

    Az a szomorú hogy ez nem csak Magyarországon megy így.
    A különböző jegybanki könnyítések is mind azt mutatják, hogy úgy akarjuk kezelni a felmerülő problémákat, mint ahogyan előidéztük.

    REMÉNYTELEN.
    ENNEK A RÉGI STRUKTÚRÁNAK PUSZTULNIA KELL, MERT BELŐLE NEM VÁRHATÓ Az ÁLTALA GENERÁLT PROBLÉMÁKRA MEGOLDÁS.

  64. 51:
    „A profitorientált világban az EMBER feleslegessé vált és termelékeny gépek, eljárások végzik a munkáját. És mivel az ember valós értéket termelő munka nélkül maradt, “joga” sincs fizetésre…”

    Ez nem szükségszerű.

    Lehet olyan állami szabályozást találni a jelenlegi kereteken belül is, ami pl. a tudományos kutatásra, képzésre helyezi a hangsúlyt.
    Ez meg generálhatja a középosztályba tartozó fogyasztókat.

    Ugye időrendbeli fejlődési társadalmi foglalkoztatási dominancia sorrendben.

    1.) Mezőgazdaság
    2.) Ipar
    3.) Szolgáltatás
    4.) Tudományos kutatás, fejlesztés

    Az utóbbiban az a jó, hogy elvileg a termelékenység növekedés nem hat ki a foglalkoztatásra.
    Kutatási terület végtelen.

    Majd akkor lesz gond, amikor jön az AI és a szingularitás.
    Ami mint tudjuk közel van de ki tudja, mikor érjük el… 🙂

    Talán (?) a kutatás-fejlesztés kisebb ökológiai lábnyommal rendelkezik, kevésbé erőforrás igényes mint pl. az ipar.

  65. 62. Jancsika

    „csak nyomod vissza a beled plantalt jobber ideologiat, mint a papagaj, amit jol betanitottak.”

    …csak nyomod vissza a beled plantalt baller ideologiat, mint a papagaj, amit jol betanitottak…

    A valódi különbség az, hogy a baller ideológiába sokkal többen haltak bele mint a jobberbe. Pedig a baller sokkal fiatalabb.
    Ne felejtsd el, a náci is nemzeti SZOCIALISTÁT jelent…
    A fentemlített népirtásos film nagyon szépen mutatja Sztálin és Hitler mély egyetértését és a hasonló módszerek használatát.

    Sajnos a tények azt igazolják, hogy a múltat végképp eltörlők istenigazából nem tudtak jobb rendszereket nyújtani, csak pillanatok alatt felélni a világ forrásait és egy rövid gazdasági felfutást produkálni, ami végülis nem volt több mint parasztvakítás és a jövő elzálogosítása.
    És a bajokat globalizálással, a lokalitások jogainak csökkentésével, központi irányítással, gyakorlatilag kommunizmussal próbálják enyhíteni…
    Csak olyanoknak jut eszébe védeni őket, akik pozíciót remélnek az elitben… mert a tömegekre valóban sanyarú sors vár, ha sikerül éghezvinniük terveiket.

  66. 68: Attila:

    „Csak olyanoknak jut eszébe védeni őket, akik pozíciót remélnek az elitben… ”

    Vagyis szerinted én pozíciót remélek.

    Oké, Attila. Ennyit arról, hogy ki mennyire begyöpösödött a másikat illetően.

    Figyelj, szerintem te meg én ne beszélgessünk, jó? Én megígérem neked, hogy a jövőben valahogy kibírom, és nem reagálok a megjegyzéseidre. Tőled is csak ugyanezt kérem.

  67. 64: jancsika:

    „Tanulsagos lenne egyebkent egy olyan weboldalt csinalni, amin rajta vannak az egyes evek költsegvetesi tervezetei, es az, ami ebböl tenylegesen megvalosult…”

    HALLELUJA!!!! Mit találtam, emberek, az ész megáll!

    http://www.amipenzunk.hu/spendings/

    Na, asszem lesz mit olvasgatnom a következő pár napban.

  68. 70. Halvány emlékeztem, utána nézve, a Fidesz által megszüntetett Költségvetési Tanács egyes szakemberei vannak a site mögött.
    Amikor még léteztek, számomra hitelesnek tűntek.

    69: jancsika:

    Távol álljon Tőlem az ítélkezés a vitátokba, ami kissé a kölcsönös címkézések irányába kanyarodott el, ami szerintem kontra produktív.

    Attila (PV) talán azt a kijelentésedet érthette félre, amikor valamelyik korábbi eszmecsere során szóba kerülő jövedelemszámláló program szerint a felső 5% vagy 1%-ba szeretnél bekerülni.

    Félreértés ne essék, én nem ítélkezem, mindenki azt teszi, amit jónak talál.

  69. 64:
    Ha már glokalitás:

    „A „mi” az „ők” elleni, és az „itt” a „máshollét” elleni érzetekben bekövetkezett változások
    önmagukban se nem jók, se nem rosszak. Mégis jelentősen különböznek a régebbi,helyhez kötött tapasztalatoktól. Egyszerre nyerünk és veszítünk. Elveszítjük annak a
    kényelmét és egyszerűségét, hogy kötött kapcsolatrendszerekben élünk, ahol „bennfentes” szerepünk magától értetődő volt. Ugyanakkor az elektronikus média széleskörűségével – ideértve a mobiltelefont is – megszabadulunk ugyanezen kötött és korlátozó tapasztalatoktól. Szabadon megválaszthatjuk, hogy milyen hálózatok tagjai szeretnénk lenni, és mennyire kötelezzük el magunkat egy hálózaton belül. Ugyanúgy
    szabadon alakíthatjuk a lokális térhez való kötődésünk fokát. Mindezek eredményeképpen mindegyikünk megalkothatja a saját személyre szabott – és fejlődő –, a lokális és a globális önazonosságokból létrejövő ötvözetét.”

    http://www.vilagossag.hu/pdf/20050902145557.pdf

  70. 69. Jancsika

    „Vagyis szerinted én pozíciót remélek. ”

    Hát ami azt illeti azoknak a szekerét tolni, akik az emberiséget a kihalásba hajszolják, józan ember önszántából szerintem nem áll be. És szerintem te nem vagy értelmi fogyatékos, más pedig nem maradt, mint a jól kalkulált számítás.

    Ami meg az ajánlatodat illeti, engem akkor is érdekel a véleményed, amikor nem értek vele egyet. Azért járok ide, hogy megismerjem az enyémtől eltérő véleményeket… a saját véleményem klónjai nem érdekelnek, mert nem tudják formálni azt.
    Akár hiszed, akár nem, elolvasom és megfontolom a dolgokat amiket írsz, és valamilyen szinten beépül abba a képbe amit a világról alkotok.
    Nem akarlak meggyőzni, mert te is az elveid szerint itélsz.
    Meg akarlak ismerni a többi „ellenlábassal” együtt, mert végtére ezt a kis időt a geddonig együtt kell töltenünk ezen a sárgolyón.
    És ugye az ember attól fél amit nem ismer… és utolsó időmet nem akarom félelemben tölteni.

  71. 73. Pzuj

    ” Szabadon megválaszthatjuk, hogy milyen hálózatok tagjai szeretnénk lenni… ”

    Annyiban pontosítanám, hogy szabadon választhatunk a jórészt mesterséges hálózatok közül, amit gondos kezek ügyesen fejlesztettek számunkra, de a klasszikus közösségekről le kell mondanunk, mert már a legelemibb közösség/hálózat, a család is áldozatul esett a modern világ csodáinak, a mobilitás pedig a lakóközösségeket számolta fel: egyre kevesebb ember éli le az életét ugyanott, ami a szociális illeszkedést még buzilokátoros iPhone-al együtt is megnehezíti.

  72. 75:
    Vajon most az Antalffy blog ilyen „a jórészt mesterséges hálózatok közül, amit gondos kezek ügyesen fejlesztettek számunkra” ?
    🙂

  73. 74: Attila:

    Attila, legyünk őszinték, téged a világon senki más véleménye nem érdekel, mert kizárólag azt tudod fújni, ami beléd rögzült.

    Nem egyszer, nem kétszer, hanem több tucatszor elmagyaráztam már neked én is és mások is, hogy a világról alkotott képed több, mint hamis. Tények, érvek, több ezer karakteres futamok lófaszt nem értek, csak fújod a magadét tovább.

    Attila, én ebbe belefáradtam. Az, hogy minden ilyen kis futamunk során végső soron lezsidózol, már meg sem lep, inkább untat. Mint ahogy ez az egész.

    Úgyhogy én most ünnepélyesen megfogadom a saját tanácsomat, és innentől kezdve nem reagálok rá, bármit is írsz. Tőlem azt gondolsz és vélekedsz a világról, amit akarsz. Alkotmányos jogod, hogy hülye legyél.

  74. 65: Pzuj:

    „Egy kérdés:

    Van valamilyen bizonyíték rá, hogy fenntartható módon nem lehet a mostani hagyományoshoz hasonló terméseredményeket elérni?”

    Ezt természetesen semmi nem zárja ki, bár megmondom őszintén, szkeptikus vagyok, de bár igazad lenne. Mint már említettem, a permakultúra esélyes induló. Ha az ipari mezőgazdaság termésátlagait nem is éri el, de az mindenképpen reménykeltő, hogy esetleg vissza tud vonni a termelésbe abból már kiesett területeket is (sivatag erdősítése pl.). Vagyis még ha kevesebbet is tud termelni, de nagyobb területen, így talán pótolható a veszteség.

    Az viszont biztos, hogy csak akkor fogunk tudni ilyen módszereket találni, ha nem hátrafelé, hanem előrefelé tekintünk. Vagyis kutatás, fejlesztés, nem pedig paraszti társadalom.

    Az természetesen továbbra is áll, hogy a növekedés a legnagyobb ellenségünk. Ha ugyanis tovább nőnek az igények, ráadásul exponenciálisan, akkor előbb vagy utóbb bármilyen termelési módszer eredményeit ki fogjuk nőni.

  75. 74. Attila (PV)
    „azoknak a szekerét tolni, akik az emberiséget a kihalásba hajszolják, józan ember önszántából szerintem nem áll be.”

    Kivéve, ha nem látja be, amit te egyértelműnek találsz. Szerintem kissé beskatulyáztad jancsikát. Nekem meggyőződésem, hogy ő mindig a meggyőződését írja le, akárcsak te. Neki még sokat változhat a véleménye. Ne nézd már ilyen fekete-fehérben a világot.

  76. 78: „permakultúra esélyes induló”. Sajnos nem az.
    Ha a mezőgazdaságot nézzük, van egy folyamatos technológiai ‘fejlődés’, ami egyre inkább lehetővé tette, hogy a növényekből egyre nagyobb hozamokat lehessen kipréselni. Egy újítás akkor vert gyökeret, ha kimutathatóan eredményes volt. Ha a permakultúra versenyképes lett volna, a mai napig azt (is) alkalmaznák nagy felületen.

    Érdekesebb kérdés, hogy (általában) a kultúrnövények termelési potenciáljának hol a felső határa, illetve hogyan tudjuk fokozni a jelenlegit.
    Vannak érdekes dolgok, mint pl. a széndioxid trágyázás megjelenése szabadföldi körülmények között (miközben globális felmelegedés van a CO2-től…), mert kimutathatóan növeli a hozamokat…

  77. 77. Jancsika

    ” hanem több tucatszor elmagyaráztam már neked én is és mások is, hogy a világról alkotott képed több, mint hamis… ”

    Azt, hogy ki megy szemben az autópályán talán egy kívülálló dönti el magának.
    Amit te több tucatszor „elmagyaráztál” az a tükörképe az én „hamis” világképemnek. A magyarázataid a globalista elit védelmében készültek a nyilvánvaló kritikákkal szemben amiknek itt hangot adok.

    Nem emlékszem, hogy valaha is lezsidóztalak volna, ezt kifejezetten elkeseredett vagdalkozásnak érzem a részedről, hülyézni még végképp nem hülyézek senkit, még akkor sem ha elszakad a cérna.

  78. 80. Observer

    „…‘fejlődés’, ami egyre inkább lehetővé tette, hogy a növényekből egyre nagyobb hozamokat lehessen kipréselni…”

    A gond ott van, hogy a mezőgazdaság „fejlődése”, az állandó hozamnövekedés nem az ellátás biztonságát növelték, hanem a profitot.
    A nagyüzemben az árak addig csökkentek, hogy őrületes pazarlás kezdődhetett.
    Ha a termőföldet jól használjuk, akkor moderált hozamokkal is sok embert lehet ellátni.
    De akkor le kell mondani a mindennapi húsevésről, hogy a szegényebb vidékek nagyrészén kávé, tea, kakaóültetvények vegyék el a helyi lakosság által művelhető földeket (cserébe várhatják a segélyszállítmányokat, mert így is megéri a kávétermelőknek)…

    Szerintem van elég mozgástér hagyományosabb módszerekkel a nép élelmezésére, de ehhez az élelmezésben is paradigmaváltásra lenne szükség, nem a kialakult rossz módszerek erőltetése.

  79. 80:
    „Egy újítás akkor vert gyökeret, ha kimutathatóan eredményes volt. Ha a permakultúra versenyképes lett volna, a mai napig azt (is) alkalmaznák nagy felületen.”

    Az nem vitatom, hogy a jelenlegi feltételek között az ipari mezőgazdaság versenyképes. Ezt szerintem jancsika se vitatja, lásd vele a korábbi vitánkat( nagyrészt ugyanarról beszélésünket).

    A hangsúly a FENNTARTHATÓ MÓDON van!!!
    E szerint értékelve, nem érzem azt a nagy előnyt ipari mezőgazdaságnál.

    Egyszerűen CSAK az externális költségeket be kell építeni az árba, mindjárt megváltozik ez a versenyképességi előny.
    A természet ezt előbb-utóbb úgy is kikényszeríti, másképpen a művelhető termőföld területek csökkenése révén.

    Egyébként már vannak no-till művelések, direkt vető gépek, mulcsozás nagyüzemben is.

  80. 80-85:

    Observer, Pzuj:

    Ismétlem, alapvetően szkeptikus vagyok, méghozzá amiatt, amit Observer kolléga is mondott: a rendszernek ÉRDEKE, hogy minél jobb eredményeket felmutató technológiát terjesszen el. A fenntarthatatlanság nem azért alakult ki, mert valakik így akarták, hanem azért, mert ez volt az ára az irreálisan magas eltartóképességnek. Valamit valamiért. Az élet így működik.

    A kérdés, hogy a jelenlegi hozamok mekkora részéről kell minimum lemondanunk egy fenntartható technológia kedvéért… no és persze, hogy hajlandóak leszünk-e meghozni egy ilyen áldozatot. Meglátjuk.

    Egyébként azon gondolkodtam, hogy azért nem állunk ám olyan rosszul. Tavaly ilyenkor a geddonista blogok túlnyomó többsége már réges-rég összeomlást vizionált 2013 elejére. Ehhez képest még olyan nagyon nem is panaszkodhatunk. Szerintem ez az összeomlósdi nem lesz gyors folyamat, illetve most már egyre több jel mutat arra, hogy a klasszikus peak oil forgatókönyv nem fog bejönni: a magas árak miatt a nem-konvencionális források egészen jól működnek, ugyanakkor a magas árak megakadályozzák azt is, hogy a kereslet túlpörögjön. Persze a peak oil a rendszernek csak az egyik problémája, van még ezer másik, egyszerre ennyit pedig nem lehet megoldani.

  81. 86:
    Amikor így nekilendülsz mindig mosolyt csalsz az arcomra. Az Emberiség bár emberekből áll, nem gondolkodik, hiába használsz többes számot. „kell lemondanunk” Kellene! De semmi értelmeset nem fogunk tenni. Az összeomlás késik, mert senki se akarja és mindenki húzza az időt, söpri a szemetet a lábtörlő alá. – – – Csak úgy mellesleg: Sydney-ben napok óta 42 °C van. Csak NSW-ben 60 helyen van erdőtűz, ebből 30-nál meg se kísérlik az oltást. Van valami tanácsod a számukra? 🙂
    Ja, és 2012 nem is volt El Ninó év. Az egész USA területén a 2012 átlag hőmérséklete 3,8 °F-el volt melegebb, mint az évszázados átlag. Ez több, mint 2 °C.

  82. 87: A tőke személytelen valami, nem érdekli az ausztrálok baja – jó példa erre a szabadföldi CO2 trágyázás; a növénynek valahol 900 ppm körül lenne az optimális (ha jól emlékszem most olyan 370 ppm lehet a levegőben)- vagyis, ha tehetnék addig felnyomnák a szintjét;
    tehát itt nálunk (meg máshol se) a kutyát nem érdekli az ausztrál hőség, ha profitot hoz, nyomják ki a CO2-t a növényeknek. Valóban száguldunk a szakadék felé, és ráadásul még próbáljuk a sebességet is növelni.
    Nagy igazságot írtál, hogy a plutokráciától meg kell(ene) szabadulni, de a legutolsó fogyasztó is pillanatnyi haszna érdekében a rendszer fenntartásában érdekelt. Jól ki van ez találva – az áldozatok önként mennek a vágóhídra, a holnapot simán feláldozzák a máért. Homo sapiens sapiens 🙂

  83. 50 Jani

    „A kínai modell elég rövid távon működésképtelenné válik.”

    Pedig tudomásul kell venni, hogy valami hasonló megoldással lehet csak beszabályozni a népességet. Ennek alternatívája csak az öregek éhenhalasztása, vagy „kötelező eutanáziája” lenne.
    Ha csupán a reprodukciós rátát akarjuk betartani, mikor a népesség szinten marad, akkor is átlagosan minden gyerekre egy szülő és egy nagyszülő jutna, akiről gondoskodni kellene élete végéig. Ez családonként kettő-kettő!
    Ha pedig csökkenteni akarod a népességet, akkor a teher még nagyobb.
    Ha pedig ezt nem lehet megoldani, akkor pedig nincs más megoldás, mint tömegek pusztulása.
    Ezt borzasztó végiggondolni, pedig logikailag tiszta sor! 🙁
    Az állatvilágban ez nem is probléma, a kiöregedettek egyszerűen elhullanak.
    Az ember viszont erre kitalálta az előremenekülést, ami technológiai versenyfutást, és túlnépesedést eredményezett, és amíg van hová menekülni, addig ez működik is…

  84. 86. Jancsika

    ” A fenntarthatatlanság nem azért alakult ki, mert valakik így akarták, hanem azért, mert ez volt az ára az irreálisan magas eltartóképességnek. Valamit valamiért. Az élet így működik. ”

    Megint maszatolsz.

    Ez nem a magas eltartóképesség ára, hanem az irreálisan magas pazarlás ára a gyomorforgatóan magas profit érdekében. És akik a profitot zsebre teszik azok TUDJÁK ezt, de azt hiszik pénzzel meg tudják venni a jövőjüket.
    A negyedannyi élelmiszer és a tizedannyi használati cucc és az ezekkel járó jelentősen csökkentett energiafelhasználás lehetőséget adna egy sokkal élhetőbb világra szinte mindenki számára, de a technológiát csak további pazarlás fejlesztésére használják AZOK akik ebben döntéshozói pozícióban vannak.

  85. Komoly porvihar Ausztráliában:
    http://www.dailytelegraph.com.au/news/national/freaky-orange-dust-storm-hits-wa/story-fncvk70o-1226551813081

    Izraelben komoly havazás. Egyiptomban is, de ott viharokkal áradásokkal tarkítva. Viszonylag ritka a hó ebben a két országban.

    90. hubab
    Itthon utópia. A kínai modellhez durva diktatúra kell, rendőrállam. A cigányságot nem tudnák ellenőrizni, sem az itteni kínaiakat. 🙂 A gazdagok meg megfizetnék valahogy, hogy több gyerekük lehessen. Ez is főleg az amúgy is fogyatkozó középosztályt érintené.

  86. 92: A Bloombergen most olvastam, hogy Kínában az idei tél 28 éve a leghidegebb.
    Erre fogják az infláció növekedését, ami a zöldségek áremelkedése okoz.

  87. 92 Jani

    Ha viszont ezt elfogadjuk, akkor ennek hosszabb távon logikus következménye, hogy a nyugdíjrendszer bedőlése után az államnak nincs más lehetősége, mint vagy hagyja a nyugdíjasokat a gyerekei kényére-kedvére, vagy akkora adókat szedni az aktívaktól, amiből valami igen minimum szinten el tudja látni őket a munkanélküliekkel együtt.
    Ami ellentmondásos a dologban, a sok gyerek kedvezőbb körülményeket hoz létre, viszont ellentétes a népességcsökkentési szándékkal. A kevés gyerek pedig elviselhetetlen terhet rak az utódok, vagy az állam vállára.
    Nincs kényelmes megoldás, valami mindenképp fájni fog.
    Mi meg már úgyis a a csökkenő pályán haladunk, cigányokkal együtt is. Szóval itthon rendőrállam sem kell a csökkentéshez. 🙂
    Nálunk ha bedől a nyugdíjrendszer, az agyonnyúzott aktívak még egy plusz kötelezettséggel lesznek megterhelve. És akkor mi van a létminimumon élőkkel, a munkanélküliekkel és azok szüleivel? Az állam még így sem tudna teljesen kibújni kötelezettségei alól, valamilyen eszközének erre is kell, hogy legyen.
    Persze lehet olyan látszatmegoldás, hogy kijelentjük, hogy a szülő eltartása az utódok feladata, akiknek viszont nem kis százaléka erre már nem lenne képes, vagy nem akarná, és ezzel gondoskodna, hogy a halálozási ráta drasztikus megugrása oldja meg a helyzetet… 🙁
    Szóval továbbra is adóztatni fogja az aktívakat ebből a célból is…

  88. 94:
    Azért azt észre kell venni, hogy nem csak az „aktívak” vannak megadóztatva. A 27 % ÁFÁ-t mindenki fizeti. Az ingatlan adót a nyugdíjas tulajdonosok is fizetik. Az összes „áthárított” adót (átutalás, stb.) a nyugdíjasokra is áthárítják. Az egészségügy elbaszása miatt főleg a nyugdíjasoknak kell magánrendelésekbe menni és FIZETNI. Az oktatás elbaszása miatt a nagypapákra és a nagymamákra nagyobb „besegítés” hárul.

  89. Épp ma mondta a tv, hogy a londoni nagykövetség szerint 300 ezer magyar dolgozik Angliában, a berlini nagykövetség szerint 100 ezer Németországban, míg Ausztriában 50 ezer…
    Nincs itt már semmilyen jövő, csak haldoklás van.

  90. 98!
    Nincs itt semmilyen haldoklás,mi így élünk.. 🙂
    86!
    Ezen a geddonos dolgon mostanában én is gondolkoztam..
    Nem nagyon akar jönni ez az összeomlás..(még)

  91. 99:
    Melike00! Az összeomlás már elkezdődött. 30 közmunkás 282 kilométert gyalogol baranyából a parlamentig (éhségmenet) mert nem tudnak megélni 47.000 forintból.

  92. 100!
    Nem gyalogoltatni kellene őket,hanem átképezni.Meg nekik is átképezni magukat..A munkaügyibe vannak azért tanfolyamok,lehet hegesztőnek menni,cnc-re,targonca kezelő,nehézgépkezelő,érettségi nélküli tanfolyamok,(mondjuk a cnc az nem)és egyéb szakmák vannak..A parlament nem fogja megoldani senki problémáját..

  93. 102.
    kinek kellenének hegesztők? egy kiló u szög ára 540-ről 860 ra ment fel nem egész egy év alatt. szűkül az acélpiac a tehetősebbek javára, mint mondjuk Kína. Átképzés végül is lehet megoldás pár évig, mert ki tudja az időpontot?!

    Azon a vidéken ahol én próbálkozok ismerek egy pár 47 ezrest, nekik már összeomlás van. Lassú a tempó(aqmi mellesleg rohadt gyors), de adjunk hálát az égnek a késlekedésért! A vége begyorsul mint mamának és papának otthon az ágyjelenetnél.

    A parlament tényleg fog munkahelyeket abszolválni. De félő, hogy ez az jelenti, kézzel fognak Duna-Tisza csatornákat ásni a nyomorultak, kevesebb mint a mostani 47ért reálértáken. Lehet,hogy egy tányér levesért. Központosítás folyik ma Mo.-on.
    A hülye kampányszöveg(rezsicsökkentés stb.)pedig a népnek szól és nyalnak be mindent szépen. Jövőre ha nyernek, persze nem 2/3-dal(ki más?), megnézhetjük magunkat.

  94. 102:
    Azért azt megsúghatnád, hogy mit kezdenénk fél millió hegesztővel?

    Különben a CNC már lassan elavult, fel fogja váltani a DNC. Erre kellene átképzés. 🙂

  95. 104!
    Most én csak mondtam valamit..De ha menetelni jobb,hát meneteljenek..A DNC-t ,meg először meg kell venni valami cégnek,hogy azon valaki dolgozhasson…Beruházni kell rá..Több millióba kerül egy ilyen gép,és arra is munka kell..Addig nem beruház rá senki..Aztán lehet arra képezni az embereket..Persze ,ide is alap az érettségi,ugye.Ami sok embernél nincs meg..Amire építeni lehet..
    Nem fél millió hegesztő kell,minthogy nem kell fél millió PR szakember sem,meg bölcsész..
    Az átképzést emeltem ki mint lényeget..
    Tudom hogy sz@r a helyzet,de a menetelés sem old meg sok mindent..
    103!
    Szerintem az az érzésem,másik kormány sem fog tudni jobb megoldást..Eddig sem tudtak..Akinek még van valamije attól elveszi?Mert még azt tudja tenni,aztán már nem lesz kitől elvenni..

  96. 105. melike: Mutogatni oly könnyű. Bántsad csak a bölcsészeket, biztos ők tehetnek mindenről. Bezzeg a közgazdászok, jogászok szentek és sérthetetlenek. Na meg a természetátalakító, gátépítő mérnökök is a csúcsszuper tudomány megtestesítői. 😛

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük