Tibor bá’ online
Nevek érintése nélkül, néhány napja „valaki” hangot adott annak, hogy érzelmileg Trianon neki jobban fáj, mint a Holokauszt. Erre egy másik „valaki” közölte, hogy a Holokauszt nagyságrendekkel borzalmasabb minden másnál, így tehát Trianonnál is, mert a Holokauszt egyedülálló… stb. stb.
A helyzet az, hogy az első valaki nem azt mondta, hogy Trianon felülmúlja a Holokausztot bármilyen vonatkozásban, hanem csak annyit jegyzet meg, hogy őt ezek az „események” érzelmileg hogyan érintik. Ha én szerelmes vagyok egy abszolút bányarémbe, aki ráadásul a nagymamám lehetne, azon lehet röhögni, engem kötnivaló bolondnak nézni, de nekem jogom van a saját érzelmeimhez, és ha valakit ez nagyon érdekel, akkor nyomozza ki, miért keletkeztek bennem ezek az érzelmek, de nyilvánosan terrorizálni az érzelmeim miatt, az nem megengedhető.
De, ha már itt vagyunk, akkor nézzünk bele a dologba reálisan. 6 millió ember legyilkolása valóban elképzelhetetlen gonoszság, de nem egyedülálló. Száz éve a törökök lemészároltak másfél millió örményt pusztán azért, mert örmények voltak. Jó fél évszázaddal később Pol Pot is megölt vagy két millió honfitársát, mert írni-olvasni tudtak. És ezzel nem merült ki az emberiség bűnlajstroma. A spanyolok irtották a dél amerikai indiánokat, a jenkik pedig az északit. Jelenleg pedig a palesztinokat irtják, pont azok, akiket 70 éve mások irtottak. Az irtottakból lettek az legújabb irtók. Nemzeti érdektől hajtva Washington lelkén is szárad másfél millió iraki élete. Az emberiség nem tanul, és nem is változik.
Viszont (6 millió) ember élete, és egy országrész annektálása két külön kategória, összemérésük nem könnyű feladat, hacsak nem nézzük a következményeket.
Bűneinek elismerése mellett Kanada minden egyes nagykorúvá érett eszkimónak ad 20 ezer dollár kezdőtőkét, kezdjen vele valamit. Németország legalább ilyen bőkezű volt a zsidó áldozatok hozzátartozói felé egyénileg és kollektíven. Erdélyben a románok soha senkit nem kárpótoltak, sőt erőszakos románosítás volt, és a magyar kisebbséget ért atrocitások mai napig nem szűntek meg, legfeljebb kissé csökkentek az utóbbi időben, amit el lehet mondani Szerbiáról pont úgy, mint Szlovákiáról. A zsidó áldozatok túlélő gyermekei minden fájdalmukat sikeresen átadták saját gyermekeiknek, akik már szintén felnőttek. A fájdalom kinövi magát. Valamelyik ükapámat az osztrákok felakasztották összeesküvés vád alapján. Aligha gondolok rá, sőt néhány éve nekem Habsburg Ottó kifejezetten szimpatikus volt, pedig hát a nagyapja….
Ezekkel szemben Erdély örökre elveszett, amit se megszokni, se elfelejteni nem lehet, amit érzelmileg mindenki saját egyéniségének megfelelően él meg.
_______________________________________________________
_______________________________________________________
___________________________________________
Se személyiség, se civilizáció nem létezik sajátságos értékprioritások, kizárólag rá jellemző elfogultságok nélkül.Az ember egy szubjektív élőlény. Saját egyéni megismételhetetlen élményei,érzelmei , gondolkodásmódja, világképe van. Az európai civilizáció reagálása a saját közelmúltjában bekövetkezett népirtásra, olyan amilyen. Erről azután lehet homlokegyenest eltérő véleményeket megfogalmazni.Ha valaki úgy akarja,úgy érzi, úgy nevelték,olyan élmények benyomások érték, akkor megérti és elfogadja a Holokaust napjainkra jellemző ismételt méltatását, ha éppen másképpen érez, másképpen akarja, akkor túlzásként éli meg és irritálja halálosan unja.Mindkét álláspontot beállítódást kitűnően lehet interpretálni, elmagyarázni, alaposan megindokolni. Bobkó Csaba Armageddon és mások nehezen tagadható masszív jól felépített és megindokolt antiszemitizmusát olvasva kisebb nagyobb averziók keletkeznek az emberben a „világuralomra törő cioniosta” zsidókról, szöges ellentétben azokkal az érzésekkel ,amikor az ember egy volt osztálytársával beszélget intim kettesben arról, hogy az ő szülei milyen szerencsés kalandok árán kerülték el a halált a Második Világháború alatt megtörtént népirtásban.
A fősodrat, a mainstream természetesen egyfajta szellemi erőszakot valósít meg és manipulálja a tömegek gondolkodását és érzelmeit, ki is tagadhatná ezt ?
A harmincas években jelent meg Húber Lipót kétkötetes nagy könyve a keresztény-zsidó háborúkról és viszonyról visszamenöleg a középkorig és mégkorábban. Ebben (is) felbukkan egy hosszú táblázat, ami az egyes tragikus események zsidó áldozatainak a jellegzetes kultikus, 600ezres, 6millós, és két alkalommal 60millió áldozattal járó számát is sorolják. /A kettö közül a második a Római Birodalom idejére pontosít, mikor a rómaiak hatvanmillió zsidó-gyereket papiruszba tekercselve égettek el …/
Az elsö és második VH korából összegyült 20-30 olyan újságcikk faximile címoldala, amiben azt írják, hogy ebben a háborúban meglesz a hatmillió zsidó áldozat. Hatszázezer nagyon sok alkalommal volt … de ugyanaz a kultikus szisztéma.
Namost izraeli források idézik a demográfiai intézetük adatait, ahol azt írják, hogy a zsidóság II. VH összvesztesége nyolcszázezer és egymillió-háromszázezer között valahol, de ebböl a túlnyomó rész az ukrajnai-bjelorussziai partizánharcokra datálható …
1 & 2:
A poszt témája nem az antiszemitizmus, nem a Holokauszt áldozatainak a valós száma, hanem az érzelmek szabadsága. Meg kell-e erőszakolnom magam, hogy úgy érezzek, ahogy az politikailag korrekt?
De facto soha nem vagyunk abszolút szabadok.
Ilyen olyan, kisebb és nagyobb pressziók érnek minket.
De azt, hogy ki mit gondoljon és a különböző történelmi eseményekkel kapcsolatban hogyan érezzem , azt szerencsére soha, semmilyen hatalom nem tudta totálisan, maradéktalanul meghatározni és nagyon remélem, hogy ez a jövőben is így marad.
3. Nagyon fontos megközelítési pontok a Tibor´bá által említettek, de még cizellálok rajta, azon, amit elkeztem. Tehát van egy óriási szöveggyüjtemény, Biblia néven. Ennek az elsö 5 fejezete a Tóra, zsidók szent könyve, ott Mózes öt könyve címen.
Ennek szinte a legelső fontos meghatározó tétele, ami Ábrahám szímbolikus cselekedete, mikor kivonszolja ficskáját egy külteleki szabadtéri oltárhoz, s lekötözi, s készül hogy torkát elvágva feláldozza a számára mindenható és egyetlen elképzelhető istennek, Jehovanak.
Ezt a müveletet nevezik „égő áldozatnak”, magyarul holokausztnak. Ami a sok milliárdnyi biblia-olvasónak nem igazán szokott bekattanni, hogy ez egy echte, védett zsidó vallási momentum, ilyen szörnyüség a környéken sehol, egy vallásban sem fordul(hat) elő. A processzust megerősíti a megismételt jelenség Kain-Abel esetében, ahol még azt az unikum felismerés is követi, hogy az Isten nem mindig azt díjazza, aki a mi erkölcsi érzékünk szerint a befutó kellene hogy legyen, sőt a testvérgyílkosság is OK.
Namármost közel negyven éve, még fiatal gyerekként az auschwitzi láger magyar kiállításának javítgatása ürügyén voltunk ott pár napot, ahol lényegében sokkos állapotban, a munkát összecsapva leginkább ittunk, mint az állatok. Egy arrajáró csoport, volt foglyok, kb ötvenes lengyel-zsidó nök besegítettek a zsubrovkába, s bőbeszédüvé válva, a következő döbbenetes dolgot mondták: – igen, ez holokauszt volt, mert őket, keleti zsidókat a németekkel együttmüködő nyugati zsidók áldozták be. Namost az igazi döbbent, hogy kiderült, hogy erre hivatalos, megcáfolhatatlan bizonyíték is van.
A helyzet az, hogy az érzelmek jobban manipulálhatók, mint az értelem.
Ezért minden irányból hatalmas erők próbálják az emberi érzelmeket kontrollálni.
Talán a hovatartozás is hatékonyabban fogalmazható meg érzelmileg.
Az a magyar, akinek fáj Trianon… Ezzel sokan egyetértenek, akkor is ha most kicsi az esély az elcsatolt területek visszaszerzésére.
És a népként vagy vallásként nehezen definiálható zsidóságot is leginkább a Holokauszt emléke köti össze.
És érdekes, hogy legtöbbször az érzelmi felvetéssel az ember ne tud mit kezdeni, és intellektuálisan próbálja továbbfűzni… aztán kialakulnak a parttalan viták.
Nem véletlen, hogy a reklámok is érzelmileg próbálnak hatni az emberekre.
Szóval az érzelmeink is csak annyira „szabadok” amennyire illeszkednek a manipulálhatóságba.
5:
Ezt Arma szinte megállás nélkül hirdeti, nem sok sikerrel.
6:
Jó, de esetünkben az áll fenn, hogy el van várva, te ugyanúgy érez, ahogy egy másik egyén. Nem ügyesen manipulálnak veled, ami megszokott, hanem „hatalmi” szóval megparancsolják.
1: Valójában nincs semmiféle ellentét az én történeklemfelfogásom, a szervezett zsidóságra vonatkozó felfogásom és a zsidó származású jóismerőssel, baráttal, rokonnal való együttérzés között (hogy milyen jó, hogy az ő elődei megúszták, ezért most itt van velünk). Egyáltalán nem fogadom el az „antiszemita” kategória használatát a polkorrekt gondolatrendőrség részéről. Én nem tartom magam antiszemitának, elvetem a rasszizmust, a fajelméletet és gaztettnek tartom a világháborús és más zsidóirtásokat. (mondjuk a valóban népi spanyol, Hmelnyickij- stb. féléket meg tudom érteni, de ettől még nem igazolok semmilyen kollektív büntetést)
Az én értelmezésem lényege épp az, hogy olyannyira gaztettnek tartom a Holokausztot, hogy ragaszkodok a történtek hiteles feltárásához, amit a ma uralkodó mese-dogmák elfednek. És akkor kiderül, hogy … de ez már nem az érzelmek témája, viszont tény, hogy ha épelméjű zsidó felfogja, kik miatt került krematóriumba egykori családja jókora része, az nagyon durva érzelmeket kelthet benne…
7: Mi lenne a siker? HA az Utolsó Esély akció keretében bíróság elé álljtanának egykori cionista vezető aggastyánokat, akik részt vettek a zsidóirtásban? Na, ilyen sikerre nem számítok… 🙂 Bár, például Eichmannt mégiscsak kivégezték… 🙂
Szerintem az érzelmek nem kontrollálhatók. Az persze igen, hogy ki mennyire mutatja ki /vagy játssza túl/. Mindenki arra reagál erőteljesebben /az fáj neki, vagy annak örül igazán/, ami közelebbről érinti. Logikusan a zsidóknak a holokauszt a közelmúlt legfájdalmasabb emléke. Ez teljesen érthető. Viszont akit a holokauszt semmilyen tekintetben nem érintett, arra milyen alapon lehetne rákényszeríteni, hogy neki is egy „fájó” emlék legyen? Hát sehogy…
9:
Én egyszerűbb dologra gondolok, például, ha itt a blogon nem neveznének antiszemitának, ami nem vagy.
10: A tudatipar, vagy hivatásos tudatformálás nagyon is ismeri a módját annak, hogy hogyan lehet indulatokat tömegek pszichéjébe bevinni. Erre szolgálnak a nagy provokatív szinpadi akciókk, lásd Pearl Harbor, vagy 9/11. Az egész Nyugati PArt rettegett a japán inváziótól és készek voltak a fiaikat százezrével a dzsungelbeli halálba küldeni. Stb. Az érzelmek biológiai fegyverként bevethetők, mint a vírusok. A Szolgálatok mesterien alkalmazzák az érzelembombákat.
5: „őket, keleti zsidókat a németekkel együttmüködő nyugati zsidók áldozták be. Namost az igazi döbbent, hogy kiderült, hogy erre hivatalos, megcáfolhatatlan bizonyíték is van.” Erről hol található több info konkrétan?
12: Vagyis hivatalos és nemhivatalos szervek, szervezetek egyáltalán nem szándékoznak tiszteletben tartani semmiféle „érzelmi szabadságot”.
12 Arma, arra gondolok, hogy az egyén nem tudja kontrollálni. Pl. nézem a hollywoodi érzelmes-nyálas filmet és könny szökik a szemembe bizonyos jeleneteknél – miközben tisztában vagyok vele /tudatában vagyok/, hogy egy faszság az egész. Ha egy kiscica/kisbaba/kiskutya képét látják az emberek, majd elolvadnak a gyönyörűségtől stb.
Persze, ügyes emberek ezt ki is használják /politikusok, csalók, ügynökök, reklámszakemberek stb./.
15: világos, hogy valamilyen fokig biológiailag programozott automaták vagyunk és a tudatipari szakemberek ezt hasznosítják. Tehát érzelmi szabadság két irányból sincs.
13:
Szelet vetettél, arathatod a vihart. 😀
7. Tibor bá’
” Nem ügyesen manipulálnak veled, ami megszokott, hanem “hatalmi” szóval megparancsolják.”
Az érzelmeket nem lehet parancsolni.
Ezt a parancsolók is jól tudják. A manipuláció ott jön be, hogy NEM mindig érzel úgy ahogy parancsolják, ami feszültséghez, bűntudathoz, magyarázkodáshoz, védekező állásponthoz vezet. És innen kezdve már sokkal sérülékenyebb vagy.
Extrém esetben persze a parancs működik, és az ember elkezdi valóban szeretni a Nagy Testvért, de ez már a Stockholm szindróma…
Camelia –
Roger Garaudy: Les Mythes fondateurs de la politique israélienne
c. könyvében tömören minden ezzel kapcsolatosan –
(Garaudy a francia kommunista párt teoretikusa, majd később a háboru után Izraelben írta meg.)
… megemlékezik a magyar zsidókról is, hogy a deportálást igenis a zsidó megmentési szövetség és a német megszállók szervezték, a magyar hatóságok a szükséges körülményeket biztosították. ( a Munkásmozgalmi Múzeumban egy 44-es újságcikk: csendőrtisztet kérdeznek, aki meséli, hogy furcsálloták ők is, hogy sokan büszkén, öntudatosan mentek a vagonokba, mert úgy tudták, hogy most mentik öket „egy olyan helyre, ahol nem lesz bombázás”. A csendőrtiszt szerint elsősorban azért kellett őrizni a tömeget, mert a lakosságnál elterjedt az is, valóban, hogy eddig a zsidók miatt nem volt bombázás, de most lesz, ezért egy kissé durcás volt a közvélemény, továbbá elterjedt az is, hogy a bőröndökben mesés értékekkel utaznak …
Observer
„nézem a hollywoodi érzelmes-nyálas filmet és könny szökik a szemembe”
KÖSZÖNÖM !
Azt hittem hogy csak én vagyok ilyen hüle, hogy akkor is kiváltanak érzelmeket bennem ezek a trükkök, amikor TUDOM, hogy manipulálni akarnak…
Szerintem ez már a fekete mágia kategóriája… Az embert tudata ellenére az érzelmein keresztül zsarolják.
Borzasztó… Mire az ember rájön intellektuális módszerekkel, hogy hogy verik át az agyát, addigra érzelmi alapon előzik be.
Mert „intellektuálisan” lehet az embert képezni, tanulni, de érzelmileg?
Most irtsam ki a családomat, hogy kellően megerősödjek, vagy mi?
Érintettség kérdése, hogy érzelmileg melyik esemény súlyt le, a holokauszt, vagy Trianon.
Kérdés, hogy én melyik érintettség miatt és melyik érzést válasszam, ha érintett vagyok holokauszt miatt (nem zsidó, hanem magyar és keresztény holokausztban – ugyanis olyan is volt!) és érintett vagyok Trianonban is.
A szüleim, nagyszüleim a lebombázott Dráva-híd romjain kapaszkodtak át, miközben a partizánok lőttek utánuk. Aki nem tudott kapaszkodni, vagy akit eltaláltak azt elvitte a víz. Az én anyám és apám túlélték, azért születhettem meg, de egyetlen ruhában menekültek az életükért.
Senki és soha nem kért tőlük és tőlem bocsánatot, senki egy fillér kárpótlást nem adott, sőt nekem kell pironkodni, mint örök bűnösnek a zsidó holokauszt miatt, holott a nagyszüleimnek és a szüleimnek egyetlen bűne az volt, a többi menekülővel együtt, hogy magyarok voltak.
Akkor most én mit érezzek?
Aztán jött a bosszúállás az utódokon, a szocializmus építésének kényszere kívülről! Olyanokat ültettek a nyakunkba, mint Rákosi Mátyás (született Rosenfeld Mátyás), Gerő Ernő (született Singer Ernő), az MDP első titkára, a tömeggyilkosságokat elkövető szovjet államigazgatás belügyi ágának, az NKVD-nek volt tisztje, szovjet állampolgár. Révay József (született Léderer József), Szovjetunióban a Kominternben dolgozott a végrehajtó bizottság tagjaként, majd azt a feladatot kapta, hogy Magyarországon sorvassza el a Tudományos Akadémiát. Eredményes munkájáért Kossuth-díjjal jutalmazták. Farkas Mihály (született Lőwy Hermann névvel), honvédelmi miniszter, Moszkvában a Komintern második titkára volt. Farkas Vladimir (született Lőwy Vladimir), az ÁVH vezetője Szovjetunióban végezte el a Komintern káderképző iskoláját, a Gondolat kiadó lektora lett. Péter Gábor (született, mint Eisenberger Benjámin) a szovjet államvédelmi szervekkel közösen hozta létre az ÁVH. Aczél György (szül: Appel Henrik) hat elemit végezve a kulturális élet általános ellenőre, legfőbb ideológusa lett. Kádár János (Szül: Czermanik János), Kun Béla (született Kohn Béla) orosz utasításra próbálta meg exportálni a proletárdiktatúrát Magyarországra, később a Krími területeken vett részt etnikai tisztogatásokban, közel százezer ember halálát okozva. Lukács György (született Löwinger György Bernátként) marxista gondolkodó, a vörös hadsereg politikai biztosaként, több ember főbelövetése után, hatvan évesen érkezett Magyarországra, ahol a kulturális élet meghatározó szereplőjévé vált.
Bármennyire is sajnálom a zsidókat, azért megkérdezném, az ő életük mennyivel értékesebb, mint a miénk? Engem ki fog kárpótolni a veszteségeimért és mikor?
20, Attila (PV) „Azt hittem hogy csak én vagyok ilyen hüle” Az van komám, hogy öregszel… meg én is. 😀
21, Kyra, „Senki és soha nem kért tőlük és tőlem bocsánatot” Ahogy neked személy szerint, úgy Trianon kapcsán is az a baj, ezért soha nem tudjuk megemészteni. Lehet kozmetikázni a számokat, elegánsan hallgatni a máig érvényben tartott Benes dekrétumról – de a magyarsággal szemben hihetetlen gazemberséggel járt el a „demokratikus” nyugat. Eszükben sincs legalább bocsánatot kéri, mert akkor be kellene ismerni a saját mocskos tetteiket. Semmi különbség nincs közöttük és az örmény népirtást tagadó Törökország között. Ők „A Nyugat” csak éppen a mentalitásuk balkáni – más szemében a szálkát észreveszik, de a sajátjukban a gerendát sem.
Camelia!
Nézd meg ezt a 36 perces videót, amiből „megtudhatod kik a felelősek az első és második világháború borzalmaiért, a kommunista rendszerek kialakulásáért, a második világháború kitöréséért, és megértheted, hogy miért hoztak zsidó törvényeket Németországban a két háború között.”
Benjamin Harrison Freedman (1890-1984) zsidónak született és zsidó családban nőtt fel, de anticionista. Ezt a beszédet 1961-ben mondta el a Kongresszusban.
A Holokauszt nagysága akár a mostaninál is hatalmasabbra nőhet, ha Putyin megteszi amit pár napja felvetett, hogy nyilvánosságra hozná az Auschwitzben oroszok által elfoglalásakor zsákmányolt dokumentumok , névlisták másolatát sok egyéb dokumentumokkal együtt.
Lehet bármit érezni, gondolni, de csak titokban. Egyelőre, amíg meg nem jelenik az agyszkennelés. 😀 Nem szabad véleményt nyilvánítani és jól kell tudni hazudni, szerepet játszani, főleg ha az ember pozícióban van. Most már itthon is beindult a gőzhenger. Embereket(névtelen senkiket) citálnak bíróság elé fórumokon, közösségi trágyaoldalakon megjelenő véleményük miatt, ahol aztán jól megalázzák, megfélemlítik őket. Hiszen egy magyar számára elég csak meglengetni egy orkbörtönben való pár éves vendégeskedés rémképét. Utána a „bűnösök” nem győznek bocsánatot kérni és szórni a hamut a fejükre.
Jaj a legyőzötteknek!
24: forrás? Hol, mikor mondta ezt Putyin?
20 & 22:
Az érzelem automatikusan beugrik életkortól függetlenül, de az értelem azon nyomban felül tudja vizsgálni és korrigál. persze csak akkor, ha tényleg van értelem. 😀
Camelia, elfelejtettem a linket Benjamin Harrison Freedman beszédéhez.
28: Igen, pont akartam kérni, köszi! Megnézem.
Tibor bá’
„de az értelem azon nyomban felül tudja vizsgálni és korrigál.”
Sajnos ez nem egészen így van.
Te magadból indulsz ki, de te csak 1-2%-nál kevesebb embert reprezentálsz.
Az értelemhez az átlagosnál nagyobb lelkierő, kitartás és ellenállás szükséges, hogy felülírja az ösztönökre alapuló érzelmi hatásokat.
És ezzel visszatérünk a régi sarokkövekhez, hogy ez direkt úgy van kidekázva, hogy az átlagos értelmi képességekkel bíró rétegek NE legyenek képesek korrigálni.
Az emberek TUDJÁK, hogy be vannak csapva, de mégis visszamennek a plázába…
A szinek, a szagok, a formák, a fények mind úgy vannak beállítva, hogy érzelmi alapon felülírják a józan észt.
És mivel jól működik a marketigben, már a politikában is egyre jobban használják.
Én ezzel a holokauszt dologgal úgy vagyok,hogy nagyon sajnálatos,és senki nem szeretné hogy megtörténjen.Ez így rendben van.Kijelöltünk egy napot a naptárban egy évben,amit megemlékezésre fordítunk.Tisztelettel megteszem.De ez már egy kicsit sok,hogy minden nap ezt kell hallgatni.
Arról nem beszélve hogy állandóan azt kell hallgatni hogy az ember antiszemita,holott a tévében 3 zsidó nyal egy negyediknek,és csak ők vannak ott a saját egyéni véleményeikkel.Mert csak abból a szemszögből lehet mindent nézni.Amit az oroszokkal művelnek a médiában az közröhej..De azért a többi antiszemita.