(3639) Internetes trollnak születni kell

Tibor bá’ online

 

2021 a 89. év

A 444 internetes portál lehozott egy cikket Csurgó Dénes tollából, „Internetes tollnak születni kell” címen. Mivel ettől mi is szenvedünk idézek belőle.

Az internet az emberiség modern történetének egyik legnagyobb csalódása. Amikor elindult, sokan azt gondolták, hogy ez majd valamiféle demokratikus online utópiát hoz el. Ehelyett mit adott nekünk az internet? Pornót, fake newst és trollokat. Mindegyikből nagyon sokat.

A dániai Aarhus egyetem kutatóinak most megjelent tanulmánya szerint viszont azért ennyire nem tragikus a helyzet, ugyanis, mondhatni aki online seggfej, az valószínűleg offline is az, csak ott nem ér el annyi embert. Vagyis az internet nem trollokká teszi az embereket, csak láthatóbbá teszi a trollokat.

Mit tesz velünk az internet? A politikatudomány és a politikai pszichológia területén eléggé elterjedt nézet, hogy az emberek máshogy viselkednek online terekben, mint a hús-vér életükben, vagyis hogy a közösségi médiában és internetes fórumokon zajló vitákban jóval agresszívebbek lesznek még azok is, akik amúgy viszonylag békés természetűek. Erre a viselkedésbeli eltérésre több magyarázat is létezik tudományos körökben.

Az első magyarázat szerint, az online kommunikációval az emberi agy nem igazán tud mit kezdeni, hiszen évezredek alatt úgy fejlődtünk, hogy szavak mellett hangsúlyokból, arckifejezésekből, testtartásból és hasonló jelekből értjük meg embertársaink szándékait, amikor kommunikálunk egymással. A kommentszekciókban viszont nonverbális jelek nélkül, sokszor még a másik személyazonosságát sem ismerve kommunikálunk emberekkel. Ennek hatására pedig könnyebben válunk ordenáré trollokká.

Egy másik elmélet szerint nem lehet bárkiből troll az interneten, de a kommentszekciók különösen vonzzák azokat, akiknek hajlamuk van a trollkodásra, hiszen határtalan teret biztosítanak számukra, hogy kiéljék agresszív impulzusaikat, különösebb reputációs vagy más költségek nélkül.

A harmadik megfejtés szerint a hiba a befogadók készülékében van, vagyis az online vitákat nehezebben tudjuk elviselni, ezért rosszabbnak éljük meg őket.

Az én honlapomon viszonylag ritkán jelenik meg troll, és azt se látjátok, mert fennakad, de létezik. A szövegéből következtetni lehet a lelkületéről, ami az ő baja, nem az enyém. Viszont, nálam a folyamatosan visszatérő személyeskedés a zavaró. Ezen kívül akadályozza a téma megfelelő kivesézését. Azt hiszem, szigorúbban kell fellépnem ellene.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

3 gondolat erről: „(3639) Internetes trollnak születni kell

  1. Tibor bá’

    Gerry-ként több mint egy évtizedes tapasztalatom alapján szeretnélek megnyugtatni, hogy a weboldaladon nincs szükség több szigorúságra mint ahogy most csinálod. Megpróbálom elmagyarázni miért. Az u.n. trollok nagyobb része olyan emberek kivetülése akik a való életben esetleg nehezebben kommunikálnak mint a virtuálisban, ugyanakkor a véleményformálásuk komplex, esetleg célspecifikusabb mint azoké akikkel kapcsolatba kerül. Léteznek – fizetett trollok – én az évek alatt sok ilyennel hadakoztam, – ezek elsõsorban véleményformálók, erõszakosak és piszkos munkát is hajlandóak elvégezni, föleg ha meg is fizetik õket. Okosak és kegyetlenek. szerintem a harmadik tipusu trollok abból a kõrbõl kerülnek ki akik a saját (vagy beléjük ültetett) fixa ideájukat terjesztik – egy-két példa; (internet elõtti idõkbõl a Jehova tanúi), a Lapos föld hívõk, a különbözõ szekták toborzó tagjai, de ugyanezek megtalálhatók az összes vallási vagy politikai csoportosulásokban, pártoknál és szervezeteknél. Irányított Trollok akik a Hirdetéseket – akaratunk ellenére a pofánkba nyomják, akik az egész világon minden hírközlõ és azt továbbító csatornán, a nap minden szakában, belemocskolva az emberiség privát életébe, nyakunkba öntik az agymosó reklámjaikat, és – sajnos sikeresen – meghülyítik, és zombivá változtatják azokat. Vedd meg, használd, dobd el, itt a másik. Hidd el – mert mi azt mondjuk – és tedd azt amit beléd szuggerálunk…
    Mire kell és mire jó egy internet prezentáció?
    Ha valakinek egy forgalmas helyen van egy üzlete, annak az ablakaiban lehetõsége nyílik megmutatni mivel foglalkoznak. Naponta sok, arra elhaladó ember látja és akit érdekel be is megy és esetleg vásáról. Ugyanez a lehetõség egy eldugott mellékutcában ahol alig néhánya fordulnak meg, nem nagy segítség a tulajdonosának. Az internet egyik – és szerintem egyészséges – lehetõsége, bárkinek megadta azt a lehetõséget, hogy egy fõutcára nyíló, szép ablaka legyen amit naponta ezren is láthatnak…
    A másik oldal egészen más háttérrel rendelkezik: Bármilyen módon beleférkõzni az emberek magánéletébe és oly’ módon befolyásolni azokat, hogy hatalmukba kerítsék, kihasználhassák azokat akik erre nincsenek felkészülve, nagy részük el se tudja képzelni mit tartogat számára ez a világ. Ma már ez van túlsúlyban és ez is a trollkodáshoz, erõszakos hatalomátvételt jelent és irányítást emberek, embertömegek fölött. Ma ez már az életünk része. Fiatalkoromban – sokszor találkoztab barátokkal, esténként vitázva, beszélgetve egymás véleményét meghallgatva és persze vitatkozva is.
    Napjainkban már szinte ismeretlen az ilyen életvitel.
    Ami meg az olyan blog-weboldalakat illeti ahol mindenki megírhatja a véleményét, ott a legnehezebb „rendet tartani” – Persze más egy internet-könyvklubb, varrás-szakkör, zenei érdeklõdésü felület mint egy olyan mint ez vagy néhány – általános érdeklõdésre számot tartó weboldal. A troll akkor az, ha nem az érzelmei hatására, hanem érdekbõl támad. Akkor veszélyes és ez nagy különbség. Néha nehéz megkülönböztetni a pont a makarenkói- pofontól, vagy a (tömeg)verekedést kierõszakoló pofontól.

    Sajnos a trollok sikeresen átvették a hatalmat. Csak nézzünk körül; Facebook, Twitter, és további társai, mindegyik központilag irányított, harsány és gondolatromboló, ott az „okostelefon”, az interneti plattformok, és persze a reklámok világa, ami percnyi nyugtot nem hat az emberiségnek, hogy néha a saját gondolatait is meghallhassa…
    Shakespeare ma ezt írná; „- Troll az egész világ és megnyomorított benne minden férfi és nõ!” (Jó, én nem vagyok egy William)
    Szóval Tibor bá’ – neked van egy kis szigeted és egy olyan belsõ világod amelyiket te építetted fel, nekem ugyanez – 20 év idõeltolódással – de ami számomra még talán hasonló értékkel bír mint a tiéd. Nem szabat több idõt és energiát fordítanod arra, hogy trollokat kergess és megvédeni próbáld olvasóid lelki épségét. Nem tudsz megmenteni olyanokat akik nem kérnek belõle. (Védje meg õket a nõtanács 🙂 Ráadásul senki nem tévedhetetlen – saját tapasztalatom, ezért írom ide – a cenzúrázás minden esetben kétélü fegyver, aminek következtében önmagadon is sebet ejthetsz ha rosszul mérted fel a véleményt író jellemét.
    Úgy vélem, eddig – emberileg – jól csináltad és megtartottad a lelki békédet is.
    Mi majd trollkodunk tovább, aki meg kurva anyázik azt – Cerberusként – meg tudod akadályozni még azelõtt, hogy kikerüljön az oldaladra. Pontosan ez az a különbség ami Posta Imre oldalain soha nem volt – mindegy ki és mit írt, mivel támadott az rögtön nyilvánosan zajlott és fejezõdött be. Persze gyenge gyomrúaknak sok esetben hányingert okozott, de tiszta kézzel nem tudsz háborút nyerni. Igaz, mocskosan se biztos!
    Szép napot mindenkinek!

  2. A trollkodás alapja sztem. az anonimitás (mármint, hogy a delikvens azt gondolja, hogy teljesen anonim maradhat). Ha pedig szigorúan valós adatos regisztrációhoz kötnénk, s annak alapján mindenki visszakereshető lenne, akkor meg a kutya sem használná az internetben rejlő lehetőséget, legalább akkora veszteség lenne, mint amit nyernénk egy efféle szigorítással.
    A másik probléma, hogy egy adott személy több nicket használva is megjelenhet, ezzel teljesen eltorzítva a valós vélekedést, egy internetes szavazás eredményét, akár egy weboldal statisztikai mutatóit is. És ma már nem csak a skizofrénia határát súroló őrültek lehetnek az ilyen támadások mögött, hanem jól megírt, célirányosan készített algoritmusok is, amelyek ellen egyre nehezebb védekezni.
    Az is problémaforrás, hogy a „mindenki internetjét” tényleg mindenki magáénak érzi, és ugye manapság már szinte minden ember iskolázott, tehát okos és értelmes, legalább a saját értékrendje szerint. Gondoljatok bele, mi történne, ha például a felsőoktatásban történő részvételt -így hamarjában- IQ teszthez kötnék! S bizonyos pozíciókat szintén csak egy szint felett lehetne betölteni. Kiürülnének a főnöki székek és az egyetemek. Ez senkinek sem érdeke, így robog a világ tovább az idiokráciához vezető úton. Az AI majd gondolkodik helyettünk, az eszköztudás is felesleges lesz, egyre mérvadóbbá válnak a szociális kapcsolatok és az azokat átszövő érzelmek (lásd közösségi oldalak). Utóbbi a legveszélyesebb, mert az amúgy is elhülyített társadalmat teljesen működésképtelenné teszi, munkahelyek helyett baráti körök, és különös -valójában komoly aberrációkon alapuló- közösségek szerveződhetnek, amelyek aztán kiközösítenek magukból minden normalitást. Ezt már csak egy kis válsággal kell megfűszerezni, hogy előjöhessenek az állati ösztönök, és kész a földi pokol, ami felé jelenleg gőzerővel haladunk.
    A Parlamentet szándékosan nem írtam az előző példák közé, mert onnan a gyenge IQ-val rendelkező homár hamar kiesik (kivéve USA elnöki szék). Itt meg kizárólag érdekek dominálnak, s ahhoz megint hozzá tartozik, hogy valakinek a valakije vagy (kivéve OV, a maffiavezér). A függetlenség és az önrendelkezés elvesztésével aztán nem csoda, hogy oda jutunk, miszerint van az internetet irányító és az internetet használó közösség. Előbbi egy szűk kör, utóbbi a magát szabadnak hívő nép. Alapelve: „Ugatni még lehet!”. S ezután nem csoda, ha kijön minden, a legundorítóbb ocsmányságok is, mint a mindennapi frusztráció és stresszkényszer velejárója.
    S végül az értetlenség. Igen nehéz olyankor higgadtnak és megértőnek maradni, amikor valamely tényszerűség ismertetése után, akár ennek többszöri megerősítését követően is, valaki a pirosat zöldnek látja. S nem hajlandó elfogadni, hogy vagy színtévesztő, vagy hülye, vagy egyszerűen megrögzött hazudozó. Ugyan mit lehetne ilyenkor tenni, amikor ráadásul karanténozása esetén még visít is, mint a szopós malac, akiknek épp levágják a farkát.
    A fentiek tükrében az is belátható, hogy internetes tévedésre internetes bizonyossággal (forrásokkal) jönni nem a legokosabb dolog, s mivel az alapműveltség hiányosságai az iskolapad melegedőként történt használata miatt egyre gyakoribbak, ebből a kelepcéből sem látszik használható kiút. Elképzelhető, hogy az internet 20 év múlva maga is egy hatalmas karanténná változik. Az ostobaság önként vállalt zárkájává!
    Valójában az, hogy idehaza vannak még értelmes szószólók és értelmiséginek mondható internetes fórumok (Tiborbát és a honlapját én egyértelműen ide sorolom), kizárólag annak köszönhető, hogy a kommunizmusban értelmileg felvértezett (iskolázás lehetőségére és ennek kihasználására értve), s a kapitalizmusban -bármiért- még egyetlen érdekkörbe sem csatlakozó, nagy tudású emberek még élnek köztünk, s nem torzultak el a világ XXI. sz-i útvesztőjében.

  3. Szerencsére még létezik az alternatív valóság , ahol a troll először ökölcsapást kap,majd jőn a kisbalta, végül a 22.cal sörétes és az bejegyzetlen elhantolás. Ez egy ál világ.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük