(3992) Xi Jin ping

Tibor bá’ fordítása online

A világ Xi Jin ping szerint

Amit Kína főideológusa valójában hisz

 

Írta: Kevin Rudd
89. útban a 90. felé

A 20. kínai pártkongresszus közeledtével Hszi Csin-ping arra készül, hogy bebiztosítsa példátlan harmadik ciklusát, Kritikus fontosságú, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei felfogják Hszi Kína iránti ambícióival kapcsolatos ideológiát. A Nyugat nagyrészt figyelmen kívül hagyta Peking retorikáját, de „Xi marxista nacionalizmusa a tervezet jövőbéli ideológia; ez a valóság Kínával kapcsolatban, ami a szemünk előtt zajlik.”

Hová viszi Hszi Kínát? Hszi ideológiai megnyilatkozásai világos képet festenek az országgal kapcsolatos víziójáról: „Kína sokkal erősebb, mint valaha volt”, és a kínai vezető „fel kívánja használni ezt az erőt a történelem menetének megváltoztatására”. Hszi véleménye szerint „Kína végső győzelme garantált, mert a történelmi determinizmus erői Peking oldalán állnak, a Nyugat pedig strukturális hanyatlásban van”. Ez a gondolkodás „mélyreható hatással van a kínai politika és külpolitika valós tartalmára”. És ahogy Kína tovább növekszik, „Hszi ideológiai üzenetét a Nyugat figyelmen kívül hagyja saját veszedelmére”.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

19 gondolat erről: „(3992) Xi Jin ping

  1. Ingatlanpiaci összeomlás, covid miatt civil tömegbe lövő katonák, összeomló bankrendszer – nagyjából ez a realitás.

  2. A Nyugat jól elbaltázta. Sosem lett volna szabad technológiát, gyárakat vinni Kínába. Most megerősödtek és követelőznek. Hasonlóan Oroszországgal. A 90-es évek Orosz válságában el kellett volna venni tőlük amit lehet. Ezzel szemben meg a Nyugat öntötte hozzájuk a pénzt. Merkel bízott bennük. A Nyugat nagy hibája hogy bízik a lator államok változásában. Kiderült hogy kutyából nem lesz szalonna. Most issza meg ennek a vak bizalomnak a levét a Nyugat. Mi is.

  3. 2.
    Lator Államok

    “Az én bűneim megindokolhatóak és megbocsájthatóak, mások bűnei elítélendőek.”

    ” Én vagyok az Út az Igazság és az Élet.”

    Kína a közösséget teszi első helyre, a nyugat az indivídumot.

  4. Ez érdekes. Van erről több részlet is? Ez úgy hangzik, mint egy jó cikk felvezetése.

  5. 3- Aut Henrik

    “Kína a közösséget teszi első helyre, a nyugat az indivídumot.”

    Ez igaz.

    Viszont amilyen módon Kína a közösségi társadalmi léthez viszonyul, és amilyen módon a Nyugat az individualista társadalmi léthez viszonyul, az mindkettő esetben szélsőséges hozzáállás, mindkettő eredménye egy élhetetlen társadalom, amelyben az egyén megnyomorodik. Mindkettő út embertelen; az egyik embernek nem való “hangyatársadalmat” eredményez, ahol az egyén nem számít, csak a közös cél; a másik eredménye pedig maga a halál kultúrája. A totális elidegenülés és csömör, az életkedv és életöröm felszámolása.

    Mérték! Ez egy kulcsfogalom! Ebben az esetben is.

  6. sr193

    2.

    “Hasonlóan Oroszországgal. A 90-es évek Orosz válságában el kellett volna venni tőlük amit lehet. Ezzel szemben meg a Nyugat öntötte hozzájuk a pénzt. Merkel bízott bennük.”

    Nem ártana neked némi történelmi ismeret. Kis segitség ( ez persze nem pótolja az ordító hiányosságaidat )

    A nyugat a 90 es években mindent elvett Oroszországból, amit csak tudott. Nem osztogatott: fosztogatott. Hodorkovszkij pedig hajszál hiján átjátszotta az orosu kóolajvezetékrendszert az USA nak. – elötte törvény biztositotta az elidegenitéthetetlenséget, akárcsak az ukrán termöföldek esetében –

    Merkel pedig 2005 töl kancellár.

    ( olvass többett, irj kevesebbet )

  7. 3: Aut Henrik
    “Kína a közösséget teszi első helyre, a nyugat az indivídumot”

    Ennek folyománya: Kína az indivídumot pusztítja, nyugat a közösséget…

    De ez nem egy örök időkre vonatkoztatható kinyilatkozás, csak a folyományok pillanatnyi állása.

    És nyilvánvaló, hogy mindkét civilizáció hosszú kacskaringós úton jutott ide a hatalomért való torzsalkodás közben, csak ellenkező póluson lyukadtak ki: nyugat nagy utat tett meg az inkvizíció óta, főleg a globális gazdasági elitnek nem ellenfelei az emberek, máshova helyeződött a súlypont. Az ideológián átlépve (kellően összekavarva) már csak összetartó közösségek jelenthetnek gondot: család, különböző szellemi identitások, nemzet annál inkább…

    Kína egészen más utat járt be, az ókorit most hagyjuk, saját maguk lerendezték a kultúrális forradalom idején 65 millió áldozat árán.
    Kína bármennyit is fejlődött az utóbbi időkben, még valahol a határain belüli rendfenntartás az elsődleges, ez pedig kényszerpálya a személyi kultusz felé, ahogy oroszország esetében is, de az egy külön történet.

    Ami biztos, hogy Kelet és Nyugat hat egymásra, és a legrosszabb verzió amikor egymás ellen játszik, mert az ma már végjátékig mehet, ugyanakkor valóban szükség van egy eddig soha nem létezett társadalmi szisztémára…

  8. Shit-chink-pingpong ; segglyuk ország kína sofőr

  9. 8 – Ajózanèsz

    Csak szólok, hogy ha “segglyuk ország” némelyik városából utazol haza Európába, kicsit időutazós érzésed támadhat, mintha kicsit a késői középkorba utaznál vissza… 🙂

    Nem vagyok Kína fan, de azért kicsit meglepődnél, hogy mik vannak arrafelé. S van egy olyan érzésem, hogy mostanában a különbség csak növekedni fog, csak nem éppen Európa lesz az, ami majd annyira belehúz a fejlődésbe.

  10. China’s booming billionaire population has developed a penchant for personal bodyguards, who often serve as status symbols as well as muscle. Female guards, valued for their covert presence, precision, and elegance, are in particularly high demand at the moment. VICE China recently visited Beijing’s Yun Hai bodyguard training school to see how this fierce fighting force is trained.

    https://www.youtube.com/watch?v=i0o7lajjzBg&ab_channel=VICE

    Csájna államkapikommunizmus

  11. 8 Ajózanèsz
    Primitív megközelítés.
    Nézd meg Sanghajt, és azt hiszed, a jövőbe csöppentél, de még az amerikai egyetemek is tele vannak kínai professzorokkal és kutatókkal.
    Pedig én is jól emlékszem még arra az időre, mikor a kis kék kabátos emberkék özönlöttek az utcákon biciklivel, kis piros Mao könyveikkel, de az az idő elmúlt…

  12. sr193: “A 90-es évek Orosz válságában el kellett volna venni tőlük amit lehet.”
    Ezt már Minato is megfogalmazta: “Legjobb lenne, ha a NATO lerohanná őket és elvenné erőforrásaikat”

    Nyilván nem az így gondolkodók miatt vannak háborúk, hanem az a szemét Putyin nem akarja, hogy egyre közelebbről harapdálják. (Azt hiszem, nem kell kitennem a szmájlit, meg nem is biztos, hogy mindig nevetni fogunk ezen.)

  13. 11.hubab: Szerintem némely hozzászólások csak azért vannak, hogy lássuk mik vannak a populációban. 🙁

  14. 13 Időnként az ember csak le akarja vezetni a gőzt. És ha ezzel másban felnyomja, az még jól is esik…

    Nem védem a destrukciót, csak azt mondom, hogy néha meg tudom érteni.

  15. 13-14 Csak néha tesztelné az ember, hogy a hozzászóló ezt komolyan gondolja, vagy csak viccelődik.
    Mert mindkettőre van esély… De még arra is, hogy nem is tudja, miről beszélek, ha a szövegértése is azon a szinten van, mint a fogalmazása. 🙂

  16. 2.
    Az az igazság hogy bármilyen gyárt be lehetne indítani újra Magyarországon is.Már mindnet meg lehet venni: présgépeket, fröccsöntőgépeket , smd beültetőgépeket.Nincs már olyan hogy valamelyik ország aranyat szarik mert csak ő tudja a gyártástechnológiáját.A mai világban bárki tud bármiylen termelőgépet venni vagy legyártani.Én barkácsolok és az ipart is látom tudom miről beszélek.Nem is értem hogy pl. egy földfúrót készítek és ahhoz vettem hajtóművet és kínában öntik.Pedig egy egyszerű 15 kg-os öntvény, meg két tengely fogaskerékkel kiesztergálva.NEm értem mert az öntőformát szarból húgyból meg lehetne alkotni magyarországon is, a tengelyt és a fogaskereket meg egy cnc géppel ki lehetne marniés nem kellene kínát gazdagítani.De pl sok japán traktor munkaeszköz Kínából jön .Én már sjaát kezűleg készítettem magamnak egy párat.Mé a faszé nem gyártják itt? Én le tudtam gyártani otthon egy fémszalagfűrésszel és co hegesztővel , meg egy 60 éves esztergályossal akinek alapgépe van.Bármti le tudnánk gyártani , bármit a traktortól az autóig és szinte szarból húgyból megalkothatóak a termelőgépek is , ma már nincs titok.
    Nem mondom hogy a high tech cuccokkal kellene kezdeni de felesleges is lenne chipgyárat csinálni milliárdokért mikor olcsón meg lehet venni a chipet.
    Azt mondom hogy az alapélethez kellő cuccokat itthon is le lehetne gyártani ruha, kávéfőző, öntvények, egyszerűbb gépek , faipari gépek stb….

  17. 9Zsolt
    Biztos fejlett városok vannak amikor az összképet nézzük akkor az a tudatalatti érzésünk vagy hogy hűha ez hig tech , és ezzel tudat alatt is társítjuk hogy akkor az átlegember életszínvonala is high tech.Közben meg az átlag kínai robotol napi 12-14órát , fenntartani a high tech városokat óriási energia és munka.
    Szóval annyira nem rózsás a helyzet ott sem.Nem biztos hogy jó dolgozni az átlagembernek napi 12-16 órát azért hogy a város kinézete jó legyen. Ez olyan mint amikor egyis ismerősöm vett eg bmw-t , tényleg szép és a gazdagságot sugallja, de már ráköltött egy raheldli pénzt.Persze ha megéri neki a csillogás csinálja.

  18. 16 – andrew

    Nem, nem társítottam a high tech városképet az átlagember életszínvonalával. Se tudatosan, se tudat alatt, merthogy nem is erről beszéltem.

    Kína hatalmas ország, a legnagyobb számú lakossággal a Földön. Rengeteg a gazdag ott, van egy erősödő középosztály és sok a szegény ember is, de éhen nem hal senki. Megvannak a maguk problémái, némelyik nem is kicsi. Például az energiakitettségük nagyon nagy a külföldi felé, ha már egy rövid megjegyzésben te is szóba hoztad az energia kérdését. A bankrendszerükben és az ingatlanpiac/építési iparukban vannak olyan buborékok, amelyek kipukkadhatnak; az egyik ilyen nagy probléma az Evergrande-ügy, amiről nem jövő időben kell beszélni. A környezetszennyezés is még mindig nagy probléma, bár ezen a téren vannak pozitív trendek.

    De, aki “segglyuk országról” értekezik a mostani Kína kapcsán, az láthatólag nem tudja, hogy mit beszél. Messze nem egy gagyi hely! Ezt úgy mondom, hogy nekem nem szimpatikus a társadalmi modelljük. De gyorsan és látványosan fejlődik az ottani infrastruktúra és ez nem csak egy-két kiemelt várost érint, hanem az ország hatalmas területeit, sok helyen a vidék sem olyan lepukkant, mint akárcsak 20 éve volt.

    Az meg közismert, hogy az ország a világ legnagyobb “műhelye”. Kevés dolog van, amit nem gyártanak. A gagyitól a high-tech színvonalig bezárólag, van ott minden.

    És igen, a kínaiak sokat dolgoznak, ugyanúgy, mint a többi kelet-ázsiai nép, nagyon szorgalmasak. Európai szemmel túlságosan is azok.

  19. Többször írtam itt már arról is, hogy az egyes országokban nincs olyan, hogy egységes elit, s ez nincs máshogy a nagyhatalmak tekintetében sem. Igazából sok nagyhatalmi döntést nagyon gyakran az adott ország belső ellenzéke fúrja meg a leghatékonyabban, bizonyos külső, belső vagy akár globális érdekek mentén, akár a saját országa logikus érdekeivel szemben is.

    Itt egy közel másfél perces felvétel a Kínai Kommunista Párt most lezajlott XX. kongresszusáról.
    Az idősebb férfi, akit akarata ellenére kikísérnek a teremből az előző kínai elnök, bizonyos Hu Csin-tao. Közvetlenül mellette ül a jelenlegi kínai elnök Hszi Csin-ping.

    Sok tekinteteben ez az esemény sokkal fontosabb lehet a világ további sorsára, mint azt első látásra gondolná az ember. Nagy jelentőségű hatalmi harc folyik Kínán belül is. Az, hogy milyen durva ez a harc, arra a bizonyíték maga ez a jelenet; ha nem lenne az, akkor ilyesmi nem fordulhatott volna elő ilyen nyíltan egy ilyen kaliberű kínai “elvtárssal”…

    http://www.youtube.com/watch?v=Ioegk78cIU4

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük