(1470) Szélsőséges időjárás

Tibor bá’ online

 

~q400Louis Bromfield Árvíz Indiában című regénye 1932-ben jelent meg (a magyar fordítás 1937-ben), ami – mint a címe is utal rá – egy monszunt követő fantasztikus árvízről, és az emberi hozzáállásról szólt. A regényt 1939-ben megfilmesítették és óriási siker lett, amire mindenki úgy emlékszik, hogy micsoda szörnyűség az, ami talán 100 évente egyszer következik be, vagy még ennél is ritkábban. Az indiai árvíz tehát fogalommá vált, és nem vesszük észre, vagy inkább, nem akarjuk észrevenni, hogy a 100 évente bekövetkező hatalmas árvíz időközben mindennapivá vált. Az esti TV hírekben rendszeresen visszatérő hírek az árvizek, sár lavinák, föld csuszamlások a világ minden tájáról. De könyörgöm, ez nem volt mindig így. Hozzászoktunk, de azért gondolkozzatok el rajta. Ez nem csak egy szélsőséges esemény sorozat, ez egy trend, azaz a fokozódása előre megjósolható.

World Meteorological Organization legújabb jelentése szerint az új évszázad első évtizedében ötször volt több klímaváltozás okozta katasztrófa, mint az 1970-es években.

1970 és 2012 között 1.940.000 ember vesztette életét a katasztrofális időjárás miatt. Az eredeti jelentés Részletezve:

1970/80 között évenként 75 esemény

1980/90 között évenként 163 esemény

1990/00 között évenként 239 esemény

2000/10 között évenként 350 esemény, és ez tovább nő. Az idén csak Magyarországon több tucat rendkívüli esemény történt.

És akkor még nem tettünk említést a hőhullámokról, amelyek egyre gyakoribbak, egyre tovább tartanak, és újabb és újabb rekordokat érnek el, ami egyre inkább fogja tizedelni az időseket, a szívbetegeket.

A melegedés miatt az óceánok felszínéről egyre több víz párolog el, egyre több felhő keletkezik, amiből egyre több eső esik. Az elmúlt 30 nap alatt, ott ahol mi élünk kb. 300 mm eső hullt alá, ami majdnem az éves átlag fele. Ennél is nagyobb baj az, hogy ez négy esetben hirtelen következett be. Olyan mértékben hömpölygött az utcán a víz, amire az elmúlt 40 évben nem volt példa. A helyi adottságok következtében semmi különös nem történt azon kívül, hogy az eső után a hordalékot össze kellett lapátolni. Azonban nem minden település ilyen szerencsés. Mostanában derül ki, hogy szélsőséges esetben sok helyen igen komoly károk keletkeznek, amik a helyi adottságok miatt nem kerülhetők el, és amikre a múltbeli tapasztalatok alapján nem lehetett számítani. Volt olyan falú, amelyet az idén ötször öntött el a sár, és ami a legriasztóbb, semmit se tesznek, várják, hogy mikor jön a következő. Miközben vagy menekülniük kellene, vagy pedig komoly védekezést kiépíteni. De nem teszik, mert nagyon helytelenül arra gondolnak, hogy ez egy olyan szélsőség, amire 1000 évente egyszer kerül sor, miközben valójában ez a jövő előrevetített képe.

_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
____________________________________________

9 gondolat erről: „(1470) Szélsőséges időjárás

  1. Ez tipikusan a lassan megfövő béka esete. Majd ha már túlontúl késő lesz, lesz pár eszmélés, de a többség szépen megfő, és kész.

  2. +1 Like

    Kiegészítésként

    Dunai árvízek: a 2002-est a bajor esőzések okozták, a 2006-ost az osztrák, a 2010-est az osztrák és szlovák területeken lehullott csapadék, míg a 2013-ast a bajor és osztrák. Ha 2013-ban a szlovák területen is esett volna – ami csak hajszállon múlott -, akkor a magyar szakaszon számtalan település és a főváros mehetett volna a levesbe. Csak idő kérdése, mikor lesz mind a három vízgyűjtő területen eső és akkor nagy bajok lesznek.
    (Nem lesz „gátrobbantás” a szlovákoknál, amiért egyébként 2006-ban Gyurcsány ment ki Pozsonyba, mert a néhai csehszlovák-magyar egyezmény már nem él, különösen, mert megszivattuk Gabcikovo-t, azaz Szlovákiát.)

    Gátépítés: csak a tetőzést emeljük egyre magasabbra. A tetőzések újabb és újabb rekordokat döntenek. (Régi jéges árvízeket nem szabad ide sorolni, mert azokat „dugulások” okozták.) Az árvíz lassan jön, egy gátszakadás… ugye nem kell részleteznem. Régen nem homokzsákoltak, még az én gyerekkoromban sem. Csak anno a házak nem épültek ártérbe és a pincék nem voltak szuterénlakások stb.

    Ismét egy remek téma Tibor bá’-tól. Köszönjük!

  3. Erre jó példa a római parti házak. Eleve minek építettek gáton belülre…
    Érdemes elővenni a régi katonai térképeket,nagyobb esőzéseknél helyreáll az eredeti vízrajz 🙂 Részben ezért van ennyi káresemény,mert kiadtak építési engedélyt kiszáradt tómederre,stb…

  4. A belinkelt pdf tanulmánynak a 31. oldalán van egy érdekes ábra. A legfelső.
    Egyértelműen látszik belőle, hogy semelyik káresemény nem nőtt számottevően, kivéve az áradásokat, és a földcsuszamlásokat. Ennek egy része az erdőirtás, másik része pedig amiről Dajtás is beszél.

  5. A természet majd szépen visszaveszi, ami évezredeken vagy tízezredeken át az övé volt. A tiszántúl jelentős része árvizi terület volt,(az ország más részeiről kevés ismeretem van, de gondolom ott is sokkal nagyobb területeket uralt a víz, mint most még) amihez az emberek megtanultak alkalmazkodni, sőt kiaknázni az ebből fakadő lehetőségeket forrásokat.

    Az ‘okos’ ember megpróbálta ezt megváltoztatni, megváltoztatni a tájat, ami sikerült is, úgy 150-200 évig. Semmi tragédia nem történik, csak a nagy idióta duma, miszerint „az ember legyőzte a természetet”, tiszavirág életűnek bizonyul(t).

    Az időjárás egyre szélsőségesebb, ezt azthiszem kár lenne tagadni és ezen kis országunk nem igen fog tudni változtatni akkor sem, ha minden lakója megszállott környezetvédő lesz holnaptól. Talán lehetne tenni egy-két dolgot, pl. hatalmas víztározókat és öntözőcsatornákat építeni és nem stadionokat. Ez csökkentené az árvízveszélyt, viszont milyen jól jönne néhány köbkilométer víz akkor, amikor a szárazság köszönt be. És ha még ültetnénk néhány milliárd fát is…

  6. Tényleg csak helyben az ottani adottságokat figyelembe véve lehet tenni, de Magyarországon még ez sem megy.

    Mikor vándoroltam az Alpokban akkor tűnt fel, hogy ott még a murvás utak állagmegóvására is figyelnek. X méterenként vízelvezető U vasakat építettek be, ezzel megakadályozva a túl nagy víztömeg létrejöttét, ami elvinné az utat.
    Magyarországon minden felhőszakadás után javítani kell ezeket a – többnyire erdei – utakat.
    Szóval még ehhez is hülyék vagyunk, akkor mit várunk komolyabb árvízvédelmi megoldásokat.

  7. Mindenki a maga portáját tegye már rendbe és akkor majd megint rend lesz ebben az országban…
    De amíg egy utcaközösség várja a csodát a Balaton-parton, abból csak csodavárás lesz…eleve nem is értem, hogy ki kényszerítette őket arra, hogy nagy vizek közvetlen közelségébe költözzenek.

    Más volt a folyók vízállása akkoriban pl. szekérrel Tokajnál át lehetett menni nyaranta, ja hogy kérem, akkor még nem volt vízlépcső ? Ha most nem lenne Tiszalök, akkor hogyan szivattyúznánk ki a belvizet… ?

  8. Ajanlom figyelmetekbe Dr. Patrick Moore-t es az alabbi interjut, elegge szembemegy a Guy McPherson fele veszharangkongatokkal:

  9. 8:
    Engem az érdekelne, hogy Dr. Moore miként magyarázná a posztban olvasható statisztikai adatokat?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük