(3937) A háború kezdete

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

A végén mindenre fény derül

Forrás: Moon of Alabama

89. útban a 90. felé

A korai orosz nyomulás Kijev felé egy csel volt, túl kevés katonával ahhoz, hogy ténylegesen elfoglalja Kijevet. Valójában, politikai és katonai célja volt. Politikailag nyomást gyakorolt ​​az ukrán kormányra, hogy mielőbb egyeztessen a tűzszünet orosz feltételeiről. Ez, majdnem sikerült, amikor Oroszország és Ukrajna között március végén, Törökországban folytatott tárgyalások ígéretes eredményeket hoztak.

A tárgyalásokat, aztán Boris Johnson kijevi beavatkozása leállította, Joe Biden nevében a háború folytatását követelte, amit Zelenszkij boldogan teljesített.

Katonailag a cselnek majdnem tökéletes eredménye volt. Körülbelül 100.000 ukrán katonát kötött le Kijev körül, míg a Krím-félszigetről érkező orosz csapatok szinte ellenállás nélkül haladhattak, hogy szárazföldi úton összeköthessék a szigetet Donbászszal és Oroszországgal, valamint megvessék a lábukat a Dnyeper nyugati partján fekvő Herszonban.

Az elhamarkodott cselnek nagy ára volt az orosz veszteségek terén, de segített olyan fronthelyzetek kialakításában keleten és délen, amelyek lehetővé tették az ukrán erők tömeges megsemmisítését,  minimális orosz veszteséggel.

Amikor, a kijevi csel már nem volt hasznos, az orosz csapatok különösebb harc nélkül visszaálltak kiindulási helyzetükbe. Az ukránok ezt győzelemnek jelentették be, miközben semmi közük se volt a jól megtervezett és végrehajtott visszavonuláshoz.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

43 gondolat erről: „(3937) A háború kezdete

  1. Egyes médiumokban is lehetett olvasni, h az ukránok nyerték meg a kijevi csatát. Én meg néztem, mint hal a szatyorban. Az a csata úgy igazából el sem kezdődött.

  2. Moon of Alabama: ez egy szerecsenmosdatás. Utólagos magyarázkodás. Csata nem is volt, mivel nem jutottak odáig. Katonai szempontból hatalmas technikai veszteségek voltak, amit nem lehet cselnek nevezni, csak így utólag, propaganda célból. Az Oroszok elqrták de nagyon, nincs ezen mit magyarázkodni. Nem hiába történt a FSZB lefejezése, 150 fő letartóztatása a kudarc után. Nyilvánvaló hogy a kudarc beismerése nem egy bevett Orosz szokás, mint mindenki tudja 🙂

  3. 2: Ugyan már, ők így szeretnek leszállni a bicikliről.
    Bizonyára Zeleszkijre is csak trükközésből küldtek rá ejtőernyős kommandósokaat, hogy likvidálják, meg Harkivnál is csak cselből ostromolták a várost, stb. Ami nem jött be, azt nem is akarták igazából… Mi meg majd elhisszük, hogy az egész pályás letámadás célja csakis a déli tengerparti sáv megszerzése volt.

    “lehetővé tették az ukrán erők tömeges megsemmisítését, minimális orosz veszteséggel” LOL tessék mondani, hol sikerült minimális veszteségekkel tömegesen megsemmisíteni az ukrán erőket? Már most az afganisztáni háborúban elszenvedett veszteségekhez mérik amit bebuktak az oroszok, pedig az nem fél évig, hanem 9 évig tartott.
    https://www.oryxspioenkop.com/2022/02/attack-on-europe-documenting-equipment.html

  4. Köszönet a fordításért Tiborbá’!
    Valóban, a déli front kiszélesítése, a szárazföldi kapcsolat a Krímmel s vízellátásának biztosítása kulcstényező volt-a háborù első szakaszának megnyeréséhez. Aki a Kievi és Harkovi hadmozdulatokban eme városok elfoglalásának szándékát látja így utólag is, az nyugodtan számoljon utána…lehetetlen lett volna ekkora létszámmal bármilyen eredményt elérni északon.

  5. Néhány nehezen vitatható megállapítást leszögeznék.

    Nem igaz, hogy Oroszországra akkora fenyegetést valósított meg a NATO, hogy Putyin kénytelen volt háborút indítani.

    Akármi is volt Putyin terve , kevesen gondolták volna, hogy fél év alatt sem képes elfoglalni Ukrajnát.

    Egy háborúban győzelem esetén is hatalmas a fájdalmas veszteség.

    Ezen a háborún mindenki veszít, aki szerepet vállal benne.

    A többiek közül néhányan nyernek.

    Talán – bár ez vitatható – az Usa nyertes, annak ellenére, hogy vastagon benne van.

    A legtöbbet Ukrajna veszített.

    A jövő minimum háromesélyes.

  6. 5 Zuloaga
    Az első állításod kulcsfontosságú kérdést érint, és az esetleges tévedés halálos következményekkel járhat.
    Ezt azért nem lehet figyelmen kívül hagyni.
    Az tény, hogy a NATO folyamatosan közelíti az orosz határokat, és igyekszik destabilizálni a környező szomszédságot, lehetőleg oroszellenes erőket hatalomra juttatni.
    Ennek persze nyilván lehet többféle olvasata is, az oroszok szerint nyilvánvaló, hogy a NATO egyre potensebb helyzetbe óhajt kerülni egy esetleges háború esetén, tehát agresszív szándék van mögötte.
    A nyugati narratíva szerint viszont minden országnak joga van megválasztani a saját útját, és a nyugatnak kutya kötelessége ezt teljes mértékben támogatni, hiszen ez alapelveivel összhangban van, és nem kell figyelembe venni azokat, akiknek ez sérti érzékenységét.
    Kivéve, ha ez a nyugat érzékenységét sérti, mondjuk a dollár hegemóniáját, azt nem szabad tűrni, még fegyveres konfliktus árán sem.

  7. Szerintem nem véletlenül mondták szinte mindnyájan a szakértők ,hogy az orosz erők nem fognak támadást indítani Ukrajna ellen 2022 február végen mert erre semmi jel nem utalt ,ugyanis a határon felsorakozott erők legfeljebb egy a 1968 as csehszlovákiai bevonulás és az afgán főváros Kabul gyors elfoglalását eredményező katonai műveletek megismétléséhez voltak elegendők. Nem villámháborúra és nem Ukrajna teljes megszállására készültek . Ez nem jött össze. Ezért jogos kudarcról beszélni. De hogy mi lesz az utáni katonai műveletek végkimenetele az ahogy a jövő is “minimum háromesélyes “Az is lehet hogy döntés nem is a fronton hanem a két hátországban fog megszületni végül: ki lesz aki előbb ömlik össze, ebben tekintetben az oroszok esélyei most lényegesen jobbak mint az ukránoké , persze csak akkor ha Nyugat egy ponton túl már nem akar vagy nem tud segítségét nyújtani számukra : katonai, gazdasági, humanitárius, diplomáciai tekintetben.

  8. Ki lenne az az őrült, aki fegyveres támadást intéz a világ legerősebb atomnagyhatalma ellen ?
    Határozott véleményem, hogy nem védekezés, hanem inkább terjeszkedés a háború.
    A már amúgy is erős geopolitikai katonai pozíció további jelentős megerősítése.
    Legalábbis ez az orosz szándék.
    De egy dolog az elhatározás – gyorsan átvágunk az erdőn – és egy másik az , hogy mi történik az erdőben.
    Ez utóbbi meglepetésnek vagyunk tanui.

  9. Fehéroroszország 60-70 km-re van Kijevtől, ugyan ki gondolna olyanra, hogy ezt akár lendületből be is lehetne venni? Ki gondolná azt Grúzia, vagy Krím után, hogy ilyen lehetséges lehetne? Főleg, hogy egy éven belül sikeresen beharckocsikáztak Fehéroroszországba, meg Kazahsztánba. A desszantosokat is csak dísznek szórták ki Kijev mellé az első napokban.

  10. 8. Zuloaga,

    Egyetértek. Ezt csak az nem látja, aki nem akarja.

    Van egy gazdasági aspektusa is a dolognak. Az azovi tenger partvidéke alatt felfedezett több száz milliárd m3 földgáz Ukrajna általi kitermelése lenullázná Európa oroszoktól való földgázfüggését, taccsra vágná az oroszok zsarolási potenciálját.

    Ez egy terjeszkedő, gazdasági rablóháború.

    6. Hubab,

    “A nyugati narratíva szerint viszont minden országnak joga van megválasztani a saját útját..”

    Ezt úgy hívják, hogy az államok szuverén egyenlősége, melyet az oroszok is (Szovjetúnió) elismernek és vallanak (papíron) és az erről szóló nemzetközi egyezményt aláírták (ha jól emlékszem 1975-ben).

  11. Hubab, íme:

    ” Szuverén egyenlőség az ENSZ Alapokmányában, a szuverén egyenlőség joghatásai
    [11] Az ENSZ Alapokmány 2. cikkének 1. pontja lakonikusan kijelenti, hogy a szervezet valamennyi tag szuverén egyenlőségének elvén alapszik. Az állami szuverenitást védő legfontosabb alapelv, →az erőszak tilalmának szövegéből derül ki csupán, hogy melyik a szuverenitás két legfontosabb tartalmi eleme: a területi épség és a politikai függetlenség (2. cikk 4. pont)

    [12] Az államok szuverén egyenlőségének tartalmát az ENSZ Közgyűlés 2625 (XXV). számú határozata – amely a →nemzetközi jog alapelveinek értelmezését adja – a következőkben foglalja össze:

    az államok jogilag egyenlők,
    minden állam rendelkezik a szuverenitásból eredő jogok teljességével,
    minden állam köteles tiszteletben tartani más államok jogalanyiságát,
    az állam területi épsége és politikai függetlensége sérthetetlen,
    minden állam joga, hogy szabadon válassza meg és fejlessze politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszerét
    …”

    #https://ijoten.hu/szocikk/az-allamok-szuveren-egyenlosege#block-140

  12. 10

    Vajon az -oszthatatlan biztonság elve -mit jelenthet amire az oroszok hivatkoznak ,illetve -a megváltozott körülményekre való tekintettel érvényét vesztheti a nemzetközi szerződés elve- alkalmazható- e orosz – szovjet és ukrán illetve Nato stb viszonylatban ha már jognál tartunk nem mintha számítana most vagy akár a múltban….

  13. 8.Zuloaga: Ha már kérdezted, ki lenne az az őrült, ide másolom az egyik, név szerint Minato véleményét: “a megnyugtató megoldás csak az lenne, ha a NATO lerohanná Oroszországot és elfoglalná az energiahordozókbam gazdag területeket”. Attól tartok, nincs egyedül az őrültségével, ezért nem teljesen érthetetlen számomra, ha az oroszok úgy gondolják, a Nato-t minél távolabb kell tartani. MINDENÁRON. És akkor még messze nem a legmagasabb ár, hogy őket köpködi a fél világ.

  14. 13. Csont,

    Ha a NATO távoltartása volt a cél, akkor nem túl jól sikerült.
    Lásd Finnország, Svédország.

    Az orosz-nato határ kétszeresére nő egy éven belül. Amit a NATO 30 év alatt ért el, azt Putyin pár hónap alatt megcsinálta.

    Azt is érdekes felemlegetni, hogy az orosz fanok által pár hónapja annyit idézett Henry Kissinger miket nyilatkozik mostanában:

    “Henry Kissinger: Azok után, amit Oroszország művelt, Ukrajnát így vagy úgy, de a NATO tagjaként kell kezelni”

    #https://444.hu/2022/08/15/henry-kissinger-azok-utan-amit-oroszorszag-muvelt-ukrajnat-igy-vagy-ugy-de-a-nato-tagjakent-kell-kezelni

  15. 11. Gyarmathy: Már eddig is többször kifejezted, mennyire fontosnak tartod a nemzetek szuverenitását == Ukrajna akkor lép be a Nato-ba amikor akar. A svéd, finn belépést ellenző Törökországra viszont azt írtad, ha sokáig makacskodnak, majd meg lesz fenyítve. Te kinek adod a jogot, hogy a szuverén és jogával élő Törökországot fenyítse?

  16. Utóbbi két hozzászólásommal csak arra akartam rávilágítani, hogy szabadság és demokrácia tisztelő Minato és Gyarmathy blogtársaknak pont olyan lólába van akár Putyinnak, csak jóval gyengébb és max. egy másik ördög seggéből nő ki. De a háború felelősségéből igyekeznek osztozni.

  17. 15. Csont,

    Én nem adok jogot senkinek.
    Törökország ‘megfenyítése’ pedig reálpolitikáról szól, befolyásolásról, a NATO-n belül az USA dominanciájáról.

    Én nem tennék egyenlőségjelet eközött és egy ország katonai erővel való lerohanása között. Te miért teszed?

    16. Megint a személyeskedés! A te lábad (vagy nyelved) az hová lóg? 🙂

  18. A jól előre kiszámítható orosz válaszlépések kiprovokálása- beleértve Ukrajna elleni inváziót vagy bevonulás-és az arra adott nyugati válasz ‘természetesen” nem lehetett a nyugati stratégák által előre eltervezett oka konfliktusnak , mert a CIA és a Pentagon nem igy szokta ,bezzeg Kreml az oroszok területszerz politikai ,gazdasági terjeszkedési szándéka az viszont ……Pedig a kettő nem zárja ki egymást. Sőt lehetnek egyébb a nyilvánosság előtt nem ismert motivációk is hátterében ,de az meg aztán teljesen kizárt dolog…..

  19. 15. Csont,

    “Már eddig is többször kifejezted, mennyire fontosnak tartod a nemzetek szuverenitását..”

    Nem azt fejeztem ki, hogy én mit tartok fontosnak, hanem azt, hogy ez az elv nem csupán nyugati narratíva – amint hubab írta – hanem az ENSZ alapokmányában szereplő tétel, melyet Oroszország is elfogadott.

    Érzékeled a különbséget?

  20. 4 – Sàrkànyka

    “Valóban, a déli front kiszélesítése, a szárazföldi kapcsolat a Krímmel s vízellátásának biztosítása kulcstényező volt-a háborù első szakaszának megnyeréséhez.”

    Azt a kézenfekvő tényt még nem vette észre senki e posztnál illetve az eddigi hozzászólásokban – ebben az “Moon of Alabama” lángelmének nem nevezhető újságírói sem kivételek -, hogy ha egy ilyen fajsúlyú műveletet indítottak az oroszok, annak semmiképpen nem lehet csak egy célja, sőt, még a kettő vagy három is kevésnek tűnik.

    Tehát, a te fent idézett állításod igaz. De az összkép egy része csupán!

    Ugyanis voltak egyéb célok is, méghozzá egy kulcsfontosságú és több különböző fontosságú, amelyek miatt elkerülhetetlenül volt a Kijev közeli katonai jelenlét a kezdetkor. Igazából az egyik ilyen cél volt a kulcsfontosságú még abban is, hogy február 24.-én egyáltalán elkezdődött ez a katonai művelet. Ez a konkrét feladat a február 25. és március 10.-e közötti időszakban volt maradéktalanul teljesítve.
    A többi részfeladat pedig ott a térségben (tehát nem a keleti vagy déli végeken) március végéig.

    Az említett kulcsfeladat olyan fontos volt, hogy minden ember- vagy technikai veszteség lényegtelen volt a teljesítése szempontjából. Ha az oroszok ott akár 10x annyi embert vesztettek volna, mint az megtörtént, akkor sem fújták le volna az akciót, mert csak a sikeres végrehajtás volt az egyetlen elfogadható eredmény. Olyan fontos volt; ott és akkor jóval fontosabb, mint minden, ami délen történt.

    Az okosabbak, mint te és még néhány jófejű kolléga elkezdhet gondolkodni, hogy mi lehetett ez a dolog, erről itt többet mondani nem lehet.
    Mindenesetre még azt hozzáteszem egy kis nyomként, hogy nem voltak véletlenek Gosztomelben azok jelenetek sora sem, amelyek során szó szerint minden akciófilmet megszégyenítő dolgok történtek ott rögtön a művelet legelején.

  21. 19. Gyarmathy
    És ezt a fenséges elvnek a tiszteletben tartását, miért nem kéred számon a nyugati hatalmakon, de leginkább az angolszászokon, azaz USA-Brit társaság?
    Mert azért e lecke elsajátításában – ahogy a tények igazolták eddig – jelentős lemaradásuk van! Legalább akkora mint az oroszoknak meg a kínaiaknak!

    20. Zsolt
    Nagyon sejtelmes vagy, és jól fel adtad a leckét.
    Nem mellékesen mi lehet az az ok amit te tudsz, azonban nekünk földi halandóknak nem mondhatod el.
    Ha biztos és bizalmas forrásból van az infód, akkor érthető, ha nem, csak te spekuláltad ki, akkor az lehet akár publikus is, mert nincs veszélyes jellege senkire, mivel senki fontos tényező nem erősítette meg.

  22. 13:
    Ferdítés. Mert az idézett megjegyzés bőven a kitört háború után született, annak a NATO részéről lehetséges gyors, taktikai befejezésének érveként.

  23. 22.Kapotnyak: Hát, nem tudom, lehet, hogy igazad van és ez a “lerohanás” vagy “megelőző csapás” még gondolatként sem fogalmazódott meg senki fejében a világon, főként nem Nato körökben, de a keleti blokkban sem, sohasem. Nem is jelent meg sosem a védelmi politikában. Csak ez az egyszerre naiv, buta és gonosz Putyin beszélt róla a HÁBORÚ ELŐTT, hogy az oroszok jövőképébe nem fér bele ez a lerohanás. SEMMIKÉPPEN!!!
    Nekem meg a hajam égnek állt, hogy Minato megnyugtató megoldásnak találja.
    De ha őrült volna, mint Zuloaga az így gondolkodókat értékeli, az megmagyarázná véleményét. De akkor ne számítsuk be megszólalásait.

    Vedd észre én most nem valami mellett érvelek, hanem valami ellen. Nekem sehol sem megnyugtató valami “lerohanás”. Nem szokott az balesetmentes lenni. Az a gyanúm, másoknak is csak akkor tetszik a “lerohanás” , ha a mozgás irány nem feléjük esik. 🙂

  24. Nincs visszaút, sem a háborúban, sem a gazdaságban. Megérett a helyzet. Az oroszok ebből a csapdából amit Majdan óta készítettek nekik, már ha akarnának se tudnak szabadulni. Ráharaptak a csalira. Így akkor fognak már csak leállni, amikor az amik és főleg az angol titkosszolgálatok hazamennek. Kötélhúzás folyik. A háborús héják 30 éve erre készültek, hogy kivéreztessék ~s szétkapják őket, és akkor még pár évig mehetne a szabadrablás az erőforrásokkal…
    A végkimenetel egyébként közeledik, csak az a kérdés hogy még idén télen, vagy jövőre szakad valahol.

    Az orosz rettentő sokat kibír, az angolok már recsegnek ropognak, de az egész nyugat se áll jól…
    /https://hungliaonline.com/a-bank-of-england-fontos-bejelentese-az-egyesult-kiralysag-recesszioba-kerul-amely-tobb-mint-egy-evig-fog-tartani/

    A másik kimenetel kicsit keményebb lenne, és senkinek sem jó.

  25. 23. Csont

    Oroszo. természeti kincseit és az “energiahordozókban gazdag területeket”megszerező nyugati álom nem mai történet és a Szovjetunió felbomlása után kifejezetten felerősödött egyeseknél ez az igény:

    “Figyelemre méltó javaslatot tett le a kormányzat asztalára 1992-ben az amerikai Világpolitikai Kutatóintézet vezető kutatója, Walter Russell Mead. Azt ecsetelte, hogy miért, hogyan és mennyiért kell megvenni az Egyesült Államoknak Szibériát. Az ötlet körbejárta a nemcsak az amerikai, de az európai sajtót is. Maga Russell Mead például a Geografic Questions 1994. márciusi számában győzködte az amerikai társadalmat az ötlet életképességéről. Hogy mit is ajánlott vételre? Az Uraltól keletre lényegében mindent.

    Az amerikai Szibériát az elképzelései szerint északon a Jeges-tenger, nyugaton az Ural-hegység, keleten a Csendes-óceán, délen pedig Mongólia és Kína határolta volna. Más szóval, fél Oroszországról volt szó. A terület lakóit a kutató két részre, az oroszajkú szlávokra és az Alaszka lakóihoz hasonló őslakosokra osztotta.

    Az első népcsoportnak az amerikai állampolgárság megadását, szabad anyanyelv használatot, és szabad mozgást ajánlott az Egyesült Államokban. Az őslakosok arra a sorra jutottak volna, mint a Vadnyugat, a megvásárolt Alaszka lakói. A szakértői vitákban már Szibéria árát is meghatározták. Egy angol holdra (0,4 hektár) ezer dollárt, összesen három trillió dollárt számoltak.

    Az összeg kifizetését húsz évre elhúzva tervezték. Mint írásában Borisz Jakemenko orosz történész megemlíti, évente 200 milliárd dollárt fizettek volna, ám azzal a megkötéssel, hogy ennek felét Oroszországnak amerikai áruk vásárlására kellett volna fordítania. Az elképzelés támogatói Szibériára, mint nyersanyag forrásra, a lakosságra pedig munkaerőként tekintettek. Azt is kiszámolták, hogy minden milliárd 20 ezer munkahelyet teremt az államokban. Gondoltak a hét új állam védelmére is, és úgy vélték, hogy tengeri hatalomként az Egyesült Államoknak ez nem okozhat nehézséget.

    Ennyit arról, hogyan gondolkodott a Szovjetunió szétesése után az egykori hidegháborús ellenfél Oroszország függetlenségéről…”

    Teljes cikk:
    https://moszkvater.com/amerika-szivesen-szetszedne-oroszorszagot/

  26. Az orosz Föderációnak 4 1 katonai Körzete van: Nyugati KK, Déli KK, Központi KK, Keleti KK és 1: Északi Flotta.
    Amit minden NATO állam vezérkara pontosan tud és lát a műholdak korában az annyi, hogy Ukrajnában a Nyugati KK erőinek kb. 50%-a van bent, az állományt rotálják.
    Ez nagyjából a teljes orosz haderő negyedének a fele, azaz 1/8-ad része. A többi egyéb területeken áll és vár…, valamire.

    Aug.30.-szept.5. :Vosztok-2022 hadgyakorlat a Távol-Keleten, orosz, indiai, kínai, belarusz, mongol és tádzsik egységekkel közösen – miközben valami háborúféle (pardon, különleges művelet) zajlik Ukriban.
    Nincs hadiállapot, nincs mozgósítás, a 2 milla tartalékos otthon pihizik…, 100-150 ezer katona meg “balhézik” Ukriban.

    Ezzel az egész háborús showműsorral nagyon sok dolog nincsen rendben, mindjárt kezdve azzal, hogy és ahogy elindították, a többiről most nem is beszélve.

    Ez az egész nem is Ukrajnáról szól.

  27. Megtudtuk, hogy a csel a kudarc szinonimája. Köszönjük. Micsoda csel a legjobb ejtőernyős deszantosainkkal elfoglaltatni egy repteret a főváros mellett, aztán hagyni, hogy lemészárolják őket. Micsoda csel hetekre beragadni egy 50km-es menetoszlopban a város előtt, és elviselni, hogy drónokkal tizedelnek minket, majd a végén dicstelenül elkullogni. Le vagyok nyűgözve.

  28. Ebben a “csel” dologban én sem hiszek, ugyanakkor a kezdeti támadás 35-50 ezer fő körül indult meg, ami – már elnézést – de a lóf@sz kategória, pláne egy Ukrajna méretű ország ellen.

    Ha itt van valami “csel”, az nem ez volt, hanem egy olyan háború beindítása, ami – kis túlzással – igény szerint bármeddig elhúzható.

    Ez az USA részéről azért lehet kedvező, mert egyszerre teszi kispadra Európát és Oroszországot, ugyanakkor a Kelet régi/új nagyhatalmainak is jól jön, mert Európa lassú gazdasági/belpolitikai “kivéreztetése” a Nyugat eddigi globális struktúráját bontja meg, ami minden, csak nem az erősödés előjele.

    Ami biztos, ez a helyzet két szereplőnek nem jó: Európa és Oroszország, mivel ezen kettő szoros együttműködését lehetetleníti el. Európa és Oroszország szoros együttműködése viszont sosem volt amerikai és kínai érdek.

    Végeredmény: Európa és Oroszország “B-osztályú” hatalmi centrum lehet, az “A” kategóriára ugyanis csak közösen és összefogva lett volna esélyük.
    A nagy kérdés, hogy az “A” liga bajnoki címmérkőzése (USA vs Kína) hogyan alakul: megosztoznak az első helyen (bipol világrend), megütköznek az első helyért (III. VH), vagy kiderül, hogy egyiküknek sincs elég ereje ahhoz, hogy a következő évszázad kizárólagos hatalmi centruma legyen, ez pedig multipol rendszert hoz.
    A multipol rendszer viszont sokkal több közép- és nagyhatalomnak érdeke, mint az előző kettő verzió: EU, Oroszország, India, Brazília, Törökország, Irán, Argentína, Indonézia, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Egyiptom, Szaúd-Arábia, Kazahsztán…, hogy csak a leginkább fontosakat említsem.

    Érdekes meccs közeledik.

  29. 27. Ir02,

    🙂 Én is hasonlókat gondoltam.

    Nyílván ez a Kijiv elleni felvonulás csel volt csupán egy marhaság.
    De ezt el lehetett mondani, hogy ne legyen túl nagy a kudarc miatti orosz arcvesztés.

    Viszont, ami most körvonalazódik, abból vajon hogyan jönnek ki az oroszok?

    Az elmúlt hét elején a Krímben lévő orosz légibázis, valamint a nagy lőszerraktárak és vasúti csomópont megsemmisülése és a kialakuló egyre nagyobb káosz hová vezet?
    Hanyatt homlok menekülnek a Krímből a túristák és a 2014 óta odatelepült oroszok.
    Úgy tűnik, hogy az orosz vezetés keresi, hogy mit mondjanak, hogyan kommunikálják a sorozatos fiaskót. Pedig a tendencia szerint helyzet csak rosszabb és egyre rosszabb lesz számukra.

  30. MangaM,

    Ha tényleg 1/8-a áll hadban az orosz rendelkezésre álló erőknek, akkor mi ez a hónapok óta tartó töketlenkedés?

    Hogyhogy nincs elsöprő légifölény? Miért nem látunk hasonló képeket orosz részről, mint amit tegnap (meg a múlt hét elején) a Krímből?
    Mire fel a kényszersorozás, meg a börtöntöltelékek toborzása?

    Gondolod, hogy Kína az A ligában játszana?
    Egy háborús helyzetben nem az derülne ki, hogy Kína C vagy ZS kategória?

  31. Lehet, hogy az USA is dűlőre akarja vinni a háborút, mielőtt még atomkatasztrófa történik?

    Én legalábbis érzek valamiféle összefüggést, hogy mióta az atomerőmű miatti beláthatatlan következmények szóba kerültek, az ukránok sorra bombázzák le az orosz hadi célpontokat.

  32. 26, 28 – MangaM

    Általában jó elemzéseket írsz, amelyekben vannak gondolatébresztő leírások. A mai nem tartozik ezek közé.

    Hogy mást ne említsek, a végén felsorolsz néhány valóban erős és fontos országot plusz említed az EU-t. De vétesz egy azonnali szembetűnő alapvető hibát: egy szóval sem említed a világ sorsát nagyon is alakító nemzetek feletti struktúrát, amely nagyon is részese a nagy játéknak, kevés a nála erősebb kulcsszereplő. Ez a struktúra nem egy konkrét nemzetállamért küzd; ideiglenesen segítheti valamelyeket saját érdekei folytán, de ezek ideiglenes érdekszövetségek (van amely jó sokáig is eltarthat, ez nem kétséges).
    Ha Svájcot vagy a Vatikánt említeném, sok szempontból például ez a két ország fontosabb némely általad felsoroltnál. Éppen azért, mert e nemzetek feletti struktúra egy részének az erőközpontjai. De emberei szerte a világon vannak, ha maguk kevesen is vannak.
    Izraelt sem említetted, pedig kellet volna.

    A világ átformázása folyik; maga az USA-ban is rettentően nagyok a bajok, az ottani társadalom a végletekig megosztott és a polgárháború emlegetése már szinte napi téma. Kína erős és erősödik is, de ott sincs minden rendben (bankgondok, kipukkanó ingatlanlufi stb), jó társadalomfilozófiai berendezkedést onnan sem lehet nagyon várni.

    Az, hogy Európa totális kivéreztetése folyik és hogy itt robbanás lesz, az nem is kérdés, ebben egyetértünk. Európát használják és kihasználják, de a “nagykutyák” már régóta nem veszik komolyan. Az európai elit Európa ellen politizál, tisztelet a nagyon kevés kivételnek.

    Csak a mozgalmas közeljövő garantált.

  33. 30. Gyarmathy

    Nem tudom a kérdésedre a válaszokat, amit írtam, az viszont így igaz.

    Nemhogy elsöprő légifölény nincs, alig használják a légierejüket, fél év alatt összességében minimális, szinte elenyésző volt a légierő bevetése, jobbára inkább helikopterekkel nyomultak. A helikopteres veszteségek nagyoknak is mondhatóak lennének, de ez is csak addig igaz, amíg meg nem nézzük pl. a vietnami háborús statisztikákat: 1964-1975 között az USA kb. 5500 db helikoptert veszített, ez cirka 500 db/év. Az orosz veszteségek a Portfolio szerint eddig 50 db (Ukrajna szerint 194 db), ami fél év alatt azért nem drámai, pláne egy ekkora hadműveleti területen. Sajnos a cikkírónak valszeg nem erős oldala a hidegháborús proxik adatainak ismerete, mert ezt az adatot példátlannnak tekinti, holott távolról sem az.
    https://www.portfolio.hu/global/20220815/hullanak-az-orosz-helikopterek-50-gepet-mar-biztosan-lelottek-az-ukranok-561353
    Az ukrán 194 db-os lelőtt mennyiség sem lenne abszurd, de hol van erről bármilyen videó, fotó, azonosító, egyéb bizonyíték – ez azért nem olyan nagy kérés 2022-ben, pláne, hogy mindent is filmeztek eddig, olyat is, ami meg sem történt. Egy heli lelövése azért elég jól dokumentálható, pláne saját területen…

    Szóval komoly fenntartásokkal érdemes kezelni ezt az adatdömpinget, a minap az ukránok egyik hírforrása már több ezer kilőtt orosz karckocsiról beszélt, ehhez képest szinte csak két nagyságrenddel kevesebb érdemi bizonyítékuk van a mennyiségekre.

    Ha az orosz és ukrán infók igazak lennének, már 3 Ukrajna hadereje és minimum a fél orosz haderő megsemmisült volna mostanra – na, ehhez képest majd nézzük meg, hogy augusztus 30.-tól mekkora is lesz a Távol-Keleten a Vosztok-2022 hadgyakorlat, miközben az orosz haderő maradéka – elvileg – épp “kivérzik a nyugati fronton”.

    Kevesebb érzelem és több hideg racionalitás – ez mindenképp közelebb visz a valós helyzethez!
    Az egész háború megindítása fékezett habzású volt, a háború folytatása is harmatos, tele harcászatilag nem értelmezhető mozzanattal. Erre a mai napig nincs egzakt és valós magyarázat, többnyire csak találgatások vannak és egyes médiák érzelmektől túlfűtött magánvéleménye.
    De ezek nem tények, csak vélemények.
    Az viszont figyelemre méltó, hogy az utóbbi két hónapban alig jön bármi érdemi infó a frontokról, holott előtte naponta ömlöttek az ukrán videók – igaz, ezek egy része, mint utólag kiderült “enyhén kérdőjeles” kategória.

    Mindezt mondom úgy, hogy első pillanattól kezdve nem értek egyet Putyin támadásával, sőt, a lehető legrosszabb ötletnek tartottam és tartom most is – de ez semmit nem változtat azon, hogy a Nyugat ugyanúgy aljas szarkeverő, az ukrán vezetés pedig nettó kretének gyülekezetének tűnik, bármilyen szépen is tolja a hős elnök című színházat Zelenszkij.

    A Krímre mért csapás valószínűleg olyan fegyvertől származik, amit egyik oldalnak sem érdeke reklámozni “valamilyen” okból, van több elmélet erre is, de nem mennék bele a találgatásokba.

    Kína esélyesen A-ligás is lehet, de ez majd egy háborúban derül ki. Az utóbbi évek háborús statisztikái és eseményei mindenesetre távolról sem olyan fényesek egyik katonai nagyhatalom esetében sem, mint amit a közhiedelem tudni vél, majd ha egyszer lesz időm és kedvem, akkor összeállítok egy kijózanítóbb listát.

    De őszintén szólva mstanában egyre kevesebb kedvem van bármilyen témában is fórumozni bárhol, de ezt ne vegyétek magatokra.

  34. 32. Zsolt

    Szándékosan hagytam ki a nem létező rejtett hálózati hatalmat. Azok belülről mostanra ugyanúgy megosztottak, mint a látható világ színpadán a bábszínház szereplői.
    Az USA belső tönkretétele szépen halad, Biden “kiváló munkát” végez ebben az ügyben.
    Izrael nem érdekelt egy multipol világrendben.

    Sok vélemény és infó jött és jön több oldalról, de egyre kevesebb humorom van ezt megosztani és ezeken vitázni vagy agyalni.
    Szerintem ki kell várni a jövő tavaszt, addigra nagyjából látni fogjuk, hogy hogyan és merre tovább mind lokális, mind globális szinten.

    Most szándékosan túl nagy az infózaj.

  35. 29. Gyarmathy
    Ha nem vetted volna észre a nagy ukrán Krimi akcióra legalább 100 db ugyanolyan orosz akció jutott az elmúlt fél évben. Szóval, hogy az ukrik felrobbantanak egy két lőszerraktárt és egy repülőteret megmerényelnek, az lófax a háború menetében. A sok reménytelen helyzetben lévő, ágyúpergőtűz alatt reszkető ukrán katonának tapasz a farzsebre. De azért reménykedj. A fene erős gerétbritania, majd legyőzi a medvét. Elvégre a brit titkosszolgák azt is megmondták, hogy augusztusra az orosz ki lesz verve a Krímből. Na meg sok mást is mondtak, amiből semmi sem bizonyult igaznak.

  36. Nem bántásképpen mondom, de a “brit titkosszolgálatok” kezdetű cikkek lassan Monty Python szintet jelentenek.
    Elképesztő mennyiségű baromságot hordtak össze hónapok alatt és ezek bizony visszakereshetőek – a net nem felejt.

    Oroszország elvesztette az ukrán háborút – akkor is, ha technikailag végül megnyeri.
    Ezzel kezdtem február 24. után – ez is visszakereshető.
    A háború megindítása = vereség Oroszországnak, vereség Európának.

    Európa tönkretétele = az eddig ismert Nyugat tönkretétele, beleértve az eddig ismert USA-t is.

    Akinek ez nem esett le eddig, azon nem tudok segíteni.
    Lehet tovább drukkolni a “győztes” oldalnak.

  37. 36. MangaM
    Ez nem vitás! Ez is a cél.
    Az okult sátánista háttérhatalom mindent ami a kereszténységhez kapcsolódik el akarja pusztítani. És főleg a fehér embert és civilizációját, mert az elmúlt 3000 évben sokszor keresztbe tett a terveinek! Csak ott számolják el magukat, hogy ha hisznek a főnökükben (már pedig hisznek – meglepődnétek, ha tudnátok, hogy milyen sötét szeanszokat tartanak, akár akadémiai címmel is bíró nagyhatalmú egyedek), akkor létezik a másik, általuk gyűlölt oldal is. És ha teológiai értelemben vesszük, akkor az az oldal már legyőzte a főnijüket 2000 éve! Amit most produkálnak, tisztán csak vergődés. Fogy az idejük, mint égő gyertya a tartóban. Aztán jön az aratás!

  38. Még egy észrevétel arra, hogy mennyire elhülyült a világ:

    Pár nappal ezelőtt egy neves brit lap (Financial Times) lehozott egy cikket, miszerint a Nagy-Britanniából Európába (főleg Hollandiába és Belgiumba) szállított vezetékes földgáz radioaktív. Ez úgy derült ki, hogy a britek kapacitásnövelést kértek az európai vásárlóiktól a Katarból és az USA-ból érkező gázszállítmányok növelésére, mire az európaiak visszaszóltak, hogy az elmúlt évben kétszer (!!!) kellett leállítani a szállításokat és a vezetékeket takarítani a mérgező és sugárzó anyagok miatt.

    Azóta is minden média hallgat, és néhány egyszerű kérdést senki sem tesz fel:
    1. Miért sugárzik a britektől érkező földgáz?
    2. Ha erről tudtak az angolok, miért nem jelezték?
    3. ha ez kiderült és kétszer is takarítani kellett a rendszerben, akkor az európai szolgáltatók/elosztók ezt miért nem jelezték az európai lakosság felé?
    4. Miután kijön ez a cikk, miért nem érdekel senkit Európában?

    Ehhez képest napi szinten megy – az egyébként jogos – hisztéria a zaporozsjei atomerőmű lövetése körül. Az ukránok szerint az oroszok lövetik, az oroszok szerint az ukránok. Figyelembe véve az uralkodó szélirányokat, az oroszoknak elvileg kicsit kevesebb okuk lenne „magukra” zúdítani egy radioaktív felhőt, de most ezen az apróságon lépjünk is túl.
    Ha valaki esetleg rendesen telibe veri az egyik reaktort és okoznak egy Csernobilnál 10x nagyobb atomkatasztrófát, akkor ez mire is nyújthat majd jogalapot…?
    …esetleg egy Ukrajna elleni taktikai atomcsapásra…?

    Szóval lehet itt tapsolni bármelyik oldalnak, örömködni és hisztizni, csak az értelmesebb fórumozóknak mostanra már rég le kellett volna esnie, hogy Te vagy a vesztes b@zmeg.

    Most qrják szét végleg az eddigi világodat, most intézik el, hogy ne legyen jövőd, Te meg jólképzett féleszű módjára tapsolsz épp aktuálisan valamelyik oldalnak.
    Putyin, Zelenszkij, Biden és a többi felkent népvezér?
    Röhögnöm kell, amikor a birkák a saját hóhéraikat éltetik…

    Csak szólok: Mindegyik oldal sz@rik rád és a nézeteidre, a vágyaidra és a véleményedre, Te is csak egy felesleges kis rovar vagy a szemükben, aki épp feléli előlük a bolygó erőforrásait. Így tapsoljatok Putyinnak, így tapsoljatok Bidennek és az összes többi warmonger szarházinak, akik voltaképpen helyettetek, de legalább rólatok döntenek éppen.

    Bocs, ha bárkit megsértettem, de épp hidegen hagynak az aktuális lelki bajok. Cserébe ígérem, hogy továbbra is majd ritkán írok, nem akarom elszúrni a buli jó hangulatát.

  39. Mangam ez lehetséges a WEFröl szól mivel az egész vezetés a svab iskolájában tágul agyilag vagy agymosásilag

  40. “A média a legerőteljesebb dolog a világon. Ártatlanból bűnöst, a bűnösből ártatlant tud csinálni. És ez hatalom. Mert így ők kontrollálják a tömeg tudatát. A sajtó annyira erőteljes tud lenni a percepció gyártásban, hogy a bűnözőt áldozatnak és az áldozatot a bűnözőnek képes átalakítani az emberek szemében. Ha nem vagy szemfüles, a média megutáltatja veled az elnyomottakat, és megszeretteti veled azokat akik elnyomnak.” Malcolm X

    /https://www.napitema.com/2022/03/mi-van-az-orosz-ukran-konfliktus-mogott.html/

  41. Amikor megindult február végén, fél évvel ezelőtt, az orosz támadás, akkor sokkal indokoltabbnak tűnt , védhetőbb volt, mint jelenleg.
    Akkor még lehetett érthetőnek, logikusnak, Oroszország szempontjából előnyösnek tekinteni, ma már nem lehet.
    Ahogyan telnek a hónapok, úgy válik egyre lehetetlenebbé, irracionálisabbá , kártékonyabbá Putyin vállalkozása.
    Egyre több halott , egyre nagyobb ország rombolás, egyre hatalmasabb költségek, amikkel az eredmény messze nincsen arányban.

  42. 41. Josta.
    Mi mivel nincs arányba???
    A háborús szerzemények a háborúra költött pénzekkel???
    Már most 100x-os nyeresége van Putyinnak a háborúból, mint amit beleinvesztált a 160-es létszámú röhejkategóriába tartozó, nagyrészt ócskavasat használó “támadó” operettseregébe.
    El tudod képzelni, hogy csak egy olyan atomerőmű, mint a Záporozseci, ami nem mellékesen Európa legnagyobb erőműve és teljesítményben négyszer nagyobb mint Paks, mennyibe kerül a felépítése? Jelenlegi áron több tíz milliárd dollárba!
    És ez most a Putyin ölébe esett.
    Nem beszélve a rengeteg jó minőségű termőföldről a kikötőkről, gyárakról, bányákról, városokról és a pár millió emberről, akik nagyrészt jól képzett melósok (lévén, hogy Ukrajna iparvidékéről van szó). A felsoroltak alap hangon ezer milliárdos értéket képviselnek! És ezt úgy szerezte meg Oroszország, hogy kb eddig 50 milliárd dollárt invesztált a háborúba.

  43. Milyen cselesek ezek az oroszok, hogy a Harkov közelében elfoglalt területekről is kivonultak, és a megtévesztés részeként jelentős hadifelszerelést is hátrahagytak, hogy ezzel is kinyilvánítsák baráti jó szándékukat az ukránok felé. Mondtam én hogy Harkovot is csak cselből ostromolták…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.