(3735) Fekete lyuk (ismétlés)

Tibor bá’ fordítása

 

A fekete lyuk ötletét Newton követői elvetették, Einstein utálta, Hawking pedig imádta. – Írja könyvében Marcia Bartusiak (balra).

Kinek ne lennének kedvencei a fekete lyukak? A természettudományok panteonjának misztikus teremtményei, amelyek fontos szerepet kaptak az időgépekben, más univerzumok kapuját képezték, és a bébi univerzumoknak adtak életet. Manapság aligha lehet kinyitni egy természettudományos magazint úgy, hogy ne találjunk benne valami szikrázóan csodálatosat, ami a fekete lyukakhoz köthető. Például, a Physics World-ben egy elméleti fizikus Princetonból előállt egy ötlettel, ami szerint idegen civilizációk iszonyatosan nagy méretű gyorsítóként fekete lyukakat használhatnak fel olyan neutrínó sugárnyaláb előállítására, ami itt a földön érzékelhető lenne. Éppen ezért felhívást intézett azokhoz a csillagászokhoz, akik földönkívüli élet után kutatnak, hogy kezdjenek el figyelni neutrínó sugárzásra.

Viszont a fizika nem volt mindig szerelmes a fekete lyukba. Marcia Bartusiak ragyogó könyvében bemutatja, hogy a fizikusok évtizedeken keresztül foggal-körömmel tiltakoztak a koncepció ellen. Említsük meg, hogy amikor Stephen Hawking első alkalommal közzétette elképzelését, ami szerint a már széles körben elfogadott tézisnek megfelelően a fekete lyukak sugárzanak, a fizikusok tömegesen fejezték ki hitetlenkedésüket. Amikor Hawking 1974-ben, első alkalommal jelentette be felfedezését az Oxfordhoz közel eső Rutherford Laboratóriumban, az értekezést levezető ülnök a következő szavakkal zárta az összejövetelt „sajnálom Stephen, de ez abszolút hülyeség volt”.

E szellemes könyv egyik felvillanyozó részlete annak ismertetése, hogy az idők folyamán hányféle képpen próbálták a fizikusok elutasítani a fekete lyukak létezését. Maga Einstein, a legbátrabb gondolkodó, se tartotta elfogadhatónak. 1939-ben Írt egy tanulmányt, amiben megpróbálta bizonyítani a fekete lyukak létezésének lehetetlenségét. Miközben manapság az emberek zöme a fekete lyukat Einsteinnel és az általános relativitással asszociálja. Viszont a fekete lyuk elképzelése időben visszamegy a XVIII. századig, és két tudós nevéhez fűződik. Az egyik volt Pierre-Simon de Laplace a francia matematikus, aki kijelentette, hogy nincs szükség Istenre a kozmikus rendszer megmagyarázásához. A természet matematikai törvényei elégségesek. A Laplace-t is megelőző tudós, a ma már ismeretlen, angol John Michell volt 1783-ban.

Michell akkor élt, amikor úgy gondolták, hogy a fény apró részecskék tömegéből áll, amit Newton korpuszkulumnak nevezett el. Michell úgy gondolta, hogy ezen részecskék áradata eltávozik egy csillagtól bele az űrbe, de ahogy a levegőbe feldobott labdát visszahúz a Föld, ugyanúgy a fényrészecskéket a gravitáció is vonzza és lelassítja. Amennyiben a gravitációs erő elég nagy a szökési sebesség meghaladhatja a fénysebességet, és így a fényrészecskét teljes mértékben visszahúzza. Ha pedig egyetlen korpuszkulum se tudja elhagyni a csillagot, akkor örökké láthatatlan marad.

Mitchell és Laplace a Newtonian keretek között gondolkodott, de az általános relativitás a „sötét csillagok” számára elméleti alapokkal szolgált. Az általános relativitás szerint magának a térnek van struktúrája. Ezt úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas trambulint (ugrószőnyeget) csak négy dimenzióban. (A relativitásban az idő úgy működik, mint egy másik térdimenzió, tehát így összességében négy dimenzió van, amit téridőnek ismerünk). Ahogy egy ugrószőnyeg megnyúlik és begörbül, ha rárakunk egy kugligolyót, ugyanúgy Einstein elmélete szerint a hatalmas tömeg, mint például a Nap, begörbíti a téridő anyagát. Amennyiben a kugligolyó elég sűrű és elég nehéz átlyukasztja az ugrószőnyeget. Az általános relativitás szerint ez történik akkor, amikor egy csillag elég sűrű ahhoz, hogy lyukat üssön a téridőben.

Úgy tűnik az egyenletek szerint, amennyiben egy csillag elér egy bizonyos sűrűséget, az anyaga ténylegesen eltűnik a Világmindenségből. Ráadásul egy szörnyű lyuk, vagy szingularitás elbújik az ismerhetőség szférájában, amit mi esemény horizontnak nevezünk – vagy, ahogy a franciák nevezik, katasztrófa szférában. Sir Arthur Eddigton, angol fizikust, aki a legelső kísérletet vezette az általános relativitás által előre jelzettek bizonyítására, annyira levették a lábáról ezek a kozmikus lyukak, hogy az 1935-ben tartott Királyi Asztronómiai Társaság ülésén kijelentette, kellene lenni egy természeti törvénynek, ami megakadályozza, hogy egy csillag ilyen abszurd állapotba kerüljön.

Bartusiak rávilágít, hogy fél évszázadon keresztül a fizikusok többsége a fekete lyukat mindössze matematikai találmánynak fogta fel, és hit valamilyen fizikai folyamatban, ami a végén közbe fog lépni, hogy ez a valóságban bekövetkezhessen. A konkrét bizonyításhoz szükség volt megteremteni a rádió-csillagászatot és a röntgen-csillagászatot, hogy az orosz kifejezéssel élve a „lefagyott csillagok” nem csak léteznek, de a távoli kozmoszban „mindennaposak”. Bartusiak szerint „Majdnem minden, teljesen kifejlődött galaxis középpontjában található egy fekete lyuk. Úgy tűnik, hogy a galaxisok létezése függ tőle.”

Meg kell jegyezni, hogy Bartusiak, az „úgy tűnik” kifejezést használja, jó lehet, igen sok közvetett bizonyíték van a fekete lyukak létezésére, de közvetlen bizonyíték mind a mai napig nincs. Azaz a fizikusok építettek egy berendezést, ami detektálja a  gravitációs hullámokat, amiknek az emittálását az elmélet megjósolta.

Az elmúlt száz év alatt a fekete lyukak nagyban segítették a kozmosszal kapcsolatos alapvető ismereteinknek az átformálását. Míg a Newtoni univerzum statikus volt, az Einsteini univerzum dinamikus, változó és meglepően aktív. Ebből a könyvből oly szépen kiderül, hogy maga az elméleti fizika is egy dinamikusan evolválódó terület. A kozmoszban a fekete lyukak az anyagot mohón nyelik el, összeütköznek és felrobbannak, miközben hatalmas energia kötegeket lövellnek ki. A fizika tanszéken pedig, intellektuális óriások ütköznek, darabokra tépik egymás ötleteit és dühkitöréseket lövellnek ki. A könyvben bemutatott csillagok megtalálhatok az égen és az előadótermekben egyaránt. Egyik helyen se lehet elképzelni vitatottabb vagy élvezhetőbb dolgot, mint a tudományos nyomozás.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

103 gondolat erről: „(3735) Fekete lyuk (ismétlés)

  1. A fekete lyukról hol azt írják, hogy egy összeroskadt csillag, hol azt, hogy átjáró az Univerzum egy távoli pontjába (mindkettő elméletről olvastam nem régen cikket ismert hírportálokon).
    Most akkor melyik? Szar lenne űrhajóval nekimenni, ha csak egy összeroskadt csillag és nem egy átjáró 🙂

  2. Ezért is hihetetlen és hiteltelen (számomra) a Teremtés elmélete, és ugyanúgy az Ősrobbanás elmélete is. Minden jel arra mutat, hogy a világunk dinamikus: napról-napra, pillanatról-pillanatra változik. Statikus állapot csak végtelen kicsi időszak alatt lehet.

  3. Re:1
    Az Univerzumban csak egy dolog állandó, a változás.

    (Teremtés nem statikus, soha sem volt az, mai napig tart, és tartani is fog az idők végezetéig.)

  4. Re: 2

    dajtás

    „Az Univerzumban csak egy dolog állandó, a változás.” Ugyanezt mondtam én is.
    „(Teremtés nem statikus, soha sem volt az, mai napig tart, és tartani is fog az idők végezetéig.)” Ez azt jelenti, hogy ahogyan a tudomány újabb és újabb dolgokat fedez fel, a vallás vagy a vallásosak aszerint értelmezik. Ha jól emlékszem, nem olyan régen még embereket öldöstek azért, amit manapság minden ötödikes tud. Hogy pontosítsak: a vallás némi spéttel követi a tudományt: ami régen főbenjáró bűn volt, most már a vallási értelmezés elfogadott része. Tévedés ne essék, én nem akartam és nem is akarom az én világnézetemet (úgymond „hitemet”) másokra erőltetni. Bárcsak fordítva is így lenne!

  5. 1: Fehérlyuk:
    Javasolom áttanulmányozni, hogy mi a különbség a szimpla „fekete lyuk”, és a „féregjárat” (ER híd) között. A tudomány eme része erősen spekulatív, de ettől függetlenül jól megérthető, hogy a fekete lyuk kialakulhat egy csillag életének végzeteként is, de létezhet mikroszkopikus méretekben is. Emberi testben a féregjáratot, mint átjárót, a benne rejlő fizikai erőhatások miatt nem igazán fogjuk használni (a tudomány jelenlegi állása alapján). Ellenben információkinyerésére alkalmas lehet, s ez új dimenziókat nyithat meg a világegyetem megismerésében.

    Ajánlott irodalom:
    https://bookline.hu/product/home.action?_v=J_Craig_Wheeler_Kozmikus_katasztrofak_&type=20&id=707005
    https://www.libri.hu/konyv/jeffrey_r_weeks.a-ter-alakja.html

  6. Nem is beszélve arról, hogy lehet hogy egy fekete lyukban van az univerzum maga 🙂
    és ez nagyon sok mindent is megmagyarázhatna!

  7. Re:5
    Lehet félreértettél, mert még gondolatban sem akartalak téríteni.
    Én magáról az Univerzum működéséről beszélek, ami nem statikus, minden mozog és kavarog benne, ezért is írtam hogy egy dolog állandó, ez pedig maga a változás.

  8. Sziasztok!
    Sok csillagászattal foglalkozó sorozatot végig néztem már, de arról nem hallottam, hogy miért lesz nagyobb egy fekete lyuk gravitációja, mint az azt megelőző csillag gravitációja volt.
    A Naptól min. 8x nagyobb csillagokból keletkezhet fekete lyuk, hidrogénkészlete kimerül, supernova robbanás, összeomlás és aztán fekete lyuk lesz. De a tömege ugyanannyi mint ami elötte volt, mitől lesz a gravitáviója nagyobb? Sok leírásban található, hogy ha a Földből fekete lyuk lehetne akkor az kb 2 cm átmérőjű golyo lenne. Oké. De az anyag ugyanannyi csak sokkal sűrűbb. 1mrd x sürűbb. Ehez a sűrüséghez az atomok, protonok, glüonok, kvarkok teljes összeomlását kell feltételezni.Ezek szerint léteznek az atomoknak olyan kicsi összetevői amit még nem ismerünk, még csak sejtésünk sem nagyon van róla!
    Gondolom ez meg már a kvantumfizika területe.

  9. 9. mode
    Azonos távolságból mérve nem lesz nagyobb, csak közelebb lehet menni hozzá és ott már nagyobb lesz, mint az eredeti csillagnak bárhol. Illetve az idők folyamán nőhet a gravitációja a begyűjtött anyagtól.

  10. 10. gabiii
    Ha nem változik a gravitációja, akkor feltételezzük ugyanakkora mint a kiinduló csillagé volt. Ami keringő pályán volt körülötte, akkor azon is kellene maradnia. Akkor hogy kezdi el a „beszippantás” az erős vonzás folyamatát. Az oké hogy HA már tudja növelni az anyagmennyiségét, akkor már nagyobb lesz a gravitációja.

  11. 9.
    Az anyag gravitációs értéke nagyban függ a sűrüségétől. És attól hogy ez a rendkívül sűrű anyag mekkora helyen koncentrálódik. Egy kockacukornyi kiterjedt valami hatalmas tömeget képviselhet, ami annyira meggőrbíti a Tibor bá által leírt” szövetet”, hogy egy tölcsér jön létre. Viszont ez nem azt jelenti, hogy a tölcsér a végtelenségig nőhetne. Van neki egy maximuma, ami nem szakít át semmit, hanem kilöki magából a felesleget egy bizonyos koncentrált tömegpont elérése felett. Mint tudjuk, anyag nem vész el, csak átakakul. Energiává.
    Persze lehet én is hülyeséget írok. Nem vagyok fizikus.

  12. 12 Dan
    gabiii pont azt írta hogy az anyag sűrűségtől nem függ a gravitáció,
    és ahogy írtam, az én ismereteim szerint se,
    az összeroppanó csillag, amiből fekete lyuk lesz ,
    ugyanannyi anyaggal rendelkezik, mitől lenne nagyobb a gravitációja?

  13. Re 7.
    Így van Öreg . Egy nagy” büdös „fekete lyukban csücsülünk .
    Kívülről „nézve” pontszerű , belülről, a teremtő kiáradás miatt tágulónak tűnő -de nem végtelen ,mert önmagába záruló (uni-versum).

    Egy másik öreg.

  14. Ha nem függene a sűrűségtől nem létezhetnének gázbolygók, vagy csillagok. Mindkettő „magja” teszi lehetővé hogy a könnyebb fajsúlyú részecskéket viszonylagos rendszerben tartsa.
    13.nem mindegy a kiterjedés. Egy csillag anyaga összezsúfolva egyetlen pontba, valóban ugyan akkora tömeget képvisel, de jóval nagyobb sűrűségben. Szerintem függ a sűrűségtől a gravitációs térgőrbület. Persze lehet hogy tévedek.
    Mondjuk szerintem alátámasztja egy csillag életciklusa, amit írok. A nehézelemek is ott születnek, az ólomtól az aranyon, platinán át a vasig.

  15. Kedveseim!
    A gravitáció, vagy általános tömegvonzás nem változik, nem kicsi vagy nagy. Egy állandó érték. Ami változik az egy adott test tömege lehet. Nagyobb tömeg erősebb tömegvonzást eredményez. Például egy hatvan kilós pasi a holdon csak 10 kilót nyom, mert a hold tömeg a föld tömegének csak egy hatod része.

  16. 13 Mode
    A gravitációs erő értéke egyenesen arányos a testek tömegével, és fordítottan arányos a tömegközépponttól való távolság négyzetével.
    A föld felszínén a g értéke 9,81 m/s2, ha űrhajóval felszállsz párszáz kilométer magasságba, ott már sokkal kevesebb, ha elég magasra szállsz, ott már elhanyagolhatóan kicsi.
    Ha a föld teljes tömege ponttá zsugorodna, akkor oda tudnál menni a középponthoz egészen közelre, és akkor már óriási lenne a gravitáció, meg sem tudnál mozdulni…

  17. 17.
    Van egy kritikus tömeg ami meghatározza a gravitáció maximumát. Mivel nem materiális tárgyakban gondolkozunk hanem részecskékben, azok között óriási távolságok vannak. Ezek összesűrítése nem tömeget növel hanem brutális mértékben energiát egyre szűkebb keresztmetszetben.
    De mivel nem értek hozzá, nem is akarok hülyeséget írni.

  18. 15.Dan

    „Szerintem függ a sűrűségtől a gravitációs térgőrbület.”

    Pont ezt írtuk az előző hsz-ekben h nem függ a sűrűségtől!
    Ismétlem, tehát egy csillag amikor összeomlik, akkor ugyanyannyi anyag van benne,
    csak kisebb térfogatban, mint elötte volt, tehát a tömege uagyanannyi ! Mitől lenne nagyobb a gravitációja?
    Ha tényleg csak azért, mert sürübb az anyag összetétele, akkor annak vlmi magyarázata kéne h legyen!

  19. 7. öreg
    14.Buda

    „Kinn is vagyok, benn is vagyok, jaj de nagyon boldog vagyok.” 🙂 LGT.
    9. Mode
    Hát az bizony könnyen lehet, hogy az atomok sem oszthatatlanok. Lehet tényleg sokkal kisebb vmik alkotják.
    Hogy ezek glükonok(ragacskák) meg micsodák lennének azt kötve hiszem.

  20. Mode. Ha térfogatot említesz az eléggé összefügg a sűrűséggel. Egy köbcentiméternyi hidrogén össztömege kisebb mint egy köbcentiméternyi ólomé, viszont a hidrogént tovább tudod sűríteni mint az olmot. Ennek értelmében egy kiló hidrogén kisebb helyen elfér, mint egy kiló ólom. A gravitációja egy kiló ólomnak ugyan annyi mint egy kiló hidrogénnek, viszont nem mindegy mekkora helyet foglal el. Mekkora a térfogata ha úgy tetszik. Azaz a sűrűsége. Sűrűbb anyagot nehezebb sűríteni, nagyobb helyen is fog csak elférni.
    És ismét leírom, laikus vagyok. Nem értek hozzá.

  21. 21. Dan
    A tömeggel függ össze a gravitáció.A Kérdés, hogy a tömeg összefügg e azon parányi atomokat alkotó valamikkel? Nyilván.
    Az adott atom tömege összefügg a gravitációs hullámaival. Na de vajon mik is azok a hullámok? A tömeg akkor mi? egy kölcsönhatás.

    Egy fekete lyuk nagyon sok anyagot tartalmaz, ettől olyan nagy a tömegvonzása, hogy még a fény sem hagyhatja el. Ez is elgondolkodtató. Valami egylényegű kell legyen mindenben struktúrától függetlenül.
    Az anyag atomjai nem sűrírhetőek össze végtelen kicsire, különben ezek a gravitációs és egyben gömbszerű hullámok képtelenek létrejönni így kiáradni és nem lenne tömege sem. De mitől keletkeznek ezek a hullámok?!
    Az anyag kelti őket, vagy ők az anyagot? Esetleg többlécsős a dolog? Hullámok keltenek még komplexebb hullámokat keltő anyagot?

  22. 21.Dan
    „A gravitációja egy kiló ólomnak ugyan annyi mint egy kiló hidrogénnek”

    Szerintem nem ugyanannyi, de ha a te teoriadat vesszük alapul , akkor a gravitációnak ugyanannyinak kéne lennie egy supernova csillagban, mint egy feketelyukban!
    Tehát ami addig körülötte keringett, az addig úgy is maradt!
    Semmivel sem hatott rá nagyobb gravitációs erő!

  23. E=m*c2
    Ugye van ez a képletünk. És valakik azt állítják, hogy a c2 egyenlő lehet egy fekete lyukban a nullával.
    Gondolom tudja mindenki hogy a nullával való szorzásnak nem sok értelme van. Mert 0 szor egymilliárd is nulla. Vagy ha a c2 sosem nulla, akkor valami más gond van. Azaz a fekete lyuk nem képes a fényt teljesen törbe csalni. Amúgy meg teljesen mindegy hogy ha nem a fény sebességének négyzetét helyettesítjük be, hanem mást helyette, a képlet akkor is nulla eredményt hoz ki, mivel nullával szorozzuk a tömeget.
    Viszont a c2 viszonyszám csökkenésével az energia is csökken a képlet másik felén,illetve egy bizonyos pontig nő, mert van még egy egység, a tömeg. De mindkettőnek kell értelmezhető számmal rendelkezni. A közel nulla nem egyenlő a nullával.

  24. Őrület, hogy mellébeszéltek!
    A gravitáció csak a tömegtől, és a tömegközépponttól számított távolságtól függ.
    Ha a földet összenyomnánk egy ezredrészére, akkor is ugyanakkora lenne a gravitációs gyorsulás a középponttól egy megadott távolságra.
    Csak mivel sokkal közelebb tudunk menni a tömegközépponthoz, ott emiatt sokkal nagyobb lesz a gravitációs gyorsulás, konkrétan a 9,81 m/s2-nek az egymilliószorosa(1000×1000).
    Ha nem nyomjuk össze a földet, akkor hiába fúrsz le a középpontig, hogy közel kerülj a középponthoz, mert a feletted maradt tömeg már ellenkező irányba vonz, és egyre kisebb lesz a gravitációs erő…

  25. háát jó ez az egyenlet,
    csak az az egy bökkenő van vele,
    hogy a természetben sohesem tettenérhető a
    fénysebeség négyzete!
    a reletivitáselmélet szerint a fénysebesség állandó,
    minden tárgy sebességgétől függetlenül 300 km/s!

  26. Az ezt megelőző hitvitákhoz sem szóltam hozzá. –popcorn kóla–

  27. Kedveseim!
    A fizika órán oda kellett volna figyelni. Amit nem értek, ha tudod magadról, hogy lövésed sincs, akkor minek szólalsz meg? Vagy nem tudsz róla? Akkor szólok, ne rontsd a színvonalat! Legalább azt értsétek meg, amit 16. alatt írtam.

  28. Talán így.
    Mikor egy csillagból feketelyuk lesz, akkor a közelében lévő összes részecskét magához vonzza. Viszont így az üressé váló teret valaminek ki kell töltenie, ezek újabb és újabb részecskék, amik mikor túl közel kerülnek a fekete lyukhoz szintén benne végzik. Mivel így folyamatosan nő a fekete lyuk gravitációja, hisz nő a tömege, egyre távolabbról is magához vonzza a részecskéket, míg nem bolygókat is bekebelez.
    Vagy nem így.

  29. 26. mode,

    Inkább 300 000 km/s lesz az.

    Ez a poszt meg a tudomány is leginkább azt mutatta meg, hogy milyen picik vagyunk és mennyire keveset tudunk az Univerzumról.

  30. Az evidenciákat mi végre kellene vitákra bocsátani?

  31. 31 malleusorbis
    Van egy ilyen fixa ideám, hogy majd én ébresztem rá a laikusokat, mennyire nem értik a világot, bármennyire reménytelen. 🙂
    Írtam már, ifjúkoromban készítettem fel már érettségire matekból olyan tagot is esti iskolán, aki az elején még azt sem értette, mi az az egyenes arányosság, szeretem a kihívásokat…

  32. 30. Gyarmathy
    Köszönöm hogy javítottad, szerintem sokan sejtették hogy elírás.

  33. 25. hubab
    Szerintem majdnem ugyanazt írtad le ami már pár hsz ben szerepelt,
    hogy adott mennyiségű anyagnak sűrűbb állapotában is ugyanannyi a gravitációja.
    A 9.-ben szereplő vitaindító kérdésem pedig az volt hogy a fekete lyuk esetében ez mitől vagy miért más. Mert a megfigyelések azt mutatják hogy amikor egy csillag összeomlik és fekete lyuk lesz akkor az elkezdi „beszippantani” a körülötte levő anyagot.
    Azokat is amik a csillag alap állapotában nem kerültek gravitácios vonzásba.
    Valószínű hogy ebben az esetben mégiscsak megnövekedik a gravitácios erő, ez viszont ellentmond eddigi ismereteinknek. Vagy az is benne van a pakliban bőven, hogy a természet tudományos ismertetők pontatlanok!

  34. 34 Mode
    Értem már a problémádat.
    Itt az lehet a magyarázat, hogy a fekete lyuk eleve olyan hatalmas csillagból született, amely már az összeomlása előtt is rendkívül nagy gravitációs erőt gerjesztett maga körül, ami szintén beszippantotta a környező anyagot, de nem volt hosszú életű, mert az üzemanyagának igen gyors felhasználása után szükségszerűen összeomlott fekete lyukká.
    Viszont hiába csökkent le mérete minimálisra, a gravitációja megmaradt óriásinak, és égi porszívóként tovább takarította maga körül a teret, immár időkorlát nélkül, akár évmilliárdokon keresztül, és mivel a galaxisok is állandó dinamikus mozgásban vannak, soha nem szakad vége az anyagutánpótlásnak, legfeljebb az intenzitása változik annak függvényében, éppen milyen térségekben mozog.
    Többek között a galaxisok is ütköznek egymással, ilyenkor a fekete lyukak hatalmas anyagtömegeket szippantanak be csillagok, por és gázködök, sőt más fekete lyukak formájában, részben az ütközőpályán lévő galaxisból, részben a saját galaxis összekavarodó, korábbi pályájáról kitérített anyagából, így egyre gigantikusabbak lesznek…

  35. 35. Hubab,

    Miért szükségszerű, hogy összeomlik fekete lyukká egy hatalmas csillag? Van akkora csillag, aminek oly hatalmas a gravitációja, hogy szükségszerűen a térfogata összeomlik és az atommagok egymás mellé kerülnek?

    És ha ez így van, ahogy levezetted, akkor ezek szerint a távoli jövőben valamikor az Univerzumban csak fekete lyukak (vagy inkább csak egyetlen fekete lyuk) lesz (?).

  36. Kell lennie egy kritikus tömegnek, ami felett az anyag kidobódik. Ezt nem a tömege határozza meg, hanem a sűrűsége. De kvantumfizikában létezik kritikus tömeg, akkor a világegyetemben miért lenne másképp? Egy „sűrítettebb” anyaghalmaz sokkal reaktívabb,természetes módon több energiát bocsát ki. Ami lehet hő, foton stb.
    Jó lenne ide egy fizikus. Ő nem hurrogna le, hanem tisztességesen elmagyarázná a kvantumfizikát. Nem azzal jönne, hogy mit tanitottak neked,és ebből mit tudtál megjegyezni. Igazából ez a dolog nem befolyásolja senki mindennapi életét, ezt azért meg kellene érteni. Laikusként én lehet hogy hülyeséget írok, de ugyan ne küldjön el a sunyiba senki, aki szintén nem ezt tanulta. Mert az nevetséges.
    Fel kellene fogni, hogy érdekel a téma, de nem arra vagyok kíváncsi melyik másik laikus csesz le. Pont leszarom. Ez egy honlap, amit gyermekkorom óta általam ismert ember tart fent. Elfogadom ha lehülyéznek, de azt fejtsék is ki ész évekkel nem lealacsonyitó módon.

  37. 36 Gyarmathy
    Nem vagyok asztrofizikus, de amit eddig láttam, hallottam és olvastam a témában, elég jól leírt fizikai törvényszerűségek szabják meg a csillagokban lezajló folyamatokat, azok minden anyagátalakulási lépcsőjét, a közben felszabaduló energiákat, és az összeomlások fizikai feltételeit.
    És ezek megfelelnek a csillagászati megfigyeléseknek, ahol meg tudják állapítani a különböző fejlődési fázisban lévő csillagok ennek megfelelő anyagi összetételét.
    És az összeomlásnak csak egyik feltétele a kellően nagy tömeg, a másik az a benne lévő anyagok átalakulásának az a fázisa, mikor már nem termelődik a csillag belsejében annyi hő, amely képes lenne ellenállni annak a gravitációnak, ami össze akarja préselni.
    Amíg kellő hőtermelő atomreakciók zajlanak, addig ez mintegy felfújva tartja a csillagokat.
    Aztán ha ez lelassul, és kellően nagy a tömeg, akkor összeomlik saját súlya alatt úgy, hogy még a megszokott anyagszerkezetet is összenyomja, az elemi részecskék is közel kerülnek egymáshoz.
    Ez az én tudásszintem, ennél mélyebben én sem értem, tényleg jó lenne egy vérbeli asztrofizikus.
    Hetesi Zsolt biztos el tudná magyarázni, de már régen járt itt… 🙂

  38. Az ismeret terjesztő műsorokban azt mondják hogy Napunktól 8/10x nagyobb csillagokból lesz supernova és aztán fekete lyuk.
    A Nap nagyságú csillagok fehér törpeként végzik.
    A jóval nagyobbakból érdekes módon nem lesz fekete lyuk, mert az akkorát robban hogy szétdobja a külső köpenyét és nem marad annyi anyag ami elégséges a fekete lyukhoz.

    ” térfogata összeomlik és az atommagok egymás mellé kerülnek?”

    Szerintem egy fekete lyukban már atomok sincsenek.
    Ha igazak ezek a méret meghatározások, hogy pl a Föld 2cm átmérőjű lenne, ha fekete lyuk lehetne, akkor az azt feltételezi, hogy az anyag olyan kis részekre zsugorodott amit még nem ismerünk. 1mrd szoros zsugorodás, itt már kvarkokról meg gluonokról se lehet beszélni.
    Fantasyba átcsapva itt már valószínű hogy nincs szükség az erős kölcsönhatásra, (az felszabadulhat), itt már csak a gravitáció dolgozik.

    „akkor ezek szerint a távoli jövőben valamikor az Univerzumban csak fekete lyukak (vagy inkább csak egyetlen fekete lyuk) lesz (?).”

    Olvastam már ilyen scenáriót is. A nagy reccs a másik.
    A harmadik a végtelen tágulás és kihülés.
    Ha valakit érdekel fent van youtubon Dávid Gyula előadása : A következő 137 kvintillió év (Atomcsill, 2021.09.09.)

  39. Re:38
    Ha kifogy a fúziós üzemanyagból egy csillag, akkor nincs elég sugárnyomása, hogy felfújódva fenn tudjon maradni(kvázi mint egy forró levegővel felfújt lufi, amit az atommáglya fűt belülről), így összeroskad, és ha ez elég nagy tömeg, akkor annyira össze tud roskadni egy adott térrészben, hogy a szökési sebessége nagyobbra jön ki, mint a fény sebessége, és el is jutottunk a fekete lyukhoz.
    Ha nincs elég nagy tömege, hogy az összeroskadás után fekete lyukká alakuljon, akkor neutron csillaggá is össze tud roskadni, ami végül is egy elfajzott izotóp, vagy ha még annyira sem volt nagy a kiinduló tömege, akkor fehér törpévé válik(Napunk életciklusának végére erre számíthatunk), ami szép lassan kihűl.
    Nekem legalább is ez maradt meg, mikor erről olvastam.

    Privát véleményem szerint az anyag korlátlan nyomást nem bír ki, így valami trükk van a fekete lyuk közepében, de hogy ezen keresztül féregjárat lenne, amin keresztül lehet utazni, hát… Inkább nem próbálnám ki. 🙂

  40. Re: Tibor bá’
    Miért kellene minden zöldségben hinnem?
    Nők Lapja horoszkóp rovat ugyan olyan zöldség, mint a fekete lyukkal utazunk messzire tudományos köntösbe bújtatott elmélet, csak más színezettel.
    Azért mert pár sci-fi fantaszta leírta, még nem lesz valóság. 🙂
    Azért mert vannak extrém elképzeléseim, nem jelenti azt, hogy minden asztaltáncoltatóval elvbarátok lennénk, amúgy is allergiás vagyok az ezosziruppal nyakon öntött bullshitre…
    Írtam már sokszor, hogy a tudományosoknak túl ezoterikus, ezoterikusoknak túl tudományos vagyok.

  41. 42. dajtás

    Az asztrológia tud azért olyat, ami a józan ész számára megmagyarázhatatlan pontossággal ad leírást egy-egy ember életéről, viszonyairól. Nem a femcafe-szintű horoszkópról beszélek. Az többet árt, mint használ.

    Vagy ott van pl. a grafológia, ahol a tudatalatti pontosan beírja a sorok közzé, a valódi személyiséged. Csak értő szemnek kell olvasni.

    A természetgyógyászat sem csupán placeboként működik. Bár már önmagában a placebohatás is figyelemreméltó.

    Az alternatív tudományok, az ezoterika léteznek, más kérdés, hogy van, aki ezt felismeri-elismeri.

    Van, aki majd csak következő életében.

  42. Re:43
    Ennél jobban nem is lőhettél volna félre, mert itt a blogon én vagyok az ügyeletes fél disznón vásárolt diplomás ezoterikus mérnök… 🙂
    Ugyan úgy ahogy a világi életben, az ezotéria is felhígult, és vásári bazári szintre süllyedt, ember legyen a talpán, aki képes szétválasztani az ezo ocsut az ezo búzától, de azért akad 1-2 referencia pont.
    (Integrálban Daubner Béla, asztrológiában Kalo Jenő, és még sokan mások…)

  43. 44, dajtás

    Azért Daubner doktor önismereti útját hogy tudod egy mondatban az ezotérikus hülyeségekkel összehozni…ehhez tényleg féldisznós papír kell!

    Esetleg a doktorhoz vagy a lányához jártál egyéni vagy csoporos terápiába?

  44. Még mindig nem értem miért lovagolunk többek között a szökési sebességen. Ki a fenét érdekel a „fényrészecske” . Ami épp hullámként is tud viselkedni, nem csak részecskeként, az energiát közvetíthet.
    Kérném foglaljuk össze hogy mi a francról beszélgetünk. A fizikában több törvény is van, nem csak egyetlen. A gravitációs hullám egy viszonylag új ráébredés, azért ráébredés mert nem felfedezés, mivel ha nem ismertük, attól még volt ismeret nélkűl is.

  45. Re:45
    Nem kell ennyire felkapni a vizet János, elég ha újra elolvasod milyen kontextusban írtam róla, kicsit gyorsan ragadtál billentyűzetet. 😉
    Daubner a maga szakmájában top ember, és mellesleg nyakig benne van ez ezotériában, elég ha elolvasod az önéletrajzát…
    Pontosan erről beszéltem, hogy ő nem bazári megélhetési ezojómunkásember, hanem komoly nyugati orvosi szakmai múltja van, amit képes volt a keleti ezoterikus tanokkal ötvözni, méghozzá sikeresen.
    (Nem jártam hozzá, közeli ismerősöm jóban van vele, de biztosan jó beszélgetés lenne egy fél disznóért vásárolt diplomásnak.)

  46. Ezoterikus miegymásról sem értem mi köze a fekete lyukhoz, és annak fizikájához. Sajnálom, ehhez én kevés vagyok idegrendszerileg.
    Az ezotéria egy hitforma. Az elektron energiája egy valós dolog.

  47. Re:48
    Semmi köze látszólag, ellenben a keleti filozófiai irányzatok foglalkoznak a Teremtéssel, ezáltal vastagon fizika könyvek is egyben, már ha sikerül kihámozni a szimbólum rendszerből a lényeget.

    „Ki a fenét érdekel a “fényrészecske” .
    Pont ez benne az érdekes, hogy van egy olyan kozmikus objektumunk, aminek akkora a gravitációs ereje van egy nagyon kicsi térrészben(kvázi végtelen sűrűségű anyagról van szó), hogy már nagyobb szökési sebesség kellene hozzá, mint a fénysebesség. Mivel az anyagi objektumok működésükből fakadóan képtelenek fénynél gyorsabban létezni, ezért ez egy olyan tércsapda, ami minden felfal, mint a kisgömbőc, és nem lehet belőle szabadulni. Igazi kozmukis végtelen étvágyú központ szervező erő, ami minden felfal, még a saját gyermekeit is, pl a Tejút központ „csillaga” egy méretes fekete lyuk, és szépen lassan bekebelezi a körülötte lévő csillagokat.
    Valahol mintha rémlene valami a görög mitológiában Kronoszról és a gyermekeiről, ami „szép” szimbolikus ábrázolása a kozmológiának ókori köntösben…

  48. 49 dajtás
    Én az ép ésszel felfogni nem tudom, hogyan lehet elhinni, hogy az ősi korokban élt emberek a maguk eszközeivel, illetve pusztán spekulációs alapon rájöjjenek a világmindenség nagy törvényszerűségeire, amit a mai emberek obszervatóriumok, részecskegyorsítók, számítógépes szimulációk segítségével bontogatnak ki lassan.
    Illetve hogy azok az emberek ezt egyáltalán képesek lettek volna felfogni, megérteni anélkül, hogy ezt megtapasztalhatták volna…

  49. Re:50
    „Én az ép ésszel felfogni nem tudom, hogyan lehet elhinni, hogy az ősi korokban élt emberek a maguk eszközeivel, illetve pusztán spekulációs alapon rájöjjenek a világmindenség nagy törvényszerűségeire”

    Azért nem tudod felfogni, mert elektronikus műszereket vársz, miközben egy ókori civilizációk más úton közelítették meg a problémát. Pl több ezer éve memoriterekkel olyan szintig képesek voltak információt megjegyezni, hogy fölösleges volt sokszor az írásbeliség. Mai ember ezzel szemben 4 számnál sem tud többet megjegyezni, mert elfelejti… Nem is beszélve az ókori misztikus iskolákról, ahol elég sok „trükköt” tudtak. Csillagászatban amúgy elég szeren voltak több ezer éve is, és valljuk be, azokkal a primitív műszerekkel indokolatlanul jók voltak.
    Nagyon félre viszi ezt a diskurzust, ha belemegyünk, hogy mit hogyan csináltak régen, de közel sem voltak olyan hülyék, mint amit ma gondolunk, ennek vannak mai napig nyomai(pl réz korban gránit megmunkálás, megalitok, stb, stb), de a ma tanított lineáris emberi fejlődés finoman fogalmazva se állja meg a helyét.

  50. Gondolkoztatok már azon, hogy a tucat-12- es matek honnan jött?

  51. Tucat,tucat ,de hová tűnt a magyarból a tizenegy ?
    Miközben 2 újkori primitív nyelvben megmaradt :elf,eleven(magyarul érthető) .

  52. 52 dajtás
    Én természetesen nem kételkedek az ókori emberek szellemi képességeiben, nyilván átlátták az összefüggéseket azok között a tények között, amelyekkel találkozhattak.
    Végtelenül tisztelem az ókori görög matematikusokat és fizikusokat, akik olyan kevés adat és eszköz birtokában is kinyerték a következtetéseiket, nyilvánvaló rendkívül éles volt a logikájuk és elvonatkoztató képességük.
    De hát csak abból az anyagból dolgozhattak, ami rendelkezésükre állt.
    És tegyük hozzá, nagyon sokmindenre nem jöttek rá, amire a későbbi korokban az eszközök fejlődésével rájöttek a tudósok, tehát az eszközök hiánya igenis meghatározó arra nézve, hogy milyen mélységig ismerhető meg a világ…

  53. A c2 egy állandó. Egy viszonyítási alap. De egyáltalán nem biztos hogy a fekete lyuknál az. Tibor bá mondta, anno hogy a nagyságrend lehet helyes, de a hivatkozási alap nem feltétlenül.

  54. 56 – Dan:
    Valóban, nem lehetetlen, hogy az anyag/energia ekvivalenséhez nem feltétlenül a C-a -négyzeten a helyes állandó.

  55. Ezen a c2-en gondolkodva azért az feltűnt, hogy a klasszikus fizikában a mozgási energia kiszámításánál érvényes az Emozg.=1/2mxv2, ami ezek szerint éppen az anyag által képviselt összes energia fele.
    Ha az anyag teljes tömege valamiféle fénysebességű sugárzássá alakulna, akkor is csak ez a fél mennyiség lenne tetten érhető ilyen módon (feltéve, hogy a fotonoknak is van valamiféle tömege), tehát itt még a mozgási energián kívül valami más energiafajtának is lenni kell elvileg.
    Apropó, mintha volna köztünk fizikus is… Nem Ábel az?
    Már vártam, hogy a fekete lyuk témában is megszólal…
    Csak nincs valami baja?

  56. Beszéljünk a neutrinoról.
    Nagyon nehéz detektálni, és röhögve áthatol bármilyen anyagon. Az anyag egy bizonyos fizikai törvényszerűségek alapján elemek szerint sorrendbe rendeződött „felhő” amely lehet sűrűbb, vagy kevésbé sűrű. A sűrűséget az elem moltömege adja. A szilárd test nevezetű valami sem teljesen szilárd, ha úgy tetszik ott az atomok közelebb helyezkednek el, és rácsszerkezetet hoznak létre. A folyadék, gáznemű anyagokra ez nem jellemző.
    Ha a „szilárd” anyagot sűríteni próbáljuk, mondjuk préseljük, az egy idő után felizzik. A befektetett energiát hő(vagy más) energia formájában kisugározza. Nyilván abból indulunk ki, hogy minden halmazállapot a „nyugalmi” állapotot próbálja elérni alapvető fizikai törvények szerint. Ennek érdekében energiát ad le illetve vesz fel.
    Olyan nincs hogy végtelen sűrűség, vagy végtelen energia, vagy végtelen tömeg. Meg olyan sincs hogy az egyik együttható nulla.
    Tehát a szilárd anyag igen is „párolog” .Hawkingnek teljesen igaza van a fekete lyuk párolgásával kapcsolatban.

  57. 59 Dan
    Szerintem nagyon leegyszerűsíted a történetet, a normál hétköznapi állapotú anyagok analógiája mentén.
    Az anyagok tömöríthetők megfelelő erőhatás segítségével. Még a szilárd anyagok is összenyomhatóak, legfeljebb nagy belső feszültségek gerjednek közben.
    De ez az állapot addig stabilan fenntartható, amíg az erőhatás fennáll.
    Az, hogy a kompresszió során a befektetett munka egy része hőként távozik, nem változtat az anyag állapotán, az marad komprimálva, és miután stabil állapotba került, tovább nem veszít energiát, ami révén visszajutna eredeti állapotába, nyugodtan ki is hűlhet akármilyen mértékig.
    Keletkezésekor egyébként valóban iszonyatos mennyiségű energia szabadul fel az összeomlás folyamán, amivel rengeteg anyagot és energiát dob ki magából, de a végeredmény már stabil rendszer, már ameddig külső hatás nem éri, mondjuk külső anyagok bezuhanása formájában, mert akkor az újabb energia kisugárzást eredményez.
    És ahhoz, hogy a fény ne tudjon kijutni a rendszerből, elég az, ha a felszínen kialakuló gravitáció mellett nagyobb legyen a szökési sebesség, mint a fénysebesség.
    Ez még nem jelent végtelen sűrűséget, csak kellően nagyot.

  58. Ezaz hubab. Elkezdtünk gondolkodni! Magáról a témáról. Ez a lényeg. Ha a fény sebessége is relatív, akkor mi van?
    Az akármilyen mértékig való kihülés nem lehetséges. Igazából nincs abszolút nulla fok jelenleg a világegyetemben.

  59. 61. Dan
    A fény sebessége relatív. A közegtől függ.
    Más sebességgel halad pl. a vízben. A közeg kiáradó gravitációs hullámainak erősségétől füüg, melyek eltéríthetik a fényt, lelassíthatják stb.

    60. hubab
    Hiába tartod kompresszió alatt az anyagot, az is csak egy szintig mehet.
    Az anyagot keltő hullámok bizonyos nyomás után nem szétszaladnak, hanem annyira összesűrűsödnek, hogy a „keletkezési” táncuk megszűnik. Az anyag nem marad meg más formában, hanem megszűnik,annihilálódik.
    Tudom,tudom anyagmegmaradás!
    És mégis! A tudomány is kapiskálja már.

  60. „megszűnik,annihilálódik”
    Balázs !
    Miért laksz olyan messze tőlem ?

  61. Re:59
    Analóg példád egy pontig működik, de extrém szélsőértéken már nem állja meg a helyét. Pl a hidrogén normál légköri nyomáson és hőmérsékleten gáz halmazállapotú, és jó villamos szigetelő. Ha elkezded komprimálni, akkor folyadék lesz, szintén szigetelő, de ha kilépünk a megszokott tartományból, és bő 3millió barra összenyomjuk, akkor fémes folyékony hidrogén lesz belőle, és ha ezt is túlsrófoljuk, akkor szilárd fémes hidrogén lesz, ami még szupravezető is ráadásul…
    A gáz, de a folyadék halmazállapotú anyagok se csak úgy vannak, amorfok, hanem képesek struktúrába szerveződni. Pl a víz pont ilyen, hajlamos klaszterekbe rendeződni, ami nagyban megkülönbözteti az élő vizet, a „normál” víztől, vagy pl a plazma halmazállapotú anyag inkább fokyadékként viselkedik, mintsem gázként.
    Egészből csak az jön ki, hogy az anyag belső szerkezete rendkívül üres, óriási kongó helyek vannak benne, ami extrém szélsőségek esetén rákényszeríthető metastabil állapotra, ami lényegében egy új hullám interferencia állapot, ami eredményezi az új fizikai tulajdonságokat.

    Re:62
    Ezt a „szakirodalom” eltérő idősűrűségű közegnek hívja, ami az adott térrészben helyet foglaló tömegek befolyásolnak. 😉
    Ha átlépjük az anyag keletkezési függvényének határértékeit az extrém nagy nyomás miatt, akkor átlépjük annihilációs határt is, ami anyagmegsemmisüléssel jár, így szükségszerűen üreges egy méret fölött egy fekete lyuk, ami kvázi egy elfajzott béta univerzum… 🙂

  62. 59-64
    Ez megint ellentmondáshoz vezet.
    Ha az anyag itt annihilálódik, akkor mi produkálja azt az óriási gravitációs erőt, ha nem az ott koncentrálódott anyag tömege?
    Számomra az logikus modellnek néz ki, hogy az anyag egy bizonyos határt átlépő erő az anyagok atomi struktúráját biztosító erőket is legyőzi, és az elemi részecskék közti távolságokat drasztikusan összenyomja.
    És ha ez egyszer valamilyen hatásra bekövetkezett, akkor az az anyag önmaga gravitációjának fogja lett, hiszen ilyen kis térrészbe szorult anyagtömeg már akkora gravitációt gerjeszt a felszínén, hogy az nem engedi újrarendeződni a korábbi atomos struktúrát, hanem egyben tartja az összezuhant anyagot, sőt minden magához vonzott anyaggal végrehajtja ezt az átalakulást…

  63. arra lehet vigyázni kéne, nehogy egy nagy bumm legyen a vége!! 🙂 vagy az eleje
    kituggya?!

  64. Re:65
    Nincs itt akkora ellentmondás szerintem.
    A felszínen összenyomott fekete lyuk anyag van, de befelé haladva ahogy még jobban nő a nyomás, ott már a annihilál a fekete lyuk anyaga, és szükségszerűen ki is szabadul belőle a fény, ami egy irtó nagy fénynyomással is járhat.
    Nagyon primitív modellel leírva olyan, mint egy vastag húsú görög dinnye, aminek a héja fekete lyuk anyaga, és a húsa tiszta fény, ami megpróbálja felfújni a dinnyét.

  65. 63. Buda

    Sajnos! 🙂

    64. dajtás

    Köszi az infót!
    Nyilván csak a megértési szintemig tudom magyarázni. D ez most sokat segített. 🙂

  66. Jó kis írás.

    De ez a mondat azért nem állja meg a helyét: „Úgy tűnik az egyenletek szerint, amennyiben egy csillag elér egy bizonyos sűrűséget, az anyaga ténylegesen eltűnik a Világmindenségből. ” – Dehogy tűnik el! Ott van a tömege a fekete lyukan, és görbíti maga körül a téridőt! Különben a fekete lyukaknak nem lenne tömegvonzása, de van!

  67. 2 Kacor, nem értem, mi összeférhetetlent látsz a világ dinamikus változása és a teremtés/ősrobbanás között.

    Ha a világegyetemnek volt egy határozott kezdete a múltban, nevezzük azt akár ősrobbanásnak, akár teremtésnek, akkor azóta dinamikusan változik.

    Tehát, ha a dinamikus változásból önmagában nem következik is a kezdet, ellent semmiképpen sem mond neki.

    9 mode: Ha csak a Newtoni közelítését nézed a gravitációs törvénynek, már abból is látszik, hogy a gravitációs tér a tömegtől felvett távolság négyzetével csökken. Vagyis ha a tömeg egyetlen pontban sűrűsödik össze végtelen sűrűre, akkor ott végtelen nagy lesz a gravitációs tér. Ezt nevezik szingularitásnak.

    17 hubab: Pontosan, köszönöm!

    18 Dan: „Van egy kritikus tömeg ami meghatározza a gravitáció maximumát.” – Nem, nincs ilyen plafon! Egy fekete lyuk elvileg akár egy egész galaxist is magába szippanthat, és akkor az egész tömeg egy pontban lesz!

  68. 62. Nem, Balázs, a fény sebessége pont nem relatív. A C pont egy olyan állandó, ami minden vonatkoztatási rendszerben azonos.

    Az, hogy dielektrikumban (anyagi közegben) a fény lelassul, tehát nem a c sebességgel halad, nem relativisztikus effektus, és nem is valami „gravitációs hullámok” okozzák, hanem az, hogy az anyagban lévő töltések (tudod, elektron, proton) elkezdenek rezegni a rezgő elektromágneses tér hatására (tudod, a fény elektromágneses hullám, ami egy adott ponton az elektromágneses tér rezgését okozza), majd lelassulva kibocsátják pontosan ugyanazt a frekvenciájú rezgést, csak egy pici késéssel. Emiatt a fény minden atomtól egy picivel később indul tovább, mint az üres térben tette volna, vagyis a közegbeli haladási sebessége lelassul.

    Semmi köze a gravitációhoz.

  69. 71. Ábel
    Köszi!

    De én úgy tanulom, hogy a fény nem elektromágneses hullám!
    Persze te vagy a fizikus.

  70. 73. Tibor bá’

    Maga az energia és egy sámán paptól.

  71. „A csillagászatunk előrehaladott kutatásokban foglalkozik a fekete lyuk kérdésével. Ezalatt egy olyan furcsa csillagászati jelenséget kell értenünk, ahol egy csillag elégetve nukleáris üzemanyagát kihűlve magába roskad, és ennek során először neutroncsillaggá változik. Már itt felmerül egy hihetetlenül érdekes kérdés. Ma minden egyetemen azt tanítjuk, hogy az uránon túli elemek instabilak, és ezért az utolsó stabil elem az urán.

    He-he! Miből is áll egy atommag? A hidrogént kivéve, ami egy protonból álló atommaggal bír, az összes további atomok magja protonokból és neutronokból épül fel. Direkt elkerültem az „áll” kifejezést, mert az angyalka biztosan belekötött volna, hiszen mindkettő nagyon dinamikus részecske. Szóval az atommag ezekből van. Akkor viszont a neutroncsillag is az atommagok közé sorolandó valami, mert az is csak ezekből van. Logikailag minden atommag, amiben ezek az építőelemek találhatók. A neutroncsillag így nem más, mint egy óriási atommag, vagy egy óriási atom? Nem is nevezhető igazán anyagnak a szó hagyományos értelmében.

    Telitalálat! …És amennyiben továbbgondoljuk a dolgot, ugyanide kell besorolnunk a fekete lyukakat is, amelyek nem mások, mint olyan gravitációs anyagtemetők, amely a neutroncsillagok további tömegnövekedése során alakulnak ki. A neuroncsillag már alig ad ki fényt, hiszen leállt benne a nukleáris reakció, és emellett a gravitációja is félelmetes ütemben megnő. Egy normális csillagban a hidrogén-hélium átalakulási atomevolúció során a „felesleges” fénykvantumokat az atommag már nem tartja vissza, mert az együttes hullámképük már egy újabb interferencia képet határoz meg. Ezek a fénykvantumok szerterohannak az atomból. Az egyre nagyobb rendszámú atomok keletkezése során ez a továbbiakban is ugyanígy fog történni. Jól látni az atomok átmérőjén a bennük feszülő energiatöbbletet, ami esetünkben mindig fény. Az ember arra gondolhatna, hogy ahogy nő a rendszám, úgy nő az atomok átmérője is, de ez bizony a természetben nem így van. Itt nem is beszélhetünk semmiféle állandóról, mert az atomátmérő szigorú összefüggést mutat a hőmérséklettel, ami ugye nem másból ered, mint az atomban és a környezetében lévő fénykvantumok számától. Ezek hullámtere mindig hozzáadódik az atomok „nyugalmi teréhez”, és „nyugalmi tömegéhez” is, ami persze minden, csak nem nyugalmi, miután a világegyetem minden részét jellemző dinamizmus miatt lehetetlen is. Csak szeretnénk látni ezt a nyugalmat, mert azt sokkal jobban szemügyre tudnánk venni.

    Most akkor mi is van azzal a fekete lyukkal?

    Hát nem érted? A neutroncsillag további anyagtömegeket vonz magához a környezetéből és ezzel tömege egyre nő. Később valódi szörnyeteggé változik ez az egyre nagyobb tömegű objektum, és tömegének iszonyatos növekedése miatt már nemcsak esetleges saját bolygórendszerét rántja magához, hanem egy-egy közeli csillag is áldozatává válik. Ettől tömege újra ugrásszerűen nő, hiszen ekkor egy csillagtömegnyi helyett tömege már két – három csillag tömegét hordozza. Ekkor már távolabbi csillagszomszédait is veszélyeztetni kezdi, és ezek anyagát is kezdi felszippantani. Ilyenkor a felé mozgó anyag óriási frikciós és torziós erőknek van kitéve, ezért nagyon sok fénykvantum szabadul ki belőle. Elérve a neutroncsillagot tovább növeli annak tömegét.

    Ennek a tömegnövekedésnek van egy érdekes küszöbértéke, amikortól ez a neutroncsillag már olyan hatalmas tömegű, hogy bezáródik az eseményhorizontja, és ettől kezdve a fény sem tudja többé elhagyni. A fénykvantumnak ráadásul előbbi indokaink szerint elengedhetetlenül tömege van. Ezért lesz fekete a „fekete lyuk”. Mert nem ad fényt. Persze a neutroncsillag is fekete a maga módján, hiszen jórészt neutronokból álló. A külső zónájában persze vannak protonok és elektronok is, de a belseje olyan pakoltan sűrű, hogy lényegében atommag jellegű lesz. Ebből egy köbcenti is sok-sok tonnát nyomna.

    Hoppá! De meddig is növekedhet egy ilyen fekete lyuk? Óriási és mégis szingularitás, mert bezáródott az eseményhorizontja. Vagyis pontszerű. De azért annak sem árt utánagondolni, hogy mi lehet a fekete lyuk közepén!

    Bizony! Ez fontos felvetés. Az atommag részecskéinek gyorsítóban való ütköztetése során azt tapasztaljuk, hogy egy ütközési energiaszint felett ezek az eleminek mondott részecskék további alkotókra esnek szét, darabokra hullanak. Vagyis az „atomoszt”, az oszthatatlant sokkal lejjebb kell elgondolnunk! Azt gondolom, hogy ez eléggé jó figyelmeztető arra nézve, hogy elhamarkodottan döntöttünk az világegyetem valóban oszthatatlan elemének felismerésénél, amikor az atomokat felfedezve kapkodva rácsaptunk az ókori elnevezésre. Az időforrás azért valóban oszthatatlanak gondolható. Megkettőződni tud, de sohasem lesz fél. Ez az a bizonyos titokzatos atomosz.

    Szóval a gyorsítóval azt akartam mondani, hogy a neutronoknak vagy a protonoknak is van egy olyan kritikus ütközési sebességük, energiájuk, amikor teljesen és maradéktalanul szétesnek. A kavitáció jelensége még ennél is sokkal fontosabb figyelmeztetés. Ott minden nagyobb hókusz-pókusz és drága berendezések nélkül is megsemmisülnek atomok. Ha a vizet (vagy bármely folyadékot) hirtelen négy-öt atmoszférányi nyomáskülönbségű helyre vezetjük, kavitációs buborékok keletkeznek benne, amelyek bármely anyagot „megesznek”. Ez azért érdekes, mert egy csillagban egészen biztosan kialakulnak olyan konvekciós áramlások, amelyben egy ilyen kis nyomásugrás felléphet. Mondjuk akkor, amikor egy áramlás felér a felszínére. Vagyis ott is lennie kell kavitációnak, amikor az annihiláció rengeteg fénykvantumot szabadít fel. Ezt bizonyítják a protuberanciák, a flerek a Napunk felszínén. A hatalmas nyomástól hirtelen megszabadult anyag felfénylik. Ez persze a spektrum minden részében megjelenő fotínó kibocsátással is jár. Innen a Nap Röntgen vagy ultraibolya kisugárzása is”

  72. 74 Ha rám hallgatsz, menekülj, amíg tudsz! Ha azt tanítja, hogy a fény nem elektromágneses hullám, akkor hülyeségeket beszél.

    Persze közben energiát is hordoz, sok minden egyéb mellett, amikben szintén van energia, csak nem elektromágneses hullám formájában

  73. Én is úgy tudom h. nem elektromágneses hullám .
    Persze ez nem jelent semmit.
    Ha Dajtás úri kedve úgy tartja, majd vitatkozik …

  74. Re:13
    Kicsit túrnom kellene a publikációkat, biztosan találnék olyan anyagot, amiben pedzegetik már azt, amit Balázs mond…
    Lassan eljut oda a méréstechnika is, hogy ezt bizonyítani lehessen, de az optikai alapú EPR jelenség vet föl némi kérdést, ami ide illik.

  75. 75 Balázs
    „Ha a vizet (vagy bármely folyadékot) hirtelen négy-öt atmoszférányi nyomáskülönbségű helyre vezetjük, kavitációs buborékok keletkeznek benne, amelyek bármely anyagot “megesznek”.
    Itt azért valamit félreértelmeztél.
    A folyadékok kavitációnál semmiféle anyagmegsemmisülés nem történik, ez egy teljesen hétköznapi fizikai jelenség.
    Legfeljebb az zavarhatott meg, hogy a kavitációs buborékok keletkezése olyan erőhatásokkal jár a szilárd-folyékony anyag határán, hogy a szilárd anyag nem tud ennek ellenállni, és morzsolódni fog a felülete.
    Tehát itt az anyag nem megsemmisül, csupán leválik a szilárd test felszínéről, de ezek a levált anyagrészecskék természetesen ott maradnak a folyadékkal elkeveredve.

  76. 75 Balázs, aki ezt írta, az foglalkozott valamilyen szinten fizikával, azt félig-meddig megértette, és most rosszul interpretálja.

    Pl. a hőenergia egyáltalán nem fénykvantum. Hanem a részecskék rendezetlen mozgása. Pl. egy szilárdtestben a hőmozgás fourier-sorba fejthető szinuszos komponensekre, és akkor lesznek belőle foNonok, amik a hanghullám kvantumnak felelnek meg, de ez nem keverendő össze a foTonnal, a fénykvantummal!

    Persze fényből lehet hő, amikor egy anyag elnyeli, és hőből is lehet fény, pl a hősugárzással, de maga a hő nem fény!

    A fény pedig igen pontosan és korrektül le van írva a fizikában és bizony ELEKTROMÁGNESES HULLÁM az!

    Kavitáció pedig éppen nem sokszoros atomoszféranyomásnál keletkezik, hanem akkor amikor (helyileg és időlegesen) a nyomás 0 alá csökkenne, ezért a víz szétszakad, és buborék keletkezik benne. Ami aztán a nyomásviszonyok változásával nagyon hirtelen tud összeomlani, ami során a benne lévő vízgőz egy pillanatra plazmává alakul, és világít egy kicsit.

    Voltak 20 évvel ezelőtt bizonyos publikációk, amik arról szóltak, hogy ezekben a kavitációs összeomlásokban esetleg nemcsak plazma keletkezhet (ami az elektronhély gerjesztése), hanem akár magkölcsönhatások, fúzió is, de ezeket sosem erősítették meg. Elég valószínűtlenül is hangzik.

    77 Buda! Akkor rosszul tudod! Aki ilyeneket tanít, az tévtanító! Vigyázz vele!

    79 hubab: pontosan!

  77. Azért ne haragudjatok, de arról vitatkozni, hogy a fény elektromágneses hullám-e a béka segge alatt van.

  78. 80. Ábel

    Lehet.
    Egyébként tényleg félreérthető, de fénykvantum alatt nem a látható fényt érti a szöveg. A téridőre céloz mint a fényt megelőző megjelenési formára, amely természetesen hatással van a fényre magára is, hiszen létezésének előfeltétele.
    A fénykvantumban még semmiféle foton nincs. Ez tényleg zavaró megfogalmazás. A misztikában nem látható fénynek is hívják.

    Egyébként belátom, esélyem sincs veled szemben egy vitában. Nagyon kicsi a tudásom.
    Azonban a meggyőződésem nem a fizika területén jelent meg az említett tanításokban, hanem más empirikus módon. A fizikát, kémiát, biológiát én már ebben a formában tanulom, én ebben vélem a mindenre ráhuzható koherenciát megtalálni.

    Nyilván abban igazad van, hogy mivel a fizika tudásom kb. az általános iskolában megrekkedt, ezért nincs mivel összevetnem a bejövő információkat. Ebből fakadólag könnyen lehetek tévtanítások vagy fals információk áldozata. Annyi ilyen idióta van. És minnél butább, annál hangosabb. Ez komoly veszély és belátom, hogy magam is érintve lehetek, sőt vagyok, vagyunk mindnyájan.

    Ha valamit tanulunk, akkor úgy kezdjük, hogy elhisszük amit mondanak, nem megy másként. Aztán később, amikor már elegendő összefüggés-ismeretet befogadtunk, akkor már olyan koherens tudásra tettünk szert az adott témában, hogy valóban képesek vagyunk dolgokat megítélni.
    Fentebb említettem, hogy engem nem a magyarázatok győztek meg. Azonban később a magyarázatokat nézvén feltűnt egy igen fontos dolog, mégpediglen, hogy a fizika komplexitása ellenére alapdolgokat nem tisztázott, mint az idő fogalmát(igen olvastam Hawking az Idő rövid történetét, tényleg nagyon jó és logikus), az elektron folyamatos dinamizmusához honnan veszi az energiáját, hogyan alakul ki a téridő, amiben minden folyamat zajlik és így már modellezhetjük azokat stb.,stb.
    Nyilván, hogy ezeket még nem tudják nem jelenti, hogy így vagy úgy van és minden igaz lehet.
    Azonban a világ valahogy működik és a fizika elég jól feltárta a folyamatokat, de azért vannak benne homályfoltok amiket még én is észrevettem, kicsinyke tudásom ellenére(na ez, hogy lehet?)

    Ezzel ellentétben a másik vonulat meggyőzőbb lett számomra(több okból) és mivel az én korsóm-mondhatni-üres így inkább azzal kezdtem el megtölteni.
    A világ működése nagyon bonyolult és minden tudományág a visszafejtésben beleütközött a transzcendesbe.
    Talán onnan kéne kezdeni és talán a tényként kezelt evidanciák és elhitt összefüggésrendszerek nem is olyan szilárdak. Ha olyan szilárdak lennének, akkor nem lenne helybetopi már egy jó ideje, mert lehet, hogy arrafelr tényleg nem lesz megoldás.
    Egyébként van egy pár ‘fizikus’ fizikus aki szintén ilyen sületlenségeket állít, pl. a fény nem olyan színuszos hullám ami becsapódáskor eldönti, hogy elektromos
    vagy épp mágneses??
    Bocs, hogy ilyen hosszú voltam!

  79. Ábel

    te már hallottál az időfizikáról?
    ha fizkában jól tájékozott vagy, és ha nem gond, akkor szeretném elkérni
    az email cimedet vagy az enyémet elkérheted Tibor’bá-tól.
    lenne pár kérdésem ezzel kapcsolatosan és ezzel a többieket nem stresszelném :-).
    előre is köszi.

  80. 83 Az ELTE fizikus szakán tanítják a relativitáselméleteket és a kvantummechanikát, amik mind számolnak az idővel. De ez így, hogy „időfizika”, nem tudom, hogy mit takar.

    Én egyébként nem ezzel foglalkozom, szerintem jobban jársz, ha megkeresel egy professzort az egyetemen. Nem tudom, mi a kérdésed, de nem valószínű, hogy én lennék a te embered.

  81. Balázs, az a helyzet, hogy az „energia”, a „fény” és a „fénykvantum” a fizikában jól definiált, alaposan megértett fogalmak. Ha valaki valami más entitásra gondol, akkor kutya kötessége arra valami más nevet keresni, használni, mint ezekét az ismert fogalmakét, mert különben összevissza értelmetlenséget beszél.

  82. Re:79
    Ez elvileg igaz, gyakorlatilag viszont nem… 😉
    Láttam már direkt kavitációt kihasználó „vízdarálót”, ami zárt rendszerű működése ellenére még is megevett napi 1-2kg vizet(nem csöpögött sehol, nem volt lyukas sehol, túlnyomásos rendszerben futott, így észrevették volna).

    Re:83
    Írj Lukács Béla fizikusnak, ő szegről végről ismeri az időfizikát, vagy Dienes Istvánnal, tippre ő sokkal jobban érti, mert egyfajta időfizikai matematikai modellen dolgozott már.

    Re:81
    Készülj fel Tibor bá’, hogy te még meg fogod élni azt, hogy a fizika sziklaszilárdnak vélt oszlopai meg fognak remegni, és ezt maguk a fizikusok fogják megtenni…

  83. 79, hubab:

    valószínűleg Balázs a szivattyú kavitációra gondolt, miszerint a járókereket vagy az örvényházat ill. hajócsavar-lapátokat tönkreteszi, majd az anyaghiány miatt a forgó alkatrész vibrálni kezd.

  84. Re:86
    „Ezeket az állításokat akadémikus közegben nem fogadják el. ” (gravitációs hullám távcsövet épített)
    Őszinte legyek, nem lepődöm meg ezen… Akadémiáról tudnék mesélni, hogy fizikus/mérnök kollégáknak hogyan tettek keresztbe szakmai gőg/hiúság miatt.
    Én vettem a fáradságot, és megnéztem magam a gravitációs távcsövet működés közben. Ezen elv szerint már létezik gravitációs spektrumot figyelő talajanalizátor is, szóval az elv helyes volt, és működik az állítás.

    „A 2011. évi CCVI. törvény megfosztotta az egyházi státusztól, bizniszegyháznak titulálva az Univerzum Egyházát”
    Amit azóta „visszakapott”, mert pert vesztett a Magyar Állam az Alkotmánybíróságon, és Strasbourgban is a törvénytelen jogi gyakorlat miatt.

  85. 87 dajtás
    Ezt remélem komolyan mondtad, mert viccnek rossz! 🙂
    Ha azért csinálod ezt, mert élvezed a hatást, akkor rendben, de ez azért már trollkodásnak számít… 🙂
    Egy feltételezett kavitációs úton megsemmisülő anyag, már nem az a kategória, amit ne lehetne pillanatok alatt ellenőrizni akár egyszerű mérőeszközökkel is.
    Annyira ne nézd már hülyének a fizikusokat, és mindenkit, hogy ezt nem vették volna észre, ha valós, reprodukálható jelenség lenne…

  86. 88 János
    Tudom, hogy arról a kavitációról írhatott, ez közismert jelenség, az én üzememben is időnként meggyötörte a szivattyúlapátokat, mert a ráfolyó vezetékek elvízkövesedése miatt lecsökkent az üzemi ráfolyónyomás, és ez a kavitáció fellépésének kedvez, jól kilyuggatta a lapátok felületét.
    De ezt analógiába hozni az anyagok annihilációjával a fekete lyukakban…

  87. Re:90
    Azért mert valami nem fér bele a világképedbe, akkor az nem is létezik? 😉
    Ha módszeresen a kavitációra játszol, és effektív direkt rossz üzemi paramétereket hozol létre hogy a jelenség ne lokális, hanem az egész rendszerre kiterjedjen, akkor már mérhető anyagdefektusod lesz. Mindezt tetéződik azzal, hogy a készülék környezetében meg fog emelkedni a háttérsugárzás az üzemelő készülék miatt, miközben nincs aktív izotóp a rendszerben(legalább is víz esetén).
    Régi primitív modellekben excenteres forgású palástján furatokkal ellátott forgó dobot használtak(ilyet én is mértem saját magam egy befektető felkérése okán, elég rossz konstrukció volt, bukta is a projektet a fejlesztő miattam), újabbak forgó dob helyett örvénykamrát használnak, igazán nagyok nagy teljesítményű ultrahanggal működnek, és mindegyiknek az a közös jellemzője, hogy a médium, ami benne van, folyamatosan fogy, többek közt ezért akarták használni nagy aktivitású nukleáris hulladék megsemmisítésére(volt egy szlovák fizikus-mérnök csapat aki ezzel foglalkozott bő 10 éve).
    Persze ha ezt kamu dolognak veszed, lelked rajta, én csak infókat osztok meg, amivel találkoztam a munkáim során.

  88. 92 dajtás
    Ilyen magabiztos és meggyőző kijelentések után már én is kénytelen voltam utánaolvasni, mi is akar ez lenni.
    Az alábbi Power Point anyagot találtam, végignéztem, de a poén az utolsó két diában van, de azért érdemes az egészet végignézni… 🙂
    KAVITÁCIÓ A JÖVŐ ENERGIAFORRÁSA
    https://www.tehetseggondozas.hu › kavitacio

  89. 91, hubab:

    Köszi.
    Nem szólok a témához hozzá amúgy, 20 évnél picit régebben voltak a szigorlataim és több féléven keresztül hő-és áramlástant is hallgattam. Haloványak már nekem azok az áramlástani differenciálegyenlet rendszerek.
    Azidőtájt több évfolyamtársam a Grundfos-nál helyezkedett el.

  90. 93 János
    Nem kell ide differenciálegyenlet, igazából nagyon egyszerű a jelenség, a folyadékban dinamikusan mozgó szilárd tárgy képes akkora szívóhatást kifejteni, ami meghaladja a folyadékban uralkodó nyomást, és a folyadék egyszerűen megszakad, egy vákuumbuborék keletkezik.
    Ugyanúgy, ahogy egy 10 méternél mélyebb kútból sem lehet felszívni a vizet, mert a víz súlyától megszakad a folyadékoszlop, és elejti a vizet.
    A kavitációval kialakult buborék viszont azonnal össze is omlik, ahogy a nyomás körülötte megnövekszik.
    Ez igen drasztikus erőhatással jár, mert az egymással szemben haladó folyadékrészecskék teljes sebességgel összeütköznek, így ott pontszerű óriási nyomáscsúcsok alakulnak ki, és ezek rombolják a szilárd anyagokat.
    Nem is miattad írtam ezt le, de hátha valakit érdekel, aki nem ismeri… 🙂

  91. Re:93
    Ez mind és szép és jó, de ez egy vélemény ppt, pár fotóval… 😉
    Ennek az ellenkezőjét ugyan úgy állíthatom, és mögé rakhatok XYZ neveket/publikációkat, ami már kicsit komolyabb:
    https://www.researchgate.net/publication/243231004_Positron_annihilation_study_of_the_micro-defects_induced_by_cavitation_in_mild_steel
    https://www.scientific.net/MSF.304-306.705
    (Amit én személyesen mértem visított, mint az ölés alatt lévő disznó működés közben, és siralmas 0,78COP-al rendelkezett, szóval ezzel nem lehetett megváltani a világot, mert egy túlbonyolított, drága és rossz hatásfokú villanykazánnak sem volt jó. Mondjuk ilyet nem is állítottam.)

    Megjegyzem módszeresen karakter gyilkolják ezeket a témákat(pl LENR), erre dedikált emberek vannak, de ezen nincs semmi meglepő, a mai nyugati korszellem ezt diktálja még.
    Csak ne lepődjünk meg/siránkozzunk azon, ha Kína hátát látjuk majd pl plazmafizikában, és új generációs erőművek esetén…

  92. Re:97
    Nem véletlenül írtam…
    Amiről viszont mélyen hallgatnak az a COP. Ha nem érik el a min 10-15 értéket, akkor ebből nem lesz emberiség megmentő technika. 🙂
    (Igazából a technikai minimum 4 lenne, mert akkor lenne önfenntartó a rendszer, feltéve ha termikusan veszik ki a plusz energiát, kicsit kevesebb is elég, ha magát a plazmát „fejik” meg.)

  93. Re:96
    Úgy vélem korrektnek, ha releváns publikációkkal támasztjuk alá a mondandónkat, és a belinkelt anyagok erre nem a legalkalmasabbak.
    Nem akarok úgy játszani, hogy a cél szentesíti az eszközt, mert a témá(k)ban sok szakember feladta az elveit, és a hírnévért/pénzért/hatalomért elkurvultak.

  94. 99 dajtás
    Én a magam részéről teljesen elképzelhetetlennek tartom, hogy egy ténylegesen működő fizikai jelenséget bárhol is feltárnak, akkor azt süllyesztőbe tegyék valamiféle filozófiai, elvi alapon, miközben az valós haszonnal kecsegtető technológiák alapja lehetne, hatalmas kaszálási lehetőségekkel.
    Ez szembemegy a piacgazdasággal.
    Ami működik, az működni fog, és kitör az ismeretlenségből, ami meg nem, az befullad.
    Lásd a Rossi-féle hidegfúziós csinnadratta a sok be nem váltott rövidtávú ígérettel az olcsó energiára.

  95. 99 dajtás
    Egyébként is úgy látom, hogy az általad belinkelt anyagokban sem az anyagok annihilációjáról van szó, hanem vizsgálati módszerben gerjesztett pozitronok és elektronok segítségével vizsgálják a kavitációs folyamatokat.
    Hasonlóan, mint a gyógyászatban az MRI alkalmazásakor.
    Csak az semmisül meg, amit előtte energia befektetésével létrehoztak, az eredeti anyagok nem fognak elfogyni…

  96. Re:100
    Szép kerek hsz. 🙂

    Ezt pár éve én is így gondoltam naivan, de szembe jött a valóság, és akkor végképp félre tettem ezeket az elképzeléseimet…
    Az a nagy büdös helyzet, hogy ha zenélő WC deszkát akarsz csinálni, ott nem fognak semmiben sem akadályozni, de ha pl kidolgozol egy technikát, ami már komolyabb érdekeket sért(pl gyógyszer ipar, fegyver ipar, energetika), akkor számíts arra, hogy jobb esetben csak lepattansz a projektjeiddel, rosszabb esetben utánad nyúl az hírszerzés, és valahogy minden nagyon izgatott érdeklődő egy idő után valamiért nagyon passzív lesz…
    Természetesen minden anyagodat úgy ellopják, mint a huzat, mert finanszírozást max akkor kapsz, ha nagyon előnytelen dealt kötsz, vagy ha egy etnikum szülöttje vagy(ez nem burkolt zsidózás, mert US/német/izraeliként jobbak az esélyeid).
    Ez ma a harci helyzet a süllyedő euro-atlanti civilizáció hajóján…

    Ezzel szemben ha egyből a kínaiakkal bizniszelsz, és lassú/nem túl agilis az adott ország hírszerzése, akkor van esélyed arra, hogy pénzt is lássál a munkádból.
    Igaz túl hosszú együttműködésre ne számíts, mert a kínaiak ahogy birtokon belülre kerülnek, és megértik a technikát, kiraknak mint macskát kakkantani, cserébe legalább kifizetnek, és élhetsz, mint marci hevesen.

    Dicsőséget el lehet felejteni, ahhoz publikálni kellene sokat, csak éppen azt kényes témákban nem tudsz, mert cenzúra van. Egyedül akkor van kibúvó, hogy ha olyan neved van már, hogy nem tudnak elhajtani, de az ilyen emberből elég kevés van, és előbb utóbb úgy is homofób/rasszista/nőkkel erőszakoskodó leszel. 🙂
    Minden témának van 1-2 cenzora, aki lektorálja és kiszelektálja a forró témákat, így innen is lepattansz, cserébe beraknak az „erre az emberre figyeljünk” dobozba.
    (Ezúton is csókoltatom a magyar, US, orosz, izraeli hírszerzést).

    Szóval ha te hiszel a szabad piacgazdaságban, akkor lelked rajta, mert már rég nincs ilyen, hanem a hatalmi érdekek irányítják a dolgokat, és ha ez azzal jár, hogy mrd embert mérgeznek glifozáttal/ólom-tetraetillel/DDT-vel, stb, stb, le van tojva, lényeg az, hogy jól lehet keresni vele, mert a „buta népről” lehúzható a 100. róka bőr is.

    „Rossi-féle hidegfúzió”
    Drága jó emberünk nikkel-palládium üzemanyagot használt(ez minden volt, csak olcsó nem 🙂 ), cserébe nem volt túl fényes a COP-je, jól be is fürdött vele. Ha rendes LENR-t akarsz látni, akkor keress rá Kiril Chukanovra, de berakok tőle egy videót:
    https://www.youtube.com/watch?v=sdablDNzL1Y
    Ha akarsz beszélni egy proffal erről, akkor írhatsz neki is:
    https://www.seas.gwu.edu/david-j-nagel

  97. Re:101
    Ezért írtam 99. hsz-t. 😉
    (Ki akartam szedni, de nem hagyta magát a blogmotor)
    Be van ragadva egy érdemi válaszom, majd Tibor bá’ jóváhagyja.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük