(1617) Vissza a kőkorszakba?

Tibor bá’ online

 

~q191Néhány napja az egyik hozzászóló belinkelte az Olduvai Theory magyar fordítását, amit 9 évvel ezelőtt a mi Armánk (Bobkó Csaba) fordította le magyarra, amit nem lehet elégszer megköszönni. Ezzel szeretnék most foglalkozni.

Richard C. Duncan, az eredeti angol tanulmány szerzője, a szokásos angolszász elaborációval vettette a gondolatait 10 évvel korábban papírra, a szokásos angolszász óvatoskodással, és a szokásos angolszász szószátyárkodással (amit Arma hűségesen fordított). Ezeket szoktam én leszerkeszteni az eredeti terjedelem harmadára, mert ki nem állhatom a bizonytalankodást, körülményeskedést, és a felesleges fontoskodást. Ettől függetlenül az alaptéma fontos és talán paradigmaváltós. Olvassátok el! http://bobkocsaba.ingyenweb.hu/keret.cgi?/olduvai_elmelet.htm

A lényeg, hogy az igen olcsó, és sok száz millió év alatt felhalmozódó energiahordozók kimerülése után az emberiség le fog csúszni egy kvázi kőkorszakba. Ezt mutatja be vizuálisan az alábbi ábra:

~q133

Az ábra szerint az emberiség csúcskényelme 1930 és 2025 közé esik. Ez előtt (D-E) volt az ipari forradalom felfutása, Watt gőzgépétől az egy főre eső energia felhasználás maximumának a 37 százalékáig. De miért a 37 %? A szerző szavai szerint: „Az Ipari Civilizáció Várható Élettartama definícióm szerint a kezdő és a záró “37%-pontok.” Tehát az ő személyes definíciója szerint, amivel én nem tudok mit kezdeni. Nem tudok mit kezdeni a következő megjegyzéssel sem: „Az egy főre jutó energiafelhasználást használom, mint az iparosítás mérhető mutatóját.” Miért? Ha 800 millió indiai paraszt a nagyobb mezőgazdasági hozam érdekében beszerez 100 millió nagyteljesítményű búvárszivattyút, ami iszonyatos mennyiségű energiát fogyaszt, akkor az egy főre jutó energiafelhasználás megugrik. Ha Kína legyárt fél milliárd gépkocsit, és nagy hirtelen a kínaiak össze-vissza furikáznak, az is iszonyatos mennyiségű benzint jelent. És akkor az iparosodás ezzel mérhető? E két tényező miatt az iparosodás hirtelen megugrik? Aligha!

Hoyle-t idézve, azzal se értek egyet, hogy „lesz egy esély, csak egy, nem több.”

Aztán az állítás a „gyűjtögetéshez való visszatérés”.

Végül az sem igaz, hogy az ipari forradalom előtti állapot fenntartható lett volna. vesézzük ki ezt a két utolsó tételt.

Úgy 8-10.000 éve az emberiség mezőgazdálkodik, ami mellett birodalmak épülnek ki, majd buknak el. Mindeközben erodálják a termőföldet. Ezt se lehet a végtelenségig folytatni, még akkor se, ha sose lesz ipari civilizáció.

Legbehatóbban az egy eséllyel szeretnék foglalkozni. Rémhírszerű az, hogy Kr.u. 3000 után megint gyűjtögetni fogunk. Az ipari forradalom előtt se gyűjtögettünk, hanem igásállatokat használtunk, manufakturákban termeltünk gőzgépek nélkül. Időközben rohamosan terjednek a napelemek, de más formája is létezik a napenergia hasznosítására. Viszont az így kinyerhető energiával okosan kell bánni. Vége a felesleges szemetek gyártásának, vége a beépített elavultságnak, a garancia időn túli meghibásodás beépítésének, az energiazabáló divatőrületnek, a teljesen felesleges utazgatásoknak. És egy világégés után meg kell teremteni egy sokkal igazságosabb társadalmat. Van tehát még egy esélyünk, az más kérdés, hogy nagy valószínűséggel ezt is el fogjuk szúrni. Persze ettől teljesen függetlenül ott van még a globális felmelegedés, ami a fentieket tökéletesen felülírhatja.

________________________________________________________
________________________________________________________
___________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

33 gondolat erről: „(1617) Vissza a kőkorszakba?

  1. Az emberi faj fennmaradási esélyeit nem lehet úgy meghatározni ,ha a képletből kihagyunk ezt azt.
    Ha túl is éljük a 1oo% -os atomháborut , ami az emberi alaptermészet miatt biztosan lezajlik ,mi lesz atomreaktorokkal? Ha a klimaváltozást túl is éli néhány jól alkalmazkodó népcsoport mit kezd majd egy virusjárvánnyal ?
    Még ,most ,az ipari civilizáció fénykorában sem lennénk képesek megállitani egy felénk száguldó meteort ,egy posztindusztriális korszakban még csak nem is tudnánk arról,hogy mi és mikor fog a Földbe csapodni.A dinoszauruszok fenntartható élemodot folytattak,mégis annyi lett nekik.
    Nekünk is annyi, 🙂 és bármit is teszünk ,csak ujjabb tényezöt csapunk hozzá a biztos kipusztulásunkhoz.
    Hacsak nem költözünk más bolygokra,de ezt az esélyt soha nem vettük komolyan,mert Jézus úgy is vár ránk a Mennyországban. 🙂

  2. Meglepődtem, hogy az eddigi borúlátó szemléleteddel szemben ezt az “egy esély” dolgot nem tartod reálisnak.
    Pedig ha végiggondoljuk a dolgot, eléggé logikus, amit a szerző írt. A problémát abban látom, hogy az emberi természet úgy tűnik nem változik, bármilyenek is a társadalmi körülmények. Persze bízhatunk abban, hogy a nagy katasztrófák majd megrendítik az emberiség rövidlátó gondolkodását, és optimális utat választ a továbbiakra nézve, de a történelem eddig azt mutatta, hogy ez soha nem következett be, az emberi önzés mindig olyan struktúrákat hozott létre, amely a hatalmon lévők érdekeit szolgálták, és nem a közös, fenntarthatósági szempontok érvényesültek.
    Tartok tőle, hogy egy összeomlás után is ez lesz, csak egy sokkal alacsonyabb szinten. De mivel a természeti erőforrások már le vannak pusztítva, ez az alacsonyabb szint fenntartása is tovább pusztítja saját bázisát, mert ki fogja használni maximálisan a benne rejlő potenciált, nem képes tudatos önkorlátozásra. Ez újabb permanens válságokhoz vezet, amelyek mintegy lefelé tartó spirálként levisznek erre az olduvainak nevezett szintre.
    Igaz, ezt az szintet nem tudom én sem szó szerint értelmezni, hiszen az olduvai kultúra az ember kifejlődésének hajnalán létezett legprimitívebb szerszámkészítést jelenti, amelyet még nem is az Erectus, hanem a még primitívebb Homo Habilis művelt, amely még anatómiájában, testarányaiban is erősen majomszerű jellegeket hordozott, szerszámkészítő képességeit még kis agytérfogata és anatómiai tökéletlensége is korlátozta.
    A társadalmilag visszacsúszó ember viszont szellemi képességeit tekintve teljesértékű lesz, semmi okunk feltételezni, hogy nem lesz képes a még rendelkezésre álló forrásokat a leghatékonyabban felhasználni.
    És itt jön be az a zseniális gondolat is, hogy az előnyünkből is hátrány lesz, hiszen éppen ezért fogjuk rekordsebességgel kimeríteni a maradék erőforrásokat is, még egy szinttel lejjebb csúszva.
    De ha ez vigasztal valakit, a tényleges olduvai szintre soha nem csúszunk le,, mert egy finom művű, cizellált, csiszolt kőbaltát mindig képesek leszünk előállítani. 🙁

  3. 2:
    Nem okos dolog engem beskatulyázni. Nem vagyok én borúlátó, csak ragaszkodom a realitáshoz. Azt el tudom fogadni, hogy kiirtjuk magunkat, de azt nem, hogy visszazuhanunk a kőkorszakba. Innen a magasból rálátok a falunk határára, ahol több fiatal házaspár “embertelen” körülmények között, hallatlan lelkesedéssel tart lovakat. Nem úgy néz ki, mintha hagynák magukat visszazuhanni a kőkorszakba.

  4. Ahhoz képest, hogy szerintem most már csak a hülyék nem veszik észre, hogy fogyóban vannak az energiahordozók (ha másért nem, hát azért az feltűnik, hogy piszok drága lett minden), és ezen változtatni kéne, nem igazán népszerűsítik a megújuló energiaforrásokat.

    Pl. mi most új fűtési rendszert tervezünk, de alig van információ a napelemes rendszerekről, illetve, hogy ezeket mivel érdemes összekapcsolni, meg mennyi is az annyi, meddig bírják a strapát stb.
    A házak hőszigetelésénél is csak pár mostanában népszerű dologról lehet főleg hallani (nikecell, kőzetgyapot stb.), de régi-új dolgokról alig, pedig elméletileg jobbak és újratermelhetőek (len, gyapjó, nádpalló stb.) és nem utolsó sorban olcsóbbak is.

    Már magával a fűtéssel is rentgeteg energiát lehetne spórolni, ha ésszerű rendszerek lennének, ha a közlekedést is lehetne korszerűsíteni, akkor az óriási előrelépés lenne.

  5. “És egy világégés után meg kell teremteni egy sokkal igazságosabb társadalmat. ”

    Ez lenne a kulcs.
    De azt is pontosítani kellene, hogy mit jelent az “igazságos” és milyen erkölcsi alapokon kellene hogy álljon.
    Ugyanis ha ez tisztázva van, akkor szinte minden megoldódhat, mert úgy tűnik, hogy az összes probléma alapja az, hogy a rövidtávú praktikumok azaz az anyagi haszon felülírt MINDEN erkölcsi megfontolást, és most megy a sivalkodás, jaj mi lesz most.

    És nem az energiahordozókra kell kenni a dolgot, mert az csak egy folyomány.
    Ha ingyen lenne az energia, akkor annak a birtoklásáért vagy elosztásáért menne a harc, ha nem változtatunk az erkölcsi alapálláson.

    SEMMILYEN, a társadalmakat leíró grafikon, előrejelzés vagy hátratekintés nem lehet hiteles, ha nem foglalkozk azokkal az erkölcsi áramlatokkal, amelyek bizonyos irányú fejlődéseket kikényszerítettek.

    A folyamvölgyi kultúrákat minden esetben az önellátásról az árutermelésre való átállás, a haszonszerzés tette tönkre, mert rövid idő alatt kizsigerelte a földet.

    Tehát NEM az ipari civilizációval van a baj, hanem a fejlődésnek nevezett termelésnövekedés erkölcsi alapjaival.

    EZT kellene megvizsgálni, de mindeddig nem történt erre nézvést hatékony munka… tulajdonképpen érthető okokból.

  6. Nagyon érdekes téma, örülök, h megint előkerült. Kényszerpályán vagyunk és a folyamatot jó, ha megértjük, mert csak úgy tudjuk tudomásul venni.
    Tibor bá: Az alábbi gondolatot jobban kifejthetted volna, hátha rajtam kívül más sem érti pontosan:
    „Az Ipari Civilizáció Várható Élettartama definícióm szerint a kezdő és a záró “37%-pontok.” Tehát az ő személyes definíciója szerint, amivel én nem tudok mit kezdeni. Nem tudok mit kezdeni a következő megjegyzéssel sem: „Az egy főre jutó energiafelhasználást használom, mint az iparosítás mérhető mutatóját.” Miért? Ha 800 millió indiai paraszt a nagyobb mezőgazdasági hozam érdekében beszerez 100 millió nagyteljesítményű búvárszivattyút, ami iszonyatos mennyiségű energiát fogyaszt, akkor az egy főre jutó energiafelhasználás megugrik. Ha Kína legyárt fél milliárd gépkocsit, és nagy hirtelen a kínaiak össze-vissza furikáznak, az is iszonyatos mennyiségű benzint jelent. És akkor az iparosodás ezzel mérhető? E két tényező miatt az iparosodás hirtelen megugrik? Aligha!”

    Az iparosodás mivel mérhető? Pontos statisztikai szám létezik rá? Gyanítom, hogy csak helyzetábrázolására alkalmasak ezek a mutatók. Tendenciát lehet velük ábrázolni, de országok iparosodásának pontos képének bemutatásához több oldalú vizsgálat szükséges. Egy mutatónak miért nem felel meg az egy főre eső energiafogyasztás? Tehát az ő példájában ezt a mutatót használta, mert az adott szituációnak (véleménye szerint) megfelel ez a mutató. A te példád egy szélsőséges helyzet, valószínűleg ő sem használta volna ezt a mutatót. (Vagy vegyünk a történelemből egy példát: Szovjetunió esetében sem kérdőjelezzük meg az iparosodást és az egy főre eső energiafogyasztás megugrását a ’30-as években, miközben Ukrajnában milliók haltak éhen.)

  7. 5:
    Sajnos az a helyzet, hogy ez a sárkányfog vetemény emberiség rendelkezik néhány olyan mélyen gyökerező tulajdonsággal, amitől semmiféle erkölcsi neveléssel nem lehet megszabadulni.
    Bármilyen okosan kigondolt ideológia mentén próbálnál egy új társadalmat kiépíteni, abban rögtön megjelennek a felépítményben a nálad okosabb, rámenősebb, jó mimikrire képes, valódi erkölcsi gátakkal nem korlátozott, másokat kiválóan manipulálni, lekenyerezni, megvesztegetni, zsarolni képes személyek, akikből bőséges tartalék áll rendelkezésre bármely időpillanatban.
    Csak idő kérdése, mikor veszik ki a hatalmat a kezedből egymással tökéletesen összejátszva, hogy aztán kiépítsék a maguk paradicsomát a tömegek rovására.
    Ez annyiszor megismétlődött meg a történelemben az ókortól napjainkig, különböző kontinenseken, teljesen különböző ideológiák mentén, hogy nem tudok más kifejletet elképzelni.
    Sajnos az ember gyarló és esendő, és erre mindig jól lehetett építkezni az erre tehetséges embereknek.

  8. 6 & 7:
    Ez az egész koncepció ezer sebből vérzik. Kezdve az “iparosodás” fogalmával? El tudom képzelni például, hogy minél több emberi erőfeszítést váltunk ki nem megújuló energiával. “Helyettünk” dolgoznak a gépek. Csakhogy a gépek helyettünk nem csak létfenntartás végett dolgoznak. Például: felesleges utazgatásból is. szórakozásból is. – Mindössze arra akartam rámutatni, hogy az energia felhasználási koncepció messze nem pontos. Ha például minden izzításon alapuló fényforrást lecserélünk LED alapúra, jóval kevesebb energiára lesz szükség, miközben az “iparosodás” egyértelműen növekszik. Ugyanez a helyzet az energia takarékos mosógépekkel, jégszekrényekkel, TV vevőkészülékekkel kapcsolatban is. – Ha hirtelen elérnénk az állandóan emlegetett, és már többször bejelentett peak oil-t, és egyszeribe kurva drága lenne az energia, az ipari társadalom – szerintem – meg se érezné. A”fejlődés” robogna tovább, mert nemigen nyersolaj függő. Nézzétek meg, hogy az elektronika mi mindenre képes, és milyen őrületes mértékben fejlődik tovább. Mi köze ennek a nyersolajhoz? Ahhoz a nyersolajhoz, ami nem fog hirtelen eltűnni, csak nagyon drága lesz. Ami történni fog, hogy sokkal értelmesebb dolgokra fogják felhasználni, mert arra fogja megérni. Az “iparosodás” fokát a szellemi termékekkel lehet mérni, de ennek a definícióját ne várjátok el tőlem. – Tudom, kritizálni könnyű, de valóban nem tudom elfogadni, hogy a mai tudású emberiség visszazuhanjon az olduvai szintre.

  9. 7. hubab

    “rögtön megjelennek a felépítményben a nálad okosabb, rámenősebb, jó mimikrire képes, valódi erkölcsi gátakkal nem korlátozott…”

    Jól fogtad meg.
    Tehát NEM az egész emberiség alkalmatlan, hanem még nem tudta kifejleszteni az immunitását a parazitákkal szemben.
    Tulajdonképpen erre való lenne azerkölcs, de a paraziták eddig még mindik kijátszották, kiforgatták.

    Az amit ipari civilizációnak hívunk, ugyanúgy működik, mint az uzsora: a mesterségesen kreált problémákra rövidtávú megoldást kínál, hosszútávú összeomlással kiegészítve.

  10. 8. Tibor bá”

    “Tudom, kritizálni könnyű, de valóban nem tudom elfogadni, hogy a mai tudású emberiség visszazuhanjon az olduvai szintre.”

    Pedig ez a pálya.
    Ugyanis a mai tudás igazándiból NEM oldotta meg az emberek problémáit, és az anyagi világ LÉNYEGES kérdéseire sem adott értelmezhető választ. Csupán a természet kizsigerelését tette lehetővé elképesztően hatékony módszerekkel.

    Szinte sírhatnékom van, amikor azt látom,, hogy a telekommunikáció, az informatika, a finommechanika stb intelletuális eredményei a Való Világ közvetítésére, a buzilokátoros iPhonera, és gyomorforgatóan drága autókra, órákra fordítódnak.
    Ez azt jelenti, hogy ezek a tudások haszontalanok az emberiség számára, és olyanokkal kellene kicserélni őket, amik NEM ANYAGI hasznot hoznak, hanem szellemit, társadalmit.

    És ehhez lehet, hogy a kőkorba kellene visszamenni…

  11. 8: Én sajnos ennél pesszimistább vagyok.
    Szerintem a legmagasabb színvonalú szellemi termékek is csak azt szolgálják végeredményben, hogy segítségükkel a rendelkezésünkre álló energiaforrások és nyersanyagok egyre hatékonyabban, de főleg minél kevesebb emberi segédlettel alakuljanak át fogyasztási javakká.
    Fejlett társadalmat csak addig lehet fenntartani, míg az “energiarabszolgák” rendelkezésünkre állnak, és nem nekünk kell húzni az igát.

  12. Tibor bá: Akkor igaznak vagy hamisnak véled az alábbi állítást?

    “A világ kb. 300 éve egy játékot játszik, amit jobb híján most nevezzünk ipari társadalomnak. A játék eleinte nagyon jó volt, mindenki, aki elkezdett benne játszani, egyre jobban érezte magát benne. 1979-ig igaz volt, hogy a világon az átlagos, egy főre jutó energiafogyasztás nőtt. Vagyis az emberek ÁTLAGOSAN egyre jobban éltek. 1979 és 1999 között volt egy „plató” fázis, amikor az össz-energiafogyasztás még nőtt, de az egy főre jutó már stagnált, mivel a népesség növekedése töretlen maradt. Valamikor 1999 és 2001 között azonban bekövetkezett egy végső, visszafordíthatatlan törési pont: ELKEZDETT CSÖKKENNI AZ EGY FŐRE JUTÓ ENERGIAFOGYASZTÁS. Ez az ipari társadalom végének a kezdete, és azt jelenti, hogy a játék mára teljesen más jelleget öltött. Mára csak úgy fejlődhet egy adott ország vagy régió, ha mások cserébe visszaesnek. Ez az, amit a közgazdászok zéró végösszegű játékokként modelleznek. Ezt a játékot játsszuk már közel tizenöt éve.”

  13. 11. Hubab

    “Szerintem a legmagasabb színvonalú szellemi termékek is csak azt szolgálják végeredményben, hogy segítségükkel a rendelkezésünkre álló energiaforrások és nyersanyagok egyre hatékonyabban, de főleg minél kevesebb emberi segédlettel alakuljanak át fogyasztási javakká.”

    De mi végre?
    Kinek és miért olyan fontos, hogy 3 évenként lecseréld az autód, évenként a telefonod, pár havonta a cipőd, ruhád, satöbbi?
    Kinek jó ez a fogyasztási verseny?
    Hát nyilván akik hatalmas profitokra tesznek szert a lánc végén.
    És mire lesz jó az a hatalmas mennyiségű vagyon, amit a fogyasztási őrület halmoz fel?

    Hát “isteni” szintű hatalmat biztosít egy szűk rétegnek.
    Nem csak mindent tudnak rólunk, látják, hogy mit csinálunk, kikkel levelezünk, mi a kedvenc kajánk, mivel sértünk törvényt, de borzasztó hatékonyan manipulálnak is bennünket.
    Tehát elmondhatjuk,, hogy a “kényelmes” fogyasztói társadalom” valóban a saját kötelét fonta, amivel gúsba kötik.
    És hogyan?
    Úgy hogy elhitte, hogy az “okos” gépek, és az “olcsó” energia dolgoznak helyette…

  14. 12:
    Végtelenül pontatlannak. Erre mutattam rá korábban.
    Ez például: “egy főre jutó energiafogyasztás nőtt. Vagyis az emberek ÁTLAGOSAN egyre jobban éltek” egyáltalán nem evidencia. A “vagyis” használata indokolatlan. Az emberiség akkor is egyre jobban élne, ha az oligarchák nem rabolnák ki őket. Lásd a magyar példát. — Ez is téves: “az egy főre jutó már stagnált, mivel a népesség növekedése töretlen maradt.” Ezt nem lehet globálisan kezelni. Az afrikai plusz 100 millió egyáltalán nem hat ki az európaiakra. — Ez se igaz: “Mára csak úgy fejlődhet egy adott ország vagy régió, ha mások cserébe visszaesnek” Úgy is fejlődhet, ha a rendelkezésére álló nyersolajat hatékonyabban használja fel. Ez utóbbit egyáltalán nem veszi a cikk figyelembe. 100 éve 1 liter benzinnel 1 km-t tudtál autózni, ma minimum 20-at.

  15. 8:
    Az olajat nem lehet helyettesíteni.
    Egyik kedvenc előadóm szavaival élve:
    “És ittatok már pót- kávét? Jó volt?”

    Az elektromos áram pedig maga nem energiaforrás. Azt valamilyen energiaforrából generáljuk.
    Az energiaforrás 85%- ban: szén, kőolaj, földgáz égetésével jön létre.
    Kb 1% nap és szél. 8- 10% nukleáris.
    És az a rohadt kőolaj ott van mindenben: a “szuper- gazdaságos” LED- TV műanyagjában, az autó gumijában, a festékeiben, a csöveiben, az (elektromos/hibrid) autó előállításához szükséges energia generálásában, a csomagolóanyagokban, a gyógyszerekben, a műtrágyában stb, stb
    Nem létezik az az energia- és nyersanyag- forrás, ami az olaj helyét átvegye.
    Tim Garrett professzornak volt egy 2007-es tanulmánya, amiben kimutatta, hogy az energiahatékonyság növelésére fordított erőfeszítések is hozzájárulnak a felmelegedéshez, mert a technológiák kifejlesztése is rengeteg energiát emészt fel, aminek egy része megkerülhetetlenül hővé alakul. Számszerűen le van vezetve. A civilizáció egy hő- generátor.
    Egyszerűen túl sokan vagyunk, túl sokat fogyasztunk és teljesen felesleges dolgokra pazaroljuk az energiát.
    A növekedés problémáira nem a még több növekedés a válasz- pl: cseréljünk le mindet nap- meg szélkerékre- ja csak nincs annyi réz, arany, ezüst meg egyéb ritkafémek a Földön, hogy az áramköröket kiépítsük és nincs már az a CO2- kibocsátási kvótánk sem, ami az előállításukhoz szükséges energiát fedezné. Ugyanez az elktronikai eszközökkel: most cseréljünk le többmillió plazma TV-t és gyártsunk helyettük ugyanennyi LED- TV-T? Meg 800 millió belső égésű motoros autó helyett, gyártsunk le még ugyanennyi elektromost/ hibridet?
    22-es csapdája.

    Buddhista szemmel nézve eléggé perverz és morbid, hogy az őseink maradványaiból csinálunk ennyi mindent, globális, ipari méretekben, mindenféle mérlegelés nélkül…

  16. Ahogy olvaslak benneteket, az az érzésem, hogy el kellene gondolkodni azon, mitől volt boldog az a krisnás fiatalember.

  17. 15:
    Mondtam én, hogy helyettesíteni kell? 😀
    Mondtam én, hogy az elektromos áram erőforrás?
    Gondoltál már rá, hogy ha ma van a peak oil, akkor még annyi olaj van a föld alatt, mint amennyit eddig elhasználtunk? Ez elégséges puffer a kőkorszak kivédésére.
    “A növekedés problémáira nem a még több növekedés a válasz.” – Mit nevezel “növekedés problémának”? Ugyanis erről nem volt szó.
    A plazma-LED-hibrid stb. lecserélés ma is folyamatosan megy már. De erről se volt szó.

  18. 17_ re:

    Nem vitatkozom, csak helyesbítettem.
    Azt azért te is nagyon jól tudod, hogy a haranggörbe legmagasabb pontja mit jelent..
    Valamint, ha a duplázódási idő 1 perc, akkor 1 perccel a vége előtt még “csak” a felénél járunk
    Ez a növekedés problémája.
    Exponenciális növekedés az ipari civilizációnak köszönhetően.

    Offtopic, de mégsem teljesen

    a szibériai permafrost- permaburn- né alakul- már áprilisban, metán és egy kis szikra, kész a megállíthatatlan erdőtűz (Zabakaijlszk, Transz- Bajkál régió):

  19. 18. lehet jobban járunk ha a metán elég? CO2 és viz marad utána,ami kevésbé veszélyes.
    Nem tudom csak tipp, majd Tibor bá megmondja a tutit.
    Természetesen a szibériai erdők elhamvadásával,nem hinném hogy pozitiv lesz a végkifejlet.
    A tegnapi Győr megyei 29 fokos hőmérséklet kissé visszavetette óvatos optimizmusomat.

  20. A kőkorszak sem azért ért véget, mert elfogyott a kő.

  21. 18:
    Sajnálom, de ez a “válasz” elfogadhatatlan.

    19:
    A metán elégetéséhez (egy kis szikra 😀 ) kell egy bizonyos koncentráció, amit a felszivárgó gáz egyáltalán nem ér el. Voltak felvételek, ahol a jég alatt összegyűlt gázt meg lehetett gyújtani, de itt az “összegyűlt”-ön van a hangsúly.

  22. A legfontosabbról elfelejtkezünk. A tiszta vízről.Ami nem csak inni kell hanem az iparhoz is.

  23. 16. Kyra

    “…mitől volt boldog az a krisnás fiatalember.”

    Addig úgy sem fogják megérteni, ameddig úgy gondolják, hogy a világot egy újabb technológiai találmány vagy az eddigiek hatékonyabbá tétele mentheti meg.

    Ha a taxis, aki részegen az árokba borítja a kocsit veled együtt, megengednéd neki, hogy a mentőautót is ő vezesse a kórházig, mert “ért hozzá” ?
    Hát pont ezért kell egész más úton megoldást keresni.

  24. A civilizációs válság spirituális okokból jött létre, ezért a megoldása sem technikai kérdés. Mi történne akkor ha a társadalom többségét olyan egyének alkotnák akiknek nem a még több fogyasztás a fő életcél, hanem a lelki növekedés?

  25. 24:
    Hatalmas megrázkódtatás után a spirituális rész magától vissza szokott jönni.

  26. Én úgy gondolom, hogy az ember van olyan találékony, hogy a lefelé futó szakaszt el fogja nyújtani.

    Rengeteg eszközünk van hozzá, amiket gátlástalanul fel is fogunk használni.

  27. 24-26

    Biztosak lehetünk benne. Még ha saját gyerekeik halála is teljesen egyértelmű következmény volna, akkor is megtennék. Csak még egy kis időt nyerjenek.
    Úgy a 90-es évekig lett volna realitása egy technológiai alapú megoldása az ügynek. Ehhez azonban spirituális szemléletmód szükségeltetik.
    Pl.: Ha építenénk óriási űrhajókat, azokkal el lehetne hagyni a föld nevű helyet.
    Ehhez azonban a tudásunk jelen pillanatban nem elég. Ha a szellemi látásmód nem változik a tudomány sem fog. A tudósok nagy többsége is gyermeklelkű független az intelligenciájától, aki az anyukájának(csajának, kollégáinak, a tudományos világnak stb.) is szeretne bizonyítani illetve védi a kiharcolt pozícióját a tudományos világban. Ez mennyi mindent meggátolhatott és gátol napjainkban is?!
    Az újítók meg az elején mind tudományos eretnekek és nem kissé hülyék, akiket a legtöbbször ellehetetlenítenek.
    Persze vannak találmányok, de a legtöbb csak a lové miatt kerül be a köztudatba. Jó 50 éve egy helyben toporgunk.
    Ez beszűkült látásmódot eredményezett.
    Erőltetik a kémiai robbanás alapú hajtóműveket. pedig az ufók légtérben történő ugrálása is a téridő magasabb fokú ismeretére engednek következtetni.
    Ja, hogy ufók pláne ufonauták sincsenek és az is teljességgel elképzelhetetlen, hogy lennének. Inkább fél, hogy nála magasabb fejlettségű lények(ha már itt vannak) majd jól állatkertbe zárják. Arra ritkábban gondol, hogy spirituálisan is fejlettebb és nem feltétlenül a leigázás foglalkoztatja őket. Persze ahány faj lehet, semmi sincs kizárva.
    Szerintem nem segíthetnek ilyen alacsony fejlettségű lényeknek, akik saját magukat ölik meg. Ilyen életforma nem kívánatos, óvodások a gimnáziumba nem mehetnek, persze ez az óvodásoknak rosszul esik. De mit tennénk mi egy magasan fejlett technológiai tudással. Jobb esetben csak gyorsabban végeznénk magunkkal.

  28. Véleményem szerint nem megyünk vissza, de érzésem szerint a résztvevők száma csökkenni fog, korrekció várható. Ezáltal tovább elég lesz a szénhidrogén, urán készlet, kitolódik a felkészülési idő sokszorosára és lesz idő az új energiahordozók kifejlesztésére is.

  29. D7

    ” A résztvevők száma csökkenni fog ”

    Íme két hír:
    2015.03.23 “Az ENSZ szerint augusztusra véget ér az afrikai ebola járvány”
    A szervezet elismeri, hogy az egy éve Nyugat-Afrikában pusztító járvány kezelésében hibákat követett el, főleg a kezdeti időszakban. A Médecins Sans Frontieres szerint “a tétlenség globális koalíciójának” köszönhető, hogy a járvány több mint tízezer halálos áldozatot követelt főleg Libériában, Sierra Leonéban és Guineában. (BBC)

    2015.04.19 “Titokzatos új kór ütötte fel a fejét Nigériában”
    Gyorsan terjed egy titokzatos betegség Nigériában, ahol az elmúlt pár napban 18 ember halt meg a tünetek jelentkezése utáni 24 órán belül. A betegek látási zavarokra és fejfájásra panaszkodnak, majd elveszítik az eszméletüket – számolt be a BBC. Helyi egészségügyi szakemberek és a WHO munkatársai már a helyszínen vannak , hogy azonosítsák a kórt. A WHO szóvivője arról számolt be, hogy az első betegeket április 13 és 15 között regisztrálták. A jelek szerint a kór a központi idegrendszert támadja meg.

    A “tétlenség globális koalíciója” gondolom most majd nem lesz “tétlenségre” ítélve.

  30. …ma délután egy dániai tengerparton az ott heverő kovakövekből “próbáltam” nyílhegyet pattintani. Hát rohadtul nem lesz egyszerű visszatérni a kőkorszakba 🙂

  31. 31:
    Majd valami tudományos akadémián megmutatják hogyan kell csinálni. 🙂
    Valamelyik természettudományos csatornán mutattak egy filmet, ahol a paleontológus kiváló szakócákat rittyentett a kamerák előtt, igaz a fél életét az ősi technikák vizsgálatával töltötte.
    Azért nincs olyan bonyolult, mint mondjuk a kádár hordókészítése…
    Meg ne félj, pár száz évig biztos lehet kiváló acéldarabokat bányászni, amiket csak ki kell fenni. 🙂

  32. Elsőre is egy iskola példával nyitnék:
    Ideális körülményeket produkálunk egy sejtnek tápoldatban.Osztódik, az osztódás addig tart míg a sejtek mellékterméke meg nem öli a sejteket.
    Ezek a megállapítások ránk is igazak.Nem kell az összes olajat elégetnünk,kitermelnünk a-hoz,hogy kihaljunk,vagy összeomoljon a rendszerünk ami erre a nyersanyagra alapozta meg a jelen civilizációt.
    Elemezve a függvényünket ami egy kissé ténylegesen idíótán fogalmaz, az összeomlás kritikus pontját 37%-ban határozza meg.De,hogy mihez és ,hogy az már vitatható természetesen.
    Maradnék a csúcs energia fogyasztás 37 %-nál.Ami jelen tendencia szerint 90%-ban foszilis természetü.Ezt a 37%-ot elfogadnám bemondásra az összeomlás határértékének, kritikus pontjának.De én ezt a G pontra helyezném kb 63%-ra amikor is a rendszer tökéletesen magába roskad.
    Az idővallum meghatározását itt 2025-re teszik.Ide viszont szintén a változók összeségének figyelembe vételével besorólhatjuk a népességet mint tényező.Ami ugye nem egy csökkenő tendencia.Ergo többen vagyunk többet fogyasztunk.De mivel az energia hordozók összeségében csökkennek népesség nő igy az egy főre jutó energia fogyasztást kimondani kissé bizar.Bár a gondolat menthez hozzátartozik az olaj fogyasztás négyzetes volta a készletek eloszlása,kitermelés határ értékei időben akkor a 2025 érthetőnek tünik.Bár szerintem a populáció és az energia fogyásztás kölcsönhatását elmzők mellék vágányon vannak.A magyarázatokkal meg főleg.
    Vannak gazdasági szakkemberek akik azzal áltatják magukat évszázadokig elégek a készletek,technika is fejlődik.Igaz ezen elméleti szakemberek még soha az életben nem voltak terepen.Fogalmaik sincsennek a tényleges fizikai határokkal,munka folyamatokkal.Nem is részletezném.
    Hetesinek ebben az esetben pl.teljesen igaza van a csokis vagy a cseresznyfás sztorival azzal a kiegészítéssel élnék ehez,hogy: a fatetején lévő cseresznyéket részemről képtelenség leszedni.Fizikailag nem elérhető ha van létra ha nem,itt bevethetek technikát karom meghosszabbítása etc.,de az egész befektetés nem éri meg a produktumot.Igy a cseresznye marad ott ahol van technika ide vagy oda.Ez igaz az olaj esetében is EROI ide vagy oda.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük