(4081) Tajvan

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

GlobalSecurity.org

A tajvani kínai invázió kudarcot vallana, és mindenki számára hatalmas vesztességeket okozna– mondja a CSIS (Strategic and International Studies)

 

A hadgyakorlat szerint az Egyesült Államok 3200 katonát, Kína pedig 10 ezret veszítene.

A tajvani kínai invázió nem járna sikerrel, ha az Egyesült Államok és Japán támogatná Tajpejt, de minden érintett fél számára jelentős áldozatokkal járna – közölte a befolyásos CSIS.

A hétfőn közzétett „The First Battle of the Next War: Wargaming a Chinese Invasion of the Tajvan” című jelentésben a CSIS szakértői arra figyelmeztettek, hogy a Tajvan–USA–Japán szövetség legyőzheti „Kína hagyományos kétéltűkkel partraszálló invázióját”, és fenntarthatja az autonóm Tajvant, de „több tucat hajót, több száz repülőgépet és több tízezer katonát” veszítenének el.

Tajvan gazdasága összeomlana, és az Egyesült Államok globális pozíciója is sok évre sérülne – figyelmeztet a jelentés.

Kína azonban „nagy veszteségeket” szenvedne, amelyek destabilizálhatják a Kínai Kommunista Párt uralmát.

Háborús szimuláció

Peking Tajvant kínai tartománynak tekinti, és „Kína vezetői egyre határozottabbá váltak” a sziget és a szárazfölddel való egyesülés iránt, ezért a katonai invázió „nem kizárt” – áll a jelentésben.

Egyes katonai vezetők, például az Egyesült Államok ázsiai-csendes-óceáni parancsnoka, Philip Davidson adminisztrátor előre figyelmeztetett arra, hogy 2027-ig Tajvan inváziójára sor kerül, amikor a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg a századik évfordulóját ünnepli, és Kína első számú vezetője, Hszi Csin-ping a harmadik időszak végéhez ér.

A CSIS projektcsapata egy hadijátékot fejlesztett ki egy kínai kétéltű tajvani invázióhoz 2026-ban, történelmi adatok és hadműveleti kutatások, valamint a múltbeli katonai műveletekkel, például a normandiai, okinavai és falklandi csatákkal való analógiák felhasználásával.

24 forgatókönyvet futtattak le, mielőtt kijelölték a legvalószínűbbet, az „alapforgatókönyvet”.

Ebben a kínai erők a levegőből támadják meg Tajvant, majd átkelnek a Tajvani-szoroson partraszállás céljából. Ekkor kapcsolódhat be az Egyesült Államok és Japán a kínai kétéltű flotta elrettentése érdekében.

Eric Heginbotham, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) vezető kutatója és a jelentés egyik szerzője szerint a csapat két következtetésre jutott:

„Először is, Kínának nem valószínű, hogy sikerül elérnie műveleti célját, elfoglalni Tajpejt. Másodszor, a háború költsége minden érintett számára magas lenne, minden bizonnyal az Egyesült Államokat is beleértve.”

A CSIS projektcsapat által irányított legtöbb forgatókönyv szerint az amerikai haditengerészet két repülőgép-hordozót és 10-20 nagyméretű hajót, valamint körülbelül 3200 katonát veszített. Ez körülbelül a fele az iraki és afganisztáni konfliktusok összesített halálos áldozatainak.

Kína azonban súlyos veszteségeket is elszenvedne, mintegy 10.000 katona életét veszti, 155 harci repülőgép és 138 nagyobb hajó semmisül meg.

„Haditengerészete romokban hever, kétéltű erőinek magja megtört, és katonák tízezrei vannak hadifogságban” – áll a jelentésben.

Japán is valószínűleg száz repülőgépet és több tucat hajót veszít el.

Legyőzni egy kínai inváziót

A jelentés négy feltételt javasolt, amelyeknek teljesülniük kell a kínai invázió legyőzéséhez, amelyek közül az első az volt, hogy „a tajvani erőknek tartaniuk kell a vonalat”.

„Tajvannak ellenállnia kell, és nem kapitulálnia. Ha Tajvan megadja magát, mielőtt az Egyesült Államok haderejét be tudja vetni, a harc hiábavaló.”

A jelentés megjegyezte, hogy a szárazföldi erőknek Tajvan védelmi erőfeszítéseinek központjává kell válniuk, és javasolta ezek megerősítését.

A szerzők azzal is érveltek, hogy Tajvannak nincs „ukrán modellje”, és a szigetnek „a háború kezdetén mindent be kell vetnie”, mivel Kína blokád alá vonhatja és elszigetelheti a szigetet, hogy megakadályozza az Egyesült Államok és szövetségesei időben történő beavatkozását.

„Ami Ukrajnában történik, abszolút ébresztő Tajvan számára” – mondta Heginbotham, az MIT-től.

„A tajvani hadsereg nem az ukrán hadsereg, nem kellően felkészült” – tette hozzá.

A jelentés azt javasolta, hogy az Egyesült Államoknak el kell látnia Tajvant a szükséges fegyverekkel. „Ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy megvédi Tajvant, akkor gyorsan közvetlen harcba kell lépniük”.

Tajvan sikeres védelmének van további két feltétele: az Egyesült Államoknak képesnek kell lennie arra, hogy Japánban lévő bázisait harci műveletekre használja, és az amerikai haderőnek képesnek kell lennie arra, hogy gyorsan és tömegesen csapjon le a kínai flottára a kínai védelmi övezeten kívülről.

A jelentés szerzői azonban azt mondták, hogy egy invázió modellezése „nem jelenti azt, hogy valószínű.”

„A kínai vezetés diplomáciai elszigetelődés Tajvan szemében gazdasági kényszer lehet. Ha Kína a katonai erőt választja, ez inkább blokád formáját öltheti, nem pedig nyílt inváziót” – mondták.

Sem Tajpejből, sem Pekingből nem érkezett azonnali reakció a jelentésre, ami az elmúlt napokban rendszeres légi betörésekkel és a sziget körüli hadgyakorlatokkal növelte a nyomást Tajvanra.

Chiu Kuo-cseng tajvani védelmi miniszter még októberben azt mondta, Tajvan már készül a kínai invázióra.

„Felépítjük arzenálunkat, és saját tervünk szerint készülünk a háborúra” – mondta Chiu egy törvényhozási ülésen.

A tajvani közvélemény-alapítvány (TPOF) szeptemberi közvélemény-kutatása szerint a tajvani válaszadók 51,2%-a úgy gondolja, hogy Kína nyerné a háborút, ha Peking holnap úgy döntene, hogy megtámadja Tajvant, és csak 29,6%-uk látja Tajvant győztesnek.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

22 gondolat erről: „(4081) Tajvan

  1. Azt gondolom Kína semmiképp nem lép túl korán, de amint megéri, elindul. Most épp fejleszti a chipgyártását, hogy ezzel ne legyen gond. És fél szemét Japánon tartja, akik persze szorgalmasan fegyverkeznek. A világ beáldozza majd Tajvant is a gazdasági összeomlás elkerülésére.

  2. Mitől lesz/lenne jobb Kínának Tajvannal?

  3. A cikkből az jön le nekem, hogy a fene egye meg, Kína még mindig nem támad. Pedig ideje lenne már, hiszen kiszámoltuk, a vereség után megrendül a KKP helyzete és lehet majd a zavarosban halászni. Lesznek ugyan nekünk is veszteségeink, de odaküldjük majd a hülye japánokat, pusztuljanak ők.
    Nincs gond, hiszen kiszámoltuk. Ugyan a kínaiak nem mondták meg, hogy mit terveznek, de majd mi megmondjuk helyettük, így biztosan kedvező eredmény jön ki számunkra.
    Gondolom, az oroszok is kiszámolták, elég ráijeszteni az ukránokra, gyorsan elmegyünk Kijevig, a kormány elpucol, mi meg odarakjuk a havert.
    De miért lenne sürgős Kínának? Az idő nekik dolgozik.

  4. 3. Z P
    Érzelmi kérdés. Olyan is van, nem minden a haszon.

  5. A Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Relations) honlapjáról van ez az interaktív oldal, amely a világon jelenlegi aktív válsággócokat mutatja be.

    Rákattintva a narancssárga körre kijön egy kis lista, amely jobb oldalán a nyíl kinyitja a konkrét konfliktushoz tartozó bővebb tájékoztató leírást, természetesen angolul.

    Csak annak apropóján, hogy érintettségünk okán természetesen az orosz-ukrán konfliktussal vagyunk elfoglalva, hébe-hóba itt a blogon szóba kerül Tajvan, Szíria esetleg Koszovó (ez utóbbi nincs is rajta a mellékelt térképen, hiszen feszültség van ott, de jelenleg reguláris katonai akciók szerencsére nincsenek, de szerintem, ha van ilyen, hogy „Instability in Egypt”, akkor Koszovót is nyugodtan iderakhatták volna), de nem sok szó esik a világ többi fegyveres konfliktusáról, válsággócáról.

    Hátha valakit érdekel jelszóval iderakom.

    http://www.cfr.org/global-conflict-tracker/

  6. Feltételezem, hogy mind a 24 forgatókönyv elszigetelt eseményként van futtatva. Nagy hiba!

  7. „The use of war is a means of destroying potential geopolitical and economic rivals before they acquire sufficient power to block American domination of the globe.”

    (Potenciális geopolitikai és gazdasági riválisok elpusztítása, mielőtt kellően megerősödnének ahhoz, hogy veszélyeztessék Amerika globális dominanciáját. )

    1992-ben is így gondolták.

    forrás: 1488. poszt

  8. 8. János

    Ki gondolta volna?

    De ez a hajó elment.
    Oo., Kína és Irán hármas, ha egyszerre beindít egy háborút, nem lesz képes velük a nyugat megbirkózni.
    Egyik oldalon egy motivált, másik oldalon egy tudatilag összezavart néptömeg áll.

    A végén a nyugat kénytelen lesz visszavonulni a saját területére (Európa az USA hátsó kertje lesz, nulla önállósággal) és valamilyen formában kiegyezni a rest-el.
    Persze a kelet és nyugat között kialkudott látszatbéke alatt az USA azon fog mesterkedni, hogy miként vehetné át ismét a vezető szerepet. Amíg nem lesz meg az ereje, addig nyájaskodni fog (intenzív szarkeverés közepette), aztán megint kimutatja a foga fehérjét.
    Persze az is megtörténhet, hogy az átalakulás végére nem lesz USA. Fordítva sül el az a bizonyos „osszuk fel Oo.-ot” puska.
    Talán ettől tartanak a legjobban az ottani elitek.

  9. ´ „Az amerikai légierő (US Air Force, USAF) tábornoka pénteken (megjegyzés: 2023. január 27.) emlékeztetőt küldött az általa irányított tiszteknek, amelyben azt jósolja, hogy az Egyesült Államok két éven belül háborúban áll majd Kínával, és azt tanácsolta a beosztottjainak, hogy készüljenek fel a fegyveres konfliktusra.

    Az NBC News birtokába került feljegyzésben Mike Minihan tábornok, a Légi Mobilitási Parancsnokság (AMC) parancsnoka azt írta:

    „Remélem, tévedek. A megérzésem viszont azt súgja, hogy 2025-ben kitörnek a harcok a két fél között.” ´

    https://index.hu/kulfold/2023/01/28/haboru-egyesult-allamok-kina-tajvan-fegyverek-legiero-joslat/

  10. 10 Zsolt
    A két év gyorsan elmúlik, sok idejük nincs felkészülni. Addigra fel tudják fegyverezni Japánt? Mert aligha az amerikai gyalogság megy oda. Indiát rá tudják venni, hogy Tibet felől megtámadja Kínát? Kétséges. Más irányból nem tudják megosztani az erejét, Oroszország felől lehetne, de ahhoz el kellene érni a céljukat, hogy a maguk oldalára állítsák őket, tehát számukra eredményesen kellene lezárni az ukrán háborút. Ahhoz is kevés a két év (egy év és megnyerik, hatalomváltás, teljes állítás). Dél-Koreára nem számíthatnak, mert Észak abban a pillanatban kihasználná a lehetőséget.
    Akkor miben bíznak? Mert nem elég a háborút elindítani, azt meg is kellene nyerni (gondolom, nem azért indítanák, hogy veszítsenek). Biztos kiszámolta nekik a mesterséges intelligencia, hogy így lesz jó. 🙂

  11. 11 – kakukk

    Olyan kérdéseket is érdemes feltenni és elgondolkodni a válaszokon, hogy kinek dolgozik az idő és kinek nem, kinek a kezéből kezd jól láthatóan kicsúszni az irányítás és ennek mi az oka, ki mire lenne képes, hogy változtasson azon, ami elmúlni látszik illetve az akaraton kívül minden ereje és erőforrásra rendelkezésére-e áll, hogy véghez vigye a terveit, mi a helyzet minden nagy „sakkjátékossal” (nem csak a nemzetállamokkal!) stb.

    Csak megjegyzem, hogy 2024-ben elnökválasztás lesz az Egyesült Államokban és Oroszországban is.
    2025-ban sok minden eldőlhet. Az elmúlt évek sem voltak unalmasak, de bizonyára lehet még fokozni a feszültséget, hogy a nagyérdemű tényleg rendesen összeszarja magát. Főleg azok, akik csak néznek ki a fejükből, de semmi érdemlegeset nem látnak.

  12. Japán nem fog neki menni Kínának, s ha igen, akkor elpusztul végleg.
    Indiának pedig nem érdeke holmi magashegyi területekért beáldozni a beinduló ipari fejlődését, vagyis nem háborúzna, főleg nem az USA kedvéért.
    Marad a partraszállás, de az akkor áldozatokkal járna, hogy az kb. egy hónap alatt megbuktatná az USA kormányt.
    Az igazi út Kína megdöntéséhez, Oo.-on keresztül vezetne. Az USA oldalára kellene állítani valamilyen módon, mert akkor északról, szárazföldön el lehetne vágni Kínát mindentől. Az ukrán háború is ezt a célt szolgálta volna, csak hát nem ilyen elhúzódóan. Nem ezzel számoltak az usa agytrösztjei. Max. egy év elcsúszás, amit elnézhetnek. Ti. Kína minden nappal erősödik. Éppen ezért az USA-t szorítja az idő. Nem elég, hogy Trump miatt négy évet elvesztegetett, de még a mostani háború sem térdeltette meg Oo.-ot pár hónap alatt. Sőt, úgy néz ki, hogy akár évekig is elhúzódhat a konfliktus (nem véletlen, hogy Putyin húzza az időt, még élvezi is – az USA-nak már az is jó lenne, ha Oo. elfoglalná Ukrajnát és ezzel megnyugodna/de nem ez történik, hanem leköti az USA-t, mintha ezzel is segítené Kínát/), amihez az USA-nak aztán végképp nincs ideje.
    Kína a célpont, minden más csak eszköz a célhoz. Lehet, hogy az idő szorítása miatt kiegyezik az orosszal, csak az támogassa Kína ellenében. Hogy mi lesz a csereajánlat, nem tudjuk. Talán a volt KGST országok feletti befolyás. Mást nagyon nem tudok elképzelni. Az orosznak az már kevés, hogy megígérik, hogy Ukrajna nem lesz NATO tag és a nyugat nem terjeszkedik tovább. Elszámolta itt is magát az USA, túl sok orosz vér folyt már. Ígéretért nem fog az orosz hadsereg megállni. Márpedig amíg K-Európában balhé van, ami bármelyik pillanatban egy totális Európai háborúvá fejlődhet, az USA nem tud Kínával foglalkozni – kénytelen ide is beleállni, mert különben a lengyelek leverése után az orosz az atlanti óceánig megy. A valóság az, hogy két nagy ellenség ellen az USA sem tudna háborúzni, legyen bármilyen fejlett is a technikája. Logisztikai képteleség, na meg a szövetségesei sincsennek olyan állapotban, hogy jelentősen támaszkodhatna rájuk – főleg humán vonalon.
    Szóval az idő faktor az USA-t szorítja, így alkut kell ajánljon a medvének. Még egy évet vagy kettőt nem várhat, mert Kína nagyon megerősödik.
    Érdekes idők jönnek.
    Csak arra leszek kíváncsi, hogy a sok ukrán rajongó mit fog szólni ahhoz, amikor az USA látványosan elengedi Ukrajna kezét a közeljövőben.
    Persze az is lehet, hogy mégis belevág az USA a három frontos háborúba (Oo., Kína és Irán). De az akkor már világháború, ami érdekes lefutású lenne.

  13. 13 – Bendegúz:
    Azt honnan veszed, hogy Oo. az Atlanti óceánig rohanna? Csak nem a Gyarmathyt fejtegetéseit olvasod?

  14. 14. Tibor bá’

    Ha nem is az Atlanti óceánig. de minimum Fo. határáig.
    Kell neki a német technikai tudás (ha hosszú távon is fenn akar maradni, ti. e nélkül nem lesz versenyképes a többi nagyhatalommal) és azt csak úgy szerezheti meg, ha ő uralja No.-ot. Hidd el megvan az ereje hozzá. Amit most látunk tőle, az varázslás, nem véletlen, hogy különleges művészkedésnek hívja. Ha majd azt mondja, hogy háborúba vonul, na akkor fogja megmutatni, mire képes.

  15. Az oroszoknak már az aláírt papír kevés, azt már eljátszották velük szemben. Legfeljebb a Dnyeperig foglalják el, és délen a partvidéket. Ha nagyon elhúzódik a háború, akkor legfeljebb még Kijev. A maradék a lengyeleké és a románoké lesz, egy kis terület marad talán Ukrajnaként, orosz befolyási övezetként.
    Ma már nem érdemes területeket elfoglalni, mert azzal macera van, az ott élőket etetni kell…
    A megegyezési ajánlatokban még a szakadár területek is maradhattak volna ukrán kézen, de ez a hajó már elment. Ilyen könnyű a szlávokat behülyíteni, a fejük fölé bábokat tenni? Ebből is látszik, hogy Ukrajna egy mesterségesen létrehozott állam volt.
    Az értékes rész úgyis orosz, a többi nem sokat ér. A háború az eddigi területeket sem kímélte, ha az oroszok átkelnek a Dnyeperen, ott nem fognak finomkodni.
    Az más kérdés, hogy az ukrajnai háború lezárása után mi fog történni, milyen biztonsági garanciákkal elégszenek meg az oroszok.

  16. 15 Bendegúz
    A német-orosz gazdasági együttműködés jól működött, talán túlságosan is jól. Ehhez nem kellett egyik félnek sem elfoglalni a másik területét.

  17. Re:15 Bendegúz
    Lesz még újra orosz tank Berlinben, csak nem megszálló, hanem felszabadítóként… 🙂
    Régi angolszász trükk, ha valami nem lehet az övé, akkor káoszt gerjeszt, és a 2015-ös trójai hadtest már bent van, és lassan fegyver/lőszere sincs a német seregnek.
    Egy belső támadás esetén letolt gatyával állna a honvédelmük, és közel s távol csak az orosz lesz potens hadsereg(lengyelek s.arni fognak a fejükre). Lázálom? Lehet, de ma már az abszurdumok korát éljük.

  18. 17. kakukk

    Dajtás jól írta, fel kell szabadítani No.!
    Ti. angolszász megszállás alatt van és addig nem fog tudni érdemben együttműködni az orosszal, amíg a nyakán áll a jenki.
    K-Európát sem fogja megszállni, csak befolyási övezetévé változtatja az oroszbarát kormányok támogatásával, illetve az Atlantista befolyás kizárásával.
    Lo. és Ro. (meg bárki más is), ha Ukrajnából mar akár egy kis darabot is, államiságával játszik!

  19. Re:20 SZVP
    Mit vársz fuck the EU Nulandtől.
    Ha megnézed a családi hátterét, akkor lesznek benne érdekes dolgok, igazi két lábon járó konteós gyöngyszem a nő.

  20. „A kontinentális Kína üdvözlő üzenetét fejezte ki, miután a kínai Kuomintang párt (KMT), a kínai tajvani régió újraegyesítéspárti ellenzéki pártja bejelentette, hogy Andrew Hsia elnökhelyettes vezetésével küldöttséget küld 10 napos látogatásra a kínai szárazföldre február 8. és 17. között.

    Elemzők szerint a szárazföldi Kína várhatóan pozitív választ fog adni a KMT látogatására, mivel a tajvani szeparatizmus ellenzése fontos szerepet játszik a Tajvani-szoroson átnyúló feszültségek enyhítésében. Ezenkívül úgy tűnik, hogy a Tajvani-szoroson átnyúló cserék újraindítása és kiterjesztése elkerülhetetlen tendencia a COVID-19 utáni korszakban, még a Demokratikus Progresszív Párt (DPP) hatóságainak akadályozása ellenére is.”

    További részletek a linkelt cikkben.

    http://www.globaltimes.cn/page/202302/1284945.shtml

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük