(960) Megérjük a pénzünket

Tibor bá’ online

 

Mikor is volt a Kyoto egyezmény? 1997-ben, 15 évvel ezelőtt. Miben egyeztek meg, akik megegyeztek? Abban, hogy 2012-re nem bocsátanak ki több széndioxidot, mint az 1990-es színt 94,8 százaléka. Az USA nem írt alá, a többiek nem teljesítették.

Hallottál a Koppenhágai konferenciáról, arról, amely 2009-ben, vagyis 3 éve volt? Onnan a megsértett USA kivonult. Na és az ez évi Rió? Rágták egy kicsit a gittet…… tovább. Sőt még mindig rágják, de most a helyszín a Katari Doha. Ez legalább ironikus, mert az egy főre eső legnagyobb CO2 kibocsátó a világban….. találd ki!….. Katar. A konferencia november 26-án kezdődött és még eltart néhány napig, egészen pontosan december 7-ig. Luxus környezet, kellemes klíma, (importált) szép lányok. Mi kell még? Az se zavarta a résztvevőket, hogy a Világbank erre a jó 10 napra időzítette a vészjósló jelentésének a közreadását (már volt róla szó). Ők mossák a kezeiket, ők időben (időben? Hm) szóltak.

A megbeszélést egyetlen egy jelzővel lehetne jellemezni: eredménytelen. Pedig nagy szarban vagyunk. A visszafordíthatatlanság pontját már átléptük. Már a 2 °C növekedésnél se fogunk megállni (jelenleg 0,8 °C-nál tartunk), ami sokáig egy reális vágynak számított. Miért is? Mert szakmabeliek konszenzusa szerint a +2 °C akkora klimatikus felfordulást okoz, amit az emberiség még kibír. Kibír? Hát igen, már rég nem kellemes, de még el lehet viselni (ha nem vagy idős, szívbeteg, asztmás, nem magas a vérnyomásod, stb. azaz életkorod 20 és 40 közé esik.) A +4°C pedig maga a pokol, pedig a számítások szerint egy új egyensúlyi állapot valahol +5°C környékén fog beállni (függetlenül a CO2 további növekedésétől). Mikor? Valamikor 2060 és 2100 között.

Persze, ezek csak számok és szavak, és szavak, és szavak. De el tudod képzelni, hogy május végén jön egy afrikai anticiklon 42-45 °C-os meleggel, eső nélkül, és itt marad a Kárpát-medencében szeptember közepéig. A hőség kivédésére az ország energiaellátása nem elégséges. Áramszünetek, általános ivóvízhiány. Július közepén érkezik egy kis északi hideg levegő, ami miatt három napig esik az eső, hegyoldalak csúsznak meg, folyók kiáradnak, mindent elvisz a víz, majd 2-3 héten belül szúnyog invázió, malária és kolera járvány söpör végig az országon, ahol az élelmiszer termelés nem elég a népesség etetésére, éhínség üti fel a fejét. élelmiszer importálás lehetetlen, senki se ad el gabonát. Éhséglázadás, a lakosság megtizedelődik. Általános káosz. Mindenki menekülne, ha tudná, hogy hová. Néhányan északnak tartanak, de visszaverik őket. Mindent elsöprő kilátástalanság. Ez a +4°C következménye, miközben még mindig vannak, akik szerint a globális felmelegedés csak egy piszkos trükk.

A valóság az, hogy a klímakutatók az elmúlt 20 évben sorra olyan óvatos becsléseket adtak, amiket a valóság néhány éven belül jócskán felülmúlt. James E. Hansen szókimondó klimatológus (NASA’s Goddard Institute for Space Studies) volt az első, aki kiállt, és bejelentette (new analysis), hogy már nem bújhatunk el a „természetes kilengések” mögé. Ami van az nem a normál variációhoz tartozó enyhe szélsőség, hanem a globális felmelegedés közvetlen következménye. A felmelegedés jóval gyorsabb, mint korábban gondolták.

A Doha konferencián elvileg a 200 résztvevő olyan megállapodásban gondolkodik, ami csak 2020-ban lépne érvénybe (Ó, hát idő milliomosok vagyunk!), a klímaváltozás lelassítása érdekében korlátozná az üvegház hatású gázok kibocsátását. Csakhogy egyes országok a lehető leglazább megfogalmazást akarják, mások viselkedése pedig sejteti, hogy biztos nem tartanák be. A konferencia legnagyobb ellentéte Kína és az USA között húzódik. Egészen pontosan, Amerika el akarja fogadtatni Kínával a CO2 kibocsátás csökkentését, miközben önmaguk nem hajlandók elfogadni egy kötelező maximumot. De ez nem minden. India és Brazil (joggal) vádolják Amerikát, hogy nem törődik a széndioxiddal. Obama 4 éve alatt semmi hasznos nem történt.

A résztvevők egy része, legalább az idén lejáró Kyoto egyezséget szeretné kiterjeszteni 2013 január 1-től, amibe Oroszország, Kanada, Új-Zéland, Japán eleve nem egyezik bele, vagyis csak az EU tagországoknak és Ausztráliának felel meg a subminimális követelményeket előíró Kyoto, amit az USA viszont sose írt alá, ahogy ezt fenn már közöltem.

Végeredményben a klímakrízis nemzetközi kezelése, illetve a kezelés hiánya pontosan aláhúzza a folyamatosan hangoztatott vesszőparipámat, az emberi természetet. Amerikának fontosabb a kiharcolt és megteremtett dominanciájának a megtartása, Kínának a dominancia megkaparintása, mint az egész emberiségnek a jövője. Pedig a természet be is segít, mert egyetlen országban se jelentkezik a globális felmelegedés hatása olyan kifejezetten, mint Amerikában (Katrina, Sandy), de ez se segít. Amerika vezetésével a Földi élet rohan a megsemmisülés felé.

_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_______________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

192 gondolat erről: „(960) Megérjük a pénzünket

  1. A helyzet szinte teljesen reménytelennek tűnik.
    Mint sok más témában, itt is párhuzamosan folynak a földet érintő, és az egyes országok gazdasági-politikai hatalmát befolyásoló folyamatok.
    Egyértelmű, hogy a másodiknak van prioritása, hiszen mindenki számára nyilvánvaló, hogy az életszínvonalra ez van a legközvetlenebb hatással, tehát a jó pozícióban lévő társadalom széles társadalmi összefogással szembeszállna egy olyan politikával, amely veszélyeztetné azt az előnyös helyzetet, amelyből minden polgár hasznot húz valamilyen szinten.
    A konkurencia előretörésétől való félelem erősebb, mint a föld sorsa feletti aggodalom.
    Szinte lehetetlennek látszik egy olyan közös megállapodás létrehozása, amivel mindenki egyetértene. Elvileg lehetne olyan konstrukció, amelyben szabályoznák, hogy a kibocsátás csökkentése arányosan történjen, így biztosítva, hogy a részvevők között az egyensúlyi helyzet ne változzon.
    De hát most sincs egyensúlyi helyzet! Ma is dinamikus eltolódások vannak, amelyek egyeseknek kedvező, másoknak hátrányos. Egy ilyen megállapodás pedig befagyasztaná a pillanatnyi erőviszonyokat, ami megintcsak egyeseket sújtana, másoknak előnyös lenne. A szegényeket örök szegénységre, a gazdagokat örök gazdagságra ítélné.
    Tehát nem marad más hátra, mint a nyílt, gátlástalan verseny, amibe beáldozzák a föld jövőjét.
    Az előnyös pozícióban lévők nyilván úgy gondolják, hogy bármilyen kataklizma is lesz, ők előnyösebb helyzetben lesznek a túléléshez hatalmuknál fogva. Akinek meg közben el kell hullani, hát had hulljon.

  2. Tiborbá,

    Hol van az a grafikon, (azt hiszem, valamiko augusztus végi posztban volt) ami az északi jégmezők állapotát mutatta?
    Egy időben naponta figyeltük.
    Van azóta frissített adat ?

  3. 1. hubab

    “A konkurencia előretörésétől való félelem erősebb, mint a föld sorsa feletti aggodalom.”

    Azt hiszem, ez a kulcs az első szinten.
    De ez is a döntéshozók felelőssége. Valahogy olyan, mint a James Bond filmekben az égő házban vagy süllyedő hajón verekedés: Vagy én győzök, vagy együtt halunk meg.

    Második szinten pedig még sötétebb a helyzet.
    Elképzelhető, hogy a valóságos adatok a publikáltnál sokkal sötétebbek, a fordulópontot rég elhagytuk, és a túlélésre valóban csak a felső rétegnek és az őket kiszolgálóknak van esélye.
    Legalábbis erre mutat az, hogy a gazdaság élénkítése helyett a vagyon és a források koncentrációja folyik olyan ütemben, ami garantálja a gazdaság összeomlását a legközelebbi jövőben.

  4. Szerintem olvassák a blogodat, innem tudják, és így már értik, hogy nincs menekvés, nincs remény. Meg fogunk főni.
    Akkor pedig minek egyezkedni. 🙂 Egy kis színjáték, egy kis piknik, beletörődnek a végzet hatalmába, elfogadják mint a szamuráj a halált, és hazamennek.

    2-Attila

    “Hol van az a grafikon…”
    http://www.ijis.iarc.uaf.edu/en/home/seaice_extent.htm
    Tedd be a könyvjelzőid közé, ha fontosnak tartod.

  5. Az átlagember szarik Dohára meg Kyotora. Mifelénk abból látszik a felmelegedés, hogy a szomszédom kutja kiszáradt. Ezért én azon gondolkodom, hogy bár az én kutamban van még víz, de majd fúratok egy mélyebb kutat. Eszembe nem jut, hogy Eszembe nem jut, hogy a pénzemet valamiféle minusz co2 kibocsájtásba fektessem.

    Az Ember már csak ilyen: Ha fázunk, és találok egy helyet, ahol marha olcsó pulóvert lehet kapni, nem fogon elmondani a többieknek hol vettem(esetleg a rokonoknak és a nagyonjó haveroknak), hanem inkább felvásárolom én, és drágábban eladom nekik.
    Pár fanatikuson kívül megnézném, ki az akit egy csöppet is izgat az ökolábnyoma! Persze mindenki pofázik, hogy leszigeteltette a házát és kicserélte a villanyégőit. Persze, de csak hogy spóroljon a rezsikiadásain.
    Má’ miért lennének jobbak NÁLUNK a vezetőink?

    Az Ember egy Irígyállat. Mikor az ősember gyujtott egy marha nagy tüzet, a világért nem engedte volna melegedni a többi nyomoroncot. Vagy ha odaengedte, hát meg is ette! 🙂

  6. A változás természetes.
    Az USA teljesen jól csinálja. Ha nem ő tenné, akkor más tenné.
    Amíg egyvalaki is lesz aki a mások kárára is tevékenykedik, addig a többinek is be kell szállnia a játékba.

  7. Én ezt Sakkmatyi gyereket egyre jobban csípem. Nem hagyott sok mindent nekem amit hozzátennék. Eseteleg annyit hogy az ilyen konferenciáknak maximum annyi haszna van, ami a résztvevők zsebében landol. Mert hogy, ugye őket fizetik az adófizetők. Mondjuk ha majd beköszönt egy nukleáris tél, akkor lehet hogy visszasírunk egy kis meleget. Mármint azok akiknek még lesz olyan szerencséjük hogy sírdogáljanak.

  8. “Amerika vezetésével a Földi élet rohan a megsemmisülés felé.”
    szerintem ez nem igaz a foldon volt mar 4000-5000 ppm co2 is es a foldi elet siman megvolt. amikor megjelentek az oxigent termelo organizmusok akkor az akkori elovilag jo reszere katasztrofalis kihatassal volt a szamukra erosen mergezo oxigen. es vegul mi lett belole? kialakult egy fantasztikusan szeles okoszisztema ami igenyli es szereti az oxigent. az anaerob elolenyek se pusztultak ki teljesen csak a hatterbe szorultak. az emberiseg is a folyamat resze a mi feladatunk (az emberi termeszetbe kodolva) most egy kis szen felszabaditasa aminek eleget is teszunk. lehet, hogy elesztogombakhoz hasonloan sajat magunk es meg par faj reszere elhetetlenne tesszuk a kozeget de a vegeredmeny meg lehet egy hordo finom bor

  9. 9:
    Ha neked az perspektíva, hogy sárkunyhód előtt ágyékkötőben üldögélsz és az anyósod lábszárcsontjából kiszívogatod sz utolsó csepp velőt, akkor igazad van. 😀

  10. nem perspektiva, dehogy. viszont amin nem tudunk valtoztatni azon kar agodni. en azt mondom, hogy a FOLDI ELET miatt kar agodni mert nagyon jol meglesz emberek nelkul is.

  11. 10: Az azt jelenti, hogy a csajokon sem lesz felül semmi?

  12. 12:
    Pontosan, de ne igyál előre a medve bőrére, mert 48 °C-ban aligha fogod észrevenni.

  13. Egy reményünk maradt.Egy kisebb atomháború ami leárnyékolja a napsugárzást 🙂 Valamit ki kéne találni.Sok ötlet van már a fiókban.Discovery bóvli csatornán már lement.,,10 ötlet a bolygó megmentésére,, -vagy hasonló címmel.Olyan frankón féltudományos volt.Pont hogy az átlag polgár nyugodt szívvel üljön kocsiba utána .

  14. Tibor bá
    Ha direct gmail ről küldenék megjegyzéseket posztokra, mi a volna bloggod pontos cime? – X Tibor bá’ blogja – furcsa, nem felel meg a szokásos protokolnak. Mégis megpróbáltam , igy nem müködik.
    959-reagáltam személyi dolgokkal, amit még soha nem írtam le, de ide poasszolna.
    Megjegyzéseim az átmásolásokkal estekben kacifántos. Angol keyboardról magyarra és vissza, néha nem tudom, hogy hol vasgyok.
    Angliában, otthon vagy sehol

  15. Tibor bá 959
    “Úgy gondoltam, hogy az „élet” akkor kezdődött, amikor én eszmélni kezdtem a világot, ”
    Nálam ez 1941-táján kezdődött gimnazista koromban, Pozsonyban. A felvidéki visszacsatolások után,
    Tiszó államelnök valahogyan meggyőzte a Führert (Hitelrt), hogy a diákságot hagyja békén. És ez így is volt.
    ’45 májusáig, időnként ki voltunk rendelve Pozsony körül sáncokat ásni. Egyébként a nácifajták
    békén hagyták a diákságot. Hogy a világ változik körülöttünk, akkor ismertük fel, amikor, mi, diákok
    kérdeztük egymástól, hogy a nagy győzelmek ellenére is, miért ásunk mi sáncokat, és a nácifajták
    miért toboroztak olyan őrülten? Mi történik? Telefunken rádiónkon csak a náci propaganda csatlósai szónokolhattak.
    A Tengelyhatalmak minden fronton óriási sikerrel harcolnak – volt a szlógan -. Jertek fiatalok, jertek, tiétek,
    titeket a Führerr világa (Nitsche Zaratusztra szellemében) vár. Az osztályok padjai ürültek. Kétféle hiányzók voltak
    A jóltanuló zsidófiúk és a gyengéntauló hitlerjugendek. Egynehány hitlerjugend ‘osztálytárs’ egy-két év után visszajött
    legtöbbnyire a keleti fronról és belátogatott az iskolába. Kitüntésekkel a zubbonyukon hencegtek, hol, miilyen körülmények között mit,
    hogyan csináltak éjjel, nappal a levegőben, vagy a földön st b.,stb. Helj Hitler mentek el a tanárikar előtt pisztolyiik lóbábálsásaval.
    Hencegéseikkel bennünk inkább megvetést értek el. Ezzel szemben a zsiodó fiúk közül egyse tért vissza.
    Azok nemmondhatták el sorsukat. Évekkel később megtudtuk, hogy mi történt.
    Nos, csak ennyit, hogy én mikor kezdtem eszmélni körülöttem a világot,

    Magyarországhon 1945/6-56 között a kommunista világnézet formált. Angliában 1956-97-ig kapitalista világnézet
    faragott az élet emberré. 1997 óta mostanáig vagyok a sajátom embere. Feleségemmel igazán szabadok vagyunk
    Amit gyűjtöttem szellemileg, az az enyém, anyagiban, az mind az asszonyé,még az aprópénz is.
    Nincs probléma akár a kommunizmus -állam kapitaliizmus –
    illetve, a pártmuftig világága , akár az egyéni kapitalizmus,( ahol a csóoró is milliomos lehet)
    vagy a Demokrácia világa, ahol mindenki jogot formál mindenre bármilyen úton is szerzi meg, van hatalomban,
    nálam nem számít. Én vagyok a házfeje, ezt követelem, asszonyom a nyak, azt elfogadom. Így, minden az Ő felelősége,
    én élek mind marci Hevesen .

    A tárgyra térek.” Tytler észrevette, és hirdette, hogy a nagy emberi
    civilizációk’durván 200′ éven át virágzanak, miközben a következő
    transzformáción esnek át: stb.”
    —————
    Évtizedeken át foglakoztat az örökös kérdés, mi formálja az embert és a társadalmat?:
    Mi a Civilizáció? Ki, mi kreálja a civbilizciót , mely idotlen, ha Globálissá válik ?
    Az Ember-e vagy a történelem? – Szerintem az Ember és időtlen, mig az ember a földön jár. –
    Ki, mi a fenntartója? A Kultúra?, mely régiós, azaz nem ismer nemzeti határokat, de lehet
    ugyancsak időtlen? Példa az eyx Szovjetunio.
    plul.: Judaizmus, Buddhizmus, Katolikus, Lutherán stb. hitvallások?
    Tehát, hova sorolható a demokrácia? a Nemzeti politikába? azaz, kommunizmus, -állam kapitaliizmus –
    az egyéni kapitalizmus,( ahol a csóró is hatalomban és milliomos lehet) avagy talán a
    Demokrácia világa valami más? , mely a globális út felé halad és ezúttal a köznép jogosan követeli minden vallást,
    (civilizációt/kultúrát, nermzeti politikát mellőzésével? A modern technológia teljesen átformálja az
    ember földi éeletét és vele az embert
    Tytler még álmában sem mert gondolni.

  16. Valamikkor lelkes globális klima összeomlo hivö voltam-de most már erösen kritikus vagyok mert kétségkivül hatalmas problémák vannak de azért itt is rengeteg az hazugság,fals informácio s ez is hatalomnak egyik eszköze hogy emberekkel elfogadtassa bizonyos alkotmányos jogainak eltörlését s hogy tudatalattijába beültesse ezt az ideologiát igy nem veszi észre hogy valojában az hatalom urai kik ezt is felhasználják majd arra hogy emberiség nagy részét kiirtsák terveik szerint csak 500millio embert haggynak életben–öszintén szolva tiborbá nem értem hogy miért utasitod mereven el azt hogy létezik klima,idöjárás fegyver s alkalmazzák is-pedig interneten rengeteg informácio találhato rola

  17. 17: Levi:

    Nagyon jo hozzaszolas, köszönjük, hogy megosztod velünk az elettapasztalatodat – de szerintem eltevesztetted a posztot, ez inkabb a Gondolatok a könyvtarban poszthoz irodott, szerintem.

    De azert meg egyszer köszönjük. Barhova is irtad, nagyon ertekes.

  18. Jancsika 20.

    Tudom, elkéstem. De, mivel megírtam, hát elküldtem.
    Azért csak a posztszámra 959-re hivatkoztam.
    Sebaj, hisz az egyik poszton valahol megjegyeztem, hogy az Úr engem jókevében teremtett, amikor nevetni akart.
    Ha érdekesnek találtad, akkor megérte.

  19. HELYREIGAZÍTÁS :

    Az időközben eltűnt posztban elírtam Hochstein nevét.

    Valóban nem volt szándékos és ha megbántottam azért elnézést kérek.

    Attila

  20. 23.A jó ég tudja mi volt már abban a posztban! De tuti érdekes volt ha egyszer Tibor bá’törölte hogy ne is lássuk.A Mikulás virgácsot hozott nekünk:)

  21. 22:
    Szerintem túl van reagálva dolog.
    De a bloggazda döntése.
    Én is elírtam, elnézést is kértem érte.

  22. 23: Ne sajnáld, a vége tiszta személyeskedés volt, ráadásul – mint kiderült – az egész egy félreértés miatt. Tök ciki minden érdekeltnek – az érzelem győzött az értelem felett. 🙂

  23. 23:
    A kutya se tudta, mi volt a poszt, nem is érdekelt senkit, csak tépték egymás haját.

  24. 27 Tiborbá

    Azért mindkét oldalon voltak érvek is. De a végére tényleg bekeményedett.
    Külön sajnálnám a a becsületes buszsofőrt, direkte neked offoltam be, aki 390 ezer eurót talált a buszban, és bevitte a rendőrségre…

  25. 22.Attila:
    Koszonom, leveledet Tibor ba’tol megkaptam. Idezet a valaszbol:

    “…termeszetes hogy bocsanatkereset elfogadom. Mar csak azert is mert Attilaban ha nem is egy tul kellemes, de vitathatatlanul felkeszult vitapartnert ismertem meg. Sajnaltam volna, ha ez az apro konfliktus mashogy vegzodik. Reszemrol ezzel a tortenetet lezartnak tekintem.”

  26. 28:
    Majd még olvashatjátok, de nem jelent semmit, mert arról a sok százezer buszsofőrről nincs hír, akik haza viszik a megtalált pénzt. természetes, hogy abból hír lesz, aki leadta a pénzt.

  27. ki ne cselekedett volna életében jót és rosszat mégis ki fogja ezt súlyozni? Vannak tények inkább amin nem kell vitázni mert jelenleg írtjuk a bolygót és ezen most vitázni kéne vagy inkább tenni ellene…ha vitázni szeretnétek akkor azzal nincs semmi megoldva és csak feleslegesen újabb energiákat,időt emészt fel.Manapság a vitapartnerek helyet társakra lenne szűkség akik segítenek.Hiszen aki jó vitapartner az a tényeket is elismeri ami rendelkezésekre áll.Tibor bá említette,hogy van rá esély,hogy átléptünk egy bizonyos határt és innentől akkor már csak kár mérséklésről lehet szó.Persze persze mit tehetnénk világszinten…ja nem sokat,de amiért világszinten nincs beleszólásunk azért el se kezdjük a saját környezetünkben?Attól,hogy az USA kibocsátására nincs ráhatásunk itt Budapesten és környékén még saját magunkat mérgezzük a 200-300%-os légszennyezettséggel ami ellen mi tehetnénk a legtöbbet.Sokat lendítene a dolgon ha még tovább emelnék a szolgáltatások árát és ez által csökkentenék a felesleges pazarlásokat és a normálisabb energiaforrások felé terelnék az embereket.Ha jelenlegi 410-460 ról például 1000forintra emelnék az üzemanyagárakat akkor szinte 100%,hogy a szmog is kisebb mértékben roncsolná az egészségünket.Az autó pedig nem létszükséglet mutatja ezt az is,hogy a 90 évek előtt egy nagyobb népességű országnak még elégvolt másfélmillió jármű ma pedig tovább növekszik a jelenlegi 4-4,5 milliós gépjárműállomány egy jelentősen kevesebb lakosú országban.Hogy van ez? Lehetne idokolni azzal,hogy el kell jutni vészhelyzetben az orvoshoz?…ja lehetne de semmi értelme mert 30 éve se voltak rosszabbak a túlélési mutatók pedig akkor a latvia meg nyza mentők közel sem voltak olyan jók mint a turbódizel mercedesek.Az életünk féltését sokkal olcsóbban is megoldhatnánk és kényelmesebben is csak el kell passzolni a gépjárművet becsengetni egy kaszába amiből felvesznek még 2-3 körzeti/ügyeletes orvost és biztosítanak nekik segédet és 4×4-es gépjárművet no meg jó fizetést,mert ma inkább az a helyzet,hogy lépnek le az orvosok és így az egyre betegebb országban egyre kevesebb egészségügyi dolgozó marad.De mindezt magunknak csináljuk…és itt csak a járművekről volt szó,de igazán szépen pazarolunk más téren is.

  28. 31:
    Nem fogod elhinni, de nagyon jól meg lehet lenni gépkocsik nélkül is. Az 1950-es évek első felében nem volt személygépkocsi birtoklási lehetőség. 57 után lehetett, de nem volt rá anyagi fedezet. Utaztunk villamossal, busszal, vonattal, és senki nem halt bele. Sőt egészségesek voltunk. Volt tömegsport, kirándultunk, kerékpároztunk. síeltünk (lift nélkül), úsztunk. Mindez elérhető és olcsó volt a munkás fizetéshez képest is.

  29. “Attól,hogy az USA kibocsátására nincs ráhatásunk itt Budapesten és környékén még saját magunkat mérgezzük a 200-300%-os légszennyezettséggel ami ellen mi tehetnénk a legtöbbet.Sokat lendítene a dolgon ha még tovább emelnék a szolgáltatások árát és ez által csökkentenék a felesleges pazarlásokat és a normálisabb energiaforrások felé terelnék az embereket.Ha jelenlegi 410-460 ról például 1000forintra emelnék az üzemanyagárakat akkor szinte 100%,hogy a szmog is kisebb mértékben roncsolná az egészségünket.”

    Majd ahogy fogy az olaj, eljön annak is az ideje, hogy 1000 Ft legyen literje. A probléma az lesz, hogy ez szépen beépül majd mindennek az árába, és az is megérzi, akinek nincs autója, és már most is megélhetési gondjai vannak.
    A németek eldöntötték, hogy leállítják az atomerőműveiket, hogy alternatív forrásokból nyerjenek áramot, de most kezd tudatosulni bennük, hogy ennek pénzügyi hatása is lesz.
    http://index.hu/gazdasag/vilag/2012/10/15/orult_draga_a_nemeteknek_a_zold_energia/
    Megemelhetjük a gáz árát is, hogy spóroljanak vele az emberek, meg jobban megérje hőszigetelni a házunkat, de akinek nincs pénze a hőszigetelésre, azt csak még rosszabb helyzetbe hozzuk ezzel. Vagy elérjük, hogy tömegek álljanak át a gáznál kevésbé tiszta tüzelőanyagra, és majd attól fulladozunk a szmogban.
    A politikusoknak meg egyértelműen nem jó, ha adó és áremeléseket kell bejelenteniük, Viktorunk is épp a gáz és áramár 10%-os csökkentésére adta ki az ukázt, hátha kicsit sikerül belopnia magát az emberek szívébe ezzel.

  30. 31. ejha

    Sajnos amit egyénileg lehet elérni az energiafogyasztás és környezetszennyezés terén a lepkefing ahhoz, amit a nagyipar és mezőgazdaság tesz. És a háborúkat nem is említjük.
    Nem az az üzemanyag “sok” amivel 10-20 kilométerre az emberek munkába járnak, hanem annak a rengeteg bóvlinak a szállítása, úton, vízen és levegőben, amire nincs is valódi szükség… nem beszélve az előállításulat. (Új Zélandi alma Szabolcsban)

    A végső itélet mindig a pénzé: A befektetők abba fektetnek amibe a legtöbb a haszon és nem abba, ami energiatakarékos és körnezetkimélő. Sőt.
    Amíg a “befektetőket” nem tudjuk jobb belátásra bírni, addig a lakossági erőfeszítések teljesen hatástalanok.
    Te beteszed az energiatakarékos égőt, de az üzletek egész éjjel kivilágítják a kirakataikban az akciós cuccot…
    Te biciklire szállsz, így több teherautó, gyorsabban viheti a gagyit…
    Tehát az az energia amit te megspórolsz, más által lesz felhasználva, az a szennyezés amit nem te okozol, másnak lehetőség…

  31. Amit lényegnek szántam,hogy nekünk elsődleges dolgunk,hogy kiszorítsuk a felesleges dolgok megvásárlását-elhasználását így kímélve a közvetlen élőhelyünket és ez által a saját egészségünket.34 a sok lepkefing mégis meglátszik a fővároson.
    32 pont ezt mondom én is,hogy az országban van kb 4 millió felesleges gépjármű.Hosszú évekig kerékpárral jártam/járok például a 42km-re lakó mamámhoz is ami 2 óra kerékpározás háztól-házig.Az előző télben több száz kilométert mentem minuszban esetenként -10ben mindenféle modern csodakütyü nélkül.Volt rajtam 3 pulcsi 2 nadrág és 2 kesztyű,sapka,kapucni….50 éve még édesanyám a tanyán lakott 11 testvérével villany vezetékes víz meg gáz nélkül.A mostani generáció pedig azért vállal plussz munkákat és próbál erőn felül teljesíteni,hogy ezeket a szolgáltatásokat fenntartsa és mellette fizesse a szintén túlvállalt hitelt(gépjármű/lakás/árukölcsön) 10-20 évig.Közben meg egyre jobban tönkre megy és nem tudja élvezni azt amit legalább megszerzett feleslegesen.
    34 ha csak ketten is vagyunk akik nem vásárolnak NEWZlandi almát akkor te is nyugodtan alhatsz és hitelesen képviselheted azt a filozófiát amit képviselsz.Ez pedig elég lehet arra,hogy másokat is meggyőzzél.

  32. 35: ejha:

    “32 pont ezt mondom én is,hogy az országban van kb 4 millió felesleges gépjármű.”

    Mikor elkezdtem ide kommentelgetni (mikor is volt az, Tibor ba? Mar igencsak 2 eve, azt hiszem)több, közzetettem itt egy kis szamitast, reszben sajat kutföböl, reszben a Levegö Munkacsoport jelentesei alapjan. Megkiserteltem kiszamitani, hogy mai aron mennyibe volt az nekünk, hogy az 1970-es 700.000 szemelygepjarmü helyett 2010-ben mar 3.500.000 volt a magyar utakon. Arra jutottam, hogy csak a NÖVEKMENY kb. 150.000 milliard forintba került. Ebben persze benne vannak a masodlagos negativ externaliak is (környezetszennyezes, egeszsegügyi karok, stb. stb.). Ha csak a közvetlen költsegeket nezed (benzin, auto fenntartasa, amortizacioja, stb.) akkor is 40.000 milliard körül vagy – hangsulyozom, a növekmenyböl, tehat ha csak megtartjuk az 1970-es 700.000-et, es nem veszünk több autot annal, akkor most nincs nemzeti adossag (se allamadossag, se maganadossag), es meg azon felül lenne legalabb 5000 milliard forintunk.

    Tudod, mit kaptam en ezen a blogon a többsegtöl ezert? A legjobb eset volt, hogy lehülyeztek. A kevesbe szalonkepes minösiteseket hagyjuk, eleg volt itt a balhebol egy jo idöre.

    Szoval csak csatlakozni tudok. Barcsak mindenki igy gondolkodna. En biciklivel jarok meg boltba is.

    Tibor bá’: megtoldottam azzal, hogy a nemzeti vagyon nagyvonakban nyugati gépkocsikká változott. Mert hogy nem termeltük ki, az biztos. Akik támadtak Jancsika, azok hitelre vett, sok milliós nyugati gépkocsi “tulajdonosok” voltak

  33. 36.és a legnagyobb baj,hogy tovább növekszik…ha nem is olyan gyorsan mint a “válság” előtti években de növekszik…csak tudnám,hogy hova és miért, mert az is tény,hogy csökken a lakosság a halálozás és kivándorlás miatt ezzel párhuzamosan szerintem az átlagéletkor is egyre kevesebb lesz…szóval az a 43 ezer új autó meg 40 ezer használt nyugati autó az kinek és hova kell egy teljesen negatív irányú országban? Legyen csak 50ezer mert sok ezret elbontanak de ez még akkor is sok mert inkább fogynia kellene.Nem mondom,hogy nekünk nincsen mert van 1 autónk(8-an vagyunk rá) de ez is a lehető legminimálisabb ráfordítással lett beszerezve,hogy ne vegye el a pénzt a hasznosabb dolgok elől.

  34. Félelmetes, hogy ez a Jancsika féle rögeszme a gépkocsikkal még mindig él, és el is hiszitek.

    Jancsika, te most tényleg azt hiszed ha nem lenne gépkocsi, akkor nem lenne államadósságunk?
    A gépkocsik járulékos káros hatásait érdekes mód megemlíted, de azt nem, ha nem lenne gépkocsi, akkor mi lenne. (Vállalkozás ezrei döglenének meg azonnal)

    Tibor bá én is támadom ezért Jancsikát, és nincs több milliós autóm, meg hitelem se rá. Egyszerűen maga az elmélet fals, de NAGYON!

  35. 38:
    Akkor számold ki, hogy 6 millió gépkocsi + benzin mennyibe kerül.

  36. 38. Curix: Akkor helyben termelt élelmiszert kellene ennünk, és többet sétálnánk, nagyobb piaca lenne a kerékpárnak, netán nagyobb lóállománnyal rendelkeznénk. Valóban szörnyű tragédia lenne.

  37. 38:
    Majd én kiszámolom helyetted. Pillanatnyilag a magyar államadósság kb. 21.000 milliárd Ft. 20 év alatt a lakosság gépkocsi mániája kb. 50.000 milliárd forintba került. Az államadósság 2 és félszerese. Szerintem Jancsikának igaza van, de neked is. Mert valóban, ha nem lenne gépkocsi mánia, akkor a magyar lakosság ezt az összeget elutazgatta volna, elplazmatévézte volna, valahogy csak elérte volna, hogy seggére verjen a pénznek, mert a rendszerváltás után, perceken belül német színvonalon akart élni, messze a német szorgalom, szakértelem nélkül, a német takarékosságot hírből se ismerve.

  38. 39: Szorozhatunk össze-vissza, de tételezzük fel, hogy azokat a kocsikat mindenki a magánvagyonából vette (félrerakta a fizetésből), mi a bánatos fene köze van innentől kezdve ennek az összegnek az államadóssághoz?
    Azt a pénzt bármi másra is költhettük volna, pl. thaiföldi nyaralásra, vagy bármire. Nem beszélve arról, hogy az állam elég rendes sápot lehúz az autósokról (többet mint másról), ez meg inkább csökkenti az államadósságot, minthogy növelné.

    /Látom, kicsit lassan gépelek./

  39. 41. Tibor bá: Csak akkor lenne igaz, hogy másra költik, ha nem lett volna esélyük autót venni. De ha önszántunkból döntünk úgy, azaz megértettük volna, hogy miért nem szabad autót vásárolni és miért kell hazai terméket fogyasztani, akkor az utazgatás és plazmatévé vásárlás sem kerülne szóba.
    42. Observer: a hazai termék vásárlása a lényeg. Nincs olajmezőnk.

  40. 5-6 millió gépkocsi napi 1 km megtételével átlag 100gramm co2-t pöffög el darabonként ami összesen 500t/nap,a gépjárművek futnak átlag évi 10ezret évente ígykb 5-6 millió tonna csak a gépjárművekből a co2.

  41. 38: Curix:

    “A gépkocsik járulékos káros hatásait érdekes mód megemlíted, de azt nem, ha nem lenne gépkocsi, akkor mi lenne. (Vállalkozás ezrei döglenének meg azonnal)”

    Nezd, en az ilyen orszagos statisztikakkal mindig ugy vagyok, hogy megnezem, a sajat környezetemben mit latok ebböl teljesülni, es az alapjan fogadom el, hogy az adott statisztika mennyire mervado vagy mennyire nem.

    En a sajat környezetemben otthon (2008-ig, amig Magyarorszagon eltem) a következöket lattam:

    1. Sajat csaladom: anyam, nagyszüleim es jomagam (amig otthon laktam 2005-ig). Nagyszüleimnek sajat auto, anyamnak szinten, amikor nagyapam megunta a 25 eves Ford Orionjat, akkor eladta nekem, es vett egy 6 millios Volkswagent ujonnan. Vagyis negy felnöttre harom auto. En a Fordot fönntartottam kb. masfel evig, aztan eladtam, amikor rajöttem, hogy a vilagon semmi ertelme fenntartani. Nagyapamnak ugyszinten fölösleges volt az auto, mert maximum bevasarolni meg az orvoshoz jart el vele, de azt meg lehetett volna oldani anyam kocsijaval is. Vagyis negyönkre egy auto BÖVEN eleg lett volna. Anyam munkajahoz tenyleg kellett egy auto, bar amit most csinal, azt pl. szerintem meg tudna oldani nelküle is.

    En a magam reszeröl 2005-ben elköltöztem otthonrol, a munkahelyemre biciklivel jartam be, ugyhogy el is adtam az öreg Fordot (pedig megmondom öszinten, nagyon a szivemhez nött). Aztan 2008-ban meghalt az utolso apai agi rokonom, maradt utana egy negyütemü Trabant, azt meg fenntartottam egeszen az Angliaba törtenö kiköltözesünkig – de leginkabb nosztalgiabol, nagyon szerettem azt a kocsit is. Fenntartani viszont semmi ertelme nem volt.

    De ha megnezem a tagabb csaladi kört, ott van pl. a nejem csaladja. Nejem szülei most vettek egy uj kocsit 3.000.000-ert. Minek? Mindketten nyugdijasok, de pl. anyosom amig dolgozott is biciklivel jart be. Aposom az erdeszettöl ment nyugdijba jo 15 eve. Tökeletesen meglennenek auto nelkül.

    Nejemnek van ket lanytestvere, mindket csaladban 2 auto, 1-1 gyerek, es persze lakashitel, nyaralas minden evben legalabb ket külföldi orszagban (van olyan ev, hogy 4-5 különbözö helyen is). A ket sorogom közül az egyik valoban olyan munkat vegez, amihez kell az auto, de a masik sogorom es a sogornöim is gyakorlatilag par szaz meterre laknak a munkahelyüktöl.

    Tehat itt van akkor 3+1+2+2=8 auto, amiböl azt mondom neked, hogy igazabol 2-re lenne szükseg. A többi elvezeti cikk. Luxus.

    Amivel egyebkent megint nem lenne bajom – HA kitermelnenk az arat. De nem tesszük. Olyan elvezeti szereket engedünk meg magunknak, aminek az ellenerteket a magyar gazdasag egyszerüen nem termeli meg.

    Vagyis nezzük meg azt a 3.500.000 gepjarmüvet, ami most a magyar utakon közlekedik. Ebböl mennyi az, ami TENYLEGESEN ertekteremtö tevekenysegben vesz reszt, es mennyi az, amit csak azert tartunk, mert kenyelmes? Garantalom neked, hogy a haromnegyedüket nyugodtan elfelejthetnenk, a gazdasagi teljesitmeny meg se erezne. Egyebkent 1970-ben Magyarorszagon közel 6 millio ember dolgozott, 700.000 gepjarmüvel, ma 3.800.000 dolgozik 3.500.000-rel. Regen be tudtak jutni az emberek a munkahelyükre auto nelkül, ma nem? Hogy van ez?

  42. 42: Observer:

    “39: Szorozhatunk össze-vissza, de tételezzük fel, hogy azokat a kocsikat mindenki a magánvagyonából vette (félrerakta a fizetésből), mi a bánatos fene köze van innentől kezdve ennek az összegnek az államadóssághoz?”

    Ket dolgot keretik figyelembe venni:

    1. Magyarorszagon – föleg az elmult 20 evben – a maganvagyonnak nagyon sok esetben rengeteg köze volt az allami vagyonhoz. Ugyanis a teljes GDP-nk több, mint 50%-at a mai napig a központi költsegvetes osztja ujra (es volt az meg 80% is – most rendszervaltas utani idökröl beszelek). Az autovasarlast (a lakasepitessel es vasarlassal együtt) a mindenkori magyar kormanyok különösen szerettek tamogatni (föleg a hitelek kamattamogatasan keresztül). Igen am, de az allam pontosan ezert szepen el is adosodott. Vagyis ha nincsenek rossz fogyasztoi szokasok, akkor nincsen költsegvetesi hiany, es nincs allamadossag sem.

    2. Ha ezt a penzt ezek az elvezeti cikkek nem szivattyuzzak ki a gazdasagbol (külföldi befektetök zsebebe), akkor ez itt marad, es a honi gazdasagot pörgeti. Könnyen meglehet, hogy a 40-50.000 milliardnal ez ma mar JOVAL többet erne, ugyanis amibe fektettük volna, az mar termelt volna nemi hasznot is. A nagyobb GDP több adobevetelt jelent, vagyis javul az allamhaztartas egyenlege, csökken a hiany, es csökken az allamadossag – arrol mar nem is beszelve, hogy a GDP-aranyos allamadossag automatikusan csökken, hiszen nagyobb GDP jut ugyanannyi adossagra.

  43. 45:
    Úgy gondolom, hogy 1970-ben nem volt 700.000 szgk. a lakosság kezében. Emlékeim szerint ennél kevesebbnek kellett lenni.

  44. 46: Szerintem te itt csak belemagyarázod a dolgokat, hogy az igazadat alátámaszd.
    “Az autovasarlast … a mindenkori magyar kormanyok különösen szerettek tamogatni (föleg a hitelek kamattamogatasan keresztül”
    Meséld már el nekem, hogy szgk-ra mikor volt ilyen?

    Ez az egész ‘magánvagyon növekedés növeli az államadósságot’ mese talán – erőltetve – igaz lehet a közalkalmazottakra, de ez meg parttalan vitát nyitna, hogy azokra szükség van-e, és mennyire. Mert ha szükséges a munkája (egy részüknek /pl. orvos 🙂 /), akkor azokat meg is kell fizetni – onnantól kezdve a pénzüket arra költik, amire akarják. Hogy nem akarják ‘békekölcsönre’, hanem autóra, az már legyen az ő akaratuk szerint. Hogy a mindenkori kormányok nem racionalizálták a közalkalmazotti létszámot, az se legyen már a mezei polgár hibája.

    “a teljes GDP-nk több, mint 50%-at a mai napig a központi költsegvetes osztja ujra”
    Meglehet, de nem csak fizetést ad belőle – sőt, legkevésbé azt, hanem autópályát meg stadiont is épít belőle 🙂

  45. 41:

    Számolj amit akarsz Tibor bá, Jancsika elmélete akkor sem jó.

    Úgy csináltok mintha földgázunk lenne…

    Miért nem dobjátok oda a nyomorult népségnek, hogy fagyjatok meg, gyújtsatok gyertyát, de ne növeljétek az államadósságot!?

    De mehetek tovább is, mert ma már minden szar kínából jön, ha akarod, ha nem. Ezzel is az államadósságunkat növeljük?

    Nevetséges! Ti okozatot boncolgattok és nem az okot.

    44:

    Ejha, tudtad, hogy egyetlen luxus óceánjáró, miközben a dúsgazdagok igényeit maximálisan kielégíti, annyi üzemanyagot használ el egy körút alatt, amivel 4 millió gépkocsit lehetne üzemeltetni? Te meg itt szarakodsz a 100 gramm CO2-vel?

    Ennyit a számítgatásaitokról!

  46. 48: Observer:

    “Meséld már el nekem, hogy szgk-ra mikor volt ilyen? ”

    Itt ott a pont nalad. Autovasarlasra valoban nem volt kamattamogatas, lakasvasarlasra volt. Viszont ha megnezed, mennyi zsetont toltak bele pl. az autoutepitesbe, akkor azt latod, hogy ha közvetetten is, de jo par ezer milliard forintot rakott bele allam bacsi abba, hogy a lakossag autokazhasson. Mindezt ugy, hogy vegig volt tökeletesen kiepitett vonatközlekedesi rendszerünk, amit hagytunk szetrohadni, mert mindenki autokazni akart.

    Es akkor meg el se kezdtük azt szamolgatni, hogy allam bacsinak (vagyis vegsö soron nekünk, adofizetöknek!) mennyibe fajt az elmult 40 evben az autokazas negativ externaliainak a megfizetese. Egyebkent kb. olyan 100.000 milliard forintba, csak ennek a jo reszet nem fizettük ki, hanem az orszag közös egeszseg- es környezeti vagyonanak ertekvesztesege formajaban szenvedtük el. Allam bacsi ennek egy reszet probalta kompenzalgatni (pl. az egeszsegügyi rendszeren keresztül), de ilyen horribilis összegeket a magyar gazdasag soha a büdös eletben nem tudott kitermelni.

    “Hogy nem akarják ‘békekölcsönre’, hanem autóra, az már legyen az ő akaratuk szerint.”

    Meg egyszer elmondom: nincs semmi gondom azzal, ha valaki arra költi a kemeny munkaval költött penzet, amire szeretne. De Magyarorszagon a fogyasztasnak egy hatalmas reszet HITELBÖL fedeztük, miközben az elfogyasztott aruk es szolgaltatasok java resze kizarolag kenyelmi szempontokat szolgalt, semmilyen ertekteremtö szerepe nem volt. Ez olyasfajta luxus, amit nem engedhetünk meg magunknak. Ezt pedig magad sem tagadhatod, hogy irtozatosan eladosodtunk az elmult 20 evben.

    “Meglehet, de nem csak fizetést ad belőle – sőt, legkevésbé azt, hanem autópályát meg stadiont is épít belőle”

    A stadionepites Orban bulija, ahhoz nekünk, atlagembereknek tenyleg nem sok közünk van (de gondolhatod, hogy nincs is miatta jo velemenyem Viktorrol). De az autopalyaepites ugyebar megintcsak az en szempontomat erösiti: ha nincs megnövekedett autoforgalom, nem kell autopalya. Es meg egyszer: miközben szorjuk kifele a penzt az autopalyara, aközben a MAV vonalakat szüntet meg, a “svedek” meg fölszedik a sineket, mert egyszerüen a kutya nem hasznalja az egyebkent szinten veres veritekkel kiepitett vasutrendszert. Van ennek barmi ertelme szerinted?

  47. 49: Curix:

    “Ejha, tudtad, hogy egyetlen luxus óceánjáró, miközben a dúsgazdagok igényeit maximálisan kielégíti, annyi üzemanyagot használ el egy körút alatt, amivel 4 millió gépkocsit lehetne üzemeltetni? Te meg itt szarakodsz a 100 gramm CO2-vel?

    Ennyit a számítgatásaitokról!”

    Pedig nem artana, ha tenyleg utanaszamolnal egy-ket dolognak, mielött ilyen bödületes marhasagokat irkalsz.

    Vegyük pl. a vilag jelenlegi legnagyobb oceanjaro luxushajojat, a Queen Mary II-t.

    Itt: http://goo.gl/DqGrj talalsz egy kivalo technikai összefoglalot rola.

    A Queen Mary II 3090 utast es 1238 fönyi szemelyzetet kepes szallitani. Összesen 4 üzemanyagot fogyaszto motorja van: 4 dizelmotor es 2 gazturbina. A dizelmotorok mindegyike orankent 3, a gazturbinak orankent 6 tonna tüzelöanyagot egetnek el. Vagyis “csucsra jaratva” a Queen Mary II orankent 24 tonna üzemanyagot fogyaszt el.

    Ez hany auto fogyasztasanak felel meg?

    Hat, nem 4 millioenak… szamoljunk most 10 l/100 km-es atlagfogyasztassal szemelyautokra 100 km/h sebessegnel (ez nagyon ovatos becsles, az atlag valojaban joval e fölött van, de legyünk joindulatuak). A benzin sürüsege kb. a vizevel összemerhetö, vagyis 10 l az kb. 10 kg tüzelöanyag. 24 tonna orankent az ugye 24.000 kg, vagyis 100 km/h sebessegnel mondjuk kb. 2400 auto tudna belöle menni egy oraig.

    Vagyis elsö körben tevedtel legalabb 3 nagysagrendet.

    De ha kicsit jobban utanaszamolsz, kiderül, hogy a Queen Mary II az autokhoz kepest alig rosszabb fogyasztas szempontjabol. A Queen Mary II atlagos sebessege olyan 24-26 csomo, vagyis kb. 30 merföld per ora – az kb. 50 km/h. Vagyis 1 ora alatt megtesz 50 km-t, es elvisz 4328 embert, ehhez eltüzel 24.000 kg üzenayagot. Ha ugy tetszik, 216.400 megtett utaskilometerre hasznal el 24.000 kg-nyi üzemanyagot.

    Ma atlagosan egy szemelyautoban 1,1 ember utazik, vagyis a 2400 auto 2620 embert tudna elszallitani ugyanennyi tüzelöanyagbol – igaz, itt a megtett kilometerek szama ketszer annyi, 100 km. Vagyis 262.000 utaskilometered van. A Queen Mary alig rosszabb, mint a szemelyautok. De meg ha minden autoban 5-en utaznak is (ami sohasem all meg, de legyünk joindulatuak), akkor is az a helyzet, hogy 12.000 embert szallitasz 100 km-re, tehat 1.200.000 utaskilomert tudsz kihozni a 24.000 kg tüzelöanyagbol – kb. ötször fogyasztasz többet, mint az autok eseteben. Hol van itt 4 millio???

  48. 51: “De az autopalyaepites ugyebar megintcsak az en szempontomat erösiti: ha nincs megnövekedett autoforgalom, nem kell autopalya”
    Ezek az autópályák (a Kádár féle M7-es szakaszt leszámítva) – nem a magyaroknak épülnek/tek. Kellenek az itteni multicégeknek az áruszállításhoz, a tranzithoz (nézd meg mennyi román kamion füstöl keresztül az országon naponta), meg a magyar ipar felszámolása után a külföldi iparcikkek és élelmiszerek beszállításához.
    Az egy dolog, hogy Gyurcsány programja nem volt más, mint az autópálya építés erőltetése – hitelből. De ehhez nekem mi közöm van? (-kb. annyi, mint a stadionokhoz). Én évente kb. kétszer mentem autópályán, amióta meg nincs 4 napos matrica, azóta egyáltalán nem megyek és az átlagpolgár ugyan úgy nem használja.

  49. 52: Observer:

    “Ezek az autópályák (a Kádár féle M7-es szakaszt leszámítva) – nem a magyaroknak épülnek/tek.”

    Hat, azert ha pl. ezt:

    http://goo.gl/DpfY2

    Megnezed, pl. a 3042-es meröponton (M1-es autopalya) 2010-ben a szamlalt idöközben közlekedett:

    43250 szemelygepjarmü
    4927 kisteherauto
    332 egyes autobusz
    140 csuklos autobusz
    696 közepes nehez tehergepkocsi
    555 nehez tehergepkocsi
    82 potkocsis tehergepkocsi
    244 nyerges tehergepkocsi
    1 specialis tehergepkocsi
    0 motorkerekpar

    Tehat mondjuk szemelyautobol meg kisteherautobol van 43250 meg 4927, vagyis összesen 48177, MINDEN MASBOL ÖSSZESEN 332+140+696+555+82+244+1=2050. Vagyis husszor annyi szemelygepkocsi közlekedett az M1-esen, mint tehergepjarmü. Nem igazan lehet azt mondani, hogy a roman nyerges vontato dominalta volna az M1-est.

    Persze azt el lehet mondani, hogy teged az zavar jobban, meg az elött is meghajlok, hogy a huszadannyi nyerges vontato jobban terheli az utat, mint a husszor annyi szemelygepkocsi – DE! Egyreszt a nyerges vontatot lehet vasuton is szallitani (vagyis csak ezert nem erdemes autopalyat epiteni, szervezes kerdese), masreszt az összesen 50.000 megszamolt gepjarmüböl megiscsak 48.000 volt szemelygepkocsi vagy kisteherauto, vagyis megis az a helyzet, hogy az autopalyat TULNYOMORESZT a lakossagi szemelyszallitasra hasznaljuk, nem pedig aruszallitasra.

  50. 53: Jancsika, a fene a precizitásodat, kénytelen voltam belenézni a táblázatokba. 🙂 Azért csúsztatsz némileg.

    Nézzünk egy másik mérő pontot M6-oson: – de ne a db számot, hanem a forgalmi terhelést(kerekítve) tehergépkocsi 290.000, személygépkocsi 434.000 Ekm/nap. Ez azért árnyalja a képet. (miközben darabszámra valóban 1:5, 1:4 az arány átlagban)

    Ugyanakkor, felteszem a kérdést, hogy a megszámolt szgk-k-ból mennyi futott MAGYAR rendszámmal, és ebből mennyi volt a céges (nem magánhasználatú) autó?

  51. Nézd Jancsika, az egész elméleted már ott bukik, hogy ha az állam nem tud jövedéki és egyéb adót szedni az üzemanyag után, azon nyomban összeroskadna, vagy különadókat kellene kivetni, vagy államcsőd jönne.
    Üzemanyagok jövedéki adója közel 500 milliárd forintos bevétel volt 2010-ben, és ez csak jövedéki adó!

    A dohányzásra hivatkozás pedig a másik tévhit. Sokkal többe kerülnek az egészségügynek, mint amit befizetnek… bla-bla.

    Jó lenne már egyszer valaki tényleg utánaszámolna. Csak a dohányosok 300 milliárd jövedékit fizetnek, ÁFA nélkül. Mennyiből működik a magyar egészségügy?

    Szóval miről beszélsz Jancsika?

  52. 54: Observer:

    “Nézzünk egy másik mérő pontot M6-oson: – de ne a db számot, hanem a forgalmi terhelést(kerekítve) tehergépkocsi 290.000, személygépkocsi 434.000 Ekm/nap. Ez azért árnyalja a képet. (miközben darabszámra valóban 1:5, 1:4 az arány átlagban)”

    Igen, ezt irtam is az 53-asban: meghajlok az erv elött, hogy a nyerges vontato, hiaba van sokkal kevesebb belöle, jobban szetnyomja es terheli az autopalyat, mint a szemelygepkocsi.

    DE! A nyerges vontatot lehet vonaton is szallitani (RO-LA rendszer, legalabbis nekünk meg ilyen neven tanitottak földrajzbol 1998-ban), a vasuti rendszerünk meg a jelenlegi terheleshez kepest gyakorlatilag tulfejlett (palyakat kell bezarni, sineket szednek fel). Vagyis a nyerges vontatokat BÖVEN el lehetne szallitani vasuttal, minden megvan hozza, nem kene bele ezermilliardokat fektetni (söt, a MAV eves 250 milliardos tamogatasat is vissza lehetne venni, hiszen a külföldi kamionok kifizetnek ezt nekünk busasan).

    Az autopalyakat nem a nyerges vontatok miatt epitettük, hanem azert, hogy a magyar honpolgar 1 ora hossza alatt fölerjen Szegedröl Pestre.

    “Ugyanakkor, felteszem a kérdést, hogy a megszámolt szgk-k-ból mennyi futott MAGYAR rendszámmal, és ebből mennyi volt a céges (nem magánhasználatú) autó?”

    Erröl nem szol a fama – de olyan sok azert nem lehet – legalabbis ha egy atlagos csucsforgalmi idöszakban vegigmesz az M0-ason, nem igazan latsz tul sok küföldi rendszamot. A dolog mindenkeppen idöszakos, hiszen amikor a romanok hazamennek nyaralni Nemetorszagbol, akkor azert tenyleg sok külföldi rendszamu auto maszkal.

    Egyebkent itt megjegyeznem, hogy a tranzit szemelyauto-forgalmat is lehetne vonaton bonyolitani – pl. London es Parizs között mar van ilyen, Londonban fölallsz a kocsival a vonatra, majd beülsz a kenyelmes etkezökocsiba, Parizsban meg kiszallsz belöle. Ha ez meg nem tetszik a romanoknak, akkor lehet menni Ukrajnan meg Szerbian keresztül.

  53. Amellett hogy jancsikának igaza van az autó kérdésben, azért szabadjon megjegyezni, hogy ugyanúgy rengeteg autó lett az összes keleti blokk országban is. Érdekes módon egyik sem roppant benne össze.

    Természetesen lehet ezt okként kezelni, de az euroatlanti életmód része az autó.

    A tranzit forgalom meg nem rossz az állam szemszögéből, itt tankol, itt fizet jövedéki adót, itt áfázik, esetleg még költ is valamire. Hülyék lennének vonatra tenni a kamionokat, személyautókat.

  54. 55: Curix:

    “Nézd Jancsika, az egész elméleted már ott bukik, hogy ha az állam nem tud jövedéki és egyéb adót szedni az üzemanyag után, azon nyomban összeroskadna, vagy különadókat kellene kivetni, vagy államcsőd jönne.”

    Ez egy közkeletü tevedes, hogy az allam a jövedeki adobol el. Az üzemanyagok jövedeki adojabol befolyt 500 milliard kutyafüle ahhoz kepest, amit az allam az autoközlekedesen veszit. Alaphangon evi 5000 milliard forintba van allam bacsinak az, hogy mi itt kocsikazgatunk. A Levegö Munkacsoportnak volt erröl egy nagyon jo cikke 2004-ben, itt:

    http://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvanyok/kozl_tam.pdf

    elolvashatod. A legerdekesebb a tablazat a 8. oldaltol a 11. oldalig. Gyakorlatilag 2004-ben az allam 5040 milliard forintot bukott a szemely- es tehergepjarmü-közlekedesen (560 milliard forint bevetele volt, es 5640 milliard forint kiadasa). Ebbe a Levegö Munkacsoport olyan, közvetlenül nem forintositott teteleket is beleszamolt, mint a környezeti karok es az egeszsegügyi vesztesegek, de ha ezeket nem szamitod (ezekre a tetelekre 1713 milliardot szamitottak), meg akkor is 3300 milliardos minuszban volt allam bacsi a gepjarmü-közlekedessel 2004-ben. Azota a helyzet boritekolhatoan nem javult (söt, valoszinüleg romlott, mivel azota adosodtunk, es a növekvö adossagunk kamatterhe meg tovabb rontja az összkepet).

    “Jó lenne már egyszer valaki tényleg utánaszámolna. Csak a dohányosok 300 milliárd jövedékit fizetnek, ÁFA nélkül. Mennyiből működik a magyar egészségügy?”

    A magyar egeszsegügy jelenleg olyan 1700 milliard forintbol gazdalkodik, gyogyito-megelözö tevekenysegre kb. 800 milliard forint szerepel a 2012-es költsegvetesben. A 300 milliard ehhez kepest nem tünik rossz szamnak, de vegyük figyelembe a következöket:

    Egy 1967-es (2005-ben megerösitett) kanadai tanulmany szerint az egeszsegügyi rendszer MAXIMUM 12%-ban kepes meghatarozni egy orszag föbb egeszsegügyi statisztikai mutatoit. Kb. 30% genetikai hajlam, 30% egyeni eletstilus, 30% környezet, a maradek 10-12%-ot tudja beletenni az egeszsegügy. A magyar egeszsegügy müködese NAGYON messze van az optimalistol, vagyis a 12%-ot aligha varhatjuk el, elsö körben közelitsünk egy optimista becslessel 10%-kal.

    Tehat ha az egyeni eletstilus 30%-os sullyal hatarozza meg a föbb mutatokat, az egeszsegügy pedig 10%-kal, akkor logikus, hogy az egeszsegügy az egyeni eletstilussal kapcsolatos gazdasagi vesztesegeknek maximum a harmadat tudja fedezni. Tehat az 1700 milliardhoz kepest MINIMUM 5100 milliardot vesztünk az allampolgarok egyeni eletstilusan. Valojaban valoszinüleg többet, hiszen az egeszsegügyi rendszerben az allam nem fedez minden költseget, vagyis az egeszsegügy nem 1700 milliardba faj nekünk evente, hanem (olyan 2500 milliard körül, egyes közgazdaszok szerint, de nehez pontosan becsülni a paraszolvencia miatt).

    Ehhez kepest a dohanytermekekböl befolyt 300 milliard lopikula összeg, legalabb 1 nagysagrenddel kevesebb. Persze a dohanyzas nem felelös önmagaban az összes eletstilusbol fakado vesztesegert, de a helyzet az, hogy ha az összes, negativ egeszsegügyi szokasra kivetett extra adot (dohanytermekek, alkohol jövedeki adoja, hamburger es chipsado, stb.) össeszamolod, meg akkor is minimum egy nagysagrenddel kevesebb penzt szed be az allam ezek utan, mint amennyi kart okoznak a nemzetnek ezek a negativ egeszsegügyi szokasok.

    Egyebkent a 2012-es költsegvetesröl itt:

    goo.gl/9I7fI

    Talalsz egy piszkos jo kis ppt-t. Ha megnezed a beveteli oldalt (14-15. dia) akkor a jövedeki adokbol ÖSSZESEN 913 milliard jön be, mig a teljes egeszsegügyi kassza most 1735 milliard forint. Hangsulyozom, az 1735 milliard MESSZE nem fedezi a rossz egyeni eletvitellel kapcsolatos gazdasagi karokat, kb. a harmadat ha fedezheti (maximum).

    Az allam tehat VASTAGON jobban jarna, ha az allampolgarok elhagynak az egeszsegüket negativan befolyasolo szokasokat, mivel a lakossag egeszsegügyi statisztikai mutatoi javulnanak, igy javulna a termelekenyseg, a gazdasagi aktivitas es teljesitmeny is, arrol nem beszelve, hogy kevesebb penzt kellene az egeszsegügyre kiadni.

    De hogy egy lepessel elötted jarjak: most jössz majd azzal, hogy akkor tovabb elnenk, es ez az allamnak a nyugdijak miatt sokba kerülne, igy nem erdeke.

    DE! Ket dolgot nem szabad itt elfelejteni:

    1. Magyarorszagon a nyugdijasok 80%-anak nincs meg a 40 ev szolgalati ideje VAGY nem erte el a nyugdijkorhatart. Vagyis a nyugdijrendszer elsösorban nem azert faj nekünk aranytalanul sokba, mert az emberek sokaig elnek, hanem azert, mert rengeteg a potyautas, aki egyebkent nem szolgalta meg a nyugdijat.

    2. Ha az emberek tovabb elnek, de ami meg fontosabb: TOVABB EGESZSEGESEK, akkor tovabb is tudnak dolgozni – vagyis allam bacsi a nyugdijkorhatar emelesevel könnyeden tudna kompenzalni, a tarsadalom termelekenyebb es gazdasagilag jobban teljesitö lenne, ezek böven fedeznek a magasabb elettartam miatti kiesest.

  55. 57: elfmage999:

    “Természetesen lehet ezt okként kezelni, de az euroatlanti életmód része az autó.”

    Ez oke, ertem. Irtam is feljebb: semmi gondom azzal, ha valaki a jol megszolgalt beret arra költi, amire szeretne – ha akarja, tölem költse külföldi fogyasztasi cikkekre. A gond ott van, hogy Magyarorszagon ezeknek a termekeknek az arat NEM KERESTÜK MEG. Ezert adosodtunk el. Olyan dolgokat fogyasztottunk, amikre nem volt fedezet.

    Es most igen, itt elkezdhetünk azon vitatkozni, hogy de azert nem kerestük meg, mert a külföldi töke kiszivattyuzta innen a zsetont – de amit nem vagytok kepesek belatni, hogy az autoközlekedes az egyik LEGNAGYOBB tetel, amin keresztül a magyar emberek penze innen kiszivattyuzasra kerül. Olajiparunk nincs, 1968-ban atleptunk a magyar olajcsucson. Gumiiparunk nincs. SAJAT tökeböl, nekünk hasznot termelö autogyartasunk nincs (a külföldi autogyarak gyakorlatilag nekünk kerülnek penzbe, de a legnagyobb joindulattal is maximum nullszaldosra jönnek ki).

    Tehat VASTAGON megerne nekünk nem autokazni, mert több penz maradna a gazdasagban, amit költhetnenk olyan dolgokra, amit helyben meg tudunk termelni, es vegre NEKÜNK fialna, nem a nemet meg az orosz tökeseknek. Vagyis a nyomorunk legföbb oka a sajat rossz fogyasztasi szokasaink. Ezt nem akarjatok megerteni.

  56. 59: Jancsika

    Először is, ha nekem írsz akkor ne vegyél egy kalap alá másokkal.

    Melyik nyugat európai vagy amerikai kereste meg az életszínvonalához kapott dolgokat?
    Elárulom hogy egyik sem, mindegyik az olcsó energia révén az erőforrás rabszolgáinak köszönheti az életszínvonalát, ugyanúgy ahogy mi is.
    Amerika mennyire van eladósodva? Európa még nem, de ugye nem véletlenül dőlnek a piigs-ek sem.
    Mo egyáltalán nem lóg ki a sorból.

    A fogyasztási szokásokat a médián keresztül jól megvezérelte az irányító réteg, ez nem a mi fogyasztási szokásunk, hanem az amit beprogramoztak a tömegbe.

    Ezek után kérdezem, hogy mit vársz az egyes embertől?
    A zöme ezt fel sem ismeri, csak élni akar a jogaival (hitelfelvétel és életszínvonal ami jár).
    Aki meg felismeri hogy mi van az lehet hogy a saját (és családja) életszínvonalát beáldozva tehetne valamit, de őszintén ezt ki fogja megtenni és ha megteszi is meddig?

    Hogy mi érné meg nemzetgazdasági szinten az egyértelmű.
    Szerinted véletlen hogy az eu a városok főtereinek kövezését támogatja?
    Kiszívja a maradék mozgósítható pénzt is, mert ad 70-90%-ot mellé, teljesen haszontalan de jól eladható beruházáskora…

    Az autózás negatív hatásaiban igazad van. Mit lehetne ellene tenni?

  57. 60: elfmage999:

    “Először is, ha nekem írsz akkor ne vegyél egy kalap alá másokkal.”

    Nem allt szandekomban, elnezest, ha igy tünt.

    “Melyik nyugat európai vagy amerikai kereste meg az életszínvonalához kapott dolgokat?”

    Az ebben a bekezdesben irtakkal teljesen egyetertek. Az EGESZ VILAG egy “hitelböl” elt, ha ugy tetszik, az evmilliardok soran felhalmozott termeszetes eröforrasokbol, amiknek 200 ev alatt a nyakara hagtunk. Talajvagyon, ercvagyon, fosszilis tüzelöanyagvagyon, biologiai diverzitasvagyon, erdövagyon, mind-mind a vegkimerüles szelen.

    Valoban, Mo sem kivetel – DE! “Quod licet Jovi, non licet bovi”, ahogy a müvelt latin mondja, vagyis amit szabad Amerikanak, azt nem szabad nekünk. Az USA 1945 utan pofatlanul sok mindent engedhetett meg maganak, egyszerüen azert, mert a Bretton Woods-i egyezmeny ertelmeben az egesz vilag gazdasaga a zsebükben volt a dollaron keresztül. Nekünk nincs ilyen politikai-katonai hatterünk. Ezen lehet keseregni, vagy el lehet fogadni, es lehet ennek fenyeben meghatarozni, hogyan akarunk elni es dolgozni. Az utobbi biztosan sokkal konstruktivabb.

    “A fogyasztási szokásokat a médián keresztül jól megvezérelte az irányító réteg, ez nem a mi fogyasztási szokásunk, hanem az amit beprogramoztak a tömegbe.

    Ezek után kérdezem, hogy mit vársz az egyes embertől?”

    Soha nem tagadtam a “vezerlö reteg” büneit, csak azt szerettem volna mindig is, ha belatjuk: nincs visszacsatolas nelküli vezerlö rendszer, magyaran amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten: nem csak a vezerlesen mulik minden, mi magunk, a “köznep” is hibasak vagyunk. Fifty-fifty. Ezt mondom mar tenyleg több, mint ket eve, miota ide irogatok. Es ezt valahogy itt a blog olvasoinak-kommentelöinek a 80%-a nem hajlando elfogadni.

    “Szerinted véletlen hogy az eu a városok főtereinek kövezését támogatja?”

    Itt egy kicsit megint egyfajta “eröltetett indoktrinaciot” erzek. Hadd fejtsem ki, mire gondolok.

    Ma a facebook-on egy volt csoporttarsam a szakfordito kepzesböl belinkelt egy videot, ami a magyar termekek vasarlasara buzdit – biztos ismeritek, most innen sajnos nem tudom kikeresni, mert youtube-ot nem tudok elerni erröl a szerverröl. Jo video egyebkent. Ugy linkelte be a facebookra, hogy itt a video, amit “betiltott” az EU. Erre en kifejtettem neki a következöket:

    Ha en itt Nemetorszagban meg akarok nyitni egy videot, amit valaki feltett a Youtube-ra, akkor zenei videok eseten kb. 90%-ban a következö üzenetet kapom:

    “Ezt a videot Nemetorszagban nem nezheted meg, mert a GEMA nem engedelyezte a hozza kapcsolodo zenei jogosultsagokat.”

    A GEMA egy nemet jogvedo szervezet, fogalmazzunk ugy, hogy a nemet Artisjus. Milyen “jo fejek”, hogy meg magyarra is leforditjak, nem? Na, mindegy.

    Viszont a fenti videot a magyar termekekröl gond nelkül meg tudom nezni (marint otthonrol, erröl a gepröl egyaltalan nem tudok se facebook-ot se youtube-ot elerni).

    Szoval akkor most mit is tiltott be az EU? A GEMA siman letiltja a zenei videokat, meg nagyon meg se kell izzadjanak bele. De az EU, akik elvileg 12 honapig MINDEN internetes forgalmat tarolnak kormanyzatilag elöirt szervereken, nem kepes letiltani egyes videokat, amik szöges ellentetben allnak az erdekeikkel?

    Na, erre valaki irt a bejegyzesre egy valaszt, miszerint a video SAJAT KESZITÖI nyilatkoztak, hogy nem tudjak, honnan jött ez a marhasag, hogy betiltottak a videot, a video köszöni szepen, jol van, több szazezeres nezettsegnek örvend a keszitese ota.

    Erted, miröl beszelek? Az EU betiltasa csak egyes emberek FEJEBEN letezik. Ezt nevezem en “eröltetett indoktrinacionak”. Pont, mint a finnugrizmus. A magyar nyelv eredetere most 5 hivatalos elmelet van az MTA-nal, ebböl en 4-et tanultam az iskolaban, es ebböl CSAK EGY a finnugor elmelet. Raadasul nem is legvaloszinübb.

    De vannak emberek Magyaroszagon, akik szerint az MTA MINDENARON a finnugrizmust akarja elterjeszteni, es minden altala fellelhetö eszközt bevet ennek erdekeben. Magyarul ra akarjak kenni az indoktrinacio vadjat az MTA-ra, es nem restellnek kökemenyen manipulativ eszközöket is bevetni annak erdekeben, hogy ezt elhitessek emberekkel.

    Az EU-tamogatasok meg a varosok kikövezese ügyeben szerintem hasonlo a helyzet. Nezd, az EU-nak ERDEKE lenne az, hogy a tagallamok gazdasaga erösödjön. Szerinted a nemetek kivel szeretnenek jobban kereskedni? Egy szegeny orszaggal, aki mar lassan a levegöt is hitelre veszi, vagy egy gazdaggal, amelyikben van penz megvenni az autoikat? Hat persze, hogy egy gazdaggal.

    Az EU tehat ad valamennyi penzt, es rank van bizva, hogy mire költjük. Egyszerüen szarul költjük el. Es ebben megint hibas a kormanyzo elit (mind orszagos, mind önkormanyzati szinten), DE hibasak a magyar vallalkozasok es a magyar lakossag altalanos hozzaallasa is. Az EU szerintem szives-örömest tamogatna pl. füteskorszerüsitest is Magyarorszagon (akar meg szalmabala hazakat is), mivel akkor nekik az orosz földgazbol, ami Mo-on atmegy, több maradna. Nekünk viszont ehhez nem fülik a fogunk, hozzaszoktunk ahhoz, hogy az energia olcso, igy nem költünk ilyesmire. A föterek ujrakövezesevel több szavazatot lehet szerezni, igy az önkormanyzatok az EU-s penzeket inkabb arra költik.

    “Az autózás negatív hatásaiban igazad van. Mit lehetne ellene tenni?”

    Hat, elöször is az emberek FEJEBEN kellene egynek-masnak megvaltozni. Nezd meg, micsoda hatalmas ellenallasba ütközöm itt az “anti-autos” velemenyemmel! Hiaba a szamok, hiaba a sok erv, sokak gondolkodasa akkor sem valtozik! De nem csak en – csak nezd meg, milyen hihetetlen indulatokat valtott ki a Critical Mass (amig volt) Budapesten. Volt az index-nek egy nagyon jo videoja 2009-böl, az otthon meg is van lementve a gepemre, amiben az EMPAMO (kedvenc magyar szervezetem, az Emberibb Parkolasert Mozgalom) aktivistai höbörögnek, hogy a bicikliseket föl kene akasztani, közvetlenül Demszky melle, amiert mereszelte elvenni a parkoloikat, hogy bicikliutat csinaljon belölük. A marhaja meg arra se jön ra, hogy ha holnaptol többen bicikliznek, akkor neki több parkolo jut, mert kevesebben jarnak autoval.

    Amig az emberek igy gondolkodnak, addig mit varunk el?

  58. Huh 🙂

    Amit látok a hszedből, hogy nagyjából egyetértünk.
    Amerika valóban jupiter, mi (magyarok) meg vagyunk a kisökrök.

    A fifty-fifty arányt nagyon nem tartom igazságosnak, ki lehetne számolni hogy kinek mennyi ráhatása lehet egy helyzetre.
    Szerintem a vezérelt tömegnek nincs 50% ráhatása a folyamatokra.

    EU tiltása: Én csak azt látom, hogy nincs forrás pl napelemre, ami van azt kb 3 nap alatt lőtte ki a lakosság tavaly is és idén is.
    Persze ettől lehet hogy a magyar oldalon basszák el a dolgokat.

    Egyébként én is anti autós voltam sokáig, 27 évesen lett jogsim és kocsim, azóta is az van (lassan 8 éve).
    Volt lábam meg tudtam tömegközlekedni.
    Ma már a munkám miatt kell az autó, hihetetlenül sokat dob a hatékonyságomon, azaz megtérül nekem bőven.

    Az emberek nem fognak változni masszaként, majd ha a massza felhígul (sokan meghalnak) akkor majd esetleg…

  59. Jancsika már megint csúsztatsz, és sulykolod a kisemberekbe, akik autótulajdonosok, azok tehetnek mindenről.

    Ha már belinkelted az adatokat, mond meg nekem ehhez mi köze van Pista bácsinak, aki furikázik a Suzukijával?:

    ” Az Exxonmobil támogatása
    „A magyar közönség számára az Esso kúthálózatról
    is ismert amerikai ExxonMobil olajipari
    multinacionális vállalatóriás arról döntött,
    hogy globális szolgáltatóközpontot hoz
    létre Budapesten. A jelentõs beruházással létrehozott
    szolgáltatóközpont elsõ ütemben 400
    fõ számára biztosít munkahelyet. A központ
    mûködésének kezdeti sikerétõl függõen további
    500 fõ felvételére kerül sor. Az alkalmazotti
    létszám 80 százaléka magasan kvalifikált
    munkaerõ, elsõsorban fõiskolai vagy egyetemi
    diplomával rendelkezõ pályakezdõk.

    Az Esso kúthálózatáról ismert amerikai
    ExxonMobil ügyvezetõje, Francis Uyttebrouk
    és Csillag István, a gazdasági tárca vezetõje
    szerdán írta alá az olajcég magyarországi beruházásának
    támogatásáról szóló megállapodást.
    A társaság 2006-ig egy globális szolgáltató központot
    hoz létre Budapesten, a beruházás értéke
    44 millió euró. A megállapodás szerint a
    cég a beruházás értékének 30 százalékát veheti
    igénybe támogatás formájában, amelyhez
    négy év alatt juthat hozzá.” (FigyelõNet, 2004.
    június 10.)
    A 30 százalékos támogatás 3,3 milliárd forintot
    jelent, vagyis a 400 fõvel számolva 8
    millió forint állami támogatást egy munkahely
    létesítésére! (A további munkahelyek létesítése
    teljesen bizonytalan, de amennyiben kétszer
    ennyi munkahelyet létesítenének, akkor
    is 4 millió forint támogatás jutna egy munkahelyre.)
    A támogatást az egyik legsúlyosabban
    környezetszennyezõ tevékenységet folytató
    vállalat kapta, azaz egy olyan cég, amely ilyen
    jellegû ténykedésének felszámolására kellene
    törekedni, nem pedig a külön támogatására.”

    És erről tehet Mariska néni, aki az Opel Corsajában ül? :

    “A magyarországi
    autógyárak támogatása
    Mivel a személygépkocsik (de fõként az
    autóalkatrészek) gyártása rendkívül technológiaigényes
    iparág, az alacsony bérszínvonal
    önmagában nem jelentett volna elég
    ösztönzõerõt a nyugati cégek idetelepüléséhez.
    Abban nagy szerepet játszottak azok a kedvezmények
    is, amelyeket a kormány ajánlott fel a
    szektorba beruházó külföldi cégeknek.
    Ezek a kedvezmények rendkívül széles körûek
    és egyebek mellett az alábbiak voltak:
    1. a tízéves adómentesség (A jármûgyártás az
    APEH adatai szerint 2001-ben 20,4 milliárd
    forint, 2002-ben 17,4 milliárd forint összegû
    társaságiadó-kedvezményt vett igénybe, 2003-
    ban ezen kedvezmény összege 17 milliárd forintra
    becsülhetõ. Ezen felül helyi adók fizetése
    alól is jelentõs összegû mentességet kaptak,
    ami évi 1 milliárd forintra becsülhetõ.)
    2. a külföldi hitelekhez nyújtott kormánygarancia,
    3. a cégenként mintegy 200–250 millió Ft-os
    állami támogatás a hiányzó infrastruktúra
    kiépítéséhez, illetve az átképzéshez,
    4. az olcsó és esetenként megfelelõ kapacitású
    üzemi infrastruktúrával ellátott ingatlanok,
    ipari telephelyek felkínálása,
    5. a vámszabad területen való mûködésnek,
    valamint az alkatrészek vámmentes importjának
    a lehetõsége,
    6. vámmentesség után járó áfa-mentesség
    (ezzel szemben a vámbelföld az áfa hitelezésére
    kötelezett és visszaigényelheti azt,
    ezzel hitelt nyújt a költségvetésnek); 2002-
    ben a jármûgyártás 1181 milliárd forint
    összegû anyagköltséget számolt el, ennek
    2 havi áfa-kamatköltsége legalább 1,2 milliárd
    forintot tesz ki,
    7. szinte tetszés szerinti könyvelés és devizaelszámolás
    engedélyezése (például korábban
    DM-ben, most euróban),
    8. az olcsó közszolgáltatások, valamint egyes
    esetekben a folyamatos üzemeléshez való
    állami hozzájárulás.
    A Suzuki társaság elnöke még azt is elérte,
    hogy kedvezõ kamatozású hitelhez jussanak a
    Suzukihoz beszállító vállalkozások. A hitelt
    Japánban a Magyar Fejlesztési Bank veszi fel
    és helyezi ki Magyarországon. Csillag István
    gazdasági és közlekedési miniszter elmondta:
    mivel a kormány árfolyam-garanciát ad a nem
    forintpiacról felvett hitelek után, így az eredetileg
    tervezetthez képest is kedvezõbb forinthitel
    kamat érhetõ el (MTI, 2003. 05. 22.).

    Szóval Jancsika NE a magyar kisembert járasd le, és okold a problémákért, hanem a jogszabálykörnyezetet, amit nem az autósok teremtettek!!!!!!

  60. Nagyon szép, hogy kárhoztatni tudjátok a “felelőtlen”
    autó használókat, hitelfelvevőket. Aki ilyen tudatos, annak
    azért felhívnám a figyelmét, hogy egy-egy ilyen döntés
    (autóvásárlás, építkezés) családilag dől el. A környezettudatos
    felelős, kerépározó férj veszett módon fog rohanni az autókereskedőhöz sarkában az anyatirgrisként vicsorgó feleséggel, a gyermek első asztmás befulladása után.
    Mikor egyszál magamban éltem, a fűtési szezonom is legfeljebb 3 hónap volt. Magyarázzátok el egy kisgyermekes anyának, hogyan lehet tanyán élni. (Ne felejtsetek el előtte sisakot húzni).

  61. 63: Curix:

    “Szóval Jancsika NE a magyar kisembert járasd le, és okold a problémákért, hanem a jogszabálykörnyezetet, amit nem az autósok teremtettek!!!!!!”

    Azt hiszem, értem, mit akarsz ezzel az egész hozzászólással mondani, de egyrészt nyitott kapukat döngetsz, másrészt azok fényében, amit fönt írtam, pontosan az én véleményemet erősíted.

    Miről is beszélsz? Arról, hogy a külföldi tőke csak olyan engedmények és feltételek fejében hajlandó Magyarországon munkahelyeket teremteni, ami számunkra hátrányos – vagyis a külföldi cégek munkahelyteremtése nekünk Magyarországon végső soron mínuszosra jön ki.

    100%-ig egyetértek (már több, mint 2 éve). Ha kicsit visszaemlékszel, egyszer még Bogár László egy írását is begépeltem ide az egyik könyvéből, ahol Bogár még azt is kiszámolja, hogy mennyibe kerül egy munkahely, ha magyar tőkéből teremtjük, és mennyibe, ha külföldiből. Több tízszeres a különbség.

    Amit viszont nem vagy képes megérteni, az pontosan az, amiről Bogár beszél ugyanebben az írásban: ahhoz, hogy munkahelyeket tudjunk teremteni, ahhoz TŐKE KELL. Igen, SOKKAL jobb, ha a saját tőkénkből teremtjük – én is végig ezt pofáztam. Amit nem vagy képes fölfogni az az, hogy mért vagyunk rászorulva a külföldi tőkére – vagyis MIÉRT nincs saját tőkénk???

    Most nagyon figyelj, mert most jön a lényeg: AZÉRT NINCS SAJÁT TŐKÉNK, MERT A PÉNZÜKET ELKÖLTÖTTÜK HÜLYESÉGEKRE. Többek között (illetve gyakorlatilag főképpen) elautókáztuk. De elmondhatnánk azt is, hogy nemes egyszerűséggel eltüzeltük, ugyanis pl. Németországgal összehasonlítva kb. 4-szer annyi energiából fűtünk egy négyzetmétert, mint a németek. Egyrészt, mivel a német lakások többségében 15 fok van, nem 25 mint nálunk, másrészt, mivel a németek hőszigetelt lakásokat építenek, nálunk még az új építésű lakásoknak is szar a hőszigetelése, mivel hozzászoktunk a szocializmusban, hogy az olcsó orosz földgáz mellett nekünk erre telik.

    Visszatérve Bogárra: Bogár ebben a kis írásban még azt is kiszámítja, hogy ahhoz, hogy a következő 10 évben 1.000.000 új munkahelyet tudjunk teremteni, ahhoz a GDP-nk 40%-át vissza kéne forgatni a saját gazdaságunkba. Ezt a szintet most a világon egyedül Kína üti meg. Az Orbán-kormány hatalomra lépése előtt ez az arány Magyarországon 16% volt. Most 7, azaz HETES százalék.

    Vagyis kevesebbet fektetünk be a saját gazdaságunkba, mint valaha. Teljesen mindegy, milyen kormány van hatalmon, egyre kevesebbet. Ja, és az összes beruházás 98%-a EU-s pénzből valósul meg. Vagyis mi, magyarok leszarjuk a saját gazdaságunk fejlesztését, de elvárjuk az EU-tól, hogy finanszírozza gyakorlatilag 100%-ban azt – miközben szidjuk az EU-t meg apostolikirályságosozunk.

    Érted az összefüggéseket? Azért nem kellene nekünk autókázni, mert MINDEN FORINT, amit autókázásra költünk, CSAK külföldi érdekeket erősít, a mi pozícióinkat gyengíti. Ugyanezt a pénzt a saját gazdaságunk erősítésére kéne használnunk, de azt nem tesszük meg, hanem elvárjuk az EU-tól meg a külföldiektől, hogy megtegyék helyettünk. Bár az EU nyomja az országba a kohéziós pénzeket (még), a külföldi tőke viszont – ha tetszik, ha nem – KIZÁRÓLAG busás haszonért cserébe fog ide jönni. A kapitalizmus DEFINÍCIÓ SZERINT ezt jelenti. Abba teszek pénzt, amiből később még több pénzem lesz.

    Vagyis meg akarunk szabadulni a külföldi tőkétől? Semmi akadálya. Csökkentsük a személygépjármű-állományt. Fűtéskorszerűsítsük a lakásainkat. Csökkentsük az energiafelhasználást és a fogyasztást. Az így megspórolt pénzből pedig először is másszunk ki az adósságból, majd pörgessük fel a magyar gazdaságot.

    De mindez nem fog megtörténni, mert ehelyett nyakatekert teóriákat gyártunk, hogy miért NEM kell nekünk a nemzetközi tőke szabályai szerint játszani (archiregnum, apostoli királyság, Szent Korona eszme meg hasonlók). Elárulok nektek valamit: a külföldi tőke és a világgazdaság általában ezt PONT LESZARJA. Jelen helyzetben semmink nincs, ami nekik kéne tőlünk, mi viszont 100%-ig függünk a nemzetközi piacoktól (Ahogy mindenki más is).

    Vagyis a világot kurvára nem fogja érdekelni, ha mi itt ahelyett, hogy összeszednénk magunkat és kimásznánk ebből a magunk által csinált katyvaszból, szép csendesen éhen döglünk itt. Majd jön ide valaki más, aki jobban tud bánni ennek az országnak az erőforrásaival és a lehetőségeivel. Pont, mint Trianonnál. Rossz gazdái voltunk a Kárpát-medencének 1000 éven át, hát jöttek népek, akik éltek a lehetőséggel, és amit lehetett, elvettek tőlünk. Mit lehet ezen nem érteni?

  62. 66!
    “Csökkentsük az energiafelhasználást és a fogyasztást. Az így megspórolt pénzből pedig először is másszunk ki az adósságból, majd pörgessük fel a magyar gazdaságot.”

    (Orbán most veszi vissza az energia szektort.. 🙂
    Majd spórol magának ..)

    De hiába spórolnánk egyébként ha az energia szektor nem magyar kézben van..És amit az éven megspórolsz,azt a következő évben ár emelésnél kifizeted..
    Előbb utóbb nem tudsz annyit spórolni hogy az áremelés ne vigye el..
    Az energia szektornak be van tervezve egy összeg egy évre,aminek meg kell lenni akármi történik is..

    “Pont, mint Trianonnál. Rossz gazdái voltunk a Kárpát-medencének 1000 éven át, hát jöttek népek, akik éltek a lehetőséggel, és amit lehetett, elvettek tőlünk. Mit lehet ezen nem érteni?”
    És az új gazdái Trianonnak jó gazdák?Jól gazdálkodnak?Bár most ugyanaz a gazdánk.. 🙂

    A hátsó szobámba 14 fok van,mert el van zárva a radiátor..Még a falon az óra is megállt..ha az egész házba annyi lenne,lehet hogy gáz számla helyett az orvosnak hordanám a pénzt.Szóval ezért szajkózod azta 15 fokot Te Jancsika.. 🙂

  63. 66:
    Kérded: “Mit lehet ezen nem érteni?” Hát nem könnyű, mert nem adtál át nekik egy nagyon fontos információt: Az emberek nem csak az agyukkal gondolkodnak, sőt, legritkábban azzal. 😀

    65:
    Ne szövegelj nekem! nem lehet minden gyerek asztmás. Tipikusan az orra hegyig se előrelátó nő a pináján keresztül zsarolja a férfit a rossz döntések meghozatalára. a férfiaknak pedig a legfontosabb a mindennapi betevő pina biztosítása. Ennyi! 😀 – oké-oké lányok! Vannak kivételek.

  64. 65, a kisgyermekes anya egyszerűen halálra lesz ítélve,
    mint annyian itt közölünk.
    Jancsika elmondta, majd jönnek más népek, akik nem a múltba, meg a jövőbe révednek, hanem a jelen adottságai és erőforrásai mellett építik fel a maguk társadalmát.

  65. 65. Szilvas: Erre mondják, hogy nem akarásnak nyögés a vége.
    Mutatok egy példát, hogy igenis létezik nő és gyerek, aki nem csak megfogja a munka végét, hanem élvezi is. Mindennapok a Tűzkövesbörc Tanyán:
    http://t7.hu/07pl

  66. Jancsika értem én, értem, csak fel nem foghatom. 🙂

    Köszönöm a hosszú beszámolót. Megint nem vagyunk előrébb.

    “Fűtéskorszerűsítsük a lakásainkat. Csökkentsük az energiafelhasználást és a fogyasztást. Az így megspórolt pénzből pedig először is másszunk ki az adósságból, majd pörgessük fel a magyar gazdaságot.”

    Jancsika mosolyt csaltál az arcomra eme felvetéseddel, de komolyan. Tőled ez már csak mosolyt okoz 🙂

    Amúgy sírni tudnék, hogy valaki Németországból ezt a pofámba vágja! Komoly helyzetértékelési problémáid vannak Jancsika, de akárcsak Tibor bá-val, úgy veled sem fogok tudni ebben a témában zöldágra vergődni.

    De!

    Kérlek szépen írd le nekem ilyen részletességgel azt is, hogy kerülhetett ki az országunkból a jelenleg GDP-nk 2,5-szerese offshore cégekbe. EGY FŐRE lebontva ez 6 millió Forint, a most született csecsemőtől a legidősebb honfitársunkig. Vagyis MINDEN magyarnak 1 szolíd panel lakás ára.
    Ez is a kapitalizmushoz tartozik igaz Jancsika? Ezért is mi vagyunk felelősek igaz Jancsika?

    Jóska bácsi vitte ki, vagy Mari néni?

    Várom a hosszú élménybeszámolódat.

    Jaj, és már megint az EU. Te abban az országban élsz, ami ennek nyertese, mi abban, amelyik ennek vesztese. Tudom, ezt is elautóztuk….

  67. 69:

    Itt minden Jánosnak elmentek otthonról? Van saját gondolatod is, vagy csak Jancsika után bólogatsz?
    Mi az, hogy a kisgyermekes anya halálra lesz ítélve?
    Tudod te egyáltalán mit írtál?
    Úgy gondolod ez most egy (nemzet)építő kijelentés volt?
    Vagy inkább ástál még egy ásónyit a gödrünkön?
    Ezen gondolkodj el.

  68. 66-hoz én is hozzátennék.

    Minden tiszteletem a tiéd jancsika, de minimálbérből, éhbérből, ha csak nem vagy ezermester, mindenhezértő, fából vaskarikát csináló emberke, lehetetlen normális fűtéskorszerűsítést csinálni, zöldenergiát, meg a többi nyalánkságot megvalósítani.
    Amennyiben a korszerűsítés alatt a sparher-t érted, meg a zsírpapírt az ablaktáblán, úgy esetleg van rá lehetőség.
    A nullából nem lehet többmilliós, de még többszázezres beruházásokat sem létrehozni egy családi házon. Lehet itt egyikről a másikra haladni, de mire elérsz a végére, az első innovációd a kecón már javításra szorul.
    Személygépjármű állomány csökkentést is javasolsz. Utaztál te már mostanában volán busszal esetleg ültél mostanság vonatra?
    Amennyiben igen, és hűdeszuper volt, akkor hozzáteszek még egy kérdést. Hát Szabolcs, vagy Hajdú, vagy BAZ megyében megtetted e ugyanezt? A legtöbb ember manapság ha személyautókázik, nem azért teszi mifelénk, mert hűdeqrvasokpénzemvanbenzinre, hanem azért meg eléggé degradál az a helyzet, mikor kifosztanak, megvernek, vagy esetleg csak szimplán inzultálnak a tömegközlekedési eszközökön.
    Szívesen megnézném az arcod, mikor egy fullosan kisebbségivel teli busszal kellene 40 km-t leutaznod erre mifelénk. Esküszöm még a házad is lecserélnéd kisebbre, hogy legyen egy saját kocsid és többé ne kelljen buszra ülnöd.
    Gondold át először több oldalról amiket írsz.
    Szépek és jók amiket gondolsz, de azokhoz több kell lassan mint csak pénz meg akarat. Több millió ember nem változik meg egyik napról a másikra, még ha minden adott hozzá, akkor sem. És nekünk semmink sincs hozzá. Semmiből meg ugye nem szabad várat építeni…

  69. 71:
    Állandóan másokban keresitek a hibát. Mindenhez bűnbak kell. A németek ennél sokkal többet vittek Svájcba, a kormány is tud róla, nem dől össze a rendszer. – GDP arányosan Japánban az állam tartozása duplája a mienkének, de a japán állampapírokat a japán nép vette meg. A kormány pocsékol, a nép takarékoskodik. Kutya bajuk. Erről beszél Jancsika. Nézd meg megint mi történik. Orbán csökkenti a gáz és villanyszámlát 10 százalékkal, mert nyerni akar a választásokon. És a nép tapsol hozzá, mert nem tudja, hogy nincs ingyen vacsora a következő évben majd 50 százalékkal fog többet fizetni. Miért? Mert vesztességes vállalkozásnak nincs pénze karbantartásra, fejlesztésre. Ezzel a húzással Orbán tovább éli fel a jövőt. Ma fogyasztasz jövőre fizetsz érte (duplán). Közben Orbán és bandája kap még 4 évet. Csak tudnám, hogy minek ragaszkodnak a hatalomhoz, amikor tök hülyék hozzá. megszedték magukat, húzzanak el a picsába. Gyurcsány kezdte a Mercédeszt, Orbán vág fel vele. Az államnak minden egyes Mercédesz munkahely 10 millió forintba került. Mi van azzal az offshore-al? Ez nem fáj?

  70. 73!
    Nálunk most 3 hónapig nem is járt vonat Sárospatakra..El is voltunk nélküle,az egész város..Ha buszra vagy vonatra szállok,ugyanannyiba kerül a vonatjegy mintha be tankolnék az autóba..3500 forint egy személynek Miskolcra oda-vissza..Ha többen megyünk,akkor meg főleg nyereséges az autó..Ha 3-an mennénk vonattal Miskolcra,(70 km) akkor 9000 forint lenne,+ a helyi járatok,ahol 300 forint egy busz jegy..Ki lehet számolni.. 🙁

    Jancsika a fűtés korszerűsítésre a gázkazán falról való leverését értette,mert úgy rögtön 15 fok lesz..Ahhoz pedig elég a minimál bér is.. 🙂

  71. 74:

    “A kormány pocsékol, a nép takarékoskodik. Kutya bajuk.”

    Valóban Tibor bá, kutya bajuk. A döglött ló meg alszik:

    http://t7.hu/07pm

    ” Mert vesztességes vállalkozásnak nincs pénze karbantartásra, fejlesztésre.”

    🙂 Ahogy a közműveinket elnézem a nyereségesnek sincs.
    Jaj szegény multik Tibor bá, mi lesz most velük?

  72. 75:

    “Jancsika a fűtés korszerűsítésre a gázkazán falról való leverését értette”

    Ez nagy volt Melike! 🙂 Fején találtad a szöget, de nagyon.
    De költözhetnénk mindjárt barlangokba is, ott non stop 12-14 fok van. Rajzolgathatnánk rajzokat a falra, meg ilyesmi…

  73. 71: Curix:

    “Kérlek szépen írd le nekem ilyen részletességgel azt is, hogy kerülhetett ki az országunkból a jelenleg GDP-nk 2,5-szerese offshore cégekbe. EGY FŐRE lebontva ez 6 millió Forint, a most született csecsemőtől a legidősebb honfitársunkig.”

    Mar megtettem, de szives keresednek termeszetesen nem tudok ellenallni, ugyhogy most ujra megteszem.

    Magyarorszagon ma van 3,5 millio gepjarmü. Ezek MINDEGYIKE atlagosan evente 850.000 forintba kerül – ezek csak az elsödleges, a gepjarmü fenntartojanal jelentkezö költsegek (benzin, amortizacio, szerviz, biztositas, adok, stb. stb. – hozzateve, hogy az allam altal beszedett dijak es jarulekok messze nem fedezik a gepjarmünek az allamnal lecsapodott költsegeit, ahogy azt az 58-asban belinkelt tanulmany bizonyitja). Elsö körben szamoljunk csak ezekkel a költsegekkel.

    Tehat 850.000 forint szorozva 3.500.000-rel – az bizony 2975 milliard forint EVENTE.

    Persze nem mindig volt ennyi auto. 1970-ben meg csak 700.000 volt – kb. 40 eve. Szamoljunk most egyenletes növekedes mellett egy szamtani sorozattal, aminek az elsö eleme 700.000, a 40-edik pedig 3.500.000. A növekmeny ugye 2.800.000, vagyis evente kb. 70.000 auto. Ekkor mai aron szamolva az 1970 ota autokra költött penzünk összege (a szamtani sorozatok elsö n elemenek összegere vonatkozo keplet alapjan):

    (700.000+3.500.000)x850.000/2×40 = 71.400 milliard forint.

    Ha csak annyit megteszünk, hogy maradunk a 700.000-nel, akkor ehelyett mostanaig 700.000×850.000×40 = 23.800 milliard forintot vesztettünk volna.

    Tehat CSAK A NÖVEKMENYEN vesztettünk 47.600 milliard forintot.

    A költsegek itt meg messze nem allnak meg, ha a masodlagos költsegeket is beleszamitjuk, akkor ennel joval horribilisebb összegekre jutunk (150-200 ezer milliardos nagysagrendben).

    A GDP 2-szereseröl beszelsz – az ugye most 27.500 millardos GDP-vel szamolva 55.000 milliard forint. Nos, itt van 71.400 milliard veszteseg. Egy före lebontva ez most 7.140.000 forint. Tehat hogyan is ment ki innen a penz? Ugy, hogy olyan fogyasztasi szokasokra költöttük, amik nekünk nem, csak külföldi befektetöknek hoztak penzt. Autokazas, indokolatlanul sok energiat pazarlo fütes, plazmateve, külföldi nyaralas. Az allam meg szepen asszisztalt mindehhez. Azokat a politikusokat pedig (pl Bokros) akik ezek ellen szot mertek emelni, vagy urambocsa akar politikailag meg akartak volna akadalyozni ezt a tebolydat, a mai nyilvanosan megvetjük.

    Hat igy.

    “Jaj, és már megint az EU. Te abban az országban élsz, ami ennek nyertese, mi abban, amelyik ennek vesztese. Tudom, ezt is elautóztuk….”

    Nezd, senki nem tagadja, hogy Nemetorszag haszonelvezöje az EU-nak, meghozza pontosan azert, mert az EU-s iranyelvek közül azt tartja csak be, amelyik neki tetszik (erröl hosszan tudnek meselni egyebkent). Magyarorszag alapvetöen nyerhetne az EU-val, de a lehetösegeinket egesz egyszerüen elpuskaztuk az elmult evekben. Ebben hibas volt a mindenkori kormany es a magyar vallalkozasok/maganemberek IS.

    DE!

    Valamit tudomasul kell vennünk (ezt irtam elfmage-nek a 61-esben). A VILAG OLYAN, AMILYEN. Amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek. A vilagon es a nemzetközi nagypolitikan mi nem fogunk tudni valtoztatni. Es a helyzet mar csak az, hogy a vilaggazdasagot 1945 ota a Bretton Woods-i egyezmeny hatarozza meg, az USA pedig 45 utan ugy döntött, hogy Nemetorszagot a Bretton Woods-i egyezmeny haszonelvezöjeve teszi, minket nem.

    Ezen NEM fogsz tudni valtoztatni, akarmennyit keseregsz is rajta.

    Viszont van, amin TUDNANK valtoztatni. Tudnank töket gyüjteni, Kinanak is sikerült, pedig ök joval melyebbröl indultak, es ugyanugy az oroszoktol kellett vegyek a gazt meg az olajat, mint mi. Tudnank gazdasagot epiteni, de ehhez takarekoskodas, szorgalom es kitartas kell, amit mi hirböl sem ismerünk. Tudnank egy prosperalo, fejlödö orszagot epiteni a volt szocialista orszag romjaibol (nezd meg a szlovakoknak meg a lengyeleknek ez egeszen jol sikerült föleg az elmult par evben), de ehhez valtoztatni kene a hozzaallasunkon.

    Te vagy ra az eleven pelda, hogy nem fogjuk megtenni ezt. Könnyebb sirankozni es sületlensegeket kitalalni.

    Hat, ez van.

  74. 73: Gorgon:

    “Gondold át először több oldalról amiket írsz.”

    Azert ezt neked se artana. Ertem en, hogy ahol te elsz, ott ezek mindennapos problemak. De az egesz orszag nem Borsod meg Szabolcs. Nezd mar meg, hogy pl. Pesten hany ember autozik azert, mert egyebkent mindenet szethordanak a ciganyok (nem sok). Vagy nezzük csak meg Szegedet, ahol en születtem. Szegeden garantalom neked, hogy a most futo szemelygepjarmüvek 90%-at nyugodtan ki lehetne vonni a forgalombol, a realgazdasag meg se erezne. Jarnanak az emberek biciklivel. Nekem is ment 10 even at az egyetemen meg utana a korhazba, ahol dolgoztam.

  75. 66. Jancsika

    “Most nagyon figyelj, mert most jön a lényeg: AZÉRT NINCS SAJÁT TŐKÉNK, MERT A PÉNZÜKET ELKÖLTÖTTÜK HÜLYESÉGEKRE. ”

    Megint egy fikázó demagógia.

    Azért nincs saját tőke, mert a rendszerváltás után a privatizációt egy halom gazember intézte egymás között.
    Itt nem volt se demokrácia se a népszavazás.
    Megállapodások voltak, hogy ha egy vállalat eladó akkor a külföldit kell előnyben részesíteni, akkor is ha kevesebbet igér.
    Pik-pakk, mire a tömeg feleszmélt, a nemzeti vagyon nagyrésze vagy külföldi kézen volt vagy le volt szanálva mint a cukorgyárak.
    2000-ben még mindig élcsapat voltunk, még voltak működő struktúrák… aztán az is elúszott.
    Addig jutott az ország, hogy a termelés 92%-a külföldi vállalanál keletkezett…
    EZÉRT nincs saját tőke.
    Lemondtunk az energiáról, a növényolajról, az állattenyésztésről, kivágattaák a szőlőt, a gyümölcsösöket…
    EZÉRT nincs saját tőke.
    A többi multi betelepítése se volt olcsóbb mint a Mercedes…

    Aki nem hiszi járjon utána! Kőrösi Imre : Tágra zárt fülek

  76. 75: mellike:

    “Jancsika a fűtés korszerűsítésre a gázkazán falról való leverését értette,mert úgy rögtön 15 fok lesz..”

    Nem egeszen. Ha mar itt tartunk, most ugy hirtelen ket dolog jut eszembe:

    1. Szalmabala hazak, vagy akar valyoghazak – Magyarorszagon mindenünk megvan, hogy olyan könnyüszerkezetes hazakat epitsünk, amiket gyakorlatilag alig kell füteni. De emlithetnenk akar a raketakalyha – komposztkazan vonalat is. De a kutya nem epit ilyeneket, meghozza azert nem, mert nem kenyelmes. De ha csak a megujulokat nezed, itt mindenki az allamtol varja, hogy tamogassa a megujulokat, adjon hozza adokedvezmenyt (A kettö mar kizarja egymast, ugyanis az allam az adobevetelekböl tud valamit tamogatni, tehat ha adokedvezmenyt ad, akkor nem lesz bevetele, amiböl aztan tamogatna, de ezt most hagyjuk), es akkor majd lesz megujulo. Ebbe kene a penzt fektetni, nem a legujabb nyugati autokba meg a külföldi nyaralasba.

    2. En kb. 25 evig eltem panelban. A panellal kapcsolatban teny, hogy rettentöen pazarlo energia szempontjabol. Alapvetöen ket dolgot kellene csinalni minden panelban, hogy javuljon a helyzet:
    – Levalni a tavöhöröl, es egyeni gazvezetekes rendszert bevezetni
    – Höszigetelni

    2007-ben a panelban, ahol laktunk a parommal, lehetöseg lett volna mind a kettöre, raadasul az allam meg tamogatta volna is (panel plusz program). Tudod, milyen aranyban szavazta le a lakogyüles? 80:20 aranyban. A lakok 80%-a kurvara leszarta, hogy holnaptol a negyede lehetne a közüzemi szamlaja, raadasul ennek az aranak vagy a felet meg ki is fizette volna helyettük az allam. De a haz elötti parkolo bezzeg tele volt Audi A4-esekkel meg a Mercedessel.

    Miröl beszelgetünk?

  77. 80: Attila(PV):

    A rendszervaltas körüli privatizacion a jobboldali közgazdaszok (pl. Bogar Laszlo) szerint kb. buktunk mai aron olyan 30.000 milliard forintot.

    Az autokazason csak a fenntartoknal közvetlenül lecsapodo költsegeken buktunk 71.200 milliardot (lasd a fenti szamitasomat). Ha az allam altal melle rakott penzt is beleszamolod, akkor kb. ennek a duplajat, ha a közvetlenül nem forintositott teteleket (pl. környezetterheles) is beleszamitod, akkor közel jarunk a 200.000 milliardhoz.

    30.000 milliard kontra 200.000 milliard… melyik a nagyobb tetel? Masodik osztalyos matematika.

    Persze nem azt mondom, hogy a 30.000 milliard megengedhetö, vagy hogy jo, hogy ez kiment innen. De nezzük mar meg, min veszitettünk többet! Es föleg ne probaljuk a politikusokra kenni a felelösseget, mikor mi magunk is legalabb annyira hibasok vagyunk.

  78. Azt nem értem miért nem fogadjátok el a tényeket,hogy nagyon sok felesleges autó van ? Aki pedig a mentő/orvos,tűzoltó,rendőrség mobilitását sérelmezi,hogy nem elég gyorsak és nem érnek ki időben ezért kell neki az autó hát az érdekes mert pár száz milliárdból igencsak szép kiérkezési időket lehetne elérni,ami nagy eséllyel hatékonyabb lenne mint ahogy mi tudunk bejutni/eljutni egy egészségügyi intézménybe.Az ország mentős-ügyeletes részlegét 50-100 milliárdból le lehetne cserélni újakra és 2szer annyira,De ha nyitok egy olyan számlát ami új mentőautóra gyűjt vajon mennyi pénz jönne össze…ha nem akarunk erre költeni akkor az sem lehet mentség az autóra,hogy be kell érnem az asztmás kisgyerekkel a rendelőbe/kórházba…az asztmát meg szerintem jancsika bővebben is kitudja fejezni,hogy mi okozza de az biztos a mi kezünk is benne van elégé.

  79. 82:

    Jancsika egyet kell értsek Attilával, tökéletes megtestesítője vagy a demagógiának.

    Először is a privatizáción jóval többet buktunk, mint 30.000 milliárd, de ha csak ennyit buktunk, akkor autókázás ide meg oda, NINCS államadósságunk, ergo évi több, mint 2000 milliárd felszabadulna a költségvetésben, ami elsődlegesen már mást is többletet mutat!

    Másodszor nem bírom a kettős mércédet! Míg az autókázásnál a környezti károkat, meg minden nyavaját ide sorolsz, addig a privatizációt elintézed annyival, hogy buktunk 30.000 milliárdot, oszt jónapot!

    NAGYON NEM Jancsika, gondolkozzál már!

    Mi van a felvásárolt iparunk, kereskedelmünk, szolgáltató szektorunk kapacitásának kiesésével? Mi van az utcára került emberekkel, akik adófizető helyett segélyen élők lettek?

    A megszűnt 1,5 millió munkahelyet a mai napig nem tudtuk pótolni, és úgy látom már nem is fogjuk tudni.
    Az EU 15, élükön Németországgal gyarmatországokat akart, és mi szép szlogenek hallatán ebbe bele is sétáltunk. Talán Csehországot tudnám kivételként említeni, a volt szoci tömbből, de nekik egy kicsit (sokkal) tökösebb vezetésük van, mint nekünk.

    Jancsika te élsz Németországba, akkor tudod nagyon jól, hogy tömve van az ország lengyelekkel, na egy ilyen országgal nekem ne példálózzál, ahonnan pont úgy menekülnek, mint tőlünk.

    “Tudnank gazdasagot epiteni, de ehhez takarekoskodas, szorgalom es kitartas kell”

    Ez édes kevés Jancsika, kidolgozhatom én a belemet is, akkor se jutok 0-ról 1-re. Ez első lépés lenne az EU-ból való kilépésünk, aztán lehet tovább gondolni. Az EU keretrendszerein belül Magyarországnak csak a gyarmat szerep fog jutni mindig is, ez már egyre nyilvánvalóbb.

    Az energiakorszerűsítés ötleted meg már szóra sem érdemes.

    Színtiszta demagógia vagy Jancsika! A hozzászólásaid többsége alapjában véve téveszmék halmaza, amibe vegyítesz néha egy kevés igazságot. Ezt csinálja a fősodratú média is…

  80. 83: Hát azért a saját autót nem csak az EÜ intézményekbe bejutásra használjuk. Én speciel az utóbbi pár évben egyáltalán nem jártam kórházban, de azért az autót többé-kevésbé rendszeresen használtam. Pl. olyan felesleges luxusdolgokra, mint pl. a szüleim, egyéb rokonaim meglátogatása, nagybevásárlás intézése stb.
    Vidékre utazni autó nélkül is lehet persze, csak éppen 2-3x annyi lesz az utazási idő, és 2 személy esetén már árban is drágább vonattal, vagy busszal. Meg vásárolhatnék mindig a szomszéd kisboltban, csak ott pl. nem tartanak laktóz mentes tejet, ezért azt a Spar-ból (reklám helye) vagyok kénytelen hordani kartonszámra, mivel szeretem a tejet, csak a szervezetem pár éve úgy döntött, hogy most már felnőttem… 🙂 No meg a kutya és a macska éléstárát is fel kellett tölteni, mert nincs annyi konyhai maradék, ami elég lenne nekik, és a közelben vagy aranyárban mérik a tápot a kisállat eledel boltokban, vagy az ABC-ben csak a legszarabb minőségből lehet venni. De a Fressnapfban (reklám2) normális áron normális minőségű kaját is vehetek nekik, csak épp a fenének sincs kedve a 10-15 kg-os zsákot + a 10-20 cicakaja konzervet gyalog, vagy BKV-n hazacipelni, pláne télen. Persze minek tartok kutyát meg macskát, az is luxus.
    Élhetnénk autó nélkül, vagy még akár olyan szinten, mint a Hérodotosz által említett fennusok, de valahogy nekem ez nem túl csábító:
    “A fennusok szörnyen vadak, gyalázatosan szegények: nincs fegyverük, nincs lovuk, nincs otthonuk; élelmük fű, ruhájuk állati bőr, fekvőhelyük a föld. Csak a nyílban bízhatnak, melyet vas híján csontheggyel látnak el, s a férfiak csakúgy vadászatból tengődnek, mint a nők. Mert mindenhová elkísérik a férfiakat s részt kérnek a zsákmányból. A vadállatok s viharok elől még a gyermekeknek is az az egyetlen menedék, hogy holmi vesszőfonadék alá húzódnak: ide térnek meg az ifjak, ez fogadja be az öregeket. De ezt különb boldogságnak tartják, mintha a földeken nyögnének, házakkal vesződnének, a maguk s mások vagyonát remény s félelem közepette forgatnák: biztonságban az emberektől, biztonságban az istenektől, a legnehezebb dolgot érték el, azt, hogy még vágyakozásra sincs szükségük.”

  81. 87: De milyen kurva fenntartható az életmódjuk! 🙂

  82. 78!
    “nezd meg a szlovakoknak meg a lengyeleknek ez egeszen jol sikerült föleg az elmult par evben), de ehhez valtoztatni kene a hozzaallasunkon.”

    A lengyelek mennyien is vannak?Mekkora is az az ország?khm..
    A szlovákok mennyire is vannak eladósodva?Legalább kétszer mint mi..A kártyák mögé nem látni be..(Ezzel nem azt akarom mondani hogy nekünk nem kell változtatni)..

  83. CURIX!
    A legegyszerűbb ledemagógozni azt, akinek az igazsága fájdalmas. Jancsikának minden egyes mondata szín tiszta valóság, csak egyetlen egy “hibát” ejt, ha ez hiba. Nem hívja fel a figyelmeteket valami nagyon fontosra. Én 1945 óta megállás nélkül azt hallottam, észleltem, hogy “most szarul élünk, de a jövő fényes”. Ennek számtalan megfogalmazása volt, de ez a lényeg. A magyar nép gyakorlatilag 70-80 éve úgy tudja, hogy majd a jövőben jó lesz. Ez több mint két emberöltő. Vagyis na ma élők mindegyike úgy tudja, hogy most nem, de hamarosan jó lesz. És akkor jött a rendszerváltás, ami azt a látszatot keltette, hogy itt van a jövő. lehet 6 milliós kocsid, 150 ezer forintos plazmád, 16 milliós lakásod. Mehetsz évente külföldre nyaralni. Csak azt nem vették észre, hogy nem a jövő jött el, hanem most élik fel a jövőt, konzerválják azt az állapotot, amiből ki akartak kerülni. Ne okoskodjatok. Az EU belépés után egyetlen forinttal se termeltünk többet, akkor mi a franc az alapja a lakóparkoknak, a 3 millió kocsinak?

    Curix, te vagy a demagóg, nem Jancsika, mert a saját balgaságod védelmére mutogatsz az offashore-ra, privatizálásra, stb. Persze, voltak vesztességek, lopások és más is, de az egyén(ek) nagyban felelősek a bajokért.

    Különben ezt már egyszer megtapasztaltam 1957-ben. 200 ezer magyar nem azért hagyta el az országot, mert fel akarta őket akasztani Kádár. Frászt, a hatalmas nagy többség gazdasági menekült volt. Egyszerűen csak jobban akart élni. Megérkeztünk az ígéretek földjére a társbérletből és a kidurrant kerekű kerékpár tologatásból a bérelhető apartman házak és gépkocsik közé. Ahogy valaki megkapta az első fizetését azonnal “vett” egy gépkocsit RÉSZLETRE. Mire kifizette a teljes árat (5 év) már be is cserélhette egy másikra. 50 éven át fizette a részleteket, és így minden kocsit minimum dupla áron vett meg. Sose vitte semmire, mert a vállalkozáshoz tőkére volt szükség. Az a néhány (röhögni fogsz! zsidó), aki összegyűjtötte a fizetését, majd 2-3 évvel később belekezdett valamibe, az, vagy az utóda, napjainkban dollár milliomos. Tökéletesen aláhúzva azt, amit Jancsika próbál belétek verni, és amire azt mondjátok, hogy demagógia. Ilyen mentalitással sose fogjátok semmire se vinni, és keresgélhetítek a bűnbakokat.

  84. 91: Jancsika egyidejűleg mondja azt, hogy a zsidó modernizáció hasznos volt és a magyar gojok azt csak akadályozták (egyetértőleg idézi ezt Adytól), majd máshol ostorozza a magyar gojt, amiért belesétált a zsidó modernizáció csapdájába. Ez demagógia.
    Az idézet Slezkine zsidó professzor a huszadik századi modernizációt úgy definiálja, hogy a zsidó szellemi elit igyekezett az egész világ civilizációját elzsidósítani. Elemzése szerint a zsidók, mint “Merkúri” jellegű nép adatok manipulációján alapuló szolgáltatásokat nyújtanak az “apollói” típusú, “földből élő”, tehát termelő gazdálkodást folytató gazdanépek számára. Olyan szolgáltatásokat, mint a modern papjrpénz, majd elektronikus pénz, a bankok, vagy a tőzsde. Tevékenységükkel , miközben mindig ostorozzák az “elmaradott” goj termelőnépeket, mert nem elég modern, mert a földet túrja, ahelyet, hogy hozzá hasonlóan városban élne és számok manipulálásával csinálná a semmiből pénzt, hozzájárulnak a fenntarthatóbb gazdasági alapok lerombolásához. A termelő gazdaságot egyre inkább szétveri a spekulatjv gazdaság. Pl. az emberek elkezdenek a bankok nyomására egyre több hitelt felvenni, stb.
    Demagóg az, aki egyik szavával dicséri azokat, akik ilyen szélhámos irányba vitték a gazdaságot, másik szavával a katasztrófáért elmarasztalja az áldozatokat.

  85. 91: A hit ereje hatalmas, főleg ha merünk nagyot álmodni.
    Az emberek elhitték, hogy eljött a “jóléti rendszerváltás” kora, a Fidesz talán csak azt bírálta a 100 napos terven, hogy nem oszt még több pénzt, de azért így is megszavazták az MSZP-vel. A konjunktúra időszakában pár éven keresztül sikerült 3-4%-os növekedést produkálnunk, és mindenki bízott benne, hogy az ország tartós növekedési pályán van, stabil a munkahelye és egyre többet fog keresni. De ez se volt elég, még mindig voltak olyanok akik úgy érezték, hogy “rosszabbul élünk, mint négy éve”, bezzeg ha ők kormányoznának még a 14. havi nyugdíjra is lenne fedezet a járulék_csökkentésből_.
    Szóval mit nekünk egy kis hitel, simán vissza tudjuk mi azt fizetni, no meg a CHF 2000-2007 között ki se nézett a 160-180 HUF-os sávból, szóval csak nyerni lehet a kisebb kamaton, sőt 2007-2008-ban először még lefelé indult meg a CHF, szóval az a hülye, aki kihagyja, hiszen a kisebb kamat mellé még az árfolyamnyereséget is be lehet söpörni…
    (Aztán 2008 őszén borult a bili…)

    Na szóval ez az alapja a hiteleknek, mertünk nagyot álmodni.

  86. 93:
    OK, főbe kell lőni, aki kitalálta a szlogent.

  87. 94: amerikai eredetű. Think Big!
    A subprime hitelezés futószalagja is amerikai, olyan vezető bankárokkal, akikből a válság kitörésekor pl. pénzügyminisztert csináltak. Mi csak perifériaként megkaptuk ugyanazt a disznóságot a Központtól.

  88. 91!
    “Az a néhány (röhögni fogsz! zsidó), aki összegyűjtötte a fizetését, majd 2-3 évvel később belekezdett valamibe, az, vagy az utóda, napjainkban dollár milliomos. ”

    Mi ezzel a probléma?Magyarországon nem lehetsz dollár milliomos,mert rögtön lerendeznek ha nem a klikk tagja vagy…Amiben nagy pénz van azt Lucerna Jóskának nem engedik csinálni…Ezt nem tudja megérteni senki..Középszerűen el tudsz vegetálni,de nagyban nem..Mert nem engedik..
    Ezek a dollár milliomosok egy klikk..Oda nem engednek be földi halandót..Ha arra merészkedsz feléjük,még a származásodat is megnézik honnan jöttél..Aztán mehetsz is isten hírével..És ez nem vicc,meg nem összeesküvés elmélet..
    Ha akarsz valamit csinálni,először a környezetedben a parasztokat kell lerendezni fondorlatos módon…Ha ez kész mehetsz feljebb..De a “klikkbe” nem tudsz bejutni,legfeljebb ha fejet hajtasz..Egy kezemen meg tudom számolni kinek sikerült..És sok mindenkivel ki kell egyezni,meg kell egyezni..hmm nem könnyű..Ahogy leírja Jancsika úgy pofon egyszerűen hangzik..

  89. 91: Talán nem akarod azt mondani, hogy kivétel nélkül minden zsidó okosan gazdálkodott és minden nemzsidó rosszul. Mivel a tények szerint ez nem így van.

  90. 97:
    Akiket én ismerek (és ez nem reprezentatív) az összes zsidó jómódú lett, egyetlen egy kivételével. Az összes goj úgy-ahogy, egyetlen egy kivételével.

  91. 84: Curix:

    “Először is a privatizáción jóval többet buktunk, mint 30.000 milliárd, de ha csak ennyit buktunk, akkor autókázás ide meg oda, NINCS államadósságunk, ergo évi több, mint 2000 milliárd felszabadulna a költségvetésben, ami elsődlegesen már mást is többletet mutat!”

    A 30.000 milliárdot ne rajtam kérd számon, az Attila által belinkelt “Tágra zárt fülek” című filmben jutnak erre a számításra.

    Egyébként ha nem lenne államadósság, az nem 2000 milliárdot jelentene évente, hanem úgy 1200-at – olvasd csak el a költségvetést, amit belinkeltem. Néha megéri ám rákattintani a referenciaanyagokra, amiket kikeresgélek. A ppt 14-15. oldala pl. kb. 20 másodpercedbe került volna, de teljesen vitaképessé váltál volna a költségvetés főbb adatait illetően.

    Ellenben ha a közlekedéstámogatást kicsit értelmesebben szerveznénk meg, akkor a MÁSIK belinkelt tanulmány (Levegő Munkacsoport 2004) értelmében évente potenciálisan 5040 milliárdot tudnánk megspórolni a központi költségvetésben évente. Ennyit valószínűleg azért nem sikerülne, mert közlekedni valahogy kell, de ha csak a felét meg tudjuk takarítani, már az is kétszerese a kamatszolgálatnak.

    “Másodszor nem bírom a kettős mércédet! Míg az autókázásnál a környezti károkat, meg minden nyavaját ide sorolsz, addig a privatizációt elintézed annyival, hogy buktunk 30.000 milliárdot, oszt jónapot!”

    Na, ilyet PONT nem mondtam. Ha visszaolvasod a kommentemet, még direkt ki is emelem, hogy ELFOGADHATATLAN a 30.000 milliárd. DE! Amit nem vagytok hajlandóak észrevenni, az az, hogy miközben kesergünk most már 20 éve a privatizációs veszteségeken, aközben itt egy másik gazdasági jelenség, amin vesztünk vagy ötször annyit, de senki le se szarja. Nyilván, mivel a privatizációt rá lehet kenni a politikusokra meg a zsidókra, az autózásnál viszont nem lehet a felelősséget más nyakába varrni. Márpedig ami miatt nem lehet zsidózni, az a probléma ebben az országban nem létezik.

    “A megszűnt 1,5 millió munkahelyet a mai napig nem tudtuk pótolni, és úgy látom már nem is fogjuk tudni.”

    Nem hát, mivel föléljük azt a pénzt, aminek a megtakarításával fel lehetne tőkésíteni a magyar gazdaságot. Elautókázzuk, eltüzeljük, elköltjük marhaságokra. És ahogy az idő telik, a folytonos növekedési paradigma létfeltételei egyre romlanak, így az esélyünk is egyre romlik. Bokros képes volt csökkenteni az államadósságot a GDP 5%-át kitevő megszorító csomagból. Matolcsy csomagjai már 9%-nál tartanak, de az államadósság gyakorlatilag nagyobb, mint a Fidesz hatalomra lépésekor: http://www.akk.hu/ktgvetesadossag.ivy

    “Jancsika te élsz Németországba, akkor tudod nagyon jól, hogy tömve van az ország lengyelekkel, na egy ilyen országgal nekem ne példálózzál, ahonnan pont úgy menekülnek, mint tőlünk.”

    Nem egészen. A lengyelek úgy 95 körül kimentek vagy 3 millióan, majd a külföldön megkeresett pénzüknek a java részét hazautalták, majd – most figyelj – NEM BASZTÁK EL HÜLYESÉGEKRE, hanem fölfuttatták belőle a lengyel gazdaságot, így most Lengyelország nemcsak, hogy képes növekedni a válság ellenére is, de ráadásul csökken a munkanélküliség, és a nyugati országokban bekövetkező leépítésekkel a lengyel munkaerő szépen hazamegy, ahol már talál állást, mivel van tőke, amiből munkahelyeket teremtsenek.

    Nálunk mi is van? Ha valaki kimegy külföldre, utánaköpnek. Ahogy te is csinálod velem. Pedig mióta külföldön élek, havonta több pénzt utalok haza, mint az otthoni nettó orvosi bérem volt. Tehát én most többet pörgetek bele a magyar gazdaságba, mint amikor otthon éltem. És nem otthon fogyasztok. Vagyis voltaképpen az én kiköltözésemmel nyert az ország. Persze az általam elvégzett gyógyító tevékenységet bukta, de az kurvára értéktelen Magyarországon, úgyhogy tökmindegy.

  92. 86: Avatar:

    Kövezz meg, de én pl. a lakóhelyemtől kb. 20 km-re élő apámat annak idején hetente látogattam – biciklivel (kb. 40 km oda-vissza). Angliában egyáltalán nem volt autónk. Itt Németországban van, de a munkahelyemre biciklivel járok, edzeni, futni biciklivel járok, a boltot meg úgy oldom meg, hogy egy utánfutót kötök a bicikli után, és abba rakom a nehezebb dolgokat, a könnyebbeket hátizsákba meg a biciklikosárba. A kocsit főleg a nejem használja a gyerekkel. Remélem, egyszer rá fogom tudni beszélni, hogy eladjuk az autót.

    “Élhetnénk autó nélkül, vagy még akár olyan szinten, mint a Hérodotosz által említett fennusok, de valahogy nekem ez nem túl csábító:”

    Ha kitermelnénk az árát, nem lenne gond az autókázással. De akkora mínuszokkal, amik most a magyar gazdaságban vannak, ez teljesen indokolatlan luxus. Arról nem beszélve, hogy az autóközlekedés a világgazdaság szempontjából is óriási marhaság: egy másfél tonnás fém szörnyeteg cipel átlagosan 1,1 átlag 80 kg-os embert. Abszolút logikátlan. Egyszer már belinkeltem, de ha pusztán technikai szempontból nézed, ez:

    http://www.mdi.lu/english/airpod.php

    Pl. egy sokkal ésszerűbb megoldás lenne. 220 kg az egész, két embert tud szállítani, van áruszállításra kitalált verziója is és sűrített levegővel megy. Olaj csak annyi kell hozzá, amennyiből a műanyagot kiöntöd, a levegőt lehet sűríteni megújuló energiából is, ha megfelelően tervezed meg, akár 100 éves életidővel is lehet gyártani. 220 km-t megy egy feltöltéssel (350 baros sűrített levegő) és 75 km/h a maximális sebessége. Szerinted hányan vennének ilyet? Nincs is sorozatgyártásban. Bezzeg a BMW meg a Mercedes minden évben rekord profitokat érnek el.

  93. 96: Mellike:

    “Mi ezzel a probléma?Magyarországon nem lehetsz dollár milliomos,mert rögtön lerendeznek ha nem a klikk tagja vagy…Amiben nagy pénz van azt Lucerna Jóskának nem engedik csinálni…”

    Nézd meg pl. ezt:

    goo.gl/IARuJ

    Az ürge 1997-ben indított egy vállalkozást MÁSODMAGÁVAL, ma 17.000 liter tejet dolgoznak fel az üzemeiben naponta. Az éves profitja 2-300 millió forint, amit javarészt a saját vállalkozásába fektet vissza.

    Ezek az emberek hittek a magyar gazdaságban, fektettek bele és vitték valamire – annak ellenére, hogy ugyanezzel a tehetséggel és szorgalommal más országban SOKKAL többre vihették volna.

  94. 101!
    Azt írtam Jancsika hogy nem lehetetlen,hanem egy kezemen meg tudom számolni..
    De ők (akikkel példálózol)még mindig csak erős közép vállalkozás,és olvashattad mi kellene hozzá hogy tovább lépjenek..
    “nem kell nekünk segíteni, hagyjanak minket dolgozni és élni”.”

    Ebben igazad van hogy ilyenek kellenének,és ezt is írtam én is a Róna Péter blogban,hogy ezek és ilyen a vállalkozások kellenének..De látod hogy nem könnyítik meg a dolgukat..Azt nem írja le Cserpes Úr, kivel hogyan kell egyezkedni..

  95. 86!
    “Vidékre utazni autó nélkül is lehet persze, csak éppen 2-3x annyi lesz az utazási idő, és 2 személy esetén már árban is drágább vonattal, vagy busszal.”

    Erről beszélek én is..Nagyságrendekkel drágább ha többen utaznak vonattal mintha autóval mennek..Én ki se tudnám fizetni hetente többször azt az összeget..
    100!
    A magyar ember autóval állandóan cipekedik.Most is ahogy a környezetemben elnézem.Nyitva vannak csomagtartók,és akár bele fér akár nem ,benne van minden ,kilóg mindenfelé belőle minden..Legtöbbször nekem is..Meg sokszor visznek benne öregeket is a fiatalok oda ahova éppen menni kell nekik..Hát ezért kell az autó..Nem csak szórakozásból furikázni.

  96. 102: Mellike:

    “Azt nem írja le Cserpes Úr, kivel hogyan kell egyezkedni..”

    Dehogynem. Pontosan elmondja, hogy a jelenlegi magyar kormányzás és adórendszer 100%-ig vállalkozás- és munkaadóellenes. VELÜK kell állandóan egyezkedni.

    Csodálkozunk, hogy a külföldi multik csak külön engedmények sorozata mellett hajlandóak ide bejönni? Ha betartanák a jelenleg hatályos törvényeket, tönkremennének. Akkor mért jönnének ide?

    Ne érts félre, nem azt mondom, hogy jöjjön ide a multi és kapjon adókedvezményt. Fenéket. Takarodjanak vissza Nyugat-Európába. Azt mondom, hogy kapjon a magyar vállalkozás is olyan feltételeket, mint most a multik – engedmények NÉLKÜL!!!!

    De valamit nagyon fontos látni: nézzük csak meg még egyszer azt a ptt-t a magyar költségvetésről. Mire is költi a magyar költségvetés a legtöbb pénzt? NYUGDÍJRA. Magyarországon pedig a nyugdíjasok 80%-ának vagy nincs meg 40 éve vagy nem érte el a nyugdíjkorhatárt – vagyis a nyugdíjasok túlnyomó többsége NEM SZOLGÁLTA MEG a nyugdíjat.

    Vagyis a magyar vállalkozás szét van nyomorítva, mivel az állam a meg nem szolgált nyugdíjasokat támogatja – mindeközben a multik csak akkor hajlandóak ide jönni, ha teletömjük őket pénzzel. De ami a legszomorúbb: azok a politikusok, akik ez ellen próbáltak volna föllépni (Bajnai – 13. havi nyugdíj pl.) ma általános megvetésnek “örvendenek”. A magyar közélet a politikát az elmúlt 20 évben 100%-ig a gazdaságilag hasznos és racionális döntések ELLEN hangolta. Csak az lehet politikus, aki populista. A populista politika pedig kinyírja ezt az országot a gazdaságán keresztül.

    Látjátok, csak oda jutunk, hogy az általános hozzáállás legalább annyira bűnös, mint a politikai elit. És még egyszer: nem akarom mentegetni a politikusainkat. Alkalmatlanok a vezetésre. Akik alkalmasok lettek volna, azokat már rég elkergettük. Hiába na, ilyen a demokrácia.

  97. 99. Jancsika

    „Bokros képes volt csökkenteni az államadósságot a GDP 5%-át kitevő megszorító csomagból. Matolcsy csomagjai már 9%-nál tartanak, de az államadósság gyakorlatilag nagyobb, mint a Fidesz hatalomra lépésekor: „

    Most lusta vagyok belefolyni a vitába, és nincs kedvem megcáfolni az összes hamis állítást. Csak egyet:

    A GDP-nek semmi köze az életszínvonalhoz, ráadásul bruttó adat és a külföldiek jövedelmét is tartalmazza. Bokros idején az egy keresőre jutó reálkereset két év alatt kb. 16%-ot esett, 2010 óta viszont még nőttek is a reálbérek.
    http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt007.html

  98. 105: tücsöktávlat:

    “Bokros idején az egy keresőre jutó reálkereset két év alatt kb. 16%-ot esett, 2010 óta viszont még nőttek is a reálbérek.”

    Csak azt az egyet mondd el nekem, hogy ki beszélt itt rajtad kívül reáljövedelemről? Én államadósságról beszéltem. A kettő nem ugyanaz ám.

  99. Értem én,hogy kell az autó meg a mindenféle jó,de nem is az a lényeg,hogy anyagi szempontból mi a jobb…mert van itt ez a föld bolygó és mi szépen toljuk bele a mindenféle szennyezőanyagot és senkit nem érdekel,mert továbbra is fogyaszt és pazarol mert olcsóbb mint vonatozni vagy kerékpározni.A környezetszennyezést pedig senki nem akarja megfizetni szépen termeljük tovább a mindenféle finomságot és majd az unokáinknak(már aki fogamzóképes) jut szennyezett ivóvíz,mérgezett légkör,silány termőföldek ahol nagyon jó génmanipulált növényeket termesztenek amik hosszabb távon tovább roncsolják a szerencsétlen alapból sem tökéletes egészségi állapotát…ennyi erővel a falhoz is csaphatnánk őket 🙂 bár lehet,hogy a kényelmes toyota ennyit megér és a plazma tévé a nappaliban az ölünkben chipsel meg colával,ki tudja…hiszen a világ jelenleg pont úgy néz ki,hogy megvan az okunk az ünneplésre minden jó és szép később pedig még szebb lesz.

  100. 104!
    “Ne érts félre, nem azt mondom, hogy jöjjön ide a multi és kapjon adókedvezményt. Fenéket. Takarodjanak vissza Nyugat-Európába. Azt mondom, hogy kapjon a magyar vállalkozás is olyan feltételeket, mint most a multik – engedmények NÉLKÜL!!!!”

    Na látod Jancsika egyetértek,itt már közeledünk egymáshoz..

    “De valamit nagyon fontos látni: nézzük csak meg még egyszer azt a ptt-t a magyar költségvetésről. Mire is költi a magyar költségvetés a legtöbb pénzt? NYUGDÍJRA. Magyarországon pedig a nyugdíjasok 80%-ának vagy nincs meg 40 éve vagy nem érte el a nyugdíjkorhatárt – vagyis a nyugdíjasok túlnyomó többsége NEM SZOLGÁLTA MEG a nyugdíjat.”

    Ezzel is egyetértek Jancsika,és sajnos ez egyre rosszabb lesz,mert az én generációmnak,nem hogy 40 éve nem lesz, de 20 éve sem..Át kell alakítani a rendszert,vagy 25 év múlva ellátatlan lenne fél Magyarország..Lehet az is lesz..
    Arról is beszéltem itt pár napja vagy hete,hogy én is ki tudnék váltani egy számítástechnikai vállalkozást hivatalosan,de egyszerűen nem tudnám kitermelni már a fizetni valókat.Így ha hasznot nem tudok termelni,veszteséget nem csinálok..

  101. 106. Jancsika

    Konkrétan azt írtad, hogy a Bokros csomag, 3%-kal kisebb megszorítás árán csökkenteni tudta az államadósságot, miközben a Matolcsi csomag még növelte is az eladósodást.

    A megszorítást tévesen a GDP százalékéban fejezted ki, nem vetted számításba még az inflációt sem. Márpedig Bokros idején jócskán 20% felett volt az infláció.

    De leírom másként, mert így előbb sem értetted.

    Magyarán, kisebb-e a GDP arányában 3%-kal kisebb megszorítás, ha az közben 16%-os reálkereset hanyatlást eredményez? Miből lehet jobban csökkenteni államadósságot, ha 16%-nyi reálkereset visszaesést eredményező intézkedéseket hoz az állam (ami például az infláció következtében jórészt a „közösbe” megy), vagy ha az intézkedés hatáséra még növekszik is a reálbér?

    Tehát Bokros nem 3%-kal kisebb GDP arányos megszorításból csökkentett államadósságot, hanem több mint 16%-kal nagyobb valódi, reálértékű megszorításból. Ennél világosabban nem tudom leírni.

    Az idézett mondatban megszorító csomagokról beszéltél, az államadósság összefüggésében, valójában teljesen tévesen, de ez nem az én hibám.

  102. 109: tücsöktávlat:

    Á, értem. Tehát, bár a Bokros-csomag csak a GDP 5%-át tette ki, de elsősorban a reálbérek terhére csökkentette az adósságot – a reálbérek 16%-os csökkenéséből fedezték az adósság visszafizetését.

    A Matolcsy-féle megszorítások viszont, bár a GDP 9%-át teszik ki, a reálbéreket nem csökkentették. Szerinted tehát ezért a Matolcsy-csomag jobb, mint a Bokros-csomag.

    Nos, először is, Bokrosnak még sikerült csökkentenie az adósságot, bár ez valóban áldozatokba került, ahogy magad is írod. Matolcsynak ez már nem sikerült. Csökkenő GDP mellett nőtt az adósságunk abszolút értékben.

    Másodszor, az lehet, hogy a reálbérek nem csökkentek, a kiadások viszont igen. Rengeteg új adónem, növekvő közüzemi számlák. Az infláció növekedése értelemszerűen kompenzálva volt, hiszen REÁLbérekről beszélünk.

    Egyébként a reálbérek SZINTÉN csökkentek a Matolcsy-éra alatt:

    http://www.mszosz.hu/files/1/34/frissberestablak.pdf

    Ha 1989 a 100%, akkor 2011-ben 118% volt, 2012-ben már csak 108%. A rekord 2006 volt, 123%-kal.

  103. Jancsika.

    Hidd el, én örülnék neki a legjobban, ha újra lenne kis banánországunkban normális tömegközlekedés.
    De.
    Ilyen nem lesz.

    Jelenleg 40 km-re járok melózni.
    közalkeszként. Ahhoz, hogy busszal járjak, reggel negyed hatkor el kell induljak otthonról gyalog a 15-20 percnyi sétára levő buszmegállóhoz, hogy a célvárosba jussak. megjön a busz és 1:15-öt kell ülnöm, állnom, hogy megérkezzen a busz. ott leszállnék a buszról és, mivel oda, ahol melózom, nincs helyi járat, ezért újabb egészségügyi séta 15-20 percig. No, még nem dolgozom, de már 2 óra azzal elment, hogy beérjek egyáltalán időre.
    No, lehúzom a nyolc órát, ami nem nyolc, hanem általában 9-10 óra. az esti hatos busz az, amivel haza tudnék indulni. tehát fél hat körül elindulok (visszafelé is rászámolhatod a reggeli etap-ot) és kb 3/4 nyolcra otthon vagyok. nyolc óra munkáért majdnem 14 órát kell beáldoznom. Jah, ha reggel lekésem a 3/4 hatos buszt, akkor a következő 8 óra körül indul. eleve 2 óra késéssel kezdenék dolgozni. Ha pedig az esti buszt késem le, akkor csak a fél kilences esti busszal tudok menni hazafelé. Utána már nincs lehetőségem busszal hazajutni, csak az esti 11-es vonattal. az 40 km-t 1:30 alatt tesz meg. Igen, 1 óra 30 perc. és 40 percre van az állomás a kéglimtől.
    Kocsival járok dolgozni. Egyedül. havi 50 körül van a benzinem. Térítésben visszakapok 12-13 rugót. tizenx munkaviszonnyal a nettó béremből így kézben marad tisztán 70 e ft.
    Cserébe nem kell fél ötkor kelnem, csak fél hatkor. hazaérek a feleségemhez és a két gyerekemhez ha minden jól megy fél hatra, legrosszabb esetben nyolcra. Nem köt menetrend. Nem köt idő. Annyi és olyan cuccot cipelek magammal amit és amennyit akarok. Öltönyben is elindulhatok télvíz idején. Szakadó esőben. Bármikor megállhatok, ha rámjön a szapora. Nem vagyok kitéve inzultusnak, max, ha karambolozom, de olyankor már úgyis baj van.
    Ha gond van a gyerekek közül valamelyikkel, betegség, baleset, akármi, azonnal tudok reagálni, ha rálépek a pedálra fél óra alatt otthon vagyok, reckírozva akár a rendőri jelenlétet is, de olyankor nem számít.
    Előnyök még: Nagyváros, több beszerzési lehetőség nagyobb bevásárlásra, nagyobb választék jobb árak. Ez jelent némi költségfaragást. Ha be-be csatlakozik valaki mellém az utazásba, akkor csökken a költségem.

    A költségek megtakarításához, lakásfelújításhoz még pár dolgot.
    A kecó amiben lakunk korrekt kis kégli. a fűtést akarom régóta ésszerűsíteni. Tudom is a megoldást. Vízteres kandalló, radiátorok,etázs technikával megspékelve. Cirka az egész hóbelevanc anyagban (normális 1000 évre jó kandallóbetét, minőségi hosszú életű agyagcserép a kandallótesthez, samot-tégla, új radik, csövek, falazó anyagok, festék egyebek a munkák utáni helyreállításhoz, etc.) cirka 1 misi körül lenne. Ez egy középkategóriás cucc lenne, ami már rendben van, de még nem a profi készlet, mert az dupla ár.
    Mivel nem vagyok fűtésszerelő, kőműves, ezért kénytelen lennék elvégeztetni a munkát. Ez általában az anyagköltséggel egyenlő munkadíjat jelent. Tehát két miskánál tartok a felújításban.
    A párommal ketten havonta félre tudunk rakni megtakarítási jelleggel max 30000 forintot, elég masszív megszorításokkal. Nincs csoki, csipsz, fuksz, nerc. Van helyette sarki húsbolt, piaci kofa, házi pékség. Konyhakertet művelünk, magunk sütjük a kenyeret, gazdától hordom a tejet (biciklivel 7 km-ről, heti kétszer. Télen szorít a fagy, ezért kéthetente 1x, amúgy fanyalodunk a spar-ra.) asszony sütit süt, nincs más édesség. Van még helyette gyümölcs a fáinkról, meg fizetett szedésből.
    Tojás az ismerős gazdától, cserébe szerelek, udvart rendezek hétvégén neki, esetleg informatikai dolgokat segítek neki.
    No, egy évben a megtakarítás ugyebár 360 e ft. ha minden szép és jó, akkor talán a felújításra kerekítve 6 év alatt össze is jön a pénz.
    Mit érek el vele?
    a mostani rendszerem egy 100 vattos szivattyúval több, mint ami az új lenne, illetve egy gázkazánnal. ha nem gázzal fűtök, akkor fával, és mivel a fa lassan olyan áron van, mint a gáz, ezért szinte egyben lehet számolni.
    Mivel a kandalló fával megy, ezért a különbség csak és kizárólag a szivattyú által fogyasztott áramban mérhető. legyek optimista, 24-ből csak 10 órát számolok. egy hónapban az 300 óra, az pedig 30 kW egy hónapban.ha egész évben nézem, akkor a szivattyú költsége kb. 20000 ft. 6 évnyi szenvedés, spórolás, két milla beruházás és a beruházás értéke vissza is térülne megtakarításban 100 (!) év alatt!
    Szerinted ÍGY van értelme beruházni?
    Tudom, lehetne napkollektor, anyámtyúkja, ami pénzt is hozhat visszatermeléssel. Figyelembe véve az árakat a beruházásom értéke sacc lenne 4-5 milla az energiatudatos cuccokkal. havi szinten (legyek aranyos magamhoz) hoz a konyhára 20000 forintot pluszba. A beruházáshoz a 6 évet figyelembe véve, csak hogy az eredeti tervnél maradjak, uszkve 70000 ft-ot kellene havonta spórolni. No, a spártaiak hozzánk képest ebben a szituban urak lennének. De tegyük fel sikerül, megvalósul a felújítás. dől a pénz az energiabizniszből. 20 év alatt vissza is térül a beruházás ára. Jah, hogy az közben amortizálódik és javítani is kellene?!
    Más megoldások. Mi lenne ha eladnám a mostani kéglit és vennék, építtetnék egy olyan igazi nullenergiás kéglit? A mostani kecómért talán megkapnék (nagyon rendes leszek magamhoz) 22 millát. Egy igazi normális nullenergiás csillivilli kacsalábon forgó palota uszke nagyon nadrágszorítva kijönne 30 misiből. a fennmaradó különbözet a két lakás között 8 misi. a fentieket figyelembe véve mikor is lenne meg a pénzem a lakásváltásra?
    Jah, hogy van lehetőség hitelre is. Nos, szerintem ebbe a kérdésbe nem is kell belemenni, mert a pénzösszegek annyira durva méreteket öltenének, hogy a végén a havi spórolást csakis kriminalisztikai esetelemzéssel egybekötve lehetne csak figyelembe venni úgy, hogy a család csak napfénnyel táplálkozik.
    Elhiszem, hogy Németországban tejből van a folyó és mézeskalács a kerítés. Mifelénk vas a cipőtalp, és szöges belül a kesztyű, a zsebek pedig horganyzott lemezzel vannak bélelve bicskanyílás esetére.
    Amiket írtam lehet kicsit szemléletesek, de mifelénk mi ezt “így nyomjuk”. Izomból. Havi 300 fixből én is könnyen tudnék ugrálni.
    Tudom. Kisebb lakás. Miért kellett két gyerek. ne legyek finnyás, bírjam a tömegközlekedést. tanuljak szakmát. keressek jobb állást.
    Nos, nem megyek kisebbe, ezért megdolgoztam. hitelmentes, csak az enyém.
    A két gyerek több örömet hoz, mint az egész ország együttvéve. Ők is az enyémek, az én véreim.
    Bírom a tömegközlekedést, amikor lehet űzöm is ezt a sportot. De szükség törvényt bont. Mindent egybevetve a kocsi megéri a kieső jövedelmet.
    Tanuljak? Azt teszem folyamatosan. idén egy alapfokú angolt kompletten, és 3 új kétkezi szakmát sajátítottam el, sikeres vizsgát téve és papírt szerezve. igaz ezekből egy a boltvezető, kereskedő, ami 2 in 1 mert a bolti eladót is meg kellet előtte csinálni, de akkor is. Szóval tanulok. Most jelenleg angol középfok a köv. cél. meg a kályhás szakma. meg a targoncavezetői.
    És keresek állást. folyamatosan. nincs.
    papírjaim? képesített könyvelő. vállalati tervező (pénzügyi). statisztikus (dettó). ügyviteli szoftverüzemeltető. alkalmazástechnikai üzemmérnök. IT- bolti eladó. boltvezető-kereskedő. festő (az a mázolós fajta). grafikus. irodai asszisztens. raktáros. örző-védő figura is vagyok ha kell.
    mihez értek még, vagy konyítok valamelyest: fafaragás, szobrászat, komposztálás, kutyakiképzés. ács és tetőszerkezeti munkák, kőműves munkák, tűzvédelem, munkavédelem, outdoor, állattartás ház körül, növénytermesztgetés. némi orosz, egy kis ukrán, kevéske román nyelv ismeret. Ahhoz elég, hogy a határon átlépve ne tudjanak nagyon átverni illetve tudjam miről van szó nagyjából körülöttem.
    És még a szokásos általános dolgok, mint házi villanyszerelés, különféle ház körüli javítások, némi gépkocsijavítási szerelési ismeretanyag, szóval nem rohanok egyből a mesterhez, ha nem indul a sosekOpel. Mostanában hegesztést lesek el az egyik ismerőstől. Jah, férfiként tudok varrni most már. Főzni nem tudok 🙂
    És mindez mégis szart sem ér, mert nincs munka. Nincs kereslet sem. Szinte semmi sincs. Multik vannak, állambácsi a rakat közmunkással hetibérért, egyre fogyóban, mert nincs mit csináltatni velük, és irgalmatlan mennyiségű munkanélküli. Amortizáció, elvándorlás és egyre növekvő kisebbség. Egyre emelkedő bűnözés.
    Egyet tudok. A következő nagyberuházásom egy 9 mm-es tárgy befogadására és egyik helyről a másikra juttatására szolgáló eszköz lesz. Azt megúszom 200 ezerből. És legalább azt tudom majd használni. papírom is van róla…

    No, bocs az ömlengésért, de rég írtam ide és ez most kikívánkozott. Tudjátok sokszor olvasom az (jancsika ezt ne vedd magadra) okostojások blődségeit morcos arccal, akik nem itt élnek és nem ismerik az itteni dolgokat. Rengetegen vannak álomvilágban kis országunkban is. Én sajnos már rádöbbentem, hogy bizony mocskos keményen kell azért menni, hogy meglegyen a napi betevő és jusson egy fáradt mosoly a gyerkőcnek. Pár évvel ezelőtt még fingom nem volt arról, hogy milyen a való élet. Az első itteni posztom óta gyökeresen fordult velem a világ. A rózsaszín semmirőlsemtudásból kőkeményen belecsöppentem a nagybetűs kemény mindennapos életbe. És az a legrosszabb az egészben, hogy most még az merem elmondani magamról, hogy középosztálybelinek számítok. és tudom, hogy ettől mocskosul van még lejjebb. rádöbbentem az évek alatt. nagyon nehéz megtartani a helyedet, hogy ne csússz le. fog és köröm kell hozzá, de kurvaerős ám. Vannak itt a blogon is fönn olyan emberkék, akiknek az írásaiból látom, hogy ők is megjárták ezt a fajta utat, amit én.
    És ezért is írtam hogy több oldalról is meg kell ám szemlélni a dolgokat.

  104. Jancsika a prezentációidat mutogasd a kollégáidnak, ők talán elhiszik, én nem.
    Megint DEMAGÓG vagy Jancsika, mert csak a kamatról beszélsz, nem gondolod hogy néha napján tőkét is törleszteni kell????
    Nem.

    Hát tessék, 2013-ra vonatkozó adat:

    “Nem csak kamatot, hanem tőkét is kell törleszteni

    A fentiek csak az államadósság jövő évre tervezett kamatkiadásai, emellett tőkét is kell majd törleszteni, amit a kormány új kibocsátásokból és tartalékokból tud fedezni. A jövő évi devizatörlesztésünk mintegy 1510 milliárd forintot tesz ki. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapján található információk szerint jövőre 1526,4 milliárd forintnyi forintadósságunk fog lejárni, amit szintén meg kell újítanunk, vagyis összesen kicsit több mint 3000 milliárdnyi törlesztési kötelezettségünk lesz.”

    mfor.hu

    Jancsika, itt zártam le újból. Tibor bá, nyugodtan átadhatná neked a stafétát, méltón vezetnéd félre továbbra is az olvasókat!

  105. 112:
    Roppant biztos vagy a dolgodban, nem is érdemes neked válaszolni, csak hát mások is olvassák. Tehát: technikailag nincs tőke törlesztés. Amint lejár egy kötvény csomag, előtte újat bocsátanak ki, és a bevételből fizetik ki a lejártakat. Viszont folyamatosan egyenlíteni kell a kamatokat. De ezt is hitelből teszi a kormány, mert hiszen ez be van építve a költségvetésbe, ami persze vesztességes. Amit meg kellene érteni, hogy mind addig, amíg van költségvetési hiány (minden egyes évben volt) a tartozásunk folyamatosan növekszik. A 3 %-os költségvetési hiány mögött az áll, hogy 4 %-al növekszik a GDP (persze nem növekszik), tehát a kettő közötti különbséggel, évi 1 %-al “kinőjük” a hiányt. Mivel nincs GDP növekedés, sőt csökkenés van. Az éves hiány = további eladósodás. – Ha valamit nem értesz, az nem jelenti azt, hogy félre vagy vezetve. Az más kérdés, hogy azért nem érted, mert az orbáni propagandát beszopod.

  106. 100. Jancsika

    ” egy másfél tonnás fém szörnyeteg cipel átlagosan 1,1 átlag 80 kg-os embert. Abszolút logikátlan.”

    Nyilván.
    De ez még a jobbik, mert “emberi” kényelmet szolgál valamilyen szinten.
    Energiafogyasztás szempontjából pedig a személygépkocsik (talán az USA-t kivéve) összesen sokkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint az áruszállítás.
    A délamerikai paprika, az új-zélandi alma, és a millió termék, ami TELJESEN felelslegesen utazik.
    Egy nyavajás paradicsom valami 1500 km-t tesz meg a termelőtől az asztalig… Pedig majdnem egész európában megterem.
    És (kedvencem) a tervezett elévülés… hát AZ az igazi pazarlás, az a marketing stratégia, amely egyre gyorsabban forgatja azz árut az egyre hamarabb kidobandó cuccokkal, széteső cipőkkel, autókkal… Na… ezeknek a gyártása és szállítása kerül igazán sokba…
    De te szivesebben ostorozod a kisembert, aki a mesterségesen lerohasztott tömegközlekedés impotenciája miatt kénytelen autózni, mert ha munkát talál, örül ha az 50-60-km-en belül van.
    Sajnos a globális gazdaság arra lett kihegyezve, hogy minnél több energia fogyjon, mert ebből gazdagszik az a réteg, aki mostanában a passzátszelet fújja.
    Ráadásul, amíg az USA gazdasága úgy függ az olajdollároktól, mint mint a narkós a következő lövettől, addig ez nem lesz másképp.

    És ha te biciklire szállsz, azt szépen megköszönik, mert így több olaj jut a globális energiafogyasztásra, hajókra, teherautókra és nem utolsó sorban háborúkra.

  107. 110. Jancsika

    Ha 2012-re csökkent, akkor az nem meglepetés. A államadósság abszolút értéke senkit sem érdekel, csak azokat, akik nem akarják érteni az államadósság finanszírozásának a lényegét. Az államadósság abszolút értéke Bokros idején is nőtt. Most akkor Bokros esetében GDP arányosan vizsgálod az államadósságot, Matolcsi esetében abszolút értékben?

    Egyébként bokros idején kezdődött jelenkori eladósodásunk története a külföldi működő tőke nagyarányú beáramlásán keresztül, ami eleinte adósságcsökkenést eredményezett, viszont később elkezdődött a jövedelem kipumpálása.

    Továbbra is azt mondom, hogy a megszorítás mértékét nincs értelme GDP arányosan összehasonlítani, többek közt nem veszed figyelembe az inflációt, aminek az államadósságra és a költségvetésre is hatása van, ellenben az említett 5%-odban nem szerepel.

  108. 111: Gorgon:

    Először is köszönöm, hogy ilyen őszintén elmondtad nekem ezeket a dolgokat. Megtisztelsz vele.

    Röviden összefoglalva mi a gondom az életmodellel, amit felvázoltál. Illetve mit csinálnék (helyesebben csinálTAM) másképp, és mi lett az eredménye.

    Szóval összefoglalva ott laksz egy 22 milliós ingatlanban, pároddal együtt dolgoztok mind a ketten, neveltek két gyereket és van egy állásod, ami a lakhelyedtől 40 km-re van, ahova autóval ingázol. A benzinre 50.000-et költesz el havonta, ebből a munkáltatód visszaad 12-13 ezret. A fizudból nettó marad havonta 70 rugó, gondolom, párod is hasonló mennyiségű pénzt hoz haza havonta. Évente meg tudtok takarítani olyan 360.000-et (Amihez le a kalappal, ennyire kevés jövedelemből).

    Hogyan lehetne máshogy csinálni?

    Először is, én a helyedben eladnám a házat.

    22 millió tőke NAGYON nem kevés ám. Ha csak a bankba beteszed, kapsz érte 10% körül (lásd pl. itt: http://www.jokamat.hu) évente. Ha ennél kicsit fineszesebb vagy, még a 20% sem lehetetlen. Korántsem arra biztatlak, hogy tőzsdézzél (bár én csináltam 4-5 évig, és nem jöttem ki rosszul belőle, de most ezt tényleg nem javasolnám), de pl. ha aranyba fektetsz, az elmúlt pár év átlaga alapján simán 15% fölött vagy EURÓBAN (Vagyis még árfolyamnyereséget is bezsebelsz).

    A legjobb befektetésről azonban még nem is szóltunk, a legjobb az lenne, ha a SAJÁT VÁLLALKOZÁSODBA fektetnél. Ügyes gyerek vagy, rengeteg jó szakmával, biztos vagyok benne, hogy tudnál indítani valamit, ami fialna. Nem kell egyből milliókat befektetni, ennyi ésszel, mint amennyi neked van, 1-2 millióból már be tudnál rántani valamit, ami hosszú távon fejleszthető, de már az első 1-2 évben hasznot tud termelni. Közvetlen családomban van vagy 8-10 vállalkozás, Magyarországon a kormány minden igyekezete ellenére MÉG MINDIG LEHET nyereségesen vállalkozni (igaz, egyre nehezebb).

    Egyébként ha most nekem Magyarországon vállalkoznom kéne, valószínűleg arannyal kereskednék. 20-25 millió forint pontosan az a pénz, amiből már jó kis hasznot lehet csinálni. Megveszed a törtaranyat, kiviszed Bécsbe vagy Németországba egy öntödébe, és kiönteted belőle a befektetési aranyat, aztán eladod egy banknak. 20-25 millió forint az már 75-80.000 euró, ilyen nagyságrendben az öntödék költsége már kijön 4-5%-ból.

    De menjünk csak most a biztosra, évente keressél csak 10%-ot ezen a pénzen. Az, felebarátom, bizony 2,2 millió forint évente. Majdnem 200.000 forint HAVONTA.

    Ez most, ha jól olvastam szavaidat, több pénz, mint amennyit ketten hazahoztok a nejeddel ÖSSZESEN. És mivel nem köt tovább helyhez az ingatlan, elmehetsz oda lakni, ahol a munkahelyed van. Havi 50 rugóból, amit most a benzinre költesz, simán kapsz egy albérletet, Budapest bizonyos kerületein kívül gyakorlatilag bárhol. Ezt a pénzt tehát megspórolod, ha van egy kis szerencséd, a 12-13 rugót benzinköltség helyett megkapod lakhatási támogatásként a főnöktől. A nejed jövedelme mondjuk kiesik először, de mivel tovább már nem köt ingatlan, mobilisak vagytok, ennyi szakmával rövid időn belül fogsz tudni találni állást mindkettőtöknek egy városban. Magyarországon gyakorlatilag bármelyik városban el tudsz közlekedni biciklivel (Budapesten is), így autóra sehol nem lesz szükséged.

    Nézzük, mit nyersz ennek a változásnak a végére:

    – Mobilisabb leszel, vagyis jobban ki tudod használni a potenciális lehetőségeket, ha a munkád vagy a vállalkozásod miatt máshova kell költözni nem gond, nem köt az ingatlan.
    – A havi 50 rugót amit eddig benzinre költöttél, most albérletre költheted, amit ráadásul magad választasz ki, vagyis lehetőséged lesz az igényeidnek megfelelő lehető legjobb ingatlant választani (nagyon kevés a jól fizető kereslet az ingatlanbérlet piacon ugyanis)
    – A 22 milliód kamataiból még infláción felül is lesz évi 1 millió bevételed (miközben ha az ingatlant megtartod, annak csak csökken az értéke, vagyis veszteség helyett NYERSZ ugyanazon a pénzen)
    – Ez persze csak járulékos haszon, téged közvetlenül nem érint – DE az eddig holt tőkéd a magyar bankrendszeren keresztül a magyar gazdaságot pörgeti, nem csak áll és veszít az értékéből az ingatlanban.

    Mit vesztesz? Azt, hogy nem saját ingatlanban laksz (érzelmi dolog, gyakorlati haszna nincs), és nem lesz autód (szintén alapvetően érzelmi kötődés).

    És hogy lásd, nem a levegőbe beszélek, én PONTOSAN ezt csináltam az elmúlt 7 évben. Eladtam apám házát, ma ÖT ugyanolyan házat tudnék venni az árából. Mobilis vagyok, ha holnapután Kokin-Kínában kapom a legjobb álláslehetőséget, nem gond, megyünk oda. A nejem mindig tudott magának érdekes állást találni ott, ahol voltunk (többnyire 200-300.000-es városokba költözünk). Világot látok, nem gyepesedek be egy helyre. Ha letettem a szakvizsgát, gőzerővel újra a saját vállalkozásomat fogom csinálni, ahogy Angliában, tovább növelve a tőkémet és erősítve a pozícióimat.

    DE! Aki szemfüles most rögtön megjegyzi: és a geddon? Merthogy ez ugyebár egy geddonista blog.

    Igen, ez egy jó szempont. Amit fönt felvázoltam az egy, a folytonos növekedési paradigmára alapuló forgatókönyv. Érdemes csinálni, ha geddonra készülünk?

    Ezt mindenki döntse el maga. Viszont valamit ne felejtsünk el.

    A geddon MOST MÉG nincs. Fiatalok meg most vagyunk, pénzt keresni most fogunk, nem 60 évesen. A több pénz azt is jelenti, hogy jobb esélyekkel indulsz a zenélő székek játékában, vagyis kisebb eséllyel esel bele abba a 90%-ba, akinek éhen kell veszni. És még valami: az autózás bizony szintén a folytonos növekedési paradigma része – vagyis ha valaki geddonra készül, akkor készüljön fel arra is, hogy geddonban BIZTOSAN NEM lesz autó. Vállalkozni, mobilisnek és rugalmasnak lenni pedig fiatalon, geddon ide vagy oda, MINDIG jobb stratégia, mint egy helyben ülni és nézni, ahogy telnek az évek és nem jutsz semmire se.

    Én a magam részéről úgy vagyok vele, hogy kihúzom a növekedési paradigmából amit lehet, amíg még lehet. Előbb vagy utóbb vége lesz, de megmondom őszintén, szeretnék akkor minimum a felső 10, de még jobb, ha a felső 5, vagy akár 1%-ba tartozni.

  109. 112: Curix:

    “Megint DEMAGÓG vagy Jancsika, mert csak a kamatról beszélsz, nem gondolod hogy néha napján tőkét is törleszteni kell????”

    Nem igazán értem, hogy ez mért probléma. Ha kevesebb a kiadásunk, több marad az államkasszában. Ha több marad az államkasszában, a többletből tudunk törleszteni – kamatot és tőkét is.

    Azonkívül most elmondtad kb. ötödször, hogy demagóg vagyok, de eddig a vitánkban egyedül én voltam az, aki érvek mentén, SZÁMOKKAL tudta igazolni a mondanivalóját. Te végig csak pufogtattál, többnyire olyan dolgokat, amiknek semmi köze a valósághoz – és minden esetben be is bizonyítottam, hogy miért.

    Szóval? Ki a demagóg?

  110. 114: Attila(PV):

    “Energiafogyasztás szempontjából pedig a személygépkocsik (talán az USA-t kivéve) összesen sokkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint az áruszállítás.”

    Attila… a hunok jó édes Istene áldjon már meg!!!!

    LEGALÁBB NE MONDJÁL OLYAN BAROMSÁGOT, AMIT EGY GUGLIZÁSSAL CÁFOLNI LEHET!!!!

    http://goo.gl/MqBbS

    Ha esetleg nem akaródzna végigolvasni, van egy szép ábra a cikk közepén (pie chart, ha úgy tetszik). Mit is látunk itt?

    2009: U.S. transportation energy use by mode

    Vagyis összehasonlítják az egyes járműveket energiafogyasztás szempontjából. Mit látunk itt?

    Hogy az USA-ban 2009-ben a “light vehicle” vagyis személyautó kategória az összes, szállításra fordított energia (ez a teljes energiafelhasználás 30%-a egyébként) 60%-át vitte el. A kamionszállítás 20%-ot. HARMADANNYIT. Érted, Attila? Az USA-ban háromszor annyi energiát furikáznak el személyautóval, mint kamionnal.

    Jó lenne, ha időnként rákeresnél erre-arra, mielőtt marhaságokat mondasz, mert rettentő unalmas mindig ugyanazokat a baromságaidat megpróbálni kijavítani. Ráadásul egy hét múlva kezded elölről.

  111. Jajj Gorgon de imádtalak…Minden sorodat..(bár nem nekem írtad)Cuki vagy..Minden tiszteletem Neked..
    Leírtad mi a helyzet itt,és valóban így van..És egy olyan fantasztikus küzdést írtál le magadról..Lépésről lépésre haladsz,az itteni viszonyokhoz képest szépen..
    Jancsika,téged is imádlak,és nagyon tisztellek a tudásod és ambíciód miatt,(szeretnék én olyan lenni)de szerintem ne mond Gorgonnak hogy adja el a házát..Miért írom?(Nem arról van szó hogy rossz dolgot írsz)
    Mert ő nem olyan tipusú ember mint Te.Láttad hogy mit írt?Lépésről lépésre építi fel az életét,másképpen,és másban gondolkozik,Ő nem biztos hogy azt amit Te leírtál tudná csinálni..”Lehet hogy ez okozza majd a vesztét”,- gondolhatod,de nem feltétlenül..Te más felépítésű ,más beállítottságú emberke vagy..
    Ami pedig azt illeti,a másik életét mindenki gyorsan meg tudja oldani..

  112. 115: tücsöktávlat:

    “Az államadósság abszolút értéke Bokros idején is nőtt. Most akkor Bokros esetében GDP arányosan vizsgálod az államadósságot, Matolcsi esetében abszolút értékben?”

    Eszemben sincs. De van egy alapvető különbség. Bokros idején nőtt az államadósság abszolút mértékben, de a növekvő GDP miatt csökkent az aránya. Matolcsy alatt nőtt az államadósság abszolút mértékben, MIALATT a GDP gyakorlatilag stagnált, illetve recesszióban volt (attól függ, melyik statisztikát hiszed el), ráadásul belátható időn belül ez nem is fog változni (már a kormány se mer 2013-ra 0,8%-osnál nagyobb GDP-növekedést hazudni, pedig 2011-ben még 6,6%-ot vizionáltak. Gyakorlatilag újabb csökkenésnek nézünk elébe).

    Ha pedig csökken a GDP, az államadósság viszont nő, akkor ez csakis azt jelentheti, hogy a GDP-arányos államadósság is növekszik – illetve itt jön be ugye a devizaadósság – forintadósság kérdésköre, ami némileg árnyalhatja a képet. De a különbség a két éra között tetten érhető.

    “Egyébként bokros idején kezdődött jelenkori eladósodásunk története a külföldi működő tőke nagyarányú beáramlásán keresztül, ami eleinte adósságcsökkenést eredményezett, viszont később elkezdődött a jövedelem kipumpálása.”

    Értem, amit mondasz. Tehát szerinted a helyzet a következő:

    1. Bokros csak úgy tudta csökkenteni a GDP-arányos államadósságot, hogy behozta a külföldi tőkét, ami miatt nőtt a GDP, így, bár az államháztartás végig mínuszos volt, vagyis külső finanszírozásra szorult, mégis a GDP gyorsabban nőtt, mint az adósság.

    2. Igen ám, de a tőke nem ingyen jött ide be, hanem azért, hogy néhány évvel később már pénzt húzzon kifelé. Amikor a pénz kihúzása elkezdte dominálni a képet, akkor máris leállt a növekedés, emiatt a továbbra is mínuszos államháztartás miatt a GDP-arányos államadósság is nőtt.

    VAN a dologban ráció. Nevezetesen 100%-ig igazad van abban, hogy a tuti stratégia egyedül az lehet, ha az államháztartás pluszban van. Akkor GDP ide vagy oda, mindenképpen tudnánk törleszteni. Ezt pedig 1990 óta egyetlen kormány sem tudta felmutatni. Abban is egyetértünk, hogy a külföldi tőke jelenléte Magyarország számára negatív hatású.

    DE! Gondoljuk tovább egy gondolattal ezt az egészet. MÉRT is rossz nekünk, hogy itt van a külföldi tőke?

    Egyrészt azért, mert a jelenlegi jogszabályok mellett csak akkor hajlandó ide jönni, ha a magyar vállalkozásokhoz képest külön engedményekben részesül. Vagyis a magyar vállalkozás versenyhátrányban lesz a multihoz képest, hiszen a magyar KKV-knak be kell fizetni a lehetetlen mennyiségű adót, a multik basznak rá.

    Másrészt azért, mert a külföldi tőke KÜLFÖLDI, vagyis a Magyarországon megtermelt nyereséget nem Magyarországon, hanem valahol máshol akarja majd elkölteni. Hans-Jürgen, miután a magyarországi befektetéseiből csinált némi pénzt, azt Németországban fogja elkölteni a német BMW-re, Audira meg nyaralásra a TUI német cégen keresztül.

    Eddig úgy gondolom, teljes az egyetértés.

    A kérdés: mi a megoldás?

    Akárhonnan nézed, csak az lehet a megoldás, ha az állami költségvetésben RADIKÁLISAN visszafogjuk a kiadási oldalt.

    Az államháztartás egyenlegét a bevételi oldal fokozásával javítani nem lehet, mert ahhoz adót kéne emelni, az pedig lassan fizikai képtelenség lesz ebben az országban. A külföldi tőke nem fog adózni, a magyar vállalkozások pedig tönkre vannak adóztatva már most is. Pluszban az államháztartás tehát csak akkor lehet, ha a kiadási oldalt csökkented.

    Mivel lehetne a kiadási oldalt csökkenteni?

    Nos, voltaképpen pontosan azokkal a dolgokkal, amit Bokros csinált. Ha megnézed a magyar költségvetést, a kb. 14.500 milliárd forintnak a legnagyobb részét (összesen több, mint 6000 milliárd forintot) így vagy úgy de társadalombiztosításra és támogatásra költünk el. Ami ebben számomra a legszomorúbb, az pl. a gázártámogatás: a magyar állam a gazdaságilag aktív réteg adójából támogatja a magyar fogyasztót abban, hogy orosz földgázt fogyasszon. Vagyis az állam PÉNZT ad arra, hogy tovább maradhassunk rajta az orosz “energetikai kábítószeren”. Nem őrület?

    De az autókázás támogatása szintén ez a kategória, a fent belinkelt tanulmány szerint erre is őrületes összegek (3300 milliárd évente) mennek el (persze itt már beszámítottak kimaradt bevételeket is, nem csak a közvetlen kiadásokat).

    Kinyílik a bicska a zsebemben, ha arra gondolok, hogy a magyar költségvetés évente irdatlan összegekkel támogatja azt, hogy a magyar lakosság rossz fogyasztási szokások mentén talicskaszám engedje kihordani a pénzt ebből az országból. És ennek egy jó részét államadósságból!!!

    És igen, meg kell említeni, hogy a korrupció miatt elvesző százmilliárdok is megengedhetetlenek. Amiben az alapvető véleménykülönbség van köztem és szerintem a legtöbb kommentelő között az a nagyságrend. Véleményem szerint a rossz fogyasztási szokások pénzügyi következményein LEGALÁBB annyit vesztünk, mint a korrupción. Továbbmegyek: szerintem a kettő között van egy nagyságrend különbség. Tehát míg a korrupció százmilliárdos nagyságrendbe van nekünk, addig a rossz fogyasztási szokásaink ezermilliárdos nagyságrendbe. A probléma ott van, hogy demokráciában az állampolgárokat nem lehet arra kényszeríteni, hogy ésszerűbben gazdálkodjanak, ugyanis aki erre akarná őket kényszeríteni, azt nemes egyszerűséggel nem szavazzák meg.

    Pontosan ez történt Bokrossal is.

  113. 118. Jancsika

    “LEGALÁBB NE MONDJÁL OLYAN BAROMSÁGOT, AMIT EGY GUGLIZÁSSAL CÁFOLNI LEHET!!!!”

    Ha olvasnál is nem csak személyeskedő megjegyzésekkel vesztegetnéd a sávszélességet, akkor láttad volna, hogy beírtam : Az USA-t kivéve.

    Ott valóban a SUV mánia miatt őrületes a fogyasztás, plusz a távolságok többszörösei az európainak, ráadásul egy családban 3-4 autó van mert a városszervezés olyan, hogy minden másutt van.
    A “light vehicle” az 5 tonnáig megy az USA rendszerében (Európában is valahol ott) amivel az áruszállítás komoly része történik.

    Egyébként nézz már körül Németországban !
    Az autópályán minden személyautóra két kamion jut !
    A városban meg hemzsegnek a furgonok.

    Ez a fajta statisztika pontosan erre jó: letolni a felelősséget onnan ahová való.

  114. 119:
    Melike, én is imádom a gondolatmorzsáidat 🙂
    És nagyon szépen összefoglaltad, amit itt lekörmöltem garmadnyi sorokban. 🙂
    Tény, hogy lépésenként építem az életem.
    És ezért javarészt ez a blog felelős 🙂
    Tényleg, szinte a nulláról indultam, a nagyvilágról való tudásom tekintve. Mit tudtam én még akkor a peak oil-ról, a klímaváltozásról, meg egyebekről? Szinte azt sem tudtam, hogy miért annyi a villanyszámlám amennyi.
    Itt döbbentem rá, hogy mennyire keveset tudok a saját környezetem működéséről, hátmég a világéról!
    Tény, hogy sok hülye lépést tettem. Hirtelen ugrottam bele dolgokba, mint például az önvédelmi dolgok, vagy a kutyatartás. De szerencsére volt, és mai napig van annyi sütnivalóm, hogy folyamatosan értékelem a dolgokat és ha szükséges változtatok.

    No, akkor jancsika.
    116-hoz:
    Hidd el, nekem is megfordult a vándor életmód ötlete a fejemben. DE.
    adva van két gyerek. Ez már magában elég lenne, hogy egyből elvessem az ötletet. Nem szeretném tengerész módjára minden félévben más iskolába iratni őket. Nem tenne jót nekik. Egy gyereknek kell egy fix pont, amit otthonnak tud nevezni. Nem hónapokig, hanem addig, amíg már elég nagy nem lesz ahhoz, hogy el tudja dönteni, hol érzi jól magát.
    A másik ok az pedig az, hogy ahol élek, az a szülőföldem. Itt nőttem fel, ez az én (rémusz bácsi után szabadon) kacagányosom, itt érzem jól magam, itt akarok megöregedni.Párom hasonló mentalitású. Az elmúlt évek alatt ízig-vérig szabolcsiak lettünk, nem pedig “csak” idevalósiak. Kötődöm a helyhez, kötődöm a városomhoz, a megyémhez. És kötődöm a házamhoz is, sok munkám van most már benne, mind elméleti, mind kétkezi oldalt tekintve. Igazad van, ez érzelmi ok, de nálam sokat számít. Ha a saját szülőföldemen nem tudok boldogulni, ami ismerős terep, akkor máshol mit akarnék én kezdeni? Remélem érthető a gondolkodásom. 🙂
    Viszont a tipp amit adtál nagggyyyon megfontolandó.
    Hozzáteszem, ezen a vonalon már én is elindultam, konkrétan aranyba való fektetéssel. Mivel hitelre nincs dolgunk, amit lehet magunknak megteremtünk, ezért mára tényleg elég jól megy a takarékoskodás. Ami pluszra szert teszünk, nos az fektetjük befelé olyan dolgokba, amibe érdemesnek találjuk. Többek között aranyba. A tőzsdén én is megfordultam korábban, de az elég balul sült el majdnem, épp ki tudtam szállni nullveszteséggel. Viszont azért jelen vagyok a piacon, csak most már okosodtam. néha néha részvényekbe szoktam fektetni. szerencsémre eddig elég jól válogatok. Kedvenceim a távol-keleti IT alapok. Nem nagy a nyereségem, de arra elég, hogy néhanéha egy egy vacsorára elmenjünk anyával egy jó kis étterembe, vagy a gyerkőcöket bezsuppolva elficcenjünk egy wellness-hétvégére, valami korrekt helyre. Természetesen ezt is okosba tesszük. önellátó, esetleg félpanziós hely, kedvezmények, kuponok és egyéb dolgok igénybevétele.
    Mindent egybevetve nem rossz a helyzetem, de a korábban leírtak alapján tudom, hogy pillanatok kérdése csak, meg pár baromé odafönn a vezetők között, hogy rászakadjon az emberre az ég.
    Én boldogulok, de ha nem úgy fognám fel a dolgokat, ahogy vannak, nem érném be annyival, ami ahhoz kell, hogy jól érezzem magam a bőrömben, ha nem alkalmazkodnék, ki tudja, hogy hol lennék már a süllyesztőben.
    Mifelénk a lehetőségek korlátozottak. Nagyon. Kitörni nincs lehetőség, vagy nagyon minimális rá az esély. Az emberek fásultak, megkeseredettek. Nem mindenki van úgy vele, mint én, hogy magad uram, ha szolgád nincs. Az emberek irgalmatlanul magas hányada nem tesz semmit a saját boldogulása, kicsivel jobbá tétele érdekében, csak várja, hogy valaki végre tegyen már valamit. Bármit, csak jöjjön valami változás.
    Nagyon kevesen vannak azok, akik érzik, tudják, hogy most már elérkeztünk oda, hogy nincs máshonnan segítség. Ha te nem veszed a kezedbe az életed, akkor senki nem fog rajtad segíteni, kaján mosollyal nézik végig az agóniádat és örülnek, hogy eggyel kevesebb a riválisok száma.
    A magas aluliskolázottság még rá is tesz erre. Az általánossal de most már lassan a középfokú iskolával rendelkezők között is sok olyan ember van, hogy nem tudja mi folyik körülötte. A média által totálisan meg vannak vezetve, totális a befolyásoltság. A törvények korlátozzák őket, de brutálisan és nem tudják, hogy mit lehet nekik és mit nem. Erre még rátesz az is, hogy azzal sincsenek tisztában, hogy meddig ér a takarójuk. Egyik napról a másikra élnek. Akár azt is ki merem jelenteni hogy hatalmas méreteket ölt a pénzügyi analfabétizmus, amit a bankok, a kormány, a külföld és a multik mocskos módon kihasználnak.
    No, ennyi mellérizsa után újra csak leszögezem, hogy amiket írtál (gépkocsi, energiatudatos, takarékoskodós dolgok) mind szép és jó, és igazad van, de egy olyan környezetben, ami totálisan ellened dolgozik, egy olyan gazdasági helyzetben, ahol egyik napról a másikra kell megélned, egy olyan miliőben, ahol a mindennapos tudás is kiveszni látszik, és egy olyan társadalomban, ahol lassan ember embernek farkasa, bizony ezek a dolgok nem fognak működni. Rengeteg Tom Cruise kellene ahhoz, hogy ez a lehetetlen küldetés sikerrel záruljon.
    Amúgy pedig, csak hogy a végére még futtassam magam kicsit, már tervezgetem a vállalkozásom, mivel a most megszerzett (98%-os eredménnyel!) boltvezető-kereskedő végzettséggel elvileg bármibe belefoghatok az élelmiszertől az IT-ig bármibe. 😉

    És ha nem gond, feldobnék ide egy linket.
    Ez egy úgymond motivációs videó.
    elég régen találkkoztam vele először, de a mai napig elő-elő veszem és erőt merítek belőle, ha befárad a fejem a napi dolgoktól.
    Örömömre szolgálna, ha másnak is fog majd nyújtani némi pluszt az életében, a változtatások során.

  115. 120!
    “a magyar állam a gazdaságilag aktív réteg adójából támogatja a magyar fogyasztót abban, hogy orosz földgázt fogyasszon. ”

    Én ezt úgy értelmezem hogy azt a magyar fogyasztót,aki nem tudja megfizetni,azt támogatja az aktív réteg adójából….Ezt én is nehezményezem..Vagy mire gondolsz ebben?

    “a rossz fogyasztási szokásaink ”
    Itt gondolok valamire.De szeretném ha ezt részleteznéd mire is gondolsz Te pontosan..

  116. Jancsika, alapvetően egyetértek veled, de pár dologba azért belekötnék:

    100:
    “Kövezz meg, de én pl. a lakóhelyemtől kb. 20 km-re élő apámat annak idején hetente látogattam – biciklivel (kb. 40 km oda-vissza).”
    Az én szüleim viszont 120 km-re élnek tőlem. Tudok kb 30-cal tekerni, cirka 4 óra alatt elméletileg oda is érhetnék…

    “Itt Németországban van, de a munkahelyemre biciklivel járok, edzeni, futni biciklivel járok, a boltot meg úgy oldom meg, hogy egy utánfutót kötök a bicikli után, és abba rakom a nehezebb dolgokat, a könnyebbeket hátizsákba meg a biciklikosárba.”

    Én meg Budapesten tavasztól őszig bicajjal járok dolgozni (napi 2*10 km), és a kisebb bevásárlásokat hazafelé hátizsákkal intézem. (Télen BKV.) Bicikliutánfutóm nincs, viszont a kocsim se ért sokkal többet, mint egy bicikli, de elég jól működött. Sokszor találtam a szélvédőn “roncsautóját felvásárolnám” reklámot, amin jókat röhögtem.
    Múlt héten váltam meg tőle, több mint 20 évig szolgálta a családunkat… Van helyette másik, ami kisebb és kevesebbet eszik, no meg nem falta még fel a rozsda, mert 10 évvel fiatalabb. Örököltük, nem vettük. Ha lesznek gyerekek, akkor majd veszünk egy olyat, amiben van jó sok hely…

    “Ha kitermelnénk az árát, nem lenne gond az autókázással.”
    Olyan eseteket írtam, ahol az autó nekem spórolni segít.

    “Arról nem beszélve, hogy az autóközlekedés a világgazdaság szempontjából is óriási marhaság: egy másfél tonnás fém szörnyeteg cipel átlagosan 1,1 átlag 80 kg-os embert. Abszolút logikátlan. Egyszer már belinkeltem, de ha pusztán technikai szempontból nézed, ez:”
    Ez kb a mopedautó szintje, csak a meghajtása más. Jó dolog a mopedautó, amíg ki nem akarsz menni a városból, ott ugyanis kevés az ereje. A sztrádára már fel se mehetsz vele, így egy családlátogatás esetén egy rendes autóhoz képest nekem a 120 km-en legalább fél órával hosszabb lenne az út, de még ha sztrádát nem számolok (most már úgyis k* drága), akkor is lassabb a közúton mint a legótvarosabb 600ccm-es trabant… Aztán vannak, akik elsőre azt nézik meg hány csillagos a kocsi töréstesztje (én nem), mert 4*-nál kevesebbe be se rakják a családot – és valahol ez is érthető. A mopedautó egy kisebb karambolban is életveszélyes, mert a karosszériája semmit se véd. Többek közt emiatt tud sokkal könnyebb lenni.
    És akkor még olyan kényelmi dolgok szóba se kerültek, hogy van-e a járműben fűtés, vagy van-e rendes lengéscsillapítása. Az általad linkelt jármű a budapesti utakon képtelen lenne közlekedni, jobban mondva az első kátyúig tudna eljutni, és az szépen lebontaná az orrát…
    Mondjuk ez legalább zárt, nem úgy mint pl a Renault Twizzy, amit volt szerencsém élőben is látni, de egy kalap szarnak tűnt rohadt drágán… Annál még egy sima robogó is praktikusabb… De aztért ezt is megnézném élőben, mielőttnekiállok lelkesedni érte, meg az se mindegy mennyiért akarják árulni…

    104: Van szerencsém Cserpes urat személyesen ismerni. Nagyra becsülöm, amit elért, de mondjuk úgy, hogy ő sem szent ám… Ha betartaná a jelenleg hatályos törvényeket, ő is tönkremenne. Hazánkban az adóelkerülés nemzeti sport, amit viszonylag nyugotdan lehet végezni, amíg kicsi a céged, de egy komoly multinál ezt nem lehet így játszani. Ahol magyar tulajdonosok voltak, ott eddig mindenhol trükközve kaptam meg a fizum én is, csak a T csoportnál voltam annyira bejelentve amennyit kerestem.

    116: “Ha csak a bankba beteszed, kapsz érte 10% körül évente.”
    Most épp, amikor tőkeellátottságot akarnak növelni a bankok. Nem fog ez a kamatszint sokáig fennmaradni 6%-os alapkamat szint mellett (és még azt is csökkenthetik). Hosszabb távon 1-2%-os reálkamatnál többel számolni álmodozás.

    “de pl. ha aranyba fektetsz, az elmúlt pár év átlaga alapján simán 15% fölött vagy EURÓBAN”
    Az elmúlt pár év átlaga alapján, de a jövőre ez nem garancia. A részvények is kurva jónak tűntek 2008-ig az elmúlt pár év átlaga alapján, aztán kb harmadára esett a bux, és azóta is jó mélyen van…

    “Magyarországon gyakorlatilag bármelyik városban el tudsz közlekedni biciklivel (Budapesten is), így autóra sehol nem lesz szükséged.”
    Amíg el nem lopják a bicajod… Nekem már kettőt elvittek Pesten, egyiket a kertemből. Persze kocsikat is lopnak, erről a bátyám tudna mesélni. Kétségtelen, hogy én is megvoltam sok-sok évig kocsi nélkül, de időnként nagyon jól jön, ha van.

    “az eddig holt tőkéd a magyar bankrendszeren keresztül a magyar gazdaságot pörgeti, nem csak áll és veszít az értékéből az ingatlanban.”
    Viszont a házad vevőjének pénze fog állni az ingatlanban, tehát ha nem külföldinek adod el, akkor ennek az egyenlege nulla.

    “Azt, hogy nem saját ingatlanban laksz (érzelmi dolog, gyakorlati haszna nincs),”
    Ez olyan, mintha azt mondanád, hogy a szerlme helyett vegyen el gazdag özvegyet, hiszen a szerelem érzelmi dolog, gyakorlati haszna nincs… 🙂

    120:
    “már a kormány se mer 2013-ra 0,8%-osnál nagyobb GDP-növekedést hazudni, pedig 2011-ben még 6,6%-ot vizionáltak.”
    Ha 6,6-ot akkor már nem is, de azért mertek nagyot álmodni.
    http://www.portfolio.hu/gazdasag/ezert_okoz_recessziot_a_kormany_gazdasagpolitikaja.176743.html
    (grafikon a cikk közepén)
    egyébként ez a cikk pont arról szól, amit te is írsz…

  117. 122: Gorgon:

    Ha már jól megy az angol (középfok nem biztos, hogy elég), és van egy 4-5 millió forintod, kérd el az e-mail címemet Tibor bától. Olyan online szemináriumra adok neked felhasználónevet meg jelszót (ingyen, én 100 dollárt fizettem érte), hogy a tíz ujjadat megnyalod. Minden benne van: hogy vedd az aranyat, hogy teszteld, mennyit ér (savpróba, elektromos eszközök, az is, hogy honnan vedd és mennyit érdemes érte adni), hol találsz öntödét és hogy lehet csökkenteni az öntöde költségeit, még az is, hogy hol add el a kész befektetési aranyat.

    A videót sajnos nem tudtam megnyitni, mert a tetves német jogvédők a youtube 80%-át blokkolják. Van esetleg alternatív linked (nem youtube-os)?

  118. 123: mellike:

    “Én ezt úgy értelmezem hogy azt a magyar fogyasztót,aki nem tudja megfizetni,azt támogatja az aktív réteg adójából….Ezt én is nehezményezem..Vagy mire gondolsz ebben?”

    Majdnem. A magyar állam egy iszonyatosan veszteséges piaci modellt tart fenn úgy, hogy gázártámogatást fizet, vagyis kvázi megfosztja a magyar lakosságot a motivációjától, hogy az orosz gázról bármi másra váltson. Ha nem lenne gázártámogatás, annyira drága lenne a gáz, hogy SOKKAL többen gondolkodnának alternatívákban.

    ““a rossz fogyasztási szokásaink ”
    Itt gondolok valamire.De szeretném ha ezt részleteznéd mire is gondolsz Te pontosan..”

    Az előző 30 kommentben mást se csináltam, csak részleteztem. A legfőbb probléma szerintem az autóközlekedés, az húzza ki a legtöbb zsetont. De hatalmas probléma a fűtés is, ugyanis rettentően pazarló, az ingatlanvásárlás is hitelre, ugyanis egy dolog, hogy eladósít, de ráadásul röghöz köt is, így nem csoda, hogy a magyar munkaerő a legkevésbé mobilis Európában.

  119. 125:
    “A videót sajnos nem tudtam megnyitni, mert a tetves német jogvédők a youtube 80%-át blokkolják.”

    Valami proxy nem segítene?

  120. 124: Avatar:

    Fuhh, tudod mit, ne flame-eljünk tovább. Örülök neki, hogy sok mindenben egyetértünk, főleg, hogy komolyan elgondolkodtatott, amit írtam. Maradjunk annyiban, hogy sok mindenben közös a véleményünk.

  121. 127: Pzuj:

    Próbálkoztam már vele, de eddig nem jártam sikerrel. Lehet, hogy ha tovább próbálnám, összejönne, de megmondom őszintén, nem érdekelt annyira eddig a dolog.

  122. Jancsika nekem meg tőled nyílik ki a bicska a zsebembe.

    Rossz fogyasztási szokások, autózunk, nem tudunk házakat építeni, itt nem kéne nyugdíjat sem adni, kvázi csak ki nem mondod, hogy dögöljön meg az összes magyar!

    A dolgozó magyart a végletekig kifosszák, olvastam már olyan cikket németül, hogy magyarországon büntetik a készpénzhasználatot. (Tranz.adó)

    Honnan akarsz te még itt pénzt elvonni???

    Az egészségügyünk már nem működik így sem, ami miatt naponta halnak meg emberek.
    Közbiztonság már nincs, a rendőrség kvázi díjbehajtó cég lett.
    Az EU-ban legmagasabb, de legalább a TOP 5 ben lévőnek megfelelő adókat és járulékokat fizetjük.
    Ezek után te még a Bokrosi vonalat javasolod? Szóval még is jól értettem, a te elméleted, hogy dögöljünk ki a Kárpát-medencéből.

    Gázártámogatás.

    Kérte ezt itt bárki is közülünk Jancsika??? Kértük mi az államot, hogy támogassa a gázt??? NEM.
    Persze, hogy azzal fűt a magyar, ami olcsóbb, akkor a gáz volt az, ma már fordult a helyzet.
    Mi fával fűtünk Jancsika, évi 250 ezer forint. Mond meg mire álljunk át, hogy olcsóbb legyen! Mond meg, ne csak a szád járjon, hogy rosszak a fogyasztási szokásaink.
    Ennél olcsóbban már csak úgy tudunk fűteni mint a cigányok. Lopunk fát, vagy megfenyegetjük a polgármestert és vesz nekünk.

    90 sőt 88 óta korrupt (jó helyen, jó időben) emberek széthordták ezt az országot, amit még sok élő nyugdíjas épített kommunista szombatokkal, és had ne soroljam….

    EZEK UTÁN MÉG VAN KÉPED MINDENÉRT A MAGYAR DOLGOZÓT FELELŐSSÉ TENNI???

    Nem hozok én neked semmilyen statisztikát, mert úgyis a saját elméleted szerint csavarod ki.

    Tudod mit Jancsika, szégyeld magad, sőt én szégyenlem magam miattad is, és elnézést kérek a helyedben a sok millió magyar nevében, akik jogosan érzik úgy, hogy egy nagyszabású és előre jól kitervezett hazaárulás áldozatai lettek!
    Bocsáss meg, de undorító amit művelsz, és ahogy műveled!

  123. 130: Curix:

    Érvek, adatok, tények: 0.

    Demagógia, mocskolás: amennyi belém fér.

    Ez így kevés lesz sajnos.

    Csak egy hozzáfűzni valóm lenne:

    “Az EU-ban legmagasabb, de legalább a TOP 5 ben lévőnek megfelelő adókat és járulékokat fizetjük.”

    VÉGIG ezt pofáztam. A magyar vállalkozások azért nem működnek, mert a magyar állam szarrá adóztatja őket, mialatt a külföldi vállalkozások külön engedményekkel lófaszt se fizetnek.

    Hogy lehet ebből kimászni? Csak úgy, ha csökkentjük az államháztartás kiadásait. Adót növelni tovább már nem lehet (bár Matolcsy mindenáron ezzel akar próbálkozni). Ez pedig igenis azt jelenti, hogy lemondásokra kell kényszerülni. Talán majd nem csak a nyugdíjasok 20%-a lesz ténylegesen érdemes is a nyugdíjára, hanem egy kicsit több.

    Sok vesztenivalónk már úgy sincs.

  124. 124: Avatar:

    “Az általad linkelt jármű a budapesti utakon képtelen lenne közlekedni, jobban mondva az első kátyúig tudna eljutni, és az szépen lebontaná az orrát…”

    Na, talán még az alternatívok védelmében ezt ide belinkelném (talán már volt egyszer):

    http://en.wikipedia.org/wiki/Velomobile

    Legjobban a WAW tetszik közülük. Mik az előnyök?

    – Ez gyakorlatilag egy bicikli, aminek van teteje, így nem esik bele az eső, minden időjárásnál lehet használni
    – Ebből következőleg mehetsz vele bicikliúton, vagyis nem fenyeget a kátyúk veszélye, viszont nem is nyomja szét az utat (az egész 25 kg!!! ZSENIÁLIS!!!!)
    – A kialakításának köszönhetően a biciklihez képest is hihetetlenül takarékos – ami ez esetben izomerő-megtakarítást jelent. A wikipedia szerint 100 km megtételéhez alig 0,5 kwh energia kell, ami a biciklinél szükséges ötöde. A WAW gyártójának honlapján azt az adatot számoltam, hogy 250 Watt teljesítménynél 52 km/h érhető el vele, a bicikliknél szokásos 28 km/h helyett. Kicsit sokallom a 250 Wattot a 28 km/h-ra, ültem már nem egyszer ergométeren, 250 Watt teljesítmény mellett én nem 28 km/h-val szoktam a mountain bike-ommal repeszteni.
    – Azt a 25 kg üvegszálat meg epoxi-gyantát, ami kell a gyártásához tényleg elő tudnánk állítani itthon, az utolsó csavarig le tudnánk gyártani hazai erőforrásokból, semmi import
    – Mondanom se kell, hogy 0 károsanyag-kibocsátás, 0 üzemanyag-használat, 0 zajszennyezés
    – Egy 25 kg-os, 52 km/h-val haladó járművel való ütközés balesetveszély szempontjából nem összehasonlítható a mai járművekkel. Évente 1200 ember hal meg a magyar utakon, vagyis eleve több, mint ezer magyar életét menthetnénk meg, ha áttérnénk erre a közlekedési módra (globálisan már nem is beszélve). Megfelelő kialakítás esetén a pilóta épségét is lehet védeni, ilyen mozgási energiáknál minimális a sérülés veszélye. Persze ha egy 1300 kg-os fém monstrum csattan beléd, attól a 25 kg epoxi gyanta nem fog megvédeni, de minél többen közlekednek ilyenekkel, annál kisebb ennek az esélye. Ha meg beüt a geddon, úgyse lesz más.
    – Németországban én már többször találkoztam ezekkel a járművekkel, minden gond nélkül tudtak közlekedni az autópályák kivételével mindenhol. Persze Németországban jobbak az utak, ez tény, viszont az sem elhanyagolható, hogy ez a jármű annyira kicsi, hogy még egy sávon belül is előzhető. Nem zavarja az autós forgalmat.
    – Közlekedési etika kérdése, de szerintem ezekkel a járművekkel minden gond nélkül meg lehetne osztani az útfelületet, nem lenne belőle gond. Legalábbis itt a németeknél nem láttam problémát.

    Szóval nekem már megvan, mit hoz jövőre a Jézuska. Idén már nem, mert a gyerek születése miatt volt némi extra kiadásunk, de jövőre kigazdálkodom, az tuti.

  125. 122. Gorgon

    Amit írtál azzal egyet tudok érteni. Sőt értékesnek tartom.

    A videót amit belinkeltél, ismerem, és nagyon hatásos… Ez is vele a baj.

    35 éve, amikor még nem volt YouTube, és az okosságok a fiatalok között szájról szájra terjedtek akkor ez így hangzott :


    Élj a mának,
    Szeress vadul,
    Halj meg fiatalon !

    Akkor polgárpukkaszó hippik terjesztették…
    Később a New Age vette át a stafétát.
    Ma már nem is tudom hogy hívják…
    Vigyázni kell, mert a scientológia is használ olyen érzelmekre alapuló jópofa megfogalmazásokat, de tele vannak csapdákkal.

    Ami sok high-tech effectet használ és a modern marketing minden tuti elemét használja, azt mindig kicsit fenntartással kell kezelni.

  126. 129:
    Hát azért ez előbb-utóbb bosszantó tud lenni, de Te tudod.

  127. 129:
    Mondjuk ez a példa is megerősíti bennem azt, hogy amit ma letölthetsz, ne halaszd holnapra (geddon, jogvédők).

  128. 121: Attila(PV):

    “Ha olvasnál is nem csak személyeskedő megjegyzésekkel vesztegetnéd a sávszélességet, akkor láttad volna, hogy beírtam : Az USA-t kivéve.”

    Az állításod így sem áll meg. Globálisan ugyanis a személyszállítás még így is kétszer annyi energiát fogyaszt, mint az áruszállítás:

    http://dc.streetsblog.org/wp-content/uploads/2012/08/Global-Transport-Energy-Use.jpg

    Németországot illetően igazad van, ott valóban több energiát fogyaszt az áruszállítás, mint a személyszállítás, de ez a német gazdaság erőteljes exporttevékenysége miatt van így. A világra globálisan igaz, hogy kb. kétszer annyi energiát fogyaszt az emberek szállítása, mint az áruké.

  129. Jancsika meg Curix..Kicsit olyan érzésem van mint akik elbeszélnek egymás mellett..Valahogy először is nem akarjátok egymást megérteni..Curix Te egy szolidáris társadalmat gondolsz,ahol az elesetteket segíteni kell,mindenben.Jancsika pont azt mondja,úgy vettem észre legalábbis,hogy nem kell segíteni,mert pontosan ez a baja a dolgoknak,ezért nem tudunk haladni,mert az elesetteket segítjük,így azok soha nem tudnak lábra állni maguktól,mert mindig azt várják hogy majd nekik segít valaki valahogyan.Akik pedig segítik őket,szintén nem tudnak haladni,mert tőlük is elveszik így az előre haladás lehetőségét ezáltal..És ebbe megy tönkre az ország.Tehát mindenki segítsen magán,vagyis ne a másik munkájából tartsák el az elesetteket..Na most ezzel egyet is értek meg nem is.Vannak akik saját hibájukból jutottak oda ahol vannak,és vannak akik nem..Mindig beszélgetjük itt a blogban hogy az ember tovább örökíti a gyenge géneket is ,amikor sok beteg magatehetetlen ember is meg marad és és akiket segíteni kell..Annak idején mikor nem volt orvosi ellátás,akkor sokan meghaltak,ma már életben maradnak,de úgy hogy azokat el kell tartani ,mert betegek..Vannak az örökös munkanélküliek akik mozdulni sem akarnak.Jancsika ezt is elmondta..Viszont vannak akik küzdenek,mint Gorgon is leírta..Több szakmát kitanulva..És lépésről lépésre haladnak.A másik posztban búza ledúlt hogy mit művelek a gyerekemmel..Na hát pontosan ezért teszem(hozzá teszem nem csak ösztönből ahogy Tibor bá írja)hanem tudatosan is ,mert nagyon szeretném ha nem a Munkát kenyeret táblát vinné ha lehetséges..Én az olyat nem tudom elképzelni.A DK-ba beszélgettem sok olyan kis nyugdíjassal,65 körüliek ,akik állandóan panaszolják és nyávognak hogy a kis nyugdíjukra még ott van a 2 fiuk otthon munkanélkülin..És ez már évek óta így megy.Szóval ez a baj..Mit tanított akkor az a szülő neki?Hogy nevelte azt a gyereket?Az a gyerek mért nem tanul ,és küzd úgy ahogyan azt Gorgon is leírta?És hányan vannak így..És ez a baj..Mutogatunk egymásra,és várjuk hogy majd a másik eltart meg dolgozik ránk..Szerintem Jancsika inkább erre akar rávilágítani..Mindenki mozduljon meg,ne a sült galambot várja..(Curix nem rólad van szó,mer Te is megteszed és csinálod ami tőled telik)

  130. Curix merre felé laksz és mekkora a ház amit fűtesz mert évi 250ezer nekem soknak hangzik én egy kb 60 négyzetméteres házban(40-es fal kisméretű téglából) fűtök egy nagyszobát 4x4méter itt van 18-24 fok meg az előszoba ami 4×4,5 itt 14-18 fok itt nyomják a fürjek is 20db,meg egy kisszobát ami 2×3,5 itt van a pc,meg a cserépkályha utántöltő nyílása.A házban van egy vízteres kandalló 4 radiátorral meg egy cserépkályha eddig csak a cserépkályhát használtuk tavaly pedig csak a víztereset de annak ősszel újra raktam a kéményét,és a bekötés még nincs visszarakva rá,no de vissza a lényeghez én 2011ben ősszel vettem 10 erdei köbméter(1x1x1,7) akácfát méterben ami szállítással együtt volt 230ezer és a 2011-12-13-as szezont kitudom vele fűteni.A házon nincs hőszigetelés,2,8-as ablakok vannak a fürdő meg konyha nincsen fűtve a kettő együtt kb 10négyzetméter és kb 12-14 fok van.A cserépkályhát kb 2-3 napig használjuk majd 1-2 napig nem mert meleg marad.

  131. 58:
    Beleolvastam a beidézett cikkbe az adott oldalakon:

    http://www.levego.hu/sites/default/files/kiadvanyok/kozl_tam.pdf

    “Vajon mibõl is származik az államháztar-
    tási kiadásoknak, illetve bevételkieséseknek e
    hatalmas összege?

    Elsõ helyen a közel 2000
    milliárd forintot kitevõ környezeti és egészsé-
    gi károk szerepelnek.

    Hihetetlenül magas, több
    mint 600 milliárd Ft összeget tesz ki az a tör-
    vényellenes, de az állam által megtûrt gyakor-
    lat, hogy a személygépkocsik magánhasznála-
    tát céges költségként számolják el.

    Az állam
    és az önkormányzatok 2004-ben közel 460
    milliárd forintot költöttek a közutak építésére
    és fenntartására (beleértve az autópálya-épí-
    téseknek nyújtott áfamentességet, valamint az
    M5-ös autópálya kivásárlásával összefüggõ ki-
    adásokat).

    Az ingyenes parkolás és
    gépkocsitárolás mintegy 360 milliárd forintos
    állami támogatást jelent.

    A forgalmi torlódá-
    sok költsége mintegy 150 milliárd forintot tesz
    ki.

    Az üzemanyag-manipulációk 160 milliárd
    forint bevételkiesést eredményeznek.

    A jármûvek (túlnyomó részben a nehéz te-
    hergépjármûvek) évente csaknem 1000 milliárd
    forint kárt okoznak az utakban és egyéb létesít-
    ményekben, valamint közvetve a többi jármû-
    ben is.

    Több mint 300 milliárd forintra tehetõ az
    az összeg, amelyhez adócsalással, csempészettel,
    a közlekedésbiztonsági és egyéb jogszabályok
    megsértésével jutnak a közúti fuvarozók.

    Évi 100 milliárd forint nagyságú a közúti
    teherfuvarozók versenyelõnye amiatt, hogy az
    állam ekkora összeget von el piacellenes mó-
    don a legfõbb versenytársától, a vasúti áruszál-
    lítástól. (Ennek itt csak egy tételét említenénk:
    2003-ban a vasúti árufuvarozás 13 milliárd fo-
    rint nyereségébõl mindössze 200 millió forintot
    hagyott meg ennél az alágazatnál, a többit el-
    vonta a vasúti személyszállítás veszteségeinek
    fedezésére. Ez olyan, mintha a tehergépkocsik
    tulajdonosaitól teljes egészében elvonnák a nye-
    reségüket, hogy azzal fedezzék – mondjuk – a
    BKV és a Volánbuszok veszteségeit.)

    Jó néhány olyan tétel szerepel, a 2000 milliárdos környezeti ártalmakon kívül (amitől jancsika Te is eltekintettél), aminek szerintem kétes az ide való elszámolhatósága.

    Ebből talán három tétel az (460+360+1000 milliárd ), ami a témához szorosan kapcsolódóan tűnik számomra elfogadhatónak.

    Nagyon érdekelne egyébként a metodika, mai alapján számolnak, mert ezen a tétel többségét szerintem csak becsülni lehet.
    A lényeg, hogy jó nagy szám jöjjön ki. (cherry-picking?)

    Amit hiányolok, ha pl. a forgalmi torlódások költsége szerepel a számításban, akkor hol található a bevételi oldalon a közlekedés által generált indirekt gazdaságnövelő hatás.
    Mert a forgalmi torlódások feltételezik, hogy a szerzők a jelenleg adott gazdasági keretekben gondolkoznak.

    Tehát milyen bevétel kiesést jelentene, ha a kiadási oldalon elszámolt közlekedés nem valósulna meg?

    Olvason tovább:
    “A korábbi években felhalmozott versenyelõny
    meg nem fizettetése 2004-ben további 4700
    milliárd forint támogatáshoz juttatta a személy-
    gépkocsik (2200 milliárd Ft) és tehergépko-
    csik (2500 milliárd Ft) üzemeltetõit. Tehát ezt
    a tényezõt is számításba véve, a közúti gépjár-
    mû-közlekedés támogatása 2004-ben közel
    9000 milliárd forintot tett ki, ami GDP 44 szá-
    zalékának felel meg!

    Na ez lehet csak számomra meredek, több évre visszamenőleges előnyöket számszerűsítve elszámolni az adott évre elszámolni?

    Akkor mennyi járulékos bevétel képződött a
    több évre visszamenőleg (tényleg a több év az pontosan menni is?) a gazdaságban ( így az államnak is) azáltal, hogy vannak utak, amin közlekedni lehet???

    “Amennyiben viszont a közúti
    gépjármû-közlekedés bármely említett ok vagy
    okok miatt összeomlik, akkor többszörös vesz-
    teséggel kell szembenéznünk. Feleslegessé vál-
    nak az erre alapozott beruházások – az autó-
    pályák, a városszéli bevásárlóközpontok, az
    egyéb módon nehezen megközelíthetõ lakó-
    parkok, a „percrekész” (just in time) terme-
    lésre berendezkedett üzemek. Tehát teljesen
    át kell alakítani az ország társadalmi-gazdasá-
    gi szerkezetét. Egyértelmû, hogy mindez ret-
    tenetesen nagy költségeket igényel majd.

    Na ez is érdekes.
    Tehát ha nem lennének utak, ill. közlekedés, akkor “Tehát teljesen
    át kell alakítani az ország társadalmi-gazdasá-
    gi szerkezetét. Egyértelmû, hogy mindez ret-
    tenetesen nagy költségeket igényel majd ”

    Megnézve a bevételi oldat, tényleg igaz, hogy az indirekt gazdaság növelő hatás NINCS elszámolva:
    “2004-ben a közúti személy- és tehergépko-
    csi-közlekedésbõl származó államháztartási be-
    vételek összege mintegy 560 milliárd forint volt,
    aminek döntõ része (390 milliárd forint, azaz
    70 százalék) az üzemanyagok jövedéki adójá-
    ból származik. A további, 10 és 50 milliárd fo-
    rint közötti fontosabb tételek: regisztrációs adó,
    gépjármûadó, autópályadíj, gépjármû átírási il-
    leték, cégautók adója, termékdíjak.
    Ezzel szemben a gépjármûforgalommal kap-
    csolatos államháztartási kiadások, illetve bevétel-
    kiesések mintegy 4700 milliárd forintot tettek ki, ami
    4100 milliárd Ft feletti fedezetlen költséget jelent.”
    Csak a közvetlen állami bevétel.

    Hát ez így nagyon karcsú érvelésnek tűnik számomra, várom az cáfolatokat.

  132. 120. Jancsika

    Figyelmen kívül hagyod, amit eddig elmondtam Bokrossal és a GDP-vel kapcsolatban. Bokros elodázta a problémákat, még nagyobb szarkupacot felhalmozva ezzel. Ma már nem lehet ugyanazt eljátszani inflációval, működő tőkével. Az infláció nyakába varrni egy megszorítást a legkényelmesebb.

    Hatalmas tévedésben vagy a GDP-vel kapcsolatban, ugyanis hiába lenne most 5%-os növekedés, ha azt teljes egészében repatriálják. Ezért semmi értelme annak, ahogyan dobálózol ezekkel a százalékokkal. A GDP növekedésétől függetlenül zuhanhat az életszínvonal, mint ahogyan Bokros idejében is történt. A gazdasági mutatókkal lehet bűvészkedni, de ha az államadósság abszolút értéke nem mond semmit a lakosságra háruló terhekről, a GDP pedig nem az életszínvonalat és a gazdaság fejlődését méri, akkor ezek viszonyából vett adat nem mond semmit, főleg nem ezeknek a valós idejű változása. Ezt kéne először megérteni.

    Jelenlegi adósságunk, ami legalább a 70-es évekig visszavezethető, nem túlfogyasztásból keletkezett, hanem a reálgazdaságtól független pénzügyi műveletekből, ezt sem árt figyelembe venni, ha az államadósság ellen akar valaki küzdeni.

    Rengeteg a káros fogyasztói szokás, a fölösleges kiadás, ebben egyetértünk. Valószínűleg minden külső pénzügyi manipuláció ellenére lehetne a jelenlegi játékszabályok mellett eredményeket elérni, például a nemzetgazdaság szempontjából káros fogyasztás megszüntetésével. Egyetértek. Viszont attól tartok, hogy ez a világ bármely pontján túl nagy szellemi kihívás lenne a társadalomnak, és az a fajta összehangolt, tudatos cselekvés, amit szívesen látnál, véleményem szerint nem létezik. Nem csak Magyarországon, sehol. És akkor még az elmúl minimum 22 év kormányainak összehangolt, tudatos rombolását számításba sem vettük, amire számos bizonyítékunk van. Így nem utolsó sorban tőlük is függetlenítenie kéne magát a magyar társadalomnak.

    A magyar társadalom felelősségét keresed, ami jogos, de hogy elkergetnénk a Bokrosféle embereket, abban nem értek egyet. Az ostoba németek és franciák a magyar megszorítások tizede ellen is tüntetnek, kukákat borogatnak, úgy viselkednek minta az állatok, hőbörögnek ha EU-s pénzekről van szó, miközben nem veszik észre, hogy ők a haszonélvezői kizárólag az EU-nak és a jelenlegi rendszernek, és hogy többek közt Magyarországon élősködnek.

  133. 140.

    És hogy mi a megoldás?

    Véleményem szerint nincsen. A természeti erőforrások és az emberi hülyeség kezében vagyunk, minden téren. Még a gazdaságpolitikát is beleértve.

    Ettől még persze nem kell feladni a reményt, viszont meg kell érteni, hogy nem az elméletben és gyakorlatban is valóban működőképes javaslatok hiányával van baj, hanem ezeknek az elbeszélésével, megismertetésével, befogadtatásával, valósággá formálásával.

    Minden jó javaslat egészen addig az utolsó pontig tökéletesen működik, amíg nem szembesülünk az emberi hülyeséggel.

  134. 138:

    Pont annyiért vettünk fát mint te, és még vettem 20 ezerért fabrikettet, amivel szükség esetén hamar meleget lehet csinálni.

    A ház 80 nm, 6 fűtött helyiséggel, ebből 4-et a cserépkályha hellyel közzel be tud fűteni, a másik kettőt kandallóval fűtjük. 80 cm kőfal, szigetelés nincs. 1 bejárati ajtó és 2 ablak cserélve

    MERT TÖBBRE NEM FUTOTTA JANCSIKA, HALLOD???

    a többi régi, hőszigetelésük szar.
    A hőfok minden helyiségben más, durva szeles időben 14-és 21 fok között mozog. A 21 fokos nyilván a legjobban szigetelt helyiség.
    Ennyi, nem tudunk mit csinálni, egy tél alatt elfogy a fa. Ritkán marad fél, nagyon max 1 méter fa.

    Cserépkályhát nem szakaszosan fűtjük, hanem folyamatosan. Nem látom értelmét annak, amit te csinálsz. Az ki van zárva, hogy 2 napig meleget ad a cserépkályha, ha nem fűtesz benne. Nekünk is az van, tudom. Max langyos marad, ami már nem fűtés.
    Arról nem beszélve, hogy utána fel kell fűteni az 1 tonnánál jóval több cuccot, és ott buktad azt, amit az 1 nem fűtőtt napban megspóroltál. Ekkora cserépkályhával mint a miénk, nem lehet így “szórakozni”.

    137:

    Nem Melike nem beszélünk el egymás mellett. Jancsika viselkedése kritikán aluli. Adatokat, tényeket vár, amit tőlem nem fog megkapni, mert én tendenciákat nézek, nem a 2012-es GDP-t, mert abból semmire nem lehet következtetni…

    Jancsika indokolatl mértékbe húzza le a magyarokat, mintha minden rosszért, ami itt van, az emberek lennének felelősek, a törvénykezést, országvezetést meg kvázi felmenti, hogy ők “csak” 30.000 milliárdot tüntettek, az semmi, mi autóztuk el a jövőnket…
    Totál fals tézis, nem tudok vele mit kezdeni.

    Már leírtam, hogy vannak Jancsikának jó gondolatai, amivel egyet tudok érteni, senki nem mondta, hogy mi itt “lent” ártatlan báránykák vagyunk, de újra és újra előkerül a felelősség kérdése, ami NEM 50-50%.

    Tücsöktávlattal egyet tudok érteni, és szerintem még vagyunk itt jópáran, akik szintén. Ő legalább reálisan látja a helyzetet.
    Jancsika már sajnos súrolja Kertész szintjét, csak másképp adja ezt itt elő. (röfögő, moslékzabáló, semmirekellő nemzet vagyunk)

  135. 142 nálunk nincsen sokszor senki napközben így felesleges fűteni folyamatosan most pihent 2 napot ma este már begyújtottam de nem bukok semmit a felfűtéssel,lehűléssel mert nem 90 napig tüzelek benne hanem például csak 70napig a 20 napra elegendő famenyiség mindenképpen megmarad,attól,hogy hidegebb van a szobában nem pakolom meg rogyásig mert én ráérek várni a melegre 8-10 órát,azon a kis időn már nem múlik.A mi cserépkályhánk 1x1x2 méteres 1 napig meleg marad aztán 2 nap után már csak langyos.No meg most,hogy nincs láncfűrész így marad a kézi fűrésszelés,szóval teljesen jónak látom az 1-2 napos szüneteket mert nem kell annyit vágnom.

  136. Apró kis körkép a hazai egészségügyről, ez csak Kazincbarcika, de ez megy az egész országban.

    Jancsika innen akar további pénzeket elvonni, és elmagyarázza nekünk, hogy milyen luxus a gépkocsi!!!

    Olvassátok el, aztán döntsétek el magatok, hogy igaza van e Jancsikának:

    ““Tisztelt Szócska Miklós!

    Az általunk átadott petícióval kívánunk tiltakozni az ellen, hogy a Kazincbarcikai kórházban megszűnjön az aktív fekvőbeteg ellátás, a gyermekosztály, a krónikus belgyógyászat, sürgősségi osztály ellátása.
    Ami, mostanság folyik a kórházban, és amik az észrevételek. Kérem, olvassák el figyelmesen:
    – koraszülött Kurityánból vitték Miskolcra, meghalt 34 hetesen
    -16 éves lány otthon meghalt, nem volt mentő
    -47 éves férfi stroke-ban meghalt otthon, nem volt mentő
    -35 éves nőt nem látták el nőgyógyászaton vérzett napok óta
    –82 éves nő elesett járókerettel Kazincbarcikán a mosdóba. Nem volt mentő késő került Miskolcra mentő hiány miatt. CT-re vitték, folyosón hagyták, egész nap nem kapott enni, késő este hozták vissza Kazincbarcikára
    -17 éves Rutabányai srác görcsös vakbéllel nem látta el Kazincbarcika, küldte Miskolcra, ott nem látták el, ügyeletes orvos nem kelt fel éjjel ügyeletbe, elküldte vissza Kazincbarcikára, közben perforált vakbéllel műtötték meg Kazincbarcikán, hasnyálmirigy gyulladást kapott
    53 éves nőt bögöly megcsípte lábán, sebészeten nem látták el küldték
    -53 éves nőt vérző aranyérrel meg se vizsgálták Kazincbarcikán, beutalót kértek tőle, elküldték Miskolcra
    -76 éves nő esett a járdán, nem volt mentő így több mint 1 órás késéssel, saját kocsival vitték Miskolcra Kazincbarcika nem látta el
    -42 éves férfi beteg gyomorvérzéssel került Kazincbarcikai kórházba, nem tudták ellátni, sürgősséggel küldték Miskolca
    De közben egy Bánhorváti 42 éves férfi otthon rosszul lett, nem volt korszerűen felszerelt mentő, sem személyzet, mire kiértek meghalt a férfi
    -70 éves tolókocsis férfit, aki időpontra ment a pszichiátriára, több órás késéssel tudták csak fogadni, Kazincbarcikán, meg se vizsgálták, elküldték haza
    Gasztroenterologia betegek Miskolcra járnak kontrollra, ahol nem tudják ellátni őket, nincs időpont…több hónapos várakozás van
    -35 éves férfi rozsdás szögbe lépett este 6 után, és nem látták el a sebészeten, elküldték Miskolcra
    -42 éves nő elvágta kezét késsel, nagyon mélyen, Kazincbarcikán nem látták el, kapott egy kötést, és Miskolcra küldték, összevarrásra
    -4 éves lázas gyermeket felnőtt ügyeletre vittek, mert nincs egyáltalán gyerek ügyeletünk, meg se vizsgálták, lázcsillapítót sem kapott, ugyanis nem volt az ügyeleten gyógyszer
    -35 éves férfi beteg arcán gennyes tályoggal ment sebészetre, kibírhatatlan fájdalom miatt, nem látták el, elküldték Miskolcra késő este
    -30 éves nőbeteget megcsípte egy darázs, nagyon be volt dagadva, meg se nézték, elküldték Miskolcra,,,és ha belehal a csípésbe???
     -72 éves nőbeteg stroke-ot kapott házi orvos hívott mentőt, nem volt mentő,,,közel 3 órát vártak mire kiért a mentő, Miskolcra vitték, nem volt szabad ágy, így kb 3 órát feküdt a hideg folyóson, a tolókocsin,,mire felszabadult 1 ágy,és arra fektették, de a CT vizsgálat csak késő este történt meg
    -56 éves férfierős mellkas szorítással hívott mentőt. Nem volt mentő
    Szomszéd hívta be kocsival bel ambulanciára, ahol nem akarták ellátni
    Küldték volna Miskolca saját kocsival, közbe rosszul lett a vizsgálóba
    Így hívtak hozzá csak orvost
    Tulajdonképpen semmilyen ellátást nem végeznek el a sürgősségin.
    Mindenkit elküldenek Miskolcra, mentő sincs bent
    -63 éves nő otthon rosszul lett mentőt hívtak, nem volt mentő, így házi orvost hívtak, házi orvos is mentőt akart hívni, nem volt, így saját kocsival vitték neurológiára fel, ott szintén mentőt hívott a neurológus, nem volt mentő, saját kocsival vitték Miskolca, CT kimutatta agyi trombózis,3 nap múlva meghalt
    -26 éves lány elesett, eltört a karja, nem látták el Kazincbarcikán, küldték saját kocsival Miskolcra, és ha nincs autód???
    -3 éves gyereket vittek ügyeletre, erős hasi görccsel, meg se vizsgálták, küldte kórházba Kazincbarcikára ahol szintén, meg se nézték, küldték Miskolca, de nem volt autójuk, viszont mentőt nem hívtak neki,,,taxival mentek be
    Bélcsavarodása volt, de Miskolc nem akarta megműteni, küldet vissza Kazincbarcikára, szülők nem hozták el,,,így végül is késve……de megműtötték
    -kardiológián nem fogadnak gondozott beteget sem,,,elküldik Miskolcra”

    nepszava.com

  137. 143:

    Nekünk meg muszáj tüzelni, ha tudunk.
    Tudod a házban él egy végstádiumos beteg is, apám, még relatív jól van, de neki nem hiányzik egy megfázás, vagy még több nyavaja ahhoz, ami már van. Régen, mikor mindenki dolgozott nálunk is kevesebb fa fogyott.

    Ennyit tud a fűtésünk, nincs 25 fok, és elfogy a fa.

  138. No, jancsika, köszönöm a felajánlott segítséget.
    Nem biztos, hogy élni fogok vele, mert ha valamerre kapcsolatot fogok építeni, akkor az nem a német vonal lesz, inkább a balkáni XO. Kevesebb ráfordítással nagyobb profitot tudok kihozni, bár tény, hogy nagyon oda kell figyelni, nehogy neccesre sikerüljön valami. Azért nem kell izgulni, nem fog eljönni értem egy sötétített autó, nagy kigyúrt kopasz figurákkal, külföldi rendszámmal, nem olyan körben mozgok. 🙂
    Mindenesetre köszönöm a felajánlást, elraktároztam a sokat érő kapcsolataim közé 😉

    Melike, ismét jól foglalod össze a többiek felgórt gondolatait. Nagyon jól meglátod a lényeget.
    Amúgy lemaradtam az említett gyerkőcös poszt-ról. Mi is volt ott? Adj egy irányt, ha lehet.
    Amúgy pedig tényleg az van, hogy sültgalamb effektus. Nekem ebből már rohadtul elegem van. Dolgozom keményen. A bérem egy része adó. Egy másik hányada a munkavégzést kell hogy elősegítse. Töredékét kapom meg annak a pénznek, ami a munkám után megilletne. Miért? Mert rengeteg az ingyenélő senkiházi, aki a kisujját sem mozdítja, csak röhög a markába a többi dolgozó majmon.
    Rengeteg mindent írtam le ide, de visszatöröltem. Rájöttem, hogyan is tudnám kifejezni, mi a baj az országban.
    Hülyék végzik el az erőforrások elosztását és hülyék kontrollálják azok felhasználását. Amíg ilyen tegnaptolcsi emberek gazdálkodnak a köz vagyonával, addig ne várjunk jót.
    Amíg nem kerül egy olyan vezetői gárda a kormányba, akik látják, hogy sok a felesleges kiadás, (segíly), akik látják, hogy nem a külföldet, hanem a honi termelést kellene erősíteni, akik látják, hogy a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás kifizetődő a jövőnk szempontjából, akik értik, hogy a hulladékgazdálkodás nagyon fontos, akik belátják, hogy az energiatudatos életvitelnek nagyon fontos szerepe van, és akik vállalják, hogy a népért vannak és nem fordítva, no akkor talán el tudnánk érni valamit. Addig csak hiú ábránd bármiről is beszélni. Addig vergődni fog ez a gúzsba kötött ország, és minél jobban fészkelődünk, hogy szabaduljunk a csapdából, annál jobban belegabalyodunk a zsinórba, ami a halálunkat okozza. Gyökeres változásra lenne szükség, de arra nincs felkészülve az ország.

  139. 144 Rendet kellene tenni legalább az egészségügyben de erre a választott vezetők nem képesek vagy nincs érdekükben,mi pedig csak tűrjük az egyre rosszabb helyzetet.

  140. 147:
    ejha Magyarországon már nincs egészségügy, erről már Tibor bá is írt posztot, és a saját bőrén tapasztalhatta.
    Nem kívánom senkinek, hogy igénybe kelljen vennie az egészségügyünk “szolgáltatásait”. A helyzet folyamatosan romlani fog.
    A túlélő készletetekbe rendszeresítsétek a szikét is.

  141. 146:
    Nem akarok vészmadárkodni, mert legkevésbé erre van szükséged, de az ország már a lassú összeomlás útját járja, és ez az út csak lefelé vezet. A helyettünk dolgozó, olcsó energia korszakának vége. Lásd a holnapi posztot.

  142. 139: Pzuj:

    Most mondhatnám, hogy a metodikát illetően a Levegő Munkacsoporttal vitatkozz, hiszen ők írták a tanulmányt, de ez övön aluli lenne, hiszen hivatkoztam rá.

    Oké, vegyük a te verziódat, legyen a felsorolt tételekből “csak” az 1000+460+360 milliárd legyen a potenciálisan megspórolható összeg. Egyébként a versenyelőnyből származó hátrányokat szerintem (ha nem is akkora súllyal, ahogy a tanulmányban szerepelt) azért be lehetne venni, hiszen itt pontosan arról van szó, hogy az állam az ország gazdaságára és társadalmára káros jelenségeket adóztatja, így azok valószínűségét csökkenti, ugyanakkor ebből az adóbevételből támogatja az előnyös jelenségeket. Itt a versenyelőny szerepe az adóztatás szempontjából jelentős.

    De ismétlem, maradjunk meg az 1820 milliárdnál.

    Ez még mindig irtózatos összeg. Ha hozzáveszed, hogy mi magunk, állampolgárok évente 3.500.000×850.000=2800 milliárdot szórunk ki az ablakon ugyanerre, a kettő együtt már 4620 milliárd.

    Gondold végig, mi lenne akkor, ha mondjuk 5 éven belül meg tudnánk spórolni ennek a pénznek csak mondjuk az 50%-át! Az 2310 milliárd évente. Jelenleg azon megy a huzavona az EU-val, hogy lehet-e 500 milliárdnál nagyobb a költségvetési hiányunk. Ez annál NÉGYSZER nagyobb összeg. Még a jelenlegi költségvetési hiányt levonva belőle is azt jelentené ez, hogy évente 1800 milliárddal tudnánk csökkenteni az államadósságot. 15 év alatt vissza tudnánk fizetni minden fillér államadósságot, sőt valószínűleg még hamarabb, hiszen a törlesztett tőkével csökkennének a kamatkiadásaink is.

    Miután pedig törlesztettünk, ott lenne 2310 + 1200 (mert ugye kamatszolgálat már nincs), vagyis 3510 milliárd forint évente, amit elkölthetnénk hasznos dolgokra. Ez RENGETEG pénz. Végrehajthatnánk belőle a saját zöld technológiai forradalmunkat. Újraépíthetnénk a magyar gazdaságot. A perspektíváink rengeteget szélesednének.

    És ehhez csak annyira lenne szükségünk, hogy egy káros szokástól (a robbanómotoros autóközlekedéstől) megszabaduljunk. Kb. olyan, mintha letennéd a cigarettát. Egy döntés kérdése.

    És korántsem jelentené azt, hogy a mobilitásunkból bármit is veszítenünk kellene. Korábban belinkeltem a velomobilokat. Gondold el, mi történne, ha 5 év alatt az országban lévő 3.500.000 személygépjárművet lecserélnénk elektromos velomobilokra. Itt egy jó példa:

    https://sites.google.com/site/agendafietser/Home/ewaw

    Ez egy olyan velomobil, amiben a pedálos hajtás mellett van egy 250 wattos elektromos motor és egy 3 kg-os akkumulátor. A velomobil alap önsúlya 25 kg, ezzel a módosítással ez 31 kg-ra nő. A nagyobb teljesítményű verzióba került egy erősebb (350 wattos) motor, és két tovább akkumulátor. Ennek a mobilnak a hatótávolsága kb. 100 wattos tekerés mellett 480 km (anélkül 160 km), 60 km/h sebesség mellett. 100 km megtételéhez összesen 0,5 kwh energiára van szüksége. Átlagos (évi 15.000 km-es) használat mellett ez EGYETLEN négyzetméter napelem által megtermelt energia!!!

    Az éves fenntartási költsége ennek az autónak szinte 0 ft. A teljes súlya utassal és csomagokkal együtt is maximum 130-140 kg, az utat gyakorlatilag nem nyomja. Kisebb sebességgel halad, így jóval vékonyabb, olcsóbb utak is elegendőek, ráadásul negyedakkora helyet foglal, kisebb infrastruktúra- és útigénye van. A kisebb sebesség és tömeg miatt a mozgási energiája jóval kisebb, így balesetek esetén sokkal kisebb a személyi sérülés esélye, főleg megfelelő tervezés esetén.

    Magyarországon semmi sem akadályozná meg azt, hogy egy ilyen járművekből álló flottát építsünk ki, és ezzel oldjuk meg a személyközlekedést. Van egy BMI-nk, aminek a közlekedésmérnöki kara könnyedén tudna ilyeneket tervezni, vagy még ennél jobb, olcsóbb modelleket is. 25 kg műanyagot és epoxi-gyantát bármikor meg tudunk termelni otthon, az utolsó szögig honi alkatrészekből tudnánk gyártani. Károsanyag-kibocsátás nincs. Zajszennyezés nincs. Üzemanyag-fogyasztás, orosz gázolajtól való függés nincs. Megfelelő tervezésnél 40-50 évet is fut egy jármű apróbb karbantartásokkal.

    Jelen pillanatban egy ilyen jármű 5000 euróba kerül. Az most kb. 1.500.000 forint. Mennyibe lenne 1.750.000 autó lecserélése?

    2625 milliárd forintba. Vagyis EGY ÉV ALATT visszaspórolhatnánk az 50%-os átállás költségeit. EGYETLEN ÉV ALATT. De magyar találékonysággal, innovációval és tömeggyártással valószínűleg jóval a belga 5000 eurós ár alatt tudnánk őket gyártani. És utána minden egyes évben nyernénk vele 2310 milliárdot. És akkor nem mondtunk le a teljes szgk-állományról, csak a feléről. Okos taktikával el tudnánk dönteni, hogy kinél indokolt egy robbanómotoros gépjármű, és kinél lehet velomobil. A tranzit kamionforgalom pedig menjen vasúttal, úgy a MÁV sem lesz veszteséges. A tranzit kifizetné ezt, mert még mindig jobban megérné nekik Magyarországon keresztül menni, még ha a MÁV-val drágább is lenne ez (nem lenne drágább egyébként).

    Ehhez azonban összehangolt akcióra lenne szükség, mint a lakosság, mint a kormány részéről. Gyakorlatilag hadigazdálkodásra. Ezt elfelejthetjük, és nemcsak a kormány hozzáállása miatt, hanem legalább akkora mértékben azért is, mert a magyarok 95%-a nem ülne bele egy ilyen velomobilba. Rangon alulinak érezné. Pedig egyértelműen CSAK ez lehet a jövő.

  143. 140: tücsöktávlat:

    A lényegi részeket illetően egyetértünk, sőt, több a közös az álláspontjainkban, mint gondolnád.

    “Bokros elodázta a problémákat, még nagyobb szarkupacot felhalmozva ezzel.”

    Bokrosnak jelentős hátszele volt a külföldi tőke beáramlásával, meg a forint csúszó leértékelésével, ebben egyetértettünk. De szerintem azt mindenképpen helyesen ítélte meg, hogy csak a költségvetés kiadási oldalának csökkentésével van esélyünk bármilyen előrelépésre is. Nézd meg Matolcsyt. Ő ugye azt az utat választotta, hogy adót emel, így csökkent hiányt, méghozzá olyan adónemeket akart emelni, amiket nem a “zemberek” fizetnek meg. És mi lett ebből?

    A gazdasági növekedést agyonvágták az új adónemek, így mi recesszióban vagyunk, annak ellenére, hogy számos volt poszt-szocialista ország a válság utáni sokkból magához térve már képes volt növekedni. A “zemberek” ugyanúgy fizethetnek, mert a gazdaság szereplői (főleg a multik) gond nélkül áthárították az új adónemeket, vagyis a fizetések vásárlóértéke csökkent, így csökkent a kereslet is (ez a fő oka a recessziónak). A hiány pedig csak nem akar elég kicsi lenni, hiába a GDP már 9%-át kitevő megszorítások.

    Summa summarum: elértük a magyar társadalom adóztatásának a felső korlátját. Ennél többet lenyúzni a magyar gazdaságról már nem lehet. A multi pedig nem fog fizetni, mert ha valaki fizettetni akarna velük, akkor elmennének innen egy pillanat alatt. Ez egyébként már most is zajlik (40 milliárdos tőkekivonás a bankszektorból).

    Ilyen helyzetben CSAK az lehet a megoldás, ha a költségvetés kiadási oldalát csökkentjük. Bokros ezt az egyet szerintem mindenképpen jól látta. A forint csúszó leértékelése pedig szerintem most is egy lehetőség lenne, ha végre belátnánk, hogy Magyarország soha a büdös életben nem fog tudni megfelelni a maastrichti kritériumoknak, ugyanis mire végre megfelelnénk, addigra az eurózóna szét fog hullani. Hagyni kell a forint erősítését a francba. Igen, ezzel beteszel az importnak (ami nem is baj), és kitolsz a devizahitelesekkel, de ez még mindig jobb, mint a jelenlegi folyamatos széthullás.

    “Hatalmas tévedésben vagy a GDP-vel kapcsolatban, ugyanis hiába lenne most 5%-os növekedés, ha azt teljes egészében repatriálják.”

    Ebben is egyetértettünk. Jelen gazdasági szerkezetben a külföldi tőke nekünk nem jó. A GDP növekedése pedig szintén nem feltétlenül jó, ha nem minket erősít. Az egész gondolatmenetemnek, ha megnézed, PONT az volt az alapja, hogy azért szorulunk rá külföldi tőkére, mert nincs saját tőkénk, mivel azt elfogyasztottuk, gazdasági haszonnal nem járó árukra és szolgáltatásokra. Ez a fő probléma. Vagyis a magyar gazdaságnak tőkét kellene gyűjtenie. Ehhez viszont megint az kellene, hogy a költségvetés ne ilyen irtózatos összegeket vonjon el a termelő gazdaságtól.

    “Jelenlegi adósságunk, ami legalább a 70-es évekig visszavezethető, nem túlfogyasztásból keletkezett, hanem a reálgazdaságtól független pénzügyi műveletekből, ezt sem árt figyelembe venni, ha az államadósság ellen akar valaki küzdeni.”

    Másképp látom. Ha megnézed, azok a fogyasztási cikkek, amik ma ilyen horribilis pénzeket szivattyúznak ki a gazdaságból (ÉLÜKÖN az autózással, de pl. a háztartási elektronikát, ill. újabban az okostelefonokat is említhetnénk) PONT a hetvenes évektől kezdve kezdtük tömegesen vásárolgatni. Szintén a hetvenes évektől kezdve erősödik az állam szociális támogató szerepe is, és ez már a szocializmus idejében is kirívóan nagy összegekre rúgott még a többi szocialista állammal összehasonlítva is. Már többször mondtam, de nem lehet elégszer elmondani: 1970-ben még csak 700.000 szgk volt, ma 3.500.000 van. De ugyanezt elmondhatnánk a színes televíziókról, a mosógépekről, a DVD-lejátszórók, a mobiltelefonokról (csak az a 90-es évektől kezdve indult), stb. stb. Ezek közül EGYET SEM gyártunk itthon, mind külföldről jön és kifelé szivattyúzza a pénzt. A párhuzam és az ok-okozati összefüggés csak éppen ki nem veri a szemünket. Csak ezt rettentően nehéz beláttatni a fogyasztókkal, hiszen sokkal népszerűbb az az elképzelés, hogy “Magyarországot Fekete János adósította el, így mi nem tehetünk semmiről”. A legnagyobb baj ezzel az, hogy így nem is fog változni semmi.

    “Viszont attól tartok, hogy ez a világ bármely pontján túl nagy szellemi kihívás lenne a társadalomnak, és az a fajta összehangolt, tudatos cselekvés, amit szívesen látnál, véleményem szerint nem létezik.”

    95%-ig egyetértek. Az 5% a remény, ami mindig utoljára hal meg. De Tibor bával szerintem 100%-os az összhang e tekintetben.

    “És akkor még az elmúl minimum 22 év kormányainak összehangolt, tudatos rombolását számításba sem vettük, amire számos bizonyítékunk van.”

    Ez már rengetegszer volt téma itt a blogon, de nem tudom megállni, hogy most újra be ne linkeljem:

    http://millercenter.org/scripps/archive/speeches/detail/3398

    Ha már ismered, akkor elnézést. Ha még nem, hallgasd végig. Olvasd el a szöveget. Ízlelgesd. Ez a színtiszta igazság, ami politikus száját utoljára kb. 35 éve hagyta el. Azóta csak bullshit van.

    Az, amit most átélünk, előre látható, tudható, kiszámítható volt. Az összefogást nem most, hanem 35 évvel ezelőtt kellett volna elkezdeni, de még most se lenne késő. Viszont minden évvel egyre nehezebb lesz.

    Mi Carter politikai életének tanulsága? Az, hogy ELBUKOTT. Reagan megnyerte a választásokat 1981-ben, és pontosan azzal, hogy mindent a visszájára csinált, amit Carter elkezdett. Reagan mind a mai napig az USA történelmének legnépszerűbb elnöke, Carterről Obama kihívója, Romney egyik választási beszédében idén csak annyit mondott, hogy “az USA történelmében két elnök volt, akiről elmondhatjuk, hogy a mandátuma végére rosszabbul éltünk, mint az elején, az egyik Carter, a másik Obama.”. A demokratikus Amerikában az embereknek egyszerűen nem tetszett a kevésbé kényelmes, de kiszámítható és biztos, fenntartható jövő.

    Magyarországon ugyanez történt, csak nekünk nem volt Carterünk. Nekünk egy Gyurcsány jutott az elkúrtukkal. 35 év után a politikusok ugyanezeket a dolgokat már KI SE MERIK MONDANI a nagyközönség előtt, mert tudják, hogy ez egyenlő a politikai öngyilkossággal. Évtizedek alatt kiöltük az őszinteséget és a rátermettséget a politikából, mindenki csak a túlélésre játszik. És erről MI, VÁLASZTÓK tehetünk elsősorban, nem ők. Mindig a könnyebb megoldást kínáló gerinctelen férget választottuk. A megélhetési politikust Cincinnatus helyett.

    “Minden jó javaslat egészen addig az utolsó pontig tökéletesen működik, amíg nem szembesülünk az emberi hülyeséggel.”

    Teljesen igazad van, de ragaszkodom az 5%-omhoz. Túl fiatal vagyok még a 100%-hoz. Majd 30 év múlva “eszemhez térek”. Talán.

  144. 142: Curix:

    “Jancsika már sajnos súrolja Kertész szintjét, csak másképp adja ezt itt elő. (röfögő, moslékzabáló, semmirekellő nemzet vagyunk)”

    Curix… és szerinted még én vagyok demagóg?????

    Hol mondtam én ilyeneket, drága felebarátom?

    Arról meg nem tehetek, hogy bár nem vagy képes tényekkel és számokkal érvelni, ennek ellenére kitartasz a totálisan megalapozatlan hülyeségeid mellett.

  145. 146: Gorgon:

    “A bérem egy része adó. Egy másik hányada a munkavégzést kell hogy elősegítse. Töredékét kapom meg annak a pénznek, ami a munkám után megilletne.”

    Ide még egy gondolat, ami mostanában “sokat bánt engemet” (Petőfi után).

    Szóval ugye volt már szó az adóékről, meg arról is, hogy az állami elvonás nem áll meg ennél. Ha a fogyasztási adókat is belevesszük a képbe (meg mind az összesen 1500 különböző adónemet), akkor Magyarországon ma a munkabérednek kb. 80%-át állambácsi így vagy úgy, de besíbolja tőled.

    És mostanában sokat gondolkodom azon: mért keresnek a németek többet?

    Nos, első sorban azért, mert náluk ez az elvonás csak 60%-os. 20% nem sok, mondhatnánk – DE! Ez pontosan azt jelenti, hogy a németeknél KÉTSZER ANNYI pénz marad meg alapból, mint nálunk (20% helyett 40%). Vagyis még nem dolgoztak többet, nem dolgoztak hatékonyabban (nem voltak termelékenyebbek), de MÁRIS kétszer annyi bért kapnak, egyszerűen azért, mert az ő államuk nem szopatja szét őket.

    Ha ehhez még hozzávesszük, hogy jóval több tőkéjük van, így jóval magasabb hozzáadott értékű foglalkoztatást tudnak művelni (a szemét melót meg idedobják nekünk), akkor máris értjük, mért keres az átlag német reálértékben 4-5-ször annyit, mint az átlag magyar.

  146. 153. Jancsika

    “Ha ehhez még hozzávesszük, hogy jóval több tőkéjük van…”

    Hej, ha nem hagytuk volna hogy elkótyavetyéljék a nemzeti vagyont liberalizáció, dereguláció, és privatizáció álnéven, akkor most valamivel nagyobb tőkénk lehetne.

    Viszont akkor nem lenne olyan “vonzó” az alacsony munkabér.

    Mert ugye, a németeknak abból (is) van a nagy mellénye, hogy a Mercedes, meg az Audi árát a német melós fizetéséhez szabják, és szépen zsebreteszik a fizetéskülönbséget a különböző országok (gyarmatok) gyáraiból. Végülis a németek befejezték azt amit 60 éve abbahagytak… csak most nem Hitler vezeti őket, hanem …. más.

  147. Nem értem, miért szidjátok az autózást. Hiszen Hayek megmondta, hogy a piac mindent beszabályoz, hát tessék, a piac beszabályozta: jelenleg olcsóbb autóval közlekedni, mint tömegközlekedéssel. Nem akarunk mindenbe beleavatkozó, gondoskodó államot, hogy az adónkat a piac szent rendszerébe beleavatkozva elherdálja, mindenféle gazdasági érdektelen szempontból, mint például a környezetvédelem, ugye?

    Lehet vitatkozni! 🙂

  148. 155: hargi:

    “Lehet vitatkozni!”

    Velem ugyan nem, én nem vagyok austrian.

  149. Akkor tőled azt kérdezem, hogy szerinted, ha csakis megtérülő (crash course megfogalmazása szerint “self-liquidating”)beruházásokra lehetne hitelt felvenni, fogyasztásra nem, akkor maradhatna-e a kamat? (elvileg, ha nagyobb “valós” kézzelfogható értéket hozok létre, mint a hitel kamata, akkor a kamat által létrehozott pénznek megvan a fedezete)

  150. 157: Jó a kérdés. A válasz az, hogy globálisan semmiképpen. Ugyanis a self-liquidating hitelezés is feltételezi, hogy holnap többet fogunk tudni termelni, mint ma – legalábbis akkor mindenképpen, ha a pénznek VALÓS értéket akarunk tulajdonítani – hiszen ha a pénz összértéke a kamatok miatt folyamatosan nő, akkor a pénz által reprezentált gazdasági összteljesítménynek is növekednie kell. Ez a 21. században már fizikai képtelenség.

    A globális pénzrendszer tehát működésképtelen, ugyanis a működésének egyik alapelve (az exponenciális növekedés) fizikai törvényszerűségekbe ütközik. Ebben azt hiszem, valamennyien egyetérthetünk.

    A probléma azonban, hogy a globális pénzrendszer ENNEK ELLENÉRE ma még itt van, a szabályai még érvényesek, és a világon hatalmas kiterjedésű intézményrendszerek (establishment, ha úgy tetszik) ügyködnek, hogy a szabályait mindenkivel betartassák. Ha Magyarországon a világgazdaság részei akarunk maradni (vagyis nem akarunk úgy járni, mint Észak-Korea), akkor ezeket a szabályokat most még be kell tartani. Igen, a rendszer előbb vagy utóbb össze fog omlani, de senki sem tudja, hogy mikor, és az sem teljesen világos, hogy mi lesz majd helyette.

    Voltaképpen tehát arról van szó, hogy addig játsszuk a zenélő székek játékát, amíg mindenki seggre nem tottyan – de addig még játsszuk tovább. Ha pedig nem akarsz ebben a játékban már most alulmaradni, akkor bizony táncolni kell, amikor a zene szól.

  151. 151. Jancsika

    Még egy Lóránt Károly összefoglalóval hozzájárulnék a vitához, valamint ajánlom mindenkinek a figyelmébe a rendszerváltás környékén írt könyvét. Már ajánlottam itt, ha jól emlékszem adósság a címe. Ott körbejárják a petrodollár kölcsönöket és az árfolyamveszteségeket, melyek végül adósságcsapdához vezettek.
    http://www.scribd.com/doc/19214355/Lorant-Karoly-A-Magyarorszag-eladosodasaval-kapcsolatos-legfontosabb-tudnivalok

  152. 146!
    “Amúgy lemaradtam az említett gyerkőcös poszt-ról. Mi is volt ott? Adj egy irányt, ha lehet.”

    jajj még csak az hiányzik ,hogy Te is ledúlj.. 😀

    158!
    Tehát akkor sokkal több pénz van forgalomban a világon(és egyre több),mint amennyi erőforrással rendelkezik a világ,vagy amennyit még ki lehet termelni..Az erőforrások csökkennek,a pénz mennyisége növekszik..A többit megértettem… Hát ez a hozzászólás(158) végszónak is beillik.. 🙁
    154!
    “Mert ugye, a németeknak abból (is) van a nagy mellénye, hogy a Mercedes, meg az Audi árát a német melós fizetéséhez szabják, és szépen zsebreteszik a fizetéskülönbséget a különböző országok (gyarmatok) gyáraiból. Végülis a németek befejezték azt amit 60 éve abbahagytak… csak most nem Hitler vezeti őket, hanem …. más.”

    Ezt én is így gondolom,de már le se merem írni,mert kapok olyat hogy nem teszem zsebre..Inkább táncolok tovább még szól a zene.. 🙂

  153. 159:

    Tücsöktávlat szerintem ezt feleslegesen linkelted be, legalább is Jancsikának.
    Ő kőkeményen kitart a saját hülyesége mellett. A profizmusa abban rejlik, hogy még számokat is hoz hozzá, mindig olyat, ami az ő gondolatmenetét alátámasztja.

    idézet a linkedből:

    “Ekkor jött a Bokros-csomagként emlegetett stabilizációs program. A stabilizációs programmal – jelentős életszínvonal-csökkenés mellett– sikerült ugyan elkerülni a fizetésképtelenséget, de ennek az ára az volt, hogy a külfölddel szembeni összes tartozás igen gyorsan elkezdett növevekedni A nyugat-európait messze meghaladdó reálkamatok vonzották a portfólióbefektetéseket,a nagyarányú, külföldiek felé irányuló magánosítás (például a villamosenergia-ipar privatizációja) pedig vonzotta a működő tőkét.”

    Éljen Bokrosi igaz Jancsika? Nyugodtan tekerd ki ezt is saját észjárásod szerint, és juss el innen is az autókázás káros hatásaihoz… és ahhoz, hogy az a hülye magyar devizahitelt vett fel 🙂

  154. 161:
    Általában az emberek meggyőződésük szerint hozzák meg a döntéseiket. Aztán pedig vitában védik az álláspontjukat. Így adódik, hogy aki nem vett fel hitelt, az esküszik az ésszerűségére. Aki vett fel hitelt az pedig? Nem fogja beismerni, hogy meggondolatlan volt, hanem keres bűnbakot, és talál. A hitel felvevőt lehülyézni nem sportszerű, Jancsika nem is ragadtatta el magát. Viszont megnyugtatlak, amikor én kiálltam a hitel felvétel ellen, engem is lehülyéztek olyan helyen, ahol ez egyáltalán nem volt dicsőség.

  155. 162:

    Tibor bá én vettem fel hitelt az észszerűség keretein belül. Már lejárt évek óta.
    Én sem veszek fel többé soha, de azért azt had tegyem hozzá, hogy eme döntésemhez nagyban hozzájárul jelen gazdasági helyzetünk, és az is, hogy közben az interneten tudtam informálódni.

    Az új posztodban nagyon jól leírtad azt hiszem a 11-esben, hogy mi a baj a beáramló működő tőkével.
    Hát itt pont ezt idéztem, és Jancsika ezt az embert élteti… no comment.

  156. 159: tücsöktávlat:

    Nagyon jó az írás, elolvastam, nagyon tetszett. Néhány dologgal azért kiegészíteném, ha nem gond.

    Ugye a cikk szerint a magyar eladósodásnak három szakasza volt:

    1. 1973-ig a helyzet az volt, hogy bár a magyar gazdaság export-import egyenlege negatív volt, de a szocialista országok anyagi segítségével sikerült elkerülni a fizetésképtelenséget (Kínát említi a cikk egyszer 20, egyszer 200 millió dollárral).

    2. 1973-ban azonban beütött az olajválság, és a magyar gazdaság növekedési ütemének fenntartására a magyar közgazdászok végül úgy döntöttek (élénk vita után), hogy hitelt vesznek fel, így tartható volt az 5-6%-os gazdasági növekedés, nem kellett 3-4%-ra mérsékelni. Sajnos azonban a 80-as évek elején újabb kedvezőtlen világgazdasági változások jöttek, így végül mégis kénytelenek voltak lejjebb adni a gazdaság növekedési üteméből, de az adósság növekedését így sem sikerült mérsékelni – 1989-re 1,8%-ra csökkent a növekedés, de az adósság folyamatosan nőtt. Megemlíti a cikk, hogy bár összesen 1,2 milliárd dollárt vontunk be, a korszak végére 20 milliárd volt a bruttó adósság, mert a kamatok ennyivel növelték azt.

    3. A rendszerváltás után eleinte a külföldi tőke bevonásával sikerült csökkenteni a GDP-arányos államadósságot, azonban itt egy újabb tényező bontakozott ki: 2003 után az eladósodás növekedésében nem a negatív export-import egyenleg, hanem a tőke folyamatos profitkivonása kezdett el dominálni. Említi még a cikk, hogy 1997-től kezdődően egy duális gazdaság kezdett el kibontakozni: míg a magyar tulajdonú vállalkozások export-import egyenlege erősen negatív, addig a külföldi tulajdonúaké erősen pozitív: vagyis míg a magyar vállalkozások pénzt vesztenek a külföld felé, addig a külföldi tulajdonúak nyernek.

    Van egy bekezdés, amit különösen fontosnak tartanék kiemelni a cikkből:

    “A következő variánsoknál azt vizsgáltuk, hogy 3-4%-os évi gazdasági növekedés mellett milyen mértékben kell javítanunk az áruk és szolgáltatások egyenlegét ahhoz, hogy a GDP-hez mért eladósodási tendencia 2020-ig a jelenlegi szinten stabilizálódjon, vagy valamivel az alatt maradjon. A számítások szerint ennek eléréséhez az éves külkereskedelmi mérlegben (szolgáltatásokkal együtt) legalább 6 milliárd dolláros javulásra lenne szükség a jelenlegihez képest. Ilyen mértékű javulás azonban nem reális, különösen, ha az egyre növekvő energiaárakra gondolunk, illetve ha megpróbáljuk az aktívum elérését segítő konkrét gazdasági szektorokat megnevezni.”

    Én azért mégiscsak megpróbálkoznék egy megoldás felvetésével.

    Magyarországon 2011-ben összesen 2,959 milliárd liter üzemanyag fogyott. A Magyarországon forgalmazott üzemanyagoknak a túlnyomó részét (95%-át) a MOL finomítja le, külföldről importált kőolajból (5%-ot az ÖMV, mivel egyedül nekik van olyan finomítójuk – a schwechati – ami megfelel a magyarországi törvényes előírásoknak).

    Mennyivel rontja az export-import egyenlegünket évi 2,959 milliárd liter üzemanyag?

    Az üzemanyag finomításánál az alapanyagként felhasznált nyersolaj volumenének kb. 24-35%-a lesz a késztermék. Tegyük fel, hogy a MOL jó hatékonysággal dolgozik, és 30%-nyi készterméket tud kinyerni a felhasznált nyersolajból. Ez azt jelenti, hogy a 2,959 milliárd liter üzemanyaghoz a MOL-nak évente be kell szereznie 2,959/30×100=9,863 milliárd liter nyersolajat. Egy barrel 159 liter, az 62.033.542 barrel kőolaj. A nyersolaj árára most a WTI Crude Oil, ill. a Brent Crude Oil indexeket szokták használni, 1 barrel nyersolaj az elmúlt 1 évben a két index átlaga alapján olyan 100 dollár ár körül mozogott.

    Tehát 2011-ben a MOL az éves üzemanyag-fogyasztásunk fedezésére kénytelen volt kb. 6,2 milliárd dollárral rontani az export-import egyenlegünket. Ez persze nem 100%-ig a rossz magyar fogyasztási szokások számlájára írható, hiszen a tranzit forgalom is vásárol itt üzemanyagot (ami összességében javítja az export-import egyenleget, hiszen a késztermék kivitele már az export oldalon jelentkezik), illetve a termelő gazdaság is fogyaszt üzemanyagot, ami szintén javítja az export-import szaldót.

    A külföldi tőke vonatkozásában gyakorlatilag végig egyetértettünk. A külföldi tőke folyamatosan pénzt húz ki Magyarországról. Ezt a hatást mérsékelni kell, a legjobb lenne teljesen megszüntetni. Ezt azonban csak úgy fogjuk tudni elérni, ha helyette a magyar tőkét hozzuk helyzetbe, vagyis el kell érni, hogy a magyar vállalkozások ne legyenek a magas adók miatt ellehetetlenítve, illetve el kell érni, hogy Magyarországon tőkét tudjunk felhalmozni, amiből a vállalkozások működni tudnak. Mindkettő csak úgy érhető el, ha a központi költségvetés kiadási oldalát csökkentjük.

    A 6 milliárd dollár évente úgy nem lenne lehetetlen, ha mondjuk a felét (3,1 milliárdot) megspórolnánk az üzemanyagon, a másik felét pedig azon, hogy csökkentve a magyar vállalkozások adóját, azok nem rontanák, hanem adott esetben javítanák a külkereskedelmi egyenleget (a cikk adatai szerint 2005-ben pl. évente 10 milliárd dollárt veszítettünk a túlnyomórészt magyar tulajdonú vállalkozások gazdasági tevékenységein, a 3 milliárd innen tehát nem irreális elvárás).

  157. 111 Gorgon!
    Valószínüleg a fűtésedet érdemesebb lenne cserép vagy tömeg kályhára alapoznod.Töredékébe kerül mind a kialakítása mind az üzemeltetése.Ráadásul messze magasan a leginkább geddon tűrő.
    A fa ára egyébként max. a fele a gáznak.Ha érdekelnek konkrétumok
    pl 100nm-re kályha kb.350 000 komplett éves üzemeltetési kőltség 50-100000ft.Ezt tapasztalatból mondom.Ha kérdésed van Tibor bá-n
    keresztül írj!

  158. 165:

    A tömegkályha nekem is szimpi volt, illetve a cserép is bejönne, de.
    Ahova kerülne, oda nem lehet akkora súlyt helyezni, mint amekkora ezeknek a jószágoknak van.
    Valószínű, hogy ötvözni fogom a kendallóbetétet acserépkályhás megoldással.
    Fogom a vízteres kandallót, körbehúzom samottal, adok neki egy kis külső réteget, oszt jónapot. Természetesen lábazattal, meg hasonlókkal, de nem többszáz kilós súly felhasználásával.
    Sőt, mostanság láttam olyan lábon álló kész vízteres kandallót, amivel nem kell ilyeneket sem csinálni, egyszerűen fogom, bekötöm kéménybe és már gyújthatok is be.
    Az etázsfűtés már össze tudom magamnak rakni ha kell a két radiátorral, úgyhogy nem lenne gond. Csak a család ellenkezik még picit.
    De majd belátják, hogy ez egy jó dolog lenne 🙂

    A fa és a gáz árával vitatkoznék.
    Én 160 (+60) nm-t kell kifűtsek és nálam szinte egy árban vannak a fűtőanyagok. Mindamellett a fa mellett jobban meleg a kecó.
    Jelenleg vastag csöves vegyes és gázfűtésem van. Szivattyúval megyek, de tudja az etázst is, viszont akkor az alagsorban 0 körüli a cidri.:-)
    Ha azt nézem, hogy 250000-ért vettem fát és elég volt 1 évre úgy, hogy tényleg csak főzésre használtuk a gázt, nos hellyel közzel ott volnék, ahol most te 🙂
    Jah és még egy dolgot kifelejtettem, még 111-nél is.
    Jelenleg is van kandallóm 🙂
    Az előző kecótulajdonos kapta munkája cserében.
    Viszont sajna nem rendes kandalló, hanem egy díszpéldány. Körbe van ugyan rakva a béléstest samottal, de gyönyörűen körbeöntötték betonnal és az még leburkolták olyan mészkőutánzatú klingertéglával, ami egy jottányi meleget sem vesz fel, szigetel mint az állat. A kandalló párkányai valamilyen márványfajtából vannak, vagy gránitlapból nem tudom, de az is olyan hideg, mint a tundra télen. Szóval ha begyújtok a kandallóba, amíg tűz van, addig ontja magából előrefelé a meleget, de amint abbahagyom a tüzelés, nos onnantól rohamosan csökken a meleg.
    Viszont a kandalló rohadt jól néz ki és a párom nem akarja, hogy szétbombázzam.
    Tehát most azon megy a vita, hogy szépen kinéző lakásban fogyasszunk sok fát feleslegesen egy szint fűtéséért a 2,5 közül (az alagsort félnek számolom), vagy egy “csúnya, böhöm” öntvénykandallóval befűtsük a házat a most használt fa töredékével.
    (no, ebből azért sok mindenre lehet következtetni.)

  159. 166: Gorgon:

    Ha saját lakásban laknék, én két dolgot próbálnék ki mindenképpen: a rakétakályhát és a komposztkazánt. Van valamelyikőtöknek tapasztalata bármelyikről?

  160. Gorgon! Ha teheted akkor néz még utána a biotűztereknek is. Ilyet te is tudsz csinálni belső samatburkolással ha kicsit nagyobb a kandallóbetéted mert így tökéletesebb az égés viszont a füstöt érdemes hosszabb útra terelni mielőtt a kéményt fűtöd. A másik fontos pont a tűztereknél, hogy nem szabad 50-55 fokos víznél alacsonyabb hőmérsékletűt beleengedni akkor nem kormol. Könnyen megoldható egy kiskörrel ami hamar átmelegszik. Bővebben:
    http://www.tuz-mester.hu/kalyhatipusokaloldal.html

    Vagy még ezzel az orosz palival és a gázok szabad áramlásának az elvével kezdhetsz valamit ha komolyan gondolod:
    http://www.stove.ru/index.php?lng=1&rs=124

    Elnézést ha alkalmatlankodtam, remélem segít!

  161. 🙂

    Némi büszkeséggel tölt el, hogy ezek a dolgok már nem az újdonság erejével hatnak rám. A rocket stove-val kb. év elején futottam össze. A szalonnasütögetőm mellett van egy ilyenféle dolog, amit tárcsázáshoz használunk. Jobb mint a gázkörégő. Geddon esetén tökéletes lesz majd ha a szükség úgy hozza.
    Lakáson belüli használatán is gondolkodtam, de elég nagy hercehurcával járna.
    A kandallóknál a füst elvezetésre pedig a mostanában megjelent ötlet mozaikban van egy figyelemre méltó ötlet, megvalósítás, érdemes megnézni, akinek van kandalló.
    A bio-nak pedig utánanézek, köszönöm az info-t.
    És nem alkalmatlankodtál, sőt 🙂
    Jancsikához még annyit, a rakétakályhát én már próbáltam megvalósítani, de az első próbálkozásom költőien szólva füstbe ment terv volt 🙂
    Jövőre újra megpróbálom, mert most elég kevés volt iaz időm, hogy többször próbálkozzam, de jövőre újra rátesztelek a fater nyári konyhájában.
    Annyit azért el tudok mondani, hogy ha nem barkácsolsz köré “hőtároló részt”, akkor csak addig ad meleget, amíg fűtesz. Amúgy minimális anyagból irgalmatlan hőt csinál.
    Érdemes vele foglalkozni.
    Komposztkazán alatt nem tudom mit értesz.
    Én egy francia pacák próbálkozásait láttam a neten a komposzthalommal. Eszméletlen volt. Gázt, asszem metán-t fogott fel a komposztdombból és csővezetéket fektetett bele, amin keringettetett vizet. A gázzal fűtött, főzött, ilyenek, a víz meg durván 60 fokig felmelegedett, mire végigment a dombban lévő csőkigyóban. Ha eszembe jut a pacák neve, feldobom ide.

  162. Nekem idén kezd összejönni kis tapasztalatom egy nemlétező kályhatípussal kapcsolatban. Építettem egy sparhelt tömegkályhát. Jelenleg ezzel fűtöm a lakás 2/3 részét. A többit meg sehogy. Jónak és gazdaságosnak tűnik. A felső lapja egy régi sparhelt komplett leválasztott teteje. Ezen főzünk melegítünk. Gáz így nem nagyon fogy. A tűztér egy kibelezett hőtárolós elektromos kályha betonelemeiből van. Nem tudtam biztosra mennyire hőálló ez a beton, de jónak néz ki. A sütőtér, ahol ha nem sütünk a következő adag fát szárítom, egy régi gáztűzhely komplett sütő része. A külső palást normál kisméretű téglából épült és kb. akkora mint a normál sparhelt (kicsit magasabb). A dolog jónak tűnik, mert a felső öntöttvas lap miatt gyorsan felfűt, a téglatömeg miatt, viszont estétől reggelig 2-3 fokon belül tartja a lakást. A fafogyás 30-40%-al kevesebb mint a központi-fűtéses kazánomnál volt. Mivel a gázpalackokon is spórolok, így közel 50% lehet a megtakarítás. Ráadásul a sütőjében valami miatt finomabbak lesznek a dolgok. Az égés elég tökéletes, korom gyakorlatilag nincs. Ez részben a konstrukció hibáinak is betudható. Itt-ott reped, és az így több helyről is érkező szekunder levegő szépen táplálja a lángot. Majd tavasszal újrarakom, hátha sikerül jelentőset rontanom rajta. 🙂

  163. Én is eldicsekszem: tervrajz alapján tavaly építettem egy téglakályhát, 150x60x230 cm méretűt, két szobát fűt, 50+25 m2-eseket. Napi egy befűtéssel finom meleg van még reggelre is és kenyeret is tudok benne sütni! 4-5 db 80 cm rönk elég/nap, ha több a minusz akkor akácból.

  164. Én is eldicsekszem: tervrajz alapján tavaly építettem egy téglakályhát, 150x60x230 cm méretűt, két szobát fűt, 25+12,5 m2-eseket. Napi egy befűtéssel finom meleg van még reggelre is és kenyeret is tudok benne sütni! 4-5 db 80 cm rönk elég/nap, ha több a minusz akkor akácból.

  165. 172 Gergo 55

    Az idei tapasztalatok alapján, jövőre a kemencémet szeretném tömegkályhává alakítani. A kemence téglából épült. Még az előző tulajtól örököltem. Sajnos reped, füstöl, használhatatlan…igaz szép, és a kéménye is jó állapotú. Jobb helyen (középen) van fűtéstechnikailag, mint a mostani téglasparhelt. Arra gondoltam, építek a belsejébe egy samottbéléses tömegkályha szerűséget, és a kemencefal, és a kályha közötti teret kitöltöm valami hőtároló anyaggal (Homok,agyag,üvegtörmelék?). Szerinted ez kivitelezhető ötlet ? Esetleg hallottál valahol már valami hasonló megvalósult dologról ?

  166. 173 Technomuzsik
    A kemenbebence pont hu fórumán sok jó ember +tudás+tapasztalat gyűlt össze, a rajzot is ott találtam. Keress rá a gergo55-re, képek is vannak fenn.

  167. 173. Elég off a téma de nekem tapasztalatom is van ezekről meg építettem sparheltet is és kemencét is.
    Amit mondtál, nem fog sikerülni mert:
    -Lényeges a kemence belső formája a frisslevegő és a forró gázok áramlásának szempontjából.
    -Túl vastag lesz a fala, esetleg 2-3 nap mire átmelegszik és ha nem sikerül a kémény felé elzárni (a tűz leégése után) a meleg útját akkor abban az irányban nagy lesz a veszteséged.
    -A samotnak más a hőtágulása mint a téglának ezért továbbra is repedni fog.
    -A kemence már eleve harang alakú tömegkályha.

    Ezek szakmai problémák nem kis felelősséggel, szénmonoxid, hatásfok, és sikertelenség esetén bukod a ráfordított anyagokat és időt meg az asszony is kivág 🙂

    Ha mégis belevágsz akkor ajánlom hogy vedd figyelembe a gázok szabad áramlásának elvét, tele van vele a net. “Igor Kuznyecov”, “Lopez Labs”,meg ilyenekre keress rá és szörfölj a kályhás oldalakon naphosszat hónapokig. Nem egyszerű JÓ kályhát/kemencét építeni.

    Amit a legkönnyebben megtehetsz laikusként, tapaszd ki a belsejét jó agyagos-sós-pévás-sárral. Ez kitart 1-2 évig.

    Ha ez nem elég, és jól be akarsz durrantani mert szeretitek a meleget akkor a kemencéd nem fogja sokáig bírni. Régen nem éltek ilyen melegben az emberek, inkább dunna alá bújtak.

    A saját egyik régi kemencémet úgy csináltam meg, hogy belűlről készítettem fából zsalut a kemencebúb 1/3 magasságáig 3cm-re az eredeti faltól, és ezt a közt kiöntöttem samotpor és vízüveg keverékével. A magasabban lévő részeket meg egyszerűen kitapasztottam mint régen volt. Nyáron kiszáradt, az első begyujtásnál kiégett belőle a zsalu és, nos akkor vettem észre, hogy nem sikerült tökéletesen kiönteni viszont mostmár légkalapáccsal is nehéz lenne szétverni tehát így tüzelek… Meleg van és nem reped 🙂 (pedig megszegtem a hőtágulásos elveket mint utólag rájöttem)majd tavasszal újra öntöm, amúgy is van még ötletem és ki akarom önteni az alját is vízszintesre hogy ne akadjon meg a tepsi.
    Na, bocs ha nem volt érdekes de gondoltam megosztom ha már felvetettétek a témát.

  168. Akinek van lehetősége az inkább tömegkályhát építsen és tervezzen bele egy sütőrészt is így 2in1,kiegészítő főzésre,sütésre pedig ott a sparhelt régi jó találmány az.De a legjobb ha inkább a hőigényünket próbáljuk faragni már aki teheti mivel a legjobb spórolás ha nem használunk valamit 🙂

  169. Még azon gondolkozok, hogy a tanyán a konyhai sparheltet összekötöm a kemencével, magyarul kettős harangkályhává alakítom. Elvileg működhet és ha jól számolok meghaladja majd a 80%-os hatásfokot ami tiszteletreméltó lenne. Ha valakit érdekel elmesélhetem az ötletemet.

  170. 177
    Tesztet kérünk és utána ha jó az ötlet akkor átveszem:)

  171. Ez egy épített sparhelt, én csináltam. Tömör nagyméretű téglából van, a belsejében 26 méter rézcső van betekerve melegforrasztással toldva, ez illeszkedik a téglapalást belső oldalára. Belehelyeztem, belűlről zsalut csináltam és kiöntöttem samotpor/vízüveg keverékkel úgy hogy most az öntvény belsejében van a rézkígyó. Ki lett előtte számolva, hogy hány méter kígyó kell a padlófűtéshez. Ez azért jó, mert nem érintkezik közvetlenül a tűz a rézcsővel tehát nem hűti vissza az égést, kis késleltetéssel viszont kinyeri ugyanazt az energiát sőt még többet mert tökéletesebb az égés és magasabb hőfokot ér el amit a samot és a tégla eltárol. Nem megy ki a kéményen. Fektetett téglatest formájú a sparhelt, aminek a fele a tűztér a másikfelének az alján van a kéménybelépőnyílása, tehát harangkályha elv. A problémám, hogy a kilépő égéstermék még mindig elég nagy hőfokú tehát pazarol.
    Az ötlet, hogy a mostani kéménybelépőnyílásnál áttöröm a szobai kemence felé egyenesen a falat, így a kemencesutba jutok, onnan pedig bevezetem a füstöt a kemencébe ami egy második harangként fog üzemelni.
    Továbra is megmarad a lehetőség a sütésre, ha begyújtok a kemencébe külön. Az eredeti füstjáratot nem szüntetem meg, hanem egy pillangószeleppel elzárom, ha meleg a rendszer.
    Teszt leghamarabb nyár végén mert most ez adja a fürdővizet és a padlófűtést, úgy hogy mindennap begyújtok tavaszig.
    Az egészben az zavar, hogy szükség van keringetőszivattyúra a rézhurkok miatt. Ezt már ennél a rendszernél nem tudom kiküszöbölni, de készül a városi lakás oda már gravitációs megoldást tervezek 🙂

  172. @ Gorgon 169: “Jean Pain compost method” -ot írjátok be a kugliba… 🙂
    Német nyelvű riportfilm a néhaival, ráégetett angol felirattal.

    Agyaltam rajta, hogy feliratozom őket… 🙂 De lustaság – fél egészség. 😉

    Rakéta kályhát tavaly csináltam egyet a garázsba. 🙂 megértem, hogy “füstbe ment” 😀 El kell találni a méreteket… 1000 HUF-ba volt a hordó – szervízből, Buga doktor írta receptre 😛 -, agyag a folyó partjáról, homok és tégla volt apám kertjében. 🙂

    Legózni kell, és jó lesz.

    Más.
    Írjátok a fafűtést. Agyilag, ki, mennyire van képben: meddig lesz ‘Agyarországon fa…??! Nincs rá 5 tél… szerintem… :”-( És elfogy… :-\

  173. 180.agyilag nem csak fával lehet fűteni:) Aki meg képes tarvágni az erdőt az meg is érdemli,hogy megfagyjon.De egyébként ás egy gödröt magának ha már kiirtotta az erdőt és elvan 7-8 fokban.Vagy le kell költözni valami termálvizes részre a téli 3-4 hónapot át lehet lubickolni:)Vagy elvándorolsz görögországba…2 hét alatt vagy hamarább ott vagy bicajjal.

  174. Volt itt a gorogkaland pont comos hölgy… szeptember 21. óta nem posztolt a blogján… 😐 úgy lehet, netje sincs már… 🙁

    Röviden: hellász se fenékig tájfel… 😛

    Egyebet nem mondhatok… 😐

  175. Meg még egy, ami eszembe jutott… nem csak fával lehet fűteni…

    Ászokfalvy Ákos, egység sugarú ( R = 1 ) dél-magyarországi városka lakója rájött, hogy jobban jár, ha kidobja a Szaratov hűtőszekrényét, mivel vastag áram számlát generál neki… s inkább naponta lejár a tacskóba a 25 deka parizeréréért… a harmadik emeletről.
    Ezen R=1 lakosok mivel fognak fűteni…? Vagy ez a tömeg vajon csöndben éhen-fölfordul…? Egy-két cimborámmal már kötjük a fogadásokat, miként fognak – mekkora zajjal, csendben – éhen dögleni… valaki még esetleg akar fogadni??? >:-]

  176. 183 A betonbunkerban automata fegyverekkel felszerelve lényeges,hogy ki,hogy szeretne éhen halni?
    Egy panel árából már összelehet hozni valamit egy kis 50-60 négyzetméteres vasbeton épületet szép vastag acél ajtókkal meg ablakokkal aztán ha kész van körbeaknázod és beszórod döglött állatokkal.Sokféle bunkert tudsz építeni ha éppen ez a hobbid és van rá pénzed.

  177. Bocsánat a duplapostért de például itt egy jó kis gombapince feltéve ha még aktuális itt nem kell fűteni sem van hely is szóval 30millát megérhet:) :

    Hatvanban eladó egy 330 m összhosszúságú dupla táró óvóhely. A járat 5 m széles és 3 m magas boltozatos. A járatokat burkolatak és vasúti sínpárok vannak benne lefektetve. Több helyiséggel rendelkezik a járatrendszer. Korábban óvóhelynek és kórháznak volt berendezve. A járatokban a páratartalom 98% a hőmérséklet pedig állandó jelleggel 18 fok. Az óvóhelyhez egy 150 m2 területű előépület is tartozik. Az ingatlan ára 30 millió Ft.

  178. Miért írja hogy hatvanban, ha harmincban van??

  179. 186 Kell vagy nem ? Ha kell akkor neked 60-at is megér:)Majd közvetítek.

  180. Szörnyülködve olvasom (olvassuk Melikével) ezeket a házi barkácsolásokat.
    Szén-monoxid, fokozott légzárású ablakok, füstgáz-hőmérséklet, füstgáz-tömegáram, alaki-súrlódási ellenállások, kéménybélés, elméleti hatásfok, teljes épület kifűtés, fűtésrásegítés témaköröket…
    Hahó fiúk !
    Életveszély, kisgyerek, égési sérülések vagy valami nem számít ?!

  181. 174!
    Én is onnan tanulok.. 🙂
    188!
    Csak tudják mit csinálnak,ha meg nem ,majd kiderül.. 😉

  182. 188 nem kell túlparázni egyszerű szelekció…a világ nem mindig olyan bonyolult mint ahogy próbáljuk beállítani.egyébként úgy látom te ezekkel tisztában vagy és ha valóban aggódsz értük csinálj nekik pár modellt amit otthon barkácsolhatnak,vagy pár linket ahol van némi felvilágosítás.

  183. 191: iskolával és gyakorlattal ill. jogosultságokkal rendelkező szakembereket kell megkeresni. Ki minek nem mestere, annak hóhérja.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük