(1174) Németországban a kelet európai vendégmunkások rabszolga körülmények között dolgoznak

Tibor bá’ online

 

~00000Az életkörülmények folyamatos romlása miatt egyre több bolgár, román és magyar dolgozó keres munkát Németországban. A globális gazdasági válság, és az egymás után hozott megszorító intézkedések nem csak a felsorolt országokban okoztak társadalmi és gazdasági visszaesés, de gazdasági összeomlást eredményezett Spanyolországban, Olaszországban, és elsősorban Görögországban is. Ebből következően Németországban a bevándorló munkások száma rövid időn belül 70.000-re nőtt (2012 végére). Becslések szerint 2014-re ezek száma 180.000-re fog emelkedni.

Erre a megközelítőleg 180.000 dolgozóra brutális kizsákmányolás vár. Az EU és az IMF által kierőszakolt privatizációk és megszorítások következményeinek az elkerülése végett vándorbotot ragadóktól Németország megtagadja a minimális szociális juttatásokat is.

Azok az emberek, akik saját országukban meg akarnak szabadulni a munkanélküliségtől, az éhezéstől, a szubminimális egészségügyi ellátástól belerohannak a lelkiismeretlen „közvetítők” karjaiba, akik biztonságos munkákat ígérnek megfelelő lakhatás biztosításával, de a valóságban mindössze rabszolgaszintű körülmények bontakoznak ki. A kétségbeesett emberek készen nyújtják a kihasználhatóságukat.

Vegyünk néhány példát! 2011-ben Tönnies vezető húsfeldolgozó vállalkozás volt Németországban. Évente 16 millió sertést dolgoztak fel, 4,5 milliárd € volt az éves forgalma. Ez mellett az EU mezőgazdasági alapjából 2,67 millió € támogatást vett fel. Ennek ellenére a bevándorló munkásai botrányosan kizsákmányolta, ami nem akadályozta meg abban, hogy tovább terjeszkedjen az Európai Unión belül. A Tönnies gyáregységein belül a bevándorló munkásnők napi 12 órát dolgoznak, hetente hat napon keresztül. Ha betegek lesznek, azonnal elbocsátják, és nem érhetők tetten, mert közvetlen szerződésük nem a dolgozókkal van, hanem azzal a céggel, amely kiközvetíti őket.

Zublin építési vállalkozás (többek között az Európai Központi Bank új épületét húzzák fel) a hírhedt lengyel Polbau közvetítőn keresztül foglalkoztat szakmunkásokat, akik szögesdróttal körülvett körletben tölthetik szabadidejüket és a munkahely is körbe van zárva. A német szakszervezet meg se közelítheti őket, mert törvénybe katatottan ezek „területenkívüliséget” élveznek, be se tehetik a lábukat. Az ellátásra olyan sokat vonnak le, hogy a dolgozóknak alig marad valami a zsebükben, a Dressler Bau esetében 1,09 € jön ki órabérnek. Aki panaszkodik, azt azonnal hazaküldik.

Ez év márciusában a Bostalsee nyaralóhely építkezéseinél 50 román kőműves nem kapott fizetést. Az már csak hab a tortán, hogy az elszállásolásukon még matrac se volt. Az alkalmazó IETC áthárította a felelősséget az alvállalkozóra, azaz a közvetítő cégre.

A csak részben kifizetett magyar hentesek éppen most készülnek Németországba menni egy kis tüntetés végett. Személy szerint én nem hiszem, hogy a tüntetésük sikeres lesz.

Néhány kivételes esettől eltekintve a német szakszervezetek nem állnak ki a bevándorlókért. Az uralkodó osztály a kelet európai munkások kizsigerelése mellett még sikeresen fel tudják korbácsolni a közvéleményt a bevándorló munkások ellen. Hogyan néz ki a globális kép?

Az unió alapelvei szerint a tőke szabadon vándorol, tehát felvásárolták a volt szocialista országok termelőeszközeit. Az áruk szabad mozgása értelmében elleptek minket olyan termékekkel, amiket korábban mi magunk gyártottunk, de ezeket a gyárakat leállították. Ezért kaphattuk cserébe a munkaerő szabad vándorlását, de ez csak felültessen igaz. Lényegében rabszolgatartást végeznek, a német munkabéreknek csak morzsáit fizetik ki, ha egyáltalán kifizetik.

__________________________________________________
__________________________________________________
__________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

22 gondolat erről: „(1174) Németországban a kelet európai vendégmunkások rabszolga körülmények között dolgoznak

  1. Érdekes és aktuális témafelvetés. Nos, bennfentes infóim vannak egy ilyen “közvetítő” cég tevékenységéről. Valóban nem kereshet így egy hentes a németországi munkával sokat (tudtommal kb. 10 éve még órabérben a dupláját megkeresték), de ha azt vesszük figyelembe, hogy itthon semmilyen munkájuk nem lenne, mert mondjuk sorra zárnak be a környékbeli húsüzemek, stb.), akkor lehet, hogy valakinek ez még így is jó lehetőség. Keveset keresve nyilván nem sokan bírnak ki hosszú időt a családjuktól távol (főként, ha hazaadni alig tudnak, mert a pénzük a saját megélhetésükre is alig elég), de talán tűzoltásnak mégis jó pár hónapnyi kinti munka, ha itthon csak a semmi terem…

  2. A kapitalizmus egészen jól prosperál mindaddig amíg növekedés van.
    A növekedés a kulcsfogalom.
    A világgazdasági válság 2008 -as kitörése óta, ez nem valósul meg.
    Ha nem növekedhet – mint egy növény – sínylődik, haldoklik a kapitalizmus gazdasága.Ennek vagyunk tanúi 2008 óta.Hogy miért nem tud vége lenni a válságnak ? Mert irdatlanul megszigorították a hitelezés feltételeit.Eső után köpönyeg és most a csodálatos vízhatlan esőköpenyben fuldoklik a világ.

  3. Szomoru, hogy mar Nemetorszagban is megtörtenhet ilyesmi. Masreszröl semmilyen info nincs arrol, hogy ezek a munkavallalok
    milyen foku nyelvismerettel es munnkavallalasi tapasztalatokkal rendelkeztek. Gyanitom mindkettö meglehetösen szegenyes lehetett, ezert is tudtak öket kihasznalni. Magyarorszagon elek, de 18 eve dolgozom külföldön. Ebböl 13 eve egy svajci cegnel, többnyire Nemetorszagban, Hollandiaban es Ausztriaban. A velem dolgozo Magyar kollegak eggyike sem menne munkaközvetitö ceghez, ha munkahelyet akarna valtoztatni. Minden cegnek van szemelyzeti irodaja, közvetlenül kell jelentkezni es ez a lenyeg, mert akkor ezek az otthoni szelhamos közvetitök bezarhatjak a boltot. Ehhez persze megfelelö nyelvtudas szükseges. A szakmai tapasztalat, mint azt
    Tibor ba peldai is mutatjak, önmagaban nem eleg. Viszont nem kellene ezek alapjan, altalanositani. Vannak lehetösegek, ki is lehet azokat hasznalni, csupan beszelni kell a nyelvet es ismerni a körülmenyeket.

  4. @Zee:

    Németországban az a baj, ha szeretnél valahova bekerülni dolgozni, ezt csak valamelyik munkaerő-közvetítő cégen keresztül teheted meg. Sajnos már a kisebb cégek is rászoktak erre az alkalmazási módra, mert ha valami miatt hirtelen kevesebb ember kell, számukra gyorsan és fájdalommentesen intézhető a létszámleépítés. Ha bemész a személyzeti irodába, akkor onnan azonnal átirányítanak a velük szerződésben álló irodához. Ez szinte megkerülhetetlen lett mára.

    Ez a szintű kizsákmányolás egyébként (még) szerencsére nem általános, de vannak érdekes esetek erre is. Dolgoztam egy műanyagfeldolgozóban, ahol a nyolc órát szünet nélkül kellett végigtalpalni (max. hat óra munka után kotelező egy fél órás szünet), természetesen egy barátinak nevezhető fizetésért. És nem, nem azért mert külföldi voltam, a német is ugyanúgy csinálta velem együtt zokszó nélkül.
    Inkább általános az, hogy a tevékenységi kört úgy határozzák meg, hogy a bizonyos munkákra kötelezően fizetendő extrabért (Branchenzuschlag) ki tudják kerülni. Példa, hogy értehetőbb legyen: adott egy cég, amelyik fémkonténereket gyárt (színtiszta fémmegmunkálás, ami után kötelező lenne az időarányos “jutalék”), logisztikai szolgáltatást nyújtó egységként működik. (téma bővebben itt: http://www.quip.de/uploads/media/Fragen_und_Antworten_QUIP.pdf )
    Az is általános, hogy a kiközvetített melós robotol, a törzsdolgozó meg épp, hogy tesz-vesz valamit.

  5. 2. Zee: Érdemes visszaolvasni jancsika hozzászólásait. Érdekes dolgokat mondott orvos létére, több, igen magas nyelvismerettel a kobakjában. Természetesen szó sincs egyedi példálózásról. Már többször kifejtette az orvostársadalom nemzetiség szerinti megkülönböztetését, munkaóra nagyságát, bérkülönbségeit, továbbképzés választásában a hátráltató tényezőket, valamint a hétköznapokban tapasztalható etnikai ellentéteket. Valóban úgy gondolod, hogy csak a nyelvtudás szükséges és egyenlő leszel egy helybélivel? Valami azt súgja, hogy amint kiválunk az EU-ból ez a maradék illúziód is el fog szállni.

  6. 3: “amint kiválunk az EU-ból ez a maradék illúziód is el fog szállni”

    Ha kiválnánk az EU-ból, akkor a magyar munkavállalók nagy részét kirúgnák és hazaküldenék, tényleg csak azok maradhatnának, akiket máshonnan nem lehetne pótolni.

    Kiválni amúgy is elég macerás lenne, a “gengszterváltás” során privatizált, majd megszüntetett gyártókapacitásunkat nulláról legalább olyan keserves lenne újraépíteni, mint a háború után. Az európai piacok /főleg Németország/ megtartása sem lenne azért egyértelmű. Büntetésből még ‘rá is játszanának’ a teljes elszigetelésünkre – ugyan olyan ‘légüres térbe’ kerülnénk, mint Trianon után.

  7. Ha egy normális jó szándékú család egy időre befogad egy személyt akkor szimpatikusan őszintén egyenlőnek tekintik a család többi tagjával,de csak egy bizonyos határig.
    Az emberek mióta a világ világ természetesen bizonyos korlátok betartásával osztogatják a kegyeiket és a javainak.
    A ‘szeresd felebarátodat mint tenmagadat’ egy szimpatikus és egyben teljesen irreális erkölcsi parancs.
    De azért nagyon tudjuk értékelni, tisztelni, becsülni,csodálni ha valaki mégis egy picurkát megvalósít ebből.
    Az emberiség hajnala óta a 7000 éves írott civilizáció arról tanúskodik ,hogy valódi egyenlőség soha nem volt az emberek között.
    A kommunizmus ideológiája célul tűzte ki az egyenlőség megvalósítását, nem véletlen, hogy sokaknak ezzel nagyon vonzóvá vált,a múlt század első harmadában még a fejlett nyugaton is,hiszen ez egy gyönyörű álom. Sajnos – vagy sem – mindörökre az is marad.
    Persze lehet elmozdulás a kedvező irányba, ahogy időnként tapasztaljuk, de a visszarendeződés is élő mindennapi gyakorlat.
    A kizsákmányolás pedig mint azt a poszt tényei is bizonyítják nemcsak Marx Engels képzeletében fogant lázító téveszme hanem élő valóság a kapitalizmusban.

  8. “Ebből következően Németországban a bevándorló munkások száma rövid időn belül 70.000-re nőtt (2012 végére). Becslések szerint 2014-re ezek száma 180.000-re fog emelkedni.”

    Itt vmi tévedés van a számokkal.
    Sokkal több bevándorló munkás dolgozik Németo.-ban. Szerintem csak MO-ról többen vannak 2-300e-nél.

  9. 4. jeromme Bár nekem csak a hotelszakmára és a logisztikára van rálátásom, de itt még lehet személyesen jelentkezni. A haverom kamionsofőr, egyénileg ment ki. A kulcsszó az előmunka és a referenciák. Ha például valamelyik hentes az említett
    esetből Tirolban próbálkozott volna a haverjával /nem huszadmagával/
    egyénileg, egész más esélyei lettek volna /hirdetések a Rolling Pin -ben/
    5. Glouchester. Te komolyan azt hiszed, hogy azért dolgozunk külföldön, hogy egyenlőek lehessünk az ottaniakkal, vagy legalább ilyen illúziókat dédelgethessünk? Ez engem soha nem érdekelt, elég ha fizetik a járulékokat és normális fizetést adnak. Egyébként a német kollégákkal, főnökökkel mindíg szívesebben dolgoztunk, mert korrektek, nagyon megbízhatóak, nincsenek olyan tapasztalataim velük kapcsolatban mint amiről Jancsika irt, sőt toleránsak segítőkészek. Próbálj csak meg otthon valami maszek vállalkozónál dolgozni, aztán hozd fel neki ezt az egyenlősdi szöveget. /Amíg a próbaidőd lejártáig ki nem rúg, hogy megspórolja a járulékfizetést./ “amint kiválunk az EU-ból ez a maradék illúziód is el fog szállni.” Azt hiszem a te illúzióid is akkortájt fognak elszállni, amikor az ország majd szépen összecsuklik mint a colostok.

  10. 9. Zee: Legalább itthon csuklok össze. Mi/Ti párosításod sántít, mert nekem is van személyes tapasztalatom a kintlétben. Sokszor kitárgyalt kérdéskör, hogy melyik országot válasszuk. Ha te kint csuklasz össze idegenben, akkor megnézem, hogy mennyire leszel büszke magyarságodra. Természetesen tisztában vagyok az itthoni lehetetlen vállalkozási lehetőségekkel. Csak nem az az ország is rabolja a mi hazánkat, ahol éppen rabszolgamunkát végzel? 😉 Az EU-ellenességet ezért sem kéne erőltetni. Dehát ezt Orbánnak és rajongótáborának kellene megmagyarázni, akik annyira nagymagyarkodnak, jelentős részben külföldről, hogy szintén OV-re adták szavazatukat.

  11. Dolgoznak kint ismerőseim, és vannak akik kint dolgoztak. Úgy gondolom ez valami új hozzáállás lehet, mert akik kint vannak 8 éve, eszük ágában sincs visszajönni, de aki 2 éve ment ki, azt mondta szó szerint, hogy hiába magyar, soha a büdös életbe nem jön ide vissza dolgozni, mert nem becsülik meg a saját országában. Az első vendéglátós az utóbbi vasbeton szerelő. Valószínű a közvetítő irodák vérszemet kaptak, illetve a kintieknek tele lett a töke a rengeteg kivándorlóval. Amúgy nekem az az egy eurós órabér kicsit erős, mert a minimum a 7 euró. De lehet az is, hogy a rémhírkeltéssel próbálják megfékezni a kivándorlást, mert én nem hiszem el hogy pont egy minden munkavédelmi előírást betartó országban a szögesdrótos munkatábor jellegü gettók lehetségesek lennének. Főleg a második világháborús múltjukat figyelembe véve.

  12. 10. Gloucester Ha az ország kilépne az EU-ból, a külföldre távozók miért is csuklanának össze?
    “Ha te kint csuklasz össze idegenben, akkor megnézem, hogy mennyire leszel büszke magyarságodra.”
    Én összecsuklás nélkül sem vagyok igazán büszke a magyarságomra, sajnos ez a jelző inkább negatív jelentéssel bír, ha összevetem az ezzel járó mentalitást meg az alaptalan eltúlzott büszkeséget.
    /A Mi -t magamra és az általam 13 év alatt megismert magyar kollégákra értettem, talán így már nem sánit./

  13. 12:
    Nem kételkedem a szavaidban, mert semmi okod sincs, hogy mást írj, mint amit érzel, de hogyan jön be a képbe, hogy magyar szájtokat látogatsz? Különben, tudsz-e arról, hogy Magyarországon jelenleg több mint 50.000 angol anyanyelvű él és dolgozik, és nagyon jól érzi magát?

  14. Tibor ba, én is Magyarorszagon élek a feleségemel és a két gyermekemmel, igaz hogy csak évente négy hónapot töltök otthon. Ezért látogatok Magyar szájtot, csupán ezt az egyet. Nem tudtam róla, hogy 50 ezer angol anyanyelvű él és dolgozik Magyarországon, kissé irigylem öket, hogy sikerült nekik az ami nekem nem. Egyébként én is jól érzem magam otthon, de ennek inkább a családomhoz és az oda kötődő emlékeimhez van több köze, mint a Magyarságtudatomhoz. Sajnos nekem nem sikerült otthon boldogulnom, kénytelen voltam a kilencvenes évek közepétől külföldön próbálkozni. Bejött a dolog. De ha kilépnénk az EU-ból rá lennék kényszerítve hogy a családdal elhaggyam az országot. Szerintem mindenkinek egyénileg kell bebizonyítania az életben, hogy mennyire értékes ember. Ez a kollektiv Magyar büszkeség csak a politikusoknak kedvez, mert ezzel adott esetben tömegeket tudnak manipulálni.

  15. 14:
    Megértelek, de nekem meglehetősen erős magyarság tudatom van. Ennek ellenére igen nehéz engem manipulálni. De általánosságban sok igazság van abban, amit írsz. Tudod nagyon komolyan kell venni azt, hogy aki hazát cserél, annak szívet is kell cserélni, ami általában nem jár sikerrel.

  16. Igazad van Tibor ba, ezert is remelem hogy soha nem kenyszerülök ra.

  17. hat errol a nagy magyarsagtudatrol most eppen csak annyi jut eszembe, hogy egyik _magyar_ kollegamat tegnapelott lattam az irodaban eltenni egy 1000 darabos koteg A4-es nyomtatopapirt (Irorszag). na ennyit a buszke magyarsagrol. az meg hogy ezt az oldalt olvasom, szerintem nem azt jelenti hogy buszke kellene legyek a magyarsagra. ugyanigy olvasok angol es nemet nyelvu oldalakat is, kb egyenlo aranyban.

  18. 17:
    A világon mindenütt 500 db A4-es lap van egy kötegben. Ezek szerint Írország kivétel. 😀
    Ennek a blognak az olvasása valóban nem jelenti azt, hogy büszkének kellene lenned a magyarságra. Ez “mindössze” azt jelenti, hogy igényed van a magyar szóra. Az okot keresd meg magad.

  19. 18.: vagy esetleg azt hogy ilyen temaban mas nyelven meg nem talaltam blogot. Egy atlagos napon 3 kulonbozo nyelvet hasznalok, es nincsen kulonosebb preferenciam. Parommal magyarul beszelek, a magyar nyelv szamomra a kommunikacio egyik lehetseges formaja. A magyar buszkeseget mar sikeresen kiirtottak belolem mig az orszagban voltam. Azota mar nem tudok semmire buszke lenni sajnos. Emberiessegben sokat kellene meg fejlodnie ottan sok embernek. Bocsanat ha megbantanek valakiket, akinek nem inge ne vegye magara.

  20. A magyarság tudat és a büszkeség.
    Magyar vagyok, magyar anyanyelven, Magyarországon szívtam magamba mindaz tudást, és erkölcsöt, amit magaménak tudhatok. Ez a magyarság tudatom.Jól boldogulok külföldön, tehát valami jót kaptam ettől a “magyarságtól”.
    Büszkének, saját cselekedetemre, vagy általam segített, az én munkám által is létrehozott dologra lehetek. Tehát én, mindig benne vagyok. Ebben a formában, én büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok, mert azzal, hogy cselekszek, s elismerik, jónak tartják amit csinálok magyarként külföldön, megint tettem a “magyarságért”.
    Mindazon által, hogy gazdaságilag jelenleg hol állunk, még mindig itt vagyunk Európa közepén,s jól vagy rosszul, de haladunk, működünk, mint “magyarok”. Akik otthon vannak, s otthon tesznek meg mindent a “magyar” fennmaradásért,biztos sokszor nem büszkék mindenre, de ők legalább teszik a valamit, míg akik külföldön élnek, azok igazán azért az országért tesznek, ahol élnek. Az én erkölcsöm azt mondja, ha nem teszek valamiért, nem élek benne, mire föl mondom, hogy nem vagyok büszke rá? El lehet mondani az általam hibásnak tartott dolgokat és a jónak tartottat, de ide vagy oda, magyar maradok.

  21. 19:
    És ezen mondatod után: “vagy esetleg azt hogy ilyen témában más nyelven még nem találtam blogot.” nincs kedved elgondolkodni? Például azon, hogy vajon, miért magyar, mert Tibor bá’ a magya napi 12 órát dolgozik INGYEN. Persze igénybe lehetne venni a DONATION lehetőséget, de ezzel csak nagyon kevesen élnek, gyanítom azok, akik nem lopnak papírt. És én büszkén vagyok magyar, büszke vagyok arra, hogy magyarul szebben, értelmesebben, egyedien -kliséktől mentesen- tudom magam kifejezni. Hogy igen sok tehetségbe embert adtunk és adunk a világnak. Aztán hadd idézzem neked André Kosztolányit, a tőzsde gurut: “Az egyetemeken németül tartok előadást,barátaimmal franciául beszélek, bankárokkal angolul tárgyalok, de istenhez 90 évesen is magyarul fohászkodok.” – vagy hívjam fel a figyelmed, hogy a hidrogén bomba atyja, Teller Ede, élete végén, a magyar rendszerváltás után, Magyarországról vitetett ki magához szobalányt, szakácsot, titkárt, mert nem volt hajlandó angolul beszélni, csak magyarul. És végül, hogy ne húzzam hosszúra a dolgot. Solti György a világhírű magyar karmester végrendeletében meghagyta, hogy halála után Magyarországon temessék el. Magyarságodat megtagadhatod, amíg nem öregszel meg, de öregen vissza fogod magad sírni (volt) honfitársaid közé.

  22. 19: “Emberiessegben sokat kellene meg fejlodnie ottan sok embernek.”

    Ehhez először jó lenne, ha a ‘nyugati’ életszínvonalat/életmódot “élhetnénk” meg Magyarországon is. Normális jövedelmi viszonyok mellett a politikai széthúzás, a ‘dögöljön meg a másik tehene effektus’ is nagymértékben tompul/hat/na. Viszont abban, hogy ilyen a helyzet, jelentős szerepe van a drágalátos ‘nyugatnak’ is /ahol neked most olyan jó/ ami felvásárolta, majd bezárta a magyar üzemeket, vagy jobb esetben éhbéren tartja az ott dolgozókat.
    Természetesen ez nem történhetett meg a “magyar politikusok” hathatós segítsége nélkül.

    De amíg a jövedelmi/adózási viszonyok így alakulnak
    http://propeller.hu/itthon/2751713-hanyan-keresik-meg-atlagbert-lerantottuk
    addig nem kéne számon kérni rajtunk, hogy miért nem vagyunk olyanok, mint a nyugatiak – még akkor sem, ha emberiességből jellemzően nálunk a szegényebbek vizsgáznak jobban /leszámítva bizonyos bűnöző életmódra szakosodott személyeket/. Ha napi szinten filléres gondokkal küzdesz, nem érsz rá ’embernek lenni’…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük