(4082) Kutyák

Tibor bá’ fordítása online

A kutyák bal- vagy jobbkezesek? Mit mond a tudomány

Szerző: Deborah Wells
89. útban a 90. felé

Az emberek túlnyomó többsége a legtöbb dologhoz az egyik vagy a másik kezét használja– és az emberiség közel 90%-a számára ez a jobb kéz. A férfiak háromszor nagyobb valószínűséggel balkezesek, mint a nők, és nagyon kevés ember kétkezes.

Egészen a közelmúltig azt feltételezték, hogy a „kezesség” csak az emberre jellemző, de az állatokon végzett vizsgálatok azt sugallják, hogy a „kezesség” minden emlős alapvető jellemzője lehet. Kevésbé világos, hogy ez hogyan jelenik meg az állatoknál, és hogy ez megegyezik-e az emberi kezességgel.

Vizsgálatok széles skáláját fejlesztették ki annak megállapítására, hogy a házi kutya mutat-e valamilyen bizonyítékot a preferált mancshasználatra. A feladatok közé tartozott a játék stabilizálása, egy edénybe helyezett csemege után nyúlás, vagy egy tárgy – például takaró eltávolítása az állat testéről.

Az egyéb mutatók közé tartozik a lépcsőn járás első lépése, vagy a személy kérésére adott pacsi.

Az ezeket a feladatokat használó tanulmányok eredményei bizonyos fokig eltérnek, bár egy közelmúltban végzett meta-analízis arra a következtetésre jutott, hogy összességében a kutyák nagyobb valószínűséggel preferálják az egyik mancsot, mint az ambilaterálisakat (amit kétkezesnek nevezünk, ha emberről beszélünk), vagy nem mutatnak kedvenc mancsot.

De az emberektől eltérően a mancsok preferenciája nagyjából egyenlően oszlik meg. A kutyák kezessége ezért inkább az egyénre, mint a populációra jellemző.

Fontos, hogy a tanulmányok különbségekre mutatnak rá a mancshasználatban a feladatok között, és a végtaghasználat olyan tényezőktől függ, mint a feladat összetettsége. Például a gyakran használt „labda” feladat, ahol nagyjából azonos számú bal mancsos, jobb mancsos és kétkezes reakciót ad.

Ezzel szemben a „pacsit adni” feladat, egy edzés és ismétlés egy részét magában foglaló gyakorlat, sokkal inkább mancsot preferáló, mint kétkezes válaszokat generál.

Számos tanulmány rámutat arra, hogy erős nemi különbségek vannak a kutya mancs-preferenciájában. A nőstény kutyák nagyobb valószínűséggel jobb mancsúak, míg a hímek inkább bal mancsúak. Ezt a nemi különbséget más nem emberi fajoknál is feltárták.

Még mindig nem világos, hogy a hím és nőstény állatok mancshasználata miért különbözik, bár a magyarázatok között szerepelnek hormonális tényezők és az agy anatómiájának különbségei is.

A link az állatjóléthez

Noha a nemek, oka lehet annak kiderítése, hogy egy kedvtelésből tartott kutya bal- vagy jobbkezes-e, az állat oldalpreferenciáinak meghatározása állatjóléti szempontból is fontos lehet. Ennek az oka, hogy a mancspreferenciák betekintést engedhetnek az állatok érzelmeibe.

Az emberekhez hasonlóan a kutya agyának bal oldala – amely testének jobb oldalát irányítja – inkább a pozitív érzelmek feldolgozásával foglalkozik. Ezzel szemben a kutya agyának jobb oldala – amely a test bal oldalát irányítja – inkább a negatív érzelmekre összpontosít, mint például a félelem vagy a szorongás.

Ha felmérjük, hogy egy kutya melyik mancsát használja, akkor némi betekintést nyerhetünk abba, hogy az állat hogyan érzi magát. Például az a kutya, amelyik a bal mancsát használja egy feladat elvégzésére, több negatív érzelmet él át, mint a jobb mancsát alkalmazó egyed.

A közelmúltban végzett vizsgálatok  kutyáknál összefüggést tártak fel a mancspreferencia és az érzelmi reakcióképesség között. Kutatásunk rámutat arra, hogy a bal mancsos kutyák „pesszimistábbak” (ebben az esetben lassabban közelítik meg a kétértelmű helyen elhelyezett üres etetőtálat egy kognitív elfogultsági feladat során), mint a jobb mancsú vagy kétoldali állatok.

Eközben kimutatták, hogy a gyengébb mancsot preferáló kutyák erősebben reagálnak a zivatarok és tűzijátékok rögzített hangjaira, mint az erősebb mancsot preferáló állatok.

Bizonyítékot találtunk a kutyák mancspreferenciái és a személyiség közötti kapcsolatra is, mivel az ambilaterális kutyák magasabb pontszámot értek el az agresszió és félelem jegyében, mint az erős mancspreferenciákkal rendelkező állatok.

Ez hatással lehet az állatok képzésére. Valójában van néhány bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a mancspreferencia-teszt hasznos előrejelzője lehet annak, hogy mely kutyák válnak sikeres vakvezető kutyákká.

A mancspreferenciák értékelése arra is szolgálhat, hogy azonosítsa a stresszes helyzetekben kiszolgáltatott személyeket. Például azt találták, hogy a bal mancsú kutyák nagyobb stresszt mutatnak a mentő-kennelekben, mint a jobb mancsú állatok.

Ebben a szakaszban, merészség lenne csak a mancspreferencia-tesztekre hagyatkozni, mint az állatjólléti kockázat mértékére. Mindazonáltal hasznos eszköz lehet, különösen, ha más jóléti tesztekkel együtt vizsgálják, vagy más aszimmetriamérőkkel, például a farok-csóválással.

A kutyák jellemzően balra csóválják a farkukat (ami több pozitív érzelmet jelez), amikor meglátják gazdájukat, de jobbra (több negatív érzelmet sugallva), ha egy ismeretlen domináns kutyát néznek. Az ezen a területen végzett további munka nemcsak a kutya-kogníció megértésének fejlesztését segíti elő, hanem lehetővé teszi számunkra, hogy jobban vigyázzunk és értékeljük az ember legjobb barátját.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

4 gondolat erről: „(4082) Kutyák

  1. Csak ha ideges 🙂 …és gyakran ideges 🙂 Madarakra pedig egész testében merevedik. Szóval teljesen működőképes.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük