(3647) Riválisok

Tibor bá’ fordítása online

 

Oroszország és Kína elleni háború elpusztítaná a FöldetAmerikának meg kell találni a módját, hogy békében éljen keleti riválisaivalfigyelmeztetett egy amerikai tábornok.

2021 a 89. év

Forrás: RT

A növekvő globális nukleáris fegyverek és az országok robbanó tölteteik és rakétáik fejlesztése mellett, soha nem látott szükség lenne a feszültségek csökkentésére, és az atomi apokalipszis elkerülésére – mondotta Amerika legfelsőbb tábornoka.

Az Amerikai Vezérkari Főnökség helyettes elnöke, John E. Hyten figyelmeztetett a Washingtoni agytröszt, The Brookings Institution hétfői ülésén, hogy a konfliktusok kicsúszhatnak az ellenőrzés alól, és kifejezte reményét, hogy hűvösebb fejek kerülnek előtérbe. Állítja, hogy „a Szovjet Unióval sose háborúztunk. Célunk az lehet, hogy Kínával és Oroszországgal sose kelljen háborúznunk.”

Hyten szerint egy ilyen háború „elpusztítaná a Földet és a globális gazdaságot. Ez mindenkinek rossz lenne, és be kell biztosítani magunkat, hogy erre az útra soha nem tévedünk.” Azonban, folytatta a tábornok „az USSR összeomlása után Moszkva és a NATO egyezségbe benne volt „Oroszország már nem jelent veszélyt” Ezzel egy időben kiderült, hogy az oroszok „teljes nukleáris arzenáljukat modernizálják. Ez azért volt, mert a tábornok szerint tartottak az USA-tól.

Voltak előrelépések a két ország közötti viszony stabilitására, de Hyten szerint ez még igen messze volt a teljes stabilitástól.

Azonban, szerinte Washington egyre inkább aggódik Kínával történő hasonló eredmény hiánya miatt. Azzal a Kínával ami „soha nem látott nukleáris modernizálásba kezdett. Ez egyre világosabbá válik… sok száz, meg száz kilövősilót építenek. „Különben pedig nincs felső határ Kína mit tehet ezekbe a silókba” figyelmeztetett a Pentagon felső vezetője. „Oroszországgal szemben 1550 telepített nukleáris töltet a felső határ. Ezért el kell döntenünk, hol helyezzük el a tengeralattjáróinkat, ICBM rakétáinkat, de ilyen lehatároltság Kína esetében nem létezik. Fel kell magunknak tenni a kérdést, ezek miért építenek ki egy ekkora nukleáris ütőerőt?

Decemberben az orosz helyettes külügyminiszter, Rjabkov figyelmeztetett, Washington, nem pedig Moszkva fokozza az eszkalációt azzal, hogy atomfegyvereket állomásozik Európában.

Rjabkov állítja, „hogy a Kremlin reméli az Egyesült Államok felhagy nukleáris fegyvereinek, szövetségeseinek a kezébe adásával és felhagy ilyen fegyverek telepítésével olyan országokban, ahol önmaguk ilyenekkel nem rendelkeznek, mert nyilvánvalóan ez destabillizálásához vezet a további kockázatok megjelenésével.

Ezzel egy időben Rjabkov egyetértett Hyten szövegével: „Egy nukleáris háború nem nyerhető meg. Oroszország kész együttműködni a jelenlegi állapot visszafordításának érdekében.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

21 gondolat erről: „(3647) Riválisok

  1. Nem értem ezeket a riportokat, ha az agytröszt RAND Corporation elemzői, szociológusai és pszichoanalitikusai javaslatára a hidegháború közepe alatt a pszichodráma eszközeivel már rájöttek az “ovális iroda” sérült-énrészeinek projekcióira…

    Ja, most látom: russia today? ok.

  2. “Az Amerikai Tudósok Szövetsége nevű think-tank tudósai szerint Kína egy hatalmas hálózatot kezdett el építeni Hszincsiang tartomány sivatagos részein, amely akár 110 atomrakéta tárolására lehet alkalmas.”
    “Ez pedig már nem az első ilyen felfedezés rövid időn belül, a Washington Post ugyanis korábban arról számolt be, hogy Kanszu tartományban, Jumen városa közelében 119 silót építene jelen pillanatban, mely szintén műholdas felvételekből derült ki.”
    https://liner.hu/kina-atomfegyver-silo-fejlesztes/?fbclid=IwAR1AjNvUZ9l-s4sewalw1tt_ylK8O4CR1HFquqcn65PmyuPYW8PIWHExiD8

  3. Felraktam három mainstream hírt, a linkelt cikkek idézik Nick Carter angol vezérkari főnök televíziós nyilatkozatát, az Amerikai Tudósok Szövetségét, (New York Times és Washington Post), valamint Charles Richard admirálist, az Egyesült Államok Stratégiai Parancsnokságának főparancsnokát.

    Külön megjegyzést nem fűznék a mondanivalójukhoz, de kiegészítésképpen jelezném, hogy az USA 1000 milliárd dollárt különített el az atom robbanófejeinek a korszerűsítésére, Oroszország egy lépésre van a Poseidon-rendszer hadrendbe állításától, Kína pedig a belső területein a hírek szerint 219 új ICBM rakétasiló építését folytatja.

    A Poseidon-rendszer jelenti szakértők szerint a legnagyobb veszélyt az Egyesült Államokra, míg Kína ICBM silók építése 3 db robbanófej/rakéta esetén akár 657 db új atomrobbanófej hadrendbe állítását is jelentheti, ami köszönőviszonyban sincs a hivatalos 350 db-os kínai összrobbanófej mennyiséggel.

    Kína és Észak-Korea valamilyen szinten pepitában azt teszi, amit Izrael: komoly kétségeket hagy a nukleáris erőivel kapcsolatban, csakhogy Izrael és Észak-Korea törpének számít Kína ipari kapacitásával szemben! Több száz új atomrobbanófej legyártása és hadrendbe állítása pont Kínának nem okozna sem pénzügyi, sem ipari-technikai problémát.

    Tegnap bejelentették az AUKUS katonai szövetség megalakulását is (USA-GB-Ausztrália), aminek a keretében az ausztrál haditengerészet atommeghajtású tengeralattjárókkal lesz felfegyverezve a “Dél-kínai tenger biztonságának érdekében”.

    A cikkek és ezen észrevételek tartalmának a tovább gondolását már meghagyom Nektek.

  4. Hogy lesz e atomháború nem tudni.De mi lenne az indok? Ma annyira összefonódott a világ hogy padlóra küldené mindenkinek az iparát egy atomháború.Pl ott van az Hogy lesz e atomháború nem tudni.De mi lenne az indok? Ma annyira összefonódott a világ hogy padlóra küldené mindenkinek az iparát egy atomháború.Pl ott van az autóba a chipgyártás .Ha Kína nem szállít leáll az összes autógyár lehet amerikában is. Persze nem tudom hogy a töltetek milyen pusztítást tudnak csinálni.Mert ha kicsit akkor nincs értelme addógni.Lokálisan lenyomják egymás katonai létesítményeit és minden megy tovább.Minden gyár meg minden.Ha esetleg nagyobb hatóerejű atomot vetnének be akkor meg vagy nukleáris tél lenne és megpusztulna az emberiség 80%-a, és akkor a termelés is leállna minden gyárban, minden becsukna. Tehát a két változat között van különbség.Egykben karosszékből olvassuk hogy valahol mini atomháború volt, a másik esetben pedig összeomlik minden és megdöglünk.
    Ez régi téma hogy na majd most megtámadjuk egymást de most már a jövő hónapban tényleg (mármint nem Tiborbára értem hanem a médiára) meg és mégsem történik semmi.
    Mondjuk én nem hinném hogy komplett nagyvárosokat kipukkantanának a helyükről:D
    Nade akkor most mivan miért akarják megtámadni egymást? Amúgy azt a cikkekben sosem írják le hogy miért? Mert ugye régen volt olyan forgatókönyv hogy a fogyó kőolaj miatt majd egymásnak esnek az országok.
    De egy darabig szerintem ott is az ár dönt.Tehát akinek van pénze az megveszi a kőolajat drágábban.Persze ha eljutunk oda hoggy a kitermelhető kőolaj jóval kevesebb mint amennyit vásárolni lehet és pl Kínánk kurva sok olaj kell és XY ország nem ad neki annyit mert máshogy osztja fel a kvótát akkkor elképzelem hogy lehet egy atomháború.Vagy egy lakossággyérítés célból de ez már túl összeesküvéselmélet szagú.
    Vagy még azt tudom elképzelni hogy valamelyik vezetőnek ez a vágya hogy poénból megnézzen egy atomháborút és kibasszon az emberiséggel vagy megnézte a hasadás c. filmet és poénból élőben meg akarja azt csinálni.
    -azt mondjuk nem tudni hogy melyik vezetőnek mi van a fejében.Például ha Tiborbá kezében lenne az indítógomb akkor már biztos megnyomta volna ebben biztos vagyok 😀

  5. 5.MangaM
    A költekezéseket olvasva persze rémisztőnek tűnik a dolog.De amúgy már évtizedek óta mindig és mindig többet költönek atomfegyverre.Egyrészt azért is mert mindennek megy fel az ára.1 kg kenyér régen 1 ft most 350.
    A fegyver alapanyagok ára is megy fel így tehát mindig azt halljuk hogy sok pénzt költöttek fegyverre.Én mind nem hozzáértő azt látom hogy talán azért költekeznek mert ha az egyik fél költ akkor a másik túl akarja szárnyalni vagy legalább meg akarja védeni magát.
    Azt is el tudom képzelni hogy pl.Putyinnak van fegyvergyára (vagy neki van csak 😀 ) és megy a sikkasztás és a mutyizás mint nálunk Orbán vezérünknél. Mert végül is titokban lehet költeni a közpénzt , milliárd $-okat.A fegyvergyár tulajnak pedig gigabevétele van amit tuti a politikusok kezében van.
    Nem tudom hogy ezek az új fegyverek (mindig mondják hogy ekkor meg akkor elkészül ilyen olyan céldátummal) be leszenek e vetve.Mert új fegyverek mindig voltak , azok elöregedtek és mindig csináltak újabbat.
    Na csak azt akarom kérdezni MangaM-től vagy Jövőnktől hogy atomháborúra milyen esély van most?Vörös zónában vagyunk vagy sárgában? Lehet én nem érzem a súlyát ennek (mert a média sorai között én ebben a témában nem tudok olvasni) és csak rohangálok mint kóborkutya a főúton mindenféle félelemérzet nélkül hogy ugysem üt el az autó (nem lesz atomháború) 😀

  6. 6-7 Andrew

    Egy nukleáris háború nem cél, hanem egy eszköz vagy (nem várt) következmény.

    Eszköz akkor, ha valamilyen stratégiai cél érdekében nyúlnak atomfegyverhez, következmény pedig akkor – lásd a poszt eredeti felvetését – ha kicsúszik a kézből az irányítás és pl. a kölcsönös félelem miatt valamelyik fél nem vár tovább, hanem megindítja a támadást.

    Mindkét lehetőség mellé fel lehetne sorolni szkenáriókat, de nem ez a lényeg.
    A lényeg az, hogy egyre nagyobb számban egyre kisebb hatóerejű, egyre pontosabb és ezzel csökkentett járulékos szennyezést okozó, bevethető atomfegyverek vannak és ezek fejlesztése gőzerővel tovább folytatódik – ergo a katonai tervezők asztalán 1. az atomfegyverek bevetése, illetve 2. egy termonukleáris háború teljesen reális opció.

    Azért választottam ketté a dolgot, mert atomfegyver bevethető olyan állam vagy erőcsoportosítással szemben is, amely nem rendelkezik ilyen eszközökkel és ebben az esetben nem egy automatikus válaszcsapással meginduló atomháborúról, hanem “csak” egy egyoldalú atomcsapásról beszélhetünk. Az más kérdés, hogy egy ilyen lépés drámai módon felgyorsítaná új atomhatalmak megjelenését, ami viszont tovább növelné a kockázatát ezen fegyverekkel vívott háborúk kitörésének.

    Az atomfegyverek modernizációja és új generációja pont, hogy az elrettentést kezdik ki, mivel az ” eleve nincs értelme bevetni” hozzáállástól eljutunk az “akár be is vethető” állapotig. Tovább növeli a kockázatot az is, hogy az USA után már a következő nagyhatalmak is dolgoznak rakétavédelmi rendszereken (Oroszo., India), illetve egyes elemeivel már rendelkeznek is, ami biztonságérzetet adhat kisebb hatalmakkal szemben. Lehet, hogy hamis biztonságérzetet, de ez pont elég lehet egy kiélezett helyzetben hibás döntést hozni.

    Innentől kezdve végképp nincs garancia arra, hogy egy lokális, egyoldalú csapásmérésnek induló korlátozott katonai akció nem fog kiterjedni és végül nagyméretű háborúvá eszkalálódni, ahol a nehézsúlyú versenyzők – ha akartak, ha nem – de már egymással ütköznek össze.

    Ismétlem: a katonai tervezők részéről ez reális opció. A nagyhatalmak politikai döntéshozói pedig nem engem és nem Téged kérdeznek meg, hanem hanem a katonai tervezőiket, tábornokaikat, elemzőiket.

  7. Áll a bál a világpolitikában a Kína elleni amerikai-ausztrál-brit katonai megállapodás miatt: nem csak Kína tiltakozik, Franciaország is kiakadt, hogy Ausztrália az amerikaiak kedvéért visszamondta a francia tengeralattjárók megvásárlását. Bident már nem is tartják annyira jó szövetségesnek, az EU pedig attól tart, hogy külpolitikailag megint veszít a súlyából. A Kína elleni amerikai elszigetelési stratégia és a puhább európai Kína-politika nyílt konfrontációba került.

    Hidegháborút emleget Kína az angolszász katonai megállapodás után, a franciák is berágtak Bidenre a hadibizniszük befuccsolása miatt
    https://telex.hu/kulfold/2021/09/17/ausztralia-usa-kina-aukus-biden-franciaorszag-geopolitika-hadaszat

    Ausztrália és az Egyesült Államok szeretné szorosabbra fűzni kapcsolatait Tajvannal, amely szerintük fontos szerepet tölt be az indiai- és csendes-óceáni térségben – írta a Taiwan News angol nyelvű tajvani hírportál pénteken.

    Olyan lépésre készül Joe Biden, ami biztosan kivágja a biztosítékot Amerika legnagyobb riválisánál
    https://www.portfolio.hu/global/20210917/olyan-lepesre-keszul-joe-biden-ami-biztosan-kivagja-a-biztositekot-amerika-legnagyobb-rivalisanal-501042

  8. Ezt meg ideteszem, hogy lehet agyalni arról mi is vár ránk a túltolt Kína barátság miatt. Annyit mondhatok, vagy van idegességi faktora NER -ben. Mert szegény Bibi megbukott…
    Csak hát az van, hogy ezeket a Pegasussal kinyert adatokat az NSO megosztotta a Mossaddal és az izraeli Katonai Hírszerzéssel is. És ezeknek az érzékeny adatoknak egy jelentős részét még jóval Bibi bukása előtt átadásra került a felálló Biden-adminisztráció számára. (Hogy ezt kérték az amerikaiak, vagy Bibi így akart a túltolt Trump “barátsága” miatt bevágódni Bidennél, és köszönték szépen; az szerintem is az évtized kérdése.) Az NSA feldolgozta a megkapott csomagot, leválogatta, és hogy hogy nem a szoftvert használó kb. 50 ország közül kiszivárgott 11 érintett autokráciára vonatkozó adatcsomag még idén március magasságában a nemzetközi sajtóhoz, feltételezhetően a CIA által. Csak érintőlegesen a Kína harapófogóba zárása az egyik stratégiai eleme a Biden-doktrínának (nem volt véletlen a Biden-Putyin különalku a nyáron…) a másik pedig az autokráciák elleni erőteljes küzdelem. Így talán az is jobban érthető miért is hagyta úgy hátra Afganisztánt az US ahogy.

    Fideszes gazdasági potentátokat is megfigyeltek a Pegasusszal, a titkosszolgálatoknál ezért a botrány kirobbanása után leginkább amiatt fájt a vezetők feje, hogy kormánypárti “erős emberekről” is kerülhettek ki külföldre érzékeny információk. Mára úgy tűnik, az ellenzék elengedte a Pegasus-témát, az ügyészségi nyomozás pedig vontatottan halad, bár sokat amúgy sem lehet várni tőle.

    Az állam a NER-közeli figurákat is megfigyelte a Pegasusszal
    https://hvg.hu/itthon/20210917_Sajatjait_is_megfigyelte_az_allam_a_Pegasussal

  9. Ahogy elsütnek egy atomfegyvert vége mindennek.
    Onnantól nehéz lenne regionális kordában tartani a folyamatot.

    A politika mögötte meg csak bábszínház. Senki nem akar megdögleni, ez a nagy helyzet.

    Persze a fejlesztők meg stratégák valahol akarják a hülyeséget, hogy a hülye munkájuknak legyen vmi “értelme”, de valójában semmi.

    Hiába bonyolult a végén a téma az összefonódások és a kölcsönhatások miatt, ha már az eleje óvodás félelmekből táplálkozik. Ennek a sok győztesnek fel kéne ébrednie a lázálmukból. Ehhez azonban a sok majomparádénak nem kéne adni alájuk adni a lovat. Mintha csak a hülyék közül lehetne választani?! Pedig a kirakaton túl kezdődik a bolt. Talán be kéne lépni.

    “Kár ezen vitázni, hogy ki ölt meg kit!” Monthy Python
    A színjátéknak akkor van vége mikor a nézők felállnak. Vagy mikor megnyomnak egy nem jó gombot.
    De azt senki nem akarja. Ha sugárfertőzött minden akkor nincs min uralkodni.
    Én inkább a Covid miatt aggódnék.
    Szép “lassú”, irányított lecsúszást szeretnének, nem atomot.

  10. 10 Balázs.
    MangaM mondta hogy a kis mini atomtöltetek felé megy a világ.Emiatt a ssugárszenynezés minimális. Ha valaki megnyomja a gombot talán a mai csodatechnikával és műholdakal visszakövethető hogy ki lőtt kire és nem pörkölik le a világot pár másodperc alatt.Persz most mi sokan azt képzeljük el hogy valaki ad egy mini atomot moszkvára ő meg egyből szétdurrantja amerikát . De szerintem a katonai hadviselésben csak van annyi technika hogy elemzik a becsapódást Moszkvában(ami mini atombomba esetén lehet pár halott és 1-2 összeomlott épület) és nem indítják egyből a 100kt-ás atomot new yorkra. Szerintem ennek komolyabb protokollja van minthogy szétcsesszék egymást pillanatok alatt.Én úgy gondolom hogy ha atomháború lesz akkor azt a karosszékből olvassuk a forró tea mellett , max a dow jones beesik pár százalékot meg megjelenik az indexen egy két cikk.

    MangaM
    Köszi a választ.Egy megjegyzés: amúgy én azt látom hogy ez a retek média minden területen átvette talán az utóbbi pár évben a hatásvadász címek írását.Olyan címeket ír aminél 10x nagyobb esély hogy az olvasó rákattint a cikkre, úgy vannak megírva.

  11. 10. Balázs

    A világ lakosságának csökkentése egy teljesen reális, közgazdaságilag és ökológiailag is abszolút védhető opció.
    A világelit fő problémája az alábbi ábrán egyértelműen látható:
    https://i2.wp.com/www.jdmoyer.com/wp-content/uploads/2011/03/longtermpopulation2.gif

    A gond ott van, hogy a gyors csökkentés (pl. atomháború) elszennyezi a bolygót, ezért jobb lenne számukra a lassú leépítés (járványok, stb…). A felső 1% addig nem akarna nagyot lépni, ameddig nincs bebiztosítva az, hogy a dráma után is képesek lesznek a hatalmukat és a kiváltságos helyzetüket biztosítani. Ugyanakkor egy rövidebb időn belül bekövetkező klíma/ökológiai és/vagy társadalmi/pénzügyi összeomlás relatív felkészületlenül érheti az 1%-ot, emiatt van némi kapkodás a berkeikben.
    Magyarul fogalmazva és leegyszerűsítve: Hiába bújsz el egy frankó birtokon felszerelve minden földi jóval és védelmező magánhadsereggel, ha a balhét követően a saját zsoldosaid átveszik tőled a birtokod, mert a hatalmad csak addig tartott, ameddig a régi világ működött, de most náluk a puska, a te pénzed és státuszod meg már csak wc papírnak jó.
    Erre még rátesz egy lapáttal az is, hogy az 1% sem egységes, az általunk világelitnek nevezett „klubbon” belül is zajlik a különböző frakciók közötti hatalmi harc, pont úgy, mint egy nagyobb cégcsoporton belül a tulajok között szokott. A fegyverkezés – túl a pillanatnyi gazdasági haszonszerzésen – egyben biztosíték a jövőre nézve, azaz azon dolgoznak minden oldalon, hogy lehetőleg a nyerő lapok náluk (is) legyenek, illetve maradjanak.

    A világ működése és az elitek célja valójában pofon egyszerű, a köré varázsolt elterelés, megtévesztés és rejtés az, ami bonyolult rendszert alkot.
    A hatalom célja zsigeri és ösztönös: hatalomban akar maradni és kész. Ennyi a fő stratégiai cél, semmi több. Az elit meg akarja őrizni a kiváltságos helyét, nem akar másoktól függeni, hanem azt akarja, hogy továbbra is tőlük függjön mindenki. Amikor ez veszélybe kerül, azt úgy élhetik meg, hogy szó szerint a létük került veszélybe. Aki viszont konkrétan létveszélybe kerül, vagy így éli meg a helyzetét, az bármire képes lehet.

    11. Andrew

    A 100 kT nem is számít nagy töltetnek, 200-400 kT-s töltetek terjedtek el főként a stratégiai arzenálokban, de ebben Jövőnk vagy Python jobban képben lehet, majd javítanak, ha kell. Egy-két kilőtt ballisztikus rakéta még valóban nem jelentene önmagában túl nagy gondot, ráadásul az amerikai vagy orosz ellenrakéta rendszer egy-két támadó eszközt jó eséllyel leszed időben. Pl. az A-135/A-235 rendszerek azért nagyon ott vannak!
    https://www.youtube.com/watch?v=WFV3FUlTzas

    A média tömegmanipulációja egyértelmű, nem csak klikkvadászat zajlik, hanem elmeprogramozás is, aminek a média az egyik fő eszköze. Elültetni gondolatokat, ismételni sokat, szép lassan a tömeg és az egyén el is fogadja, hogy ez van, erre lehet számítani. Csökken a társadalmak ellenállása, vagy szebben kifejezve az immunitása. Ez mindenre igaz, nem csak az atomháborúra…, khm…, ugye..

  12. 9. Python

    Global-karma.
    A franciák USA nyomásra felmondták anno a Mistral szerződéseket Oroszországgal. Most pedig a franciákat rúgták ki az ausztrálok a bizniszből.

  13. 12: Monte írtam még saját meglátásokat is a hazai szárnyas ló vonatkozásban a fentiekkel összefüggésben, meg némi afganisztáni kapcsolatokkal, de bent ragadt. Majd Tibor bátyám kiengedi valamikor. 😉

  14. 13. Python
    Nem baj, nekem is beragadt még egy hsz, majd csak beérkezik… 😀

  15. 17. Tibor bá’
    Köszi! Közben nézem, hogy rossz videót linkeltem az A-235-höz, itt a helyesbítés:

  16. 12. Andrew

    “…Persz most mi sokan azt képzeljük el hogy valaki ad egy mini atomot moszkvára ő meg egyből szétdurrantja amerikát . De szerintem a katonai hadviselésben csak van annyi technika hogy elemzik a becsapódást Moszkvában(ami mini atombomba esetén lehet pár halott és 1-2 összeomlott épület) és nem indítják egyből a 100kt-ás atomot new yorkra. Szerintem ennek komolyabb protokollja…”

    A kérdés az, hogy a “mini atom” hogy jut el Moszkvába, mert gyalog biztosan nem (persze azért erre is van megoldás, de ezt hagyjuk most, mert nem releváns). És hogy mennyi az annyi, egy vagy több? Ha rakétával vagy repülővel, etc., a fogadó fél hogyan fogja felismerni, hogy ez egy korlátozott erejű és nem egy nagyobb töltet? Ha egy darab, akkor mi értelme van? Ráncigálni a medve bajuszát? Azt se felejtsd el, hogy egy korlátozott erejű támadás, ami magában nem nagy durranás, de mondjuk akár részleges kiesést okoz, mondjuk a rakétavédelmi rendszerben, ha nincs kivédve, lavina effektus alapján utat nyithat a következő, egyre pusztítóbb csapásoknak. Ezt senki nem fogja megkockáztatni a fogadó félnél. A nukleáris fegyverek elrettentésre valók, egymás sakkban tartására. Ha eldurran egy, akár a legkisebb is, oda az elrettentés, mert onnantól a gyeplő a lovak közé van dobva.

    13. MangaM

    “…Hiába bújsz el egy frankó birtokon felszerelve minden földi jóval és védelmező magánhadsereggel, ha a balhét követően a saját zsoldosaid átveszik tőled a birtokod, mert a hatalmad csak addig tartott, ameddig a régi világ működött,…”

    Mint az angolok amikor megépítették a Dreadnought-t, hogy ezzel lenullázzák a világ összes hadihajóját. Csak éppen ezzel az összes saját addigi hadihajójukat is lenullázták, és ezzel minden előnyüket, és esélyt kapott a többi ország, hogy felzárkózzon, amire addig nem volt a legkisebb esélyük sem.

  17. Az Öböl-menti és a szélesebb muszlim világ országai azon dolgoznak, hogy csökkentsék a közel-keleti politikai feszültségeket. A cél, hogy kieresszenek egy kis gőzt abból a dühösen fütyülő kuktából, ami a régió nemzetközi kapcsolatait jellemzi, nyilatkozta a Guardiannek az Egyesült Arab Emírségek egy magas rangú kormányzati tisztségviselője.
    Az afganisztáni kivonulás üzenete az Öböl-menti országok felé az, hogy a USA nem kívánja minden áron megvédeni a regionális érdekeltségeit, ami miatt újra kell szervezniük biztonságpolitikájukat. Iránnak pedig Afganisztán jövője miatt fájhat a feje, ami két szövetség: Kína-Pakisztán és India-Irán közötti rivalizálást hozhat. Az arab országok közös identitása válságát éli, de ha Izraellel folytatják a békülést, Irán pedig keletre fordul, békésebb lehet az arabok jövője.

    Az arab világ alapjait változtatja meg az afganisztáni kivonulás
    https://g7.hu/vilag/20210918/az-arab-vilag-alapjait-valtoztatja-meg-az-afganisztani-kivonulas/

  18. Ez a nukleáris elrettentés úgy van előadva, mintha monopólium lenne!

    Bezzeg a hagyományos elrettentés az smafu? Az elrettentés kudarcát elősegítheti a felek hiányos vagy téves információszerzése egymásról vagy technikai hiba miatti téves riasztás?
    Van különbség egyáltalán közöttük, pláne manapság, ahol vezetési csomópontokat blokkolni lehet? Mint pl. egy rádiófelderítő repülőgép blokkolása? (Python, tudsz példát mondani ilyen eseményre a Közel-Keletről?)

    Smafu a kiberművelet, a polgári dezinformáció (mint legutóbb a Zapad hadgyakorlat során), a mélytanuló program, a dróncsapás, hiperszónikus hordozók, a többrétegű rakétapajzsok, önvezető rendszerek (fejlődő technológiák összessége)?
    Van különbség a hagyományos és nukleáris csapás közt?

    Az első és a válaszcsapást is hackerművelettel egy harmadik partner részéről megakadályozva, az nem közbeszéd tárgya még?
    És az sem beszédtéma még, hogy néhány kis deszant algoritmust átdobva a határon, nehezebb felfedezni és károkozását megbecsülni, mint a horizonton túl látó radaron az emelkedő rakétát?

    A kvantumszámítógéppel elsőként kirukkoló országok vajon elsődleges agresszorok lesznek ? Ha ez nem NATO tag lesz, akkor hogyan tovább? A NATO infrastrúktúráját egy leendő “kibervilágháború” miatt, mikor helyezik nem polgári alapokra? Lesz erre fedezet?
    A jövőbeli polgári / ipari / tudományos európai hálózatokat és létesítményeket össze kell hangolni a katonai szabványokkal és a hírszerzés bizonyos részleteivel. Így majd a lakossági dezinformációnak is szépen elejét lehet venni. Így nőni fog a lakosság bizalma a kormányzat, a nemzetbiztonság, a rend-és honvédelem iránt.

    Sokszereplős szájberművelet esetére milyen doktrína lesz kidolgozva?

    Legvégül a teljes kiszivárogtatás maradhat – össznépi médiaműveltség mellett, mint elrettentő fegyver.

    Szerintem.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük