Tibor bá’ szerkesztett fordítása online
Az egész civilizációnk hamis és ostoba
Írta: Caitlin Johnstone
Nem vagy eltájolva; tényleg minden olyan hamis és ostoba, mint amilyennek látszik.
Ezt azért mondom, mert ha ezt olvassa, az valószínűleg egy személyes igazságkeresés eredménye, amely a társadalmunkból származó hazugságok fokozatos lehámozásához vezetett. A szemed valószínűleg azért találta meg ezt a szöveget, mert olyan ember vagy, aki a propaganda és a megtévesztés tengerében próbálja megérteni a világot, ami gyakran egyre nagyobb undort vált ki nemcsak az emberiséget elnyomó és zsarnokosító hatalmi struktúrákkal szemben, hanem az egész civilizációnkkal szemben is.
Ez az élmény nagyon gyakori az olyan embereknél, mint te, mert a valóság pontos érzékeléséből fakad. Az emberi civilizáció kezdettől fogva a hatalmon lévők érdekeinek kiszolgálására épült, a vallástól a filozófián, és a művészeteken át a jogig. Ahogy a világ kisebb lett, és lehetővé vált a kultúra mesterséges előállítása a tömegesen terjesztett médiával, ez egyre inkább így lesz.
Éppen ezért minél többet tanulsz a világról, civilizációnk annál hamisabbnak és értelmetlenebbnek tűnik. Ez azért van, mert hamis és ostoba. Híreink, szórakozásunk, munkáink, jogrendszereink, politikai rendszereink, oktatási rendszereink, pénzügyi, monetáris, gazdasági és kereskedelmi rendszereink; az egész civilizációnk felépítésének és szervezettségének semmi köze ahhoz, hogy mi igaz és mi jó, és semmi köze ahhoz, hogy az emberek engedelmesen forgatják a kapitalizmus és a birodalom fogaskerekeit.
A mainstream kultúra egy ügyes pszichológus, ami arra irányul, hogy fenntartsa az elnyomó gépezetet működtető embereket. Nem valami nagy összeesküvés miatt (bár abból is van bőven), hanem azért, mert a kultúra gyártóinak alapvető érdeke, hogy megőrizzék egészségtelen állapotunkat. A médiát plutokraták birtokolják, akik abban érdekeltek, hogy minden, amit közzétesznek, fenntartsa azt a birodalmi status quo-t, amelyre királyságaik épülnek. A Pentagonnak nagyobb befolyása van Hollywoodra, mint az olyan embereknek, mint te vagy én.
A dolgok a figyelem és befolyás általános szintjére emelkednek azon emberektől, akik rendelkeznek vagyonnal és hatalommal, hogy felemeljék őket, és mindig olyan dolgokat fognak emelni, amelyek az érdekeiket szolgálják azáltal, hogy beleegyeznek a status quo-ba, amin vagyonuk és hatalmuk alapszik. Nem olyan dolgokról van szó, amelyek sértik az érdekeiket, mint például amelyek kiterjesztik az osztálytudatot vagy kiemelik az Egyesült Államok központosított birodalmának romlottságát.
Tehát a mainstream kultúra hamis képet mutat a valóságról. Ez be van írva minden tömeggyártás kódjába – nem csak a Prager Egyetemen a szocializmus gonoszságáról szóló előadásokon vagy a tömegpusztító fegyverekről szóló propagandisztikus hírekbe, hanem a szituációkba, reklámokba, ruhamárkákba, popzenébe, tankönyvekbe, trendekbe. Amikor nem arról van szó, hogy állandóan azt üzenik, hogy a kapitalizmus tökéletesen működik, és a világ többé-kevésbé józan és igazságon alapuló módon van elrendezve, akkor ezek olyan manipulációk, amelyek célja értékeink és önértékelésünk formálása, hogy jobb kiszolgálókká váljunk.
Ha észreveszed ezt a mindenütt jelenlévő csalást, az nem azért van, mert eltávolodsz a társadalom többi részétől, hanem azért, mert egyre bensőségesebbé válik veled. Nagyon közel kerülsz, olyan közel, hogy láthatod a csavarokat, láthatod, hogyan készül a kolbász.
Tehát ha ez történik veled, ne aggódj. Nem válsz valami kimerült egyeddé, csupán csak a baromságot látod annak ami. Persze a mainstream kultúra elutasítása lehet pusztán ego-vezérelt „nézz rám, én olyan különleges vagyok” baromság, de ez történik akkor is, ha őszintén belevágunk az emberi civilizáció tömeges lélektani szövetébe.
Erről beszélt Terence McKenna, amikor azt mondta: „A józanság ára ebben a társadalomban az elidegenedés bizonyos foka.” És ez az, amire Jiddu Krishnamurti mutatott, amikor azt mondta: „Nem az egészség mércéje, ha jól alkalmazkodunk egy mélyen beteg társadalomhoz.” A valóság világos felfogása ma szükségszerűen együtt jár majd a mindig jelenlévő baromság szagával.
És ez nem a te hibád. Nem a te hibád, hogy ebbe a világba születtél, ahol annyi minden hamis és hülye. Légy tehát gyengéd magaddal az elidegenedés érzésében. És vigasztaljon a tudat, hogy mások is látják azt, amit te.
De főleg azzal kell megvigasztalódni, hogy a logók, a képernyők, a külvárosok és az embereknek játszó hollywoodi színészek alatt a valóság dübörög. A csodák és a hitelesség egész világa vadul ragyog a felszín alól. Egyszerűen semmi köze ahhoz a mesterséges kultúrához, amelyet a hatalmasok tömegesen gyártottak és az elménkbe juttattak.
Az összes szociális tervezés és hatalmat kiszolgáló vezérlőmechanizmusok alatt ott van a nyers földi élet, amely sokkal, de sokkal régebbi és sokkal-sokkal erősebb, mint a gép hazugságai. Mindenhol látni lehet, hogy recseg, még a mátrix legsűrűbb részein is.
Láthatod az égen. Láthatod a bokrokban és az állatokban. De láthatod a buszok óriásplakátjain és felhőkarcolóin, a villogó táblákon és a harsogó képernyőkön is. És ezt láthatod az óriási agyú, kétlábú főemlősökben, akikkel nap mint nap körülvesznek, és éppen a fejükben a birodalmi csalás tánca mögé bújnak. Még azokon is látszik, akik a legjobban alszanak a volánnál, a gép elmevírusainak leginkább rabszolgáiban. Amint megtanulod látni, megfigyelheted, ahogy a természet rád kacsint még belülről is, a legdühösebb szakértők és a leginkább önfeledt társasági dühöngők. Ott van.
Valójában ez az elidegenedés érzése csak egy kínos átmeneti szakasz a birodalmi álomvilágba való bevásárlás és az emberiséggel való mély intimitás között, mivel ez valójában minden kellemetlen programozás alatt áll. A hamis arcbábok ellenszenvén túl valami ősi, hiteles tánc található. És ez valóságosabb és igazabb, mint az ettől a civilizációtól való undorunk.
Nézd meg közelebbről, és láthatod a csalást. Nézd még közelebbről, és meglátod, mi az igazi. Az elidegenedés érzése teljes mértékben érvényes, és az igazságon alapul, de nem arra való, hogy ott maradjunk. Az igazság előre int bennünket. Az igazság mindannyiunkat előre int. És ezek az elmeketrecek, amelyeket nekünk építettek, nem elég valódiak ahhoz, hogy sokáig tartsanak bennünket.
______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Érdekes ez az írás. Egyfelől sok gondolatával tudok rezonálni, sok tekintetben egyetértek vele. És közben valahogy mégis ellenszenves, hiteltelen. Pont, mint ahogy azt a civilizációról, kultúráról megállapítja. Annak része, nem is a kevésbé hiteltelen feléből.
1 – Ábel:
Évának, aki minden posztot „olvasó szerkeszt” tetszett a poszt, ami nála nem túl gyakori, de nem indokolta meg miért.
A szerző természetesen érzi, hogy valami nagyon nem stimmel, de nehezen tud nevet adni a gyereknek.
„Az egész civilizációnk hamis és ostoba”
Az egész emberi civilizációról beszél, miközben a Nyugat „civilizációs vívmányait” ostorozza, egyébként teljes joggal.
Ezek szerint egy kalap alá veszi Londont Lhasaval, La Pazt Shanghajjal, Oslót Bujumburával. Civilizációból van néhány, talán átlapozhatná esetleg Huntingtont (is), hogy jobban képben legyen!
Olyan érzésem volt a cikk olvasása közben, hogy nincs teljesen tisztában vagy tudatában, hogy igazából mit is kritizál: a rendszert vagyis a kapitalizmust, s annak az emberi társadalmakra gyakorolt következményeit vagy tényleg úgy gondolja, hogy az egész emberi civilizáció nem ér egy fabatkát sem.
Ez utóbbi esetben mélyen nem értek vele egyet; egy nyugati nő, a Nyugattól megcsömörlött sopánkodása és sóhajtozása ez, amelyek – újra elismétlem – teljesen jogosak, de a fogalmak még a saját maga számára sem tisztázottak és így az egész írása elég alacsony színvonalúra sikeredett. Fogalmi katyvasz van a fejében, először azt volna érdemes rendbe rakni!
A civilizáció arra szolgál, hogy sok milliárd ember munkát végezhessen , jövedelme legyen,tápláléka legyen , fedél a feje felett , szeretkezhessen , felnevelhesse a gyermekeit , meggyógyítsák ha beteg és ha nem is állandóan, de néha, jól érezhesse magát.
Igaz, hogy a kapitalizmus kizsákmányoló, 1848 – óta tudjuk, ma már azt is, hogy leválthatatlan.
Igaz, hogy a bűnözés, a drogok és a háborúk, a gyermekmunka , is részei.
Igaz, hogy a mainstream média csúsztat, elhallgat és néha még hazudik is.
Igaz, hogy létező jelenség az elidegenedés, amikor az ember alkotásai, az ember ellen fordulnak.
Igaz, hogy a világ, a civilizáció nagyon korlátozottan igazságos és nagyon korlátozottan bizonságos.
Igaz, hogy vannak egyenlők és vannak egyenlőbbek.
Mindezt lehet nagyra értékelni és lehet nagyon útálni, sőt gyűlölni.
Ezek az érzületek azonban, semmit sem tesznek hozzá vagy vesznek el a való világ, a civilizáció tényeiből.
Hasonló dolgok mennek már évezredek óta. Valami sosem stimmel, valami változásnak jönnie kell. Messiásnak, megváltásnak, rendnek, háborúnak, armageddonnak… Most sincs ez másképp, a szerző csak folytatja az utat amin elődei mentek.
Az igazi felismerés az lenne ha ezzel az emberi tulajdonsággal tisztában lenne, ahogy ez felsejlik. A végszó lehetett volna az hogy az ember mindig is ilyen volt és lesz is, önös érdekei vezérlik, arra megy amerre könnyebb, a változás lassú.
3. Zsolt
Részben igazad van.
Egyrészt szerintem nem szerencsés, ha valaki a létezésbe un bele, és abból vezeti le a civilizáció tarthatatlanságát. A depresszióhoz nyilvánvalóan hozzájárulnak a társadalmi körülmények, de nem szükségszerűen jut el ide az egyén – ez rajta is múlik.
Azzal viszont picit vitatkoznék, hogy hány civilizáció van. Kulturálisan valóban jónéhány, de valójában kereskedelmi-gazdasági szinten minden – egy adott fejlettséget elért – közösség (persze a fejlettséget ne értsük félre) a globális kapitalizmus részese, és ez alól nem nagyon vannak kivételek.
Ha a monetáris rendszer bukik, akkor a világkereskedelemnek is annyi… és azt La Paz is megsínyli és Afrika is.
5. Keltafan
Milyen nagy bajunk is lenne ha a dodo kifeküdne.
Egy erőforrás elszippantó szivattyúval kevesebb dolgozna a világon.
4 – Keltafan
„Azzal viszont picit vitatkoznék, hogy hány civilizáció van. Kulturálisan valóban jónéhány, de valójában kereskedelmi-gazdasági szinten minden – egy adott fejlettséget elért – közösség (persze a fejlettséget ne értsük félre) a globális kapitalizmus részese, és ez alól nem nagyon vannak kivételek.”
A kapitalizmus nem civilizáció. Hanem egy gazdasági, társadalmi rend.
Ha nem így lenne, akkor – és ez csak egy példa a sok lehetséges közül – a sok ezer éves kínai civilizáció megszűnt volna akkor, amikor a kapitalizmus megjelent az emberiség történetében. De az nem szűnt meg, hanem csak adaptálta a saját társadalmi viszonyaira a külvilágból érkezett behatást.
A civilizáció több, mint a kapitalizmus, feudalizmus stb. által lefedett társadalmi-gazdasági rendszer. Viselkedési formák, mély társadalmi kódok, kulturális viszonyulásrendszerek – sok minden, ami messze túlmutat például magán a kapitalizmuson.
A nyugati pénzügyi rendszer alapján működő kapitalizmus lényegében egy piramisjátékhoz hasonlítható rendszer, a bukás eleve kódolt, csak az ideje kérdéses. Teljességgel fenntarthatatlan. Alapja a Deuteronomium-ban voltak lefektetve. Az ókori görögök – nagyon helyesen ! – alapvetően megkülönböztették az ökonómia és kremasztika fogalmagat, amelyeket pedig a mi általunk ismert kapitalizmus összemos, s ami már önmagában azt jelenti, hogy a pokolba vezető út ki is van kövezve.
Lehetne-e a kapitalizmust máshogy csinálni? Lehetne. Például az iszlám pénzügyi rendszer filozófiája sokkal inkább elfogadhatóbb, nélkülözi a pusztító deuteronomiumi eszmeiséget.
De maga a kapitalizmus önmagában egy probléma, hosszabb távon egy olyan rendszer, ahol mindennek van ára, de semminek sincs értéke, pusztulásra van ítélve. Igazából ez a filozófia az, amely az egész életteret is pusztítja, amiben működik. Ergo összeegyezhetetlen magával az élettel. Ez maga a halál kultúrája. Nem keverendő a civilizáció fogalmával!
Mielőtt bármit megfogalmazok FEJBEN, igen ritkán olvasok
bele a véleményekbe, kizárva azt, hogy befolyásoljanak.
( emiatt a véleményemmel szinte mindig kilógok a sorból. )
1999-ben lettem nyugdíjas ez alkalomból kaptam meg az
ujságtól a számítógépemet, amin ott SZAKBARBÁRKODTAM.
Annyira ki akartam zárni a világot, a „”civilizációt”” az
életemből, hogy csak 2017-ben feleségem halála után
nyitottam az internet felé. — Tanultam a rendszert, ami
leginkább csak a flörthöz hasonlított.
Első fészbuk posztjaim közé tartozott, amikor valamilyen
ehhez hasonló hír kapcsán lepötyögtem a a billenytyűn =
KEDVEM LENNE VISSZAMÁSZNI A FÁRA, ANNYIRA ELMENT
A KEDVEM A VILÁGTÓL !!! ( ha értitek mire gondoltam ? )
Azóta sem változott a véleményem, sőt egyre inkább
COMBOSODIK !!!
6 Igen, Zsolt, ez igaz. Az a kérdés, hogy mi a kapitalizmus alternatívája?
8 – Ábel
Mi a halál alternatívája? Az élet.
Mi a kapitalizmus alternatívája? A nem kapitalizmus. S hogy a „nem kapitalizmust” milyen fogalommal helyettesíted be, az majdnem mindegy, legalábbis ebben a pillanatban. A tartalom lényegesebb.
8 – Ábel
Egyébként felfogom, hogy az én idealista világképemtől elég távol van az a valóság, ami a közeljövőben az emberiség szempontjából reális lehet. Felfogom ezt, nem vagyok ilyen szempontból naiv. Túl mélyek a beidegződések, túl sikeres az emberiség hosszútávú manipulációja. Gyors megoldás nincs. Mégis, hosszú távon csak ez működhet; egy társadalom, ahol az ember embernek nem a farkasa, hanem testvére.
S hogy van e reális alternatívája a kapitalizmusnak rövidtávon? Ebben a pillanatban csak egy komoly kihívója látható: ez az iszlám.
De ez nem jelenti azt, hogy más alternatívák nem bukkanhatnak fel. Nem a semmiből, mert vannak magok, amelyek már el vannak szórva, de csíráik még a föld alatt fejlődnek, ezért nem láthatóak.
Nehéz ügy ez.
Alapvetően az van hogy nincs itt senki becsapva.Ha neked kell pl. autó akkor közvetve vagy közvetetten kell hogy dolgozzál pl. autógyárban ami éppen egy csapágyat gyárt vagy valami kis szart. A társadalmunk berendezkedése ilyen sajnos Ha valakinek kell tévé, autó , mobiltelefon akkor rész tkell vegyél valamilyen formában ezek legyártásában.Ezért is van olyan rohanó világ.Az automatizálás foka viszonylag magas mégsincs ideje senkinek semmire mert a kütyük gyártása elviszi az időt.Hiába gördül le egy autó 3 percenként, ha mindent beleszámolunk mondjuk 10 ezer gyár készíti az alkatrészt .A 10 ezer gyárba csak kell mondjuk 100 ezer takarító (gyáranként 10 db) , tehát csak az autógyártáshoz kell kb. 100 000 takarító.
Hiába a plc robotok meg az automatizálás, az emberiség összeredő hatékonysága isebb mint a 80-as években.Lassan ha egy markolót hívok többe kerül mintha lapátolom a földet.
A fő baj a civilizáció összetettsége.Mi a fasznak kell 10 tévécsatornában külön időjárásjelentőt fizetni.De a sort lehetne folytatni.A pénzt az emberektől nem csak a hatalmon lévők viszik el hanem a kulákok (jómódú vállalkozók :D) is, de pl. ugyanígy egy híradóbemondó is aki keres mittudomén 1 millát a semmire , egy ápoló meg 200 ezret aki dolgozik.De pl ott az orvos ápoló viszony is.Az ápolók haragszanak az orvosokra mert 5x többet keresnek és közben meg az ápolók dolgoznak.Szóval itt is lesarkítva az orvos x6 bmw-vel jár , az ápoló meg busszal mert kiszipolyozza.De a sort lehetne folyatani hogy ma mennyi torz elrendezés van (tehát aki dolgozik és tud semmit sem keres míg a hülye buta ember vagy aki nem érdmeli meg milliókat keres (pl celebek) Az sem lenne jó ha a milliárdos visszaosztaná a pénzt mert egyből 3 bmw-t venne mindenki meg évi 5 utazás. Kell a rendszeerbe egy fojtás , el kell venni a pénzt az emberektől amúgy meg.
Amúgy meg a civilizáción kívüli élet nem sokaknak tetszik (pl jurtás mondolok vagy amishok vagy erdélyiek) mindenkinek kellene az autó, kütyük ,városi élet mindenki meg van halva ezért de nem tudom mit élveznek rajta.
Na persze töredezeik,töredezik már zárnak be európa szerte az uszodák,éttermek,welnessek 😀
10 – Zsolt:
A civilizáció nem kapitalizmus vagy iszlám. A civilizáció az hogy a vízöblítéses vécé be van kötve a csatornába, és bekapcsolhatod a rádiót. Meg van szervezve, hogy mindenki élelmezéshez jut. Akkor van vége a civilizációnak, ha ezek lerobbannak.
12 – Tibor bá´
„A civilizáció nem kapitalizmus vagy iszlám.”
És? Hol állítottam én ezt? A 10-es hozzászólásomban Ábel 8-as bejegyzésében feltett kérdésére reagálok. Hol van ott szó egyáltalán a civilizáció fogalmáról?
Mind a 9-es és a 10-es hozzászólásomban csakis a kapitalizmus alternatívájáról volt szó, mert ez volt a kérdés.
Ezen kívül, magam állítom a 6-os hozzászólásomban, hogy „a kapitalizmus nem civilizáció”.
A számba adtál valamit, amit sosem állítottam, utána pedig elkezdesz vitatkozni ezzel.
13 – Zsolt:
Veled kapcsolatban semmit se állítottam. Pontosítottam, amire felhívtam a figyelmed.
„A józanság ára ebben a társadalomban az elidegenedés bizonyos foka.”
„Nem az egészség mércéje, ha jól alkalmazkodunk egy mélyen beteg társadalomhoz.”
Ezekről a bölcs aranymondásokról egyből a kovid és az ótakozás jutott eszembe, mint civilizációs vívmányok. 😀
Zsolt, adná magát a kommonizmus, csak arról tudjuk, hogy egyrészt megvalósíthatatlan, másrészt ami lesz belőle, az még a kapitalizmusnál is rosszabb.
Történelmi példák vannak még, pl. a feudalizmus, de egyrészt oda már nincs visszaút, másrészt nem vagyok meggyőződve róla, hogy ebből a szempontból jobb lett volna.
15 – Ábel
A kommunizmus szigorúan posztkapitalista társadalmi rend, tehát, hogy érthető legyen: amíg van kapitalizmus, nem létezhet kommunizmus, a kettő párhuzamosan egy időben és egy térben nem létezhet. Az egyes kommunista pártok magukat komolyan vevő ideológusai és tagjai a kapitalizmus ellen foglaltak állást illetve harcoltak, hogy a jövőben megvalósulhasson a kommunizmus. A jövőben, amikor a kapitalizmus már nem fog létezni. A kommunizmus ideológiája erről szól.
Az más kérdés, hogy belső vagy külső okok miatt ezen az úton sok kudarc is volt, ez vitathatatlan. Túl sok ellenérdekelt erő dolgozott azon, hogy ez pontosan így is történjen.
„De hát én a szocializmusban éltem, sőt, a Szovjetunióban már arról vitatkoztak az elvtársak bizonyos időszakokban, hogy ez még a szocializmus vagy már a kommunizmus!” – kiálthatna be legalább 90 %-az itt fórumozóknak is. Ugye?
Amiben éltetek, az nem volt kommunizmus. Szocializmus? Hát, ha az államkapitalizmus, mondom még egyszer államkapitalizmus egy bizonyos formáját, amiben jóval nagyobb súlyt kapnak az élet szociális aspektusai szocializmusnak akarjátok nevezni, akkor legyen! Ilyen formán sok évtizedig a skandinávok is alapvetően szocializmusban éltek. De igazából a kapitalizmus egy formája volt ez is meg az is, amely viszont nagy kihívást jelentett az igazi, virtigli, úgynevezett piacalapú (vad)kapitalizmusnak.
Tehát például a mai Kubát lehet szocialista államnak nevezni (állami kapitalista berendezkedés), de kommunistának semmiképpen.
A feudalizmus, mint olyan, szigorúan véve a földbirtokok, hűbériség rendszeréról szólt, tehát direktben oda visszaút valóban nincs. Viszont a feudalizmus és a mostani késői kapitalizmus bizonyos jegyei összemosódnak, természetesen a technikailag jóval modernebb világ körülményei között. Igazából vannak bizonyos nagy hatalommal bíró erők, amelyeknek szimpatikusak azok az elképzelések egy olyan jövőbeli társadalmi rendről, amit akár újfeudalizmusként is meg lehetne határozni.
16 Ez elég olcsó kifogás, hogy a kommunizmus a kapitalizmus miatt nem valósulhatott meg. A Szovjetúniót, vagy Kínát egyáltalán semmilyen formában nem akadályozta a kapitalista nyugat, hogy megcsinálják a tökéletes kommunizmust. Egy dolog akadályozta: az ember tökéletlensége, ami egyúttal az idealizált, elméleti, „tökéletes” kommunizmus végzetes hibája is: hogy valami idealizált, nemlétező emberrel számol, nem a valóságosan létezővel.
Tehát a „valódi kommunizmus” nem a kapitalizmus miatt nem létezett sosem, hanem azért mert nem létezhet. Ellentmondásban van önmagával és az emberi természet valóságával.
17 – Ábel
„A Szovjetúniót, vagy Kínát egyáltalán semmilyen formában nem akadályozta a kapitalista nyugat, hogy megcsinálják a tökéletes kommunizmust.”
Mást se csinált, csak akadályozta, méghozzá azért, mert az alapvető érdeke is ezt diktálta! Egy ideológiai kihívás sokkal veszélyesebb, mint mondjuk egy gazdasági kihívás, ez igaz volt akkor is és igaz a mostani világunkban is!
Sőt, a történelem folyamán ez mindig is így volt. A kereszténységnek talán a legveszélyesebb kihívásai nem az ideológiai ellenfelek jelentették a történelme folyamán? Mégis akkor mi más? Az kereszténység előtti istenhitekre rásütött pogányság bélyege, utána a gnoszticizmus, később a katolikus-protestáns vérzivataros ellentétek, hogy csak párat említsek…
18 Nyilván igyekezett akadályozni, de milyen reális eszközei voltak erre? Viszont felmutatta, hogy ugyanazokból az indulófeltételekből sokkal jobb életszínvonalat tud nyújtani, és nemcsak a tőkésosztálynak, hanem még a munkásnak is – akit elvileg a kommunista fel akart emelni.
Kínának és a SZU-nak minden hatalma megvolt rá, hogy a saját rendszerét olyanra formálja, amilyenre csak akarja. Mért nem érték el akkor a tökéletességet? Konkrétan hogyan felelős ezért az USA?
19 – Ábel
Ismered te a kapitalizmus történetét? Hol és hogyan kezdődött? Mi történt az írekkel, a dickensi világ megvan, igaz? Utána az ipari méretű rabszolgakereskedelem (előtte is volt, ez nem kapitalista találmány, de a méretei viszont igen), gyarmatosítás, népirtások, háborúk sorozata stb.
Kérdés: a kapitalizmus altruista társadalmi rend?
A kérdés nyilván költői, de akkor jön a te általad említett érv, hogy jobb életet tudott nyújtani az átlagpolgárainak, mint az államkapitalista (te általad helytelenül kommunistának titulált) rendszerek.
Akkor mégiscsak altruista társadalmi rend a kapitalizmus? Vagy egyszer ilyen, egyszer meg olyan? Az meg hogy lehet?!
A megoldás tökéletesen egyszerű, ezt csak a vak nem látja: a szovjetek oroszországi győzelmükkel olyan ideológiai kihívást intéztek a kapitalizmus ellen, amely életveszélyes volt a számára. Ezért, hogy esélye legyen a győzelemre, ideiglenesen a számára teljesen idegen eszközhöz kellett nyúlnia: a társadalmi jólét biztosításával kompenzálni kellett ezt a kihívást (néhol ez még így sem működött, lásd az erősödő baloldali mozgalmak ellen indított Gladio-akciókat Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Görögországban). Nehezen lett volna emészthető a nyugati emberek számára, hogy az ingyenes oktatás és egészségügyi ellátás mellett még az általános jólét, a kirakat is mutatósabb lett volna keleten, ez megengedhetetlen volt! Ez az időszak a kapitalizmus hosszú történelmében kivételes volt és abban a pillanatban véget is ért, amint a Szovjetunió és vele a szocialista tábor országai összeomlottak. Ez igazából máris predesztinálta a kapitalizmus igazi „értékeihez” való visszatérést „odahaza” is, a saját lakossága számára is, mert a kapitalista magasról tesz róla, hogy egy szerencsétlen fekete ember hal éhen Afrikában vagy éppen egy magyar vagy francia vagy akárki hal meg ugyanilyen okok folytán. A kapitalizmusban az altruizmus egy cseppje sincs jelen.
A Szovjetunió, mint alternatív rendszer összeomlása igazából ezért volt igazi tragédia, mégpedig a nyugati ember számára éppen úgy, mint a keleten vagy délen élő ember számára. Az 1990-es évektől egy, az egyeduralomnak alternatívát felmutatni képtelen világban éltél és ide futott ki az egész, ami most van. Mondd csak, hogy tetszik?
Egyébként azt a tényt, hogy a kapitalizmus harcolt a kommunista ideológiát hirdető rendszerek ellen nem tudom elítélni, mert mint már említettem, ez teljesen logikus lépés, létkérdés volt a kapitalista rendszert képviselők szempontjából. Mást nem is tehettek! Folyamatosan fúrták egymást, proxi háborúk sorozata, geopolitikai csatározások, a belső, 5. hadoszlopok működtetése (ez a SZU esetében csak Sztálin alatt nem volt elég hatékony, de még akkor is létezett) stb.
E rendszerek összetűzése és folyamatos küzdelme, harca elkerülhetetlen volt, mondom ilyen szempontból kár is kritizálni az egyik vagy másik oldalt.
Egyébként a történelem – ugyanúgy, mint maga az élet – tele van paradoxonokkal. 🙂
Se a nácik, se a kommunisták, pozitív intézkedéseit nem lehet méltatni.
Tabu !
Ahogyan a zsidók gaztetteit se.
Az is tabu !
Közmegegyezés.
Mint az,hogy játékfilmekbe nem kerülhet porno jelenet.
Először is az intelligens emberek fogalmi egyeztetést tartanak, mert nagyon is jellemző napjainkban, hogy úgy használunk fogalmakat, hogy a beszélő felek kissé eltérő jelentéstartalmat értenek ugyanazon fogalom alatt.
Ami még rosszabb, hogy sokszor nem is tudják pontosan definiálni, de használják a fogalmat.
A cikk jól írja, hogy civilizáció. Ugyanis jelenlegi civilizációnk 95 %-a kapitalista berendezkedésű, ami által könnyebben rá lehet húzni az egészre. Az eltérő civilizációk különbségei akár kulturális akár egyéb szempontból is kisimultak. Nem egyformák, soha nem is lesznek, de egyre több bennük a globális „jellemvonás”.
Zsoltnak igaza van abban, hogy az elnevezés mindegy. Mégis jelen idő szerint a mi általunk ismert és használt fogalmak közül a kommunista elnevezés illik a legjobban az egyedüli működőképes modellre.
A kommunisztikus szemlélet meghaladta a korát, rádásul szarvashibák voltak magában a rendszerben.
Nem egyenlőségre, hanem egyenlő esélyre van szükség. Nagyon nagy különbség.
A kapitalizmus sokkal közelebb állt és még áll- bár éppen eldőlni készül-, az emberi természet evolúciós folyamatának jelenlegi szintjéhez.
Bármilyen izmus kiindulási pontja maga az ember. A társadalmi szövet legkisebb egysége az egyén.
Természeti népeknél figyelhető meg a működőképes társadalmi berendezkedés struktúrája, azonban jelentős eltérések vannak.
Ezt kellene kibővíteni egy ilyen hatalmas méretű populációra?!
Centralizáció helyett mozaikos társadalmi modell kell, de elsősorban olyan politikusok akik valóban értik mi mitől működik.
Most már azért nagyon nehéz helyzet ez, mert a rossz társadalmi berendezkedés rossz folyamatokat eredményezett és vica versa. Ezek egymást erősítették amíg egy halálos egymást szorító ölelésbe
nem fordultak át és váltak maximálisan globálissá. Hiszen aki itt kimarad az lemarad.
A kapitaliumus természeténél fogva zabal fel minden változtatási kísérletet. Már csírájában megöl mindent.
Valójában ez a kapitalista központosítás a hatékonysági kényszer eredménye, mint minden más területen is.
Evolúciósan kialakult környezetünk optimalizálási kényszere nem állt meg.
Aztán túllendült a holtponton.
Azt se tudtuk mit miért csinálunk, mert a motivációnk természetét nem analizáltuk ki időben, csak mikor már az élet
szembejött.
A kommunizmus nem azért bukott meg nem lehetett volna jó kiindulási alap a kommunisztikus szemlélet. Hanem mert a vezetők rugalmatlanok voltak, az emberek pedig éretlenek.
Egy jó rendszerben individuumokat támogatni kell, nem egyformára verni.
A személyiségek megfelelő felhasználása egy olyan egységes és valós társadalmi norma keretében amely mindenki érdekét szolgálja. A norma felépítettségénél fogva engedi kibontakozni a személyiségjegyeket és az ebből fakadó motivációs és egyéb pl.értelmi különbözőségeket.
A un. norma természetét kell megérteni és kialakítani, a többi erre épül.
Ma a norma egy kész elmebaj, mégis követik.
A cikk ezt nagyon jól látta, csak a hölgy aki írta nem rendelkezik olyan információkkal, hogy tisztességesen kifejtse a dolgot. Inkább egy felszínes, érzelemvezérelt
észrevétel-kupacot hozott össze.
De még ez is dicsérendő.
A legtöbben még ide sem jutottak el, hanem a rendszert-mely maga a hiba- próbálják
módosítgatni.
Lehet működőképes modellt létrehozni a meglévő emberanyag bizonyos százalékával, de nem a jelenlegi vezetőkkel és legfőképp nem a hatalomtechnikában kialakult és begyepesedett gyakorlattal.
Ennek csak egy vége lehet, csak az időpont kérdéses.
20 – Balázs:
Az emberiség minimum 20%-a nem él kapitalizmus alatt. Különben nem társadalmi rend, hanem civilizáció a téma.
23 – Zsolt:
Részemről teljes egyetértés.
26. Tibor bá’
20%?
És ez a 20% milyen lenyomatot hagy?
A kapitalizmus nem hatja át a civilizációt, nem formálja azt?
Akkor segítsetek, mert én nem értem!
Nem értem, hogy miért nem alapja a társadalmi vagy gazdasági berendezkedés egy un. civilizációnak?
Csak technikai értelemben értjük a civilizációt? Szűkebb vagy tágabb értelmezés szerint?
Erre utaltam az előző hozzászólás elején a fogalmi egyeztetés dumával.
A cikk igaz, tök beteg EZ A civilizált társadalom.
A „civilizált” viselkedésű ember többnyire egy többé-kevésbé neurotikus tagja egy fostalicskának. Persze lehet szőrszálhasogatva beszélni, de a lényegen nem változtat.
Egyébként kínomban megnéztem a civilizáció fogalmát a wikipédián, ha már ennyire hülye vagyok, hogy társadalmi rendről beszélek ezen fogalom kapcsán.
Hát még jobban összezavarodtam, de azért nézzétek meg ti is!
Ahogy evolúciósan, úgy civilizációsan sem ez a…… az akármi a non plusz ultra!
Ez egy állomás.
Tudom-tudom, az evolúciót sem értem és különben is hogy jön már megint a csizma az asztalra?! Összefügghetnek?
Talán csak úgy, hogy a tudati evolúciós folyamat jelenkori megnyilvánulása az általa teremtett civilizáció? Annak milyensége stb. csak okozata az elsőnek, mint egy lekepeződése a gondolkozásunknak?
Ne hablatyoljunk! Ma a világon az uralkodó civilizáció kapitalista, ami ön- és minden egyéb pusztító.
Ettől már lassan mindenki hány, mert az un. emberi természet éppen nagyot
változik és sokuknak kezd kifordulni a bele ettől az értelmetlen harácsolástól.
Persze ez meg édeskevés, de már valami.
23 Zsolt
Szerintem nem csupán erről van szó, hogy a keleti rendszerek szorították rá a kapitalizmust a jóléti modellre, habár ennek is jelentős szerepe volt.
A másik dolog az volt, hogy így lehetett biztosítani azt, hogy a saját udvarban viszonylagos társadalmi béke legyen, ne kelljen zavargásoktól, felfordulásoktól tartani.
Ezzel a viszonylagos jóléttel meg lehetett vásárolni az alsóbb osztályok támogatását, miközben az uralkodó elitek a világ kiszolgáltatottabb részeit zsigerelték ki, és ennek hasznából lecsorgattak annyit az alsóbb rétegeknek, hogy azoknak eszükbe se jusson ezt a rendszert megkérdőjelezni, hiszen ilyen jól még soha sem éltek.
És közben el is hiszik, hogy ők a saját szorgalmuk és intelligenciájuk révén érték ezt el, míg a világ nyomorultabb részei saját hibájuk, lustaságuk, tehetségtelenségük miatt vannak ott, ahol.
Magyarul, a nyomort exportálták külföldre, hogy ne is legyen szem előtt, a nyugati munkás meg higgye azt, hogy ez az élet neki jár, és a jól működő rendszer ezt biztosítja neki, legyen elégedett vele.
A nyugati világban élő alsóbb rétegek is a világszintű piramis magas régióiba tartoznak
De a világgazdaság megroggyanásával ez a felállás kezd bukni…
Közben azt látjuk, hogy a nagy hatalmi központok, főleg az USA azon dolgozik, hogy minden, a harmadik világban feltörni vágyó hatalmi törekvést azonnal szétver, nehogy pozíciói romoljanak ebben a felállásban, sőt, a források csökkenésével igyekszik a konkurens térségeket is lenyomni arra a szintre…
29: „Magyarul, a nyomort exportálták külföldre, hogy ne is legyen szem előtt,”
Hova exportált a nyugat nyomort?
Olyan helyet mondj, ahol a nyugat „nyomor exportja” miatt romlott nyomor szintre az ott élők életminősége, ne olyat, ahol eleve nyomor szinten élt a lakosság többsége…
30 Avatar
Akkor fogalmazom másképp, biztosította azt, hogy a nyomorrégiók azok is maradjanak, és az ott lévő tőkepotenciál ne maradjon ott, nehogy ez a terület kiessen a saját források közül.
Persze tudom, ebben nincs semmi új, a helyi konkurenciát ugyanígy kezeli, csak az nincs olyan kiszolgáltatott helyzetben, az vissza is tud harapni.
Magyarul, aki a helybeliek közül, példát véve a nyugatról, maga is megteremtené a jólétet régiójának, annak ne legyen esélye rá, csökkentve a nyugat bevételi oldalát.
Legfeljebb saját magának, afféle komprádor módon…
Akárhogy is nézzük, a világ polarizálódik, akkor is, ha a nagy népességű alsó régiók helyben járnak, a kisebb felsők meg hülyére gazdagodnak…
28 – Balázs
Semmit sem lehet vitatni, amit leírtál, minden állításod és kérdésed szerintem helytálló, kezdve azzal, hogy a fogalmakat tisztázni kell, hogy tudjuk, hogy miről is beszélünk.
„Nem értem, hogy miért nem alapja a társadalmi vagy gazdasági berendezkedés egy un. civilizációnak?
Csak technikai értelemben értjük a civilizációt? Szűkebb vagy tágabb értelmezés szerint?”
Csak erre szeretnék reagálni, saját véleményemet mondom, nem néztem bele a Wikipédiába, ritkán szoktam ilyet tenni…
A társadalmi és gazdasági berendezkedés természetesen alapja egy adott civilizációnak. A kapitalizmus – mert erről volt szó leginkább a fentiekben – ilyen formán valóban formálja az emberi civilizációt, de az eredmény világszerte mégsem ugyanaz, mivel vannak egyéb, az adott társadalmak értékrendjét meghatározó jelenségek, múltbeli tapasztalatok, mély kulturális beidegződések stb. Elég, ha csak a vallás szerepére gondolsz; a nyugati ember saját tapasztalatából kiindulva hajlamos lebecsülni a szerepét, pedig sok más helyen a vallás rendkívül fontos tényező még mindig, ezt gondolom, hogy nem kell tovább ragozni. A vallás pedig egyáltalán nem az egyetlen ilyen szempont.
Van, ahol a kapitalizmus felülírt mindent egy társadalomban, van ahol nagy részben, s vannak civilizációk, ahol ez kevésbé történt meg. Ugyanis bizonyos kulturális kódokat, amelyek adott esetben mélyen szunnyadnak, de attól még nagyon is létezőek, még a kapitalizmus minden „cukor és ostor” módszertana sem tudja adott esetben felülírni. Néha még a jóval inkább felszínes társadalom-kulturális beidegződéseket, szokásformákat sem.
Példa: Indiában kapitalizmus van? Igen, az van. Meghatározza a kapitalizmus az ottani emberek mindennapjait. Igen, így van. Másrészt viszont, felülírta a kapitalizmus a kasztrendszert? Nem, nem írta felül, továbbra is létezik.
A civilizáció több, mint maga a társadalmi rend, ami akár az alapja is lehet (ez a kapitalizmus tekintetében valóban így van). Ezért érdemesebb több emberi civilizációban gondolkodni! A globalisták részéről nagyonis van igény arra, hogy csak egy legyen, uniformizálódva legyen az egész emberiség, de szerencsére még egyáltalán nem tartunk itt.
Szóval, amint láthatod én nem technikai értelemben közelítem meg a kérdést és az én értelmezésem a civilizáció fogalma tágasabb, hogy a konkrét kérdésedre válaszoljak, bár nem nekem címezted.
Oswald Spengler a „Nyugat alkonyában” a morfológia módszerét használta az egyes kulturális, gazdasági és egyéb jegyek leírására, amelyek utána az adott civilizációt meghatározzák. Amikor a könyvet írta, már bőven létezett a kapitalizmus és ő sem azonosította magát a kapitalizmust, mint társadalmi rendet a civilizációval.
Szerintem a pasas nagyon okos volt, jól körüljárta ezt a kérdéskört.
23 Igen, nagy vonalakban ismerem a kapitalizmus történetét. Természetesen nem altruista a kapitalizmus, nem is értem a felvetést, mért lenne az, ki mondta, hogy az lenne?
Tisztában vagyok vele, hogy a kommunisták szerint az „igazi kommunizmus” sose valósult meg, ami összejött, azt ők szocializmusnak hívják, te államkapitalizmusnak.
Ennek a szónak, hogy államkapitalizmus, megvan a létjogosultsága, hiszen a tőke, a termelőeszköz az állam tulajdonában és irányítása alatt állt. Ezzel csak az a problémám, hogy ha innen nézzük a dolgot, akkor minden rendszerben van tőke, az mindig valaki tulajdonában van, ilyen alapon a létező összes gazdasági rendszer valamilyen kapitalizmus. Ez nem segít abban, hogy a különböző társadalmak, civilizációk, kultúrák különbségeit áttekintsük, és kiértékeljük abból a szempontból, hogy melyik mennyire káros, mennyire durván kizsákmányoló a közemberrel és a természeti erőforrásokkal szemben, vagy milyen közel van a fenntarthatósághoz.
Abban lehet igazság, hogy a hidegháború időszakában a nyugati jólét, amiből a kisembernek is bőven jutott, következménye lehet a szocialista versenytársnak. Ez viszont még mindig nem magyarázza meg, hogy a kommunizmusra felesküdött rendszerek mért nem tudták megvalósítani a nagy céljukat, a SZU 1919 és 1990 között 71 év alatt, Kína 1949 és 2022 között 73 év alatt. Ennyi idő elég kéne legyen a kommunizmus felépítésére. Ezalatt három generáció váltja egymást a munkában.
24 Általában igen, de nem itt! Többek között ezért szeretem Tibor bát. Nyugodtan tárgyald csak ki a kommunisták érdemeit is!
Szerintem lehet azt boncolgatni, hogy akkor pontosan mit is értünk azon a szón, hogy civilizáció, mi különbözteti meg egyik civilizációt a másiktól, hol vannak a civilizációk határai (pl mi ugyanabban a civilizációban élünk, mint az amerikaiak, vagy egy másikban? Az oroszok, a németek, egy civilizáció variációi, vagy külön-külön civilizációk? Most ugyanabban a civilizációban élünk, mint 100 éve, 500 éve, 1000 éve, vagy egy másikban?), de ez szerintem a kevésbé érdekes kérdés.
Ami engem foglalkoztat, az az, hogy mik a legnagyobb problémák a civilizációnkkal, mi ennek a fő oka, gyökere, hogyan lehet ezt megragadni? És milyen példák vannak előttünk a történelemből, akik ezekben a lényegi dolgokban jobbak voltak? Hogyan tudnánk a civilizációnk magvát úgy megváltoztatni, hogy a legsúlyosabb strukturális hibákat kiküszöböljük, hogy ne rohanjunk tovább akaratunk ellenére a szakadékba?
29.hubab
…”, miközben az uralkodó elitek a világ kiszolgáltatottabb részeit zsigerelték ki,…”
…”És közben el is hiszik, hogy ők a saját szorgalmuk és intelligenciájuk révén érték ezt el, míg a világ nyomorultabb részei saját hibájuk, lustaságuk, tehetségtelenségük miatt vannak ott, ahol….”
Hubab, tudod jól, hogy nagyon kedvelem beirásaidat, most viszont nemigen fogadom el fenti kitételeidet.
Elhiszem, hogy valamikor, a régi időkben, a kolonializmus hajnalán, bizony ellopkodták a gyarmatok természeti kincseit, alig, vagy semmit nem juttatva nekik.
Igenám, de ez a korszak már nagyon régóta, a 60-as évek elején fokozatosan lecsengett, a legtöbb volt gyarmatnak maradt éppenséggel elegendő természeti forrása fejlödni, talpraállni, hidd el, hogy lett volna miből, hatalmas ipari infrastruktúra maradt a gyarmatositók után, nem kellett volna ebek harmincadjára juttatni. Bármit mondok a témában, tudod jól, hogy személyes tapasztalatból beszélek.Miért kellett orditva szétfutnia a fedélzetieknek a megingó , rozsdamarta molódarú alól egy patkánytanya-szerü afrikai kikötőben ÉVTIZEDEKKEL a franciák elkótródása után, és vajjon miért nem volt hasonló sem Hamburgban, sem Gdanskban, sem egyetlen másik kikötöben?
És ilyenkor mindig eszembe jut, hogyan nézett ki Európa a pusztitó háborúk után, és hogyan néz ki most.Valaki rendbeszedte, nemde?
Lehetséges volna, hubab, hogy nem mindig az elfogadott „megloptuk, kizsákmányoltuk, kiraboltuk szegényeket”-mantra fedi az igazságot? Lehetséges, hogy talán nem minden nép annyira egyenlő, akármit mantráznak egyesek.?
35 – balint
„Igenám, de ez a korszak már nagyon régóta, a 60-as évek elején fokozatosan lecsengett, a legtöbb volt gyarmatnak maradt éppenséggel elegendő természeti forrása fejlödni, talpraállni, hidd el, hogy lett volna miből, hatalmas ipari infrastruktúra maradt a gyarmatositók után, nem kellett volna ebek harmincadjára juttatni.”
Szörnyű nagy tévedésben vagy.
Az gyarmatosítás nagyon sok esetben csak formálisan szűnt meg, rengeteg módszerrel biztosítják tovább a nyugati országok volt gyarmataik vagy bármely más célország gazdasági kiszipolyozását és ellehetetlenítését. Ebben a témában, ha tényleg érdekel, szíves figyelmedbe ajánlom John Perkins „Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai” című érdekes könyvét.
Fenti állításomat egy konkrét példán fogom bizonyítani: Franciaország és és volt afrikai gyarmatai viszonyán, ezeket az országokat sokszor a Françafrique gyűjtőnéven emlegetik.
Kérlek, hogy figyelmesen olvasd el a következő cikket! Külön felhívom a figyelmedet a „francia paktum” pontjaira, azt legalább kétszer olvasd el és utána írd meg, hogy fenntartod-e a korábbi állításaidat ez ügyben!
Köszönöm!
https://hold.hu/holdblog/uj-gazdasagi-kozephatalmak-formalodnak-afrikaban/
30. Avatar
„Hova exportált a nyugat nyomort?
Olyan helyet mondj, ahol a nyugat “nyomor exportja” miatt romlott nyomor szintre az ott élők életminősége, ne olyat, ahol eleve nyomor szinten élt a lakosság többsége…”
Líbia,
vagy Irak,
vagy Szíria.
Mind a három országban nagyon jól éltek az emberek, még nyugati mércével is, és főleg ahhoz képest, ahogyan 50 évvel korábban.
Feleségem nőgyógyásza 1988-tól 1993-ig kint volt Szíriában, mint nőgyógyász és azt mondta 2000-ben, hogy a magyar egészségügyi viszonyok meg sem közelítik a kintit. Pedig akkor még bőven éltük fel az átkosból hozott, még aránylag jól működő egészségügyi ellátási hagyatékot. Kint már 1990-ben 3D-s ultrahang volt és ennek megfelelő orvosi műszerezettség. És elmondása szerint minden Líbiai állampolgárnak ingyenesen járt az ellátás. De még mesélhetnék ezekről a fejletlen arab országokról, hogy szenvedtek a diktátoroktól és milyen jól élnek most a felszabadítás után.
Tény, hogy Szíria nem volt Irak és Líbia szintjén, de azért ott is szépen fejlődtek az elmúlt 60 évben. Csak hát ez a fránya demokrácia export megakasztotta őket.
36 Világos, hogy a Franciák még mindig élősködnek a volt gyarmataikon, de kétlem, hogy a nyugati jólétnek döntő hányadát adná ez a bevétel. Ott van például Németország, sose volt gyarmatuk, mégis legalább olyan jó a gazdaságuk.
Amerika se egy klasszikus gyarmattartó. Tudom, hogy titkosszolgálati módszerekkel folyamatosan kavarnak Dél-Amerikában, és sok nyomornak ők az okozói, de erősen kétlem, hogy az amerikai átlagember emiatt élhetett viszonylag jól a korábbi évtizedekben.
36 – Zsolt:
A igazság (valóság) kettőtök között van. A fehér ember kizsákmányol, a fekete ember készségei messze lemaradnak a fehértől. Beszélni kell olyan fehérrel, aki elmenekült Dél Afrikából és olyannal, aki ott maradt.
37 Bengegúz, Líbia, Irak és Szíria tényleg példák arra, hogy a Nyugat tönkre tud tenni országokat, csakhogy ezeket háborúban rombolta le, nem gazdasági kizsákmányolással.
És gazdasági hasznát se látta a nép: erősen kétlem, hogy akármelyik országban élő közember akár csak egy cent hasznát is látta volna valaha ezen országok lerombolásának. Sőt, mindannyian nyögjük a következményeit.
38 – Ábel
A fenti példa csak egy a rengeteg közül. Ahogy írtam, rengeteg módszer létezik, amelyek segítségével az egyes országok, régiók gazdaságát tönkreteszik és szó szerint kirabolják őket.
Sok közép-kelet európai országban talán nem ez történt 1990 után és történik a mai napig? A harmadik világ országairól már nem is beszélve…
Egy buborékban élsz, azt hiszed, hogy az amerikai meg európai átlagember kurva nagy tehetsége meg szorgalma az alapja annak a relatív jólétnek, ami az utóbbi pár évtizedben volt, s ami egyébként most tűnik el, mint a kámfor. Jé, pont akkor, mikor Európa éppen kifogy az olcsó energiából! Micsoda véletlen!
Csak más országok, régiók brutális, szisztematikus lerablása és konkrétan Európában a sok évtizede biztosított orosz energiatermékek alapozták meg az itteni gazdasági sikert, ez hatványozottan érvényes Németországra.
Ezt még ez a büdösbogár Joseph Borell és kénytelen volt éppen a minap elismerni:
„Jólétünk az Oroszországból származó olcsó energián alapult.”
Amit meg az USA-ról írtál az a vicckategória, ne is haragudj! A semmiből teremtett pénzért vásárolni kézzelfogható, fizikai javakat, termékeket, ez neked ökonómia?
Plusz ebben a kérdéskörben legalább egy szó erejéig említést érdemelnek a fényes nemzetközi intézmények és azok szerepei százmilliók, sőt milliárdok nyomorba döntésében. Úgy mint a Nemzetközi Valutaalap, Világbank – mindkettő székhelye teljesen véletlenül Washington D.C.
Európa romba döntését magára vállalta a fényességes Európai Unió intézményrendszere és az azt képviselő népáruló, korrupt – politikusnak titulált – bűnbanda.
Ebben élünk, ez a realitás! Hahó, ébresztő, sok álomszuszék! Már régen eljött az idő a csipák kidörzsölésére a szemekből!
39 – Tibor bá´
Hogy a fekete emberben ne lenne hiba, ezt nem állítom. De itt sem kell általánosítani.
A zuluk történelme arról szólt, hogy minden környező, szomszédos – természetesen szintén fekete bőrű népet – irtottak, mint az állat; ha jól tudom, néhány törzset teljesen ki is irtottak.
De amikor egy fehér ember le „lusta disznózza” a feketét vagy akár az arabot is, akkor az egy pillanatra nem jut eszébe, hogy ezek a népek olyan klimatikus viszonyok között éltek évezredek óta, amelyben az európai munkatempó szó szerint halálos lett volna. Az adott klíma is az egyes kultúrák, civilizációk egyik fontos meghatározója, ami genetikailag is hat az adott rassz vagy embertípus tevékenységére. Tehát hiába kerül utána egy néger Európába, a genetikáját hozza magával és ez fordítva is igaz, egy fehér ember meg egy trópusi országban is képes másként működni, mint a helyiek, legalábbis részben. Nem akarok mindent most a klimatikus viszonyokra sem fogni, félreértés ne essen, de ez is egy szempont, ami felett sokan könnyedén átsiklanak. Maga a kultúra jóval fontosabb szempont, ezt elismerem.
A lényeg az – hogy stílusos legyek! – semmi sem fekete-fehér a világon, a te megjegyzésed is hasonló ez ügyben, ha jól értelek.
Az, ami pedig éppen most a fehérekkel folyik Dél-Afrikában és Zimbabwében, az tragédia. Megengedhetetlen dolog, a szajha média erről is kussol, mert most ez valahogy nem illik bele az általános narratívába.
41 „relatív jólétnek, ami az utóbbi pár évtizedben volt, s ami egyébként most tűnik el, mint a kámfor. Jé, pont akkor, mikor Európa éppen kifogy az olcsó energiából!” – Na ez az! Nem a harmadik világ kizsákmányolásán múlott ezek szerint a dolog, hanem az olcsó energián. Nameg a munkaszervezésen és a munkamorálon.
De van példa olyan is bőven, ahol egyazon országot, egy kultúrával, nyelvvel, szokásokkal osztottak ketté, és csináltak az egyik felében kapitalizmust, a másikban kommunizmust (már ami sikerült belőle).
Németország, Korea. Hol van a kommunizmus fölénye, akármilyen tekintetben? Egy dolog, hogy a GDP növelésre hatásosabb a kapitalizmus, de tudsz-e bármilyen mutatót mondani, amiben a kommunista kísérlet veri a kapitalistát?
Az a baj a kommunizmussal, hogy szép ideák reményében a vezetést átadják embertelen, hozzánemértő rablógyilkosoknak. Kontraszelekcióra épül az egész rendszer, minél magasabb szintet nézünk annál inkább, hogyan is lehetne jó?
A civilizációt leginkább a rákkal lehet párhuzamba állítani. Az élet definíciójába beleillik a rákos sejt is, holott az nyilvánvalóan az élet megcsúfolása. Ugyanezen mintára a civilizált embert nem különítjük el a természeti embertől, mert rossz a definíció. Így arról megy a vita, hogy az ember eredendően rossz, de akkor a sejt is eredendően rossz.
Az önző és intelligens ember létrehozza a civilizációt, ahogy az önző és intelligens sejt(kicselezi a szervezetet) is létrehozza a rákot. Ott maximálisan meg tudja valósítani önmagát, egészen addig, míg le nem szakad alatta az ág.
43 – Ábel
Gyerekként egy úgynevezett szocialista (államkapitalista) országban nőttem fel. Az emberek nem voltak stresszesek, sokat nevettek. Jólét volt, senki sem aggodalmaskodott túlságosan a holnapon. A közösségi élet teljesen más színvonalon ment, mint manapság. A közbiztonság példaértékű volt.
Volt munka, a gyárak működtek, újak is épültek, ugyanúgy, mint lakások és rengeteg családi ház. Az emberek nem voltak eladósodva sem, a mostani viszonyokhoz képest pedig végképp nem. A mezőgazdaság virágzott, az állattenyésztés éppen úgy, mint a növénytermesztés. Az élelmiszerek nagyságrendileg voltak egészségesebbek, mint ma és az emberek általános egészségügyi állapota is jobb volt, mint ma.
Ez az én személyes empirikus tapasztalatom.
Nem akarom elhúzni most a dolgot, diplomatikusan fogalmazok: a jelenlegi helyzet egyáltalán nem jobb. És ezt nem a mai napi helyzetre értem, hanem akár már az 1990-es és 2000-es évekre is. Mondom, nagyon diplomatikus voltam a fogalmazásban!
A GDP? Nem az ilyen gondolkodásmód vezetett a mai helyzethez talán? Te még itt tartasz? Legyen jó nagy az a kibaszott dzsídípí?!
Nos, kedves Ábel, nem vagyunk egyformák. Csak ennyit szeretnék ehhez hozzáfűzni.
Írtam ma már eleget, ma már csak akkor reagálok, ha tényleg nagyon viszketni fog a tenyerem és ugyanakkor lesz is rá időm.
36
Az, hogy vitathatatlanul rasszista, az hogy nem pc, attól tekintsünk most el !
Ami nagyobb baj ,az az, hogy nem bizonyítható.
A civilizáció legfejlettebb országai földrajzi régiói fehérek.
Ennek történelmi okai vannak.
Ahogyan annak is, hogy az emberiség legelső folyómenti földműves kulltúráit nem klasszikus értelemben vett fehérek hozták létre. Egyiptom , Mezopotámia, Kína, India, Igaz nem is feketék.
Az afrikai származású négerek még ma is nyögik a többévszázados másodrendűség, alávetettség következményeit.
Még nem telt el elegendő idő ahhoz , hogy valaki bizonyítékok alapján megállapítsa hogy bizony
1.) van különbség 2.) nincs különbség
a feketék és fehérek képességei között.
A téma iránt érdeklődők, azt is rezignáltan vehetik tudomásul, hogy ennek a kutatása érthető okokból gyakorlatilag tilos.
Igen költséges és hosszadalmas lenne az a tudományos vizsgálódás is, aminek az eredményeként két kutyafajta értelmessége rangsorba állítható lenne.
45. Zsolt
Húha, ez nagyon idilli, amit lefestettél. Én másképp tapasztaltam, milyen volt egy „úgynevezett szocialista (államkapitalista) országban” felnőni. Ugyanolyan kontraszelektált, a tehetségtelen seggnyalókat felemelő ország volt, mint a mai Magyarország.
Ahogy Churchill mondotta volt: „The inherent vice of capitalism is the unequal sharing of blessings; the inherent virtue of socialism is the equal sharing of miseries.” / „A kapitalizmus bűne a jólét egyenlőtlen eloszlása, a szocializmus erénye pedig a nyomor egyenlő eloszlása.”
45 Ennél többet néztem ki belőled.
A GDP-t pont abban az értelemben hoztam fel, hogy nem tekintem abszolút mutatónak, mondhatsz mást, amiben a szocializmus veri a kapitalizmust. Az életminőség pl. pont ilyen.
A 70-es 80-as éveket a mai időkkel összehasonlítani nem fair, több szempontból sem.
Pl. a mezőgazdaság már akkor is pontosan ugyanazokat a kizsigerelő modern technológiákat használta, mint ma is, a kémiai szerektől az agyonszántásig. Hogy akkor még minden egészségesebb volt, annak egy oka volt: nem haladt még annyira előre a folyamat, a talajtönkretevő technika is fejlődött azóta, és voltak még tartalékok a rendszerben. Azóta eltelt 30-40 év, és a földek kimerültek, pontosan attól, amit már akkor is, és azóta is csinálunk velük.
És igaz ez az összes többi erőforrásra is. Akkor minden nagyobb mennyiségben, könnyebben elérhető volt, így olcsóbb, abból jutott a kisembernek is. Amit mi megélünk, hogy gyerekkorunkban minden könnyebb volt, ezt éli meg Amerika és az egész nyugati világ is.
Tehát a fair összehasonlítás az ugyanazon időszakban, ugyanolyan alapállapotból kiindulva ki mit tudott kihozni. Mint pl Németország 1945 és 1990 között, vagy Korea 1953 és napjaink között. Nekem nem úgy tűnik, hogy az észak-koreai átlagpolgár jobban élne, mint a déli, ennyit a kommunista „altruizumus”-ról.
39 – Tibor bá´
Én nem azt tapasztaltam, hogy a feketék készségei elmaradnának a nem feketékétől. Nagyon magabiztosan nyilatkozol, nyilatkoztok erről. Csak ismételni tudom magam erről a témáról, ahogy korábban írtam:
————–
Én a munkával töltött éveim túlnyomó részét Magyarországon kívül töltöttem, szegény és gazdag országokban, Európában és Európán kívül, békés helyeken és konfliktuszónákban egyaránt. Mindenféle nációval kapcsolatba kerültem, helyiekkel és bevándorlókkal/migránsokkal is (köztük a külföldre távozott magyarokkal).
Mindenhol találkoztam aljas, számomra visszataszítóan viselkedő vagy gondolkodó, másokat kihasználó, erőszakos emberekkel. Bőrszíntől, vallástól, szexuális orientációtól, etnikai hovatartozástól, társadalmi/anyagi helyzettől stb. függetlenül. Ők voltak a kisebbség.
Ugyanakkor az emberek többsége az én meglátásom szerint alapvetően jóindulatú, segítőkész, törvénytisztelő, szeretetre vágyó és másoknak rosszat nem akaró.
Emiatt nem tudom szó nélkül hagyni, amikor a tőlem különböző embereket gyalázzák.
Az egy teljesen más történet, hogy egyéni szinten hogyan tudunk rossz irányba változni, különböző behatások miatt. (És fordítva, jó irányba is.)
„Majd magam elé révedve eltöprengek a teremtés titkain, vagyis hol születnek a hozzád hasonlók, vagy mitől válnak olyanokká…”
Engem meg az gondolkodtat el, hogy mitől válik rasszistává valaki. Van alább két gondolat, idevág:
„Nézem Afokart és Doulát, két szelíd ember, látszik, jól megértik egymást. Azt hiszem, a világ nem népcsoportok, nemzetek, vallások vagy bőrszínek szerint oszlik meg, talán ennél sokkal egyszerűbb a dolog, és mindössze két emberfajta létezik: a nyitott, kíváncsi és a zárt, gyűlölködő. Független ez minden nemzeti hovatartozástól, ez az egyéni és legfontosabb identitás. Erre gondolok, eltelve a testvériség érzésével a jelenlévők iránt, amikor Doula arról kezd beszélni, kik az igazi nomádok, mi az igazi nomádság. Nem csupán az az ember nomád, aki sátrát bontva és építve, teheneit hajtva legelőről legelőre vándorol, a nomádság maga a mozgás, gondolatban és lélekben, mert tudod, mondja Doula, kétféle ember van: az, aki szabad, kíváncsi, mozog, néz és figyel, és az, aki nem mozdul, merev, és gyanakodva nézi a mozgót. Mondom, hogy én is éppen ilyesmire gondoltam, mosolyog, természetesnek tartja, hogy ugyanaz jár az eszünkben.”
(Lángh Júlia: Közel Afrikához)
„A rasszizmus kultúra kérdése. A fajgyűlölő primitív, gondolat nélküli ember. Agresszív szektás. Faragatlan tuskó. Azoknak az embereknek, akik többre tartják magukat, mint amik, vagy mint amire rászolgáltak, szükségük van a rasszizmusra mint a dominancia, az önteltség mechanizmusára. Mint egy trambulinra, amely magasba dobja őket. A sötét bőrű még sötétebb bőrűt keres, hogy bebizonyítsa, nem ő a legsötétebb. Keres egy rosszabb valakit, mert ő maga jobbnak akar látszani. Valakit meg kell vetnie, mert ez a felsőbbrendűség érzésével tölti el, lehetővé teszi számára, hogy megfeledkezzék saját gyatraságáról.”
(Ryszard Kapuscinsky: Lapidárium)
48. elesz
„…Doula, kétféle ember van: az, aki szabad, kíváncsi, mozog, néz és figyel,
és az,
aki nem mozdul, merev, és gyanakodva nézi a mozgót.”
Szép, jó és igazat közlő idézet!
Valamikor amikor mi magyarok bejöttünk (egyesek szerint vissza jöttünk) ide a Kárpát-medencébe szabad, kíváncsi mozgó, figyelő és befogadó népek voltunk (ahogy történelem során mindig is!).
A feudális nyugat ezt pedig féltékenyen és gyűlölettel leste és várta az alkalmas pillanatot, hogy mindettől amitől magyarok voltunk, megfosszon.
Próbálta erővel, próbálta mindennel, de nem ment.
Aztán fondorlattal, német beházasítással elérte amit akart. A félig magyar István király közreműködésével felszámolta (értsd, lemészárolta) a szabad magyar embereket és csinált belőlük jobbágyokat, röghöz kötve (nem csoda, hogy sokan inkább a halált választották). És István királyból lett mai lett a nyugat jóvoltából.
Megérdemelten!
Tudom, a szerző nem rólunk ír, de ha már megfaragta ezt a botot, akkor én nem restelltem használni történelmi viszonylatban sem.
48 elesz, ezt a marhaságot ismételgetitek egymás közt. Persze, biztos van ilyen motiváció is egy-egy rasszistában, hogy nyomorú önmagát akarja nagyobbnak látni azzal, hogy a másikat kisebbíti.
De esetleg megfontolhatnád azt a lehetőséget is, hogy a valóság az, hogy az emberek különbözőek, és bizonyos embercsoportokra jellemzők bizonyos jellemvonások, tulajdonságok, amik megkülönböztetik őket más csoportoktól. Nemcsak a bőrszín változékony, hanem az intelligencia is, az erőszakra vagy békés megoldásra való hajlam, a munkamorál, stb. Ha az ember egyszerűen megfigyeli a többieket, akkor egyszerűen eljut bizonyos következtetésre, hogy bizonyos típusú emberektől mit várhat. Nyilván lesz olyan a sokaságban, aki rácáfol az általános megfigyelésekre minden csoportban, de statisztikailag nézve az embercsoportokat és mentalitásukat, viselkedésüket, bizony vannak szignifikáns különbségek.
Ennek a felismerése és kimondása az a rasszizmus, amit a legtöbb értelmes ember képvisel.
Zsolt!
A klíma valóban meghatározó, de ezen kívül van más is. beszéltem Dél Afrikából elmenekült magyarral. Ő mondta, hogy a laza munkabíráson kívül jellemző a feketékre a felelősség vállalás hiánya. Nem érdekli mi lesz a következménye, felelőtlen hanyagság jellemzi őket.
–
Többeknek!
A mai modern élet tudományos felfedezései Európában történtek. Nem Ázsiában, nem Afrikában. Nem Dél Amerikában. A kaukázusi faj agytekervényei fedezték fel a Világot, ahogy te, ma ismered. És hozta létre azt a technológiát, ami civilizációnk alapja.
A felelősségvállalás vagy annak hiánya nem öröklött, hanem tanult.
A Földközi Tenger partjai mentén a kialakult ókori kultúrák egymás fejlődését katalizálták.
Ez lett a civilizáció bölcsője, itt alakult ki a egyiptomi, föniciai kartagói ,görög római civilizáció minden más régiót megelőzve a fejlődésben.
Azt lehet gondolni erről és a további európai történelemről, hogy mindez legelsősorban a fehér ember minden más emberfajtánál nagyobb genetikailag örökölt más emberfajtáknál nagyobb szellemi képességei tették lehetővé.
Én azonban azt gondolom, hogy véletlen volt, hogy ezen kultúra fejlődése tekintetében legkedvezőbb földrajzi régiót,pont az europid nagyrassz lakta.
Szerintem a dolog meghatározója a földrajz, nem a genetika.
Azonban nyilván ezt nem tudom bizonyítani, ahogyan más se az ellenkezőjét.
52 – Tibor bá´
„A mai modern élet tudományos felfedezései Európában történtek. Nem Ázsiában, nem Afrikában. Nem Dél Amerikában. A kaukázusi faj agytekervényei fedezték fel a Világot, ahogy te, ma ismered. És hozta létre azt a technológiát, ami civilizációnk alapja.”
Ez is tény.
A már említett Oswald Spengler, ha jól emlékszem (mert sajnos túl régen olvastam a nagyszerű könyvét és sajnos már messze nincs meg minden részlete) az elvont gondolkodás, az absztrakció kiemelkedő képességéhez kötötte az általa faustinak nevezett nyugati ember eme eredményességét. És levezette, hogy hogyan alakult ki ez a képesség, mik voltak a meghatározó kulturális, történelmi vagy akár földrajzi tényezők ebben.
Aki szerint semmilyen érdemi különbség nincs a rasszok között, akkor az kérem magyarázza meg, hogy a világ 10 legjobb rövidtávfutója között miért van rendszeresen 9 vagy 10 fekete férfi!
Természetesen vannak jellemző fizikai és lelki jellemvonások is, amelyekből az egyének szintjén vannak bőven kivételek, de statisztikailag igazolhatóak.
Azzal viszont nem értek egyet, hogy például az afrikaiak nyomoráért kizárólag saját maguk okolhatóak ilyen-olyan tulajdonságaikért; a Nyugat végtelen kapzsisága és rosszhiszeműsége az, ami ezeket az infernális állapotokat előidézte a fekete földrészen (is)! Ott is, mint mindenhol, sikerrel alkalmazta az „oszd meg és uralkodj!” elvet is, egyéb disznóságai mellett.
39. Tibor bá’
” A igazság (valóság) kettőtök között van. A fehér ember kizsákmányol, a fekete ember készségei messze lemaradnak a fehértől.”
Csúnya meglepetések érhetik az embert életében.
Az ami most előnynek számit később talán a vesztünk lehet.
Az idő rövidesen eldönti ki nevet a végén.
” És ezek a szakértők, ezek a tudósok elfelejtették a biológiát. Elvakítják őket a technológiák, akár diagnosztikai, akár felügyeleti, akár terápiás, akár megelőző célokat szolgálnak. Elfelejtették a biológia alapjait.
És ezért azt is mondom, hogy amikor a COVID-19 elleni harcról van szó, az ország vagy kontinens, amelyik győzni fog, Afrika. Mert ott az alacsony oltási arány miatt állományimmunitást fognak kiépíteni.”
/https://rumble.com/v1n5274-it-is-5-past-12.html/
49. elesz
” mondja Doula, kétféle ermber van: az, aki szabad, kíváncsi, mozog, néz és figyel, és az, aki nem mozdul, merev, és gyanakodva nézi a mozgót.”
Bendegúz
„Szép, jó és igazat közlő idézet!”
De még találobb a Vaszil szerinti meghatározás:
https://www.metaxy.hu/
Az alkotó és a romboló tipusú ermber, márpedig mind a kettő „örökmozgó”.
5O. Bendegúz
„Valamikor amikor mi magyarok bejöttünk (egyesek szerint vissza jöttünk) ide a Kárpát-medencébe szabad, kíváncsi mozgó, figyelő és BEFOGADÓ népek voltunk (ahogy történelem során mindig is!).”
Hónfoglaló húnok
„A Kárpát-medencébe érkező Hunok, Avarok és honfoglalók mindegyike kisebbségben volt a helybeli népességhez képest, amelynek túlnyomó többsége európai bronzkori genommal rendelkezett, és az Árpád-korig igen heterogén volt.”
/https://www.szon.hu/hazai-kultura/2022/05/feny-derult-a-hunok-avarok-es-honfoglalo-magyarok-szarmazasara/
36,Zsolt
Elolvastam. Nem adok mindenben igazat a szerzőnek, féligazságokkal operál.Egy dolog biztos, legalábbis az én szememben:
van fehér, és van nem-fehér társadalom, civilizáció, fejlettségi fok, akarat, rátermettség, képesség, vagy nevezd, aminek akarod. A társadalmak közötti különbség fényévekben mérhető. A távolkeletieket leszámitva, azok egészen más kategória.
Saját szememmel látva, amit láttam-tapasztaltam életem folyamán, nekem ez a véleményem. Maradjunk ennyiben.
52. Tibor bá’
Ez így van az egész Afrikában. Ha adsz egy randit délre egy fekete jelöltnek, örvendj ha 3-ra ott lesz. És akkor ez olyan pontos volt, helyi viszonylatban, mint a Svájci óra.
Amikor én lerítam, hogy mennyivel kreatívabb a fehér rassz, mint a többi, Hubab egyből szaladt a nagy „rásszista” biloggal.
Úgy, hogy készülj Te is!?
53. Vitkovszki István
„Én azonban azt gondolom, hogy véletlen volt, hogy ezen kultúra fejlődése tekintetében legkedvezőbb földrajzi régiót, pont az europid nagyrassz lakta.
Szerintem a dolog meghatározója a földrajz, nem a genetika.
Azonban nyilván ezt nem tudom bizonyítani, ahogyan más se az ellenkezőjét.”
Sok hasonló ember lakta övezet volt még a földön, és mégis csak itt alakult ki a magas kultúra.
Lehet, hogy eleve elrendelt volt, hogy itt találták fel elsőnek a kereket.
De az is lehet, hogy a földrajzi helynek volt egy olyan előnye a fejlődés szempontjából, amivel más hasonló adottságú területek nem rendelkeztek. Ennek köszönhetően jött létre egy kreatív embertípus.
Nem mellékesen Czeizel Endre már régen megírta, hogy egy viselkedési minta három generáció után rögzül genetikailag. Csak ezt valahogy nem szokták emlegetni. Ha valaki hanyag, a fia is azt tanulja, majd az unokája is, akkor a dédunokájának már nem kell tanulnia, hanem rögzült szokás lesz.
54. Zsolt
„Azzal viszont nem értek egyet, hogy például az afrikaiak nyomoráért kizárólag saját maguk okolhatóak ilyen-olyan tulajdonságaikért; a Nyugat végtelen kapzsisága és rosszhiszeműsége az, ami ezeket az infernális állapotokat előidézte a fekete földrészen (is)! Ott is, mint mindenhol, sikerrel alkalmazta az “oszd meg és uralkodj!” elvet is, egyéb disznóságai mellett.”
Teljes mértékben igaz!
56 – balint
Ez bizony sarkos vélemény!
… csak akkor vannak bizonyos érthetetlen dolgok is, mondjuk ha összevetjük Albániát Katarral, akkor vakarhatjuk a fejünket, ugyebár? Az egyik is muszlim, a másik is az… Albániát nehéz nem a fehérek közé sorolni, vagy?
Ja, hogy vannak más tényezők is és nem csak maga a „fehérség” számít?!
Erről korábban nem tettél említést, tudom, kivétel a kelet-ázsiaiak…
Én elhiszem, hogy sok mindent láttál a világban, akár még akár azt is elhiszem, hogy a legtöbbet az itt fórumozók közül. És értem, hogy megtapasztaltál nagyon sok dolgot.
Csak tudod, lehet, hogy – legalább részben! – azt, amit láthattál, már valaminek a következménye volt, s nem az „eredendő bűn”…
Olcsó energia nélkül Európa afrikanizálódni fog („lovaskocsi és sparhelt á la János”); majd vakarhatja a fejét a sok rátermett, meg jó képességekkel megáldott fehér emberke!
Sok helyen Európában örülhetnek majd, ha olyan szinten fogják tudni kezelni a helyzetet, mint mondjuk a nagyon kevert lakosságú Kubán, ahol a Szovjetunió összeomlása után, embargóval a nyakukon, totális energiahiányban találták magukat! Az ilyen, sokak által lefitymált, lenézett helyekről is lehet ám tanulni!
Szóval a képlet kicsit bonyolultabb annál, amit te felvázoltál.
A másság nyugtalanító szorongást keltő, még ha csak kicsit is.
Akkor érezzük a legnagyobb biztonságban magunkat, ha hozzánk hasonlóakkal vagyunk körülvéve.
Az ambivalencia nehéz teher.
Ezért leegyszerüsítjük a világot.
„Csúnya dolog A Kukux Klán, de a néger az se több se kevesebb mint néger.
Obama , és az a néhányezer fekete entellektüel kivételek, akik erősítik a szabályt.
Nem kell félnem a feketéktől, hiszen náluk felsőbbrendű vagyok.
‘Aszomba sincsenek, ostoba, lusta, büdös, banánzabáló dzsungellakók.
Nem vagyok rasszista , de a tények makacs dolgok”
Az empirikus tapasztalat egy redundáns szókettőzés. 🙂
A rasszok közötti különbség alap. Már a szó, az elnevezés is erről szól
Az hogy ez a különbség miben és milyen arányban nyilvánul meg azt mi, ki ítéli meg?
A fehér rassz nem törhet pálcát a fekete felett, legfeljebb annyit mondhat, hogy ez nekem idegen. Idegen nekem a munkamoráljuk, a pontosságuk, a megbízhatóságuk stb.
A fekete faj ugyanúgy kiabálhatja ezt a fehér ember arcába ellenkező előjellel más tulajdonságok tekintetében. pl. nem tudják értékelni az életet, mert állandóan dolgoznak és állandóan fene fontosak maguknak, mosolytalanok stb.
Hogy mi helyes? Ki melyikkel tud azonosulni?
A rasszok, nemzetek stb. évszázados, évezredes mintázatokat követnek.
A rasszok, népek, csoportok, kisebb csoportok, családok, egyének egy fraktális rendszer elágazásainál mindig máshol térnek el egymástól. A rasszok a rasszoktól, az egyének az egyénektől.
A rasszokat összehasonlítani éppúgy értelmetlen a földgolyón, mint egy család tagjait a nappaliban.
Minél kisebb egységre megyünk le annál cizelláltabbak lesznek a különbségek, de! különbözőségek mindig vannak.
Megfordítva. Az összefogás mindig a közös pontokig teljesen zökkenőmentes, utána egyre fokozatosabban a kisebb különbözőségek kerülnek terítékre.
Minél nagyobb a halmaz, annál nagyobb különbségek is beleférnek. Két, fehér rasszhoz, egy nemzetiségű testvér is veszekedhet, nyilván nem azon, hogy…..
Ha 10 éve idegen , földönkívüli fajok között élnél valahol , mennyire örülnél egy fekete afrikainak?
Lebontó- és építő elemek mindig és mindenhol vannak, tehát nem csak emberek, hanem rasszok is lehetnek ilyenek, meg olyanok- jegyzem meg halkan.
Azonban ha a fejlettebb rassz(jelen esetben a fehér) tényleg fejlettebb, akkor már rég rá kellett volna jönnie, hogy hogyan emelje fel, vagy legalább kezelje a másikat, mivel ez a közös és egyben az ő érdeke is. Feltéve ha egy jó helyen, közegben és kellő ideig szeretne élni.
Ez nem történt meg, mivel egyenesen kizsákmányolta az egyébként valóban lustábbat. Akkor most fejlettebb, mondjuk morálisan? Minek a majmoknak kőolaj felkiáltással igazolja magát? Legalább visszaoszthatna valamit, a néhány nagydobra vert iskola-, meg kórházavatáson kívül is.
Ha a fehér rassz meg csak ennyire fejlett, akkor meg ne lármázzon ha a végén egy gödörben végzi a többiekkel.
Véleményem szerint a magyaroknak is kicsit össze kéne kapniuk magukat, mert csúfondárosan alul teljesítik a szerepüket!
Tök érdekes ez az eszmecsere is, hogy mi a feketék hibája és mi nem, de szerintem van ennél lényegesebb és előremutatóbb kérdés is. Vajon egyedül vagyok ezzel?
Az én kérdésem az lenne, hogy mi a fő oka a civilizációnk legsúlyosabb rendszerszintű hibáinak. Megpróbálom felsorolni az eddigi jelölteket
1. A cikk szerzője szerint a mainstream média hiteltelensége (szerintem ez csak tünet)
2. A kapitalizmus és a beleépített ösztönzők rendszere
3. A kamatos kamat
4. Az emberi természet, ezen belül különösen a kapzsiság
5. Az elvont gondolkodás, az absztrakció kiemelkedő képessége
6. Maga a civilizáció a probléma, az a gondolkodásmód és alapműködés, amin bármely civilizáció alapul, rák-jellegű működés
Mit gondoltok erről?
61 – Ábel:
Az élelem beszerzés sohase volt 100 % biztosított. Ezért, ha az élőlény szert tesz rá, halálra zabálja magát és a többit elteszi a jövőre (a kutya pl. elássa és később megeszi). Tehát a tartalékolás a túlélés záloga. Aki ma kapzsi módra halmozza a pénzt, az tulajdonképpen az evolúciós kényszert követi. Vagyis beállt az emberi természetbe. Ezt nem lehet csaj úgy kiirtani.
62 Kiirtani persze, hogy nem, de át lehet irányítani. A tartalékolás (kapzsiság) célja, hogy a jövő legyen biztosított, nekem és a leszármazottaimnak. Ha az ember ésszel felfogja, hogy a mód, ahogy harácsolok, megsemmisíti a jövőt, nemcsak az én unokáimnak, hanem az egész emberiségnek, akkor inkább olyan módját választom a tartalékolásnak, amiben az unokám jövője legalábbis létezhet.
A kérdés inkább az, hogyan tudunk lehetőséget adni az egyének tömegének, és az egész társadalomnak, hogy ezt válassza. Ma már elég sokan tudják, hogy baj van, és szívesen választanák a jobbat, még ha ma kicsit kényelmetlen is – csak sok esetben ez gyakorlatilag ez nem alternatíva a társadalmi-gazdasági berendezkedés miatt.
63 – Ábel:
Persze ésszel felül lehet írni az ösztönt, de ezt az egész emberiség sose fogja tenni.
A kulcsszó a lemondás.
Az egyénnek le kéne mondania a közeljövő előnyeinek egy részéről, azért, hogy az elképzelt távoli jövőben, jobb élete, vagy egyáltalán élete legyen.
Ez a tömegeknek nem megy.
Ráadásul eredményre, csak abban az esetben lehetne számítani, ha a többség ezt tenné.
Én mondjak le dolgokról ? és az eredményről csak annyit lehet csupán állítani,hogy talán lesz. Ne má ! !
Pedig ez lenne az egyetlen járható út, ami némi halvány esélyt adna a túlélésre !
Az ember rettentő sok mindenről le tud mondani, ha megfelelő motivációja van rá.
1. A gyerekéért
2. A közösség szabályainak való megfelelésért
Nem azt mondom, hogy ha ma kiírnánk egy szavazást, hogy lemondjunk-e a jólétünk 80%-áról, hogy cserébe a gyerekeinknek is legyen valami esélye az életre, akkor elsöprő többséggel nyerne az altruizmus.
Azt gondolom, hogy a társadalmi összeomlás elkerülhetetlen, ami a fogyasztást vissza fogja vágni legalább egy nagyságrenddel, valószínűleg a populációt is, ezt a kemény részt tehát nem kell sem megszavazni, sem senkinek magára vállalni a gyilkolást.
A kérdés az, hogy aki túlél, az mit fog tudni kezdeni a hagyatékkal. Nyilván felvetődnek itt technikai kérdések is, de ami sokkal lényegesebb, amin egy eljövendő rendszer hosszútávú sikere áll vagy borul, az az, hogy sikerül-e találni egy olyan társadalmi szabályrendszert, közmorált, ami nem az önzést és a kizsákmányolást támogatja mint a mai nyugat, nem is az egyén teljes elnyomását, mint Kína, hanem valami olyat, ami tényleg jó.
Ha sikerül egy jó modellt összehozni, azzal nagyobb ajándékot adhatunk a következő generációknak, mint akárhány konzervvel.
53.
Mitől különleges a Földközi Tenger partvonala ?
Egyetlenegy földrajzi régió sem ismert, ahol hasonló nagyságú területen ennyi jelentős ókori civilizáció, birodalom alakult volna ki.
Egyiptomi , görög , föniciai , római , kartagói.
Ezek sokmindent tanultak egymástól.
A ló , a sertés , a teve , a birka , a szamár , a kecske , a szarvasmarha háziasítása is, ennek a földrajzi területnek a közelében történt.
Az utóbbi állatok tenyésztése, leginkább a ló , plusz termelőerőt jelentettek, ami gazdasági előnnyel járt. Több ember foglalkozhatott mással mint az élelmiszertermelés.
Ezen okok miatt lett, a későbbi civilizáció fejlődésének kiinduló területe ez.
Ezekben a birodalmakban,nem a klassszikus fehér ember volt többségben.
Tehát azt állítom, hogy nem az europid nagyrassz képességtöbblete – szeritem nincs is ilyen – a válasz arra a kérdésre, miért éppen itt volt a civilizáció bölcsöje és későbbi gyors fejlődésének kiindulópontja ?
66 Ábel
A 30-34 év közötti nőknek több, mint 40%-ának, a 35-39 év közötti nőknek több mint 20 %-ának nincs gyereke. (Feltételezem, hogy ugyanennyi férfinek sincs). Nyilván egy részüknek egészségügyi okokból nem lehet, de valószínűleg nagy részük nem is akart (annyira), inkább jól élnek. Aki a jólétet választotta a saját gyerek helyett, szerinted mennyire fog erről a jólétről lemondani valaki másnak a gyerekéért?
58.Zsolt
…”… csak akkor vannak bizonyos érthetetlen dolgok is, mondjuk ha összevetjük Albániát Katarral…”
Kedves Zsolt barátom, két, egymástól teljesen eltérő példát hoztál fel.
1,Katar. Voltam Dohában, nagyon régen. Akkoriban Nem egészen 400 ezer lakost látott el kábé valami 2 millió vendégmunkás. Az egész világ képviselve volt náluk munkásként.
2, Albánia. Legyünk igazságosak, azt te is jól tudod, hogy valami oknál fogva az albánok Európa legelzártabb nemzete volt, nem tudom miért. Voltam Albániában valami 3 évvel ezelött, mint turista. Áldott ügyes emberek, az ország gyönyörüen fejlödik a szabad légkörben, mutatták Tiranaban valamelyik múzeumban a régi és mostani helyzetek közötti eszméletlen különbségeket. Megemlitettem a kávéházban az albániai látogatást, az egyik asztaltársunk fia ott dolgozik, valami nagy halastavakat létesitenek ott az albánok. A fia beszámolói szerint rendkivül dolgos, tanulékony, szorgalmas emberekkel dolgozik, nem gyözi válaszolni a kérdésözönöket, mert TUDNI, TANULNI akarnak.
Nem ez volt a helyzet Afrikában, ami különbségről szintén mesélhetnék, de hagyjuk ezt.
Maradjunk annyiban, fajok, népek, társadalmak különböznek.
Ennyi.
67 hargi
Meglehetősen bosszús lettem attól, hogy mindig azzal találkozom, hogy a nők ennyi vagy annyi százaléka gyermektelen. Mintha csakis rajtuk múlna ez, a férfiaknak ugye semmi köze a népszaporulathoz, ugye?
Hát basszus, egy gyerek összehozásához általában két ember kell. (Bár van olyan ismerősöm, aki hozzá illő társ híján teljesen egyedül vállalt gyermeket, a hozzá szükséges apai örökítőanyag sperma bankból származott. Azóta is egyedül neveli, nincs társa. A fia – nagy szeretetben nevelt, okos, értelmes emberke – apa nélkül nő fel.)
A gyerek érkezése még egy teljes család anyagi lehetőségeit is legalább két évtizedre jelentősen lenyomja. Hát még egy egyedülálló embernek…
És ha az egyedülálló szülő megbetegszik, leesik a lábáról, netán meghal, mi lesz a gyerekével/gyerekeivel? Vagy van rokon, aki magához veszi, vagy állam bácsi gondoskodásába kerül?
Szerinted hány nő szeretne gyereket, csak nincs kivel, vagy nincs miből, vagy egészségi ok miatt nem lehet gyereke? Nézz körül egy társkeresőn, tele van életre társát kereső, de még nem találó nőkkel, minden korosztályból.
Jelenleg minden ötödik házasságban egészségi ok miatt nem jön össze a gyerek. Majd biztos elmondják mindenkinek, hogy szeretnének csak évek óta nem sikerült. Nem könnyebb a fájó kudarc helyett azt mondani a tapintatlan kíváncsiskodóknak, hogy még élni szeretnének, mint hogy már többször spontán elment a magzata, vagy túl vannak a negyedik lombikon, és egy sem lett sikeres?
Kevésbé fáj, ha amiatt pletykálnak róluk, hogy „inkább jól él”.
67 Amennyire az divat.
8 milliárdnyian élünk a Földön. Teljesen normális, hogy sokan úgy döntenek, hogy nem vállalnak gyereket. Annyival kisebb lesz a fájdalom, annyival kevesebb embernek kell majd meghalni amikor teljes erejével megérkezik a kataklizma.
Nemsokára nem lesz választás kérdése, hogy rosszabbul éljünk-e.
A nők képesek lemondani az evésről, hogy csinosak legyenek. Mindenféle fájdalmas és sokszor akár egészségtelen, testromboló beavatkozásokat vállalnak, mert úgy érzik, hogy ezt várja el tőlük a társadalom. Annyit kell csak elérni, hogy úgy érezzék, az a társadalmi elvárás, hogy ne költsék felesleges hülyeségre a pénzüket, ne gyártsunk szemetet folyamatosan, akkor azt fogják csinálni. Sokan már most is vállalják a macerát, hogy csomagolásmentesen, műanyagmentesen vásárolhassanak. Hát még ha divat lesz!
69 Delp, igen, ez kortünet. Nem tudom, ez vígasztal-e, de hasonlóan férfiak tömege vágyik párra, teljesen reménytelenül. Elidegenedett világban élünk, szerintem túlnyomórészt az internet miatt.
Igazad van abban is, hogy sok, egyre több pár meddő, hiába fiatalok és egészségesek (nagyjából) amúgy. Azért a teljes társadalom kihalásától még nem tartanék.
Ha a reprodukciós ráta 1 körül marad, akkor is kell száz év, hogy a populáció lefeleződjön. És még sok feleződés belefér ebbe a nyolcmilliárdba, mielőtt a veszélyeztetett fajok közé tartoznánk.
63.-66. Ábel
Pontosan ez a lényeg.
Minden modell az egyénből illetve azok halmazából, a népekből stb. illetve azok felismeréseinek aktuális szintjéből fakad.
Amikről most írtál az 100 éve még teljesen érthetetlen lett volna egy-két gondolkodót leszámítva.
Felismertük, hogy mi a baj? Mondhatjuk, hogy igen, felismertük?
Ez egy kezdeti lépés.
Építhetnénk működő modellt? Hát persze.
Először is a 2-es pontot vagyis a társadalmi normát kell alakítani.
Teszem hozzá, hogy idáig is erősen beleavatkoztak, csak nem a jó irányba.
Teréz anya vagy Böjte meg az ezekhez hasonló emberek pont ezt csinálják. Példát mutatnak.
Az alruizmust erőszakosan nem lehet kialakítani.
Ma már ez a helyzet nagyon előrehaladott állapotban van. A kapitalizmus állandó versenyhelyzetbe kényszerít, tehát azt érzed, hogy óriási hátrányt szenvedsz el ha így cselekszel miközben a világ nem fog változni.
Ez az érzés valóságos veszélyt mutat az egyén szempontjából.
Akik tudnak valamit az élet mibenlétéről( ld. fentiek) azok olyan szinten nem a birtoklásra helyezik a hangsúlyt, hogy nem törődnek ilyen szempontokkal. Bumm! Bele a közepébe!
Nem is kell egyből tömegszinten megoldani, hanem először is magunkban, aztán kis csoportokban kell működő modellt létrehozni.
Kb. ennyi amit mi tehetünk.
A modell lényge nagyon egyszerű. Ha senki nem tart vissza semmit, senki nem szenved hiányt.
Globálisan ez már azért is lenne nehezen megoldható, mert a rossz modell által eltékozoltuk az erőforrásaink javarészét.
De az egyén még mindig tehet valamit. Legelőször is felejtse el, hogy nem tehet semmit!
Racionális bölcsességnek tartja, hogy nem úszik árral szemben, de ez csak halálfélelemtől átitattot szűkhomlokú élelmesség, semmi több
Persze nem feláldoznunk kell magunkat, de tiszta képünk kell, hogy legyen. A naivitás szintén nem megoldás.
Ha nem vagy Szent Terézek, és a legtöbbünk nem az, akkor egy tudathasadásos megoldást kell találnunk. Végig evilági játékszabályok szerint egy magasabb eszmeiség szellemében, mintegy tudathasadásosan kéne nekiállni.
Azt, hogy konkrétan mit kell csinálni az mindig a körülményektől függ, pl. létszám, hely, adottságok stb.
Máskülönben ha nagyon erkölcsösen, magas morállal próbáljuk meg egy alapvetően versenyalapú környezetben megvalósítani, már halva fog születni a gyermek.
Mindenki azt mo dja, hogy jó-jó, értem én, de mégis mit jelent ez konkrétan?
Ez nagyon jól mutatja, hogy nem érti valójában.
Egy 100% ban biztos, a kormányzat vagy a vezetés nem fogja megoldani az unokáinknak, hiszen része a problémának és a hatalom természete szerint önmaga léte miatt elkaszál minden kísérletet. Tehát a rendszer keretein belül, de a rendszert meghaladva kell végrehajtani.
Tudom ez kicsit ellentmondásosnak hangzik, de akkor is így kell.
Valójában a legnagyobb probléma, hogy az emberek nem akarnak változni, azt gindolják ők jól vannak így.
Van egy-két közeli ismerősöm aki egyszerűen olyan vallásos, hogy még, de a tanokból nagyon keveset tud megvalósítani saját életében.
Gazdag ifjúk ők akiknek sok állatuk van és szomorúan elballagva magyarázzák meg maguknak a bizonyítványt.
67 Vértesi László
Most magam ellen beszélek, de azért az az igazság, hogy a Mediterrán térség népei bizony a fehér nagyrasszhoz tartoztak és tartoznak ma is.
Bizony a sémita népek, az arabok is ide tartoznak az antropológusok paraméterei szerint.
Én inkább azt emelném ki, hogy a kultúrák hajnalán a fejlett civilizációs központokon kívül élő fehér népesség ugyanolyan barbár, civilizálatlan népség volt, mint más népek.
A római limesek mögött nem sok kultúra termett akkoriban.
Viszont az európai népek, akik közel voltak a tűzhöz, a római birodalom széthullása után megörökölték annak szellemi hagyatékát, átvették tőlük a stafétát, és a nyomdokaikon eljutottak a mai szintre.
Az ősi Britannia is a vadak országa volt, a keltákkal és később angolszász törzsekkel, őket is a normannok oltották be kultúrával, amit a római örökséget hordozó Franciaországból közvetítettek.
Ki is teljesítették ezt az örökséget az angolszász világuralom képében.
Aki meg birtokon belül van, az ritkán akarja megosztani privilégiumait körön kívüliekkel, főleg, ha azok kizsákmányolásából él.
A moralitás meg szembemegy a praktikummal.
A nyugati világ elért vívmányai a perifériák kizsákmányolásából erednek, amelynek áttételesen még mi is haszonélvezői vagyunk, mert a rablóközpontokból azért lecsorog a haszon egy része a környezetébe.
Szerintem ha igazságosan szét lennének osztva az emberiség megtermelt anyagi javai valami egységes teljesítmény mérés alapján, a nyugati világ, és mi is nagyot buknánk a jelen állapothoz képest, mert a perifériákon a belét kidolgozó tömegek nagyságrendekkel kevesebb haszonhoz jutnak, mint sokkal kevesebb munkát végző nyugati megfelelőik, és ennek hasznát a nyugati világ zsebeli be az alacsony világpiaci beszerzési árak nyomán.
Ugyan, kinek lenne érdeke, hogy az afrikai, ázsiai melós ugyanannyit keressen mondjuk bányászként, mint egy európai?
Szerintem még a nyugati népesség moralizáló része sincs tisztában ezzel, lehet, hogy megdöbbennének, hogy mennyit kellene nekünk csökkenteni életszínvonalunkon, ha a világ igazságosan működne…
Félek, eljutna oda, hogy inkább maradjunk a régiben. 🙁
72 Ábel
Ez igaz, a népesség csökkentése születési ráta alapon igen lassú folyamat.
Itt van a nagy csapdahelyzet, a növekedés ennél sokkal dinamikusabb tud lenni, egy generáció, ahol nagyon magas a szaporodási ráta, nagyobb népességnövekedést tud gerjeszteni, mint amennyit sok generáció igen visszafogott rátája tud csökkenteni.
Magyarul, amit itt elrontunk, azt nagyon nehéz utólag korrigálni.
És attól tartok, hogy népesedési alapon nem tudjuk olyan gyorsan csökkenteni a népesség felesleget, mint ahogy azt a fogyó források megkövetelnék…
Arról már nem is szólva, hogy a túl kevés gyermek, és aktív korosztály a társadalom működését veszélyezteti, ezt sem lehet a végletekig csinálni, ez meg méginkább csökkenti az így elérhető népességcsökkenést…
70 Delp
Egyrészt csak a nőkre találtam számokat, amivel alá tudtam támasztani az állításomat, másrészt odaírtam, hogy feltételezhetően ugyanannyi férfi gyermektelen (ami logikus, de nem találtam rá adatot). Nyilván kettőn áll a vásár, de szülni csak a nők tudnak (akármit is állít az EU 🙂 ). De nem is ez volt a hozzászólás lényege, hanem az, hogy aki a saját gyereke létéért nem akar lemondani a jólétről az valaki más gyerekéért végképp nem fog. Azt is beleírtam, hogy természetesen kivétel az, aki egészségügyi okokból nem tud gyereket vállalni, de ez valószínűleg sokkal kisebb arányban fordul elő, mint azok , akik tudatosan nem vállalnak gyereket.
73. Hubab
Kiemelés a Wikipédiából.
Az emberi faj (Homo sapiens) nagyrasszokra való felosztását a 18. században találták ki, elsősorban azzal a céllal, hogy megpróbálják alátámasztani a gyarmatosítás jogosságát a gyarmatosított népek „alacsonyabb rendűsége” miatt.
Ez a szemlélet ma már elavult, a modern tudomány bebizonyította, hogy biológiai alapon a csoportosítás ilyen formában nem létjogosult.
Az egészségügyi ellátásban azonban még mindig az elavult elnevezéseket használják az Egyesült Államokban.
(kaukázusi, fekete, afroamerikai, ázsiai stb.)
Hubab, az a „szerencse”, hogy a közeljövőben várhatóösszeomlás feloldja ezeket a dilemmákat.
A nyugati ember nem fog önként lemondani a jólétről, egyszerűen csak nem jut majd.
Az egészségügyi rendszer összeomlásával sokan meghalnak majd, akiket eddig a gyógyszer tartott életben, ezzel helyreáll a korfa, a populáció mérete, és visszaáll a természetes szelekció az egészségre.
És ehhez senkinek semmi főbenjáró gonoszságot nem kell tenni, csak ugyanazt folytatni, mint eddig.
Hargi, hubab, alábecsülitek a divat erejét. Tömegek képesek ezernyi fájdalmas tűszúrással mérgező festékeket juttatni a bőrükbe, csak azért mert ez most a vagány. Nők milliói hetente gyantáztatják magukat a legfájdalmasabb testrészeken, hogy megfeleljenek az elvárásoknak.
Annyit kell tenni, hogy értelmes elvárásokat kell ültetni a fejekbe a hülyeségek helyett. Pl. Ne a kopott ruha legyen ciki, hanem évi egy nadrágnál többet venni. Ne a nagyobb bömbi legyen a menő, hanem aki bringával megy dolgozni.
Ezek mind a fejekben dőlnek el, és rég megvannak a bevett módszerek arra, hogy írják át, mit gondol a többség.
76 Ábel
Az a baj, hogy az emberek nagy része nem fog racionálisan reagálni a történtekre, a világ tele lesz összeesküvéselméletekkel, hogy a helyzet mesterségesen lett így alakítva, és valakik csupán meg akarják fosztani őket az eddig elértektől.
Ez előre vetíti azt is, hogy lesznek politikai erők, akik ezt ki is használják saját előrejutásukhoz, és ez súlyos konfliktusokhoz, társadalmi felfordulásokhoz, háborúkhoz fog vezetni, és így olyanok is tömegesen meghalnak, akik amúgy jó állapotban lévő potenciális dolgozók lennének.
Hogy egy ilyen leépülési folyamat nem lesz csupán az öregek és betegek békés exitálása, az teljesen bizonyos…
76 hargi
Én úgy látom, a gyermektelenségben sokkal több a külső ok, mint a saját döntés. Határozottan azt gondolom, hogy az emberek el csak elenyésző kis része döntött valóban úgy, hogy jóléte miatt nem vállal gyereket. Szerintem a gyermektelen nők nagy többsége is szeretne/szeretett volna gyereket, csak valamilyen ok miatt nem sikerült neki. Csak ezt a nagyon intim és fájdalmas okot (akár egészségügyi, akár magánéleti) nem kötik az orrunkra. A férfiak fejébe nem látok annyira bele.
Másfelől, tényleg van olyan is, akinek egyszerűen nem való gyerek. Ha ő rá van kényszerítve arra, hogy szüljön, ha biológiailag alkalmas rá, vagy későn jön rá, hogy nem kellett volna… Hát akkor mindkettejük élete végéig meg van nyomorítva. A nem kívánt terhességekből megszületett emberek között az öngyilkosság rizikója többszöröse az átlag népességének. És mennyi szenvedés jut nekik, mire odáig eljutnak…
A mostani világban az altruista hozzáállás úgy általában elég nagy szívás.
80 hubab
Szerintem jelenleg éppenséggel már egy mesterségesen kialakított helyzet kellős közepén ücsörgünk és közben ezerrel folyik a nép agymosása. Az utóbbi években magasabb fokozatra kapcsolva.
80 nyilván, ez a folyamat már zajlik is. Hülyék is lennénk nem látni az összeesküveseket, azok már egyre nyíltabban zajlanak az orrunk előtt.
A bajom az, hogy mindkét oldal súlyosan ferdít bizonyos kérdésekben, a legfontosabbakkal meg egyik sem foglalkozik – nyilván nem véletlenül.
Ez a rendszer már megy a klotyóba, megérdemelten. Én az összeomlás utáni időknek akarok egy jobb rendszert adni, a jelenlegi már menthetetlen.
Korábban már írtam, hogy – sajnos! – csak a jó nagy pofára esés után fogja az emberiség megtanulni a leckét, pedig elvileg lenne könnyebb út is, ami a gondolkodás minőségi változása után valósulhatna meg, amelyet magáévá tesz egy kritikus nagyságú embertömeg.
Azt is megfogalmaztam, hogy az embernek valószínűleg le kell süllyedni a gödör legmélyére, amitől már nincs lejjebb és ahonnan a kiút már csak felfelé lehetséges. Ez a második lehetséges út, nagyon jó lenne ezt megspórolni (az előbb említett „gondolati forradalom” jobb lenne!), de lehet, hogy ez nem lesz lehetséges.
Pontosan egy hete, egy olyan fórumtárs, akitől semmilyen bejegyzését még korábban nem láttam, írt egy rövid kommentet, amelynek keretében ajánlott két filmet. Az elsőt jól ismerem, „Az út” a címe. Ez is jó film. A másodikról viszont sosem hallottam korábban, semmit sem mondott a címe sem, az sem, hogy igazából miről szól. A napokban megnéztem.
Nyuszifej fórumtársnak köszönöm a tippet! „A platform” egy spanyol film, az alábbiakban linkelem, be lehet kapcsolni a magyar feliratot.
Érdemes megnézni, hozzáadhat a mondandója az itt megjelent gondolatokhoz és párbeszédekhez. Nálam jól rezonált a mondanivalója; ha valaki megnézi, megérti, hogy miért, vesse össze e bejegyzésem kezdetével, amelyeket itt most csak megismételtem, jóval korábban írtam máshol le őket bővebben kifejtve.
Aki úgy dönt, hogy megnézi, annak jó szórakozást és főleg jó gondolkodást kívánok!
https://videa.hu/videok/film-animacio/a-platform-2019-feliratos-horror-sci-fi-iIBEnMsRSjRw9vBs
84. Zsolt
Én a RetroShock! egyik videójában láttam, ajánlották a spanyol filmet, de még nem néztem meg. Vannak benne még érdekes tűnő alkotások pl. Circle / Kör (2015) – YT videó leírásában a teljes lista:
https://youtu.be/CI5rulxOYv4
Egy mérleget képzeljünk el. Egyik oldalon a „szocializáció” szerepel, a mérleg másik oldalán pedig az „individualizáció”.
Ha a mérleg egyik oldalra sem billen ki, az az ideális. Az oktatás tudna ezen például segíteni, hogy egy ilyen állapot létrejöhessen.
Amúgy meg Kína nem „nyomja el” az individualista hozzáállást (ami náluk nem baj). Elég arra gondolni, hogy lassan több ott a vállalkozó milliárdos mint az USA-ban. Ők a gazdasági rendszerre nézve is megvalósították a taoizmust („Jin és Jang egysége”). Szocialistán kapitalisták magyarul.
84 Igen, Zsolt, teljesen egyetértünk! Én csak azt szeretném látni, hogy pontosan milyenné is kellene alakulnia a közgondolkodásnak.
Köszi a linket, megnézem majd.
83 Ábel
Biztos, hogy vannak és lesznek összeesküvések, mert mindig lesznek érdekcsoportok, amelyek megpróbálják az eseményeket úgy befolyásolni, hogy az számukra kedvezőbben alakuljon, mint a nagy tömegeknek.
Viszont lesz egy globális folyamat, ami alól egyetlen résztvevő sem tudja kivonni magát, a jelen rendszer eróziója, a források csökkenése, a növekedési mozgástér beszűkülése.
Tehát lesz egy folyamat, ami alapjában nem valakik mesterkedése folytán történik, hanem kikerülhetetlenül végbe kell menjen, bármit is csináljanak a befolyásos körök, mert objektív okai vannak.
Én erre értettem, hogy lesznek bőven, akik a viszonyok romlása mögött egyesek gonosz szándékát fogják feltételezni, ami nélkül minden rendben lenne.
Aztán persze abban, hogy ez a globális leépülés kit milyen mértékben fog sújtani, abba már bőven bele fognak férni az önérdekű gonosz szándékok, de a globális folyamat nem lenne megállítható azzal, hogy valakiket lesöpörnének a színről, bármennyire is így gondolnák egyesek naivan.
Legfeljebb egyenletesebben osztoznánk az elkerülhetetlen süllyedésen, de az akkor sem állna meg.
A civilizáció csak ott lesz értelmezhető a jövőben ahová a „Росатом” vagy a „Газпром” meg effélék szállítani fognak, akár hidrogént és hozzá való technológiát…
Európa, Kelet-Európa nagyrészt káoszba fullad, (Magyarország-Szerbia kivételével), Eurázsia és a BRICS-országok felemelkedésével új népvándorlás (agyelszívás) kezdődik.
1
1-2
1-2-3 próba
Újra ki vagyok zárva?
Κανένα ψέμα δεν αντέχει στο χρόνο.
Egyetlen hazugság sem állja ki az idő próbáját.
Szophoklész, ie 496-406
A hazugságnak nagy az ára.
3-2-1 újra indul a rendszer?
8. Zsolt
„Azt is megfogalmaztam, hogy az embernek valószínűleg le kell süllyedni a gödör legmélyére, amitől már nincs lejjebb és ahonnan a kiút már csak felfelé lehetséges.”
Az indiai Abhaneri kis falu közelében található a világ egyik legmélyebb és leglenyűgözőbb kútja. A neve Chand Baori, ami azt jelenti, hogy a kut a lépcsőkkel.
A Chand Baori 30 méter mély, 13 emeletből és 3500 lépcsőből áll. Építése a X. századra nyúlik vissza, így a világ egyik legrégebbi, máig fennmaradt kútja.
/https://www.youtube.com/watch?v=UjubH9b4BvE/
88 igaz, de mért fogalmazol jövőidőben? Mindez már zajlik egy ideje.
Világos, hogy a körülmények adottak, mindenki csak ebből tud kihozni valamit, beleértve a szupergazdagokat és az összeesküvőket is.
Én az ő felelősségüket abban látom, hogy bár ötven éve tisztában vannak a problémakörrel, a társadalmi-gazdasági makrofolyamatok feletti hatalmukat nem arra használták, hogy változtassanak az irányon, hanem arra, hogy degenerálják a közmorált, ezen keresztül a népet.
Nem gondolom, hogy a haláluk megmentene minket az összeomlástól, de azt igen, hogy ugyanezekkel az emberekkel és eszmékkel az újjáépítés is csak degenerált lehet.
Hadd induljak ki abból, amit a Wikipédia szerint Erasmus gondol a civilizációról: az „viselkedésbeli jólneveltség”. Tehát őszerinte is a civilizáció lényege az anyagi dolgokkal szemben az, hogy a civilizált ember megfelel annak az (írott és íratlan) normarendszernek, amit a társadalom támaszt vele szemben.
Ennek a normarendszernek az értelme nyilvánvalóan az, hogy visszaszorítsa az egyén ösztönös és önző viselkedését annak érdekében, hogy az emberek együttélése minél zökkenőmentesebb és kellemesebb legyen. Pontosan arról szól maga a civilizáció, amiről itt beszélünk: az altruizmusra való motiválásról.
A mi régi civilizációnk ezt a szerepet, hogy lehetővé tegye az emberek együttélését, nagyjából be is töltötte. Az, hogy az idők során sok olyan szokással telítődött, amik nem voltak célszerűek, és hogy nem volt optimális, nem lett volna végzetes. Az igazi hibája az volt, hogy csupán arról szólt, hogy az egyén hogyan korlátozza magát a közösség javára, és egyáltalán nem voltak benne olyan elemek, amik arról szóltak volna, hogy a közösség korlátozza a növekedését annak érdekében, hogy akár a többi közösség, akár a természeti erőforrások, az ökológiai rendszerek ne sérüljenek
Amikor 1972-ben a világ vezetői tudomást szereztek róla, hogy az addigra kifejlődött civilizációnak megvan ez a súlyos hibája, az én logikám szerint az lett volna a dolguk, hogy elkezdjenek azon dolgozni, hogy a civilizációnk normarendszerét kibővítsék olyan módon, hogy az egész közösség összessége korlátozza magát fogyasztásban, növekedésben, a nyersanyagok pazarlásában, a környezetszennyezésben, az élővilág felszámolásában.
Ehelyett belefogtak abba, hogy a civilizáció teljes normarendszerét lebontsák, úgy ahogy van – eleinte apró lépésekkel, azután egyre gyorsulva. És nem elég, hogy módszeresen megszabadulnak az összes korábbi normától, ráadásul olyan rendszerbe ágyazzák az egymástól elidegenedett egyének sokaságát, ami magát az önkorlátozást is a lehető legnehezebbé teszi. A gyorskajától a szórakoztatóiparon át az internetes közösségi platformokig minden arról szól, hogy a szerotoninszintünk alacsonyan, a dopamin magasan legyen, aminek következtében soha nem látott nehézséget jelent a ma emberének az önmegtartóztatás, hogy a pillanatnyi kellemesről lemondjon a nagyobb jó javára.
39. Tibor bá’
„a fekete ember készségei messze lemaradnak a fehértől”
Az igazság (valóság) az, hogy az ember készségei sokkal nagyobb mértékben függnek a magzatkori, majd pedig a születés utáni életkörülményektől, valamint a neveltetéstől, mint a genetikától. A nyomorba született csecsemők rassztól függetlenül már eleve hendikeppel indulnak az életben, mert magzat korukban nem kapják meg a megfelelő táplálékokat a megfelelő fejlődési szakaszokban, szóval már eleve „hülyének” születnek. A nyomorúságos környezetben való nevelkedés ezt csak tovább rontja. Szóval elméletileg (és gyakorlatilag is), ha egy fekete nőt kiveszel az afrikai (vagy amerikai) nyomorból, és lehetőséget adsz neki arra, hogy egy optimális környezetben felkészítse a testét a terhességre, a fogantatás után optimális körülmények között hordja ki a magzatot, majd ezt követően optimális körülmények között nevelje fel a megszületett gyermekét, akkor ez a gyermek felnőtt korában átlag feletti értelmi szinttel fog rendelkezni.
52. Tibor bá’
„A kaukázusi faj agytekervényei fedezték fel a Világot”
A fent leírtak miatt.
Ha „Civilizációnk” alatt a judeo-keresztény valláson alapuló kultúra által létrehozott nyugati rendszert értjük, akkor ez már a legeslegelején el lett b@szv@, mert ez a kultúra a természet és más népek kizsákmányolására épül. Nem vagyok hívő, de annyit tudok, hogy az „Írás” szerint az Isten minden élőlényt az ember szolgálatára teremtett. Meg valami olyasmi is rémlik gyerekkorom minimális teológiai tanulmányai alapján, hogy meg kell téríteni (Újszövetség), vagy hódítani/pusztítani (Ószövetség) azokat a népeket, amelyek más isteneket imádnak.
Szóval a bolygó kiirtása bele van kódolva ebbe a civilizációba.
93 – Proton:
Ki kellene próbálni.
–
Vagy 200 éve az ausztrál őslakó nem tudta, hogy összefüggés van a közösülés és a gyerekáldás között.>/font>
95. Tibor bá’
„Vagy 200 éve az ausztrál őslakó nem tudta, hogy összefüggés van a közösülés és a gyerekáldás között.”
Nem volt semmi szükségük biológiai ismeretekre, anélkül is tudták, hogy a gyermek isteni ajándék. De nem is fenyegette őket sem túlnépesedés, sem globális felmelegedés, sem atomháború.
96:
Okosabb lenne, ha csak olvasnál. 😀
94. proton
A jujdejókeresztény vonalhoz sem kell feltétlenül ragaszkodni. Ahogy a rákos daganat nekrotizálja a környezetét, úgy terjeszkedik a civilizáció is az élő rendszerek rovására. Mezopotámia, Róma, görögök, stb. Minél több romot, régészeti leletet hagy maga után, annál inkább következtetni lehet a kártékonyságára. A növekedésének csak az szab határt, hogy a működéshez a saját létalapjait is fel kell számolnia. Összeegyeztethetetlen az élettel.
96. Tibor bá’
Köszönöm az elismerést. 😀 Tibor bá’ diplomatikus, Tia finom és nőies, H.Cs. pedig kemény és ellentmondást nem tűrő. Hogy is van az ideillő klasszikus?
„Vigasztalást azoktól kapunk, akik egyetértenek velünk, fejlődésünket azok szolgálják, akik nem.”