Tibor bá’ erősen szerkesztett fordítása online
Az Egyesült Államok soha nem fizeti vissza az adósságait, amivel a piac nem törődik
Szerző: Michael Hudson
A hitelezésről van egy régi mondás, ami így hangzik: ha egy millió dollárral tartozol a banknak, az a te problémád. Ha 100 millió dollárral tartozol a banknak, az a bank problémája.
Ez egy ügyes kis mondás a kockázat átruházhatóságáról. Tegyük fel, hogy a bank, amelytől hitelt veszel fel, a JP Morgan. Hitelfelvevőként tudod, hogy az egy millió dolláros kölcsön kevesebb, mint a bank mérlegében egy kerekítési hiba.
Ha nem fizeted vissza, tudod, hogy a JP Morgan nem azért fog utánad menni, mert elveszít 1 millió dollárt, hanem azért, mert rossz precedenst teremtene, ha nem tenné. Bíróság elé állít, és boldogan fizet ügyvédi költségként több mint egy milliót, mert nem a pénzről van szó.
100 millió dollár egy másik történet. Persze a JP Morgan kibírna 100 millió dollár veszteséget, bár nem tennék boldogan. Belső értekezleteket tartanak, kényelmetlen kérdéseket tesznek fel a felsőbb vezetőknek, és ha nem fizetik vissza a kölcsönt, akkor leváltások következnek.
Ellentétben, a precedens kedvéért perelt 1 millió dolláros hitellel, a 100 millió dolláros kölcsön nagymértékben a pénzről szól. Tehát ahelyett, hogy bíróság elé állítanák az adóst, megszervezi az alkut. Barátságosabb feltételeket nyújtanak, mert a bank nagyon vissza akarja kapni 100 millió dollárját.
Szóval, miért lenne ez másként az Egyesült Államokban?
Az USA soha nem fogja kifizetni a tartozását, és nem is tervezi. Az Egyesült Államoknak 2001 óta nem volt költségvetési többlete, és az csak 128 milliárd dollár volt. Az Egyesült Államok államadóssága év végére nagyjából 30 billió dollárt tenne ki.
Ha az Egyesült Államok azonnal elkezdene minden évben 128 milliárd dolláros többletet termelni, akkor 265 évre lenne szükségünk, hogy ezt visszafizesse. Ez pedig azt jelentené, hogy a második világháború óta a legerősebb deflációs háttér mellett, állandó többletet kell felmutatnia. Folyamatosan. Majdnem három évszázadon át.
Tehát – az USA soha nem tervezi adósságának visszafizetését. Lehetetlen. Akkor a piac miért nem árazta be a csőd elkerülhetetlenségét?
Van néhány jó oka annak, hogy a befektetők miért folytatják a vásárlást. Mindenekelőtt a legtöbb kormány pontosan azt teszi, amit az Egyesült Államok. Valójában az USA a legkevésbé piszkos ing az egész kosárban.
Franciaország márciusban megígérte, hogy egyetlen vállalkozást sem hagynak csődbe menni. Japánban évek óta negatívak a kamatok. A globális pénzkínálatnak valahova el kell jutnia, és az Egyesült Államok adóssága úgyszólván a legmagasabb törpe a teremben.
Egy másik észszerű magyarázat az, hogy sok nagy intézmény nem vásárol kincstárjegyet, vagy más alacsony hozamú, likvid hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, hogy hozamot generáljon. Megvásárolják őket, mint a fedezetkezelés fontos mérlegkezelési eszközét. Ha ez a piac nem létezne, nem lennének lehetségesek a negatív hozamok.
Az is lehetséges, hogy a piacok nem hiszik el, hogy az Egyesült Államok valaha is teljesen vissza fogja fizetni az adósságát, de ez rendben van azzal, hogy az USA-nak van kisebb, jobban kezelhető adóssága. Lehetséges, hogy a kötvénypiac abban a reményben áraz, hogy az USA-nak valahogy sikerül visszatalálnia az elméletileg működőképes adósságmennyiséghez.
Talán a legjobb ok az, hogy most rendkívül kockázatmentes környezetben vagyunk, és a világban az amerikai hitelek befektetésének biztonság szinonimája. Az ország közel egy évszázada a legstabilabb, legdinamikusabban fejlődő gazdaság. Vannak problémák, igen, de rengeteg olyan strukturális, földrajzi és politikai előny van, amelyek az Egyesült Államokat viszonylag biztonságossá teszik.
Tehát, bármi is legyen az ok, a globális vagyon továbbra is amerikai dollárba ömlik. És igen, nem jött jól azoknak az államoknak, akik a múltban nem teljesítették adósságaikat. De az USA nem Argentína, Görögország, de még csak nem is Oroszország. A világ még soha nem volt tanúja olyan mértékű csődnek, mint amiről beszélünk.
Ennél is fontosabb: a világ még soha nem volt tanúja egy olyan országból származó fizetésképtelenségnek, mint az Egyesült Államok.
Nem babilóniai, római de még gyarmati időket sem élünk. A globalizáció korszakát éljük. Viszont előre nem látható hullámzó hatások jöhetnek, amelyek az egész globális pénzügyi rendszer összeomlásához vezethetnek.
A világ legnagyobb, leghitelképesebb adósság kibocsátójának nem teljesítése több mint elképzelhetetlen. Nem szabadna megtörténni, nem azért, mert mekkora károkat okozna az Egyesült Államoknak, hanem azért, mert mennyi fájdalmat okozna mindenki másnak.
Bizonyos értelemben az USA már akkor nyert. Pusztán önző nézőpontból mindaddig kellene hitelt felvenniük, amíg ezt a pénzt olyan eszközökbe fektetik, amelyek értéket termelnek a gazdaság számára a következő évszázad során.
Amerikának ideje hátradőlni, felrakni a lábunkat, és megvárni, amíg a bankárokat, akik megpróbálják újratárgyalni a visszafizetést.
______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
“ ha egy millió dollárral tartozol a banknak, az a te problémád. Ha 100 millió dollárral tartozik a bank, az a bank problémája”
Helyesen:
ha egy millió dollárral tartozol a banknak, az a te problémád. Ha 100 millió dollárral tartozol a banknak, az már a bank problémája.
De ez csak régen volt így, napjainkban, amikor pl a magyar bankrendszer a 18%-os alapkamat miatt több állami pénzt kap egy évben, mint a teljes cigányság 10 év alatt, már nincs jelentősége.
Tibor bá: Javítva
Igen, de mi van akkor, ha a világ pénzügyileg is átrendeződik, és egyre több helyen elkezdenek más pénznemben kereskedni, más pénzben tartalékolni, mint a dollár?
Mert ez már történik. Oroszország és Kína egyre több helyen teszik lehetővé a világban, hogy egyes országok kibújjanak az dollár-rabiga alól. Ezért van az emberiség nagy része inkább Oroszország mint Ukrajna mögött.
Ez legalább annyit fog jelenteni, hogy azok az országok amelyek felszabadultak a petro-dollár alól, azokat kevésbé fogja érinteni az USA gazdaság hullámzása.
Egyébként egy másik tényező az amerikai ipar gyengülése, azaz, az amerikai adósság mögött egyre kevesen a valódi termelés, és a valódi innováció, mert ezek is inkább Keleten vannak. A „stabil” gazdaság, amiről a cikk ír, az leginkább a jelenlegi amerikai hegemóniának köszönhető illuzió.
Valójában a kölcsönök mind meghatározott futamidejűek, és azokat mind vissza is fizetik, amikor eljön az idő. Persze más kölcsönökből, amiket időközben felvettek, amik még magasabb összeget tesznek ki, de ez mégis mért lenne a hitelező problémája – mindaddig, amíg a futamidőn belül az államcsőd valószínűsége minimális?
Minden befektető tudja, hogy minden befektetésnek van valamekkora kockázata. Az állampapírnak még mindig a legkisebb. Hogy nem nulla? Na és? Annak se nulla a valószínűsége, hogy a holnapot nem érem meg, mégse ezzel töltöm az egész életem, hogy a következő percen aggódom.
Na, megyek is, veszek egy kis PMÁP-ot.
1 Radován, na és mégis mit tesz le a cigányság az asztalra, amiért megérdemelnék, hogy annyi pénzt keressenek, mint a bankok?
2 Az van akkor, hogy a dollár elkezd leértékelődni. Hogy mennyire gyorsan, az attól függ, hogy akik váltani akarnak, mennyire érdekeltek abban, hogy tönkretegyék a dollárt a saját veszteségük árán is, vagy abban, hogy pénzüknél maradjanak.
Kína, ha be akar tenni Amerikának, egyszerűen annyit kell tennie, hogy hirtelen piacra dobja az összes tartalék dollárját, amin ül. A dollár árfolyamat ettől beszakadna, valószínűleg sokan mások is igyekeznének megszabadulni tőle, és végképp összeomlana az árolyam, hiperinflácó lenne.
Ha ezt nem csinálják, ha simán csak elkezdenek átállni másra is, ha szépen lassan váltogatják át a tartalékdollárjukat, akkor csak szépen lassan inflálódna, ami amúgy is megtörténik vele, nem is igazán lehetne észrevenni, hogy mennyi ebben a hatása a petroakárminek.
Aljas cinizmus úgy kérni kölcsönt, hogy eszem ágában sincs annak visszafizetése. A kölcsönből fegyverkezek, és ha valaki visszakéri a kölcsönt, akkor megtámadom.
5 Mikor volt az USÁnak olyan államadóssága, amit nem fizetett vissza? Értem én, hogy az összeg mindig nő, de az egyes konkrét adósságokat mindig visszafizetik, nem? Nyilván másikból, de az már más kérdés.
USA jogrendszere miatt stabil a dollár. Ha te kölcsönadsz egy amerikainak, biztos lehetsz benne, hogy visszakapod, ha nem, akkor a hatóság behajtja. Orosz, kínai adós esetében búcsúzhatsz a pénzedtől.
3. Ábel
„Valójában a kölcsönök mind meghatározott futamidejűek”
Nem, az örök hitel, örökre szól. Nagyon pici részt kell rendszeresen visszafizetni, de azt örökké.
USA olyan pilótajátékos, akinek sikerült elég sok szereplőt kényszerpályára állítani ahhoz, hogy a dollár ne dőljön be olyan egyszerűen.
7 Van olyan is, de úgy tudom, nem jellemző. Az USA államadósságának mekkora része örökhitel?
Egyébként az se erkölcstelenebb, mint a többi, mert az meg azt jelenti, hogy úgy állapodik meg a hitelezővel, hogy a tőkét sose törleszti, minden évben csak kamatot ad. Ha a hitelező szívesen ad így kölcsön, mért kellene egy ilyen szerződést elítélni?
8. Ábel
A „mind” miatt.
Én an bloc ítélem el az összes jelenleg létező banki kölcsönzési formát.
9 A végtelen is egy meghatározott futamidő. A hangsúly azon van, hogy az előzetes megállapodás szerint fizetnek.
Ebben az ítéletben van igazság, mert ez az, ami miatt az egész gazdaság rákként viselkedik a bolygón. De kiemelni egy országot, meg az államadósságot ebből a rendszerből, és azt külön hibáztatni, tévedés szerintem. Az egész rendszer a hibás, gyökerétől a csúcsáig.
9 – Károly
Ezzel a véleményeddel nem vagy egyedül.
https://hu.frwiki.wiki/wiki/Expulsion_des_marchands_du_Temple
11 Hát igen, de ez volt a legjobb forrás, amit erre találtál? „A János evangéliumának Jézus utal, hogy a Templomot a „ház Atyám”, és így talán úgy mutatja be magát, mint az Isten Fia” – LOL
Mellesleg Jézus nem azt mondta, hogy a kereskedés vagy a pénzkölcsönzés en bloc rossz volna, hanem konkrétan csak a templomból verte ki a pénzváltókat, akik az áldozatnak való állat papi jóváhagyásának jogával visszaélve élősködtek a népen.
Itt van egy értelmezhetőbb magyarázat:
https://ado.hu/ado/a-templomado-osi-kotelezettseg/
„A kongresszusnak és a Fehér Háznak nagyjából hat hónapja van arra, hogy elkerülje a szövetségi adósság példátlan és potenciálisan katasztrofális nemteljesítését. De nincs egyértelmű út az Egyesült Államok fizetőképességének megőrzéséhez, a képviselőházi republikánusok hevesen elleneznek bármilyen adósságplafon-emelést, amelyet nem kísérnek komoly kiadáscsökkentések.”
2023. január 18.-i cikk a „The Hill”-ből
https://thehill.com/policy/finance/3817086-five-ways-a-debt-limit-crisis-could-derail-the-us-economy/
Ezt már nagyon régóta mondják hogy az Usa összeomlik az adósság miatt mégsem történt semmi ezidáig.Pl. a covid előtt mondták hogy az olaszok, spanyolok is szarul állnak és mégsem dőlt a dominó pedig covid is volt most meg elszálló árak vannak ott is aminek annyia lassítani kellett volna a gazdaságot hogy bedőljönek,de még nem dőltek be.
Más:
Itt a blogon de máshol is modnják sokszor hogy a háború miatt usa erősödik.Szerintem ez egy szólásmondás lett mert semmi valóságtartalma sincs..Ha USA erősödne akkor az átlagamcsik jobban élnének, gondolok itt arra hogy pl.nem kétkeresős
családmodell lenne hanem csak az apa dolgozna mint régen.Nem nem nem , olvastam hogy pl. ott is gondot jelent a napi élet , a megemelkedett árak (mégha nem is ennyire) .És a statisztika szerint egy átlagamcsinak 300$ megtakarítása sincs.Ami nem javult mostanság sem.
Úgyhogy ez a kijelentés hogy amerika erősödött a háborús szituációbn nem igaz.Az átlagember ebből semmit sem érez.Maximum lehet egy két GDP mutató erősödik vagy egy két amerikai fegyvergyáros család vagy LNG kitermelő tulaj erősödik és ennyi.
Amúgy meg szerntem nagy volumenben nem megy oda termelés mint ahogy írjátok.Egyrészt nem hülye az amcsi hogy többet dolgozzon .így is dolgozik napi 8 órát +bejárés több óra.Nem lesz olyan hogy majd made in usa kenyérsütőt, gáztűzhelyet vagy akármit veszünk.
Ugyanúgy marad minden az áru nagy része jön Kínából.
Szerintem ez az adósság nem okoz semmit , nem hinném hogy lenne olyan mint a 2008-as válság vagy nagyobb.Ha nagyob lenne akkor meg polgárháború lenne az USA-ban és egymást metélnék szét az emberek az élelemért.
Szerintem az adósság ugyanúgy marad és ugyanúgy meg minden tovább.Amerikai átlag dolgozik, hitelt vesz fel egy életre és ennyi.
Amúgy megnéznék egy 2008-nál nagyságrendekkel nagyobb válságot hogy hogyan játszódna le.Nekem a 208-as válságnál jóval nagyobb válság kell 😀 (Napi tv híradóba miket mondanának, tőzsdék esése, közbiztonság drasztikus csökkenése,stb,stb, egy igazi recsegős ropogós összeomlás 😀 )
De szerintem előbb omlunk össze mi mint USA.
Amúgy meg azt kell megnézni mennyi az egy főre vetíttett adósság.Ha mondjuk 5000$ akkor pl végesetben kitalálják hogy pl minden amcsitól be kell szedni 2500$-t adó formájában és kész.Egy kis megszorítás.
15. Andrew
„Amúgy meg azt kell megnézni mennyi az egy főre vetíttett adósság.Ha mondjuk 5000$ akkor pl végesetben kitalálják hogy pl minden amcsitól be kell szedni 2500$-t adó formájában és kész.Egy kis megszorítás.”
31500 milliárd-ot el kell osztani 340 millióval és kijön a durván 90000 dollár fejenként és ebben benne vannak a csecsemők, gyerekek nyugdijasok. Egy átlag családnak(2 gyerek és 2 felnött) ez 350-400000 dollár és nincs benne a saját adóságuk. És mennyi a megtakarításuk?
14 ötlet – Ez egy kiváló film! Köszönöm, hogy betetted.
Mindenkinek meg kellene mutatni.
Nem véletlen, hogy beindult annak idején az „Occupy Wall street” mozgalom. Elég szégyen, hogy a rohadékoknak sikerült lecserélniük BLM-re és LGBT-re.
16 Csaba81
Azt tudtam hogy ez a szám nagyobb csak nem volt kedvem kinézni.
Kérdés hogy akkor mit csinál a bank? USA-t nem árverezheti el.Amúgy meg valószínű a Rothsildok, Rockefellerek banka úgyhogy ha nem kapnak vissza egy fillért sem akkor sem hal éhen még a 20-ik generáció sem.
Ha pedig más országnak tartoznak akkor így jártak, minek halogatták eddig a kölcsön visszavételét.Amúgy meg ha xy ország nem kapja vissza a pénzét mi lesz azzal az országgal? szerintem semmi.
Persze tudom hogy pénzügyi nyelven nem olyan egyszerű ez, mert még egy senior finance manager sem látja át annyira el vannak bonyolítva a többszintű könyvelések……stb…
Na de tényelg mit csinálnak akkor ? Emelik tovább a plafont és kész , ez eljátszható még 30 évig is (?) Minden országban nagy az adósság nemcsak ott.
De az is lehet hogy akkor államcsődöt jelentenek be .Pl Biden már öreg és idős és lehet azt mondja hogy ha ő meghal nemsokára akkor menjen a levesbe vele az egész kontinens ( még ha van is egy kis összeomlás fetishe ) 😀 Sőt nem is csak a kontinens hanem az egész világ mert ha ők államcsődöt jelentenek akkor megy a levesbe az egész világ.Pl .a 2008-as válság is begyűrűzöt ,ha államcsőd lesz akkor az a 2008-nak az 50x-ese lesz.
Kérdés hogy hagyják e ezt az ameikai vezetők? Bajt lehet kreálni ha akarnak.De adósság pplafont is lehet emelni.Mi van ha azt mondom hogy emelem a plafont? Van valami következménye? Törvényi, jogi, vagy akármi? Ha nincs és nincs kedve összeomlasztani amerikát akkor
bejelenti a tobábbi emelést biden és aznap este rögög egy jót magában .De ha éppen a másik verzió van a fejében akkor meg azt csinálja meg (veszik ő is vesszen minden :D)
Még egy gondolat: pl. tételezzük fel van cégem 100 alkalmazottal.Van banki és magénemberektől hitelem.tételezzük fel rosszul mennek a dolgok és elaósodtam mint a szar úgy hogy esélyem nincs visszafizetni.Mi történik velem? Nyilván még abban az évben jön a bank és lefogla , elárverez, én pedig nyilván nem kapok több hitelt, tehát még abban az évben megyek a levesbe a vállalkozással.
De mi van amerikával? Bele van írva törvénybe hogy a nemfizető adósnak meddig kell fizetni mint egy magánembernél? Nincs. Bele van írva a törvénybe hogy emelhető e az adósságplafon? Szerintem nincs mert eddig is emelték.De akkor a hitelező miért nézte el eddig éveken keresztül a plafon emelést? Ez államok esetén nem úgy működik mint egy magánembernél hogy viszik mindenét.Amerika azt csinál amit akar.Olyan érzésem van hogy ez az egész egy mesterségesen generált szar az egész.
Na de a kimenetlek:
-adósságplafont emel továbbra is és semi nem történik (akár évtizdekig)
-csinál kisebb megszorítást és így visszafizet belőle 1-2%-ot
-csinál egy államcsődöt és leszurkálják egymást az emberek a kajáért mivel napról napra élnek (de ez a bankároknak sem jó)
Több lehetőség nincs ennyire egyszerű 😀
„Aljas cinizmus úgy kérni kölcsönt, hogy eszem ágában sincs annak visszafizetése.”
Ezt konkétan csalásnak hívják, ami büntetőjogi kategóriaként is megállná a helyét nem csak köznyelvi értelemben.
19 – Dumburnyák:
Ez nem csalás. A kölcsönt adó ugyanúgy tisztában van a helyzettel.
17
Köszi,Oscar díjat kapott.
De ami a filmben az V. részben 1.33.34-től elhangzik ( az adózás, oktatás és eladósítás tárgyában) az a mai Magyarország is.
21 Na ja, Orbánék tanulnak az amerikaiaktól. Mindig a legrosszabbat, de azt alaposan.
Rossz hír az USA-nak, nagyon rossz hír a petrodollárnak:
„Szaúd-Arábia nyitott a nem dollár alapú olajkereskedelmi elszámolások megvitatására”
https://oilprice.com/Energy/Energy-General/Saudi-Arabia-Is-Open-To-Discuss-Non-Dollar-Oil-Trade-Settlements.html
25.Zsolt
Akkor Szaúd-Arábiának nem sokára szüksége lesz „demokráciára”..
Usd – Orosz rubel 2018: 56 2023: 72
Usd – Kínai jüan 2018: 6.3 2023: 6.8
Usd – Indiai rúpia 2018: 63.4 2018: 81.2
Usd – Japán yen 2018: 120 2023: 128
Usd – Angol font 2018: 0.71 2023: 0.81
Usd – Euro 2018: 0.8 2023: 0.92
Usd – Magyar forint 2018: 248 2023: 364
Lehet az USA-t meg a pénzét, gazdasági rendszerét temetni, ami megy is évtizedek óta, de a tények azt mutatják, hogy a dollárban a bizalom növekszik, vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy más pénznemekhez hasonlítva kevésbe erodálódik benne a bizalom.
Van még kérdés?
Re:27 Gyarmathy
Ha én uralom a nyugati pénzrendszer javát, akkor úgy manipulálom az árfolyamokat ahogy akarom… Egy pénznem értékét a mögötte álló valós tartalom fogja a jövőben meghatározni. USA ebből a szempontból nagyon nagy bajban van, mert iszonyat mennyiségű helikopter pénzt szórtak ki az utóbbi pár évben.
28. dajtás,
Hagyjuk már ezt a manipulációs dumát. Semmiféle manipuláció nincs, kereslet kínálat van, meg bizalom vagy annak hiánya.
Érdekes megnézni a dollárgörbét az orosz-ukrán háború elindulása után. Nagyon sokan dollárba menekítették (váltották át) a pénzüket, ezért a dollár árfolyama igencsak megugrott és töretlenül ment is felfelé hónapokon keresztül. Szeptember – október óta kezdett szinte az összes pénznemnél visszakorrigálni, de még mindig jóval magasabb a dollár értéke más pénzekhez viszonyítva, mint tavaly február 24-én.
A rubel, no az igen, az manipulálva van rendesen. A tényleges értéke kb. a fele minden vezető valutával szemben, mint a hivatalosan látott szám.
28. dajtás,
„USA ebből a szempontból nagyon nagy bajban van, mert iszonyat mennyiségű helikopter pénzt szórtak ki az utóbbi pár évben.”
Mindenki iszonyat sok helikopter pénzt szórt ki, mert valamiből finanszírozni kellett pl. a kovid válság alatt a bezuhanó gazdaságot, az otthon ülő embermilliókat, akik kapták a fizetésüket, noha semmit sem termeltek. Ezért most részben az inlációval fizetünk mindannyian. Nincs lényeges különbség ebből a szempontból a dollár, az angol font, az euró vagy akármelyik ország pénze között. Kivéve Magyarországot, amit a pénzbővítés miatti infláción túl egy rakás egyéb baj miatti pénzromlás is súlyt.
Van egy diszkrét bája Magyarországról a jelen helyzetben arról beszélni, hogy a dollár (az USA) iszonyat nagy bajban van/lesz. 🙂
22:
Az elkövető követi el a cselekményt, attól hogy a másik oldal átlát a szitán attól az elkövető cselekménye nem lesz kisebb értékű.
Magyarul ha valaki megengedi hogy megöljem akkor sem ölhetem meg, mert elítélnek érte .
31: Ha valakinek önszántadból odaadod a pénzed, miközben tisztában vagy vele, hogy milyen anyagi helyzetben van, és milyen eséllyel kapod vissza, ott nem lehet „elkövetésről” beszélni.
„Az USA soha nem fogja kifizetni a tartozását, és nem is tervezi.”
Gondolkodjunk közösen egy kicsit. Miért vesz USA( vagy német, japán, magyar) állampapírt az amerikai, a kínai vagy akárki?
Mert van pénze és nincs kedve vállalkozni, nincs kedve vagy mersze tőzsdézni, viszont szeretne némi hozamot munka és bármilyen erőfeszítés nélkül és szeretne viszonylag nyugodtan aludni.
És az emberek milliói bíznak benne, hogy az USA vissza fogja fizetni 2-5 vagy 10 év múlva a lejáró kötvényeket. Bíznak benne, mert emberemlékezet óta az USA mindig visszafizette az aktuálisan lejáró adósságait. Sok más állam csődbe ment és fizetésképtelenné vált, de nem az USA.
Szóval ez, hogy „Az USA soha nem fogja kifizetni a tartozását, és nem is tervezi.”
nem jelent semmit, mert de, igenis kifizeti a holnap, a jövő héten vagy jövőre lejáró adósságát.
Ha meg közben szétrohad a világ, akkor meg már teljesen mindegy.
„Az USA soha nem fogja kifizetni a tartozását, és nem is tervezi.”
Én feltenném a kérdést, hogy az USA miért bocsát ki államkötvényeket, azaz miért kér kölcsönt, amikor pénzt is nyomtathatna?
Tud erre valaki válaszolni?
34 – Gyamathy:
Nyomtat is. A nyakán maradt államkötvényt a FED megveszi. Vajon, mivel fizet érte?
Petrodollár
1970 körül járunk. Szaúd-Arábia és USA megegyeztek, hogy az olajat csak dollárért adja el az arab állam védelmükért cserébe. A többi olajtermelő arab ország is követte Szaúd-Arábiát. Csak dollárért adtak nyersolajat.
Szaúd-Arábiába ömlött a dollár. Mikor már az összes felesleges luxuscikket megvették, még mindig rendeteg dollárjuk volt.
Hát vettek rajta amerikai állampapírt. Azok az országok viszont, akik az araboktól, de rövid időn belül bárkitől a világon nyersolajat, feldogozott olajterméket és gáz akartak vásárolni, csak dollárért tudtak venni.
Ezért a világ országainak dollárra volt szüksége ahhoz, hogy fosszilis energiahordozóhoz jussanak. Ez egy rendkívül erős és stabil dollárt eredményezett, mert az olaj az mindig kell, ahhoz pedig, hogy olajhoz jussanakdollárt kellett beszerezni. Ez meg beindított egy láncreakciót és egyre több termék értékét dollárban fejezték ki, ill. dollárt kértek érte.
Ha már más pénznemben is hozzájutnak majd az országok a nyersolajhoz, kőolatermékekhez, gázhoz és ez a kör elér egy kritikus tömeget, akkor lehet a dollárért aggódni.
Az USA mindig visszafizeti az adósságát kamatostul. Akkor fognak csődbe menni, ha a kölcsönök kamatait sem tudja már fizetni. Ráadásul jókora része az adósságnak a saját jegybankja felé áll fenn, amire ha muszáj biztos kitalálnak majd valami újabb bűvésztrükköt. Anélkül a GDP arányosan 70-80% körül van, az meg bőven viselhető jelen körülmények között. Szerintem előbb fog társadalmilag összeomlani és az fogja a gazdaságot magával rántani. Utána is még középhatalom maradhat.
37,Kamionos
…”Az USA mindig visszafizeti az adósságát kamatostul….”
Még szép. Csak az hiányozna Amerikának, vagy akármely másik országnak, hogy ne fizetne, már másnap vége volna gazdaságilag.
A vicc az, Amerika esetében, hogy dollárban fizet, márpedig a dollár már régóta egy nyomorúságos zöldes-szürke papirfecni, Monopol pénz.
Ismered a Monopol társasjátékot, gondolom.
Már évekkel ezelött egy elemzés szerint az egydolláros bankjegy nem éri meg az előállitási költségeit, csakis azon óvatos, előrelátó meggondolásból létezik még, hogy Amerika nehogy egy Olasz, illetve Törökországhoz lenne hasonlatos, ahol az elinflálódott pénz tizezer lirás bankjegyekben csapódik le.Ha nem tévedek, ilyesmi volt országotokban is a háború végén, ergo A merika nyögve nyomja az egydollárosokat még mindig, ” nálunk minden O.K.”alapon.
Ha nagyon , gonoszul őszinték akarunk lenni, akkor azt is elmondhatjuk, hogy még a 100 dolláros sem ér semmit.Ugyanis Amerika az 1913-as fordulópont óta annyi rengeteg , gazdasági értékteremtő képességeit messze meghaladó bankjegytömeget nyomtatott, hogy nincs kizárva, hogy egymásra helyezve őket, a Holdig érnének.
Úgyhogy talán a legkisebb cimlet százezer dollár kellen legyen, és egy zsemle ára 300 ezer, ahhoz, hogy felszivódna ez a rengeteg, teljesen értéktelen pénzmennyiség.
38. Bálint,
Minden papírpénz egy monopol pénz. Papírba csomagolt bizalom.
Addig fogadod el, amíg bízol benne, hogy tovább tudod adni kb. azon az értéken (azaz kapsz érte nagyjából annyi valódi értéket, amennyit adtál érte). Nincs kivétel. Minden pénz ilyen.
Ha a pénz kibocsátója, az az állam, annak stabilitása, gazdasága elkezd inogni, gyengülni, akkor az általa kibocsátott pénz értéke is elkezd erősen gyengülni, inflálódni.
Teljesen felesleges kiemelni az USA-t ebből a körből, mert ez minden egyes pénznemre igaz.
35. Tibor bá,
Ha nálam a pénznyomda, ugyanakkor csak visszafogottan használom és inkább kötelezvényeket bocsátok ki, amivel kölcsönkérem kamatra a saját magam által korábban előállított pénzt, azthittem ennek megértése több érdeklődést generál.
Mert ennek megértése nélkül ez az általad betett iromány egy rakás sz@r. Már elnézést kérek a nyíltságomért és a kifejezésért.
40 – Gyarmathy:
Az elnézés kérésed nem jogosít fel arra, hogy trágár módon fejezd ki magad, érvelés helyett-
42. Tibor bá,
Én olyasmire emlékszem, hogy arról nyilatkoztál, némi trágárság megengedett nyomatékosítás, hangsúlyozás céljából. 🙂
Az általad betett cikk egy olyan képrészlethez hasonlít, amely képrészlet a teljes kép megmutatása nélkül nemhogy segítene a nagy képet látni, hanem épphogy félrevisz, félrevezet.
balint.—- ,,Ha nagyon , gonoszul őszinték akarunk lenni, akkor azt is elmondhatjuk, hogy még a 100 dolláros sem ér semmit.Ugyanis Amerika az 1913-as fordulópont óta annyi rengeteg , gazdasági értékteremtő képességeit messze meghaladó bankjegytömeget nyomtatott, hogy nincs kizárva, hogy egymásra helyezve őket, a Holdig érnének,,—
Valaki kiszámolta : A 100 dollárosokat egymáshoz ragasztva–/ wc papir tekercs szeruen/–, 1650 -szer lehetne korbe tekerni bolygonkat az egyenlito mentén .Ennyi az USA adossága. Persze folyamatosan emelkedik .
Nem tudom melyik poszthoz kapcsolodhatna…..
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230124/megszaporodtak-a-huslopasok-lepett-a-tesco-592452
Nesze neked nagy jólét……..