Tibor bá’ fordítása online
Mit jelent az El Niño a veszélyes éghajlati billenő pontok számára
Szerző: Jack Marley
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) megerősítette: az El Niño állapot beköszöntött, és várhatóan mérsékelt-erős lesz a következő másfél évben. Az El Niño (aminek teljes neve: El Niño Southern Oscillation vagy ENSO) a Föld éghajlati rendszerében egy természetes ingadozás forró szakasza, ami általában 1,5 – 2 évig tart.
Az idei év forrónak bizonyul. A széles körben elterjedt hőhullámok hozzájárultak az eddig legmelegebb júniushoz. Az Atlanti-óceán északkeleti részén a hőmérséklet 5°C fokkal melegebb a szokásos júniusi értéknél. Az Antarktisz körüli tengeri jég pedig 2,5 millió km2-el kisebb az évszak átlagánál.
Ez az El Niño esemény még csak most kezdődik, és így csak részben felelős a közelmúlt szélsőségeiért. De mivel a globális átlaghőmérséklet már idén is magas, az El Niño jövőre erősödése miatt 2024 a rekord legmelegebb évévé válhat. Az El Niño akár 0,2°C-kal is növelheti a globális átlag hőmérsékletet.
A WMO szerint most nagyon valószínű, hogy 2027-re a Föld hőmérséklete átmenetileg 1,5°C-kal meghaladja az iparosodás előtti átlagot. Ez az a hőmérsékleti határ, amelyre a világ vezetői a Párizsi Megállapodás aláírásakor ígérték meg, hogy igyekeznek korlátozni a hosszú távú felmelegedést. A tudósok azt jósolják, hogy ezen túlmenően az éghajlatváltozás hatásai gyorsan fokozódnak.
A tengerfelszín hőmérséklete a Csendes-óceánon megerősítette az El Niño június eleji érkezését.
Ezek a hatások magukban foglalhatják az éghajlati billenő pontok átlépését, az éghajlati rendszer önfenntartó változásait, amelyek pusztító változásokat léptetnek be a kritikus felmelegedési szintek túllépése után. Példa erre a nyugat-antarktiszi jégtakaró, amelynek visszafordíthatatlan elolvadása végül 3 méterrel növeli a globális tengerszint emelkedését.
A közelmúltbeli kutatások úgy ítélték meg, hogy ezek közül az éghajlati billenő pontok közül több valószínű 1,5 °C fölött áll, és még a jelenlegi 1,2 °C körüli felmelegedés mellett sem zárható ki. Tehát az El Niño által az elkövetkező években felturbózott globális hőrekord elérhető közelségbe hozhatja ezeket a billenési küszöböket.
A rövid távú szélsőséges hőség továbbra is destabilizálja az olyan rendszereket, mint a korallzátonyok és az Amazonas esőerdői. Néhány kisebb ökoszisztéma is megbillenhet, de valószínűleg nem haladja meg azt a több ezer kilométert, amely ahhoz szükséges, hogy az éghajlati fordulópontnak számítson. A tengeri jég visszahúzódása az Antarktisz-félsziget közelében azt sugallja, hogy a nyugat-antarktiszi jégtakaró egyes részeit is több meleg éri, ami még a jelenlegi felmelegedési szint mellett is megbillenhet. A legtöbb tudós azonban nem várja el, hogy a világ több éghajlati billenő pontot érjen el, ha az El Niño miatt a világ hőmérséklete rövid időre átlépi a 1,5 °C-ot.
A billenő pontok eredménye
Az éghajlati billenő pont küszöbére vonatkozó becsléseink azon alapulnak, hogy mi történne, ha a globális felmelegedés hosszú évekig ezen a szinten maradna. Tehát a becslések szerint 1,5 °C-ra rúgó billenési küszöböt csak akkor érik el, ha a globális átlaghőmérséklet körülbelül egy évtizedig nem lesz 1,5 °C.
A becslések szerint az egyes billenési pontok széles tartománya azt jelenti, hogy nem tudjuk pontosan megmondani, hogy mikor válik elkerülhetetlenné a billenés, csak azt, hogy az adott tartományon belüli felmelegedés minden töredékével a billenés valószínűbbé válik. Egyes rendszerek, például a jégtakarók, lassan reagálnak a globális felmelegedésre, és előfordulhat, hogy a feltételek néhány évtizedre átmenetileg meghaladhatják a kritikus küszöböt. Ez lehetőséget kínál arra, hogy a felmelegedés ismét alább kerüljön, mielőtt a rendszer garantáltan új állapotba kerülne.
Egyes kommentátorok attól tartanak, hogy a közelmúlt hőmérsékleti és tengeri jeges szélsőségei maguk is a billenő pontok közeledtének következményei lehetnek. Ennek oka az, hogy egyes összetett rendszerekről azt gondolják, hogy stressz alatt „villognak”, rövid időre új állapotba ugranak, majd vissza, mielőtt véglegesen felborulna. Még azt is felvetették, hogy a közelmúlt szélsőségei annak bizonyítékai lehetnek, hogy a billenés már folyamatban van.
A billenés előtti villódzás lehetséges, de az olyan rendszerekről, mint az antarktiszi tengeri jég vagy az óceáni áramlatok, nem ismert, hogy így viselkednének.
Az antarktiszi jég visszaveri a napfényt az űrbe, lehűti a Földet.
Ahelyett, hogy egy előre nem látható fordulópont közeledne, a hőmérséklet és a tengeri jég kiterjedésének drámai szélsőségeit leginkább a hosszú távú felmelegedés melletti természetes változékonyság magyarázza. Más szóval, a globális felmelegedés következtében gyorsan felfelé tolódó természetes tartományon belül helyezkednek el. A hajózásból származó napfény-visszaverő aeroszolok kibocsátása is meredeken csökkent 2020-ban az új szabályozással. Ezek megakadályozták a felmelegedés egy kis részét, amely most kezd újra megjelenni.
Az El Niño esemény során megdöntött hőmérsékleti rekordok a mögöttes globális felmelegedés tünete, és ez a hosszú távú felmelegedés az, amely végső soron klíma billenő pontokat vált ki, különösen, ha a globális átlag meghaladja az 1,5 °C-ot. Egy El Niño esemény segít destabilizálni bizonyos rendszereket, amelyek felborulhatnak, ha kisebbek, vagy gyorsan reagálnak.
Tehát nem valószínű, de nem lehetetlen, hogy ez az új El Niño esemény közvetlenül kiváltja az éghajlati billenő pontokat. Ehelyett az elkövetkező El Niño események és az ember által vezérelt globális felmelegedés továbbra is hőmérsékleti rekordokat döntenek meg, és a billenő pontok átlépésének esélye tovább növekszik a hosszú távú felmelegedés előrehaladtával.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Találó hasonlat: hullámvasút. A hosszú távú tipping-point már megvolt, a globális felmelegedés mindenképp végbemegy, akkor is ha az emberiség eltűnne és megszűnne a CO2 kibocsátás. Az hogy hol áll meg kérdés. Mivel a kibocsátás nő, nem csökken, így a hullámvasút nem lassul, hanem gyorsul, egyre jobban, a rendszer pedig egy idő után bekrepál. Mi meg kihalunk.
Az alábbiakban belinkelt cikk tudományos alapossággal megírt, számokban és grafikonokban bővelkedő hosszabb szöveg, amely azonban a lehető legegyszerűbben, viszonylag közérthető formában mutatja be a „zöld agenda” abszurditását. Az írás végén nagyon sok egyéb hivatkozási link is van, amelyek (most még!) mind működnek is.
Ahhoz, hogy a Földünkön a biológiai élet – s ezen belül természetesen az emberiséget is értve! – fenntarthatóságának a tekintetében pozitív változásokat lehessen eszközölni, a józan paraszti ész által is diktált megoldásokhoz kell nyúlni – fákat kell ültetni, alázattal hozzányúlni és használni a vizet annak természetes körforgásában és általában véve támogatni az életet minden tekintetben, ebbe nagyon sok minden beletartozik.
Ellenben azzal, amit az úgynevezett nyugati civilizáció művelt és művel jelenleg e kérdéskörben is. Ez ugyanis nem az életet támogatja, hanem a halált; nem, ez egy kicsit sem túlzás: ez maga a halál kultúrája. Melynek szerves része– sok egyéb mellett! – az aktív félelemkeltés a tömegekben és otromba hazudozás is.
Itt tehát a linkelt szöveg melynek a címe és az első pár sora így hangzik:
„Tévhitek a CO2-ről és a globális felmelegedésről”
„Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) lobbista szokása, hogy elferdíti a légköri CO2-re és annak az éghajlatra gyakorolt hatására vonatkozó adatokat.
Ez a cikk egy félrevezető nemzetközi kormányközi szakértői szervezet által elkövetett összes torzítással, szubjektivitással, politizálással és a tudományos tények figyelmen kívül hagyásával foglalkozik.“
https://vk.com/@pond_of_slime-zabluzhdeniya-o-co2-i-globalnom-poteplenii
Akit komolyan érdekel a klímaváltozás és a körülötte kialakult hisztéria témája, annak nagyon ajánlott a teljes szöveg tanulmányázása! A fordítóprogramok segítségével ez már lehetséges.
2 – Zsolt:
Fogjuk ezt úgy fel, hogy klíma tagadó vagy?
3.Tibor bá’: Szerintem Zsolt mindent csak az átverő összeesküvés alapvetéséből tud megközelíteni.
2. Zsolt
Én inkább hiszek az északabbra húzódó kártevőknek, a tengerekben északabbra úszkáló zsákmányállatok miatt éhendöglő halaknak, a korallzátonyok pusztulásának, a fogyatkozó gleccsereknek, a gyakoribb hőhullámoknak, a gyakoribb és erősebb tornádóknak, az enyhébb teleknek, a kukába dobható évszázados népi megfigyelések anullálásának, a Kilimandzsáró fogyatkozó hósapkájának, mint bármely tudományos igénnyel megírt munkának.
Egy fekete hattyú is semmissé teszi a melegedés cáfolatát, hát még több tucat fekete hattyú.
5 – Károly
Mindig is létezett olyan, hogy „ciklikusság”. Például a Föld mozgásában, a Nap tevékenységében, a Naprendszer bolygóinak a mozgásában és azok hatása a bolygónkra, sőt a galaxisunkban is léteznek ciklikus mozgások. Ezek nagyon is közvetlen vagy akár közvetett hatással vannak a Föld klímájára.
Emellett pedig létezik olyan, hogy az „ember káros tevékenysége a környezetre”. Ha egy pillanatra is azt feltételezted, hogy ez utóbbit tagadom, akkor azt nagyon rosszul feltételezted.
Viszont a kettő fent említett fogalom illetve fogalmi rendszer nem egy és ugyanaz!
Körülbelül ötödször írom le, de utoljára, mert aki megérti az megérti, aki meg nem, az úgy járt: vannak objektív folyamatok, amelyre az embernek illetve emberiségnek nulla a ráhatása. Másrészt vannak bizonyos hatalomirányítási eszközök, amelyek segítségével az emberek egy csoportja vagy csoportjai ezen objektív folyamatokat saját szubjektív céljaik elérésére használják ki (és ezt sem ma kezdték el).
Zsolt, azt erősen kétlem, hogy a klímára az embernek nulla hatása lenne. Arról viszont lehet beszélgetni, hogy az emberi kártételek listáján hányadik helyen szerepel, és hogy mik vannak előtte, amikkel többet és máshogyan kellene foglalkozni.
7 – Ábel
Ha kétled, akkor jól teszed! Mivel egy szóval sem állítottam soha, hogy az emberi tevékenységnek nulla a hatása a földi klímára. Attól mindenképpen nagyobb.
De ha úgy teszed fel a kérdést, hogy minek van nagyobb hatása az Föld klímájára: az emberiségnek vagy a naptevékenységnek? Esetleg a Nap és Föld egymáshoz viszonyított mozgásának és interakciójának? Akkor már teljesen más a leányzó fekvése, ugye?
Csak azt mondom, hogy mindent a maga helyén kell kezelni! Most nem ez folyik a világban, messzemenően nem.
7. Ábel
+1
6 ra vannak a objektiv körülmények a föld 3-4 milliárd év alatt produkált már emberi tevékenység nélkül is brutális éghajlati változásokat /hógólyó földtől a melegházi földig.
A élet egyébként is bele babrált már ebbe. Pl. a korai anaerob viszonyok ahogy változtak oxigénben dúsabb viszonyokká a élő szervezetek tevékenysége által durva éghajlati változásokat is indukált ez.
Amire sokan felhivják a figyelmet az az hogy a emberiség már sok „kihalást” produkált saját magának húsvét sziget egy ismert példa de pl. mezopotámiában /tigris gangesz völgye/ a indus mentén stb. komplett virágzó civilizációk tüntek már el aztán újak lettek helyettük emberi léptékkel mérve jóval később.
Feltehetően mikor a környezet helyben „észhez” tért.
A helyzet az hogy rovarvilág szintig a bioszféra valószinűleg jól tud alkalmazkodni a klima változáshoz.
Sokkal gyorsabb a mutációs ciklus a rovaroknál rovarokig érdemes megnézni hogy pl. a emlősökhöz képest más nagysegrendű utóddal is dolgoznak.
Tehát a bioszféra alapjai túlélik a klima változást is sokkal nagyobb határok közt mint a bonyolultabb szervezetek.
Talán a natgeon volt egy műsor amiben bemutatták hogy ha megfut a klima akkor kb. alaszkában lesznek szubtrópusi viszonyok /mint most floridában dél karolinában vagy dél kelet kinában.
8 – Zsolt:
–
A Föld nap körüli pályájának van három geometriai eleme, melyek mindegyike ciklikusan változik. Ezek:
–
1) A Föld nap körüli (ellipszis) pályájának excentricitása, ami a közel nulla és 0,07 érték között változik. Az excentricitás következménye, hogy a Nap és a Föld közti távolság két szélső érték (január 3. és július 4.) között, cca. 100.000 éves ciklusban változik. Jelenleg, a két szélső érték közti különbség 5.000.000 km. A január 3-án és július 4-én mért két insoláció (az egységnyi területre eső napsugár mennyiség) közti különbség jelenleg, 6%, amit 0, 017 excentricitás eredményez. A legnagyobb excentricitáskor (0,07) a két szélső értékhez tartozó insoláció közti különbség ekkor 25% körül lehet.
2) A Föld forgástengelyének dőlésszöge. Jelenleg ez a szög köztudottan 23,5 °, de ez 40. 000 éves ciklusidővel 22,1° és 24,5° között változik. Az évszakok változása ettől a dőlésszögtől függ. A mainál egy fokkal nagyobb dőlés az évszakokat szélsőségesebbé teszi, azaz melegebb nyarak, hidegebb telek lesznek.
–
3) Precesszió, vagyis a forgástengely merőleges kitérése, azaz a tavaszpont eltolódása, ami 20.000 éves ciklusidővel bír. Következménye, hogy míg az északi féltekén az évszakok közti különbség növekszik, addig a déli féltekén ez csökken és fordítva. Jelenleg az északi féltekén majdnem maximális az évszakok közti különbség.
–
Ezen geometriai elemek ciklusidejének 10.000 éves nagyságrendje az ok, amiért a jelenlegi globális felmelegedésben nincs szerepük.
11 – Tibor bá´
A Föld bolygó öt féle mozgást végez: kering a Nap körül, forog a saját, képzeletbeli tengelye körül, változtatja a földpálya excentricitását, változtatja a tengelyferdeségét és változtatja a precesszióját.
És ez csak a mi bolygónk mozgása. Ebben nincs benne az úgynevezett „búgocsiga mozgás”, aminek az időtartalma kb. 26 000 év.
S akkor a Nap saját tevékenységéről még egy szó sem esett. Napciklusból is van egy jó pár, egyáltalán nem csak a talán legjobban ismert 11 éves.
8 Zsolt ” Mivel egy szóval sem állítottam soha, hogy az emberi tevékenységnek nulla a hatása a földi klímára.” – Akkor itt a hatosban valami másra gondoltál, nem a klímára? –
” vannak objektív folyamatok, amelyre az embernek illetve emberiségnek nulla a ráhatása.”
Te egy igazi polihisztor lehetsz, hogy a történelem mellett még a fizikában, asztronómiában, klímatudományban is ennyire otthon vagy, hogy felül tudod bírálni a fősodratú tudományt…
13 – Ábel
Szerinted milyen hatása van az emberiségnek például a bolygók mozgására vagy a naptevékenységre?
Másrészt az emberiségnek „nagy érdemei” vannak a környezet tönkretételében. Természetesen, nem lehet azt állítani, hogy ennek nincs hatása magára a földi klímára. Van.
De nem csak az ember környezetromboló tevékenysége határozza meg bolygónk klímáját! Aki ezt állítja, az szemérmetlenül hazudik vagy hülye. Esetleg velejéig korrupt. A fősodrású médiára és tudományra ez mind igaz.
Azt talán te is tudod, hogy az úgynevezett klímapolitikán nagyvállalatok és egyének gazdagodnak meg, de piszokul, ugye? Ez egy dolog. Másrészt, a nem túl távoli jövőben pedig szinte minden ember a mindennapjaiban fogja „élvezni” a klímapolitika „gyümölcseit”. A Nyugat országaiban meg pláne! És ezen politika hatásai egyáltalán nem lesznek kellemesek. Majd meglátod!
Senki nem mondja, hogy a naptevékenység vagy a Föld pályája nem a földi klíma elsődleges forrásai. Ezek adottságok, viszont hogy a beérkező napsugárzás hőjéből mennyi marad itt, az már függ a szén-dioxid szinttől, amihez keményen hozzájárulunk.
De akár a CO2-ről van szó, akár bármilyen más szennyező, környezetpusztító tevékenységről, épp itt az ideje, hogy visszavegyünk belőle, az elmúlt párszáz év felelőtlen tombolása, pusztítása után.
Az nekem se tetszik, ahogyan és akik ezt felvezetik, kivitelezik, szívesen leváltanám őket, hogy 180 fokos fordulatot vegyen a változás iránya, de a pazarlást muszáj visszafogni.
A nagy kérdés viszont az: hogyan lehetne leváltani ezt a sátánisat elitet?
Ha csak a pedofíliát, emberkereskedelmet vesszük, simán le lehetne csukni az egész bagázst. A gond csak ott van, hogy a hatalom minden szintjét kontroll alatt tartják, így hiába teljesen törvénytelen sok minden, amit tesznek, nincs az az ügyész, aki felderítené őket, nincs az a bíró, aki elítélné. Hogyan lehet ezt megoldani?
12 Zsolt
Azért ezek a csillagászati ciklusok mindegyike túl lassú ahhoz, hogy a jelenlegi gyors változások oka lehessen.
Az ipari forradalom óta eltelt idő egy pillanat ezekhez képest, a változás pedig igen látványos.
És mint már volt szó erről itt korábban is, a földi élet történetében volt már olyan biológiai alapú változás, amit nem csillagászati, nem geológiai, hanem kifejezetten az élet által produkált jelenségek miatt következett be, a kékmoszatok világméretű elrobbanása elkezdte feltölteni a légkört oxigénnel, és kivonni belőle a szén-dioxidot, és egy új bolygót hozott létre sajátos új élővilággal, a régit kipusztítva.
Az emberi civilizáció is egy olyan forradalmi, korábban soha nem látott folyamatot indított be, olyan energiaforrásra tette rá kezét, ami a korábbi életformák számára örökre hozzáférhetetlenné vált eltemetve a föld mély régióiban.
És ezeket a szénvegyületeket mind a föld élővilága vonta ki valamikor a légkörből, létrehozva azokat a klímaviszonyokat a földön, amit ma ismerünk.
Mi meg most exponenciális tempóban juttatunk vissza a légkörbe, miután olyan mértékben elárasztottuk népességünkkel a földet, ahogy előttünk egyetlen állatfaj sem volt képes.
Az lenne furcsa, ha mindez nem mutatkozna meg globális hatásokban a földön.
A CO2 kibocsátásunkat nem lehet elbagatelizálni, ennek következményei vannak…
16 ra nem cáfolatként csak hogy más gondolatok is keringenek.
Ami egyébként még a emberi eredetű co2 kibocsátás előtt volt az a XVI. században is volt egy „mini jégkorszak” mármint európában Mátyás király duna jegén való megkoronázása pl. De volt a XVII. században is. És volt a 1940 es évek elején is 1941.12. e még orosz ukrán viszonyok közt is kemény tél volt ugyanigy a 1942/43 as tél is a eredmény a agresszor államok hadseregeire ismert.
Neten keringő infókhoz visszatérve:
https://24.hu/tudomany/2015/07/14/mini-jegkorszakot-josolnak-2030-ra/
https://ripost.hu/bizarr/2015/07/tevedes-a-globalis-felmelegedes-15-ev-mulva-jon-a-jegkorszak
https://ujvilagtudat.blogspot.com/2020/02/a-foldon-30-eves-mini-jegkorszak.html
Ott van még görnland esete a mi ma nemzetközi közjogilag Dánia része.
Ott viking kólóniák létesültek amik pár száz év múlva „ismeretlen okból eltüntek” a terület neve a azt először meglátó vikingek szerint /eszkimókat ne számoljuk ide, zöld föld vagy micsoda.
Most van visszaállóban a kora középkori állapot ott?
A USA 45. elnök akarta megvenni.
https://index.hu/kulfold/2019/08/19/gronland_dania_trump_megerositette_ingatlan_vasarlas/
https://index.hu/kulfold/2019/08/23/trump_elnoksege_usa_gronland_dania_twitter_oroszorszag_kina/
Elnézést hogy tördelem a információkat
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kis_j%C3%A9gkorszak
/tudom wiki is egy forrás a sok közül nem azért tettem be mert 100% rendben van amit ir/
Kis jégkorszaknak nevezzük a klimatológiában a 14. századtól a 19. századig tartó viszonylag hűvös időszakot.
17 – Yoda:
És?
–
A felrobbantott hidak miatt 1944/45 telén Pestről Budára a befagyott Dunán mentünk át.
AZ esti hirekből: tojást süt a tengerparton egy , a homokra helyezett porcelántányéron egy bácsi.Rekordmelegek sújtják a világot, egyes elemzők szerint nincs messze az idő, mikor nyáron nem lehet majd a szabadban tartózkodni.Amerikában valmi nemzeti parkban a nap folyamán 53 fokot mértek, ezt huzamosabb ideig semmi élőlény elviselni nem tudja majd, és egyáltalán, a tartós és évente megismétlödö 40 fok körüli egésznyári hömérsékletek pusztitását a természet nem lesz képes korrigálniPrognózusaik szerint a Föld lassú elsivatagodása már évekkel hamarább elkezdődött, csakhogy a szakemberek köreiben a régen ismert jelenség valamiért nem kapott szinte semmi médiafelületet.
21 – bálint:
Ha 2024-ben beüt a hőmegfutás, az emberiségnek legfeljebb még egy éve lesz. Ennek komoly esélye van. Ha nem lesz most hőmegfutás, akkor lesz még további kb. 5 év. Aztán slussz!
22. Tiborbá
Pár gondolat:
*Igazából ha jövőre beindul a megfutás, akkor hirtelen kell mindennek történnie, mert májusig még általában nincsenek magas hőmérsékletek.Tehát 2024 júni,július és augusztusban kell 90 nap alatt hirtelen történni valami nagy dolognak.
Majd meglátjuk hogy a hőcsúcsok elegek leszenk a a megfutáshoz vagy az elindításához.Úgy néz ki hogy ezek a hőcsúcsok a terméskieséshez nem elegendőek, mert nem hallani hogy nagy terméskiesés lenne globálisan.
*Rómában és Görögországban is melegek vanank 40-45 fok. Lehet hogy jövőre nem is mennek nyaralni, ha mondjuk lesz 50 fok 4 hétig. Elképzelehető hogy befuccsol a nyaralás dél európában és pár év múlva nem lesz turizmus .Hihihihi 😀
Hát tolódik fel az egyenlítői éghajlat mint nyúl nyakán a hurok 😀
*Például a balaton is 30 fokos is volt. Mi lesz ha jövőre ide is beütne a 43-48 fok 4 hétig? Mondjuk egy 35 fokos balatonhőmérséklet és egy 45 fokos levegőhőmérséklet párosítás már lehet nem is jó lenne olyan jó a nyaralóknak 😀
Elképzelem ahogy mutatná a tv hogy üres a balaton mert 35 fokos a vize és 45 fok meleg van hetek óta. Már úgysem az átlagember nyaralása lett a balaton, legalább kiszorulna onnan a sok pénzes köcsög.A szegényeket a pénz szorítja ki onnan a pénzeseket meg a klíma. Muhaha 😀 Esély van rá.
*Most a megfutást még nem tudom elképzelni még jövőre de ami mellette szól :
-a múltbeli példákban is hamar végbementek a változások.Csak épp az jutott eszembe hogy pár napja a temető mellett motorozva a kánikulában hogy bő 90 nap múlva november elsején nagykabátban jövünk erre 4 óra magassága felé amikor már kabátban leszünk.90-szer felkel a nap és hideg lesz, ahhoz képest gyors változás, így ez alapján a klímamegfutásra is van esély hogy gyorsan végbemenjen.Na nem filozofálok tovább.
-sok déleurópai országban alulról nyalogatjuk az 50 fokot
Ami ellene szól:
-életszínvonal csökkenés nem történt, látható globális káosz nem tört ki még, éhezés vagy ilyenek, de még idén a megindulása sem látszik, mármint az életszínvonal csökkenésnek, noha európában a hőség miatt biztos volt többlethalálozás de számát még nem tudjuk egyenlőre.
-india és ilyen helyken nemhallani nagy terméskiesésről de még meglátjuk
-lehet hogy 5 évünk van csak érdekességképpen mondom, hogy pl. a telefonomon néha apokaliptikus háttérképet szoktam beállítani.Vagy pl . munkahelyen belépési jelszónak néha beállítok olyat jelszónt hogy Finale2024 vagy Kihalas2025 vagy extinction2025:D
Igazából nem parából hanem éppen egy beső stresszoldó folyamat.Az ember életében a negatív dolgoknak akkorra vége lesz. Persze pozitívan gondolkodom mert az összeomlást is pozitívan fogom fel. Illetve még hosszabb távú terveket is
készítek, például 2 ingatlan megvétele igaz vályog és vályogtégla, de pl egyik házba akarok ültetni fákat ha összejön a vétel.Persze ha az ember azt hallja hogy max 5 évünk van akkor ezek felesleges célok lennének de ha úgy alakul hogy meg tudom
majd venni akkor ezeket még megcsinálom.
-De sok apró részlet van ha tudnánk biztosra a max 5 évet Példa:a kéményünket újra kellene rakni , emeletes ház palatető, bontani nehéz a palát és állvány kell .Részletek mindegy de akár 300 eft -ba is belejön a kémény fedlap cseréje pár sor tégla.
Namost ha max 5 év van akkor simán nem fognék bele mert minek.
-ha max 5 évünk van akkor már előtte is 1-2-3-4 évvel el kell indulni az összeomlásnak , fosztogatásnak , stb.. azaz már kb. jövőre
– han 5 éven belül nem jön be a kihalás meg kell vizsgáli a továbbiakat .A main stream 2100-at mond hogy már nagyon szélsőséges lesz az éghajlat.Ha tehát 5 éven belül nem lesz kihalás akkor valahol 2028 és 2100 között lesz.(minden forgatókönyvet figyelembe kell venni)
andrew
Ha a Balaton leállna a klíma miatt, akkor sokan szegényebbek lesznek. Ha szegényebbek lesznek, akkor frusztráltabbak is lesznek.
A magam bőrén érzem, hogy mit jelent pl. egy tejtermékekkel foglalkozónak a nagyobb meleg.
Nekem ez idén 2 hónapnyi pénzkiesést jelent úgy, hogy amúgy sem vagyok gazdag.
Ez már egy fajta összeomlás. Amiből persze felállok én is meg mások is. Azonban egyre több ideig fog tartani üzletileg stb. felállni. Eltolódik az arány a jó és rossz szakaszok tekintetében, egészen az átbillenésig.
Ez a lassú folyamat akár 5-10 évet is igénybe vehet.
Vagy egy ‘trigger’ esemény hatására (pl. a tavalyi aszály 2 egymást követő évben) hirtelen szakad ránk.
A rosszfiúk tervei szerint lassan főzik a békát, hogy mire rájónne, hogy kiugorjon már ne működjenek az izmai.
A törvényi szabályozásokon(a sorok között olvasgatva) ez látszik. Módszeres tönkretétele a társadalom szövetének.
Te, én stb. kicsit sem számítunk.
A folyamatok miatt csak az emberiség írmagját szeretnék megmenteni, lehetőleg szelektálva.
Ez az agónia rendkívül rossz pl. egy kisgyermekes szülőnek, rengeteg szenvedés és szomorúság lehet benne.
Én értem, hogy te minek örülsz, mert mindannyian egy értelmes, értékekkel teli életre vágyunk és nem erre a sehova se tartó mókuskerékre, de ez attól még elég komoly helyzet.
Legelsősorban azt kell megértenünk, hogy a folyamat agónia része miattunk és miértünk van.
Több szinten játszódik a történet.
Mindenki a maga szintjén próbálja értelmezi a zajló folyamatokat.
Ebben a híradó és általában a médiumok nem segítenek, sőt….!
Nem csak neked vannak dilemáid, hanem egyre több embernek. Egyre komolyabbak.
A legnagyobb baj, hogy az emberek nem akarnak változtatni, ugyanis annyira kilúgozták a fejünket, hogy azt sem tudjuk mit és hogyan, egyáltalán kell-e stb.?!
KELL!
A változás, mint szándékettikai létmintázat megjelenése a tömegekben a lényeg. A jobbra, az értékre való törekvés számít.
Ez az oldal is kissé bevihet az erdőbe, ha az eseményekre koncentrálunk, mert a félelem befészkelődik a lelkünkbe.
A hagyományos életfelfogáson-ami nem más, mint egy pusztító és szándékosan elterjesztett, bénító, kapzsiságra ösztönző narratíva, lévén, hogy a halállal minden véget ér- túlmutató szemléletet kellene megértenünk.
Az oldal nem szándékosan szolgálja a pusztulást, csak demagógiából.
Viszont a régi mottója, a diófás nagyon is építő.
Ezt a szemléletet kell gyakorolnunk. A vergődésünk ugyanis -egyre láthatóbban – felesleges.
#https://www.idokep.hu/hirek/rekordmeleg-a-foldkozi-tenger-floridanal-termalfurdo-az-ocean
Rekormeleg lett a Földközi-tenger felszíne. A mérések kezdete óta a Földközi-tenger átlagos felszíni hőmérséklete még sosem volt ilyen magas hétfőn elérte a 28,4°C-ot.
Ha átevezünk Florida partjaihoz, ott sokkal melegebb az óceán. A hőmérséklete a termálfürdők vizének hőmérsékletével vetekszik. Az Nbcnews beszámolója szerint
a Manatee-öböl közelében az egyik mérőbója 38,4°C-os vízhőmérsékletet mért.
Jövőre lesz vajon 45 fokos is? 😀
Mondjuk ha a vizek felmelegszenek 70-80 fokra akkor új energiatermelési eljárás lesz, mert a 80 fokos vizet beszivattyúzzák a szárazföldre majd egy kicsit melegítenek rajta és mehet is a gőzturbina majdhogynem ingyen 😀
közben meg: #https://www.portfolio.hu/global/20230725/ket-ev-mulva-osszeomolhat-a-golf-aramlat-rendszere-12-ezer-eve-tortent-ilyen-utoljara-629989
AZ AMOC áramlat már 2025-BEN, de legkésőbb 2095-ben leállht vagy összeomolhat. Az összeomlás legvalószínűbb pontja 2039 és 2070 között van.
És 48,2 fok volt Szardínián, ez az új júliusi csúcs Európában
Nemrég olvastam egy cikket, melynek legfőbb állítása, hogy nem az úgynevezett üvegházhatás az elsődleges tényező a földi klíma szempontjából. Erre a következtetésre a Pirani-cső működési elvéből jutottak, amit már több mint 100 éve használnak (elő-)vákuumnyomás mérésére, tehát az elv meglehetősen bizonyított elméletben és gyakorlatban is. A felszíntől felfelé indulva a légnyomás is folyamatosan csökken, tehát analóg módon a vákuum előállítás különböző fázisaival lehet modellezni, mi történik a légkörben különböző magasságokban.
A cső működési elve a háromféle hőátadási mechanizmus (hősugárzás, hőáramlás, hővezetés) különböző nyomásokon való eltérésén alapul. A műszerben állandó hömérsékleten tartott fűtőszál höveszteségét mérik, amely a rajta átfolyó árammal arányos. Minél nagyobb a hőveszteség, annál nagyobb áram szükséges az adott hőmérséklet fenntartására. Normál légköri nyomáson (760 Torr) a veszteségek 99,6 %-át a hőáramlás és a hővezetés adja, a sugárzási és a végveszteségek (a fűtőszálról a tartószerkezetbe áramló hő) csak 0,4 %-ot tesznek ki. Ha a nyomást lecsökkentjük 10 Torra, ami kb. 33000 méteres tengeszint feletti magasságnak felel meg, a hőáramlás és hővezetés veszteségek még mindig 99,3%-át teszik ki, tehát nagyon kis mértékben csökkentek! Az a pont, ahol a gáz szállítás (hőáramlás+hővezetés) veszteségei megegyeznek a sugárzási és végveszteségekkel, kb. 10 milliTorr nyomáson (76000 méteres magasságnak megfelelő!) lesz.
Magyarul: a felszíni hőmérséklet veszteséghez a sugárzás nagyjából néhány tized százalékos mértékben járul hozzá, a döntő a levegőnek való hőátadás és a höáramlás mértéke. A jelenlegi klímamodellek azon a feltevésen alapulnak, hogy a felszínről kb. 80%-ban hősugárzás útján távozik a hő, ami egész egyszerűen nem igaz, kb. 200-szoros túlbecsléssel számolnak! A hőátadás+hővezetés során a molekulák nagyjából egyforma mértékben veszik ki a részüket, függetlenül az abszorpciós spektrumuktól! Tehát több mint 99%-ban a felszín hőveszteségéhez a levegő összetételének nincs köze, csak a légnyomásnak! Ebből következően az ún. üvegházhatású gázoknak csak elhanyagolható mértékű hozzájárulása lehet a felszín hőleadásában!
A légkörrel rendelkező bolygók esetében tehát a magasabb felszíni hőmérséklet inkább annak tudható be, hogy a Napból (csillagból) fénysebességgel érkező EM sugárzás által felmelegített felszín a hőjétől csak egy nagyságrendekkel lassabb és kaotikus folyamat során szabadul meg, amit időjárásnak nevezünk. A légkör határán történik a felesleges hő nagyobb részének kisugárzása a világűrbe, ahol az már domináns szerepet játszik az alacsony atmoszférikus nyomás miatt.
Egyébként fizikai tanulmányaimban is sokszor találkoztam a Stefan-Boltzman törvénnyel, amely az (ideális) fekete test emissziós képességét határozza meg. Amit nem szoktak hozzátenni és gyakran nem is veszik figyelembe, hogy az a szerencsétlen fekete test (ideális) vákuumban leledzik mindeközben. Ezért aztán gyakorta fogtam a fejemet, mikor tudományos igényű cikkekben a Földfelszínre alkalmazzák ezt a törvényt, ahogyan ezt a klímaváltozást taglaló mainstream publikációkban is rendszeresen elkövetik. Ilyen baklövéseket hogyan lehet elkövetni a nagybetűs tudomány művelői körében? Van ugyanis egy olyan tulajdonsága az atomok és molekulák fotonokkal (EM hullám!) való gerjesztéséenk, hogy a gerjesztett részecske igyekszik megszabadulni ettől az állapottól, de nem azonnal! Erre sem szokás emlékezni! Tehát pl. egy CO2 molekula esetében a gerjesztett állapotból, ha sikerül neki, néhány millisec múlva tér vissza alapállapotba egy foton kibocsátásával. Csakhogy ehhez elég kis nyomású környezetben kell lennie, mert egyébként nagy valószínűséggel egy vagy több szomszédos molekulával való ütközés során adja le többletenergiáját a környezetének a foton kibocsátás helyett, vagyis nem sugározza, hanem átadja az energiáját! Tehát a Pirani-csőben is, a légkörben is ez a hatás a döntő!
A fentiek sok mindent megmagyaráznak a klímamodellek által előrejelzett változások sorozatos felsülésének okairól: ha a kiindulási alapok tévesek, akkor a következtetések sem helytállóak!
16. hubab
Azért nem csak ilyen hosszúidejű változások vannak, a Napciklusoktól kezdve a bolygók keringési ciklusai mind-mind befolyásoló tényezők. A Nap például szintén kering, ahogyan az összes többi bolygó, mégpedig a Naprendszer tömegközéppontja körül, ami ráadásul vándorol. A Nap esetében rövid időre ez a középpont kívülre is eshet, ami csillagászati léptékben rövid idő alatt produkálhat akár 1,5 millió kilométeres imbolygást is a Nap helyzetében. Ehhez jönnek még az ellipszis pálya változásai, és még jónéhány egyéb dolog.
A fosszilis energiahordozók elégetésével csak a töredékét engedjük ki a korábban lekötött szénnek a levegőbe (sajnos az ellenkezője is gyakori tévhit, a fene esne ebbe az elégtelen kémia tanításba). A szenet ugyanis nem elsődlegesen ezek az anyagok tartalmazzák, nagyon nagy mennyiségben élőlények által előállított, stabil vegyületekben, mint pl. a karbonátok (mészkő). Ezekben nagyságrendekkel több szén van elraktározva erős kémiai kötésekben, mint a fosszilis energiahordozókban.
22. Tibor bá’
Billenőpontokat már előrejeleztek, megszámolni is nehéz, hányat. Minddel felsültek (hogy stílusosan fejezzem ki magam).
26. andrew
Az égvilágon semmit, de semmit nem jelentenek ezek a „rekordok”. Valamiért a legalább ilyen mennyiségben előforduló negatív hőmérsékleti rekordot miért nem harsogja a média, ezen gondolkoztál-e már valaha?
A Nyugat-Antarktiszi jég olvadásáról állandóan papolnak, de az okairól keveset. Pár éve magyar kutatók a GRACE gravitációs műhold adatainak elemzéséből kimutatták, hogy a Ny-Antarktisz alatt egy sor aktív vulkáni tevékenység olvasztja a jeget (logikusan következik a tűzföld folytatásaként az Antarktisz alatt, a tűzgyűrű részeként). Arról meg megintcsak kevés cikket olvasok, hogy miért növekszik a jég vastagsága a Kelet-Antarktiszon.
Pár napja került ki az Indexre:
Jövőre átlépheti a Föld a 1,5 Celsius-fokos felmelegedési határt
https://index.hu/tudomany/2023/12/15/klimavaltozas-globalis-felmelegedes-elorejelzes-klimakatasztrofa-atlaghomerseklet/