(1361) Devíza adósok (a 4 napos “ünnepre”)

Tibor bá’ online

 

~ab108Minden józanul gondolkodó ember számára egyértelmű, hogy a devizahitelesekkel valamit kell csinálni. Legfőképpen azért, mert az őket sújtó teher még hosszú éveken át folyamatosan fenn fog állni, ami az egész társadalmat kivérezteti. Ennek ellenére a döntés meghozásával pingpongoznak, ide-oda dobálják a labdát, a Kormány a Kúriához, a kúria az Európai Bírósághoz, az Európai Bíróság vissza a Kúriához. Közben mindenki azt mond, amit akar, de a valós tények valahogy eltűnnek a szemek elől. „A bankárok szemetek, az adósok jól át lettek verve.” – De ki hallott már az OTP Bank óvatoskodásáról, aminek lényege, hogy minden devizában felvenni szándékozó kölcsönért folyamodóval szóban közölték a következőket: „A folyósított összeg a folyósítás napján érvényes, az OTP Bank Rt. által alkalmazott deviza vételi árfolyamon kerül kiszámításra. A kölcsön törlesztése forintban történik. Az egyes törlesztő részletek forint összegét az OTP Bank Rt. az általa alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam alapján határozza meg.” Majd aláírattak velük egy nyilatkozatot: „Tudomással bírunk arról, hogy a kölcsönszerződésben rögzített deviza árfolyama napról napra változik (euró esetében meghatározott ± 15 %-os sávban, svájci frank esetében pedig bármilyen irányban és bármilyen mértékben), ezért az esedékesség napján megfizetendő törlesztő részlet forint összege előre nem megállapítható. Amennyiben a folyósítás napján érvényes árfolyamhoz képest a forint árfolyama gyengül, a devizában megállapított törlesztő részletek forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is emelkedhet.”

A nyilatkozat szövege nem konyhanyelv, értelmezéséhez alaposan oda kell figyelni, de tökéletesen egyértelmű: a törlesztő részletek akár jelentős mértékben is emelkedhetnek. – Hogy lehet az, hogy erre senki se emlékszik? Hogy lehet az, hogy miután duplájára emelkedett a törlesztő részlet, senki se lapozta át a szerződést, és nem olvasta el azt a nyilatkozatot, amit aláírt? Úgy, hogy az Ember a balsorsáért mindig másokat hibáztat. A sok millió forint kifizetésére, álmaik megvalósítására annyira vágytak, hogy bármit aláírtak volna, saját halálos ítéletüket is. És a bank menedzserek ezzel tökéletesen tisztában voltak, ezt az emberi tulajdonságot lovagolták meg.

A kérdés az, hogy aki ismeri az általános emberi észjárást és kihasználja azt üzleti érvényesülése érdekében, elmarasztalható-e büntetőjogilag? Nyilvánvalóan nem, mert az egész hirdető ipar abból él, hogy  ezt alkalmazva értékesíti a termékeit, az ügyfelektől pedig boldogan zsebelik be az emberek „rábeszéléséből” származó hasznot.

A jövőt senki se láthatja. Elvileg a bankok rá is fázhattak volna, de persze biztosra vették, hogy nem ők fognak rosszul járni. Felmerül a kérdés, elvárható egy banktól, hogy helyettünk gondolkodjon? Ugyanis a bankok gyakorlata még mindig kisebb gazemberség, mint rákos betegeknek méregdrágán eladni olyan „étrend kiegészítőt” amiről az eladó pontosan tudja, hogy szart se ér. Ez esetben a gyógyulás esélye még elméletileg is nulla. És az állam ezt is engedi.

Végül is, ha nem háborodunk fel azon, sőt el hisszük, hogy egyetlen csepp xx mosogatószerrel tízezer tányér lehet megtisztítani, akkor miért háborodunk fel a bankok „eljárásán”, csak azért mert 325 Forint helyett 5 millióval szálltunk be a buliba? Valójában azt kellene eldönteni, hogy hol fejeződik be a korrektség, és hol kezdődik el az inkorrektség.

__________________________________________________________
__________________________________________________________
__________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

185 gondolat erről: „(1361) Devíza adósok (a 4 napos “ünnepre”)

  1. Nem az a kérdés, hogy buták voltak-e a hitelfelvevők, hanem az, hogy a bankszektor okos és tanult vezetői és a politikai felügyeletük , tudva, hogy milyen tudatállapotú a társadalom zöme, miért reklámozták évekig ezt a felelőtlen hitelfelvételt, mint “normális” dolgot. A tyúktolvajt se lehet annyira megbüntetni, mint a rablógyilkost.

  2. Kedves Tibor bá !
    Ezt írod : ” Valójában azt kellene eldönteni, hogy hol fejeződik be a korrektség, és hol kezdődik el az inkorrektség.”

    Az a szomorú valóság, hogy a bankok messze túllépték az inkorrektség határát. Akinek felügyelnie kellett volna a bankokat, (PSZÁF) az kormányzati utasításra nem felügyelte.
    Ezért állt elő azt a helyzet, hogy gyakorlatilag minden “devizakölcsön” megsértette az akkor hatályos törvényeket, akár 20-30 pontban is.
    A Kúria évek óta azon gondolkodik, hogy mit hazudjon a bankok érdekében.
    Az egyik legnagyobb hazugság, hogy elég csak beleírni a kölcsönszerződésbe, hogy devizával tartozik az adós, azt hogy nem kapott devizát, a Kúria szerint nem lehet vizsgálni!

    Csak hogy a kölcsön alapelve az, hogy csak azt lehet kölcsön keretében visszakövetelni, amit az adós rendelkezésére bocsátottak, – az pedig forint volt. Ezzel, az egész világon érvényes alapelvvel megy szembe a Kúria !
    Mielőtt elkezdenél vitatkozni, van egy ötletem, hogyan kell valakit, (akár téged is) kifosztani, a Kúria gondolkodása alapján. Csak annyit kell tenni, hogy az áldozattal aláíratnak egy szerződést, miszerint kapott 10 millió forintot, amit pl. 1 héten belül vissza kell fizetnie. Ehhez kell még két tanú aláírása és kész. (Fenyegetés is igénybe vehető.) Pénzt nem kap az illető, de ha esetleg kap, akkor mielőtt elköltené, vissza kell venni tőle.
    A Kúria ugye csak a szerződést vizsgálja a jelenlegi logikája szerint, a szerződés pedig megfelel a törvényeknek. A tényleges pénzmozgást a Kúria nem vizsgálhatja. 🙂 🙂

  3. 2!
    “Ezért állt elő azt a helyzet, hogy gyakorlatilag minden “devizakölcsön” megsértette az akkor hatályos törvényeket, akár 20-30 pontban is.”

    Ebben igazad van Virág elvtárs,ezt nem is lehet vitatni.Mesterségesen csináltak szinte mindenkiből hitelképes adóst.De ez az adóst nem érdekelte hogy nem is fogja tudni vissza fizetni.Még akkor sem tudta volna fizetni szerintem ha nem emelkednek ennyire fel a törlesztő részletek.Mert ennyire hosszú távra látni szinte lehetetlenség..Az élet egyre drágább minden szinten.
    A baj az hogy az emberek felelőtlenül vettek fel nagy összegű hiteleket.Azok vannak inkább bajban,akik 4-5 milla felett vettek fel,itthoni kis fizetésre..

    Húzzák halasszák ezt a “megoldást” mint a rétes tésztát..

  4. 4: Ez a raiffeisenes hirdetés volt a kedvencem… 🙂

    Mondjuk 2008 előtt az ingatlan árak folyamatosan emelkedtek, a bank arra számíthatott, hogy az ingatlan értéke mindenkor fedezni fogja az esedékes hiteltartozást, ezért a hitelfelvevő tényleges jövedelme másodlagos. Emellett az is közismert volt, hogy a vállalkozók minimálbéres jövedelemigazolása köszönő viszonyban sincs a valódi jövedelemmel.

  5. Virág elvtárs és tomcat!

    Nem mondhatnám, hogy figyelmesen olvastátok végig a posztot.
    A belinkelt két hirdetés jól ismert. A bankot nem érdekli, hogy mennyi a jövedelmed. Valóban nem érdekli, mert neki ott az ingatlan mint fedezet a kölcsönre. A bankot az érdekli, hogy a pénzét visszakapja kamatokkal együtt. Újdonság? Lehetne másképp? Hogy a hirdetés manipulatív? Igen az, de az összes hirdetés manipulatív.

    A kölcsönt bizony CHF-ben adták. Nem az igénylő kezébe, hanem annak a kezébe, aki eladta a lakást az igénylőnek. Aki viszont nem tudott volna mit kezdeni a CHF-fel, tehát kérte a bankot, hogy mindjárt váltsa át forintra. A kölcsönt kérő CHF-ben tartozott, ezért volt a kamat csak 2,99 %. Mi ebben a törvénytelen? Egyetlen egy dologba lehet belekötni, abba, hogy a bank egyoldalúan megváltoztathatja a kamatlábat tetszése szerint. Köthette volna a jegybanki alapkamathoz vagy bármihez, de önkényesen azt már nem.

  6. 7: Nem igaz, hogy a bankot nem érdekli, mennyi a jövedelmed. Ők kértek jövedelemigazolást, tehát érdekelte és ők utasították a dolgozóikat, hogy fogadjanak el láthatóan hamis igazolásokat. Ez csalás.

  7. 5 :
    Mellike !
    Hogy írhatsz ilyet,hogy : ” Még akkor sem tudta volna fizetni szerintem ha nem emelkednek ennyire fel a törlesztő részletek.” ?

    Nem emlékszel?
    “Dübörög a gazdaság…” (Gyurcsány)
    “Jobban élünk, mint négy éve!” (Orbán)
    Miért ne hitt volna a nép a választott vezetőinek? 🙂 🙂
    Csak akkor lesz itt társadalmi megnyugvás, ha mindkét kártevőnek a sírjára szarathatja az ember a kutyáját!

  8. 7 :
    Kedves Tibor bá,látom téged aztán nem zavarnak a tények ! 🙂
    Régóta ismert, hogy a bankoknak nem volt elegendő CHF forrásuk.
    Ha úgy történt volna a váltás, ahogyan te írod, akkor lennének bizonylatok! De nincsenek! Ezért sietett a Kúria a bankok segítségére, hogy ne is lehessen követelni a bizonylatokat.
    Igaz, hogy volt olyan bank, amelyiknek valóban volt valamennyi devizája, de az olyan adós, akinek ténylegesen devizakölcsöne van, az ritka mint a fehér holló.
    És persze a mostani történet nem is ezekről szól.

    ” A kölcsönt kérő CHF-ben tartozott, ezért volt a kamat csak 2,99 %. ”
    És ehhez még hozzá kell adni a kezelési költséget, az átváltási árfolyamrést . Ezért volt a THM például 5,5 %.

    Egyébként aki azt hiszi,hogy azért,mert kezdetben a bank alacsonyabb kamatot kért, az önmagában elégséges magyarázat a devizára, az ezek után ne csodálkozzon, ha mindenki birkának fogja nézni.

  9. 7 :
    Tibor bá!
    Nem értetted azt, amit a kölcsön fogalmáról írtam .
    De semmi gond. 🙂
    Szeretnék neked egy “kölcsönt” ajánlani : 15 millió forintot adok egy hétre és nincs kamat sem egyéb költsége a “kölcsönnek”. Sőt, a 15 millió helyett elég, ha csak 12 milliót fizetsz vissza . 🙂 Ezért aztán már eleve csak 12 milliót írunk a szerződésbe. Ugye jó lesz ? 🙂 🙂
    Merre laksz? Mikor mehetek a két tanúval? Mikor “vihetem a pénzt” ? 🙂 🙂

  10. 10:
    Virág elvtárs!
    Engem oly annyira nem érdekelnek a tények, hogy állandóan azokat keresem. Te viszont azt tartod ténynek, amit kigondolsz.
    Miért kellene, hogy legyen a banknak CHF-je. Az csak egy elszámolási alap. Ez lenne a te egyik “tényed”? Ne léágy nevetséges! Én magam adtam az egyik barátomnak kölcsönt (már rég visszakaptam) 2 millió forintot, még hozzá kamatmentesen, de a papírt nem 2 millióról írtuk, hanem 8000 Euróról, mert nem voltam hajlandó vállalni a forint esetleges inflációját 2-3 év alatt. Amikor eladta az ingatlanát nem 8000 Eurót adott vissza, hanem 8000 Eurónak megfelelő forintot aznapi középárfolyamon. – Mi a fenének adnám hozzá a THM-et? A CHF kamat 2,99 % volt, és punktum. Ez a tény, nem az, amit te irrelevánsan hozzáadsz. – Az utolsó bekezdéseddel egyetértek. Ez írta mellike is, és én is.

    Ami pedig a te kölcsön fogalmadat illeti, számomra érthetetlen – finoman kifejezve, kissé szókimondóbban ZAGYVASÁG.

  11. 12 :
    Kedves Tibor bá ! Zavarba hoztál . 🙂
    Először ezt írtad a (7)-ben:
    “A kölcsönt bizony CHF-ben adták. Nem az igénylő kezébe, hanem annak a kezébe, aki eladta a lakást az igénylőnek. Aki viszont nem tudott volna mit kezdeni a CHF-fel, tehát kérte a bankot, hogy mindjárt váltsa át forintra. ”
    Aztán pedig ezt a (12)-ben:
    “Miért kellene, hogy legyen a banknak CHF-je. Az csak egy elszámolási alap. ”
    Most melyik állítás igaz? 🙂 🙂

    De menjünk tovább !
    Amikor a 2 millió átadott forint helyett 8 ezer eurót írtál a papírra, akkor csalást követtél el. (Csak,hogy tudd..)
    Ha a barátod nem adja meg a 8 ezer eurót, hanem helyette beperel, hogyan bizonyítod, hogy átadtad az eurót???
    A te hozzá állásodat nem preferálja a magyar jog.
    Ezért is tökölnek annyit a bírók, mert a nyilvánvaló jogsértésért lehet, hogy felelniük kell. Nem úgy mint Kádár vérbíróinak. Remélhetőleg nem fog eltelni megint 40 év felelősségre vonás nélkül.
    Ja, és majdnem elfelejtettem : a nagyon kedvező “kölcsönt” hogyan tudnánk nyélbe ütni? 🙂

  12. 12: HA a bank épp a frank árfolyamának drágulására hivatkozva emeli a törlesztőrészt, akkor nagyon is nem mindegy, hogy tényleg kell-e a banknak valódi frankban fizetnie bármit. HA nem vett frankot ,, hogy abban hitelt nyújthasson (márpedig nem vett, hisz nem abban adta a hitelt!), akkor csalás a frankárfolyamra hivatkozni. A te intelligenciaszintednek úgy a hatoda elég lehet enek felfogásához, mégis makacsul ragaszkodsz ebben a bankok ártatlanságához. Csalás volt, nagy büdös csalás. Mint a modern pénzrendszer általában…

  13. 2005-6 környékén vettem föl 2 milliót 2 évre egy kozmetikai gépre. Úgy rémlik, hogy eur alapon. Havi 100 körüli törlesztővel kezdtem, s utána folyamatosan csökkent, talán a végén 80 körül volt, mert akkoriban a forint folyamatosan erősödött. Tehát én kb. “ingyen” kaptam ezt a pénzt, azaz a kamatokat fedezte az árfolyam, sőt, talán még a tőke egy pici szeletét is. Én mondjuk tisztában voltam annak, hogy ez a trend nagyon csúnyán változni fog, de 2005 ben még adtam a gazdasági növekedésnek 2 évet. S bejött.
    Amúgy meg a legfontosabb dologról nem esik szó, mégpedig arról, hogy az a pénz amit a bankok kölcsön adtak a levegőből lett előállítva. Tehát így is úgy is át vagyunk verve sokszorosan. A másik meg az amit a kamat jelent. A kamat az egy exponenciális függvényt ír le, teljesen tönkre fogja tenni az egész civilizációt, csupán idő kérdése.

  14. 15:
    “Amúgy meg a legfontosabb dologról nem esik szó, mégpedig arról, hogy az a pénz amit a bankok kölcsön adtak a levegőből lett előállítva.”

    A “levegőből előállított” pénzből meg tudtad venni a valóságos gépet?
    Akkor mégsem ez itt a probléma.
    A kamat azonban valóban fogas kérdés. Mennyi a jogos és kit illet meg?

  15. 9!
    “Mellike !
    Hogy írhatsz ilyet,hogy : ” Még akkor sem tudta volna fizetni szerintem ha nem emelkednek ennyire fel a törlesztő részletek.” ?”

    Jaj ne kezdjük már elölről futni a köröket..
    De Rendben.Érvénytelenítsék a szerződéseket.Honnan fognak hirtelen az adósok annyi pénzt előkaparni 30 nap alatt hogy a tőke tartozásukat vissza fizessék?
    14!
    “Csalás volt, nagy büdös csalás. Mint a modern pénzrendszer általában…”
    Pontosan Arma.És én ezt a csalást aláírtam..Elfogadtam..

    15!
    . “A kamat az egy exponenciális függvényt ír le, teljesen tönkre fogja tenni az egész civilizációt, csupán idő kérdése.”

    Igen,ezt is megbeszéltük már..

    “mégpedig arról, hogy az a pénz amit a bankok kölcsön adtak a levegőből lett előállítva. ”
    Hmm..A kamatot meg nem nyomtatták ki hozzá,azt majd én.. 🙂
    16!
    “A kamat azonban valóban fogas kérdés. Mennyi a jogos és kit illet meg?”
    Ezt mért nem kérdezted meg a szerződés aláírása előtt? 🙂

  16. 17 :
    Mellike !
    “De Rendben.Érvénytelenítsék a szerződéseket.Honnan fognak hirtelen az adósok annyi pénzt előkaparni 30 nap alatt hogy a tőke tartozásukat vissza fizessék?”

    Szerintem már ez is meg lett beszélve:
    Az adósok a még fennálló tartozásra forintkölcsönt vesznek fel. Egyébként a bíróságnak joga van részletekben történő visszafizetést is megítélni. És ezt kérhetik az adósok.

    “A kamat azonban valóban fogas kérdés. Mennyi a jogos és kit illet meg?”
    Ezt mért nem kérdezted meg a szerződés aláírása előtt? 🙂 ”

    Én itt általánosságban beszéltem. Arról van szó, hogy a teremtett pénz nem a banké és nem is a betéteseké. Akkor vajon jogos-e, hogy kamatot szed utána a bank és a kamat nála is marad ??? 🙂
    Most kösd fel a bugyit Mellike ! 🙂

  17. Elnézést, ha hülyeséget kérdezek, nem értek hozzá, de azért az szöget ütött a fejembe, hogy valóban semmi köze nem volt a hitelnek valahol a svájci frankhoz?
    Igaz lehet az a feltételezés, hogy a hitelező bank akkor is hozzájut tisztességes hasznához, ha a törlesztést egyszerűen forinthitel szerint számolta volna, vagy a konstrukció magában hordozta azt, hogy a bank ez esetben súlyosan ráfizetett volna?
    A frank alapú hitelezés teljes haszna a hitelező banknál realizálódott, tehát az árfolyamváltozás hatalmas extra hasznot hozott a hitelező banknak, vagy ez az extra haszon valahol máshol csapódott le?
    Mert az utóbbi esetben a bank sem tehetett mást, ha nem akart bukni.
    Mondjuk ez esetben is rövidlátás volt, ha nem vették figyelembe annak lehetőségét, ami bekövetkezett.

  18. 19!
    Az hogy eladom a házam 25 milláért,kifizetem a 4 milla tartozásomat,és még felveszek 9 millát,hogy 30-ból megépítsem álmaim házát.. 😀 😀
    18!
    “Az adósok a még fennálló tartozásra forintkölcsönt vesznek fel”

    Ühüm.Most voltam bent a bankban kérdeztem,de úgy elhajtottak mint a legyet.. Csak úgy osztogatják a forint kölcsönt.. 🙂
    De mért kellene realizálni a veszteséget nem értelek..A forint kölcsön kamata sincs oda szegezve sehova..És egy százalék is 10 ezrekkel emelheti a törlesztő részletet..Én azért kérdeztem,mert 12 évből szerettem volna 10 évet csinálni,hogy 2 évet nyerjek..Nekem nincs sok tartozásom.De képzeld már el azt aki 14 millát vett fel.Annak forintosítva lenne vagy 22 millió tartozása tőkébe,amit már vagy 8 éve fizet..De lehet hogy 25 milla..Képzelem mennyire lenne boldog..

    “Arról van szó, hogy a teremtett pénz nem a banké és nem is a betéteseké. Akkor vajon jogos-e, hogy kamatot szed utána a bank és a kamat nála is marad ???”
    Na de kié a bank?.. 😮 😉
    22!
    “vagy ez az extra haszon valahol máshol csapódott le?”
    Igen,keresd a wall streeten. 🙂

  19. 20 :
    Hubab
    “Igaz lehet az a feltételezés, hogy a hitelező bank akkor is hozzájut tisztességes hasznához, ha a törlesztést egyszerűen forinthitel szerint számolta volna,” ?
    Akkor is a TISZTESSÉGESHEZ. De a bankok ezzel nem elégszenek meg.

  20. 22!
    Ha jól tudom akkor az uzsorát azt büntetik nem?.. 😀

  21. 21:
    Mellike !
    Nem adnak kölcsönt? Keress másik bankot.

    “De képzeld már el azt aki 14 millát vett fel.Annak forintosítva lenne vagy 22 millió tartozása tőkébe,amit már vagy 8 éve fizet..De lehet hogy 25 milla..Képzelem mennyire lenne boldog..”

    Érvénytelen szerződésnél csak a valós folyamatok számítanak.
    Ha 14 millió forintot kapott, akkor azt kell visszafizetnie, nem érdekes, mi van írva a szerződésbe, hiszen az érvénytelen.

    “Na de kié a bank?.. 😮 😉 ”
    Ha te ezzel tisztában vagy, akkor kötelességed propagálni, hogy emberek, ne vegyétek fel a bank által adott pénzt ! Mert az teremtett pénz is lehet. Csak takarékszövetkezeti pénzt vegyetek fel, mert az a betétesek pénze! 🙂

    “Ha jól tudom akkor az uzsorát azt büntetik nem?.. 😀 ”
    44 % kamat fölött számít uzsorának. 🙁

  22. 24!
    Olyan hülyeségeket beszélsz hogy a kutya ha bevenné megveszne tőle.. 🙂

    Nekem egyik bank sem adna most,én kakukktojás vagyok..

    “a 14 millió forintot kapott, akkor azt kell visszafizetnie, nem érdekes, mi van írva a szerződésbe, hiszen az érvénytelen.”
    Paradoxon..

    “Ha te ezzel tisztában vagy, akkor kötelességed propagálni, hogy emberek, ne vegyétek fel a bank által adott pénzt ! Mert az teremtett pénz is lehet. ”
    Most mi van?.. 🙂

    “44 % kamat fölött számít uzsorának.”
    A kamatom csak 7,5 százalék.Az még nem uzsora.. 🙂

  23. 25 :
    Mi a bajod Mellike ?
    Ja, hogy kakukktojás vagy ? 🙂

    “A kamatom csak 7,5 százalék.Az még nem uzsora..”
    Én sosem mondtam, hogy az uzsora lenne.

  24. 26!
    Váááá..Na most menekülök el..Virág elvtárs öröm veled beszélgetni.. 🙂 😆
    Kérem vissza Armát,Avatart meg Observert.. Meg Pugacsov elvtárs is jöhet.. 🙂

  25. Teljesen képtelenség úgy megvitatni ezt a témát, hogy egyesek súlyos milliókat buknak, mások pedig mindenféle maszlagot benyaltak.

    Ezt a semmiből vett pénzt még Jancsika idejében alaposan körbenyaltuk. Pénzt a semmiből csak a jegybankok tudnak csinálni. A közönséges kereskedelmi bankok nem, akik vagy a saját tőkéjüket kölcsönzik ki, vagy a betétesek pénzét.

    Ez az exponenciális kamatos kamat is le lett már tárgyalva. Akinek nincs érzéke a matekhez, az szálljon ki ebből a vitából.
    A kölcsönnek ára van, nem ad senki kölcsönt ingyen, ahogy tejet se kapsz ingyen. A kölcsön ára függ a kölcsön nagyságától, amit legegyszerűbb százalékban kifejezni. 100 forint után 5 forint, 200 forint után 10 forint. vagyis 5%. De a kölcsön ára függ az időtartamtól is. vagyis 5%/év. Ez az elfogadott kiindulási pont már nagyon-nagyon régen. Tudom, hogy az adósoknak az lenne a kellemes, ha az 5% kamat esetén 20 év után a kölcsön vett összeg dupláját kellene visszafizetni (20 x 5% =100%) de ez sértené a hitelező érdekét. Mert, ha visszakapná egy év után, akkor a következő évben valaki másnak már 105 százalékot tudna kihelyezni.

  26. Tibor bá!
    Tudnál-e a hivatalos pénz nélkül venni valamit ?
    Persze, hogy tudnál. Az eladónak adnál egy aláírt papírt, hogy például tartozol neki 10 kg cukorral és mondjuk fél év múlva kifizeted. Megkérdeznéd tőle, hogy mit fogad el a cukorért, amit te cserébe adni tudsz. Szóval kikerülhető a hivatalos pénz. A pénzhasználatért értelmetlenül fizet az ember.
    Ráadásul a sok kibocsátott hitelpénz, – amit mások felvesznek, – inflációt okoz, aminek hátrányából te is részesülsz, de előnyéből csak a bank.

  27. 28 :
    “Pénzt a semmiből csak a jegybankok tudnak csinálni.”
    Ez nem így van. A pénzt a kereskedelmi bankok teremtik.
    A jegybank csak kielégíti a bankok pénzigényét.

    Jancsika mint pénzügyes? 😀

  28. 29:

    Virág elvtárs! Hagyj engem békén! 😀 Én nem követtem el semmit. Az autodidaktizmus szép dolog, de meg vannak a határai, aminek a túllépése másoknak fájdalmat okoz.

    hivatalos pénz = törvényes fizetőeszköz
    kp használatért nem fizetsz
    mi az a kibocsátott hitelpénz?
    Mi a bank előnye az inflációból?
    Hogy teremt pénz a kereskedelmi bank?

  29. 30, 31 : Jancsika ezt sosem volt képes elfogadni /szerinte mi voltunk a hülyék/, mellesleg Tibor bá te sem 😉 :

    A hitelpénz a pénzkölcsönadás és -vétel melléktermékeként egyre növekszik; ezt a következő példa is szemlélteti: Mondjuk egy bankban letétbe helyezünk egy bizonyos összegű aranypénzt és azt a bank kölcsönadja valakinek azzal az ígérettel, hogy ő azt egy jövőbeli meghatározott időben egy kis extrával majd visszatéríti. Ebben az időben ez a személy ezt a pénzt rendes pénzként használhatja, de mivel ez még mindig a mi pénzünk, így mi is használhatjuk, mondjuk valami költségünk kiegyenlítésére utasíthatjuk a bankot, hogy a számlánkról egy másikra tegye azt át. Esetleg ezt egy csekk megírásával intézzük el. Ebben az egyszerű példában tehát két személy egyidejűleg használta ugyanazt az aranypénzt (valóságos értéket). Úgy tűnhet talán, hogy a kölcsönadás során pénz teremtődött. Egy lépéssel megtoldva kis történetünket, a kölcsönvevő egy boltban elkölti a kölcsönvett pénzét és a boltos letétbe helyezi azt a bankban, így ismét kölcsönadhatja valaki másnak, aki ismét csak pénzként használhatja. Ekkor már három személy használta az eredeti letétünket, és ez mehet csaknem a végtelenségig. A kölcsönvevő minden esetben ígéretet tesz arra, hogy a kölcsönt egy kis extrával megtéríti és minden esetben úgy nézhet ki, mintha valami új pénz jönne forgalomba. Ezt a látszólagos pénzt hívjuk hitelpénznek, magát a folyamatot pedig a pénz multiplikátor-hatásának. A felügyelő hatóság a bank által kikölcsönözhető pénz mennyiségének meghatározása által befolyásolhatja a pénzkínálat mértékét és ezzel a gazdasági folyamatok egészét. Ennek a látszólagos pénznek az értékét a meghatározott időbeni visszatérítésre tett hitelképes ígéretek adják.

    http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9nz#Hitelp.C3.A9nz

  30. Szia Tibor bá! 7:( Aki viszont nem tudott volna mit kezdeni a CHF-fel, tehát kérte a bankot, hogy mindjárt váltsa át forintra.)én határozottan követelttem CHF-t a pánztárnál derült ki hogy mégsem úgyvan ahogy igérték de vételi árfolyamon vehetek már is a forintból ,amikor már minden alávolt írva a pánztáros kezdte átszámolni a forintot és jött a mese félre értetük egymást meg az ügyintézőnk is új még ,betanul……stb .

  31. 33:
    Megtalálható az interneten Mák István (MNB szakértő) tanulmánya, amiben leírja, hogyan csináltak a bankok forintból devizát. (Eszméletlen nagy marhaság.) De ha igaz, akkor ez arra is választ ad, hogy a bankok tudták-e előre a CHF jelentős drágulását? Igen, tudták. Csak így volt értelme forintból devizát csinálni.

  32. 32:
    Ez a legrizikósabb dolog, amikor “…a látszólagos pénznek az értékét a meghatározott időbeni visszatérítésre tett hitelképes ígéretek adják.” Már, ha csak az ígéret adja az értéket.

    Ugyanis lehet pénzt teremteni valóságos értékfedezettel is.
    Meg lehet figyelni, hogy amikor valaki olyan kölcsönt vesz fel, ahol a szerződésben rögzítve van mire kell a kölcsönt fordítania, akkor az a kölcsön mindig olcsóbb, mint a teljesen szabad kölcsön. Ez azért van, mert a rögzített kölcsönök esetében van valóságos értékfedezet. Ezzel a kölcsön biztonságosabbá válik, másrészt nem okoz akkora inflációt.

  33. 31 :
    “Virág elvtárs! Hagyj engem békén! 😀 Én nem követtem el semmit.”
    Ezt mindenki mondhatja… 🙂 🙂

    “Mi a bank előnye az inflációból? ”

    A bank előnye nem az inflációból van, hanem abból,hogy pénzt teremt és azt kikölcsönzi. Közben infláció keletkezhet, és ez azokat is sújtja, akik a kamatból nem részesülnek és az inflációban is vétlenek.

  34. 34:
    Nem tudták a bankok, hanem sejtették (én is) ez pedig hatalmas különbség!!!

    32:
    Egyszerűsítsük le a dolgot! Én vagyok a bank egyetlen betétese. beadtam 1 millió év 5 % kamatra. Ezt a bank kihelyezte neked évit 12 %-os kamatra. A bank tehát nyer évi 7 százalékot, amit a költségeire fordít. A te elképzelésed szerint az egy év lejárta előtt visszakérem a pénzem a banktól (mondjuk átutaltatom valakinek) Ha a banknak nincs saját tőkéje, és más betétes nincs, akkor a bank csődbe megy, ha a jegybanktól nem kap alapkamatra (most 2,5 %) kölcsönt, mert az én betétemet kikölcsönözte és azzal már nem rendelkezik. Hol csinált a kereskedelmi bank pénzt? Pontosan ezért nem kölcsönözheti ki a bank az összes betétet: Ha pedig valami rémhír hatására megrohamoznak egy bankot a betétesek, akkor a banknak kölcsönt kell felvenni valahonnan, hogy a betétesek pénzét ki tudja fizetni. Ez volt Horn Gyula idejében a Posta bankkal.
    Ez a pénz kreálás egy fikció, de annyira tetszik mindenkinek, hogy nem tud kihalni.

  35. 37 :
    “Nem tudták a bankok, hanem sejtették (én is) ez pedig hatalmas különbség!!!”

    Kedves Tibor bá, lehet, hogy Te csak sejtetted, de a bankok tudták. Hiszen ők csinálták. 🙂

    “Ez a pénz kreálás egy fikció, de annyira tetszik mindenkinek, hogy nem tud kihalni.”

    Akkor vegyünk egy kézzel fogható pénzteremtést.
    Valaki felépít egy házat . Benne van egy csomó ember még ki nem fizetett munkája. Arra várnak,hogy valaki megvegye a házat és akkor ők megkapják a fizetségüket.
    Jön egy vevő, de nincs pénze. Vehet fel kölcsönt takarékszövetkezetből. Ez esetben csak valakinek az előzőleg elhelyezett pénzét kapja meg kölcsönként.
    Aztán vehet fel bankból.
    A bank teremthet pénzt, de a teremtett pénz mögé értékfedezetet kell állítania, mert ha nem, akkor nagyon magas lesz a kamat.
    Tegyük fel, hogy a bankban már nincs több betét és saját tőke sem, ezért pénzt teremt, és az értékfedezet a ház. És ez jól is van így, mert ahogy egyre több érték termelődik a gazdaságban, úgy egyre több pénzt lehet és kell forgalomba hozni.
    A jegybank biztosítja a kereskedelmi bank számára azt a pénzt, amit a kereskedelmi bank teremtett . Ha ezért a jegybanknak alapkamat jár, akkor miért is vesztességes időnként a jegybank?

  36. 35!
    “Ez azért van, mert a rögzített kölcsönök esetében van valóságos értékfedezet. Ezzel a kölcsön biztonságosabbá válik, másrészt nem okoz akkora inflációt.”

    Ez már megint micsoda?.. 😮
    Nekem speciel szabad felhasználású van jelzálogra,és a házam 5-ször annyit ér mint a hitelem..
    Akinek meg kötött a felhasználásra,vagyis mondjuk lakásra van,annak meg már nem ér annyit a lakása mint amennyi a hitel tartozása jelenleg..

  37. 39 :
    A te kölcsönöd mögött értékbiztosíték van. Ha nem szabad felhasználású lenne, hanem építési,vagy lakás célú, de minden más feltétel megegyezne, akkor egy kicsit kisebb lenne a kamata.

    Rögzített kölcsön = rögzítve van, hogy mire kell költeni.

  38. 37: “nem kölcsönözheti ki a bank az összes betétet”

    Az összeset nem. De a betétfedezeti mutató sohasem 100%, hanem kisebb, vagyis a banknak nem kell képesnek lennie, hogy az összes betétet egyszerre kifizesse.

    “Én vagyok a bank egyetlen betétese.”
    Pont az a lényeg, hogy a rendszernek minél több résztvevője legyen. Az évszázados tapasztalat, hogy a lekötött betétek cca. 10%-ánál többet “normál üzletmenetnél” nem törnek fel a betétesek lejárati határidő előtt, ezért elég ennyi tartalékot hagyni.

  39. Sziasztok,

    érintett vagyok, de sosem panaszkodtam senkinek.
    Hoztam egy rossz döntést és most iszom a levét.

    Engem csak egy dolog zavar.. Csak én járhatok rosszul, a bank nem.
    Szeretném újra kezdeni az életemet, de nem tudom. Vigye a bank a házunkat, mi pedig elölről kezdjük albérletben. De nem lehet..
    Kb a kétszeres a forintban mért tőketartozásom, mint az eredeti, forintban megkapott összeg.
    Ha jól tudom, Amerikában ilyenkor a banké a ház és az ügylet lezárva. Nálunk fizethetem életem végéig. 🙁

  40. 42:
    Jól tudod. És ebben a kormány a ludas, mert hozhatna törvényt, hogy a bank csak a fedezetet vihesse, akkor majd utána néznének, hogy van-e miből fizetni a törlesztő részleteket.

    38:
    “A bank teremthet pénzt,……”
    Attól, hogy állandóan kijelented, még nem történik meg. Írd le nekem, hogyan teremt pénzt! Ne szövegelj feleslegesen össze-vissza. Hogyan teremt pénzt? Amíg erre nem világítasz rá, csak szövegláda maradsz.

  41. 43 :
    Kedves Tibor bá!
    De, hát leírtam, hogyan teremti a pénzt a bank . 🙂 🙂
    Például felépül egy ház. Ezzel több érték lesz a gazdaságban, ezért több pénz is kerülhet a gazdaságba. A bank tehát az új érték megvásárlásához az eddig még forgalomba nem lévő pénzt vásárlási kölcsön formájában hozza forgalomba . És ez nem betétből és nem is a saját tőkéből származik. Ezt a pénzt a kereskedelmi bank tehát teremtette. Nem a jegybank teremtette, mert az csak kinyomtatja esetleg a pénzt. De ha a ház vételi árából származó pénzt csak utalgatják, akkor bankjegyre nincs is szükség.

  42. A probléma az ,hogy itt jelen esetben a mese teljesen másról szól.Ha a kormányzat egy csöppet is értené a dolgát akkor réges-régen megoldott probléma lenne a deviza történet.
    1,magán személyként tennél ilyet 25év jutalmad lenne (ha nem lennél a kerekasztal lovagja)
    2,ezen szivattyú által az országban egyre kevesebb a pénz ergo a gazdaság döglődik ergo mindenkit érint még azt is aki nem vett fel egy petákot sem
    3,még a kerekasztal lovagjait is csak azok annyira önteltek és hülyék ,hogy nem veszik észre ha megroppan a lakosság ők egy szemét dombon lesznek urak
    4,ha loknis társulatunk érkezik nekik is lőttek 😀
    5,bár egyre több állítja magáról ő amúgy loknis csapat tag erről ennyit így érthetőek a dolgok.

  43. 45 :
    Azt régóta tudjuk,hogy a kormány és az ellenzéki összefogás is a bankok oldalán áll.
    http://bankar.blog.hirszerzo.hu/2014/04/06/kire-szavazol/

    “Kire szavazol?

    Én nem mondom meg, kire szavazz!
    Csak azt mondom meg, hogy valójában kire is szavazol.
    Mert a politikusok most szórják magukra a cukormázat, de ha ez máz lekopik (és hamar lekopik) akkor kiderül, hogy belül tömény fekália van.
    Ha a Fideszre szavazol, akkor a mi (bankok) csicskánkra szavazol.
    Ha a devizacsapdában vergődsz, akkor tudhatod, négy év alatt csak annyit tettek, hogy magukat kimentették, aztán az árfolyamgáttal igyekeztek érvényessé tenni az érvénytelen szerződéseket! A választás utánra megígérnek mindent, de semmit nem teljesítenek !
    Az adós csak fizessen tovább, míg bele nem döglik . Ha megdöglesz, nem kell tovább fizetned ! Ha ez neked teszik, akkor bátran szavazz a Fideszre !
    Ha a Mesterházy, Bajnai, Gyurcsány hármasra szavazol, akkor is a mi (bankok) csicskáinkra szavazol !
    Ők segítettek a bankoknak abban, hogy devizacsapdába csalják a lakosságot, vállalkozásokat.
    Gyurcsány pár napja kijelentette, hogy neki is van devizakölcsöne, és ő ezt fizeti is, – nem kéri senki segítségét.
    Gyurcsány ezt várja el tőletek is! (Csak nektek nincs 4-5 milliárdos összelopott vagyonotok a 8-10 milliónyi kölcsön mellett.)
    De most legalább tudjátok mire számíthattok, (a legrosszabbra ) ha Gyurcsányékra szavaztok.
    Ha a Jobbikra szavaztok, akkor ők az érvénytelen szerződést nem megszüntetik, hanem forintra váltják, és fizetheted tovább, az alig csökkenő , – a kezdetihez képest kétszeres – törlesztő részleteket.
    Igazságot itt sem találsz ! De azért csak szavazz a Jobbikra, ha szeretsz szopni !
    Az LMP betiltatná a devizakölcsönöket, megtiltaná, hogy a bank átruházza követelését más cégre, és jogerős bírói ítélet nélkül senkit nem lehetne kiköltöztetni!
    A szerződéseket módosítanák, de nem érvénytelenítenék ! Az LMP is a mi csicskánk lett…
    Már csak az új kis pártok maradtak. Ezeknek nincs esélyük a parlamentbe kerülni, kivéve a Kásler Árpád vezette , “A Haza Nem Eladó Mozgalmat”.
    Ez a párt tömöríti a legtöbb adóst. Nemcsak érvényteleníteni akarják a devizakölcsönöket, hanem kártérítést is követelnek az adósok részére.
    De nem félünk . Még, ha be is jutnak a parlamentbe, mindig lesz ott annyi csicskánk, hogy minden javaslatuk el lesz gáncsolva.”

  44. 43: Kicsit olvasgatva, úgy tűnik, hogy a magyar szabályozás 100%-os hitel/betét arányt ír elő a bankok számára mostanra.
    Vagyis korábban nem volt így!!!

    Bánfi Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára írja /nálunk többet érthet a pénzügyekhez 😉 /:

    “A mai pénzt a bankok teremtik. A készpénz és a számlapénz formájú jegybankpénzt a jegybank, a számlapénz formájú kereskedelmi bankpénzt a kereskedelmi bankok teremtik. … A kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetősége (pénzkínálat) elvileg korlátlan, mértéke a pénzkereslettől függ, amit a hitelképes ügyfelek (vállalatok, háztartások) hiteligénye meghatároz. A pénzkínálat elvileg korlátlan”

    http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/penzteremtes_vagy_-ujraelosztas_ellenvelemeny_az_mnb_egyik_ajanlasarol.198114.html

  45. 47 :
    Ebben az írásában Bánfi Tamás kifejti, hogy szerinte helytelen a 100 %-os hitel/betét arány. Mert így nem lesz elég pénz a gazdaságban, tehát meg kell hagyni a pénzteremtés lehetőségét.
    Egy másik fazon írt a cikkére választ. Abban pedig az van, hogy ha lehet is pénzt teremteni,akkor is fenn fog állni a 100% hitel/betét arány, hiszen az a teremt pénz amit az egyik bank hitelként kibocsát, az jelentkezhet a másik banknál betétként. És ez igaz is…

  46. “A jövőt senki se láthatja. Elvileg a bankok rá is fázhattak volna, de persze biztosra vették, hogy nem ők fognak rosszul járni.”

    Ezzel nem értek feltétlenül egyet. Amikor a bankok elkezdtek CHF-ben hitelezni, akkor nem elhanyagolható mértékben növelték a keresletet a CHF iránt (gyakorlatilag a hitelek teljes időtartamára), és ezzel párhuzamosan csökkentették a keresletet a forint iránt. A kereslet-kínálat törvényszerűségei alapján könnyen meg lehetett jósolni, hogy a CHF forintban kifejezett ára növekedni fog.

    Számomra nem ismert, hogy valóban használtak-e a tranzakciók során CHFet, vagy csak virtuálisan, viszonyítási alapként, ebben az esetben természetesen a fenti jelenség nem játszik szerepet az árfolyam alakításában.

    @43 Jelenleg kb. 10 % a banki tartalékráta. Vagyis, ha a banknak van 10 forintja, kölcsönadhat neked 100 forintot, ‘teremtve’ közben 90 forintot. Ezt te – jó esetben – visszafizeted, akkor a bank a teremtett 90 forintot ‘megszűnteti’, azonban, mivel kamatot is fizetned kell a kölcsönre, további kölcsönt kell felvenned (mivel pénz nem származhat máshonnan, csak a bankból). Így nő a világ adósságállománya, és ezzel párhuzamban a forgalomban lévő pénz mennyisége, folyamatosan. Szívem szerint a szavazati jog gyakorláshoz feltételül szabnám ennek a mechanizmusnak a megértését.

    Egyébként a felvetett kérdésre válaszolva, szerintem is feladata a kormány kijelölt szervének megvédeni az embereket a saját hülyeségüktől. Persze mostmár, hogy a PSZÁF kikerült állami felügyelet alól – a Nemzeti Bankhoz -, még kevésbé fogja, ha ez egyátalán lehetséges 🙂 Élvezzétek a kapitalizmust, emberek.

  47. 49 :
    “Szívem szerint a szavazati jog gyakorláshoz feltételül szabnám ennek a mechanizmusnak a megértését.”

    Az emberek egyszerűen nem hiszik el, hogyan történik a pénzteremtés. Ebben egyfelől hibás a pénzügyi “értelmiség”, mert titkolja, másfelől az is hibás aki “feltárja”, mert a szenzációt keresve mindent eltúloz, és ezzel hiteltelenné válik.

    Itt van Tibor bá, sokat tapasztalt hatalmas tudású ember, és nem hiszi el, hogy ilyen sunyi, mocsok módon átverhetnek bennünket a bankárok, és élősködhetnek rajtunk.
    De mindez azért van, mert trágya mocsok emberek a választott vezetőink és ők hagyják “működni” a bankokat. Cserébe a bankok segítik a politikus mocskokat hatalomra kerülni.

  48. @50 Ha már bűnbakokat keresünk, én az embereket hibáztatom a vezetőikért, az államformáért, és a vezető kiválasztás módszeréért.

  49. 51 :
    Előtted a lehetőség, váltsd le a népet!

  50. 47: Amikor kicsi voltam, az udvarban volt egy hat évvel idősebb fiú és kötelességének érezte, hogy felvilágosítson, hogy én hogy jöttem létre. Hogy az apám, meg az anyám…
    Nem hittem el neki…

  51. én nem teljesen értem Tibor bá eszmefuttatását. a kérdés (a chf léte mellett) ugyanis az, hogy a bankok betartották-e a szerződést vagy sem/tisztességesek voltak-e vagy az apróbetűs részleteket értelmezgették saját szájíz szerint. Nagy a gyanúm, hogy az utóbbi. Erre természetesen a vezető bank magatartása és a rendszer tisztessége ad/lehetőséget.
    Szerénységemet 2008-2009ban 8 hitellel (ebből 2 leasing) rendelkezett. Mára csak 1 van. A 8-ból 2 eset volt trógerség gyanús. Az elsőnél nem sokat vacakoltam a “a bank belső kamatszámolási rendszerén alapuló”+fix marzs kamatot lecseréltem egy euribor+fix marzsra (ez törvényes kötelezettség volt 2009-től magánszemélyek számára és a bankok féltek attól, hogy mi lesz ha jogi személyek számára is bevezetik) a fix marzs egy kicsit (1,5%) magassabb volt mint az előbbi de az euribor folyamatos csökkenése bőven ellensúlyozta. Ilyen bullshitek, hogy a tőke tartozás 3 év törlesztés után magassabb mint eleinte elő sem fordulhatot.
    A másik esetben bírósági ügy lett belőle mivel a fix marzs 10,5%-os növelését nem írtam alá. A kb.150 eurós havi részlet 200 euróra ugrott fel amit fizettem is hűségesen. 2 évnyi per után a bíróság megállapította, hogy 2009 júliusa óta nincs törvényes havi törlesztőrészlet és minden azóta befizetett összeget tőketörlesztésként kell elkönyvelni. Némi bírósági végrehajtót kellett meghitelezni és így az idén januárban kifizetődött a 2018-ban lejáró hitel.
    Ezeken kívűl mindegyik bank ad litteram tartotta magát a szerződéshez. Az egyedüli hitelem ami még van szintén euro alapú és a kamata valahol évi 3,5% (euribor+2,5%) körül mozog. Igaz van még egy fix 1%-os kezelési költség is. Ilyenről mint kötelező lejes törlesztés nem is hallottam ha euróm volt betettem eurót az eurós számlámra és levonták belőle az eurós részletet. (mondjuk olyan országban ahol a telenornál kezelési költséget kell fizetni a készpénzes számlakifizetésért ott mindent eltudok képzelni).
    —-
    Amúgy Tibor bá, az hogy volt chf vagy nem azt elég egyszerűen le lehet ellenőrizni. Szerénységem cége 2007-ben a BRD-GSG-től felvett 72000 EUR hitelt irodavásárlásra. A hitelszerződés aláírása után ÉN a vásárló 72000 EUR-t utaltam át az eladó bankszámlájára (igaz cashben csak lejt tudtam volna kivenni). 2012-ben eladtam az irodát nekem 68000 EUR-t utaltak át és abból vettek le egyrészt előtörlesztéskor. Valakinek volt hasonló tapasztalata?

  52. 56 :
    Samu !
    Csak olvasom csodálkozva, hogy mit írogatsz, mert annyira távol áll a magyar valóságtól. Aztán egyszer csak kiderül, hogy hiszen ez Romániában történt. 🙂
    Itt Magyarországon olyan korrekt kölcsönök nincsenek, mint Romániában. Itt “országkockázattal” etetik a birka magyar devizaadóst. Miközben az egész világon nulla a CHF kamata,a magyar adóstól 8-10 %-ot kérnek a bankok. Ami már a forintkamatnál is jóval magasabb, és még ehhez jön 60 %-os árfolyam-emelkedés.
    Orbán Viktor fél-ázsiai barom pedig vígan szotyolázik Magyarország első számú uzsorásával. Ja, és a Jobbik ezt a kormányt támogatja. Eldobom az agyam . 🙁

  53. 47:
    Hivatkozgatva másokra még nem válasz a kérdésemre, hogyan csinál pénzt a kereskedelmi bank?

    44:
    “Például felépül egy ház. Ezzel több érték lesz a gazdaságban, ezért több pénz is kerülhet a gazdaságba. A bank tehát az új érték megvásárlásához az eddig még forgalomba nem lévő pénzt vásárlási kölcsön formájában hozza forgalomba.

    Micsoda marhaságokat hordasz össze! Ha felépül egy ház akkor növekszik a nemzeti vagyon, OK, de hogyan kerül több pénz a gadaságba? Ki adja ezt a pénzt és honnan? Mi az, hogy forgalomban nem lévő pénz? Hol volt ez a pénz? Ki csinálta ezt a pénzt? Hogy jutott hozzá a bank? b>A vásárláshoz adott kölcsönnel a banknak redelkeznie kellett. Vagy saját tőkéje vol, vagy a betétes pénze. Semmiből nem kölcsönözhet!

    49:
    Nem, ez azt jelenti, hogy ha a banknak van 110 milliója, akkor 100-at kikölcsönözhet. Sehol semmi pénz nem teremtődik.

    50:
    Virág elvtárs!
    Köszönöm a bókot, de – jobb ha tőlem tudod meg – én semmit se hisztek el, mindent be kell bizonyítani. A te esetedben, le kell vezetned, hogyan csinál a bank semmiből pénzt.

    56:
    Samu! Ha nem érted a CHF ALAPÚ kölcsönt, akkor nem tudok segíteni.
    Az, hogy valaki 8 milliót vett kölcsön és még mindig tartozik 12 millióval, egy kolosszális félrebeszélés. Nem 8 millió forintot vett kölcsön, hanem 50.000 CHF-et, amiért akkor kapott 8 millió forintot, amit mindjárt átutaltak egy lakás vételáraként. Időközben részletekben kifizette a 20 évre szóló kamatot, de még tartozik a tőkével, vagyis 50.000 CHF-el, ami ma 12 millió forint. Tehát papírforma szerint nem 12.000.000 forinttal tartozik, hanem 50.000 CH frankkal.

  54. 47: Tibor bá, én gazdász vagyok, nem közgazdász. 🙂

    Ez a Bánfi Tamás meg egyetemi tanár, a Pénzügy (Közgazdaságtudományi Kari) Tanszék oktatója a volt ‘Közgázon’. Ha neki nem hiszel, idehozhatom neked az Úristent az összes angyalaival és szentjeivel, akkor sem fogod elfogadni nekik ezt a tézist, pedig már sokan leírták itt is a “pénzcsinálás” mikéntjét. De ugyan ezt megtalálod a tankönyvekben is, nem tanítanák, ha totál hülyeség lenne. Hitel felvételkor hitelpénz ‘keletkezik’, a hitel visszafizetésekor pedig ‘megsemmisül’ /, de a kamat megmarad! 😉 /
    Ezért én nem erőltetem tovább ezt a témát, nem az én dolgom, hogy bármiről is meggyőzzelek.

  55. 58 :
    Kedves Tibor Bá!
    Hát persze, úgy van ahogy te írod : a bank csak a saját tőkéjét, vagy betétesek pénzét tudja kikölcsönözni.
    Pontosan úgy és olyan korrekten, mint ahogy mindenki csak a saját feleségével fekszik le.
    Én kérek elnézést a lelki nyugalom megzavarásáért.

  56. 58: Eleve törvénybe kellene iktatni, hogy a törlesztőrészletet nem lehet először – évekig – csak kamattörlesztésnek tekinteni, ami a tőketartozást nem csökkenti, hanem a legelső részlettől kezdve a tőkének arányosan törlesztődnie KELL. Épp ilyen konstrukcióban vettünk mi fel hitelt a házra, de ez Lengyelország. Samu példája mutatja, hogy a magyar szabályozás valóban olyan paradicsomot csinált az uzsorásoknak, amilyet még a(z alaptalanul) leszőröstalpúzott szomszédoknál se lehetett álmodni se. Valóban, OV-nak csak a szája jár, az uzsorások szipolyoznak tovább.

  57. 62!
    Arányosan törlesztődik is a tőke.Legalábbis nekem.Én nem tudom kakukktojás vagyok egyedül hogy nekem nincs különösebb bajom a törlesztővel?Csak a duplájára ment fel. 😀 (a CHF ingadozás miatt)
    De a tőkém azért kopik..Na nem forintban,mert abban nő,de hogy Tibor bá írta CHF-ben kopik..Nem hiszem hogy másnak nem.Csak aki mondjuk 30 meg 35 évre vett fel 14 millát,annak 10 év még nem igazán észrevehető..
    Ha meg a bank nem ad kölcsön,akkor meg szemét köcsög bank,meg bankárok,akik nem adnak kölcsön..Nem értem az embereket..

  58. 61.
    Mellike, ez remek olvasmány, de gyakorlatilag megint a pénzmultiplikációról szól.
    Hol keletkezik ott új pénz? Csak a meglévőt teszik be, kölcsönzik ki, jó párszor.

  59. 64!
    Hát ezt magyarázza,mint ahogy Tibor bá is..De meg fogom kérni Tibor bát vezessen be új emotikonokat kifejezetten a te lereagálásodhoz.. 🙂

  60. 60:
    Faszikám! Ilyen egyszerűen nem farolhatsz ki a hülyeségedből. Kérem a leírást, hogyan csinál a bank semmiből pénzt? Ne kérj elnézést. Könyörtelenül gyere nekem TÉNYEKKEL, ne bizonytalan szövegeléssel.

  61. 59:
    A kamat nem marad meg, hanem a bank költségeit fedezik, és “költségnek” számít a részvényesek osztaléka is.

    Szerintem a bank semmiből csinál pénzt egy rossz megfogalmazás, amit a laikusok táborában roppant népszerű, de képtelenek nekem elmondani hogyan történik ez a pénz gyártás. Nem meggyőzni kell engem, hanem elmondani, HOGYAN?

    Nem belinkeléseket kérek. Elmondást tőmondatokban.

  62. a másik probléma amit Tibor bá elfelejt az, hogy a bankokat kimentik. sok száz millió-milliárd dollárból. kérdés miért csak a bankoknak veszik meg a veszteséges kötvényeit? az egyszerű emberek sittes hiteleit miért nem lehet összecsomagolni és eladni a fednek?
    miért van az, hogy egy melike vagy jancsika euribor+4%-ért kap (ha kap) hitel de az erste vagy az 1 eurt érő raiffeisen euribor alatt kap hitelt? és még sorolhatnám.
    a bancpost (itt volt a per) annak idején amikor levágták a fizetésemet és a nyugdíjakat (mert csak tibor bá fejében él az, hogy a nyugdíj jár és az egy szent tehén amihez nem lehet hozzányúlni) 25%-al felhívott telefonon, hogyha besétálok hozzájuk mivel közalkalmazott vagyok és levágták a fizetésemet azért adnak 2%-al kissebb kamatot (mivel pereskedtem basztam rájuk). A kérdésem az, hogy amikor emelni kellett a kamatot (valami belső hitelezési rátára hivatkoztak) akkor mi a lófaszért nem hívtak be? ha el akarnak engedni egy kevés kamatot miért kell bemenjek és aláírjak valami ökörséget? volt még ilyen is, hogyha átviszem hozzájuk a ceb-es hitelemet akkor egy új szerződésben 5%-al kevesebb kamatot kéne fizessek. Na most ezek után azt mondani, hogy az emberek a felelősek mert hülyék voltak amikor elhitték az egyetlen egy cseppel való mosogatást több mint pofátlanság. A román törvénykönyv 292*es paragrafusa szabályozza a hamis tanúzást. Szerintem bizonyos reklámok kimerítik ezt.

  63. 68: A poén az, hogy a közgazdászok sem mondják teljesen ugyan azt. Ha ők se értik, én hogy magyarázzam el neked? 😀
    De benne van a feleségem pénzügyes tankönyvében is a pénz multiplikáció /én is abból okosodtam – vagy butultam? 😀 /.

    És ne haragudj, megint csak ide másolok valamit, mert hidd el, ennél jobban én biztosan nem tudom leírni:

    “Mit értünk pénzmultiplikáció alatt?

    Vegyük Ákost, aki kemény munkája képen megtakarított 100 ezer Euró-t. Számlavezető bankjánál, a Nagy Országos Banknál leköti ezt egy évre. Ekkor vállalja, hogy nem nyúl ehhez a pénzhez. Ezért a bank fizet neki majd lejáratkor valamilyen feltétellel kamatot. A 100 ezer Euróból, ha a Központi Bank 10%-os tartalékot követel, akkor 10 ezer Eurót el kell helyezni. A Nagy Országos Bank a maradékot, ami 90.000 Euró, kihelyezi Vilmosnak, aki bicikli boltot szeretne nyitni. Vilmos ebből a pénzből készletet vásárol a Mountain Rally Bike cégtől, ami a 90.000 Eurót elhelyezi a számláján a Kis Német Leány Banknál. A Kis Német Leány 9000 Euró-t elhelyez a központi letétben és 81 ezret tovább ad hitel formájában.

    Így sok hasonló lépést követően a gazdaságban 100 ezer Euró betét elhelyezése körülbelül 10-szeresen fog megjelenni, azaz körülbelül 1 millió Eurónyi betét jelenik meg. Valójában csak azok fogyasztottak és beruháztak, akik a hitelt felvették és ígérték, hogy vagy a befektetésük hasznából, vagy a jövőbeli munkabérükből visszafizetik a pénzeket. Annak köszönhetően, hogy Ákos 100 ezer Eurót megtakarított, 900 ezer Eurónyi fogyasztás és befektetés valósulhatott meg. Például megnyílhatott egy biciklibolt!

    Annak ellenére, hogy a rendszer természetesen részleteiben bonyolultabb. Ugye látható, hogy hol történik az értékteremtés? Ha nem lenne részarányos tartalékolás, nem valósulhatott volna meg ennyi hasznos dolog, mert a pénznek ott kéne állnia egy széfben és várni egy évig, hogy Ákos jelentkezzen érte. Mivel a banknak semmi bevétele nem lenne a pénzből, ezért Ákosnak jóformán nem fizetne semmi kamatot, sőt inkább pénzt kérne tőle az őrzésért. Azokról az emberekről meg ne is beszéljünk, akik nem kaptak volna hitelt és nem tudják megvalósítani álmaikat a pénz hiányában. Az értékteremtés nem a semmiből történt, ugyanis a multiplikáció mögött a megtakarítási hajlandóság áll. Azaz a bizalom a jövő és bank iránt, ami arra ösztönzi az embereket, hogy ne fogyassza el mindenki azonnal az össze előállított értékének ellenértékét.”

    http://debrecenbar.com/2013/08/06/kozgazdasagtani-tevhitek-2-resz/

    Ez a link alant rövidebb és tömörebb :
    “Pénzmultiplikátornak nevezzük azt a hányadost, amely a kereskedelmi bankok pénzteremtő képességét írja le. … A pénzmultiplikáció képlettel felírva a következőképp néz ki: m = 1 / t
    ahol m a multiplikátor értéke,
    t a kötelező tartalékráta értéke.”

    http://ecopedia.hu/penzmultiplikator

  64. 69:
    Samu!
    Én nem felejtek el semmit, de nem az a célom, hogy kórusban szidjam a bankárokat és azokat kiszolgáló politikusokat. A dolgom az, hogy a tényeket és a félreértéseket tisztázzam.

    Azt írtam, a kereskedelmi bankok nem csinálnak pénzt, azt csak a jegybankok tehetik. A kereskedelmi bankok vehetnek fel kölcsönt egymástól és a központi jegybanktól, de ez nem pénz kreálás. A kereskedelmi bankok csak azt tudják kikölcsönözni, amivel rendelkeznek. Nem csinálnak pénzt. Ezt a téveszmét kellene megérteni. Tessék nekem megfogalmazni, hogyan csinálnak pénzt?

  65. Most javítom a 64. hozzászólásomat.
    Sok volt a körítés, nem eléggé figyelmesen olvastam a belinkelt anyagot.
    Tehát nemcsak pénzmultiplikálás volt ott, (bár ez volt leginkább részletezve) hanem pénzteremtés is.
    A pénzteremtés konkrétan úgy kezdődött, hogy a jegybank (eddig nem létező) számlapénzt ( új pénzt) bocsátott a kereskedelmi bank rendelkezésére. Hogy ezért a kereskedelmi bank mekkora kamatot fizet a jegybanknak, az megállapodás kérdése. Most például Matolcsy nulla kamatra adott 2 ezer milliárdot a bankoknak, gazdaságélénkítésre.
    Azután a kereskedelmi bankok megpróbálják ezt a pénzt kihelyezni kölcsönként. Amit kihelyeznek a gazdaságba, az számít igazából teremtett pénznek. Hiszen csak onnantól érdekes, hogy kikerül forgalomba. Mert pénzt bármennyit lehet nyomtatni következmények nélkül, de forgalomba hozni nem .
    A kereskedelmi bankok a forgalomba hozásnál követhetnek egy, a jegybank, és a kormány által javasolt üzletpolitikát.

  66. Egy utolsó nekifutás.
    Kölcsön adom a “Született nők” egy példányát Observernek, aki kiolvassa majd kölcsön adja Virág elvtársnak, aki kölcsön adja mellikének, aki kölcsönadja Armának. Egy könyv négyszer lett kölcsön adva, de ettől nem lett négy könyv. Az is megtörténhet, hogy mind a négy hozzászólónak kölcsön adok 1-1 példányt. Ez esetben 4 könyv került forgalomba. Senki nem csinált könyvet. Én csak azt tudtam kölcsönadni, ami a birtokomban volt. Hogy kerültek a könyvek a birtokomba? Ez az igazi kérdés. A jegybank hogyan bocsátja ki a pénzt és ki kapja, és miért, és mennyit?

  67. 72:
    Na akkor közeledünk egymáshoz. Igen, a jegybank hoz létre fiat pénzt, Ez sose tagadtam, sőt én magam állítottam. És a kreált pénzt kikölcsönzi a kereskedelmi bankoknak, de ez KÖLCSÖN.

  68. 73 :

    “A jegybank hogyan bocsátja ki a pénzt és ki kapja, és miért, és mennyit?”

    Tibor bá ezek már lényegtelen kérdések. 🙂
    A jegybank a kereskedelmi bank nála vezetett számláján jóváírja a pénzt, egy megállapodás keretében. A megállapodás tartalmazza a jegybank elvárásait, hogy miért és mennyit kap az adott kereskedelmi bank.

  69. Ha tehát nincs semmiből teremtett pénz, akkor a gazdasági növekedés az emberiség növekvő létszáma miatt rendszerbe állított újabb termelő kapacitások miatt szükséges? Egyáltalán mi az, hogy növekedési kényszer?

  70. 74 :
    De Tibor bá,belátható,hogy a jegybank és kereskedelmi bank egymás között tetszőlegesen “szórakozhat” a pénzzel. De igazi pénz csak akkor lesz,ha a kereskedelmi bank forgalomba hozza.

    76 : Már hogyne lenne semmiből teremtett pénz. Éppen azt részleteztük.

  71. 70!
    Ilyet linkeltem be én is Observer..
    73!
    Nem lehetne hogy én adjam kölcsön Virág elvtársnak?.. 😀
    69!
    Samu!Ha nincs haverod valamelyik bankban olyan igazi haver,aki át tudja gyúrni a hiteledet,akkor mehetsz a falnak.
    Mert a haverokra más törvények vonatkoznak..
    Az itteni OTP-t is csak fel kellene jelentenem ..
    Nézzék már meg központilag mit művel a sok banya odabent.(Hogy itt nem tudták megcsinálni a móri mészárlást)Az ismerősöknek teljesen másképpen számolják a kölcsönöket..A panama az kutyafüle ehhez képest ami itt megy nálunk.
    Van aki 13 millás kölcsönére ugyanannyit fizet havonta törlesztésbe,meg még kevesebbet mint én a 3 millámra ..És azzal hencegett hogy neki átgyúrták a hitelét mert volt ismerős a pult mögött..Ilyen jó lenne nekem is..

  72. 73: Kapok egy könyvet tőled, hogy kiolvassam, de kölcsönzési díjat fizetek neked /nincs annyi pénzem, hogy megvegyem a könyvet/, mondjuk a könyv árának 5%-át. Megegyezünk, hogy én továbbadhatom a könyvet olvasásra, de te akkor is kérsz magadnak 5%-ot. Én továbbadom, de kérem a könyv árának 6%-át, 5-öt neked, egyet magamnak. A következő fazon is továbbadja, de ő már 5%-ot kér neked, egyet nekem, egyet magának.
    Amikor a könyv cca fele ára körül tart a rendszer, akkor az utolsó fazon visszaküldi neked a könyvedet, te meg mindenkitől bezsebelted az 5%-okat.

    Ugyan az a könyv ment körbe, senki nem tudta volna teljes áron megvenni, de te mégis megkerested a könyv árának cca. 25%-át és a könyved is megmaradt… miközben minden résztvevő nyert valamit az üzleten… 😉

    Ezért kellett Kelet-európába kihelyezni a nyugati pénzeket is, mert így lehetett folyamatosan felfelé srófolni a kamatokat… Minden kéz, amin keresztül mentek ezek a pénzek, eltette a maga hasznát. Aki a végén van, /magyar devizahiteles/ az meg jól megszívta, mert ez egy klasszikus piramisjátékra hajazó rendszer …

  73. 74:

    A pénzmultiplikátor hatást a bankrendszer hozza létre.

    10%-os tartalékrátánál elhelyezett 100eFt-ból lesz:
    A-nak 100eFt betétje, B-nek 90eFt hitele
    C-nek 90eFt betétje, D-nek 80eFt hitele,
    E-nek 80eFt betétje, stb.

    A hitelek és betétek összege csak 100eFt lesz, de attól még az összes betét 1mFt-nyi, és bizony ha úgy van mind az 1mFt-ot ki is tudja venni az összes tulajdonosa, akár úgy is hogy a hiteleket nem fizették vissza.
    Persze ha mindenki egyszerre ezt tenné akkor nem tudna teljesíteni a bankrendszer.

    Ezért az egész pénz és bankrendszer azon alapul, hogy mindenki elhiszi hogy meg fogja kapni a pénzét ha kéri.

    Másik hit ott van hogy el is fogja mindenki fogadni tőle ezt a darab papírt vagy fémet (ami nem arany).

  74. És még valami:
    A Fővárosi Ítélőtábla Polgári Kollégiumának álláspontja
    a deviza alapú fogyasztási kölcsönszerződések érvényességével kapcsolatos elvi kérdésekben (a 2013. december 9-én megtartott szakmai tanácskozáson elfogadott álláspont):
    1. Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?

    1. kérdésre adott válasz:
    A deviza alapú kölcsönöket forintkölcsönnek tartjuk.
    Azt nem vitatjuk, hogy az alapvetően a prudens működést szolgáló banki háttértranzakciók szükségesek voltak ahhoz, hogy a deviza alapú hitelezés lehetővé váljon, ezek azonban a portfólió szintjén valósultak meg: vagyis a devizaforrások közvetlenül nem kapcsolhatók az egyes kölcsönügyletekhez, a deviza alapú kölcsönszerződések alapján a bank és az adós között tényleges devizamozgás nem volt. Az adós azonban csak azokkal a körülményekkel számolhat, amelyeket a bank a szerződésben egyértelművé tesz a számára, azaz a hitelkihelyezés mögötti közgazdasági háttér az adós kötelezettsége szempontjából közömbös.
    A bank által a fogyasztóknak kínált ügyleti kamat ezekben az esetekben kétségtelenül alacsonyabb volt, mint a kifejezett forinthitelezésnél, ugyanakkor nem a szerződésre irányadó deviza kamatával volt azonos, annál magasabb összegben került meghatározásra. Erre tekintettel az sem mondható, hogy a „valódi devizakamat” alátámasztja a kölcsön deviza jellegét, mert devizakamat csak kölcsönvett deviza után fizetendő. *
    Ezzel szemben úgy gondoljuk: annak a kérdésnek a megítélésénél, hogy a deviza alapú kölcsön forint- vagy devizakölcsön-e, a szerződés tartalma irányadó. A szerződés tartalmát a hatályos Ptk. 523. § (1) bekezdése rögzíti, eszerint kölcsönszerződés alapján a hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. Az új Ptk. 6:383. §-a értelmében kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles. A jogszabály szerint tehát a hitelező szerződéses kötelezettsége pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, illetve fizetése, míg az adós szerződéses kötelezettsége a visszafizetés és kamatfizetés. Ha ezt összevetjük a deviza alapú hitel fogalmával, azt találjuk, hogy a felek szerződéses kötelezettségeiknek mindig forintban tesznek eleget…
    Pénzváltási bizonylatot a mai napig nem kaptam. Gondolom mindenki váltott már pénzt?

  75. 79:
    Bizony. Ez az igazi kérdés, hogy a kihelyezett kölcsönre honnan veszik az emberek a kamatot? Nos a jegybanktól származik, úgy hogy a jegybank átadja az államnak, aki ezt kifizeti vagy munkáért vagy szolgáltatásért. Az USA-ban ebben a pillanatban rendszeresítve van a havi 85 milliárd dollár ajándék az állam számára. de a kereskedelmi bankok ott se gyártanak pénzt. Azt viszont csinálják, hogy az igazgatók milliós fizetéseket vesznek fel, és amikor a bank csődbe megy, akkor az állam megmenti. vagyis az állam gyárt számukra pénzt utólag.

  76. 78 :

    “Van aki 13 millás kölcsönére ugyanannyit fizet havonta törlesztésbe,meg még kevesebbet mint én a 3 millámra ..És azzal hencegett hogy neki átgyúrták a hitelét mert volt ismerős a pult mögött..”

    Mellike, ez pontosan így van .

  77. 76:
    Van teremtett fiat money, de azt csak a jegybank teheti.

  78. A pénzteremtésről ez a videó szól:
    https://www.youtube.com/watch?v=CvhD9rwaSqE

    A devizaalapúról csak annyit, hogy ha megnyerem a semmisségi pert akkor azt a forintot kell vissza adnom amit kaptam, ha elveszítem a pert akkor CHF-et kell visszaadnom forintban amit a bank állít, hogy kaptam.
    Akkor mit is kaptam? Ezek szerint ezt az objektív valóságot bíróság nélkül nem lehet eldönteni. Én perelek és első fokon vesztettem, majd meglátjuk a másodfokon mi lesz az eredmény.

    Továbbá itt van egy honlap amiből pontosan megtudható, hogy milyen csalás ez a CHF alapú kölcsön.:
    https://sites.google.com/site/semmisdevizahitel/home

    És itt van honlap a sikeres perekről, a Hpt 213 -as paragrafus alapján lettek leginkább semmisek a szerződések.:
    http://www.hitelsikerek.hu

    Sok videó van fent a youtube-n a deviza csalásról Dr. Damm Andrea elég jól elmagyarázza. Talán a legfontosabb videója ez:
    http://komlomedia.hu/video.php?id=2013090701#sthash.J32XxNpV.dpbs

    A törvény pedig ez:
    Ptk. 523. § (1) „A kölcsönszerződés alapján a hitelintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés sze­rint visszafizetni.
    Tehát azt kell visszaadni a banknak amit odaadott. Egyenlőre nem tudja bizonyítani, hogy devizát adott oda.

  79. Kedves Tibor!
    A 80-as években ezt a devizahiteles lehúzást Ausztráliában is eljátszották a Bankok.
    Itt van egy bizottsági vizsgálat lefordítva magyarra. Esetleg hallott erről valamit ausztrál ismerőseitől?

    http://nagyimre.com/westpac/westpac.pdf

  80. 81.:
    Tibor bá,ez már zavaros. Az USA-ban is teremtenek pénzt a ker.bankok, csak nem az állam számára. Ott a FED folyamatosan államkötvényeket vásárol.

  81. 86:

    A devizában felvett hitel semmi más, mint kölcsönpénzzel történő spekuláció, arra játszva, hogy a hazai és vendég valuta közötti paritás a kölcsönt felvevő számára alakul nyereségesen. Ez nem lehúzás, ha a kölcsönt felvevőnek van pénzügyi ismerete. Joga van spekulálni. Az persze más, ha a bank rábeszéli, hogy ez nyereséges lesz. Erre írtam azt, hogy a kereskedelmi rábeszélés, hirdetések, stb. nem tisztességesek, mert a törvények ezt nem k9övegelikk meg.

  82. 87!
    Te a számlapénzről beszélsz Virág elvtárs,Tibor bá meg a jegybank pénzről…
    Mindkettő teljesen más..
    Observer is a jegybankpénzt írta le..Amikor a betétesek pénzével operálnak. (Ákos betéte)
    “100 ezer Euróból, ha a Központi Bank 10%-os tartalékot követel, akkor 10 ezer Eurót el kell helyezni.”
    A számlapénz meg az amit a kereskedelmi bankok állítanak elő.
    Amit Virág elvtárs is regélt,hogy tulajdonképpen a gazdaság kér pénzt a kereskedelmi bankoktól..(Van 10 millió számlapénzed,és ebből 1 millió a jegybankpénz..)
    Most olvasgatom amit belinkeltem.. 🙂

  83. 88 :
    A bank esetleg perelhető nem kellő mértékű tájékoztatás, károkozás miatt.

  84. 81: “mind az 1mFt-ot ki is tudja venni az összes tulajdonosa”

    Kivenni ki tudja, ha nincs is elég tartaléka a kereskedelmi banknak, mert a jegybank ad kölcsönt. De a rendszer a lekötött pénzeken alapul, azzal tervez a bank /a kötelező tartalékráta egy tapasztalat alapján kialakult érték, az alapján, hogy kb. mennyien veszik ki a pénzüket idő előtt/, épp azért kerül pénzbe az előtörlesztés is (ha eleve nem volt kikötve ez a lehetőség – de akkor is meghatározott időpontokhoz kötik), mert a banknak plusz munkát jelent kihelyezni ez a hirtelen megjelenő /és adott pillanatban “felesleges”/ pénzt. Persze az adósok ezt sem fogják fel, hogy az nekik miért kerül több költségbe, ha korábban akarnak törleszteni…

    89: “Observer is a jegybankpénzt írta le”

    Az baj, mert nem azt akartam, hanem a “hitelszámlapénzt”… 😀

    De az biztos, hogy eléggé kavarunk itt a számlapénz, hitelpénz, ‘jegybank pénz’ fogalmakkal, kéne már egy közgazdász, aki rendet csinál. 🙂

  85. 90:
    A bank törvényes tevékenységében a tájékoztatás nem szerepel. A CBA se köteles tájékoztatni téged, hogy a kenyér megpenészedik, ha a nedves pincében tárolod. 😀 Ha ezt nem tudod, ne vegyél kenyeret. 😀

  86. 91!
    Közgazdászt ide nekünk ehhez?Hát azok csinálták a rendetlenséget!.. 🙂

  87. Tibor! Már hogy ne lenne kötelessége tájékoztatás, törvény írja elő:
    Ptk. 205. § (3) A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.

    Én kölcsönt akartam nem spekulálni:
    Ptk. 205. (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
    Nekem nem volt szerződéskötési akaratom spekulációra.

  88. 94:
    Magyarországon belül, az OTP esetében megtörtént, lásd a posztot. Közölték, és aláíratták, hogy rossz vége is lehet a dolognak. A Ptk. 205 § (3) Nem azt írja elő, hogy jóslásokba kell bocsátkozni. Lényeges körülmény például, ha elhallgatom, hogy a kocsi karambolozott, amit a másik szerződő fél nem találhat ki. De azt a kölcsönért folyamodó is tudta, hogy a fizetését forintban kapja.

    lehet, hogy nem volt szándékod a spekuláció, de lényegében azt tetted. Arra játszottál, hogy a CHF 160 körül marad, esetleg csökken, holott 15 év távlatában sokkal inkább az emelkedésre volt esély, és ezt a kisiskolások is tudják.

  89. 95 :
    Lényeges körülménynek számít-e az az információ, hogy a CHF az elmúlt 40 évben trendszerűen éves átlagban 8 százalékot erősödött a forinthoz képest?
    Lényeges körülménynek számít-e,hogy 2008 végétől az MNB eltörli az intervenciós sávot, – azaz nem védi tovább mesterségesen a forint árfolyamát?
    Ezeket ugyanis elhallgatta a bank, bár számára ismert információk voltak.
    Nemrég láttam a Falus Zsolt által megtalált törvényt,mely arról szól,hogy devizakölcsönt csak úgy lehet folyósítani, hogy a bank gondoskodik az árfolyamkockázatról.
    Hát itt nem gondoskodtak.

  90. Nem tudom, hogy ki fogják-e tudni mondani a törvénytelenséget, de az biztosan megállapítható, hogy nagyon gonosz egy konstrukció ez.
    Kevésbé lett volna az, ha a dolog úgy zajlik, hogy egy rakás ember úgy döntött volna, hogy kölcsönét frankban akarja felvenni, mivel kedvezőbb a kamatfeltétele. A bank az igények tudatában vett volna frankot, kikölcsönözte volna a kuncsaftnak a frankra vonatkozó feltételek mellett, aki viszont a magyar vásárlások miatt kénytelen lett volna visszaváltani forintra.
    Persze lehetne mondani, a kuncsaft szempontjából pontosan ez történt, csak a bank még azt a terhet is levette a válláról, hogy neki kelljen visszaváltatni forintra. És a kuncsaft valóban pontosan úgy járt, mintha az első variáció valósult volna meg. (átváltási veszteségeket nem véve figyelembe)
    De a disznóság ott van a dologban, hogy az első esetben a bankot is terhelte volna az árfolyam kedvezőtlen változása, tehát nem adott volna lehetőséget extra haszonra.
    Így viszont a folyamat frankot még csak nem is látott, a bankot egyáltalán nem sújtotta az árfolyam változás, a hiteles megfullad, a bank meg vastagon kaszált.
    Azért itt valami nekem is sántít…
    Ezek szerint a bankoknak jogában áll bármilyen valutára vonatkozó feltételekkel elszámolni a forinthitelt? Igaz, mondhatja a bank, hogy csupán megspóroltam az ügyfélnek az oda- meg visszaváltás procedúráját, ha már hozzá akart jutni a külföldi valutára vonatkozó előnyökhöz.
    És az ügyfél oldaláról nézve tényleg teljesen mindegy, számára pontosan ugyanaz lesz a végkifejlet, ő akkor is bedőlt volna, csak a bank nem kaszál akkorát, csak a szokásosat…

  91. 96:
    Kedves Virág elvtárs!
    A Ptk. 205 §. (3) olyan lényeges információra vonatkozik, amit csak az egyik fél ismerhet. Erre hoztam fel a gépkocsi karambol példát. Vagy a tetőszerkezet szúrágottságát, amikor házat akarok eladni. — Te egyike vagy azoknak, akik egy témát ízlés szerint szubjektíven tárgyal. Tőlem utálhatod a bankárokat (én se szeretem őket), de ez nem ok arra, hogy ferdén lásd a világot. Te azt várnád el egy banktól, hogy az érdekei ellen agitáljon. Ezt senki se teszi meg. Az eladók MINDIG rábeszélik a vevőt, ez a dolguk. Így kerek a világ. Különben az intervenciós sáv 30 %-os tartomány volt. Nem nagy segítség, és CHF esetében sose létezett. Ha pedig (törvényileg) az árfolyam kockázat a bankot terheli, akkor egyetlen bank se ad kölcsönt devizában. U.i. ott nem hülyék dolgoznak. Végül pedig, aki Magyarországon nincs tisztában a svájci gazdaság kimagasló erejével, az igencsak alulinformált. És arról sincs jó véleményem, aki nem fogja fel ésszel, hogy 15-20 év kurva hosszú idő, amik alatt sok minden történhet, azzal nem érdemes foglalkozni, mert nem ez volt élete utolsó nagy hibája.

    97:
    A kapitalista világban ez teljesen normális, csak mi még nem szoktunk hozzá. Például, hatalmas mennyiségű arany úgy cserél naponta gazdát, hogy egy grammot se visznek sehova. Van egy papír arról, hogy mögötte valahol egy bank széfjében lapul egy kiló arany. Az egy kiló arany egy elszámolási alap. Ez van a CHF kölcsönzéssel is. A hiteligénylőnek egyetlen másodpercig se volt a zsebében egyetlen forint se, amikor forint alapú hitelt vett fel, az mindjárt ment az eladó számlájára. Senki se mondja, hogy a banknak nem is volt forintja. Nem érdekes, hogy volt-e vagy sem. Az összeg át lett utalva. Az is előfordulhatott volna, hogy a lakásépítő vállalkozásnak volt tartozása a bank felé, amiből az adott kölcsönt jóváírták. Ezek pénzforgalmi eljárások, nincs értelme ebbe belekapaszkodni. A CHF ALAPÚ hitel, pontosan az, CHF alapon történő elszámolás, aki ezt nem érti, szálljon ki a vitából.

  92. Tökéletesen látja Tibor! Valóban spekuláltam! Csak mint írtam én nem spekulálni akartam, hanem kölcsönt felvenni. A bank elbagatelizálta ezt a spekulációt. Azt mondta, hogy ez az igényeimnek megfelelő kölcsön, és ennek a deviza alapúnak az a specialitása, hogy minden hónapban egy kicsit változik a törlesztőrészlet. Az én esetemben plusz mínusz pár ezer forintot. Ne aggódjak mert a CHF nagyon stabil deviza. Ha a valós kockázatokat elmondják senki sem vette volna fel a kölcsönt. Fentebb írtam, hogy Ausztráliában is ezt a 80 -as években eljátszották, és ki is derült, hogy tudták, hogy leértékelődik az ausztrál deviza. Mintha a mai magyar helyzetet olvastam volna.

    A CHF alapú kölcsön az csupán CHF nyilvántartású kölcsön. A CHF-hez semmi köze. Gyakorlatilag az aktuális törlesztő részletet és a fennmaradó tőkét megszorozzák a törlesztéskori aktuális eladási árfolyam és a kihelyezéskori aktuális vételi árfolyam hányadosával. Csak egy szorzóról beszélünk. A bank sokat tett azért, hogy ez a hányados minél nagyobb legyen.

  93. Westpac ügy / Ausztrália – via hitelemagyar (blue horse): A Mehta felperes a Commonwealth Bank of Australia elleni perben Andrew Rogers bíró a következőket mondta:
    „Amennyiben a bank Dr. Mehtának minden tényt feltárt volna, a kölcsönügylet nem jött volna létre. Ezt a feltételezést habozás nélkül elfogadom. Ha egy épeszű embernek azt mondják, hogy a lehetséges veszteség végtelen nagyságú, ugyanakkor a szükséges biztonsági intézkedések hatása korlátozott, és folyamatos odafigyelést igényel, de ezt a bank nem biztosítja, hanem az adósnak magának kell megtennie, akkor az épeszű ember nem megy bele az ügyletbe. Bármilyen vonzó is volt a kölcsön (kamat szempontból), egy teljes és részletes magyarázat megsemmisítő hatással lett volna minden vonzására.”
    A bankok azt játszották el, hogy a kockázat minimális, a devizaárfolyamok mozgása átlagos, amely nem okoz majd veszteséget az adósoknak a hitel 3-5 éves futamideje alatt. A bankok nem tájékoztatták arról az ügyfeleket, hogy TUDTAK arról, hogy az AUD leértékelődik a CHF-nal szemben, és ez a folyamat éppen akkor kezdődött el. Arról sem tájékoztatták az adósokat, hogy az AUD/CHF árfolyamot az USD közbeiktatásával számolják ki (ahogyan a Ft/CHF árfolyamot az EUR közbeiktatásával), amely tovább növeli a volatilitást. 1990-ben egy Melbourne-ban rendezett bankjogi konferencián Andrew Rogers bíró a következőket említette:
    „Mivel a bank semmiféle figyelmeztetést nem adott az elkövetkezendő eseményekkel kapcsolatban, a fogyasztó biztonságban érezte magát. Mivel a bank nem tájékoztatta az adóst a kockázat nagyságáról és mibenlétéről, a fogyasztó abban a hitben volt, hogy a kockázat nagyon kicsi és korlátozott.”

    Ezért mindenki nyugodtan aludt 2008 őszég, pedig egy óriási időzített bomba ketyegett az ágyában. A bankok időzítették.

  94. 96: “Lényeges körülménynek számít-e az az információ, hogy a CHF az elmúlt 40 évben trendszerűen éves átlagban 8 százalékot erősödött a forinthoz képest?”

    Persze, lényeges információ. Ennek ellenére a devizahitelesek nem vették a fáradtságot, hogy ennek független forrásból utánanézzenek. Elég lett volna csak rápillantani egy ilyen grafikonra, hogy az ember eldöntse, nem vesz fel 20 évre devizahitelt.
    Ha ennek ellenére valakinek nem ütött szöget a fejébe, hogy a rendszerváltás környékén 35 Ft körül volt a CHF, mikor a hitelt igényli 160 Ft /450%-os drágulás!!! cca. 15 év alatt/, vajon 20 év múlva mennyi lesz – azzal mit lehet kezdeni?

    “az MNB eltörli az intervenciós sávot” Az egy kényszer intézkedés volt /nem előre látható/, mert elszállt a forint árfolyam – az euróhoz képest /eleve csak arra vonatkozott, nem a CHF-re/.

  95. 101 :
    “Ha ennek ellenére valakinek nem ütött szöget a fejébe, hogy a rendszerváltás környékén 35 Ft körül volt a CHF, mikor a hitelt igényli 160 Ft /450%-os drágulás!!! cca. 15 év alatt/, vajon 20 év múlva mennyi lesz?”

    Én simán kimagyarázom, ha az ügyfél azzal állít be, hogy ő megnézte a trendet. Csak azt kell mondani,hogy ezután megváltozik a trend, mert 2010-ben forint helyett eurónk lesz.
    Itt szeretném kiemelni a két trágyagiliszta, – Gyurcsány és Orbán érdemeit, – akik sokat tettek azért, ne legyen ! 🙁

    98 :
    Tibor bá !
    “Ha pedig (törvényileg) az árfolyam kockázat a bankot terheli, akkor egyetlen bank se ad kölcsönt devizában. U.i. ott nem hülyék dolgoznak.”

    Akkor nem adtak volna. Most így, hogy adtak, jobb???
    Megszívatták az ügyfelet és magukat is.
    Azóta gyakorlatilag minden bankban kirúgták már az akkori vezetőket. Egyedül csak az első számú uzsorás (Csányi Sándor) maradt a helyén. De ő leválthatatlan.
    Még egy fontos információ : hosszú lejáratú jelzálog kölcsönöket hosszú lejáratú hitellevelekkel finanszíroznak az egész világon. Itt is érvényes ez az előírás,csak ezt sem tartották be, hanem helyette 3 hónapos lekötésű források voltak-vannak a 20 éves kölcsönök mögött.
    Továbbá a bank dolga és (ennek elvégzéséért pénzt is kér) megállapítani, hogy az adós fogja tudni fizetni a kölcsönét.
    2-3 -szoros törlesztő részlet növekedés mellett persze nem tudja fizetni. Hogyan végezte a bank ezt a feladatát?
    Sehogy !
    A bank hibáira alapozva az ügyfél kártérítési pert indíthat, a bank ellen. És fog is…
    Én a bank oldalán állok, ( részvényem van) de az ilyen szarjankók miatt, akik mindent elkúrnak a bankban, padlón vannak a részvények és az osztalék is lószart ér.

  96. 102: “Én simán kimagyarázom” 😀

    És az még eszedbe sem jutott, hogy a bruttó fizetések ezen időszak alatt ezt a 450%-ot jóval meghaladó mértékben /1200%/ növekedtek, tehát simán lehetett azzal is kalkulálni, hogy az esetleges árfolyam emelkedést simán kompenzálja a bérek növekedése.

    Az a helyzet, hogy azoknak a nagy része, aki AKARTA azt a pénzt, még akkor is aláírta volna a szerződést, ha nagyjából előre láthatók lettek volna az események. Amennyire én tudom /utána kellene nézni/, a devizahitelesek még mindig kisebb törlesztő részleteket fizetnek, mint azok, akik forintban adósodtak el.

  97. 103 :
    “Az a helyzet, hogy azoknak a nagy része, aki AKARTA azt a pénzt, még akkor is aláírta volna a szerződést, ha nagyjából előre láthatók lettek volna az események. ”

    Szerencsétlenek azt nem tudhatták, hogy a bank minden előírást és törvényt megszeg. Megbíztak a bank tisztességében és szakértelmében. Ez nagy tévedés volt részükről.
    Még valami : amikor az adósok 150 forintért felvették a CHF-t, akkor a trendgörbe szerint már 200 forint körül járt a CHF árfolyama. Csak azért volt mégis 150, mert az MNB mesterségesen erősítette a forintot.

    “Amennyire én tudom /utána kellene nézni/, a devizahitelesek még mindig kisebb törlesztő részleteket fizetnek, mint azok, akik forintban adósodtak el.”

    Ez nem így van. Ez csak banki hazugság ! Többet fizetnek. Kivéve, ha olyan adósokról van szó, akik a bank köreihez tartoznak, ahogy Mellike is írta.

    98 :
    Tibor bá !
    “. A CHF ALAPÚ hitel, pontosan az, CHF alapon történő elszámolás, aki ezt nem érti, szálljon ki a vitából. ”

    Nincs is a magyar jog szerint deviza alapú kölcsön. Csak forint kölcsön van és idegen devizában folyósított kölcsön van. A deviza alapú kölcsön kilóg a magyar jogból. 🙂

  98. A kulcs : “2010-ben forint helyett eurónk lesz”
    A 2010 nagyon-nagyon pesszimista jóslat volt!
    MINDENKI tisztában volt azzal, hogy nagyon-nagyon elszaladhat hosszú távon az árfolyam, és nem bírja majd fizetni a törlesztő részleteket, de SENKI nem gondolta, – még én sem aki abszolút szkeptikusként SOKKAL rosszabb kezdeti feltételek mellett forint hitelt vettem fel – hogy az eurót egyáltalán nem fogják bevezetni. Ha bevezették volna, akkor a lakosság nyer. Ez pedig nem megengedhető. Az eurót akkor fogják bevezetni, ha a lakosság devizatartozásai megszűnnek.

  99. 99:
    Vedd már észre, hogy itt tegeződünk!

    A bíró is ember, ilyen kérdésekben az egyik így dönt, a másik úgy. Ez nem bizonyíték. Az én álláspontom az, hogy ha bárhol megengedett a “finom rábeszélés” (ránctalanító krémek, étrend kiegészítők, rák gyógyító csoda cseppek, csodálatos vízkőoldók, stb. stb.) akkor a bankoknál se háborodhatunk fel.

  100. 106 :
    Tibor bá!
    “Az én álláspontom az, hogy ha bárhol megengedett a “finom rábeszélés” (ránctalanító krémek, étrend kiegészítők, rák gyógyító csoda cseppek, csodálatos vízkőoldók, stb. stb.) akkor a bankoknál se háborodhatunk fel.”

    A “méret” a lényeg.
    Ha valakit átvernek egy 5 ezer forintos krémmel, az is csalás. De ha elveszik csalással a 20 milliós házát, – egész addigi élete munkáját, – az már nagyságrendileg más. Ez az az állapot, amikor a mennyiség keményen átcsap minőségbe.

  101. Nekem az az érzésem, hogy a devizaadósoknak túl van nyalva a segge.

    Igen, beleugratták őket egy felelőtlen dologba, amivel egy rakás pénzt vesztettek, igen néhányan a lakásukat is elvesztették, sokan csak alig bírnak megélni, mert alig marad pénzük a törlesztő után.

    De:
    1: Ki a fene kényszerítette rájuk, hogy olyan életkörülményeket válasszanak, amit nem tudnak megengedni maguknak?
    2: Többféle akciót is indított már a megsegítésükre az állam. Rendben, hogy az egyösszegű visszafizetés csak azoknak volt járható, akik amúgy sem voltak teljesen reménytelen helyzetben (mellesleg van több ilyen ismerősöm, mind középosztálybeli, egyik sem krőzus vagy Fidesz-tag), de az árfolyamrögzítés már mindenkin segíthet.

    Szerintem a bankokon nyugodtan fel lehet háborodni, mert aljasok voltak és maradtak – de kb. ez minden, amit tehetünk.

  102. 108!
    Nem! Nem!
    Vezessék be azonnal az eurót!
    És kész.
    Nincs árfolyamingadozás, idióta kamatok, stb…
    Úgyis ezt várta már mindenki, a késésért meg hiába kérik elnézésünket.

  103. 108 :
    Párbeszéd a pokolban .
    Látogató : – Hogy, hogy itt nem kell az üstöt őrizni? Itt nem akar kimászni senki?
    Ördög : – Akarnának, csak az olyan Ábel-félék mindenkit visszahúznak. 🙂

  104. 109: Ha a jelenlegi árfolyamon bevezetik az eurót, azzal mit nyersz? Ugyanazt a hatalmas részletet kell fizetned majd, mint most.

    A másik fele a dolognak, hogy a magyar ipar versenyképességét nagyrészt a gyenge forint adja. Ha ezt elveszed, nagyon gyorsan sok munkahely megszűnhet.

  105. 110: Felőlem másszál, ha tudsz. De minek másztál bele?

  106. 111:
    A deviza adósokat semmi se érdekli, semmit se fogadnak el, mert saját hülyeségüket nem hajlandók elismerni.

    107:
    Szóval te megengeded az 5000 forintos csalást, de nem a 20 milliósat? Nem barátom, ha csalás, akkor csalás mind a kettő. De nem ez a lényeg, hanem egy ilyen rendszerben, ahol mindenki, mindenütt csal, a kölcsönért folyamodónak oda kellene figyelni éppen, hogy a 20 millió nagysága miatt. Nézzen utána, érdeklődjön,kérdezzen meg szakembert, stb. stb. 20 évre? OK, hova siet azzal a panorámás, lakóparki lakással? Most jön a duma a szemét bankárokról, de akkor a halálos ítéletét is hajlandó lett volna aláírni, csakhogy betehesse a seggét oda, amit még nem keresett meg. Nem eggyel beszéltem akkoriban, azt mondták, hogy hülyék lennének várni, most kell élni, amíg fiatalok. Akkor nyögjék addig, amíg öregek nem lesznek. Ezt azoknak mondom, akik tanácsom ellenére felvették a CHF hitelt.

  107. 113 :
    Kedves Tibor má !
    Figyelmesebben kell olvasni !
    Én ugyanis előzőleg ezt írtam : ” Ha valakit átvernek egy 5 ezer forintos krémmel, az is csalás.”

    Tehát nem engedem meg az 5 ezer forintos csalást!
    Több kérdésem nincs… 🙁 🙁

  108. Jó, ne vezessék be az eurót!
    De akkor meg vezessék ki!
    Mi az, hogy sok boltban simán lehet euróval fizetni, meg, hogy sokan euróban kapják a fizetésüket, simán lehet devizaszámlám, stb…
    Francokat!
    Ha forint, akkor mindenkinek forint! Mi az, hogy CHF-ben meg peso-ban számolunk? Stornó!
    Legyen egyértelmű, reális pénzügyi stratégia, kiszámíthatóan a kisember számára is. Egy lakáshitel felvételekor igenis tudni kell biztosan, hogy lesz-e, és mikor lesz euró!
    Erre mindenki csak spekulálni tudott, és engem is csak az ezzel kapcsolatos rosszhiszeműségem mentett meg. Reális igényeimet elégítettem ki, reális tehervállalással, de irreális helyzetben lennék ma, ha akkor nem vagyok konok. Szó szerint rá kellett csapnom az asztalra annó, hogy nekem akkor adjanak CHF hitelt, ha a fizetésemet is abban folyósítják!
    Ennek lassan 10 éve, szépen kopik a hitel. Meg a ház is ugye… 🙂
    Lehet, hogy Tibor bá’ bölcs tanácsait illett volna többeknek megfogadnia – de sokkal, sokkal több helyről sokkal sokkal bölcsebbnek tűnő tanácsok jöttek a deviza hitelek mellett. Tudom, mert érvelésekkel gyakorlatilag kétvállra fektettek. Néhány évig ráadásul tényleg hülyének éreztem magam, a kollégák ismerősök mellett, akik simán felépítkeztek, akik egyből megkapták a pénzt. Engem meg szívattak! A forint hitel csak “utófinanszírozásban” volt elérhető! Ez azt jelentette, hogy a bank csak akkor utalt, és csak annyit, amennyi számlát hoztál! Mi lett ebből?
    Hitelbe elkunyerált anyag, szakadásig meló saját kezűleg, (ilyen sérv, olyan sérv -ugye) számlavásárlás, “trükkök százai” … Mesterember nem akad, mert megy a frankhitelesnek dolgozni, aki egyből ki tudja fizetni!
    Csak azért lett az én nyomorom a jobb megoldás, mert nem vezették be az eurót. És amit én – természetesen önzetlen és fantasztikus családi segítséggel – meg tudtam valósítani, azt bizony nem sokan tudták/merték. Az ilyeneknek nem volt választásuk. Pontosabban lett volna, de az albérletes, kuporgatós nyomorgós életformát nem volt az a nő aki bevállalta volna az ember mellett – sőt még talán ma sincs.

  109. 115: “Az ilyeneknek nem volt választásuk … az albérletes, kuporgatós nyomorgós életformát”
    Hogy-hogy nem volt választásuk? 10 évet lehúzni az anyósnál, minden pénzt félrerakni, amit csak lehetséges, aztán hajrá telket venni, alapot ásni stb.

    Amikor én építkeztem – hitel nélkül – nekem természetes volt, hogy új nadrág nincs, csak foltozott, sok-sok éven keresztül, mert mindent elnyel az építkezés. Aki nem vállalja a ‘nyomorgást’, mégis miből akar csilli-villi új házat?
    Ha ‘nincs az a nő, aki bevállalja…’ akkor az a nő akkor is lelép, ha bármi egyéb bajod lesz, de akkor ilyen nő miért is kell…? /Jóban-rosszban… 😉 /

    Igaza van Tibor bá’-nak, az emberek türelmetlenek voltak, és ész nélkül beleugrottak a hitelekbe, mert nekik azonnal kellett az új ház, új lakás, de lehetőleg takarékoskodás, “nyomorgás” nélkül. Most nyomorognak utólag… De persze most valaki segítsen…

  110. Observer!
    Nem ide tartozik, de ez a jóban-rosszban dolog nem divatos. Illetve csak a jóban része. Elnézést kérek minden hölgy olvasótól, de erőteljesen cinikus vagyok a “gyengébbik” nemet illetően…

  111. “Akkor nyögjék addig, amíg öregek nem lesznek. Ezt azoknak mondom, akik tanácsom ellenére felvették a CHF hitelt.”

    🙂 El kell menni külföldre (ekkor megszűnik az árfolyam-ingadozás), a lakást kiadni. Mivel nem építenek új lakásokat, előrelátható a következő ingatlanlufi. Akkor szépen el kell adni, és elfelejteni az egész történetet.

  112. 115: “Mi az, hogy sok boltban simán lehet euróval fizetni, meg, hogy sokan euróban kapják a fizetésüket, simán lehet devizaszámlám, stb…”

    Az a szerződési szabadság. 🙂 Ha a bolt vezetője úgy döntött, hogy elfogadják az eurót, akkor milyen alapon pofázzon bele az állam?
    Ha a főnök hajlandó euróban fizetést adni, és nekem is megfelel, akkor megint minek kéne, hogy bárki beleszóljon?

    “Egy lakáshitel felvételekor igenis tudni kell biztosan, hogy lesz-e, és mikor lesz euró!”

    Ezt speciel én is beszoptam, amikor (euró alapú) hitelt vettem fel. Azt hittem hamarosan úgyis euróban kapom majd a fizumat, és a hivatalos átváltási ráta valahol a kitűzött sáv közepe felé lesz… Aztán mégse úgy lett, sőt már árfolyam sáv sincs… De hogy ez így fog alakulni, azt a banki dolgozók se tudták előre.

    “Erre mindenki csak spekulálni tudott…”

    Hát a jövő már csak ilyen…De arra is csak spekulálni tudsz, hogy mennyi lesz az MNB alapkamata (amihez kötik a forinthitel kamatát is). Nagyon szép csökkenő alapkamat volt az évezredünk elején, de ha 2003 februárjában vettél fel forinthitelt (6,5% alapkamatnál) és arra számítottál, hogy ez tovább fog esni, akkor idencsak pofára eshettél, mikor Járai 12,5%-ra emelte az alapkamatot és az első évfordulódon szembesülhettél vele, hogy kb. dupláját kell törlesztened havonta, mint előtte.
    Most 2,5% az alapkamat, de hogy jövőre ilyenkor mennyi lesz, arra megint csak spekulálgatni lehet…

  113. Éppen most láttam az Echo tv-n egy beszélgetést Dr. Hossó Andrea közgazdásszal, aki pályája jó részét az angol banki világban töltötte.
    Felkeltette az érdeklődésemet, és utánanéztem a Neten is, így bukkantam az alábbi videóra.
    A hölgy egyértelműen kinyilvánította, hogy nyugaton ilyen konstrukciójú hitelre egyszerűen nem is lett volna lehetőség, persze nem a lakosság iránt táplált szolidaritás alapján, hanem maguknak a bankoknak a biztonsága miatt.
    Ő is hivatkozik arra az alapszabályra, amit Tibor bá’ is hangsúlyozott, hogy hitelt nyújtani olyan valutában történő elszámolással, amelyben a hitelesnek nincs jövedelme nem szabad. Csak Tibor bá’val ellentétben ezt nem csupán a hiteles részéről figyelembe veendő szempontnak mondja, hanem a bankok részére is előírt alapelvnek, amit nyugaton nem lehet megtenni, mert a bankfelügyeletek ezt nem is engedik meg. Ugyanis ez a gyakorlat magát a bankot is veszélyezteti, és egy esetleges konszolidálás szükségessége pedig állami forrásokat kötne le.
    Szóval a magyarországi bankok ezt egyszerűen szem elől tévesztették, kockázatot vállalva nyomultak egy olyan közegben, amely nem tanúsított ellenállást.
    Az én véleményem pedig az, hogy a nyugat, aki pedig finnyás a saját területükön folyó hitelgyakorlatra, itt meg eljátsza a tanácstalan, bizonytalant, és visszalöki a minősítést a magyar szervekre.
    Persze lehet, hogy konkrét törvényi tiltás nincs egy ilyen gyakorlatra, csak esetleg ajánlás, de nyugati országokban ezt az ajánlást nem meri senki figyelmen kívül hagyni, nálunk viszont nem is csak egyedileg tették meg, hanem a magyar banki szereplőknél általános volt.
    De a kockázatot tudniuk kellett, hiszen nem ma jöttek le a falvédőről, és ugyanezen bankok anyaintézményei nyugaton nagyon jól tudták a szabályt.

  114. 121:
    “Nyugaton” a bank is veszélyben leenne, mert ott a jövő kétesélyes mondjuk az USA-ban egy AUD-ban kötött hitelszerződés esetében. Nálunk a CHF alap csak egy esélyes volt: A forint gyengül. Az USA-ban az AUD gyengülhet, de erősödhet is. Csak az isten a megmondhatója.

  115. 116 :
    Observer , ezt írod :
    “…az emberek türelmetlenek voltak, és ész nélkül beleugrottak a hitelekbe, mert nekik azonnal kellett az új ház, új lakás, de lehetőleg takarékoskodás, “nyomorgás” nélkül. Most nyomorognak utólag… De persze most valaki segítsen…”

    Hadd kérdezzem meg, hogy aki így gondolkodik, az vajon mit mond a feleségének, amikor a hírekben bemondják, hogy lezuhant egy utasszállító repülő?
    Gondolom azt, hogy : Úgy kellett nekik! Miért nem mentek gyalog?

  116. 123: Virág elvtárs, ha kútba ugrasz, onnan is mi húzzunk ki? A választásaid következményeiért mindenki más a felelős, a bankoktól az államig, csak Te magad nem?

  117. Azt hadd kérdezzem meg a sok kedves okos embertől, hogy tudják-e, 2008-ban amikor a magyar kormány 20 milliárdos euró kölcsönt vett fel az IMF-től, azt a devizaadósok számára kellett volna tovább adnia?
    De nem adta tovább, hanem Bajnai abból tartotta 180 forinton a frankot és 265 forinton az eurót.
    Tehát Bajnai a 20 milliárd euró egy részéből forintot vásárolt, hogy így erősítse a forintot. A devizaadósok kölcsöne mögötti forrást pedig kicserélte forintra. Ezért ment fel a CHF kamata akkor, amikor épen nullára kellett volna esnie.
    Magyarán a magyar kormány kirabolta azokat a polgárait, akiket előzőleg csapdába csalt.

    Emlékszem, ha a Kádár rendszer végén azt mondta be a rádió, hogy nem fog emelkedni a cukor, az olaj, a liszt ára, akkor az emberek már tudták, hogy éppen ellenkezőleg, emelkedni fog és rohantak bevásárolni.
    Ma pedig ott tartunk, hogy ha bemondják : “dübörög a gazdaság”, “jobban élünk, mint négy éve”, “Magyarország jobban teljesít”, akkor aki csak teheti, fejvesztve menekül külföldre, és egyre többen végleg kint is maradnak.

  118. 124 :
    Ábel gyerek szeretnék egyszer a szemedbe nézni. 🙁
    De azért most még válaszolok a felvetésedre .
    Ezt kérdezed :
    “Virág elvtárs, ha kútba ugrasz, onnan is mi húzzunk ki? A választásaid következményeiért mindenki más a felelős, a bankoktól az államig, csak Te magad nem?”

    Azt tudod-e haver, hogy a polgárok adójából fenntartott tűzoltók mindenkit kihúznak a kútból? Azt is aki magától ugrott bele !
    Aztán azt tudod-e, hogy ezeket az embereket állami segédlettel lökték bele a kútba előzőleg ???

  119. 125:
    Ez egyik kedves okos ember (én) erről nem tud, mert nem így volt. A 20 milliárd kölcsön biztonságot jelentett a forint ellen spekulálókkal szemben.

    Máskülönben a 180 forinton tartott frank kifejezetten kedvezett a CHF hiteleseknek. Szóval mi baj van vele.

    Ez meg mit jelent? “A devizaadósok kölcsöne mögötti forrást pedig kicserélte forintra.” mert én nem is értem.

  120. 126:

    A tűzoltók (rendőrök, mentők, stb.) indokolatlan esetben később benyújtják a számlát.

    Állami segédlet? Valóban a szavaidból az süt ki, hogy a felelősségedet mindenképpen át akarod másra passzolni.

  121. 128 :
    “Állami segédlet? Valóban a szavaidból az süt ki, hogy a felelősségedet mindenképpen át akarod másra passzolni.”

    Tibor bá, te komolyan azt gondolod, az IMF két alatt átutal 20 milliárd eurót 2,5 %-os kamatra, csak azért, mert szereti Magyarországot ???
    Falus Zsolt (az ismert érdekvédő) utána járt, kiderítette, mi volt ez a 20 milliárd .

    “Ez meg mit jelent? “A devizaadósok kölcsöne mögötti forrást pedig kicserélte forintra.” mert én nem is értem.”

    Ez azt jelenti, hogy mégis csak volt valamennyi deviza a kölcsönök mögött. De csak 2008-ig ! Azután kicserélték a kölcsönök mögötti forrást.

    “Ez egyik kedves okos ember (én) erről nem tud, mert nem így volt. A 20 milliárd kölcsön biztonságot jelentett a forint ellen spekulálókkal szemben.”

    Igen, pontosan ezt hazudta Orbán. És mindenki átvette, mert nem ismerték a dolgok hátterét. Aki meg ismerte, az érdekelt volt a hazugság fenntartásában .
    Most miért 310 forint egy euró? Most miért nem védik ki a forint elleni spekulációkat ?????

  122. Virág elvtárs! Készséggel elismerem, hogy a helyzet kialakulásában hatalmas felelőssége van a bankoknak, és van felelőssége az államnak is.
    Azt is gondolom, hogy igazságtalan az a helyzet, hogy miközben a laza hitelezéssel a bank a legnagyobb hibás, tényleges kockázatot, költséget alig vállal, míg a hitelfelvevő visel minden költséget és kockázatot, akár a teljes egzisztenciáját felszámoló mértékig is.

    Ami nem tetszik, az az, hogy néhányan úgy próbáljátok beállítani, mintha az adósok vétlen, tehetetlen, döntésképtelen áldozatai lennének ennek a történetnek. Tessék vállalni a felelősségnek azt a részét, ami rátok tartozik! Ennyi.

    Hogy most miért 310 forint egy euró? Mert így járnak jól azok, akik exportra gyártanak. Többek között az én munkaadóm is.

  123. 130 :
    “Ami nem tetszik, az az, hogy néhányan úgy próbáljátok beállítani, mintha az adósok vétlen, tehetetlen, döntésképtelen áldozatai lennének ennek a történetnek. Tessék vállalni a felelősségnek azt a részét, ami rátok tartozik! Ennyi.”

    Mentségedre szóljon, hogy nem tudod mit beszélsz!
    Majd ha a bíróságok akár egyetlen adóst elmarasztalnak, mert felelőtlen volt, akkor jártasd a szádat!

    “Hogy most miért 310 forint egy euró? Mert így járnak jól azok, akik exportra gyártanak. Többek között az én munkaadóm is.”

    Magyarországnak jelenleg elég erős külkereskedelmi aktívuma van, mert a nép jó része nyomorog, vagy takarékoskodik.
    Szóval amikor külker. aktívum van, akkor folyamatosan erősödni kell a forintnak !
    Ha mégsem erősödik, azt jelenti, valakik lenyúlják a devizát.
    Leginkább az MNB nyúlja le, és az MNB persze kormánypárti.

  124. 123: “aki így gondolkodik, az vajon mit mond a feleségének, amikor a hírekben bemondják, hogy lezuhant egy utasszállító repülő”

    Bevallom, fogalmam sincs, hogy egy utasszállító lezuhanásának, egy felborul busznak, vagy a Balatonba fulladt embernek mi köze a deviza hitelesek helyzetéhez?

    Mindennek van egy ‘elfogadható’ kockázata, annak is, hogy az ágyadban heversz és rád esik a plafon egy darabja, amitől elpatkolsz. Csak mondjuk ennek az esélye 1 az ötvenmillióhoz.
    A devizahitel esetében a kockázat egy a kettőhöz – vagy erősödik a forint hosszú távon, vagy gyengül. Ha valaki vette a fáradságot és megnézte a CHF múltbeli árfolyamváltozását, azért nagyobb valószínűséggel kalkulálhatta, hogy továbbra is emelkedni fog, mint csökkenni.

    Ezzel nem a bankokat védem, azok egyértelműen kihasználták az embereket, és egy csomó, szemét, egyoldalú szerződésmódosítást csináltak – ami meg a felügyelet hibája, hogy engedte.
    De ahogy te magad döntöd el, hogy felülsz-e egy repülőre, vagy felszállsz-e egy buszra, vagy bemész fürödni a Balatonba, a hitelt sem kényszerítette rád senki. A te döntésed volt – ezért milyen jogon hibáztatsz bárki mást? Átbasztak? Át… Ez van.

  125. 131: Most a bíróság hogy jön ide? Az ember felelőssége szerinted azt jelenti, hogy a bíróság elítél? Elég furcsán nézed az életet…

  126. 132 : 133 :
    Úgy látom, vannak, akik csak azért szólnak hozzá, hogy másokat idegesítsenek…
    Szerintem többre méltó ez a blog.

  127. 134: Most tényleg elcsúsztam kicsit ebbe az irányba. Bocs, abba is hagyom.

  128. 122 Tibor bá’
    A bankok azért itt is veszélybe kerültek, azért nem véletlenül keresik most a megoldást akár kompromisszumokkal is, hogy valahogy kijöjjenek a helyzetből.
    Habár nem tudom az arányát azoknak az adósoknak, akiket valóban végleges bedőlés fenyeget, egyúttal az is, hogy a bank nem jut hozzá a járandóságához.
    Nekik sem a bedőlés az érdekük, csak az, hogy az ügyfél fizessen végkimerülésig.
    Mondjuk a bank számára már az is nyerő, ha be is dől az adósok egy része, a többi, aki szorgalmasan fizet mindhalálig, ezt bőven kompenzálja, és az összes többlet nyereség még a veszteséggel együtt is nagyobb, mintha sima forinthitelt adtak volna.
    Ilyen szempontból nem tudom, mi a bankok várható mérlege.

  129. 121:
    Ha Dr. Hossó Andrea azt mondja, hogy az angol banki világban nem találkozott devizahitelekkel, akkor
    a, hazudik
    b, köze se volt a hitelezéshez.

    Én nem éveket, csupán kb 15 mp-et töltöttem el a “yen mortgage in UK” kereséssel és ráakadtam pl. erre a cikkre:
    http://www.telegraph.co.uk/finance/personalfinance/borrowing/mortgages/9892023/British-borrowers-crippled-by-yen-mortgages.html
    Ha a Telegraph nem valami fikcionális világról ír, akkor bizony ott is volt lehetőség más valutában hitelt felvenni, mint amiben a fizut kapják.
    Sőt a gugli kidobott egy halom oldalt, ami most is kínál jen hitelt a britteknél, bár nem szántam rá az időt, hogy elolvassam, milyen feltételek esetén lehet hozzájutni.

    Néha nem árt ám még a magukat “nemzeközi közgazdász”-nak mondó dr-ok állításait is leellenőrizni független forrásokkal.

  130. 137
    Kíváncsi lennék, ha egy ilyen cikket elküldene az ember az érintettnek, hogyan reagálná le?
    Ezek szerint két eset lehetséges. Az egyik, hogy ennyire nem ért hozzá, a másik, hogy valamilyen érdekeltsége, motivációja van, hogy ezt állítsa.
    Azért ez megdöbbentő…

  131. 134: Virág elvtárs, mivel a 123-ban megszólítottál /Observer , ezt írod :/, úgy gondoltam, hogy illik rá válaszolni.
    Hogy a válaszom idegesít téged, arról nem feltétlenül én tehetek. Végül is, nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani /mondta Fülig Jimmy/. 🙂

    Azt természetesen belátom, hogy a kérdést markánsan máshogy látják azok, akiknek van hitele, és máshogy, akiknek nincs, és ezért nem is lesz soha közös nevező.

  132. 138: Ha olyan nagyon értene hozzá, akkor gondolom a Cityben foglalkoztatnák most is… 😉
    Hossó Andrea valószínűleg annyira hiteles, mint a reklámban a mosógépszerelő, aki évek óta tapasztalja, hogy Calgon nélkül tönkremennek a mosógépek.

  133. 140: Csatlakozom Hossó Andreához, én sem találkoztam soha Nagy-Britanniában devizahitelezéssel. Sőt, Kamerunban, Kongóban és Izlandon sem. Igaz, hogy nem is jártam ezeken a helyeken, és nem bankár vagyok…

  134. 139 :
    Inkább ne válaszoltál volna semmit. 🙁

    Nincs kölcsönöm, bankrészvényem van.
    A tolvaj gengszter bankok meglopják az ügyfelet és a részvényest is. Az én pénzem is bánja, a bankárbűnözést, mert a vesztes perek miatt bezuhannak a részvények.
    És a leválthatatlan főuzsorás Csányi Sándor, még elégedetlenkedik, amikor csótányirtót fújnak be a keritésén.
    Pedig ennél mocskosabb patkányt keveset ismerek !

    “Azt természetesen belátom, hogy a kérdést markánsan máshogy látják azok, akiknek van hitele, és máshogy, akiknek nincs, és ezért nem is lesz soha közös nevező.”

    Ha téged romlott fagylalttal megmérgeznek a cukrászdában, én, aki nem ettem a fagylaltból, nem állok le veled vitatkozni, hogy hibáztál.
    A hozzád hasonlók miatt mondják, hogy két magyar háromfelé húz.

  135. 142: “Inkább ne válaszoltál volna semmit.”

    Írtad volna oda, hogy csak neked tetsző válaszokat vársz! 😉

    Ellentétben veled, nekem nem részvényem van/volt, hanem devizahitelem, igaz nem házra, hanem kocsira, amit az autókereskedő intézett, a bankot még messziről sem láttam. Gondolhatod, mennyire tájékoztattak az árfolyam kockázatról, meg a többi cullangról. El akarták sózni a kocsit is, meg felmarkolni a jutalékot a banktól. Még szemetebb rendszer volt, mint a bankok esetében.
    De akkor is csak azt tudom mondani, én mentem oda, én kértem a hitelt stb. Átbasztak? Fene tudja, annyi egyértelmű, hogy kizárólag a saját érdeküket nézték, nem az enyémet. Azt viszont miért nézték volna?

    Fanyaloghatsz a véleményemen kedvedre, de attól még a kapitalista rendszerben bizony előfordul, hogy nem csak kölcsönösen előnyös üzletek köttetnek. Ha valaki hülye, vagy felkészületlen, azt a másik fél kihasználja. Ez nekem sem tetszik, attól még ez van. Se te, se én nem fogjuk tudni ezt megváltoztatni.

  136. 136: “Habár nem tudom az arányát azoknak az adósoknak, akiket valóban végleges bedőlés fenyeget” Jelenleg 38%.

    137: “Ha Dr. Hossó Andrea azt mondja, hogy az angol banki világban nem találkozott devizahitelekkel, akkor
    a, hazudik
    b, köze se volt a hitelezéshez.” jobb helyeken a devizahitel szerződésekben benne van, mikor, milyen árfolyamnál szállhatsz ki. Romániában is úgy kötötték a devizahitel szerződés egy részét, hogy adott árfolyam felett automatikusan át lejesítették. Angliában sem tiltja a törvény ezt a lehetőséget: amíg az adósnak és a banknak is előnyös az idegen deviza, addig abban tartják számon a hitelt. A hitelfelvevő előre közli, hány %-os árfolyamveszteséget hajlandó lenyelni, cserébe a kezdeti kedvező kamatokért.

    Ilyen dev. hitelt és ekkora mennyiségben viszont csak Magyarországon sikerült kihelyezni az elmúlt 30 évben.

  137. 143 :
    Ilyen önfeltárulkozás után, azt gondolom, hogy egyetlen barátod sincs, családod sincs és a rokonaiddal is örök haragban vagy.
    Hiszen mindenki csak becsapni akar mindenkit.
    “Ember embernek farkasa.”
    Ami kicsit meglepett, hogy te ezt normálisnak találod.

  138. 145 :
    Van a kölcsön és van a csalás. A kettő között jelentős különbség van. Magyarországon nem kölcsön volt, hanem csalás. És az van ma is.

  139. Érdekes, itt kiderül végül, milyen empatikus is az ember… akiknek van devizakölcsöne, azok leírják, hogy hát igen, kissé átverték őket, de végülis ők voltak a hibásak, hülyék voltak hogy belementek.

    Virág elvtárs meg, akinek bankrészvénye van, és abban lenne érdekelt, hogy a bank járjon jól, bizonygatja vadul, hogy a bankok bizony aljas csalók, csalárd módon átvertek mindenkit.

    Visszatért az emberiségbe vetett hitem! Csak én vagyok kivétel, mert nincs devizahitelem, és nem is kenek mindent a bankokra. Meg tán Tibor bá.

  140. 148:
    Virág elvtárs hosszú távra spekulál. Szerinte ez a fajta banki viselkedés rossz hatással van a befektetőkre, és így a részvényeinek az értéke esik. vagyis nem a CHF hitelesekért aggódik, hanem saját magáért. Az emberiségben nem kell továbbra se hinned! 🙂

  141. 146, 148: Az a helyzet, hogy én a devizahitelt a létező legrövidebb futamidőre vettem fel /tán 2 év/, előtte fél évig túrtam infók után, bankban dolgozó jó barátommal /aki Virág elvtárs szerint nem is lehet nekem 😉 / átdumáltuk, hogy milyen trendek várhatók, és még a válság előtt vissza is fizettem mindent. Szóval nem vagyok igazi devizahiteles abban az értelemben, hogy ész nélkül elköteleztem volna magam 20 évre. 😀

    Virág elvtárs, az emberek általában a saját érdeküket helyezik előtérbe, ilyen az emberi természet. Te is csücsülsz a /feltételezem/ OTP részvényeiden és panaszkodsz, ahelyett, hogy eladnád és az árából munkahelyeket teremtenél… 😉
    Egyszerűen ez a realitás, mivel a kommunista embertípust az evolúció eddig még nem fejlesztette ki. 🙂
    “a rokonaiddal is örök haragban vagy” A rokonaim rengeteget segítettek nekem az eddigi életem során /köszönet érte innen is/, van is némi lelkiismeret furdalásom, hogy úgy érzem, a töredékét sem tudom nekik viszonozni. Szóval nem, nem vagyok haragban a rokonaimmal, sem senki mással.

  142. 150 :
    Én már nem is a kölcsönnek álcázott csalásról beszéltem, hanem a világszemléletedet kifogásoltam .
    Ha mégis van barátod, akkor előzőleg nem az igazat írtad.
    Mondom én, hogy van aki csak bosszantani akar másokat.

  143. 149 :
    Ugye minden összefügg mindennel. Ha az emberek nem fognak felvenni kölcsönt, akkor beszarnak a bankok is .
    Most a legfelháborítóbb, hogy az OTP mindössze 3,6 % osztalékot fizetett. A részvénye ára 4200 forint körül ingadozik, (12000-nek kellene lennie) de Csányi Vagyona 135 milliárdról 150 milliárdra nőtt. Egyértelmű, hogy lop a bankból.
    A részvényeseket lopja meg.
    És leválthatatlan a vén szaros görény.
    Addig dugnám bele alulról a rúd téliszalámikat, amíg szétdurran és szanaszét fröccsen a szar…

  144. 148 :
    Ábel,hogy neked is legyen valami. 🙂

    Ábelnek, a favágónak pénzre van szüksége.
    Bemegy a városba, és ott bemegy a bankba.
    Mondja,hogy szeretne kölcsönkapni egy forintot.
    Kohn, a bankár azt mondja: – Rendben, adok kölcsön egy forintot. Egy év múlva két forintot kell behoznod, mert az egy forintra egy forint a kamat. A baltádat pedig itt kell hagynod jelzálogként.
    Ábel már menne el, de Kohn utána szól : – Várj csak, Ábel! Az öregek szerint száraz nyarunk lesz, rossz lesz a termés, és te nem fogsz tudni jövőre megadni két forintot. Most ezt az egyet visszaadod, és akkor jövőre már csak egyet kell megadnod.
    Ábel kimegy a bankból és gondolkodik: – Nincs pénzem, a baltám is ott maradt, és még egy forinttal tartozom is… hm… De mégis minden rendben van …

  145. 151: “akkor előzőleg nem az igazat írtad”

    Ezzel már tényleg nem tudok mit kezdeni.

    Általában a véleményemet írom le valamiről, amivel vagy egyetért valaki, vagy nem. Ha tehát valamire úgy gondolod, hogy nem az igazat írtam – akkor valamit félreértettél. Egy vélemény nem tények közlése, csak egy gondolkozásmód tükörképe.

    153: Csak egyet árulj el nekem, ha a bankok ilyen gonosz helyek, hogy veheted a lelkedre, hogy még részvényesként finanszírozod is azokat? Ezzel hozzájárulva, hogy másokat becsapnak, tönkretesznek stb? Itt valami kettősmérce szag terjeng, ha a bank nekem magas osztalékot fizet /na vajon miből/ az jó, de ha nem, akkor szemetek, mert átvágják az embereket… 😉

  146. 154 :
    “Csak egyet árulj el nekem, ha a bankok ilyen gonosz helyek, hogy veheted a lelkedre, hogy még részvényesként finanszírozod is azokat? ”

    Jó a kérdés, de kurva egyszerű a magyarázat. Beragadtam…
    Beragadt a pénzem… Súlyos vesztesség ér, mert tolvaj bűnözök vezetik azt a bankot, amibe fektettem. Ezért nem jön ide a tőke.

    Te még nem vetted észre, hogy például az adóba befizetett pénzedet arra használják fel, hogy kibasszanak veled? Ha még nem , akkor csukott szemmel élsz..

  147. 153:
    1. Forintra egy év után egy forint kamat az uzsora.
    2. Visszakérheti az egy fori9ntot, de akkor nincs kölcsön és nem lehet rá kamat se.
    3. 1 Ft kölcsönere nem lehet kérni 3500 Ft értékű baltát fedezetnek.
    4. A balta termelőeszköz, amit nem lehet se kérni, se felkínálni fedezetnek.

    154:
    1. A részvényes nem finanszírozza a bankot, hanem tulajdonos társsá válik, azaz bűnrészes.
    2. Az alacsony osztalék nem abból adódik, hogy a bank nem vág át senkit, hanem abból, hogy Orbán megfeji őket, vagyis a részvényeseket rabolja ki.

  148. 157 :
    Tibor bá, megmagyarázod a viccet??? 🙂

    “1. A részvényes nem finanszírozza a bankot, hanem tulajdonos társsá válik, azaz bűnrészes.”

    Tibor bá, ilyen alapon, hiába kiabálsz, te is bűnrészes vagy az Orbán rendszer gazemberségeiben, hiszen adót (ÁFA) fizetsz ennek a mocsok rendszernek. 🙂

    “2. Az alacsony osztalék nem abból adódik, hogy a bank nem vág át senkit, hanem abból, hogy Orbán megfeji őket, vagyis a részvényeseket rabolja ki.”

    Csak a részvényesek vannak szopatva.
    Érdekes módon Csányi vagyona 135-ről 150 milliárdra nőtt. Ez 15 milliárd növekmény. Komoly jövedelme csak az OTP-ből és a MOL-ból van, mert a mezőgazdasági vállalkozásai évi 1,5 milliárd vesztességet termelnek. Ugyanakkor a fizetése nem lehet több, mint 300 millió forint évente. Szóval gőzerővel lopja a görény a részvényesek pénzét.
    Lekádereztem én, a mocskos tolvaj állatot, mielőtt visszaküldtem a kurva anyjába.

  149. 158: “te is bűnrészes vagy … hiszen adót (ÁFA) fizetsz”

    Te önként és dalolva lettél részvényes, az ÁFÁ-t viszont mindenki akarata ellenére fizeti /pláne ilyen mértékben/. Vagyis nem áll meg a vád… 😀

    Öregapám szokta mondani: ‘batyus halottat még senki sem látott’ /ki is folyt minden vagyona a kezéből haláláig/, Csányi sem viheti magával azt, amit összebrusztolt magának.

  150. Virág elvtárs ne nyávogj már..
    159!
    “Csányi sem viheti magával azt, amit összebrusztolt magának.”
    Majd mellé temetik,jó lesz az a túlvilágon is.. 🙂

  151. 158:

    Okos fiú vagy te Virág et. csak rosszul alkalmazod az eszedet, mert állandóan mellébeszélsz.

    Hogy a vicc! Hát persze, de ott se lehet kotyvasztani. A hülyeség nem nevetséges, hanem siralmas. 🙁

  152. 143.
    ” Ez nekem sem tetszik, attól még ez van. Se te, se én nem fogjuk tudni ezt megváltoztatni.”

    Teljesen nem lehet megváltoztatni, de azért, egy új svácifrankihiteles hullámnak már kevesebben ülnének fel…
    Az emberek, ha lassan is, de tanulnak.
    Ugyanúgy ahogy az orvaostudományban se csak elfogadjuk a fertőzés létezését hanem kezet mosunk meg nem csókolgatunk herpeszes embereket, a pénzügyekben is lehet bizonyos védelmet kialakítani.
    Ha tudjuk, hogy egy konstrukció rossz, még egy kis anyázás is többet segít, hogy legalább ne felejtsük el, mint a csendes beletörődés.

    A másik, amiről általában kevés szó esik a devizahiteles vitákban az a társadalmi szegmense a dolognak.
    Az államnak is az az érdeke, hogy ne a külföldi bankok vigyék ki a pénzt, hanem itt költődjön el… ha az a pár százezer család Túró Rudira meg fodrászra meg a hálószoba kifestésére meg autópálya útdíjra költené azokat a milliárdokat, amit most a bankok tesznek el, abból a politikusoknak is több jutna. EZÉRT próbálnak mindenfélét, de hát a bankok is erősen védik a saját profitjukat.

  153. 161 :
    Tibor bá, azt a viccet nem én találtam ki, az eredeti székely vicc.
    Én csak itt leírtam emlékezetből. 🙂

    159 :
    Már régen kiszálltam volna az egész mocsadék OTP-ből, de akkor egyből realizálódik a vesztesség.
    Az OTP nem mindig volt a csalás fellegvára. Akkor léptem bele… aztán kiderült, hogy kutyaszar. 🙁

  154. 163:
    A tőzsdén egyesek hatalmasakat kaszálnak. Ezt a pénzt össze kell dobni valakiknek. 😀

  155. 164 :
    Jellemző egy ország állapotára, hogy ki a leggazdagabb.
    Magyarországon egy csaló tolvaj uzsorás, (aki mindenkit meglop ) a leggazdagabb és a kormány ezt elfogadja.
    Régen a meccsen azt kiabálták be : “Puha vagy Jenő!”
    Ma már azt kell bekiabálni, hogy : Szarfaszú vagy Viktor!

  156. Még annyit tennék hozzá Csányihoz, hogy vélhetően a világ egyik legkorruptabb embere. Azaz, úgy ér célt, hogy korrumpál.
    (Ha nem ad pénzt, hanem fenyeget, az is korrupció.)
    És most ne jöjjön senki azzal,hogy ez a kapitalizmus velejárója.
    Mert éppen hogy nem. Piacgazdaságban nem érvényesülhet a korrupció. De lehet-e piacgazdaságról beszélni ott, ahol valaki leválthatatlan??? Ugye, hogy nem .

  157. 167 :
    Idézek egy hozzászólót : ” Magyar seggbe magyar lófaszt!”

    Egyébként mindhárom válaszom helyes. Nagyon gyenge kérdések.

    A probléma az, hogy nem tartják be a törvényeket, mert így tudnak a legjobban kifosztani. A birka nép újra választotta a szarfaszú diktátort.

  158. 168:
    Amit itt már összehazudtak, abban a kérdésben, hogy milyen deviza és honnan, – ez már tényleg vicc. De rossz vicc…

  159. Virág elvtárs a számítógép összesített,nem választott itt senki 😀

  160. Kedves Virág et.! Szerintem egy picit visszafoghatnád magad. Mi erről a véleményed?

  161. Kedves Tibor bá!
    Úgy látom, a 170-ben félre értésre adtam okot.
    A hazudozást a magyar pénzügyi szférára, a hivatalos banki álláspontra és a fősodratú médiára értettem.
    Semmi esetre sem az itteni vitákra gondoltam.
    Köszönöm, a lehetőséget a helyesbítésre.

  162. 173: Szerintem Tibor bá’ pl. a “lószerszám” alkalmazására gondolt… 😉 😀

  163. 174 :
    Az csak egy hozzászólás szó szerinti idézete volt.
    Az alatt a háromkérdéses teszt alatt volt, amit a figyelmembe ajánlottál. Csak azért másoltam be, mert nevetségesnek találtam. Senki itt lévő ellen nem irányult. 🙂

  164. Virág elvtárs!Arra nem gondoltál ha már ennyire szívügyed itt a megsegítés dolog,hogy a befektetésedet szétoszd a devizahitelesek között?Csak hogy kicsit enyhítsd a kárukat.. 🙂
    (Csak hogy azért gondoltam erre,ha már olyan áldott jó szíved van..)

  165. 176 :
    Melike !
    “Arra nem gondoltál ha már ennyire szívügyed itt a megsegítés dolog,hogy a befektetésedet szétoszd a devizahitelesek között?”

    Azt már szétosztotta magának Orbán és Csányi.

  166. 177!
    Hát ez az .A pénzed oda osztod,az eszet meg itt.
    Fordítva kellene .. 🙂

  167. Virág et.!

    Nem értelek félre (sajnos), de egy kicsit sok belőled úgy általában. A SZER idézeted pedig kifejezetten dezinformatív. 🙁

  168. 179 :
    Kedves Tibor bá !
    Nem írok egy darabig, de azt még szeretném megtudni, hogy Te mit hallottál 1956-ban a Szabad Európa Rádión?
    Sajnos én csak mások elmondására tudok támaszkodni.
    Így aztán engem félre vezethetnek. 🙁

  169. 180:
    Abban az időben éjjel-nappal a SZER-t hallgattuk, mert kitűnő műsorai voltak, és úgy gondoltuk, hogy a kommunista rendszer éjjel-nappal hazudik, az emberek pedig az igazságot akarták tudni. A SZER hírei meglehetősen pontosak voltak. Kommunista ellenessége egyértelmű volt. A rendszer fonákságaira rámutatott. hallgatók előtt elhúzta a mézesmadzagot, milyen jó nyugaton élni. A forradalom alatt a hírek pontosak voltak, de a stílus manipulatív. Soha egyetlen egy szóval se állították, hogy jönnek segíteni, de az emberek ezt hallották ki a gondosan megfogalmazott mondatokból. Például igaz volt a hír, hogy néhány tucat amerikás magyar “felmentő sereget” toborzott, de azt nem tették hozzá, hogy semmi esélyük, mert a semleges Ausztria nem engedi őket át az országon. És ilyen magánkezdeményezés sikere nulla. De maga a hír a hallgatókban vérmes reményeket keltett. Ügyes volt a szerkesztés, de explicit semmit se ígértek. ettől függetlenül terheli őket felelősség, csak nem voltak tetten érhetők. Viszont Amerika a 200.000 menekült költségeit egymaga állta, amin Ausztria egy hatalmasat kaszált.

  170. Virág elvtárs!
    Itt a nagy alkalom, idézz valamit a belinkelt anyagból.

  171. 182 :
    Megemelem a képzeletbeli kalapomat az ilyen kiváló keresés előtt. 🙂

    183 :
    Kedves Tibor bá!
    Nem fogok neki állni legalább egy hónapnyi anyagot meghallgatni most.
    Nekem elég az, amit a 181-ben írtál :
    ” Soha egyetlen egy szóval se állították, hogy jönnek segíteni, de az emberek ezt hallották ki a gondosan megfogalmazott mondatokból. ”

    Ez már elég magyarázat arra, miért úgy emlékeznek vissza az emberek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük