(904) Vigyázat diktatúra

Tibor bá’ online

 

Ha nem akarunk tudathasadásossá válni, akkor időnként fel kell függeszteni ezt a geddonra „várást”, mert ha nem függesztjük fel, akkor semmit se lehet megbeszélni, és vége az értelmes társalgásnak. Kezdjük tehát azzal, hogy kijelentjük, „ha nem lenne geddon….” És ezzel megoldottuk a gordiuszi csomót.

Tulajdonképpen nincs új a nap alatt, és a történelemben mindenre lehet találni példát, csak az emberek nem tanulmányozzák a történelmet, a politikusokat pedig nem érdekli. Mert ha jól megfigyeljük, akkor az emberiség volt már a maihoz nagyon hasonló helyzetben.

Az I. világháború után elsősorban a veszteseknél gazdasági összeomlás következett be, infláció, munkanélküliség, társadalmi felfordulás, amiből megszületett Sztálin, Mussolini, Hitler, Franco. A gazdasági konszolidációt pedig a háborúra való felkészülés teremtette meg.

Nagyvonalakban ez a folyamat zajlik most is a szemeink előtt. Az USA-ból kiinduló gazdasági felfordulást az ország fasizálódása követi, ami alatt a gazdasági bajok orvoslását helyi háborúkban és egy nagyobb összecsapásra való felkészülésben látják.

A II. világháborút követve a nyugati világra soha nem látott, egyre fokozódó, egy jó emberöltőn át tartó jólét köszöntött, ami alatt Kelet Európa is kellemesen eldöcögött (csak a Nyugat árnyéka miatt voltunk elégedetlenek). Ennek az ára 50 millió ember elpusztulása volt. Némi cinizmussal azt mondhatjuk, hogy egy milliárd ember jólétéért feláldoztunk 5 százalékot. Ezt a logikát követve vagy tíz éve már folyik az áldozathozatal, és a java természetesen még háta van. Kérdés, ez alkalommal hány százaléknak kell meghalni, hogy a maradék elfogadható szinten élhessen? Öt százalékkal aligha lehet megúszni, mert időközben néhány dolog drasztikusan megváltozott, hogy enyhén fejezzem ki magam. De ha egy pillanatra elfelejtjük a háttérben tornyosuló hatalmas viharfelhőket, akkor tisztán látható, hogy a kilábalás megteremtése újra csak diktátorokra vár. Persze diktátor jelöltekben nincs hiány, és még az is elképzelhető, hogy jobban navigálnak, mint a demokratikus parlament, de a történelmi lecke azt mutatja, hogy a munka elvégzése után a diktátor a társadalom nyakán marad. Az pedig csak silány vigasz, hogy több évtizedes pusztító munkájuk jutalma legtöbbször egy csúfos halál.    

____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

70 gondolat erről: „(904) Vigyázat diktatúra

  1. Annak az 50 millió embernek valóban azért kellett elpusztulnia, hogy a világ gazdasági politikai arculatát átszabják a győztes hatalmak ízlése szerint. Ez pedig egybeesett annak a prosperálásnak a megteremtésével, ami a következő nagy “felvirágzást” eredményezte, ebbe beleértve a világnépesség ugrásszerű megnövekedését.
    Ha viszont most törne ki egy világháború, ott már nem lenne a kirakatban egy ilyen általános jólétnövekedés lehetősége, az már valóban a túlélésről szólna, hogy ki kerülhet bele abba a limitált létszámba, amelyet a működő globalizált gazdaság és a bőséges energiaforrások nélküli világ lehetővé tenne.
    Ez a háború stratégiájában akár azt az elemet is behozhatja, hogy a lakosság tömeges pusztítása már nem csupán eszköz az ellenség pszichológiai megtöréséhez, és a hátország gazdaságának megroppantásához, hanem alapvető cél is az előbbiek mellett.
    Ez már valódi földi pokol lenne. 🙁
    Ez egy lényeges különbség az eddigi világháborúkhoz képest

  2. Nem olyan kevés az a nyersanyag, ha nagyságrendekkel kevesebb ember között kell elosztani. Ha egy világháború után a túlélőket kétszáz évvel visszalökik az időben technológia szempontjából, akkor senki nem fog törődni vele, nem is fognak tudni róla, ha egy cég kitermeli a sarki olajkészleteket. Építhetnek egy (vagy több) új Atlantiszt.

  3. Az első vh. utáni állapotokat nem lehet interpolálni a mostani helyzetre. Az azt lezáró ‘béke’ egy teljesen igazságtalan, büntető jellegű diktátum volt. Az érintettekben – teljesen jogosan – ott munkálkodott a revans iránti vágy, amivel a tömegeket is meg lehetett szólítani /volt ellenség-kép/ (“Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország Mennyország” 🙂 ). Ez az ‘ideológiai háttér’ szerintem döntő momentum volt, függetlenül attól, hogy a kapitalizmus általános válságából a klasszikus kivezető út a háborúk indítása. A nép hajlandó volt áldozatot hozni egy elképzelt szebb jövőért.
    Jelenleg egy kiábrándult, elfásult tömeget kellene mozgatni (nem csak nálunk), Nyugat-Európában még megspékelve a bevándorlók okozta bizonytalansággal, miközben nincs megfogható komoly, külső ellenség-kép, csak lokális, országon belüli /de az sem ‘hivatalos’/ (nálunk pl.cigányok, szlovákoknál a magyarok stb).

    Nálunk helyileg persze Orbán kreál retorikai ellenség-képet (EU, IMF, illetve a különböző belső ellenségek: a nem létező kommunistáktól elkezdve a cukorbetegekig), amivel a saját uralmát próbálja kitolni, de ez teljesen más tészta. Remélhetőleg annyi esze azért még van, hogy ‘meleg’ háborúba ne akarjon kezdeni (jelen állapotunkban nem is tudna), mert az csak a teljes bukásához vezetne /meg persze az országéba is, de ez őt hidegen hagyná/.

    USA, Japán kontra Kína háború esetleg lehetne,amennyiben Kína (vagy az USA) gazdasági helyzete és a ‘nép’ jólétének biztosítása megroppan a jövőben – erre komoly esély van – (a mostani szigetvita már lehet, hogy ilyesmit vetít előre).

  4. Tibor bá

    A gondolat, hogy hagyjuk már a geddont csak üdvözlendő, főleg annak tükrében, hogy csak 2012.12.21-ig már van 2 világvége időpont, az egyik nov. 05 ha jól tudom. Mindegy.

    A posztod ezúttal szerintem egy hamis tézisre épít. Két olyan párhuzamot is vontál, amit nem szabadott volna.

    Alapvetően rossz elképzelés, hogy a II. világháború utáni jólétet 50 millió ember halálának köszönhetjük. Ezt teljesen fals. A technikai ugrás megtörtént volna háború nélkül is, ez már benn volt a levegőben, max egy elhanyagolható időbeli eltolódás lett volna.
    A jólétet nem a halálesetek száma hozta, hanem a gépesítés, a növekvő energiafelhsználás és az előállított értékek után járó kielégítő fizettség. Ez pedig nem az 50 millió halottnak köszönhető sőt még csak nem is a háborúnak!

    Ebből a hamis logikából aztán levonsz még egyet, hogy most mennyinek kellene meghalni a többi jólétéért.

    Erre most mit lehet mondani? A kőbe vésett adatokat? Mert akkor 90% mehet a süllyesztőbe. A lugánói tanulmány is 500 milliót hozott ki. Ennyi fővel életképes a kapitalizmus hosszú távon, de nem azt jelenti, hogy ennyien jól is élnének még az 500 millióból sem. Ha megmarad ez a társadalmi szerkezet, akkor a megmaradt 500 milló emberből is 50 millió igen jól fog élni, a többi meg úgy ahogy illetve lesz köztük nyomorgó is.

    Egyszerűen rossz a párhuzam hogy az emberszám arányos az emberek jólétével. Ez nem igaz.
    Ha a javak elosztása egyenlő lenne, akkor a mai 7 milliárd ember is jólétben élhetne.
    Persze mihez képest? A kőkorhoz mindenképpen, nagyságrendekkel.

  5. A poszt első öt sora jár kicsit másképpen megfogalmazva a fejemben néhány napja. Ez a folyamatos készülődés és azért jócskán szorongás is mostanában annyira rajtam van, hogy csak figyelek, készülődöm, és ha lenne is bármiről véleményem vagy elgondolásom, mégsem írom le, hiszen minden idézőjelbe tevődik mert “ja úgyse lehet tudni, mert jön az összeomlás” Valóban tudathasadásos állapot, éppen igyekszem megszabadulni tőle. vagy lazítani rajta. Mindent összevetve átmeneti, rossz előérzetes, baljós, mindjárt történikvalamis, fura, és mellesleg diktatúraszagú hangulat van..
    Vagy háborúszagú.

  6. 4: Egyetértek abban, hogy az ötven millió ember halála és a viszonylagos jólét között nincs szoros összefüggés.

    A háborúnak viszont meghatározó szerepe volt a technikai és gazdasági ugrás bekövetkezésében. A németek azért tudtak a tönkrevert állapotukból viszonylag hamar kilábalni, mert a háború alatt szerzett technikai tudást és munkakultúrát hozták magukkal. Hittek is benne és akarták is a talpra állást, kevesebb élősködőjük volt, mint a háború előtt, ehhez jött még a Marshall-terv.
    Az amerikaiak az egész világnak termeltek, hiteleztek. Beindult mindenhol a tömeggyártás, ez a leggazdaságosabb termelési mód. Akkor az olaj és egyéb ásványi anyagok kimeríthetetlennek tűntek. Lehetett lelkesedni. Nem egészen két és fél milliárd ember falta a bolygó erőforrásait (Tibor bá’ 5% feláldozása sem stimmel igazán).
    Teljesen más volt a helyzet, mint manapság. A nagyszüleim mondogatták mindig, hogy a háború után valami hihetetlen élni akarás buzgott az emberekben. Elég csak arról beszélni, hogy három év alatt újjáépült az ország a romokból, jóvátételi kötelezettség fizetése mellett. Ma már el sem képzelhető az a tettvágy ami akkor áthatotta az embereket.

  7. 4:
    Belefáradtam, hogy veled vitatkozzak. Ezt írod: “Alapvetően rossz elképzelés, hogy a II. világháború utáni jólétet 50 millió ember halálának köszönhetjük.” Én nem ezt állítottam, hanem azt, hogy a tapasztalt jólét a világháborúnak volt köszönhető. Az presze előre tudható volt, hogy lesznek halottak, mert az a háború velejárója. De nem az 50 millió halott miatt volt jólét. Szóval ha nem érted, amit irok, vagy kiforgatod, akkor nekem nincs kedvem beszállni a szóváltásba, mert csak felesleges szájtépés..

  8. ” Én nem ezt állítottam, hanem azt, hogy a tapasztalt jólét a világháborúnak volt köszönhető.”

    Ezzel sem értek egyet, úgyhogy mindketten belefáradtunk. Hagyjuk.

  9. 8. Cruix.

    Szerintem se a háború volt a jólét oka… Inkább úgy fogalmaznám, hogy a jólét volt a háború oka, azaz hogy ki élvezze magasabb szinten az új technológiák és az olcsó energia adta jólétet.
    A háború és a fegyverkezés veszteségei nélkül nézetem szerint még több ember élvezhette volna a jólétet.

  10. A jólét annyiban volt köszönhető a háborúnak, hogy egy óriási konjuktúrát gerjesztett, részben már a háborúra készülve, utána meg az újjáépítési potenciált meglovagolva.
    Közben a győztesek pedig úgy átszabták a világgazdaság működési modelljét, hogy az jóval nagyobb növekedési teret nyitott meg az egész világ előtt. A robbanásszerű műszaki fejlődés ennek egy részjelensége volt.
    A háború előtti revansista szembenállás nem tette volna lehetővé ezt a globalizációba torkolló nemzetközi munkamegosztást, ezt egy háborúval szét kellett robbantani, és mindent újraszabni. Így az egykori ellenségek ugyanannak a pörgő gépezetnek lettek együttműködő elemei. Mondjuk a szocialista tömb kilógott ebből, de ki is lett küszöbölve, hogy beteljesüljön a végkifejlet.

  11. 10. hubab

    “Közben a győztesek pedig úgy átszabták a világgazdaság működési modelljét, hogy az jóval nagyobb növekedési teret nyitott meg az egész világ előtt.

    Inkább úgy fogalmaznám, hogy maguk számára nagyobb növekedést, a többieknek pedig stagnálást.
    Ezért volt, hogy a “harmadik világ” képtelen volt fejlődni, amíg az első világ el nem kezdett fuldokolni a saját maga által gerjesztett válságokban. És mióta az első világ globális szorítása gyengült, azóta hirtelen hatalmas fejlődének indultak a már “leírt” régiók, mint Kína és több ázsiai ország és Dél Amerika…

  12. 11 Attila (PV)
    Azért a fejlődő világ is kapott az új rend gyümölcseiből, persze nem az igazán értékesekből, csak abból, ami a fejlett világ érdekeit szolgálta.
    Az a népességrobbanás, ami ott végbement ide számítható, mert bármilyen ellentmondásos is, de a nyugatnak is érdeke volt a piacok folyamatos bővülése. A nagyobb népesség nagyobb piacot, sok olcsó munkaerőt jelentett, erősebb és szélesebb elitet azokban az országokban jelentős vásárlóerővel, több épülő erőművet, gyárat, városokat. Minden milliónyi népességnövekedés valakik zsebében többlet hasznot eredményezett. Modern mezőgazdaság nélkül azok az emberek meg sem születhettek volna.

  13. Meg talán azzal megtoldanám, hogy ha nincs II világháború, akkor Izrael sincs.
    Nincs az a rákos daganat a közel keleten, ami töménytelen konfliktus forrása volt, és gyanítom lesz is. De már nem sokáig.

    10:

    Azt az állítást nem cáfoltam volna, hogy a háború befejezése egy katalizátor hatást váltott ki a gazdaságok fejlődésében, miután visszavetette azokat. Az egésznek az eredője azonban nagyjából nulla.

    De ezt párhuzamba állítani a jelen korunkkal…?
    Hát enyhén szólva is badarság, mint maga a kérdés is, hogy hány embernek kell meghallnia, hogy a maradék jól élhessen.
    70 éve minden más volt, mint most. Minden.

    Bocs Tibor bá, de tényleg melléfogtál ezzel a poszttal, de ha mindenáron választ akarsz, akkor megmondom: a 7 milliárdból legalább a felének pusztulnia kell, és az elpusztult 3,5 milliárdnak java részt az első világból kell származnia.

    Ezen felül minden további elpusztult 1 milliárd csak még paradicsomibb idillt fog előidézni ezen a csodás de baromira lestrapált Földgolyón.

    Ha pedig a Föld ökoszisztémáját, mint egészet nézem, akkor ebből a szemszögből az lenne a legjobb ha az egész emberiség pusztulna, az utolsó darabig.
    Az ember jelenlegi tudatállapotával egy rákos daganat a Föld nevű bolygón. Felzabál, elpusztít mindent maga körül, majd végül maga is beledöglik.

  14. HÁBORÚS HOZZÁSZÓLÓK!
    Mindennek az oka az Emberi Versenyszellem. (a versenyszellem persze bele van kódolva minden élőlénybe)
    Ez a “versenyszellem mindenkiben megvan a az Okosokban éppúgy, mint a Hülyékben. Az emberi egyedek tehát versenyeznek, egymással is.
    Az Okosok manipulálják a Hülyék “versenyszellemét” és egymásra uszítják őket, ebből lesznek a háborúk. Ez annál is könnyebb, mert a Hülyék ösztönösen VERSENYEZNI AKARNAK, ehhez az Okosok csak “pályát” biztosítanak.
    És itt jön a képbe a “Diktátor” aki egy Nagyon Okos Versenyző és megmutatja a Hülyéknek, hogy KIVEL kell versenyezni – miközben a pálya szélén állva röhécsel, ahol a hülyék egymást tapossák, hogy jobb versenypozicióba juthassanak.

    Persze vannak olyan Versenyzők, akik MÁS pályát keresve futnak, hehe….

    13. Curix
    A fentiekből következik, hogy az Ember nem egy rákos daganat a Föld testén, hanem ellenkezőleg: Az Ökoszisztéma Csúcsversenyzője!

  15. “a kilábalás megteremtése újra csak diktátorokra vár.”
    “több évtizedes pusztító munkájuk ”

    Hm..Most a diktátorok akkor a kilábalást segítik elő,vagy pusztítanak? .. 😮

    Ha a világot ugye egy globális hálózatnak veszem,és egybe veszem,akkor úgy semmiképpen nem lehet kilábalni hogy az összes ország egyszerre szorít meg..De egyik ország sem akar engedni a másiknak,és erőfölényéből alább adni az erősebb,semmilyen kompromisszumra nem hajlandó senki..hazudozások,zsarolások,piszkoskodások mennek.Így elég nehéz a kilábalósdi..
    Szerintem meg a harmadik világháború már régen elkezdődött..

  16. 13. Cruix

    “a 7 milliárdból legalább a felének pusztulnia kell,”

    Dehogy !

    a TOP 5%-nak kell kicsit a tökére lépni, és annyi erőforrás szabadul fel, hogy akár 10 millárd ember is vígan elélhet.
    Már írtam valahol, hogy a fejlett világban a kaja majdnem fele szemétbe kerül a termeléstől a fogyasztásig.
    Plusz legalább a dupláját esszük mint ami egészséges, mert tele vannak vegyszerrel, amitől “finom” és addig esszük, amig telel lesz a bendőnk.
    Aztán őrült mennyiségű erőforrást köt le az egészségtelen táplálkozás okozta betegségek “gyógyítása”, vagy is inkább tüneti kezelése.

    Lennének itt még tartalékok, csk a pazarlást kellene megszüntetni.

  17. 14. Sakkmatyi.

    “Ez a “versenyszellem mindenkiben megvan a az Okosokban éppúgy, mint a Hülyékben.”

    Ez nem egészen így van.

    Többször idéztem Max Webbert, aki a Kapitalizmus kialakulásában írta, hogy a polgári befektetők azért sírtak, mert a középkor-végi parasztnak hiába igértek több pénzt, nem akart többet dolgozni, mint amit évszázadokon keresztül megszokott. Ezért inkább eűzték a földjeikről és ipart csináltak a mezőgazdaságból.

    A “versenyszellem” az Ószövetséggel lopakodik be a köztudatba, miután a könyvnyomtatás eredményeképpen hozzácspták az Újszövetséghez. Aztán ráakasztották a “protestáns etika” fügefalevelét és hajrá! Beindultak a legbrutálisabb gyarmatosítások, népirtások, parasztok elűzése a földjeikről és általában a hagyományok felszámolása a gyors profit reményében.

  18. 16:

    “a TOP 5%-nak kell kicsit a tökére lépni”

    Persze, én is tudom, de én feltételeztem, hogy a rablókapitalizmusunkra épített fogyasztói társadalom megmarad.

    Egy másik világban/rendszerben igaz, amit te leírtál.

    A versenyszellemmel én sem értek egyet. Ez nincs belénk kódólva, max megtanuljuk, mint sok egyéb elavult társadalmi beidegződést.

    Ide kapcsolódóan a biblia lenne az első könyv, amit eltüntetnék a föld felszínéről. Nem csak a versenyszellem miatt.
    És egyáltalán minden vallást, amit ma ismerünk.

  19. 18. Cruix

    Nem feltétlenül maradna meg a rablókapitalizmus…
    Lassan mindenki belátja hogy az elsősorban materilális igények kielégítése zsákutca.

    Nem a Bibliával van a baj, hanem az Ószövetséggel, ami gyakorlatilag kiheréli a keresztény mondanivalót ha egymás mellé kerül.

    A 4 Evangélium vagy szól valakihez, vagy nem, de nincs benne “veszélyes” üzenet.
    Viszont az Ószövetség tele van erőszakkal, ráadásul “isteni parancsra” és a “győztes mindent visz” elmélettel, ami beindította a “negatív” nacionalizmust, miután kellően elterjedt. Sajnos az Ószövetség kiválóan alkalmas kifogásokat kinál a legtöbb gonoszság elkövetésére a népirtástól a tömegek rabszolgasorba döntéséig, csalásig, satöbbi: Benne van a Bibliába alapon.

  20. Az eddigiek alapján a geddon alapvetően erőforrásválság (peak-oil és társai) miatt következne be.

    Az erőforrások fogyasztását alapvetően csökkenti/csökkenteni fogja a jelenleg zajló/kialakuló GLOBÁLIS GAZDASÁGI VÁLSÁG.
    A globalizáció következtében ilyen a Föld nevű bolygón még nem volt!

    Ennek hatását, szerintem szintén alábecsülik,
    hasonlóan a technika hatékonyság növelő szerepéhez.

    Ezekből következően előbb kell tartani

    a.) a klímaváltozás hatásaitól (a globális gazdasági válság erre is kihat, de ez egy lendkerékhez hasonló tehetetlenséggel bír, és a folyamatok elindultak)

    b.) a globális válság miatti növekvő társadalmi elégedetlenségtől.

    Mindezek folyamányaként a nemzetek közötti háború nem kizárt.
    Szépen látszik ez Kínában, ahol a növekvő belső társadalmi, gazdasági feszültséget Japánnal való szigetvitákkal akarják levezetni. Mondjuk régi ellentétet lapul a mélyben és nem a kínaiak kezdték.

    Én azonban nagyobb esélyt adok a helyzetből kifolyólag több országban polgárháborús helyzetek kialakulásának.

  21. 19: Azért az újszövetségből is lehetne mai szemmel igen érdekes kitételeket találni.
    A gyakoriságon lehetne vitatkozni, méricskélni.

  22. Ha nem akarsz mindig a geddonnal foglalkozni akkor használj kevesebb vizet,áramot,üzemanyagot szemetelj kevesebbet,táplálkozz egy kicsit egészségesebben és ha ezt sok mindenkinek elmondod akkor papírforma szerint kevésbé kell tartani az erőforrásválságtól 🙂

  23. 21. Pzuj

    Mire gondolsz ?

    Az Ószövetség “érdekességei” mai szemmel is és univerzálisan is “érdekesek”. Elsősorban morális szempontokból

    Azért érdekelnének a te észrevételeid is.

  24. 23:
    Amikor a Talmudról olvasgattam, szembe jött a Talmud “érdekes” idézett gyűjteménye mellett egy Biblia idézett gyűjtemény is.
    Nem tudom belinkelni, de az is mellbevágó volt.

  25. 25:
    Alapvetően azonban közel azonos az eredet ( a zsidó vallás).
    Még ha változtattak bizonyos dolgokon, az közös őst nem lehet letagadni.

    Eleve nem lehet a mai morális mércével mérni a múltat, mert akkor más volt a társadalmilag elfogadott morál.
    A baj abból van, amikor a mai korban akarják egyesek a régi vallásos könyvekből származó moralitást a jelenben alkalmazni.
    Akkor, mikor ez elfogadott társadalmi moralitás már “kissé” különböző a múltbelitől.

  26. Mi tényleg nem tanulunk a történelemből.

    Csak egy kérdés.

    Hány emberi életet mentett meg a vallás, és hányat vett el??

    Ezért dobnám az összes vallást, az agymosó “szentirataikkal” mint korán, biblia, talmud..stb mindet a kukába.
    Sőt inkább egy erőműben égetném el, hogy valami hasznuk is legyen.

    Az embert kiskorától fogva arra kellene tanítani, hogy a környezetünk a természet, amiben élünk mindennél fontosabb. Az embereket élni kell megtanítani, mert amit sokan ma csinálnak élet címszó alatt, az nem élet, hanem biológiai létezés.
    Pénz fogalmát ismeretlenné kellene tenni, stb.

    Erre azt mondjátok: de hát akkor hogyan oldjuk meg ezt, meg azt.
    A válaszom az lenne, hogy egy merőben más világban ezek a kérdések fel sem merülnének, amiket most készültök feltenni.

    19:

    Attila, tudom, hogy jót akarsz, de te is csak foltozod ezt a rendszert, ami alapvetően kukába való. El lett ba…va, ergo pusztulnia kell. Nem a miénk volt az első civilizáció, és reméljük az utolsó sem.
    Az mondjuk tény, hogy bizonyos szempontokból a miénk a legfejlettebb az összes közül.
    Másrészről vannak számtalan olyan felfedezések, amiket a mai nagy modern technikánkkal sem tudunk megfejteni, így bizonyos szinten elődeink voltak sokkal fejlettebbek.

    Mindenesetre szerintem mi vagyunk az első olyan ostoba civilizáció, hogy interneten beszéljük meg egymással, hogy hogy s miként fogunk megdögleni, és erről még maradvány sem lesz a jövő régészeinek, mert eltűnik minden bit, amit ide leírunk. 🙂

  27. 27 Curix

    “Az embert kiskorától fogva arra kellene tanítani, hogy a környezetünk a természet, amiben élünk mindennél fontosabb.”

    Mielőtt az összes vallást a kukába küldenéd, gondold át a természeti népek vallásosak-e, és ha igen, az idézett mondatod alaptétele-e hitüknek ?

  28. Itt egy nép, amely együtt él a természettel. Állati eszközhasználat, emberi hülyeség. 🙂

  29. 24!
    “nincs szűkösség az olajpiacon, ráadásul hatalmas kitermelhető mennyiségek állnak még rendelkezésre, melyek felszínre hozása a technológia, az ár és a politika függvénye”

    Csakhogy senki nem akar jelenleg ezekbe a technológiákba fektetni,mert elég horribilis összegek,és eléggé későn térülnek majd meg..Mindenki most gyorsan kiaknázható készletek felé igyekszik..Mert gyorsan akar hasznot bezsebelni kis befektetéssel..
    És ha majd mégis rákényszerülnek a nehezen hozzáférhető készletek kiaknázására magasabb és drágább technológiákkal,akkor az árakat az feljebb emeli..

  30. 27:
    Örömmel olvasom, hogy tudsz írni egészen értelmes dolgokat is. :;-)

  31. 32:

    Tibor bá, ez már a tudathasadásos állapot, amivel indítottad a posztot. Minden tünetét produkálom. 🙂

  32. 29 Jani

    És még soknak gondoltuk a szlovák 40.000 db. AK47-est! 🙂 🙂

  33. 31 Curix

    “Mondj egy ilyen vallást!”

    Megfogtál ! Akkor korrigálok. Mehet minden vallás a kukába aminek van alapítója, kőbevésett könyve, és maradjon meg az összes többi aminek nincs neve, hanem csak úgy van. Ezek tulajdonképpen vsz. nem is vallások, hanem emberi közösségek (környezetükkel is) összhangban kialakított generációkon átívelően átadott működési szabályzatai. Gondolok itt olyasmikre, hogy az öreg indián mondja meg a frankót amíg érez hozzá erőt magában, de ha már nem, akkor önként és egyedül megy ki az erdőbe meghalni. Nem kérdezi Matolcsit – hova lett a nyugdíjkassza ?

  34. 34. Technomuzsik

    Számtalan AK47 van a világon. Szinte elpusztíthatatlanok, szerintem a Földön az utolsó működő összetett gép egy AK47 lesz. 🙂

    31. Curix

    Vallásnak nem feltétlenül nevezném, de a különféle animista, sámáni hagyományok alapvetése, hogy be kell illeszkedni a természet rendjébe. Élőlényeknek, természeti jelenségeknek szelleme, istene van, nem szabad bármit megtenni önös érdekből. Rituálisan bocsánatot kérnek a megölt állattól…

  35. 27. Cruix

    “de te is csak foltozod ezt a rendszert, ami alapvetően kukába való. El lett ba…va, ergo pusztulnia kell.”

    Én úgy fogalmaznék, hogy beteg… rákos.
    Ki kel vágni a daganatot, feltöltődni vitaminokkal és kerülni a “káros sugárzásokat”….

  36. Talán a buddhizmus áll a legközelebb ahhoz, amit ti mondtok, bár a Jani által említett több, vagy sok Istenes vallások rituálék megint egy más történet, és amennyire tudom ezeknek sincs szentírásuk, hanem hagyomány útján öröklődnek, és élnek tovább.

    Mondom ezt persze úgy, hogy különösebben egyik vallás sem érdekel, de a buddhizmus nem is vallás, sokkal inkább egy világnézet.
    A legnagyobb különbség az, hogy még az összes selejtes vallás valami láthatatlan megfoghatatlan Istenképből ered, és “csodatevések” tömkelege áll benne, és tele van dogmákkal, addig a buddhizmus egy valóban élő személyhez köthető, és ha lehet ilyet mondani, akkor sokkal “gyakorlatiasabb”, és sokkal inkább az életre koncetrál, illetve annak minőségére, mert a buddhizmus feltételezi a reinkarnációt, és ezzel ki is zárta a poklot, mennyet (ami egy baromság szintén).
    Teljesen mindegy, hogy létezik e a reinkarnáció, mindenképpen pozitív, mert aki ezt elhiszi, az nem akkar ebben a földi életében mindent elérni (anyagiasság kilőve) hiszen ez egy örök körforgás.

    OFF

    most hallom a rádióban a hírekben, hogy tovább növekedett az egyik párthoz sem tartozó, illetve egyik pártra sem szavazók száma.
    Fidesz, Mszp népszerűsége tovább csökken.

    Hmmm. Talán észhez térünk egyszer már.

  37. 37:

    Attila az ilyen drasztikus “orvosi” beavatkázosák után általában áttét jelenik meg, mert a mikrometasztázisok láthatatlanul már mindenütt ott vannak. Esély a teljes gyógyulásra majdnem nulla, csak ki lehet tolni időben a “beteg” életét.

    Értelek, megértelek és én is nagyon szeretném, hogy ha helyre lehetne hozni, amit elrontottunk, de ahhoz olyan kataklizmának kéne történnie, amit én most nem tudok elképzelni.
    Pzuj mondott egy jó hasonlatot a lendkerékkel.
    Ez most úgy meg lett tekerve, hogy soká fog megállni, ha csak el nem törik a tengelye.

    Ez a “tengelytörés” kéne ahhoz, hogy esély legyen az általad leírtak megvalósításához.

  38. 26. Pzuj

    A közös eredetet inkább egy valódi szembefordulás egy kialakult erkölcsrendszerrel.
    Valójában minden morális alap koncepcióban ellentétesek: Bosszú-megbocsátás, fogat fogért-másik orca, kiválasztottság-univerzalitás, a kamat intézménye, kirekesztő-befogadó vallás, öld meg – szeresd ellenséged, stb…

    Sajnos sokminden, amit a kereszténység szemére vetnek, elsősorban azok az Ószövetségi dolgok, amik miatt “szakítottak” a keresztények a judaizmussal.

  39. 39. Cruix

    “Esély a teljes gyógyulásra majdnem nulla, csak ki lehet tolni időben a “beteg” életét.”

    Anyám tüdejéből 15 éve vettek ki egy rákos daganattal egy lebenyt. Most 81 éves és úgy sétál, hogy alig tudok vele lépést tartani…
    Ismerek olyat, akin 20 év alatt 3 komoly rákműtétet hajtottak végre… 70-en bőven felül van, teniszezik, golfozik és élvezi az életet.

    Tehát az időben végzett operáció adhat teljes életet.

    De akár operáljuk a “beteget” akár hagyjuk kimúlni, a pontos diagnózist mindenképpen fel kell állítani, hogy újra ne hatalmasodhasson el a kór.

  40. Nocsak, Tibor bá… lassan eljutsz ahhoz az EGYETLEN kérdéshez, amit tényleg érdemes feltenni, és szerintem te is látod, mennyivel konstruktívabb párbeszéd folyik egy megvitatásra valóban érdemes kérdés után. Vagy csak én látok eltérést?

    Kár, hogy a kapcsolódó elemzés és javasolt válasz témával újra csak ismételném magam… Mindenesetre: hajrá!
    🙂

  41. 41:

    “Tehát az időben végzett operáció adhat teljes életet.”

    Ezzel még egyet tudok érteni.
    Szerinted még időben vagyunk?
    Szerintem már nem.

    Bár a “rákot” itt egy átvitt értelmben használt képként használtuk, te hoztál rá saját példát. Szerencsés vagy.
    Én is tudok. Apámat 2010-ben operálták, és hiába kapta meg a kemot tele van áttéttel a mája és a tüdeje. A visszalévőt már nem években, hanem hónapokban lehet számolni.
    Elvittem kontrollra többször is, nagyjából félévente megduplázodik a daganatok száma, és nagysága, tehát a növekedés exponenciális.

    Nála nem időben fedezték fel a primer tumort, hanem már a III. stádiumban.
    Itt a túlélési esély még 25% volt.
    Közben elért a IV.-ig. Itt már 0%.
    Nem tudok mit tenni, és ez nagyon rossz. 71 éves és látszólag makk egészséges.

    Szerinted az emberiség hányadik stádiumban van?

    És ha meg is van a diagnózis, mert megvan, hogyan operálod a “beteget”, ha az nem fekszik műtőasztalra?
    A gépezet halad tovább, a lendkerék forog…

    Vagy szembesülünk a kegyetlen valósággal, vagy elfordulunk az ezotéria irányába. Esetleg mindkettő…?
    Itt lép be a tudathasadásos állapot.

  42. 5. Dorka: nagyjából, csak amiről én tudok, 4 éve nyomtatják spirituális körökben a 2012-es világvégét. Nagyon nagy tömegről beszélek, akik megírják ezeket a könyveket és akik olvassák is. A kollektív tudattalanban ott van, hogy valaminek történnie kell, mert “azt mondják a Maják is, meg a spiri-gurum is megmondta”. Ezt programozza nagyon sok ember, hogy valami történni fog. És tényleg. Nyugodtan lehet készülni arra, hogy tényleg valami történni fog, mert szépen megteremtjük így. Miután olyan fog történni, amit még senki sem tapasztalt, amit pedig nem tapasztaltunk még, attól félünk, ezért sajnos nincs is túl jó rezgése ennek a dolognak. Így várhatóan sajnos nem pozitív esemény fog következni, rövid távon legalábbis biztosan nem.

    Pár napja foglalkozom a kérdéssel, hogy mit illik csinálni a világvége napján? :))) Vagyis mivel kellene tölteni dec 21-ét? Egy ismerős szerint swinger klubban, de várom a további ötleteket.:)))

  43. 44. “Pár napja foglalkozom a kérdéssel, hogy mit illik csinálni a világvége napján?”
    Semmit!
    Nékem ez már a k.b. huszadik világvégém!
    És még mindig itt vagyok. :)))

  44. 44:
    December 21? Az aleghosszabb éjszaka. Természetesen bridgelni kell.

  45. 44-re:
    “Vagyis mivel kellene tölteni dec 21-ét”
    Semmivel, akármivel, valamivel. Nem lesz semmi.

  46. De most játszunk el a gondolattal, hogy TÉNYLEG történni fog valami.
    Nem kell mindig nagyon okosnak lenni, és megmagyarázni, hogy miért nem lesz semmi különös.
    Csak képzeljük el, hogy nem lesz másnap, vagy ha lesz, az nagyon-nagyon rossz lesz, és 1 napunk van, hogy még azt tegyük, amit csak akarunk, gátlástalanul.

    Mi lenne az?

  47. 48. Ezt már lejátszották sokan, sokszor. Ültetnénk egy fát.

  48. 35:
    “Mondj egy ilyen vallást!”

    Ha megengeded, hogy “beledumáljak” egy kicsit, tudnék két-három jelentkezőt is a feladatra:

    Az első a Gayandgasharowa, az irokéz törzsek (ÍROTT!!!) alkotmánya (ami lényegében vallási iromány is):

    http://www.indigenouspeople.net/iroqcon.htm

    A másik esélyes jelölt a zoroasztrizmus, szent könyvével, az Avesthával – aminek nagy része elveszett mára, de ami fennmaradt belőle, abból úgy tűnik, ez is egy, a természetes környezettel összhangra törekvő vallás lehetett. A Zend Avestha például sokak szerint egy “kertészeti enciklopédia”.

    A futottak még kategóriában talán még az esszénusokat lehetne megemlíteni, róluk kicsit bővebben Edmond Bordeaux Székely könyveiből lehet olvasni. Jared Diamond: Collapse című könyvében is találni olyan (sokszor több tízezer!!!! éves) közösségeket, akik gond nélkül, teljes összhangban éltek együtt a természetes környezetükkel (pl. Pápua-Új-Guinea, Tikopia vagy egy kicsit rövidebb időtávon az edo-kori Japán).

    Látjuk tehát, hogy nem olyan nehéz olyan vallást ill. társadalmat találni, ami a természetes környezettel való összhangra tanít(ott), sőt, több ezek közül még írott vallás is volt. Magától értetődően a monoteisztikus antropomorf vallások ezeket az utolsó szálig kiirtották, és arról is gondoskodtak, hogy a fent említett szent irományok is eltűnjenek – többnyire teljes sikerrel. A kereszténység és az iszlám olyan mértékű kulturális holokausztot robbantott ki, amihez fogható aligha volt az emberiség történelmében. Megjegyzem, az iszlám sokszor jóval toleránsabbnak bizonyult az újszövetségi kereszténységnél, ez utóbbi egy egész kontinensnyi ember kiirtásától sem riadt vissza.

    Egyébként meggyőződésem, hogy ez nem valamiféle összeesküvés volt, egészen egyszerűen győzött az emberek tömeges befolyásolására jobban alkalmas, ezért agresszívebb és expanzívabb társadalmi-vallási forma. Ez ha úgy tetszik, nevezhető akár a vallások evolúciójának, amiben a kevésbé agresszívak (és ezért expanzívak) kipusztulnak, amikor megjelennek a sikeresebb változatok. Persze itt is látszik, hogy az evolúciós rendszerekben SOHA nincs “tuti tipp” – ami pár ezer éven át előny volt, az hirtelen, az élőhely erőforrásainak beszűkülésével hatalmas hátránnyá vált. A monoteisztikus antropomorf vallások elérték, hogy az ember = isten allegória megteremtésével végleg eltöröltek minden, a természetes környezet kiaknázásával szemben álló vallási tabut (gondoljunk csak a humanizmusra, ami a kereszténység emberképéből származik), de arra már nem voltak felkészülve, hogy a bolygó végessége miatt ez egyszer civilizációs szintű problémát jelent.

    Egyébként ide még egy gondolat. A múlt héten vagy ötödszörre néztem meg Chris Martensontól a Crash Course-t, és egyszerűen nem tudok napirendre térni fölötte, mennyire jól össze van szedve az a film (ill. inkább videósorozat). Az exponenciális növekedés matematikai-rendszerelméleti hátterét pl. annyira zseniálisan egyszerűen magyarázza el, hogy tényleg 8 általánossal is meg lehet érteni, viszont tökéletesen átlátható belőle, hogy miért hullik szét minden körülöttünk egyre gyorsuló mértékben.

  49. Jancsika !

    A “Mondj egy ilyen vallást!”, az Curix volt nem én,
    de köszönöm, hogy kisegítettél!

  50. 50:

    Kösz Jancsika a kiegészítést, de nem lennék meglepve, ha rajtam kívül úgy az itt lévők 100%-a semmit nem tudna ezekről a vallásokról.

    Gayandgasharowa nevű vallás nincs. Olyan nincs, hogy valamit a google ne tudna, erre pedig nulla azaz 0 találat van.
    Csak vicc. 🙂 Egyébként elírtad a nevét, de nincs jelentősége, mert az én angol tudásommal biztosan nem fogok nekiállni ennek a szövegnek.

    Jancsika biztosan találni lehetne még több ilyet, amiből most hármat felsorakoztattál, de ennek a ma emberére nagyjából nulla hatása van.

    Ezt már te írod:

    “Magától értetődően a monoteisztikus antropomorf vallások ezeket az utolsó szálig kiirtották, és arról is gondoskodtak, hogy a fent említett szent irományok is eltűnjenek – többnyire teljes sikerrel.”

    Hmm? Mi az, hogy “magától értetendően”? Az magától értetendő, hogy az ég kék, például.
    Szóval ez a kijelentés azért némi magyarázatra szorulna, főleg annak jegyében, hogy nem sokkal lejebb kijelented, hogy a dologban semmi összeesküvés nincs.

    Ez a “vallások evolúciója” elméleted nekem kicsit sántít maradjunk ennyiben. Van igazság abban, amit írsz, de szerintem csak részben.

    Mindezek ellenére te is tudod, hogy miről beszéltem. A világvallásokról, és nem egy 10 ezres, vagy max pár száz ezres népcsoport “vallásáról”.
    A kereszténység és azok alcsökevényei, illetve a két iszlám, valamint a buddhizmus együtt lefedi a világ lakosságának számottevő többségét (kb 90-95%-át).

    Az más kérdés, hogy a vallás gyakorlása a modern nyugaton erősen visszaszorulóban van. Én például papíron református vagyok, de pont leszarom.
    Az unokaöcsém, aki nálam még fiatalabb, szerintem még bibliát sem látott, mint a mai fiatalok 90%-a.
    Szóval érdekes tendencia van kialakulóban.

    Azt nem tudom, hogy az iszlámra is igaz e ez a fenti anomália. Valószínűleg nem, mert a legfanatikusabb vallás, ami létezik.

  51. 44:

    Kápill szerintem te kóklerektől olvasol, ugyanis az ezotéria 2012.12.21-ét épp ellenkezőleg, nem a világvégének tekinti, hanem egy korszak végének, egész pontosan a Vas korszak végének, és egyúttal egy újnak, az aranykornak a kezdetét.

    Ezt főképp ciklikusságokkal magyarázzák, a mi naprendszerünk 25920 év alatt tesz meg egy teljes Galaktikus Évet,az ókoriak Nagy Évnek hívták. Ennek a galaktikus évnek érünk decemberben a végére, ezt jelzik a Maják.
    A korszakváltást pedig az univerzum energiájának, rezgésszintjének változásával magyarázzák. A vaskor a materializmus kora, míg az aranykor – ha lehet így nevezni – a spiritualizmus kora lesz. Kevésbé kötődünk majd anyagi javakhoz.
    Mindez persze nem egy nap alatt fog végbemenni, hogy a kártyaparti hevében, amikor éjfélt ütött az óra, akkor mindenki “megvilágosodik”, hanem egy hosszabb folyamat lesz.

    Mondja mindezt az ezotéria.

    Sokkal inkább a bulvár és Hollywood csinált 2012.12.21-ből világvégét.
    Csak hogy tisztán lássunk.

  52. 50. jancsika
    Az esszénusok tanításai nem emberközpontúak? A természetvédelem hol nyilvánul meg? Nekem nem rémlik az olvasmányaimból.

    53. Curix
    “de nem lennék meglepve, ha rajtam kívül úgy az itt lévők 100%-a semmit nem tudna ezekről a vallásokról.”
    Itt szolidan lebunkóztad a nagyérdeműt. 🙂

    A vallások elterjedése elsősorban birodalmi, gazdasági szempontok szerint alakult, nem a vallások életképességén múlt. Ezért szerintem sem szerencsés evolúcióról beszélni.

    Valóban fanatikus az iszlám, vagy inkább néhány ága, de ez a kereszténységről is elmondható. Amerikában kismillió szekta van, az amish is fanatikus, a 700-as klub is fanatikus, ráadásul imperialista is.

  53. 55. Jani

    “Itt szolidan lebunkóztad a nagyérdeműt.”

    Nem gondolnám! A bunkóság nem a lexikális tudás hiánya, hanem inkább hozzáállás a dolgokhoz. Soha nem értettem pl. miért mondják bunkónak azt aki nem tudja mikor volt a mohácsi vész, és miért nem bunkó, aki nem tudja mi a különbség a benzin és dieselmotor között. Aki polihisztornak gondolja magát, az általában valóban sok mindent tud, de tudása mindenben felszínes. A másik pólus a szakbarbár, aki kizárólag a saját választott területe iránt érdeklődik. A két véglet között egyensúlyozó többség az aki, akar ugyan sok mindent tudni, de nem fér az idejébe, ezért időnként elszenvedi a lebunkózást. A bunkó az pedig nem is akar tudni, nem is tud igazán semmit, és nem is érdekli ki-mit gondol erről.

  54. Mit kell csinálni dec. 21 én.?
    Megnéztem: karácsony előtti péntek.
    Délelőtt utántöltöm az akkukat, hátha kimegy az áram, karácsonyi kaja rogyásig van, meg hátha geddon lesz.

    Ezért este egy jó film, vörösbor, pina. 🙂

  55. 56: Köszi.

    55: Jani hidd el, fel sem merült bennem, hogy itt bárkit lebunkózzak, még burkoltan sem.
    Mindössze arra akartam meredeken rámutatni, hogy ezek olyan vallások, amikkel csak az találkozik, aki direkt a téma után célirányosan érdeklődik, vagy max. egy olyan könyvből, ami ilyen olyan úton módon erre tereli az olvasót.
    Jani most őszintén, te hallottál már a Gayanashagowa-ról?

    És nem gondolom, ha erről valaki nem hallott volna az tudatlanság lenne, vagy ne adj’ Isten bunkó.

    No igen itt a másik gond. Mivel az emberek fordulnak el a vallásoktól és 2012 miatt is, a szekták virágkorukat élik. Pedig ezek némelyike sokkal veszélyesebb, mint a kereszténység, vagy az iszlám.

    57:

    Ez teljesen jó program. 😀

  56. 58. Curix
    Én megjártam pár szektát, de még csak be sem csavarodtam nagyon. 🙂
    Hullaszámot tekintve viszont az általad említett kettő messze űbereli az összes többit együtt.
    Ha egy vallás nagyon megnő és DIKTÁLNI kezd, abból lesz a sok halott.

  57. Mit is kéne csinálni a világvége előtt?

    20-án elmegyek gyónni – nehogy 21-én már késő legyen.
    21-én kenyér és víz böjt – úgyis adventi böjti időszak, ráadásul péntek.
    Reggel, munka előtt Roráte mise – anélkül úgyse igazi az adventi készület.
    Aztán este, a családi ima után, ha már alszanak a gyerekek, elmondunk majd egy extra rózsafűzért, értetek, szegény tévelygőkért, és az egész világért 🙂

    “Ó Jézusom, bocsásd meg a mi bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, és vidd a mennybe a lelkeket, különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra. Ámen.”

  58. Kössz Ábel.
    Én pedig az egészségedre iszom az egyik pofa vöröset. 🙂

  59. Geddon, most, mikor kiadták a legújabb Aston Martin-t!

    “Tweaked 5.9-litre V12 has 510bhp
    • 2013 DB9 replaces Virage model
    • Carbon ceramic brakes now standard

    The latest Aston Martin DB9 Coupe and Volante have been announced, with new styling, better handling and a power hike to 510bhp.”

    Na ne!

  60. 53: Anélkül, hogy belemennék az újabb “flame” hadjáratba, és elkezdeném egyenként kitárgyalni a – kicsit talán túlontúl szőrszálhasogató – kritikáidat, engedd meg, hogy visszatérve a 27-es kommentedre egy kicsit más szemszögből világítsam meg a kérdést.

    Az emberiség elmúlt 5000 éve hihetetlenül kalandos és változatos volt. Vallások, társadalmak, birodalmak, technológiák jöttek-mentek, ember legyen a talpán, aki győzi átlátni. Egy dolog azonban közel állandó és konzekvens maradt – az emberiség népessége az elmúlt 5000 évben folyamatosan EXPONENCIÁLISAN nőtt, évi kb. 0,8-1,8% közötti mértékben.

    Engem megdöbbent ennek a növekedésnek a konzekvenciája. Olybá tűnik, mintha ez lenne az alapvető mechanizmus minden mögött, amit ma, ill. az elmúlt 5000 évben láttunk. Úgy tűnik, ez az alapvető motivációs erő, ami az egész emberi civilizációt mozgatja. Mindezek fényében az sem csoda, ha egyesek ez alapján valamilyen mögöttes, tudatos erőt, akár évezredeken átívelő összeesküvést sejtenek a dolgok mögött – kérlelhetetlen ennek a növekedésnek a logikája és könyörtelenül kiszámíthatóak a következményei. A rendszer valóban már-már tudatosan cselekszik, változik, de véleményem szerint ez nem egyes emberek cselekedetei, hanem a rendszer alapvető sajátosságai miatt van így. Az egész teljesen máshogy viselkedik mint az egyes részek.

    Egy pillanatra játsszunk el ezzel a gondolatmenettel, és szemléljük az elmúlt 5000 évet mindezek függvényében. Ekkor máris látható, miért “magától értetődő”, hogy az erőszakosabb, expanzívebb vallások kiszorítják a korábbi kevésbé impulzív természetközeli vallásokat. A növekedés parancsa ezt diktálja. Érthető, mért szükségesek egyre fejlettebb és ezzel együtt egyre vadabb és veszélyesebb technológiák, miért játsszuk el minduntalan a “technológiai orosz rulettet”, ahogy Tibor bá a Jövőnk véget ért című könyvében olyan találóan fogalmaz. Az emberiség alapvető motivációja, a növekedés parancsa ezt diktálja. Ez egy belső késztetés, ha úgy tetszik, biológiai, és nagy részben minden bizonnyal genetikai paradigma. NÖVEKEDNI!!!

    Minden problémánk mögött, ami ennek a blognak az olvasóit összeköti, ez az exponenciális növekedés áll. Megint csak azt tudom mondani, hogy aki teheti, nézze meg a Crash Course-t. Ha jól tudom, több tucat nyelven van már hozzá felirat, nézzetek körül youtube-on, ha esetleg nem menne az angol. Zsenálisan elmagyarázza az a videósorozat, hogy miről van szó.

    Visszatérve az eredeti 27-es kommentedre, amire én írtam az 50-est, sok mindennel egyetértek az abban írtakkal. A vallások következményei borzalmasak – DE! Mi van, ha a vallás nem a mozgatóerő, hanem csak az eszköz ebben a folyamatban? Igen, a vallás egy hihetetlenül kifinomult eszköz az emberek tömegeinek befolyásolására a temporális lebenyükön keresztül – de NEM mozgatóerő. A technológia hasonló cipőben jár. Sok mindenre fel lehet használni, de csak eszköz, nem alapvető dinamikai tényező.

    Kicsit a lőfegyverek dilemmájához tudnám hasonlítani a dolgot. Lőfegyverrel ugye nem túl nehéz embert ölni. Meghúzod a ravaszt, és bumm. DE a lőfegyver öli meg az embereket? Nem, az öli meg, aki meghúzza a ravaszt. Ha nem lennének lőfegyverek, létezne gyilkosság? Minden bizonnyal, mivel puszta kézzel is lehet embert ölni. Kevesebb gyilkosság lenne? Igen, hiszen más eszközökkel nehezebb ölni, vagyis kisebb lenne a valószínűsége annak, hogy valaki sikerrel törjön embertársa életére. A lőfegyver tehát ELŐSEGÍTI, de nem ELŐIDÉZI a gyilkosságot. Nem motivációt, hanem alkalmat és lehetőséget szül, ha úgy tetszik.

    A vallás és a technológia olyanok, mint a lőfegyverek. Hatékonyabban valósítják meg a növekedésre alapuló emberi civilizáció céljait és törekvéseit, de nem ők jelentik az alapvető mozgató erőt. A fejlődésük szintén törvényszerű, hiszen az exponenciális növekedés újabb és újabb nagyságrendeket lép át, amivel egyre fejlettebb eszközök (társadalmi és technológiai egyaránt) szükségesek a növekedés további fenntartására. A korábbi mikroközösségek természet- és asztrológiaalapú vallásai már csődöt mondanak, ha egész államokat, népeket vagy népközösségeket kell megszervezni. A hagyományos szántó-vető földművelés csődöt mond, ha milliárdos tömegeket kell eltartani. Az események logikája kérlelhetetlenül az egyre nagyobb veszélyek irányába sodor, vagyis a technológiai orosz rulett pisztolyában egyre több a golyó, de az emberiség csak forgatja a forgótárat és húzkodja a ravaszt tovább… egészen addig, amíg egyszer el nem sül a fegyver. Mert egyszer el fog sülni.

    Nem állítom, hogy minden kérdésünkre megtaláljuk a választ, ha mindent ementén a gondolatsor mentén szemlélünk, de sok mindenre választ kapunk, így talán megéri így IS gondolkodni. Viszont pont a gondolatmenet kritikája mentén elindulva jutunk más érdekes aspektusokhoz, és – hitem szerint – némi reményhez is.

    Ugyanis az emberiség NEM 5000 éves. Minden ma élő ember 1 ősanyától és legfeljebb 6 ősapától származik, de az út, amit bejártunk, korántsem szólt VÉGIG az exponenciális növekedésről. A homo sapiens kb. 150.000 éve létezik, a mai értelemben véve lakható területeket a bolygón kb. 40.000 évvel ezelőttre elfoglaltuk. Az exponenciális dinamika viszont csak a neolit forradalom után, kb. 5000 éve jellemző . Mi történt a köztük lévő 35.000 évben?

    Nos, ha abszolút redukcionalista akarok lenni, akkor azt mondom, hogy a külső fizikai tényezők nem voltak meg az exponenciális növekedés beindulásához. Elvégre közbejött egy jégkorszak, márpedig gyorsan változó klimatikus viszonyok között nehéz civilizációt építeni – hát még olyat, ami exponenciálisan növekszik. A Földön a klimatikus viszonyok csak az elmúlt 10-12.000 évben voltak állandóan kedvezőek az emberiség szempontjából. Igen, ez biztosan szerepet játszott. DE! A mai napig léteznek társadalmak, amik huzamosabb ideig (akár 40-45.000 éven át) képesek voltak megőrizni az egyensúlyt, a kiváló klimatikus viszonyok ellenére is. Voltak-vannak közöttük olyanok is, amik relatíve magas technológiai-kulturális színvonalon tették ezt (kedvenc és legjobban ismert példám erre az Edo-kori Japán). Sok ilyen társadalomban a vallás nagyon is aktív szerepet játszott ebben a folyamatban (itt jön be a képbe az irokéz törzsek írott alkotmánya). Itt megint egy kis ajánló: Jared Diamond Collapse című könyvében számos ilyen civilizációt elemez, nagyon érdemes elolvasni. Magyarul is elérhető könyv, hazánkban 2007-ben adták ki.

    Úgy tűnik tehát, hogy a fenntarthatóság nem kizárólag klíma és nem technológia, még talán nem is feltétlenül a vallás kérdése. Ez egy TÁRSADALMI probléma. Ha a saját szakmámból vett allegóriával akarom megvilágítani a kérdést, akkor ez egy kicsit olyan, mint a magas vérnyomás. Minden emberben megvan a genetikai HAJLAM a magas vérnyomásra, viszont nem minden emberben jelenik meg a probléma, mivel más tényezők – pl. életmód, étrend – képesek ellensúlyozni, vagy éppen kiváltani ezt.

    Tibor bá és jómagam között ott van az alapvető szemléletbeli különbség, hogy én – valószínűleg mert fiatalabb és emiatt tapasztalatlanabb vagyok, mint ő – hiszem, hogy az emberiségnek emiatt még LEHET esélye. Sőt, hiszem azt is, hogy bár korlátlan exponenciális növekedés nem, de talán korlátlan FEJLŐDÉS létezhet egy véges bolygón. Úgy gondolom, a fenntarthatóság nem technológiai probléma, így a megoldása sem technológiai jellegű, viszont bármilyen technológiai szinten – remélhetőleg a maihoz hasonló, vagy akár annál magasabb technológiai szinten is – megvalósítható. Jó lenne még megérni, hogy eljussunk ebbe a korba. De sajnos nem sok esélyünk van rá.

  61. 63:
    Ne aggódj, hatalmas esélyed van arra, hogy bent légy a túlélők táborába. Csak abba nem vagyok biztos, hogy örülni fogsz neki.

  62. 63, jancsika

    Egy apró kiegészítés. Ezt a váltást “megérni” szerintem lehetetlen. MEGTEREMTENI lehetséges. Vagy: ezerrel elmenni a lehetőség mellett, és beleállni a falba. És mivel gondolkodni majd a következtetések mentén cselekedni túl nehéznek tűnik, a “megérés” / “túlélés” hívői valóban a falnak viszik a történetet.

  63. 50. Jancsika

    “Megjegyzem, az iszlám sokszor jóval toleránsabbnak bizonyult az újszövetségi kereszténységnél, ez utóbbi egy egész kontinensnyi ember kiirtásától sem riadt vissza.”

    Megjegyzem, a élettér céljából való népirtás kifejezetten Ószövetségbeli minta.
    Az Újszövetségben ilyesmire nincs példa.
    És sajnos miután a pápaságot gyakorlatilag “privatizálta” az olasz bankárkaszt által beerőltetett Medici család, a búcsúcédulák bevezetése után a kontinens kiirtása sajnos nem is túl meglepő.
    Ilyen esetekben katolikus álarc mögül vigyorogni ha jön felelőőség kérdése, kifejezetten gerinctelen dolog.

  64. 66: Hatalmas tévedésben vagy, kedves Attila. A Mediciek ugyanis valamikor az 1300-as években kezdtek tevékenykedni, ellenben a kereszténység már SOKKAL korábban abszolúte intoleráns vallásnak bizonyult, még a saját “szubkultúráival” szemben is.

    Tipikus példa az ariánus kereszténység. Ugyebár az ariánus kereszténység azt merészelte állítani, hogy Jézus nem Istennel egylényegű, hanem hozzá hasonló. Az alexandriai zsinaton 321-ben a katolikus egyház ezt eretnekségnek nyilvánítja, innentől kezdve az ariánus keresztényeket tűzzel-vassal irtották, nem is kevés sikerrel: 589-re teljesen sikerült kiirtani ezt a vallást (is).

    Hol voltak még ekkor a Mediciek? 321-ben konkrétan még a Vulgata sem létezett (bár a Septuaginta már igen).

    Hiába próbálod a keresztény gaztetteket is a zsidókra kenni, attól azok még történelmi tények maradnak.

  65. “Engem megdöbbent ennek a növekedésnek a konzekvenciája. …..Az egész teljesen máshogy viselkedik mint az egyes részek.”

    Ennek a résznek az olvasásakor bevillant, a világegyetem a tágulási fázisban van, ha jól tudom, akkor ez teljesen egyértelművé teszi, annak egy részének a “mozgását”, motivációját is. Az egyes részek nem tudnak másként viselkedni, mint az egész, hisz az egész része, inkább az egyes részek viselkedése adja össze az egész viselkedését. Nem?

  66. Elnézést, az előző hszm. 63. Jancsika hozzászólása kapcsán született.

  67. 68. buza 🙂 No most itt megrekedtem a rész – egész egymáshoz viszonyulásánál. Azért viselkedik a rész úgy ahogy, mert az egész motiváltsága rá is jellemző, vagy azért olyan az egész motiváltsága, mert a részei adják össze?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük