VM-270 Anyanyelvünk

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

~q228Történelmünk úgy is alakulhatott volna, hogy ma valamennyien németül beszélnénk. Nem így alakult, mert sokan, sok mindent megtettek, hogy magyar maradjon az anyanyelvünk, de nem politikamentesen. Diákkoromban megszóltuk a „germanizmust”, miközben maga a germanizmus se magyar kifejezés. Aztán meg ezt is felületesen csináltuk, mert például a „hoch” gyönyörűen átmentette magát „magas” formában, mert mitől magas egy feszültség – kérdem én. Ugyanakkor irgalmatlan mennyiségű latin szó maradt a nyelvünkben. A latinizmust nem üldöztük.

Ötévesen, ha megkérdezték, és te Tibike mi szeretnél lenni, ha nagy leszel? Masiniszta – vágtam rá. Vagyis mozdonyvezető, és persze a mozdony se mozdony volt, hanem lokomotív. A repülőgép pedig éroplán, aminek akkoriban propellere volt, nem pedig légcsavarja. A vízi közlekedésnél se volt minden kifejezés ártatlan. Az uszályokat mindenki sleppnek nevezte, a kis apró hajókat pedig monitornak.

A polgárság teátrumba járt, vájlingot használt, hokedlire ült, és sparhelten főzött a konyhában, valamint nachtcastlyra tette a műfogsorát, és a nyaralásból anzikxet küldött . A bérházak rendjére a házmester vigyázott, akinek a helyettese volt a vice, ő viszont felmosta a lépcsőházat. A diákok vonalzója volt a lénia, és a nem tudásért szekunda járt egyes helyett, ami manapság fát jelent. A derékszögnek vinkli volt a neve. A suszterből cipész lett, ma meg már ilyen nincs is. A piktor is eltűnt, már mint a szó, de szobafestő azért még van, csak úgy mint a prókátor, az is eltűnt, ellepték a parlamentet.

Ezzel persze a lista messze nem teljes, de majd kipótoljátok (a spaklit meg a fandlit még ma is használják he-he-he). 😀

________________________________________________________
________________________________________________________
______________________________________________

52 gondolat erről: „VM-270 Anyanyelvünk

  1. Tenyleg sok nemet szo maradt fenn a mai napig. A szülöket ma is sokan hivjäk faternak, muternak (magyarosan egy t-vel:). A „smutzig diszno” a soher, fukar alak megfelelöje (älltaläban a häta mögött:). A „svarz melo”, „svarzban csinäljuk” pedig a feketemunka szinonimäja lett. Snäjdig, a jo kinezetü fickora pl. A nemet billentyüzet umlautos ä – jäert es az ekezetek hiänyäert elnezest kerek 🙂

  2. Nálunk (Kalotaszeg ) a mai napig használatos maradt néhány
    germán szó ,hirtelen ennyi jút eszembe.
    Colostok, Ropánt ,Sápcing ,Flasencug,Rájcung , Frustuk ,Klozet,Tróger .

  3. 2:
    Ezekhez tartozik még a fájront is, de a reggeli az ű-vel megy: früstök.

  4. 1: A smucig ráadásul új jelentést kapott, mert az eredeti német jelentése piszkos.

  5. Az oroszból talán a bisztró szavunk maradt meg, mert ott lehet büsztro-büsztro ahogy arrafelé mondták: gyorsan megkajálni.
    [Az tetszett még a témával kapcsolatban, amit nemrég hallottam Dobogókőn az emberek egymás közti beszélgetésében: jól elbeszélgettek tótul és ami szó „szokatlan” volt azt közben mondták magyarul, mondjuk a fűnyírógép szó így került a levegőbe]

  6. Nagyapám siktába járt ( dolgozni ). Tuti az is valami idegen szó, sose néztem utána.

  7. Nálunk a Svábhegyen, régebben mi is minden nap használtunk olyan szavakat, mint: sublót=fiókos szekrényféleség; sparhelt=tűzhely; platni-a tűzhely lapja; subler=tolómérce; sperhakni-hajlított tolvajkulcsféle, grenadírmars=krumplistészta stb.
    A mai átlagember helyesírása elképesztően rossz; pl. az igét és igekötőt is állandóan ‘szét szedik’. A szal, vok, muszály és társairól nem is beszélve.

  8. Tibor bá’!
    Ide önthetnénk a textiliparban + gépészetben megragadt kifejezések tömkelegét!
    Pl, partifhűrer, abcúg, dűzni, shauber, falc, mishung, … 🙂

  9. 8:
    Persze. + flájer, szelfaktor, motring.

  10. 5:
    Ez nekem is ismerős, mikor Dobogókőn voltam katona, utazáskor a Pomázi HÉV állomáson a helybeliek tótul beszélgettek, de mindig felkaptam a fejem, mikor olyanokat hallottam, hogy „na tanácsházu”. 🙂

  11. 5: Azért most, hogy újra nekiláttam az orosz nyelvet tanulni, meglepődtem, mennyi közös szavunk van, amit igaz nem biztos, hogy az oroszoktól, inkább a környező szláv népektől vettünk át. De mindenesetre feltűnő volt. Néhány példa:
    мазать (mazaty) mázolni, kenni
    лодка (lodka) ladik
    долг (dolg) dolog, kötelesség
    гра́бли (grábli) gereblye
    капуста (kapuszta) káposzta
    ведро (vedró) vödör
    са́бля (száblja) szabja
    искра (iszkra) szikra
    што́пать (stópaty) foltozni, javítani, stoppolni
    го́рбить (górbity) görbíteni
    печёный (pecsjonnüj) sült, pecsenye
    чудо (csúdo) csoda
    пусто́й (pusztój) üres, puszta
    чере́шня (cserésnya) cseresznye
    малина (malína) málna
    кум (kum) koma, névadószülő
    са́ло (szálo) szalonna
    вихрь (vihr) vihar
    печа́ть (pecsáty) pecsét
    шляпка (ssljápka) sapka
    шатёр (satyjor) sátor
    холм (holm) domb, halom
    борозда́ (borozdá) barázda
    ключ (kljucs) kulcs
    голуб (golub) galamb
    галу́шка (galúska) galuska
    воробе́й (vorobély) veréb
    бесе́да (beszéda) beszéd
    чи́стить (csisztity) tisztítani
    жир (zsir) zsír
    коса (kaszá) kasza
    боб (bob) bab
    рак (rak) rák
    рожь (rozs) rozs
    ре́па (rjépa) répa
    се́но (széna) széna
    соло́ма (szolóma) szalma
    сли́ва (szlíva) szilva
    мушт (must) must
    шу́ба (súba) bunda, szőrmekabát
    те́сто (tészta) tészta
    завора́живать (zavarázsivaty) elvarázsolni
    рой (roj) raj
    ды́ня (dünja) dinnye
    ко́лос (kólosz) kalász
    щипа́ть (scsipáty) csípni, csipkedni
    подкова (padkóva) patkó
    моль (moly) moly
    дорогой (daragoj) drága
    ярмо́ (jarmó) járom
    ку́хня (kúhnja) konyha
    покро́в (pokróv) takaró, pokróc
    немо́й (nyemój) néma
    ры́жик (rűzsik) rizike
    очну́ться (ocsnútyszja) felocsúdni
    бесе́да (beszéda) beszélgetés
    бык (bük) bika

  12. 9:
    Ó a szelfaktor! A kedvencem! Ha valamit tudok gépészetből azt attól, arról tanultam! 🙂

  13. 11:
    Valóban nagy a hasonlóság, a lengyel beszédből is rendszeresen kihallok szavakat amiket mi is használunk, amiket nem, annak egy része pedig az alap orosz nyelvismeretem miatt dekódolható.

    A tábor litvánoknál kiejtés szerint „táborász” csak rövid á-val. 🙂

    Egyébként a listádból van egy kivétel amit történetesen a szlávok vettek át tőlünk, ez pedig a szablya. Ezt a fajta ívelt kardot még az ómagyarok hozták magukkal Belső-Ázsiából, a név és a fegyver népszerűsége pedig így került az európai köztudatba.

    A wikipédián kívül van egy ilyen témájú amerikai dokumentumfilm-sorozat is, a fickó 37:05-nél beszél a kard eredetéről.

  14. 13: Igazad lehet, nekem is gyanús volt, hogy nem feltétlenül szláv eredetű, habár arra nem gondoltam, hogy a magyarból terjedt el.
    Ugyanis az angol „sabre” mellett a német Säbel is nagyon hasonló alak, gondoltam is, esélyes lehet, hogy valami latin származék lehet. De az orosz alak feltűnően egyezik a magyarral.
    Úgy látszik a huszár, a kocsi meg a kolbász mellett ezzel is hozzájárultunk az európai szókincshez. 🙂

  15. 6:
    A sikta műszakot jelent. Nappalos, délutános, illetve “éccakás” sikta 🙂

    Pickhammer – fejtőkalapács
    Subler – tolómérő
    Nitnicíher – szegecshúzó
    Klopfoló – húsverő
    Finánc – pénzügyőr, vámos
    Snóbli – hát ez snóbli ma is 🙂

  16. 14. hubab

    A szablya a „szab” gyökből ered, ami ugye azt jelenti, hogy vág…
    Erre vall a kaSZABolás is, amit ugye szablyával lehet csinálni.
    És a SZABadság is a béklyó elszabásával, elvágásával érhető el.
    Ebbe a csoportba tartozik a SEB is, és a ZSEB is…

  17. Itt van még Varga Csaba gyűjtése :

    Netán iskolás gyerekek hülyéskednek a következő szavakat mondván? ( „A magyar szókincs titka” című könyv egyik lábjegyzete.)

    ‘Túrosz’,
    ‘kútosz’,
    ‘kertosz’,
    ‘népiosz’,
    ‘parasztiosz’,
    ‘tanyaosz’,
    ‘füathalosz’,
    ‘ifiosz’,
    ‘bolindosz’,
    ‘gombosz’,
    ‘madarosz’,
    ‘szirtisz’,
    ‘kopasz’,
    ‘aligosz’,
    ‘teleosz’,
    ‘ájtétosz’,
    ‘kell’ stb., vagy kissé máshogy torzítva:
    ‘kallimatosz’ [kellemes],
    ‘vaulo’ [vályú],
    ‘kszérosz’ [száraz],
    ‘tarrhion’ [tarhonya],
    ‘tajszta’ [tészta],
    ‘pütie’ [pite],
    ‘trokta’ [trakta],
    ‘küminosz’ [kemény],
    ‘khételya’ [kétely],
    ‘krika’ [karika],
    ‘eug-enész’ [egyenes],
    ‘szümpszauté’ [szomszéd],
    ‘kém-osz’ [kém],
    ‘ikelosz’ [iker],
    ‘puria’ [pára],
    ‘lugajosz’ [lugas],
    ‘raküla’ [rokolya],
    ‘szükhna’ [szoknya],
    ‘szülo’ [szülő],
    ‘mokiz’ [mókáz],
    ‘pajzón’ [pajzán],
    ‘órejász’ [óriás],
    ‘hodosz’ [had],
    ‘megasz’ [magas],
    ‘hosszosz’ [hosszú],
    ‘pedza’ [pedz],
    ‘szész’ [szösz],
    ‘thinüder’ [tündér] stb.
    Avagy a diákok netán csak felolvasnak az ógörög szótárból? Elárulom: ez utóbbi igaz. Vajon miért támad zavar, szégyenérzet – „engem ilyennel ne zavarjanak meg, ebből még baj lehet“, „kinevetnek, ha ilyent olvasok“ érzet sokakban ilyen felsorolás láttán. Miért verték ezt belénk? Mi mutatható fel a finn egészéből már csak ennyihez viszonyítva is? – porszem a hegyhez képest. Akkor pedig…? Példák garmadáját mutatom be a „HAR“ I-II. kötetében, különösképp sokat a „HAR“ II.-ben. (Fríg Kiadó, 2004.)

    Erre kellene gombot varrni…
    Mert mikor éltek őseink a görögökkel ?

  18. 16: Ez valóban teljesen logikus, hogy a szó magyar eredetű.
    Hacsak ki nem deríted, hogy ez is az ógörögből, vagy a szanszkritből származik. 🙂

  19. 16. Attila (PV)
    Törökül a kaszap szó hentest jelent, szerintem onnan jön a kaszabolás szó is. A zseb szó is jöhet a törökből, a törökök szeretik a török-magyar nyelrokonság bizonytásaként említeni a következő mondatot: Dzsebinde elma var. = Zsebemben alma van.

  20. 18-19

    Szerintem nem „egymásból” jönnek a szavak, nyelvek, hanem egy – két közös ősből alakultak aztán keveredtek.

    A tatárlaki korong alapján a Kárpát medencében 6 ezer éves írásbeliség van, nagyjából ugyanazon a nyelven.

    Akit érdekel az ilyesmi annak itt egy link a magyar szópárhuzamokról:
    http://www.magtudin.org/Szoparhuzamok.htm
    magyar – kelta
    magyar – ujgur
    magyar – latin
    magyar – sumér
    magyar – szanszkrit…stb

  21. 20. Attila (PV)
    „Szerintem nem “egymásból” jönnek a szavak, nyelvek, hanem egy – két közös ősből alakultak aztán keveredtek.”
    Minden nyelv eredete közös alighanem, csak nem mindegy, hogy az néhány tucat torokhang volt-e 100.000 éve, vagy egy fejlett kultúra nyelve 10.000 éve. Ez hasonló állítás, mint ahogy a keleti ősvallások mindegyikét kereszténység néven egy kalap alá vetted.

    Korábban ezt állítottad:
    „A szablya a “szab” gyökből ered, ami ugye azt jelenti, hogy vág…
    Erre vall a kaSZABolás is, amit ugye szablyával lehet csinálni.”

    Szerintem a török kaszap szó logikusabb eredet. Magyar vezetéknévként is előfordul, hogy Kaszap. Megnéztem egy magyar-török szótárban, és nem találtam a szab és vág szavakra hasonló török megfelelőt, így a török gyökfejlődést sem látom alátámasztottnak.

    Egy csomó tök érdekes összefüggés van a nyelvek között, csak nyelvészeti- és nyelvismeretek nélkül sok olyan merész következtetést lehet levonni, melyek nem feltétlenül igazak. Lelkes amatőrök és manipulátorok terjesztenek látványos hasonlóságokat a magyar és más nyelvek között, amit minden hazafi tovább oszt a facebook-on, majd fórumokon. Persze utánajárás nélkül, egymásra hivatkozva.

  22. Néhány hasonlóság, ami utazás közben feltűnt.
    magyar – török
    kés –bicsak
    személykocsi (vasúti) – bagázs
    pogácsa – pogácsa (itt a g mellékjeles, és kicsit j-szerűen kell ejteni)
    szakáll – szakál (van [vagy csak volt] is Szakáltután – Szakállrángató nevű település)
    kicsi –kücsük
    iskola –okul

    magyar –hindi
    kutya – kuta
    inni – pia
    enni – kaja
    Ez utóbbi kettőt alighanem a cigányok hozták magukkal. Az a és á betűk írásánál próbáltam a rövid á-kat írni a-nak.

  23. 21. Jani.

    „Megnéztem egy magyar-török szótárban, és nem találtam a szab és vág szavakra hasonló török megfelelőt, így a török gyökfejlődést sem látom alátámasztottnak.”

    Ez azért lehet, mert a magyar nyelvben az etimonok (az ősi gyökok, amik nem változtak) aránya 68%, míg az ótörökben csak 26%. A mai török már biztosan még jobban modernizálódótt és lecserélődött a szókincsük.

  24. Szavaink eredetével kapcsolatosan sok fentebbi kérdésre kapható (többé-kevésbé kielégítő) válasz egy etimológiai szótárban. Kár találgatni.
    Érdekes, hogy ma már milyen kevesen tudnak németül, az angol nyelv és annak írása mindent megfertőzött. Azt írjátok pl. hogy shauber, mishung. Még Tibor bá’ sem kivétel ez alól (pedig ő mindent jobban tud), mert ő meg azt írja, hogy nachtcastly, meg hogy anzikx.

  25. 24:
    A német eredetű szavak magyar helyesírása nem mindig egyezik az eredetivel, sőt, sok esetben többféleképpen is írjuk.

  26. A műszaki német eltűnik és jön helyette a naplopó cigány, kérdezz meg néhány tinédzsert mennyit használják az alábbi szavakat: csaj, csávó, raj, csicska.

  27. Jaj, de jó poszt és még amit Ti is hozzáírtok. Valóban elgondolkodtató és rengeteg ilyen szó van. Nekem gyerekkoromból az jut eszembe, hogy minden konyhaszekrényt ‘kredenc’-nek hívtak a környéken, és mosogatás után el kellett törölgetnünk az ‘eszcájg’-okat. A mosogatás természetesen nem folyó vízben, hanem kályhán melegített ‘vajling’-ban (mások hívták vájdlingnak is) történt. Ha már szekrény, akkor szintén felötlik a „vitrin”. A tapétavágót ‘sniccer’nek hívták, a Tibor bá által is említett ‘fándli” mint kőműves szerszám, nálam „fángli”-ként van meg. A daru emelőkampóját lecsúszás ellen védő toldatot ‘sekni’-nek mondták. Évente jelent meg és sokan megvették a labdarúgó ‘almanach’-ot. Ha valaki rágódva problémázott, az „dilemmázott”, sőt „spekulált”. (nem tőzsdei értelemben). A bútor ‘furnér’ volt, a kézifúró „amerikáner’, amit mi iskolában „furdancs”-nak tanultunk. A kocsiszekrény ‘karosszéria’ volt, azt hiszem ez még ma is közhasználatú. A pénztárból lett a ‘kassza’, kasszafiók, sőt aki kártyán nyert, az „kasszírozott”. Ha már kártya, a „fájer” és a „ferbli” ismerete alap volt, és már nem tudom melyik játékban volt az „óneász” (megtoldva:->…visszaász!). A huzatról, mint „cúg”-ról ne feledkezzünk meg, és a „curikkol” azaz a menekül, visszakozik is használatos volt. (vö.: na, curikk aludni!). Volt még a ‘spájz’, sőt körítés értelemben a „csuszpájz” is használatban, utóbbi azért elég ritka volt. Az érzékeny pecabot vége a „spicc” volt, és hogy mindennek van-e köze a „spitz” eredetű spicli (besúgó) szóhoz, mint mondjuk átvitt értelemben jelző, jelentő, informáló személy, bevallom nem tudom.:-)

    Még sok ilyen posztot, Tibor bá’:-)
    ‘Stíl’szerűen, egészen feledteti a hétköznapi ‘sitt’-et ami a ‘médiá’ból ömlik úgy ‘cuzámmen’ :-)!

  28. 27:
    A curikk azt jelenti, hogy rükverz. A kocsisok így biztatták a lovaikat, amikor hátrafelé kellett menni.
    Az oneászt a huszonegyezésben használták. 11 pontra ha ász jött volna, az 22 lett volna. Oneász után az ászt el lehetett dobni.
    A furnér nem bútor volt, hanem a bútor bevonata, azaz rétegzett lemez.

  29. Köszönöm! Természetesen, magyar (osztrák) kártyára „implementálva” játszottunk, így nekem fejben az osztrák „magyar” kártya ászai maradtak meg amikor oneász volt…
    Amúgy van egy paklim, amiben U és O (under-ober) jelölésüek az alsók-felsők, és nagyot néztünk, amikor abban a pakliban még 6-ost is találtunk (36 lapos).
    Érdekes vele játszani a klasszikusokat, (ulti és felsős) hosszabb az aduszín és más a stratégia az játékokban, több a kombináció sorokra, és a 9 lap aszimmetriát garantál a színhívásokban, amitől informatívabb a játék. Bocsánat az offért:-)

  30. 27: A furdancs és az amerikáner nem ugyanaz, legalábbis felénk a furdancs olyan fúró volt, amelyet saját tengelye körül kellett forgatni egy excenteres kialakítású markolattal, az amerikáner meg már „magas technika” volt, itt kúpkerekes áttétel volt, ami a hajtókar körmozgását tengelyirányba fordította. De a legősibb fúró, amit használtunk, az a cigányfúró volt, amit csavarhúzóhoz hasonlóan lehetett hajtani, szóval minden tekerés után újat kellett fogni.
    Viszont a cigányfúró szóban nem volt semmi érthetetlen. 🙂
    Amíg ezeket az eszközöket le nem váltották a villamos hajtású kisgépek, akkor volt ám igazán fizikai a munka! Ma vidáman megcsinálok egy óra alatt olyan munkákat, amikre akkoriban elment egy egész nap…

  31. 28: „A curikk azt jelenti, hogy rükverz.”
    Ez aranyos, ahogy az egyik idegen szóval magyarázod a másikat, hátha azt megértik. 🙂
    Pontosan a német zurück azt jelenti, hogy vissza, a rückvärtz pedig azt, hogy hátrafelé.
    Érdekes, a curikkot átengedte a helyesírás ellenőrző, a rükverz-et nem. Hoppá, ha rükvercet írok az már átengedi, úgy látszik ez a „helyes” magyarosított változat. 🙂

  32. 24. Pekár Tibor
    „Szavaink eredetével kapcsolatosan sok fentebbi kérdésre kapható (többé-kevésbé kielégítő) válasz egy etimológiai szótárban. Kár találgatni.”
    Teljesen igazad van, csak nem tudom, hogy Attila (PV) mennyire fogad el bármit bizonyítéknak. Hiszen azzal bármit le lehet söpörni az asztalról, hogy az csak a hivatalos álláspont. Meg persze nem rossz agytorna a találgatás.

    23. Attila (PV)
    Megnéztem az etimológiai szótárban.
    http://www.szokincshalo.hu/szotar/?
    „kaszabol
    ‘karddal öldös, mészárol’.

    A régi, ma már csak családnévként használatos kaszab, kaszap (‘mészáros’) mesterségnév igei származéka. A főnév az oszmán-török kasap (‘mészáros’) régebbi kasab formájának átvétele, ennek forrása az arab kasszáb.”

    „Ez azért lehet, mert a magyar nyelvben az etimonok (az ősi gyökok, amik nem változtak) aránya 68%, míg az ótörökben csak 26%.”
    Erről én is szívesen elolvasnám a részletes tanulmányt.

  33. 24. Pekár Tibor

    „Szavaink eredetével kapcsolatosan sok fentebbi kérdésre kapható (többé-kevésbé kielégítő) válasz egy etimológiai szótárban. Kár találgatni.”

    Inkább kevésbé…

    Czakó Gábor találóan írja :


    A magyar fül a jer–gyere–gyűjj–jöjj sort egynek érzi, mivel mind a négynek azonos a jelentése és a hangalakja; még szakkönyveket sem kell búvárlani ahhoz, hogy az r>j, j>gy, e>ö stb. változásokat természetesnek tekintsük. A jár igét sem érezzük külön szónak, hiszen fölszólító módjában („Laci te, / Hallod-e? / Jer ide, / Jer, ha mondom, / Rontom-bontom” stb.) a »jer ide« = »járj ide«. Ugyanis benne van a közös alapértemény mellett a hangváltozás is, hiszen a magyarban a közeli és a közeledő jelentésű szavak rendszerint magas hangrendűek: ez, így, erre, itt stb. – tehát a járj>jer(j)>jere>gyere1>>jöjj>gyűjj változatok természetesek.

    Igen figyelemre méltó, hogy a »gyere« igelaknak sem kijelentő, sem feltételes, sem óhajtó módja nincsen, azok a »jön« és a »jár« alakokra épülnek, továbbá a »jer, jerünk, jertek« kikopóban van: a »gyere, gyerünk, gyertek« szorítja ki.

    Ezzel szemben a legfrissebb Etimológia Szótár (főszerkesztő Zaicz Gábor, Bp., 2007, a továbbiakban ESZ) az uralkodó nyelvészeti irálynak megfelelően szétszerkesztő, vagyis nem látja – eltitkolja? – a szavaink közti kézenfekvő kapcsolatokat, az összetartozókat elkülöníti, és különböző nyelvekben kutatja eredetüket. Mivel talál is valamit, a lehetséges belső származtatást és vele az összefüggéseket elveti. Ugyanazon szétszerkesztő tévutat követi, melyre a Történeti Etimológiai Szótár (TESZ, főszerkesztő: Benkő Loránd) készteti az anyanyelvünkről gondolkodókat. A szétszerkesztés elvét követő nyelvtudományunk elvesztette kapcsolatát a magyarok alapvető anyanyelvi élményével, a gyökrenddel.

    »Jön« (első írásos említése 1372 után) igénket „kikövetkeztetett ősi ugor” tőből származtatja, és a csak a ragozott alakokkal lát kapcsolatot, pl. jövendő, jövedelmez, jövevény stb. A »gyere« szót (1490) már nem látja idetartozónak, hanem „ismeretlen eredetűnek” minősíti, noha nemcsak azt tudja róla, hogy a »jön« némely felszólító alakja helyett használjuk, hanem még azt is, hogy „eredetibb alakja a »jerj« lehetett.”

    Az egész cikk itt:
    http://www.kortarsonline.hu/2008/02/jer%E2%80%93gyere%E2%80%93gyujj%E2%80%93jojj/5075

  34. 32 Jani.

    A kaszab(ol) az óhéberben is kacab-nak hangzik…
    Most akkor lehet hogy a zsidóktól vettük át ?

    Egyáltalán… muszály ezt az átvételt erőltetni minden esetben?
    Régi magyarjaink addig senkit nem kaszaboltak le kardjaikkal, ameddig valaki meg nem tanította nekik ezt a szót?

    A másik jó példa a tarsoly
    Az etimológiai szótár szerint a német Tasche-ből alakult.
    Világos.
    A német etimológiai szótár szerint a 9. századtól van a német nyelveben a Tasche…
    De nyilván mi vettük át azt is… mindjárt azután, hogy a németeknek lett.
    Valahogy így:

    Többszáz éves lovasnomád napi használati tárggyal a bunkó magyar megérkezik a Kárpát medencébe, és megkérdezi az első arra kószáló német parasztot:
    – Hé, komám, megmondanád nekem hogy mi az az izé, ami itt lóg az oldalamon ?
    – Die Tasche – jön a válasz.
    Aztán visszamegy Árpádhoz, és mondja neki:
    – Nem jöttünk hiába ! Végre megtudtam, hogy ezt az izét úgy hívják, hogy tassé, tasó vagy tarsó… ehm… vagy valami ilyesmi…
    Szóval azóta hívják tarsolynak…
    Nagyon életszerű.

  35. 25., 26. Attila (PV)
    Hogy jön ide a jer ide és a tarsoly? Terelsz. A kaszabol szó eredetéről beszélünk, ne keverj bele más dolgokat. Én saját ismeretek és logika alapján megtámadtam egy állításod, amit a „hivatalos” forrás is alátámaszt, amit előtte nem ismertem.

    „A kaszab(ol) az óhéberben is kacab-nak hangzik…”
    Nahát, beszéled az óhébert? 🙂 Vagy találtál egy forrást, ami autentikus? Ha megnézed, az etimológiai szótárban is írják, hogy a törökbe meg az arabból került. Sémi nyelveknél meg nem meglepő a hasonlóság.

    „Most akkor lehet hogy a zsidóktól vettük át?”
    Kizárni nem lehet. A héber modernebb formáiban is megvan ez a szó?

    „Egyáltalán… muszály ezt az átvételt erőltetni minden esetben?”
    Nem muszáj, csak nekem feltűnt törökországi utazásaim során, és erőltetettnek találtam a te levezetésedet. Ennyi erővel az egész nyelvészet felesleges, beleértve a gyökös magyarázataidat, amihez továbbra is várom a tudományos igényességű tanulmányt a kutatásról. Egyáltalán… muszáj ezt a gyökös elméletet erőltetni minden esetben?

    „Régi magyarjaink addig senkit nem kaszaboltak le kardjaikkal, ameddig valaki meg nem tanította nekik ezt a szót?”
    Dehogynem, csak nem feltétlenül ezt a szót használták.

  36. Jani 32.

    Létezik egy olyan szótár, ami még az osztrákok által ránk kényszerített finnugorizmus előtt született és a mostani Magyar Tudományos Akadémia sem tudott belekurkászni. Szerintem azt bárki elfogadhatja, annál is inkább, mert közelebb van a gyökerekhez. Ez a Czuczor-Fogarasi szótár.

    http://vilagtudomany.hu/index.php?data%5Bmid%5D=7&data%5Bid%5D=823&a-czuczor-fogarasi

    Természetesen azt is vitatták, de leginkább azért, mert a szerzők nem ismerték el a finnugor nyelvrokonság elsőségét, hanem az összes nyelv közötti kapcsolatot hangsúlyozták.

    A tanulmányt sajnos nem fogod tudni olvasni, mert az MTA-nak kellett volna lépni, amikor értesítették őket a franciák, de őket nem érdekelte a dolog… Csak egy jószándékú laikus tette közzé azt a pár sort az interneten. Talán meg lehetne szerezni angol nyelvtudással innen: (köv. hsz.- ben)

  37. Attila (PV)
    Még egy apróság. Nem védem a finnugristákat. Őket is kritizálnám, ha nagy magabiztossággal marhaságokat állítanának itt hozzászólóként. Ilyet itt nem láttam, csak Kyra és te vagytok, akik olyan kijelentéseket tesztek határozottan, amihez nincs meg a tudásotok. Én elég gyakran használom a szerintem szót, de egyéb módon is jelzem, ha nem az abszolút igazság birtokában vagyok. Te viszont kinyilatkoztatsz. Nyelvész vagy? Vagy csak (megint) hallottál egy neked tetsző elméletet? Miért olyan nehéz elismerni, ha egy-egy részletről kiderül, hogy megalapozatlan, vagy legalább nem lereagálni? Úgy viselkedsz, mint akinek a vallási dogmáit támadják. Én is keresem az igazságot, szerintem sem az az igazság, amit tanítanak nekünk, ezért is szoktam rá, hogy minél inkább a gyökerekig nézzek utána az érdekes témáknak. A te elméleteid viszont hitelességben még azt a mércét sem ütik meg, mint a „hivatalos” elméletek.

    Ne a hivatalos potentátok álláspontja ellen sorakoztasd az unortodox potentátok álláspontjait, hanem az itteni hozzászólók érveivel szemben a saját érveidet. Nem fogok pártot választani, ha két hazug szélsőség közül kéne, inkább mindkettővel vitatkozom. Nekem nem érv, hogy Papp (tudom, most Czakó) Gábor 30 éve ezt kutatja, és szerinte így van. Ilyenkor nekem mutassa meg a 30 év kutatómunka eredményét írásban, hogy utánajárhassak, hogy mi alapján jutott ő erre a következtetésre. És ne videókkal akarjon történelmi/tudományos forradalmat csinálni. Az hittérítés. Mossuk át a népesség agyát, aztán közvélemény-kutatással döntsünk történelmi/tudományos kérdésekben. Szép új világ lenne. Idiocracy.

  38. Jani, én nem állítok semmit, de azt te is láthatod, ha érdekel, hogy mi az, amit erőszakkal akarnak lenyomni a torkunkon politikai okokból és mi az, amit tagadnak. Ha te ezt nem látod, akkor nincs vita, mert akkor nem is érdemes senkit sem meghallgatnod, mert úgysem érdekel a véleménye sem Czakónak, sem másnak.

    Felőlem aztán hihetsz bárkinek, mert gondolom nem olvastad el az összes tanulmányt a kvantumfizikáról, mégis elhiszed a tudósoknak, hogy működik. Miért hiszed el?

    Ez a szótár elvileg fenn van az elektronikus könyvtárban, de ahogy néztem, igen terjedelmes. Ha érdekel letöltheted és belenézhetsz. 1862-ben készült, talán akkor még nem voltak hamisítók…

    Ugye te sem vagy nyelvész, csak te is ragaszkodsz valamihez, amit az iskolában tanultál. Az iskolában azt tanítják, amit nekünk meg kell tanulni, ami egyáltalán nem biztos, hogy az az igazság.

    De mondom, semmi gond ezzel, csak ne ítélkezz azok felett, akik nem hisznek el mindent csupán azért, mert most olyanok ülnek az Akadémia székeiben, akiknek ez a véleménye – hivatalból!

    Majd kihalnak ők is, meg az utánuk következő tanítványaik is, a mostaniakat pedig már nem tudják hülyíteni, mert ez már nem a kommunizmus és az információ nem csak azoké, akik tudják, hogy hatalom…

    Még csak egy dolog, amire szeretnék reagálni:

    ” És ne videókkal akarjon történelmi/tudományos forradalmat csinálni.”

    Hanem mit tegyen? Kérjen katedrát és onnan tanítson? Ezt te komolyan gondolod? Mert ha igen, akkor nagyon naiv vagy.

    Az általad említett etimológiai szótárt Tótfalusi István készítette. Neki hiszel?

  39. Kyra
    Úgy látom, nem sikerült az előző hozzászólásomat értelmezned. Nem vagyok a finnugor elmélet védelmezője. Csupán kritikus szemlélettel fogadom a nem hivatalos elméleteket IS.

    Megnéztem a Cuczor-Fogarasi szótárban is:
    „KASZAB (kasz-ab v. kasz-a-b) fn. tt. kaszab-ot, harm. szr. ~ja. 1) Kaszaalakú hoszszú kard. 2) A levágott sörtést, marhát felkonczoló, szétdaraboló személy, hentes. A törökben am. mészáros, héberűl kaczab am. vág, kaszabol. Ismét a családi Kaszab és Kaszap nevek.”

    KASZABOL
    (kasz-a-b-ol) áth. m. kaszabol-t. Kaszabbal vagdal, konczol, aprít. Kaszabolni a leölt sertéseket. Átv. ért. karddal hadakozva, verekedve, öszvevagdal, öldös. Kaszabolni az ellenséget.”

    Itt is az én ötletemet támasztják alá. Ráadásul ez egy gyökelméletes szótár, mégsem a szab, hanem a kasza szó az, amit megpróbálnak beleerőltetni.

    „Ennek van genetikai vetülete is, amit Semino Ornella és csoportja bizonyított be, miszerint, a magyarság Európa első telepeseitől származik.”
    Így van, a honfoglalók csak kis hányadát alkották a népességnek már a honfoglaláskor is. Az eleve itt élő népesség magába olvasztotta őket, mint később jászokat, kunokat, német hullámokat, stb. Az érdekes kérdés inkább az, hogy a honfoglalók és az eleve itt lévők között milyen kulturális-, nyelvi kapcsolat volt. A székelyek például állítólag a honfoglaláskor már itt voltak, és magyarul beszéltek.

    „Jani, én nem állítok semmit, de azt te is láthatod, ha érdekel, hogy mi az, amit erőszakkal akarnak lenyomni a torkunkon politikai okokból és mi az, amit tagadnak.”
    Látok ilyeneket, mindig is láttam, ezért fejlődött ki a kritikai érzékem. Attól, hogy valami nem hivatalos, még nem fogom elhinni azt SEM.

    „Ha te ezt nem látod, akkor nincs vita, mert akkor nem is érdemes senkit sem meghallgatnod, mert úgysem érdekel a véleménye sem Czakónak, sem másnak.”
    A véleménye kevéssé érdekel, az érvei már inkább. Csak nem most, mert nincs most időm sok könyvet elolvasni, hogy átfogóan érvelhessek a témában. Most csak a kaszabol szó eredetét kezdtem el megvitatni.

    „Felőlem aztán hihetsz bárkinek, mert gondolom nem olvastad el az összes tanulmányt a kvantumfizikáról, mégis elhiszed a tudósoknak, hogy működik. Miért hiszed el?”
    Valóban nem olvastam el az összeset. Olvastam egy párat, akkor értettem is, de nem tudnék sokat felidézni belőle. Nem hiszem el őket. Azok is csak elméletek, amelyek közül némelyiket reálisnak tartok. Már párszor megbeszéltük, hogy nincsen hitem. Nevezhetjük munkahipotézisnek, ami alapján döntéseket hozok.

    „Ugye te sem vagy nyelvész, csak te is ragaszkodsz valamihez, amit az iskolában tanultál. Az iskolában azt tanítják, amit nekünk meg kell tanulni, ami egyáltalán nem biztos, hogy az az igazság.”
    A kaszabol szó eredetéről semmit nem tanítottak nekem az iskolában. És nem ragaszkodom az elméletemhez, csak minél inkább utánanézek, annál valószínűbbnek látom a helyességét.

    „De mondom, semmi gond ezzel, csak ne ítélkezz azok felett, akik nem hisznek el mindent csupán azért, mert most olyanok ülnek az Akadémia székeiben, akiknek ez a véleménye – hivatalból!”
    Nekem nem az a gondom, hogy azt nem hiszed el, hanem hogy mást meg kritika nélkül elhiszel, majd propagálod.

    „” És ne videókkal akarjon történelmi/tudományos forradalmat csinálni.”
    Hanem mit tegyen? Kérjen katedrát és onnan tanítson? Ezt te komolyan gondolod? Mert ha igen, akkor nagyon naiv vagy.”
    Írásban, hivatkozásokkal tegye fel az internetre a kutatási anyagot. Ha szerinted egy valódi tudós ezt kihagyja, mielőtt videókkal térítene, akkor szerintem te vagy naiv.

  40. Próbáltam utánanézni a kaszab nevű kardnak, de nem találtam hirtelen új infót. Az is egy logikus eredete lehet a kaszabol szónak, bár akkor sem zárható ki a török mészáros szó, mint még korábbi forrás.

    Valaki látott már kaszabot? Érdekes lehet a kasza alakú kard. Eddig csak egy olyan kardot láttam, aminek a belső ívén van az éle, de az sem kasza alakú. A kukuriról írok, a nepáli gurka harcosok tradicionális fegyveréről, ami csonkolásra van kifejlesztve, és kiszélesedik a pengéje a hegye közelében.

  41. 25. Attila (PV)
    „A jár igét sem érezzük külön szónak, hiszen fölszólító módjában („Laci te, / Hallod-e? / Jer ide, / Jer, ha mondom, / Rontom-bontom” stb.) a »jer ide« = »járj ide«.”
    Ne járj ide szórakozni! Most felszólító alakban használtam a jár igét, és mást jelentene, ha a jer szót alkalmaznám. Ha valahova jár valaki, akkor azt rendszeresen teszi. Egyébként meg valahol jár, ha éppen most. Szerintem itt tévúton jár a szerző. A jer-rel ellentétben a jár-nak nincs olyan jelentéstartalma, hogy közelítene, nem is magas hangrendű.

    „hiszen a magyarban a közeli és a közeledő jelentésű szavak rendszerint magas hangrendűek”
    Rendszerint igen. Csak vannak kivételek. Hoz, húz mély hangrendű, pedig közelítő. Megy, küld magas hangrendű, pedig távolodó. (bár a távolodó szavakra nem állította Czakó, hogy mélyek, csak úgy lenne logikus)

  42. Kyra!
    Jani érvelése minden kritikát elbír, és csak egyetérteni lehet vele. Én csak arra térnék ki, hogy semmi krülmnyek között nem keverheted össze a fizikát a nyelvészetel. A fizika egzakt. Ott nem kell hinni, mert minden a napnál világosabban bizonyítva van. A nyelvészet a sötétben tapogatózik. Ott valóban azon múlik sok minden, hogy miben akasz hinni. Éppen ezért én senem foglalkozom vele, senem alkotok véleményt.

  43. 38: Nosza vedd fel velük a kapcsolatot és szerezd meg!
    A te állításod, hogy ilyen tanulmány létezett!
    A neten számos helyen elérhető szövegből egyébként nyilvánvalónak kéne lennie hogy kitaláció, „a világ összes kis és nagy, élő és holt nyelvét” nem vizsgálhatták, olyan nyelvészeti fogalom pedig, hogy „ős-etimon” nem volt.

    De voltak, akik megpróbáltak utánajárni, honnan is származik az idézet… Nos ugyanazon Hary Györgynétől, akitől a szintén hamisnak bizonyult Trefort idézet is eredeztethető!
    http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=127059265&t=9206838

    Ja, és a Semino kutatás (amelyben csupán 45 magyar minta volt!) se arról szólt, amit te állítasz… Ráadásul azóta voltak jóval nagyobb magyar mintaszámú genetikai kutatások, amik jelentősen eltérő haplotípus arányokat mutattak ki a magyar népességben, így valószínű, hogy a Semino minta nem volt reprezentatív.

  44. Jani: „Megnéztem egy magyar-török szótárban, és nem találtam a szab és vág szavakra hasonló török megfelelőt, így a török gyökfejlődést sem látom alátámasztottnak.”

    A magyar nyelv török eredetű szavainak csak kisebb része származik a hódoltság idejéből az oszmán törökből (amit egyébként jelentős perzsa és arab hatás is ért), a honfoglalás előtt a türk nyelvek közül inkább a bolgár-török és a köztörök ágakba tartozó nyelvekkel volt kapcsolatunk, azoknak meg nem leszármazottja az oszmán török nyelv, de persze bizonyos szavakra ott is rá lehet lelni.
    De az „okul” és a „bagázs” speciel francia jövevényszavak az oszmán törökben az „école” (iskola) és „bagage” (poggyász) szavakból, ha jól tudom…

  45. A Kőbe vésett eposzok című könyvben mongóliai monolitok feliratainak a fordítása található. Kánok és kagánok történeteit meséli el. Az az érdekes benne, hogy rovásírással készült, és egy magyar ember olvasta ki a szöveget, ami ótürk nyelven íródott. Nem kapcsolódik szorosan a témához, csak bizonyítja a rovásírás ősiségét, és hogy régebben nem csak a magyarok sajátja volt.

    Avatar
    Igazad van, ezért is furcsa, hogy a szó török eredete ellen ágálnak. Állítólag a honfoglaló törzsek nevei is jórészt türk eredetűek.

    Az okul és bagázs szavakat, mint érdekes hasonlóságokat említettem, nem rendeltem hozzá leszármazást.

    OFF
    Kár, hogy megint nem látszanak a hozzászólások sorszámai.

  46. 46:
    Nem én tettem. A sablont ” frissítették”. De megnézem mit tudok tenni.

  47. 46: Hát persze, hogy a török ellen is ágálnak, hiszen láthattad, a magyar az ősforrás a világ nyelveiben, a török is ebből építkezett, meg a finnugorok is, nehogy már fordítva értelmezd. 🙂

  48. Attila (PV)
    Még egy korábbi hozzászólásodban felsoroltál egyezéseket a magyar és az ógörög nyelv között. Utánanéztem egy angol-ógörög szótárban néhány szónak. Szkennelt, megsárgult lapok, talán nem a magyar őstörténet meghamisítása volt a készítők fő célkitűzése.
    http://www.lexilogos.com/english/greek_ancient_dictionary.htm
    Az első néhány szó után csak a Woodhouse-féle változatot ellenőriztem. Az egész szócikket elolvastam az egyes szavakhoz, nem csak az első jelentést. A kemény, egyenes, száraz, kétely, szomszéd, kém, iker, szülő, óriás, magas szavak ógörög megfelelőit néztem meg. Ezekből csak a száraz szó egyezik a szerző által írttal, a többinél hasonlót sem találtam. Nem ismerem az ógörögöt (bár némely szót örömmel ismertem fel, és jó volt felfrissíteni a görög ABC-t), de elég autentikusnak tűnik a szótár, és direkt a viszonylag egyértelmű szavakat néztem meg, így a közvetítő angol sem lehet nagy probléma.

    48. hubab
    Törökországban jópár emberrel beszéltem, akik érdeklődtek, hogy nálunk hogy is tanítják a két nép kapcsolatát. Nekik azt tanítják, hogy (kb. mint minden nép) a magyar nép is a törököktől származik, de azért vannak ott is alternatívok, akik ezt kétlik. És persze 150 év barátságról tanulnak, nem 150 év megszállásról.

  49. Jani:
    Ez ahogy nézem Neparáczki Endre „A honfoglalók genetikai származásának és rokonsági viszonyainak vizsgálata archeogenetikai módszerekkel” (2017) című PhD értekezésében közöltek angolosított változata.
    Nyelvész oldalról ez kapott némi kritikát: https://www.nyest.hu/renhirek/no-para-no-finnugor (Innen a disszertáció is elérhető. Jó sok kommentben vitázgatnak még a témáról a cikk után is.)
    Abban egyébként nem mond újdonságot Neparáczki, hogy a magyar honfoglalók felmenői közt valószínűleg voltak hunok is, mert a hunok számos népbe beolvadtak birodalmuk bukása után (pl a bolgárokba is). A problémás terminológia inkább a hun magyar azonosság hirdetése, a krónikákra való hivatkozással. Középkori krónikáink közül a legrégebbinek tartottban (Anonymousnál) ugyanis még csak az szerepel, hogy Árpád volt Attila leszármazottja, Kézainál jelenik meg a csodaszarvas legenda, amely szerint a hunok és a magyarok két testvérnép, de ez sem azonosságról ír.
    A Neparáczki, Török (et al) féle kutatásban is azt olvashatjuk, hogy a honfoglaló elit már maga is egy kevert népesség volt, amelyben a 30-40 % ázsiai jellegű gén mellett egy másik jelentős komponens is volt, amit Neparáczki a PhD-jében skandináv-germán kapcsolatként értékelt és a gótoktól származtat. (Mellesleg a krónikáink sehol se említik a vizsgálatban számos mintával részt vevő karosi temetőbe kerültek alapján a felső Tisza vidékre feltételezhető egykori fejedelmi központot.)
    A hun-magyar azonosság hirdetői a hunok magyar nyelvűségét szokták egyébként feltenni, ebben Török Tibor nem követi őket, hisz ő épp a honfoglaló elit és a hunok török nyelvűségét vallja az általad hivatkozott interjúban. Viszont azt ő is elmondja, hogy az eliten kívül a köznépet is elemezni kellene, ugyanis létszámában többszörösét kellett adják az eddig elemzett elitnek, és ha az elit törökül beszélt is, nyelvileg a köznép asszimilálta az elitet az esetek többségében.
    Az avarok magyar nyelvűsége valóban „többször felmerült régész-történész körökben”, de ennek el nem fogadása mögött az áll, hogy a felsorolt személyek érvelései gyakran többlépcsős feltételezés láncolatra épültek, azaz igazolni sem sikerült őket meggyőzően, nem csak a cáfolatok oldalán vannak hiányosságok.

  50. Jani:
    Megjött a kritika a biológus-genetikus Török Tibor nagyívű következtetéseire Bálint Csanád régésztől is:
    http://hvg.hu/tudomany/20170928_balint_csanad_szurrealizmus_genetika_a_honfoglalok_osei_hunok_voltak_reagalas
    A zárszava:
    „A történeti genetika a történettudomány számára egy teljesen új, nagyon értékes forráscsoportot jelent. Ennek teljes elismerésével együtt kérik történészek, régészek és nyelvészek a diszciplínák sajátosságainak és a diszciplináris kompetenciáknak tiszteletben tartását.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük