(1471) Ami a teremtés mellett szól

Tibor bá’ online

 

~q400Sokan vallják, hogy a világ magán viseli a Teremtő keze nyomát olyan értelemben, hogy életet akart létrehozni. Ez a nézet azonban egyoldalú, ezért pontosítást kíván. Ne foglaljunk most állást abban, hogy vajon Isten teremtette-e a világmindenséget, vagy létrejött-e magától, ugyanis ez irreleváns. Amire most kíváncsiak vagyunk, annak pontos megfogalmazása úgy szól, hogy vajon a világmindenség predesztinált-e az élet megjelenítésére? A válasz egyértelmű igen, amivel nehéz nem egyetérteni, de érdemes sorra venni a „bizonyítékokat”, mert meglepő egyértelműséget kapunk.

1) Hő hatására az anyag kitágul, méghozzá meglehetősen egyenletesen, függetlenül attól, hogy az anyag milyen halmazállapotban van. Hő hatására kitágul a gáz, a folyadék és a szilárd test is, csökkenő hőmérséklet hatására pedig az anyag összehúzódik. Van azonban egy kivétel, egy bosszantó kivétel. Ez pedig a víz. A víz miközben hűl, egyre sűrűbb lesz (összehúzódik) csak úgy, mint bármi más. Víznél azonban ez a folyamat +4 °C-on megáll, és ha tovább hűl, akkor újra tágulni kezd. Sőt, mire a víz megfagy, a sűrűsége mintegy 10 százalékkal csökken. Magyarul, a víz, ahogy megfagy, kitágul. Ez a viselkedés teljességgel egyéni. Mi következik ebből? Mindenki tapasztalhatta már, ha egy palackban megfagy a víz, akkor az a palackot szétrepeszti. Ugyanez történik minden más zárt térrel is, amiben víz fagy meg. De mi ennek az élettani hatása? Először is a jég kiterjedése jelentős mértékben okozója az eróziónak. Erózió nélkül a föld felszíne tömör sziklákból állna. Továbbá a tavak, tengerek felszínén megfagyott víz egyszerűen lesüllyedne a fenékre, és végül minden víztömeg fenéktől a felszínig egyetlen jégtömbbé válna, aminek a felső néhány centijét nyáron ugyan megolvasztaná a meleg, de télen újra fagyna. A víz e meglehetősen rendhagyó tulajdonsága nélkül az élet kialakulása lehetetlen lenne, természetesen nemcsak a Földön, de bárhol a világmindenségben.

2) Az élet véletlenszerű megjelenése matematikailag lehetetlen, mert az aminosavak összerendeződésére az esély, hogy az egy „felhasználható” fehérjemolekulához szükséges sorrendben történjen, biológusok kalkulációja szerint egy a 10^40.000-hez. Tudom, hogy mindenki tudja, de nem bírom ki, hogy ne írjam le újra. Ez a 10^40.000 egy akkora szám, ahol az egyes után negyvenezer nulla következik. Na most, egy ilyen könyvoldalra körülbelül kétezer nulla fér fel. Ezek szerint az összes nulla húsz oldalon férne el. Bevallom, én a magam részéről ezt a számot nem tudom elképzelni. Egy biztos, az egyenként százmilliárd csillagot tartalmazó százmilliárd galaxisban helyet foglaló összes atom száma jóval kisebb ennél a számnál. A véletlen tehát szóba se jöhet. Ha tehát a spontán kialakulás nem lehetséges, akkor mi? Véleményem szerint az egyetlen logikus feltételezés, hogy az atomok valami módon „tudják” mi a cél, és annak elérése érdekében a valószínűséget messze meghaladó módon „besegítenek”. Ezért van az, hogy a molekuláris konfigurációk a valószínűséget messze meghaladó módon jönnek létre. Azt is mondhatnánk, hogy az atomok be vannak „programozva” az élet kialakítására. Tudjuk tehát, hogy mire vannak beprogramozva, de nem tudjuk, hogyan. Részletesebben: az élettelen anyag pontosan úgy viselkedik, mintha létre akarná hozni az élő anyagot, ezért aztán az atomok, molekulák „összedolgoznak” a cél eléréséhez. Ez az „összedolgozás” pedig csak úgy képzelhető el, ha van közöttük valamifajta kommunikáció, ami független attól az anyagi világtól, amit mi ismerünk. Illetve van az anyagnak egy olyan belső tulajdonsága, aminek ismereteink szerint külső jele nincs. Bárhogy legyen is, az anyag ­egyértelműen predesztinált az élet megjelenítésére. — Ezzel kapcsolatban érdekes észlelni, hogy a biológusok jóval merészebbek az asztrofizikusoknál. Csak néhány példa: 1958-ban (!!!) a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársai, Gary Steinman és Marian Cole megjelentettek egy cikket egy tudományos folyóiratban. A cikkből idézem a következő mondatot: „A bio­lógia számos területén megfigyelhető egy beépített predesztináció.” Kollégáik, Cyril Ponnamperuma és Sidney Fox hasonlóképpen vélekedtek: „Az atomok eredendő tulajdonsága az élet kialakulására történő törekvés.” – illetve – „A peptidláncok kialakulása minden, csak nem véletlenszerű.”

3) Az Ősrobbanást követve az anyag nem csak úgy „esztelenül” robbant szét, mert abból soha nem lett volna világmindenség. A szétrobbanás „ésszel” történt, kiszámított módon. Ezt nevezzük „kismértékű inhomogenitásnak”, ami lehetővé tette, hogy az anyag nem repült szét összekapcsolhatatlanul, hanem anyag „szigetekbe” rendeződött, amik később galaxisokká által össze. Az inhomogenitás precíz mértéke pont olyan volt, hogy a mi világunk, a majdani élet megjelenésének lehetőségével bíró világ alakulhasson ki.

4) A természet négy alapvető erejének egymáshoz viszonyított nagysága meglepő. Hogyan is volt?

Gravitáció: értékét egynek véve        —>                1     akkor

Gyenge magerő relatív értéke            —>         10^34

Elektromágneses erő relatív értéke    —>        10^37

Erős magerő relatív értéke                   —>       10^39

Akkor most elmélkedjünk el a látottakon. Az egyértelmű, hogy a gravitáció nagyon kilóg a sorból. Nem arról van szó, hogy a másik három erő oly nagyon egyforma lenne, de mégis egymáshoz „elfogadható” közelségben vannak. Ezzel szemben a gravitáció…

Rugaszkodjunk neki még egyszer. Mondjuk, én egy kozmikus festőművész vagyok, és kedvem támad alkotni egy csendéletet, aminek tárgya négy cica egy kosárban. Három cica körülbelül azonos méretű, méter nagyságrend körül. Ezzel szemben a negyedik cicát egy „kicsit” nagyobbra festem, mondjuk úgy 10^35-szer nagyobbra. Mekkora is ez? Hát kérem a negyedik kiscicát akkorára festeném, hogy az egyik lába hozzáérne a kosárhoz, a feje az ismert világmindenség szélén, úgy 15 milliárd fényévre, míg a farka kilógna a világmindenség szélén túlra, egy további 15 milliárd fényévnyi távolságra. — Persze egy ilyen őrült csendéletet el se lehet képzelni, de arra jó, hogy érzékeltessem az erők nagyságbéli eltérésének rendkívüliségét. Ha én egy ilyen csendéletet megfestenék (ami még elméletileg se semmi), akkor minden ésszel rendelkező lénynek az lenne az első kérdése, miért van ez a szédítően nagy eltérés. Mit akarok vele ábrázolni, mit akarok vele kifejezni, egyszóval miért és miért és miért? Én persze piszkosul törném a fejem, hogy ki tudjam vágni magam ebből a lehetetlen helyzetből, elvégre azt mégse mondhatnám, hogy fogalmam sincs, nyilván nem vagyok normális. Ugyanis egy racionálisan gondolkodó lény ok nélkül nem tesz semmit. — Felteszem tehát a kérdést, mi a racionalitás abban, hogy a kölcsönös tömegvonzás ereje ilyen rendkívüli módon eltér a többitől? A válasz ­meglepően egyszerű. Az Ősrobbanásból kiindulva az élet kialakítására alkalmas világmindenség más gravitációs érték mellett nem jöhet létre. Pontosan úgy nem, ahogy a precízen kiszámított inhomogenitás nélkül sem.

Álláspontom szerint az eddig felsoroltak tökéletesen meggyőzőek, és persze a felsorolást folytathatnánk, de nincs sok értelme. Akit ez meggyőz, annak elég ennyi. Aki nem hagyja magát meggyőzni, annak tízszer ennyi se elég, de azért a vicc kedvéért még egyet.

5) Az istenfélők szerint (nevezzük őket most így) Isten teremtette a világot kb. 6000 évvel ezelőtt. Hogyan? Hát előbb az embert (Ádám), majd annak bordájából a nőt (Éva), aztán meg az állatokat szép sorban. Igaz, a Biblia szerzői abban az időben még nem tudhatták, hogy az élőlények száma sok millió. Éppen ezért Noé is csak néhány nagyobb állatot mentett meg, szó se lehetett a sok millióról, baktériumokról, vírusokról, stb., de igazából nem kötekedni akarok. Tény az, hogy az Isten az állatokat szépen egymás után teremtette, nincs közöttük két egyforma, legfeljebb hasonló (pl. nagymacskák). Ezzel szemben a proton és elektron, bár tömegük három nagyságrenddel eltér, ami arányukat tekintve olyan, mint elefánt mellett az egér, töltésük tökéletesen azonos (természetesen nem előjelüket, hanem mértéküket tekintve), mondom tökéletesen azonos. Kell is, hogy az legyen. Különben nem működne a verkli.

_____________________________________________________________
_____________________________________________________________
____________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

57 gondolat erről: „(1471) Ami a teremtés mellett szól

  1. “Különben nem működne a verkli.”
    Itt a lényeg. Miért van ez így, amaz meg amúgy.. Ha ugyanis nem így lenne, nem lennénk itt.. nem lenne élet.
    De csak látszólag érv Isten mellett.
    Tegyük fel léteznek párhuzamos világok. Lehet olyan, ahol mások az állandók és nincs élet… azokban az univerzumban nincs megfigyelő, aki csóválhatná a fejét, hogy ejnye, itt valami nem stimmel… ahol meg van élet, ott nyilván lehet csodálkozni, ejnye, mennyire stimmel itt minden.
    Persze adódhat itt egy-két érdekes kérdés… ha léteznek párhuzamos világok, vajon mindegyikben van Isten? Esetleg van olyan, ahol még szabad akarat is akad?

  2. “Annak a valószínűsége, hogy élettelen anyagból egy élő sejt alakuljon ki, kisebb, mint annak a valószínűsége, hogy egy orkán végigsöpör egy roncstelepen, és összeállít egy működőképes Boeing 747-es repülőgépet” Fred Hoyle

  3. “Hát előbb az embert (Ádám), majd annak bordájából a nőt (Éva), aztán meg az állatokat szép sorban.”

    A pontosság kedvéért: az állatokat előbb teremtette, mint az embert. Legalábbis az írások szerint 🙂

  4. 1:
    Nem olvasol figyelmesen. A véletlenszerű kialakulás esélye 1:10^40.000-hez.
    Van 100 milliárd galaxis = 10^11
    Egy galaxisban lévő csillagok száma = 10^11
    egy csillag körül keringő bolygók száma átlagosan 10^1.
    Van tehát 10^12 darab bolygó
    Egy bolygó átlagos tömege = 10^28 gramm
    Az összes bolygó tömege = 10^40 gramm
    Egy csillag átlagos tömege = 10^34 gramm
    Az összes csillag tömege = 10^45 gramm
    Az univerzum teljes tömege kb. = 10^85 gramm
    1 gramm tömegben lévő atomok száma átlagosan = 10^25 db
    A teljes univerzumban lévő atomok száma kb. = 10^110 db
    Akkor most van fogalmad, hogy mit jelent a 10^40.000 variáció. A földi élet véletlenszerű kialakulása matematikailag simán lehetetlen “rásegítés” nélkül.

  5. Tibor bá, köszönöm ezt a posztot. A 2) ponthoz az a kérdésem, Tibor bá, hogy van-e olyan labor (vagy bármilyen tudományosan kontrollált) kísérlet, amiben igazolták, hogy a létező aminosavak a 10^40 000-nél nagyobb valószínűséggel állnak össze működő fehérjévé.

    Egyetértek, hogy a véletlen szóba sem jöhet. De azon kívül, hogy az atomok “tudják”, hogy mi a cél, és “besegítenek”, szerintem legalább ilyen logikus az a feltételezés, hogy a Teremtő nem “vette le a kezét” a világról az ősrobbanás után, hanem amikor úgy látja jónak, besegít, és úgy rendezgeti azokat az aminosavakat, hogy kijöjjön az élet.

    +1 adalék a finomhangoltsághoz: az univerzum tömege és a robbanás kezdeti sebessége pontosan úgy lett beállítva, hogy az univerzum parabolikus pályát járjon be. Ha a sebesség kicsivel nagyobb lett volna, hiperbolikus pályán szétmegy minden anyag, és nem lett volna esélye összeállni galaxisokba-csillagokba-bolygókba. Ha egy kicsit lassabb lett volna, akkor elliptikus pályán önmagába zuhan, mielőtt esélye lett volna az élet kialakulásának. Itt is pengeélen táncolunk.

  6. 5:
    A biológusok a molekulák szerkezete, benne szereplő különböző elemek atomjainak a száma alapján kalkuláltak. A 10^40.000 természetesen egy elméleti szám, ahol a nagyságrend kb. rendben van. A biológusok között egyetértés van ebben a témában. A véletlenszerű életet adó összeállás elképzelhetetlen. Hogy mégis van élet, na itt lehetnek eltérő válaszok. Az abszolút kemény ateisták szerint nem lehetetlen 10^40.000 párhuzamos világmindenség, amelyek közül egynél (a mienk) kijött az élet. Persze a papír mindent elbír, de illogikus ilyen pazarló elrendezést feltételezni. És akkor még ott a kérdés, hogy ezt a töménytelen világmindenség honnan lenne? Sokkal egyszerűbb (Ockham borotvája!) azt feltételezni, hogy az anyagba “be van oltva” az élet megjelenítése.

  7. 6: Ezt az én kommentemre válaszoltad? Mintha nem arra reagálnál. Ebben egyetérünk.

    Jól értem, hogy a 10^40 000 valószínűtlenség arra vonatkozik, hogy ha rendelkezésre állnak a megfelelő aminosavak, akkor ezekből “élő”, vagyis önreprodukcióra, életre képes fehérje álljon össze? És akkor még ehhez hozzájön az aminosavak véletlenszerű kialakulásának valószínűtlensége, majd az, hogy a reprodukcióra képes aminosav tovább fejlődik, kialakul a DNS, a sejthártya, és az egész minimális rendszer, amit ismerünk. Vagy ez már mind benne van a 10^40 000-ben? (Végső soron mindegy egyébként.)

    Az a kérdésem, hogy hamár feltételezel egy tudatos Teremtőt, aki mindezt elindította, akkor nem egyszerűbb elképzelni, hogy ez a Teremtő immanens módon kíséri is a teremtett világot, mint hogy az egyébként elég pontosan ismert szerkezetű atomoknak van valami rejtélyes tudása arról, hogy mit kell csinálniuk?

  8. 6: “az anyagba “be van oltva” az élet megjelenítése”

    Nézhetjük így is, ahogy te gondolod. A kémia egyértelmű szabályok szerint működik, az atomok, gyökök kapcsolódása objektíven magyarázható, az atom szerkezetből levezethető. Hogy ezeket a szabályokat valaha egy isten alkotta volna meg? Akár ÍGY IS LEHETNE, DE A NAGY KÉRDÉS, HOGY MI A FENÉNEK? Azért hogy legyen élet, legyen ember? Ez miért jó annak a bizonyos istennek?

    Bár tudjuk, Isten útjai kifürkészhetetlenek.

    Szóval szerintem egyszerűen összekevered az okot az okozattal. Az adott körülmények között olyan a világ, amilyen, és el sem tudjuk képzelni, hogy másmilyen is lehetne. Nem azért alakult ki az élet, meg minden más, mert valaki annak idején a kezdeti paramétereket beállította. Számomra legalábbis hihetetlen egy olyan szintű hatalommal és tudással rendelkező intelligencia, ami erre képes lehetett volna. Erre csak egyetlen magyarázat lehetne, ha a való világ sokkal hatalmasabb lenne, mint amit ‘látunk’ belőle.
    Emberközpontú világképünk van – persze teljesen érthető módon.
    Lehet, hogy a teljes világunk galaxisokkal meg mindennel együtt csak egy ‘vízcsepp’ egy tárgylemezen valakinek a mikroszkópjában?

  9. 8: Nem érted az állítást. Az atomok héjszerkezetéből következik az, hogy egymással hogyan tudnak kapcsolódni, és ezek a kapcsolódások, vegyületek milyen energiaállapotokat képviselnek. Ha két molekula összekapcsolódva kisebb energiájú állapotba kerül, mint külön-külön, akkor egymás mellé téve őket reagálni fognak, és összekapcsolódnak az új vegyületté. Ez történik pl. amikor H-t égetsz.

    Az aminosavak összekapcsolódásánál ez az energia meglehetősen kicsi, és nagyságrendileg független az összeállt aminosavak sorrendjétől. Ismerve a kémiát, ki lehet számolni, hogy a megfelelő aminosavakat összekeverve milyen valószínűséggel lesz abból élet. Ez az, amiről kiderült, hogy 1:10^40 000 valószínűtlenségű. És ez csak egy jelenség a sokból, ami a biokémiát alkotja, és aminek a létrejötte elképzelhetetlen véletlenül.

    Ennek a magyarázatára itt három teória merült fel:
    1. Tiborbá: Az anyagba a kémiai potenciálokon túl bele van kódolva egyfajta predesztináció az életre.

    2. Observer: végtelen sok párhuzamos világegyetem van, amikből épp abban élünk, amiben lehetőség van az életre

    3. Ábel: A teremtő nem hagyta magára a világot, hanem folyamatosan jelen van, és aktív (bár minimális energiájú) beavatkozásokkal segíti az élet kialakulását és fejlődését. Ebben a szemléletben a teremtés nem ért véget a nagy bummal, hanem folyamatosan tart azóta is.

  10. Tibor’bá

    “Tudjuk tehát, hogy mire vannak beprogramozva, de nem tudjuk, hogyan.”

    És a programozás “emberi” logika szerint feltételezi a programozót.
    Ha igyekszem kompromisszumot kötni, akkor a Teremtő talán maga a program. (Isten az Istentől, világosság a világosságtól…)

    És innen kezdve csupán arra kell redukálni a hívők-nemhívők vitáját, hogy ezt a Programot mennyire személyes tulajdonságokkal ruházzuk fel.

    Az nyilvánvaló, hogy durván nem mehetünk szembe a Program paramétereivel, például a gravitáció hat ránk, ha elesünk, megütjük magunkat, vízre és élelemre is van szükségünk, satöbbi. Aztán vannak “finomabb” dolgok is… ez az erkölcs…
    Egy darabig el lehet lébecolni a Program ellenében, de végül lefagy az alkalmazás…

  11. 9: Azon kezdtem el gondolkodni, hogy ezek a hipotézisek mennyire vizsgálhatók a tudomány módszereivel.

    A Tiborbá-féle hipotézist szerintem úgy lehetne vizsgálni, hogy a biokémikus kiválaszt egy olyan reakciót, ami szerinte predesztinált, nem véletlenszerű. Kiszámolja, hogy tisztán az elektronpályák ismerete alapján milyen valószínűséggel milyen vegyületek jönnének létre, és végrehajtja a kísérletet. Ha a valóságban létrejövő molekulák statisztikailag szignifikánsan eltérnek az ellenőrzött számítástól, akkor a predesztináció bizonyítható.

    Az Observer-féle hipotézisnél az a kérdés, hogy a párhuzamos világegyetemek között van-e bármiféle kölcsönhatás, létezik-e átjárás, vagy legalábbis átlátás, információcsere. Ha igen, akkor vizsgálható, ha nem, akkor nem.

    Az én hipotézisemre talán Ti tudnátok tudományosan megalapozott tesztet javasolni. Nekem az jut eszembe, hogy meg kell próbálni kommunikálni a feltételezett Teremtővel. Ja, ezt imának hívják, és többmilliárdan csináljuk nap mint nap. Az a kérdés, mi kell ahhoz, hogy ezt a tevékenységet tudományosan vizsgálni lehessen.

  12. 9. Az Ábel féle világképet, hogy a Teremtő a “folyamaton tartja kezét” , meg Tiborbá indító program teóriáját talán összefésülné, hogy ha feltételezzük a Teremtőt, feltételezhetjük azt is, hogy az IDŐ-t is ő teremtette ill. kezeli. Tehát nem “folyamat” van számára kezdettel és véggel, mert a Teremtő magában foglalja az idő minden pillanatát, ahogy a teljes világmindenséget is.

    Ezt példa arra is, hogy én is el tudok képzelni sok mindent, de nem biztos, hogy mindjárt hiszek is benne.

    Abban sem vagyok biztos, hogy hogy egy ilyen Teremtőt feltételezve szándékait kellene, lehetne keresnünk. Lehet annyira foglalkoztatja a világmindenség alakulása, mint bennünket, hogy beleinkben mikor, hol alakul ki egy buborék.

  13. A poszt azt mutatja számomra, hogy minél racionálisabban gondolkodik az ember, annál racionálisabb magyarázatra van szüksége, hogy elfogadja az irracionálist. 🙂

  14. Observer és Ábel:

    Kedvenc elképzelésem, hogy a teremtőnek volt egy ötlete, hogy ilyen és ilyen kezdeti feltételek mellet vajon mi fog történni? tehát egy nagy kísérlet vagyunk. De akkor a teremtő ebbe nem nyúlhat bele menet közben. És vajon kiért kísérletezik? Talán azért, hogy ki tud-e alakulni egy olyan intelligencia, mint amilyen ő maga vagy hasonló. — Ez persze roppant emberi gondolkodás, de el lehet vele játszani. Minden esetre az isteni gondoskodás KIZÁRVA.

  15. Az alapideológia a programozott atomok, anyag vagy akármi logikusnak tűnik a müszaki és vagy fizikus szemmel tekintve. De mit kezdjünk a hittel, ami a vallások alapját képezi. Ha azt gondoljuk hogy bizonyos csoportok számára kitünő irányító és más célra is felhasználható eszköz jó ez még elfogadható. De az egyének külön egyedi hite valamiben-valakiben már kétes. Ami az egészet megkülömbözteti a fenti vallás jellegű csoportoktól az hogy minden egyes esetben amikor ima, fohász stb. után az illető
    meggyógyul (orvosilag kimutathatóan) akkor hova teszem a fenti hozzászólásokban “nem tudom bizonyitani a teremtőt” megállapítás. Akkor micsoda a hit?? Racionális vagy irracionális dolog.????

  16. 11:
    Az ima hatékonyságával kapcsolatban voltak nagyon érdekes kísérletek. Az eredmény NULLA. A kórházban fekvő betegek semmivel se gyógyultak jobban azért, mert tízezrek napokon át imádkoztak értük (kontroll csoport mellett). Kivéve, amikor a betegek tudtak az imádkozásokról. Ebben az esetben a gyógyulások száma valóban megnőtt, de ez természetesen pszichés hatás volt.

  17. 14: “Talán azért, hogy ki tud-e alakulni egy olyan intelligencia, mint amilyen ő maga vagy hasonló.”

    Ez egy jó gondolat. Viszont, ha a közelébe jutunk, van egy tippem, hogy megyünk a kukába. Isten nem társat keres /ha azt akarna, teremthetne magának/, hanem arra figyel, nehogy lelökjék a trónjáról… 😉 😀

  18. 4:

    10^40.000 értem én… De ha összevetjük azzal, hogy akár végtelen számú világ létezhet, akkor nincs probléma. A végtelenbe simán belefér ennyi.. akár végtelenszer is.
    De mondok mást. Ha csak ebben az univerzumban gondolkodunk, de feltesszük, hogy végtelen, akkor megint nincs gond.Vannak ilyen elméletek, bár a Standard modell mást mond.
    A tudomány fejlődik és nyilván az élet keletkezéséről is lesznek új elméletek, hiszen ez valóban erősen vitatott kérdés.
    Ha valakit érdekel (összefoglaló egy 1997-es vitáról): http://www.enzim.hu/~szia/eletvita.html

  19. 12. Csont

    Szerintem sokat segít, ha az időt úgy képzeljük el, mint egy magnószalagot a kézben.
    Rajta van az egész mű egyben, de kell egy “koncepció” egy gép, ami széthúzza és értelmessé teszi… ez a magnó, és “értelmezhetjük” azt ami a szalagon van.
    Hogy mi kerül a szalagra, az pedig a “hangmérnöktől” függ.

    Ez alapján a “világ teremtése” nem más, mint befűzni a szalagot a gépbe és megnyomni a START gombot… és akkor már az Ősrobbanás elméletére sincs szükség.

    És akkor maga az ÖRÖKKÉVALÓSÁG is könnyebben érthető.
    Az IDŐ egy koncepció, ami széthúzza az eseményeket, hogy tanulmányozni tudjuk őket. De az események adottak.

  20. 17. Observer

    “Isten nem társat keres /ha azt akarna, teremthetne magának…”

    Pedig szerintem pont azért teremtette a világot.
    Teremthetne egy társat, de az csak egy tükörkép lenne.
    A szabad akarattal viszont valódi társat alkotott, amelyik időnként “vitatkozik” is vele…

    Ezt támasztja alá egy matematikai elmélet, a Turing Gépek kapcsán.
    Az elmélet azt feszegeti, hogy lehet-e olyan automatát készíteni, amelyik képes önmaga reprodukálására.
    Neumann szerint lehetséges, sőt saját hibáját javítani is tudja, de ehhez közel végtelen alatrész szükséges.

  21. 14: Értem én, hogy Te kizárod, csak azt nem tudom, milyen alapon. Hogy valamit kizársz, az jóval erősebb állítás, mint hogy nem hiszel benne.

    16: Érdekes, vajon a Teremtő mért nem akarta ezekben a kísérletekben megmutani magát.

    19: Ez magnó-kép egy nagyon mechanikus, nagyon leegyszerűsítő elképzelés. Persze vonzó, hiszen szeretjük a dolgokat egyszerűnek látni, de nagyon úgy néz ki, hogy a valóság nem egyszerű.

    A kvantummechanikából az derül ki, hogy a világ nem determinisztikus. Innentől kezdve a szalag, a sors nem eleve létező, hanem folyamatosan alakul. És nem csak a hangmérnök alakítja a tartalmát, hanem mindenki és minden elemi kölcsönhatás, ami létrejön.

    17, “Isten nem társat keres /ha azt akarna, teremthetne magának…” – hát, ugye pont erről van szó, hogy teremt magának. Hogy ez a társ megfelelő-e, az pedig egyáltalán nem csak az intelligenciáján múlik, hanem pl. azon is, hogy együttműködő-e, jó-e vele lenni, vagy le akarja-e taszítani a Teremtőt a trónjáról…

  22. A víz fantasztikus tulajdonságait nem vitatva, véleményem szerint nem szükséges az élet kialakulásához, hogy fagypont körül ilyen módon változzon a tulajdonsága, mert végsősoron az élethez nem kell jég, ezért egy olyan bolygó tökéletesen alkalmas, aminek egy részén sosem fagy meg a víz.

    A fehérjék: van 20 aminosav. Ezek tetszőleges sorrendben kapcsolódhatnak, de két aminosav kétféleképpen kapcsolódhat egymáshoz (ezek egymás izomerjei). Ha x db aminosav alkot egy fehérjét, akkor 40^x=10^(1,6x) db lehetőségünk van. Ha ez egyenlő 10^40000-nel, akkor x=25000. Ezek szerint 25000-nél kezdődnek a valamire való fehérjék.

    A gravitációs és elektromágneses kölcsönhatás aránya: Vegyünk két protont, tegyük őket 1 m távolságra, és nézzük meg a köztük ható elektromos taszítóerő és a gravitációs vonzóerő arányát: k*q^2/g*m^2=10^36. De miért pont protonnal számoljuk ki? Miért nem kvarkkal? Vagy elektronnal? Persze ezekkel is ki lehet, de akkor más arányokat kapunk. De igaz marad, hogy a gravitációs erőnél nagyságrendekkel nagyobb a többi erő. De fordítsuk meg a dolgot. Mi van, ha nem a gravitációs erő kicsi, hanem a proton töltése óriási, a tömege pedig kicsi. Önmagában nem létezik kölcsönhatás, kell valami, ami kölcsönhat. Ha nem a protont választom, hanem homokszemet (1 mikrogramm), ami 1 többletelektronnal rendelkezik, akkor a két erő aránya 3.

    Zárszóként: a tudomány is foglalkozik ezzel a témával, a neve kozmológiai antropikus elv. Ehhez pedig szeretnék egy cikket ajánlani: http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz0810/hrasko0810.html

  23. 4.
    Tibor-ba
    Csak a pontositas vegett, az egesz univerzum alatt ugye a jelenleg belathato univerzumra gondolsz. A szamok se teljesen stimmelnek, a belathato univerzumban a barionok (kvarkokbol felepulo reszecskek) becsult szama 10^80 (Penrose). Jo, a 10^40000-hez kepest tokmindegy.
    A teljes univerzum valoszinuleg vegtelen, legalabbis semmi nem utal arra, hogy veges lenne. A Nagy Bummot nem ugy kell elkepzelni, hogy a ter egy pontbol indult ki a kezdetekkor es folyamatosan tagult, mig ma mar 13.7M fenyev sugaru gomb. Ez a belathato univerzumra ervenyes csak. A teljes univerzum mar a Nagy Bumm pillanataban vegtelen volt.
    Errol persze lehet filozofiai vitakat nyitni, de a teny az, hogy az egyenletek megoldasaibol amivel leirjak az univerzum tagulasat ez jon ki. Persze lehet hogy az egyenletek rosszak, de a jelenlegi megfigyelesek alapjan ezek az ervenyesek.
    Szoval ha a teljes univerzumra gondolunk akkor az 1:10^40000 valoszinuseg azt jelenti, hogy az elet vegtelen sok helyen letrejohetett valahol az univerzumban. Ezek a helyek persze joval messzebb lehetnek egymastol mint a belathato univerzum merete.

    OFF
    nagy szamok: van ugye a googol, ami nem mas mint 10^100. Aztan van a googolplex, ami 10^googol. Ez mar egy eleg nagy szam, elkepzelni is nehez. Ezt lehet folytatni: googolplexplex = 10^googolplex
    Namost van egy olyan szam, ami olyan nagy, hogy a googolplexplex egy porszem se hozza kepest es semmilyen ilyesfajta ugyeskedessel nem lehet leirni, viszont veges, es egy matematikai bizonyitasban hasznaltak. Ha valaki tenyleg eleg bator, nezzen utana hogy mekkora is Graham’s Number.
    END OFF

  24. “A teljes univerzum valoszinuleg vegtelen, legalabbis semmi nem utal arra, hogy veges lenne. A Nagy Bummot nem ugy kell elkepzelni, hogy a ter egy pontbol indult ki a kezdetekkor es folyamatosan tagult, mig ma mar 13.7M fenyev sugaru gomb.” – Azért ezt így kijelenteni elég bátor dolog.

    Az általános relativitáselméletből tudjuk, hogy a teret és az időt az anyag hozza létre. Vagyis a nagy bumm -ban az anyaggal együtt jött létre az idő és a tér is. Hogy mi volt előtte, vagy azon kívül, arról semmit nem tudunk, már az is értelmezhetetlen, hogy mit jelent az, hogy előtte, hiszen az idő is az anyaggal együtt született.

    Hogy véges-e a világegyetem, vagy végtelen, azt a mérések alapján eddig nem tudták eldönteni, a kettő határán egyensúlyoz. Mindenesetre emberi ésszel sokkal könnyebb a végtelen világegyetemet elképzelni – hiszen ha véges, mi van “mögötte”.

  25. 24.
    Legyszives probald meg ertelmezni, hogy mit irtam le. Senki nem irt semit a Nagy Bumm elottrol.
    A vegtelenseggel kapcsolatban nezz utana a legujabb (utobbi 15 ev eredmenyei) mereseknek.
    Egyebkent siman el lehet kepzelni veges de hatartalan univerzumot. Probalj meg leesni a Fold szelerol, nem fog menni. Megis veges a felszine, nem?

  26. 25.Talán Paul Daviestől olvastam hogy,a jelek szerint az univerzum anyaga véges tömegű,de ha elindulsz egy adott irányba, akkor sohasem jutsz a végére.(önmagába visszahajló tér).
    A kora sem lehet végtelen.A proton bomlás miatt( itt is rengeteg nulláról volt szó az évek terén) végül minden anyag,-a szabálytalan aszteroidák is ,,legömbölyödnek,,.Végül elpárolognak.
    akárcsak a fekete lyukak,amelyek szintén elfogynak egyszer, és a végén csak sugárzás fogja kitölteni a teret.
    ,,Ég és föld elmúlik,,- mondá Jézus,összhangban a tudósok nagy részével.
    A lényeg az hogy miért is filozofál az ember a teremtésen?
    Értelmet keres az életének.A 60-80-90 év nem túl kielégítő perspektíva.
    Legtöbben úgy gondolják, hogy valami van a háttérben, de igazából a legtöbben azt várják el hogy egy emberiséget átyolgató-pátyolgató lény legyen a felhők felett.
    Én ennek kevés jelét látom, bár személyes sorsukban sokan találhatnak túl nagy szerencsének tűnő elemeket.
    Ugyanez persze megvan negatív előjellel a pecheseknél.
    A vita eldöntetlen marad szerintem.
    Az ateistát semmi sem győzi meg, a hívőt semmi sem tántorítja el.
    Az én személyes ateizmusom kezd megszűnni az utóbbi időben.
    Lehet hogy öregszem? 🙂
    De azért a teremtővel abszolút nem vagyok elégedett.
    Jobb világot is el lehet képzelni.

  27. 21:
    “Érdekes, vajon a Teremtő mért nem akarta ezekben a kísérletekben megmutatni magát.” — prekoncepció!

  28. 26:
    Jobb világ alatt gondolom azt érted, ahol az emberiség boldogabb, nincs háború, stb. Csakhogy mi nem számítunk, csak ezt nehéz elfogadni.

  29. “Illetve van az anyagnak egy olyan belső tulajdonsága, aminek ismereteink szerint külső jele nincs.”

    Ha arra gondolunk, hogy a holt anyagból miként lesz élő, akkor kézenfekvő hogy az anyag tartalmazza az élet információját. Nos, az információ egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy fizikai eszközökkel nem mérhető.

    Az ilyen dolgokkal a matematika fraktálokkal foglalkozó része és az informatika “procedural generation” ága foglalkozik. Ahol,
    -egy kiinduló adathalmazon (vö: anyag)
    -bizonyos matematikai műveleteket (vö: fizikai törvények)
    -sokszor egymás után hajtanak végre (vö: idő)

    A végeredmény két dolog miatt is megdöbbentő:
    -elég egy-két nagyon egyszerű kiindulási feltétel és némi idő, hogy a végeredmény valami nagyon összetett legyen.
    -ha a világot jobban megnézzük, akkor látható, hogy a fraktálok csak úgy nyüzsögnek benne!

    pár példa: fák,madárrajok röpte, szentjánosbogárrajok villogása, internet, emberi agy,emberi társadalom (6 kézfogásos távolság stb.)

    Van egy spurim, hogy Douglas Adamsnak volt igaza és a mindenható nem valami sci-fi csodalény, hanem valami olyan banális dolog, amit azért nem látunk, mert túl egyértelműnek tűnik. Pl: 42. 🙂

  30. Ami a teremtés mellett szól: az EMBER, aki hinni tud Istenben és a teremtésben. Ez egy világlátás, amely egy életút ismereteinek és tapasztalatainak eredménye. Tiszteletben tartva mindenki világnézetét, szent meggyőződésem, hogy a világmindenség lényege a szeretet megélése szeretet kapcsolatokban. Isten szeretetből teremtette a világot, hogy megossza velünk a szeretet megélésének csodáját. Az egyén szempontjából teljesen értelmetlen minden más megközelítés. Mindannyiunk életének legfontosabb értelme, hogy szerethetünk valakit és szeretve vagyunk valaki által. Az élet ajándéka, a létezés csodája, amit megélhetünk, miközben szeretet adhatunk és elfogadhatunk és rácsodálkozhatunk a teremtett világ nagyszerűségére, megélhetünk ezernyi találkozást másokkal és ezáltal önmagunkkal is, miközben Istenről is képet alkothatunk, gyűjtve ismereteinket, élettapasztalatainkat különféle tálentumokkal felvértezve.

    Ha nem ezért született a világmindenség, az élet és az ember, akkor mi értelme van bárminek is? Vizsgálhatunk, tapasztalhatunk-e ennél jelentőségteljesebb produktumot a világegyetemben vagy egyáltalán el tudunk képzelni magasztosabb értelmet ennél? Ez a létező csoda mindent felülmúl! Ha meg akarjuk fejteni a világmindenség titkát, ezen érdemes elidőznünk.

  31. 30: “a világmindenség lényege a szeretet megélése szeretet kapcsolatokban”

    Mond ezt annak, akinek legközelebb elvágják a torkát az IS gyilkosai. Biztos egyetért majd veled.

  32. “Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.” [Móz 1.1]

    A fizikusok szerint “kezdetben” volt az anyag. Az ősrobbanás pillanatában “teremtődött” meg a tömeg és az idő. A mai tudásunk szerint a Világegyetem tágul, de valamikor össze volt sűrűsödve egy igen kicsi térfogatra. Na de mi okozhatta ezt és az ebből következő ősrobbanást?

    Nagyon sok kérdésre még keresik a választ a fizikusok, de az általános alaptételeket nem lehet áthágni. Ti. semmiből nem lesz semmi. Anyag mindig is létezett, hogy milyen formában? Anyagi formában 🙂

    Nehéz felfogni a végtelent.

    Einstein volt az utolsó olyan fizikus, aki az általános relativitás elméletével megalapozta a jelenlegi ismereteinket erről a témáról. Az elméletek persze néha lukasak lehetnek, de ezt például nem rójuk fel Newtonnak.

    Egy ide illő idézet Einsteintől, aki – mint tudjuk – nem hit Istenben de mindig vele példálózott:

    “Ha Isten teremtette a világot, biztosan nem az volt a legfőbb gondja, hogy számunkra érthetővé tegye.”

  33. 31: Observer! Ezt Neked mondom, ha vannak szeretteid és gyakorlod is a szeretetet. Akinek elvágják a torkát, amíg élt, neki is az volt a legfontosabb az életében, amit szerettei körében töltött, sőt gyilkosa életének is azok a legcsodálatosabb pillanatai, amikor megtapasztalhatta a szeretetet, ha egyáltalán volt ilyen pillanat az életében. Nem tudhatjuk, milyen volt az életútja, ami ide vezette.

  34. 30:
    Te a porba ragadt emberi gondolkodás tipikus példája vagy. próbáld felfogni, NEM SZÁMÍTASZ. Csak egy hangya vagy, akikből százat taposok el az egyik cipőmmel, ha nem figyelek oda.

  35. Tibor bá! Ha már Te írtad ezt a posztot: Ami a teremtés mellett szól: Az a fénykép ott a poszt elején, ebben benne van a teremtés minden titka.

  36. Tibor bá! Nem tudsz más megközelítést alkalmazni a világegyetem titkának megfejtéséhez, csak az emberi tapasztalataidat, ismereteidet.

    Ha tudsz mondani nekem egyetlenegy olyan dolgot az univerzumban, ami jelenlegi ismereteink szerint meghaladja az emberi személyiség szeretet megnyilvánulását, akkor hiszek Neked.

  37. A jelenleg ismert világegyetemben az anyag legmagasabb szintű megnyilvánulása a szeretet. Ezt semmi nem haladja meg. Nagyságrendekkel kiemelkedik az anyagvilág minden egyéb megjelenési formájából, megnyilvánulásából. Az emberi elme elképzelni sem tud ettől értelmesebb magyarázatot.

    Kihívok itt mindenkit vitára! Ha egy valaki is itt a poszton tud mondani a szeretettől jelentőségteljesebb értelmét a világegyetemnek és saját életének, akkor megemelem a kalapom!

  38. Tibor bá! A legnagyobb tisztelettel, az a kép ott a poszt elején olyan titkot rejt, ami nem keletkezhetett véletlenül a nagy semmiből. Olyan információ olvasható ki belőle, hogy a létezés megkérdőjelezhetetlen értelme a szeretet. De ebből a képi információból az is kiolvasható, hogy ez a titok öröktől fogva örökké létezik és folyamatosan teremtődik, minden pillanatban.

  39. Tibor bá! Elég lett volna feltenned a poszt címét és a fényképet!

  40. Extragalaxis!
    Nyugodj meg, semmi ok az izgalomra. 😀

  41. 33: extragalaxis, te hívő vagy, ezt még el lehet fogadni, de van egy sokkal rosszabb tulajdonságod: optimista is vagy. 😀

    Ha jól emlékszem, az auschwitzi táborparancsnokról feljegyezték, hogy imádta a gyerekeit. Ez azért nem akadályozta abban, hogy sok ezer embert megkínoztasson és a halálba küldjön… Bizonyára Hitler is szeretett pár embert, Pol Pot is és még sorolhatnám. Ez egyáltalán nem akadályozta őket abban, hogy a világ legnagyobb tömeggyilkosai legyenek.

  42. Azt hiszem, hogy kiindulásnak pont elég, hogy a véletlen vagy a csoda helyett a tudatosságot látjuk az élet megjelenése mögött. Tibor’bá, azt az összefüggést is érdemes lenne megmutatnod, amit a Föld tudhat maga mögött: a Nap mérete és ereje mellett távolságuk, a földben áramló magma speciális anyagkoncentrációi, az elektromágneses erőtér, ami véd az alfa és béta sugárzástól, az ionoszféra, ami a gammától véd….ezek is érdekes összjátékot mutatnak.

  43. 42:
    És még jó néhány paraméter, ami elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a Földön élet legyen, de ez csak arra bizonyíték, amit különben is tudunk, hogy a Föld alkalmas az élere. Csak úgy mint sok ezer más napok más bolygói. Mostanában éppen azt vizsgálják, hogy az ilyen bolygókon ténylegesen van-e élet.

  44. Akkor még egy érdekes kérdés (számomra legalábbis az): a Hold Föld körüli keringési ideje megegyezik a körbefordulásának idejével, így hajszál pontosan ugyanazt a felét mutatja a föld felé. Annak mennyi a matematikai valószínűsége, hogy egy olyan égitest esetében, amelynek nincs légköre, így a becsapódó meteorok kinetikus energiája nem tud hővé konvertálódni, hanem a felszínbe ütköznek és átadják energiájukat a Holdnak, szóval a körbefordulási idő hajszálnyit sem változik évezredek alatt. Ezt nekem megint nem lehet a véletlennel magyarázni.

  45. 37. extragalaxis

    “Kihívok itt mindenkit vitára! Ha egy valaki is itt a poszton tud mondani a szeretettől jelentőségteljesebb értelmét a világegyetemnek és saját életének, akkor megemelem a kalapom!”

    Tibor’bá seperc alatt levezeti neked, hogy a szeretet nem más, mint valami kémiai reakció az agyban…

    Sokal nagyobb durranás a semmiből teremtett pénz…
    Isten választott népétől nem rosz próbálozás a világ teremtésének modellezésére !

  46. 44: “a körbefordulási idő hajszálnyit sem változik évezredek alatt”
    Tudtommal ez nem igaz, de felesleges is ilyeneken rágódni /bizonyára van is rá racionális magyarázat, ha így van/.
    Ha van egy vízzel telt akváriumod /jelképezve a világegyetemet/, abba csak a halak tudnak beköltözni, a madarak nem. A világegyetem adott fiziko-kémiai paraméterei mellett jutott el az anyag szerveződése az értelmes élet általunk ismert formájába. Az is lehet, hogy más formák is vannak /szilícium alapú élet stb./, de ezekről jelenleg nem tudunk semmit.
    Továbbá úgy gondoljuk, hogy ha a paraméterek egyike nem ‘stimmelne’, akkor nem létezhetne a világegyetem. De ezt se tudhatjuk biztosan, csak feltételezzük. Nem kizárt, hogy számtalan más variációban is stabil rendszer alakulhatna ki, de erről mit sem tudunk /nem látjuk a fától az erdőt/.
    Következő probléma az idő kérdése. A világegyetem korát megbecsülték valahány milliárd évben, de ez sok-e vagy csak egy pillanat. (Nekünk kurva soknak tűnik, de lehet, hogy más aspektusból még csak az ősrobbanás pillanatában vagyunk).

  47. 44: Speciel, hogy a Hold úgy fordul, hogy mindig ugyanazt az oldalát látjuk, annak jól ismert a fizikai magyarázata: olyan nagyok voltak benne az árapályerők, hogy addig alakították a forgását és a pályáját, amíg ez a helyzet ki nem alakult. Ugyanezt látod a Merkur esetében, ami a Nap felé fordul ugyanilyen okból.
    Ráadásul a Hold ilyen viselkedése nem is szükséges a földi élethez.

    Még szerencse, hogy így is marad elég sok megmagyarázhatatlan, kisvalószínűségű egybeesés, ami az élethez szükséges.

  48. 44:
    Szerintem a becsapódás kinetikai energiájából hő energia lesz, amit a Hold szépen kisugároz a világűrbe. Az ütközés szabályai szerint a Hold megkapja a becsapódó impulzusát, ami ha mindig egy helyen lenne (de nem ott van) a Hold keringését gyorsítaná vagy lassítaná, ami természetesen pálya módosulással járna, vagyis közelebb vagy távolabb kerülne a Földhöz.

    45:
    A szeretet az önimádás egyik megjelenési formája.
    Szereted az anyádat, mert gondoskodik rólad.
    Szereted a szeretődet, mert elélvezel benne.
    Szereted a gyermekedet, mert 1) életed folytatása, 2) általa egy kicsit halhatatlan lehetsz, 3) mert öreg napjaidban……
    Szereted a bajtársaidat, mert adott esetben kihúzhatnak a szarból.
    De ezeket csak neked írhatom meg, extragalaxis ezt nem fogja fel ésszel, nem is próbálkozom vele. különben a kémiai reakció stimmel. 😀

  49. 47: Pontosan az van, amit Ábel írt, de az sem igaz, hogy a keringési, illetve körbefordulási idő nem változik. Az árapály erők mindkét égitesten hatottak, és még ma is hatnak a földre. A hold tengely körüli forgását már sikerült hozzászinkronizálni a föld körüli keringéshez, most már csak a föld keringésének kel annyira lelassulni, hogy szinkronba kerüljön a hold keringésével.
    Viszont ugyanez az erőhatás a holdat meg gyorsítani fogja, míg a két szögsebesség egybe nem ér.
    Szóval a napok hossza egyenlőre állandóan nő, a hold keringési ideje meg egyre csökken, miközben távolodik a földtől.
    A végállapot olyan lesz, mintha két gömböt egy merev szárral összekötöttünk volna.
    Egy becsapódó égitest meg ezt a folyamatot vagy gyorsítaná, vagy lassítaná, de a végeredmény ugyanaz lenne.

  50. szerintem a 40 ezres szám az adott térben és időben bekövetkezhető eseményre koncentrál, és nem veszi figyelembe az őskatyvasz térfogatát, annak időbeli kiterjedését. egy szélvihar a roncstelepen nem csinál repülőt, de 1 milliárd év alatt százmilliárd roncstelep esetén, non-stop viharral… ki tudja???

  51. 50:
    “nem veszi figyelembe az őskatyvasz térfogatát, ”
    Szerintem fogalmad sincs mekkora a 40.000-es hatvány kitevő.

  52. 51: “Szerintem fogalmad sincs mekkora a 40.000-es hatvány kitevő.”

    Igazából senkinek sincs. Amúgy ez a 40 ezer nekem elég hasra-ütésnek tűnik, bárki is írta le:

    “Az élet véletlenszerű megjelenése matematikailag lehetetlen, mert az aminosavak összerendeződésére az esély, hogy az egy „felhasználható” fehérjemolekulához szükséges sorrendben történjen, biológusok kalkulációja szerint egy a 10^40.000-hez.”

    A peptidkötések kialakulásának megvan a szabályrendszere, nem ‘teljesen véletlenül’ kapcsolódnak egymáshoz az aminosavak. Aztán mit jelent a ‘felhasználható’ fehérje molekula? Kinek-minek-mire felhasználható? Két aminosav összekapcsolódása már fehérje… Persze nem polipeptid, csak di-peptid. 😉

  53. 48. Tibor’bá

    “A szeretet az önimádás egyik megjelenési formája.”

    Nézőpont kérdése.

    Én úgy látom, hogy a szeretet a környezettel való harmónia kifejeződése.
    Anyád, a gyerekeid, a bajtársad, kutyád, macskád, a virágaid, kedvenc ételeid, a környezeted részei, és hatnak rád, és te is hatsz rájuk.
    Ezt a kölcsönhatást, vonzalmat hívjuk szeretetnek.
    Persze van alternatívája is.
    Anyádat bevághatod az öregek otthonába, gyerekedet örökbe adhatod másnak, alkalmi partnereidet kihasználhatod, bajtársaidat, szeretődet cserben hagyhatod, és ezt prímán megmagyarázza a “életbenmaradás” meg a “saját érdek”.
    A saját érdek mindig “logikusabb”…
    Viszont rövidebb távú.
    A természettel, környezettel való harmóniára törekvés, rövidtávon áldozatot követelhet, de hosszútávon jobban “megéri”.

  54. 52.

    Nem inkább a fehérjék felgombolyodási problémájáról van szó?

    “Hogyan találja meg a lánc az energiaminimumot?
    -Minden peptidegységnek kb. 10 különböző konformációja van
    -Tehát egy 100 aminosavból álló láncnak 10^100 különböző konformációja van.
    -Egyik aminosavkonformáció a másikba legalább 10^-13 másodperc alatt alakul át, a teljes láncra vonatkoztatva 10^-11 mp alatt.
    -Tehát a natív konformáció megtalálásához kb. 10^89 másodpercre, azaz kb. 10^81 évre van szükség.
    -A valóságban 1 másodpercen belül felgombolyodik. Ez a Levinthal-paradoxon.”

  55. 52: Szerintem nem, bár érdekes, amit írtál.

    Arról van szó, hogy kinézünk egy fehérjét, pl. az albumint. Szerkezete ismert, és egy okos matematikus ki tudja számolni, hogy mi a valószínűsége, hogy az aminosavak pont úgy kapcsolódjanak össze (hogy albumin legyen belőlük), ha semmi sem szabályozza ezt a folyamatot, teljesen véletlenszerűen zajlik le. Na ekkor a valószínűségre kijön az, hogy nagyjából semmi. /pl. 10 a negyvenezrediken./

    Ez a matekozás ilyetén formájában persze egy kapitális baromság, de kurva jól hangzik.

    A kémiában, biológiában nincsenek szabályozatlan folyamatok. A legprimitívebb életformákban bizonyára nagyon primitív fehérjék lehettek jelen /pár aminosavból álltak össze/, majd váltak egyre komplexebbé, és velük együtt az élőlények is. A “sikeres” /használható/ fehérjék aminosav sorrendjének a receptjét pedig fehérjék is kódolhatják, az élet keletkezésekor erre a célra nem volt létszükséglet a nukleinsavak ‘megléte’.

  56. Többen az esélytelenséget hozzák fel érvként, “10^40.000”, az élet keletkezésének cáfolatára. Túl kicsi az esélye, mondjátok.
    Gondoljatok bele, mekkora az esélye annak, hogy az univerzumunkban lévő összes atom, hullám, ahogyan ebben a pillanatban elhelyezkedik egymáshoz képest, annak mekkora esélye van?
    Tegyük fel, azt mondtam 14 milliár évvel ezelőtt, márpedig ezek a fránya atomok, hullámok egymáshoz képest atomi méretű pontossággal így és így fognak elhelyezkedni, 2014-09-30-n. Senki nem hitte volna el, és mégis bekövetkezett a tippem.

    Más. Az egy érdekes pillanat lehetett, mikor önnemzőből, kétneművé vált az élőlény. Mi lehetett belőle az előnye a többiekkel szemben? Fokozatosan alakult ki a két nem, vagy született a régmúltban egy azon időben és helyen két különböző nemű egyed, és ezek tudták mire kell használniuk nemi különbözőségüket. Ebbő a frigyből pedik életképesebb utódok születtek, mint az évmilliárdok óta alkalmazkodott önnemzők.

  57. 55.

    Én is afelé hajlok, hogy szabályozott folyamatok vannak, és amit ma látunk, nem véletlenszerűen alakult ki ilyenné, hanem egy folyamat végeredményeként.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük