(3880) A közeljövő

Tibor bá’ fordítása online

 


89. Útban a 90. felé

Számos jel utal arra, hogy a következő néhány évben óriási hőmérséklet-emelkedés következhet be. Egy ilyen hatalmas emelkedés kiváltó oka lehet a közelgő El Niño beköszönése a nagy számú napfolttal, amelyek 2025 júliusa körül érik el a maximumot. Jelenleg egy tartós La Niña közepén vagyunk, ami elnyomja a hőmérséklet emelkedését.

A NOAA szerint az El Niño általában 3-5 évente fordul elő. A következő El Niño hamarosan várható. Úgy tűnik, a közeljövőben hatalmas hőmérséklet-emelkedés bontakozik ki, mindenekelőtt az Északi-sarkvidéken, amelyet a közelgő El Niño és a napfoltok tetőzése együttes hatása vált ki. Minél több a napfolt, annál jobban emelkedik a hőmérséklet. A napfoltok számának emelkedése 2020 májusa és 2025 júliusa között mintegy 0,15°C-kal növelheti az átlag hőmérsékletet. Ez drámai tengeri jégveszteséget okozhat az Északi-sarkon, ahol 2026-ra rohamosan emelkedni fog a hőmérséklet, amire számos további jel utal.

Az Atlanti-óceánból és a Csendes-óceánból a Jeges-tengerbe belépő tengeri hő folyamatosan emelkedik. Ennek eredményeként az Északi-sarkvidéken hamarosan több billenő pont átlépése következhet be. Például a kék-óceán esemény (akkor kezdődik, amikor a sarkvidéki tengeri jég kiterjedése 1 millió km² alá csökken), ami tovább gyorsítaná a hőmérséklet-emelkedést a sarkvidék.

Aztán, ahogy a hőmérséklet folyamatosan emelkedik az Északi-sarkvidéken, úgy a futóáramlat változásai felerősödnek, ami a szárazföldi albédó elvesztését eredményezi az Északi-sarkon. Ez megegyezik a tengeri jég hanyatlásából eredő albédó veszteséggel.

További melegedés oka a permafrost olvadás, ami a jelek szerint hatalmas üvegházhatású gázok (különösen CO₂, CH₄ és N2O) kibocsátását okozza. Tehát globális hőmérséklet-emelkedést okoz, ami viszont több vízgőz bejutását eredményezné a légkörbe, ami tovább gyorsítja a hőmérséklet-emelkedést, különösen az Északi-sarkon, ahol hatalmas mennyiségű metán található a tengerfenék üledékeiben, és ahol nagyon kevés hidroxil van a levegőben, ami bonthatja a metánban.

Úgy tűnik, a hőmérséklet tovább fog emelkedni a szulfát-aeroszolok kihullása miatt. Ahogy a hőmérséklet folyamatosan emelkedik, további önerősítő visszacsatolások indulnak, például a vízgőz globális növekedése és az alacsonyabb felhőrétegek csökkenése, ami tovább növeli a hőmérsékletet. Összességében a globális hőmérséklet több mint 18°C-kal emelkedhet az iparosodás előttihez képest.

Emberi kihalás 2025-re?

Egy 2022. áprilisi elemzés szerint a hőmérséklet-emelkedés az iparosodás előtti időszakról 2022 márciusára elérte a 2,35°C-ot. Ha hozzáadjuk a közelgő El Niño és a napfoltok tetőzése miatti hőmérséklet emelkedést, akkor 2025-re a 3°C is elérhető.

Egy 2018-as tanulmány (Strona & Bradshaw) azt jelzi, hogy a legtöbb élet a Földön eltűnik, ha a hőmérséklet 5°C-kal emelkedik. Az emberek, akiknek túlélése sok más fajtól függ, valószínűleg kihalnak 3°C emelkedésnél.

Összefoglalva, a hőmérséklet hamarosan erősen emelkedhet, ami az emberek kihalásához vezethet már 2025-ben, míg a hőmérséklet az egekbe szökhet 2026-ban, ami feleslegessé teszi annak fejtegetését, hogy mi lesz 2026 után.

Forrás: Arctic-News

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

15 gondolat erről: „(3880) A közeljövő

  1. Kihalás azért nemigen lesz, meg 18 fokos emelkedés sem 3 év alatt.
    Viszont az érdekes, érdekel, hogy mi köze van a napfoltoknak a klímához. Logikusan végiggondolva semmi, ahogy ez a cikk is erre jut: https://masfelfok.hu/2019/07/07/mitosz-napfoltok-napfoltciklus-eghajlatvaltozas-eghajlativalsag-termeszetes-valtozekonysag/
    Inkább a naptevékenység, ami hatással van.
    Ettől függetlenül, a kihalás elkerülhetetlen szvsz. Itt egy másik cikk, egy magyar MTA légkör kutató interjúja, nagyon pesszimista, én hajlok arra hogy igaza van:
    https://24.hu/belfold/2022/06/10/nyersanyagok-globalis-krizis-klimavaltozas-gelencser-andras-interju/

  2. Tibor bá: amikor azt állítottam, hogy a napfolt-tevékenység hatással van a Föld átlaghőmérsékletére, ezekszerint igazam volt.

  3. Kihalni szerintem nem fog az emberiség, csak drasztikusan lecsökken a számuk. Déli sarok ha leolvad, hatalmas új terület lesz. 20-30 millió embert pedig el tud tartani a Föld, a mostani pazarló életmód mellett is.

  4. 2 – Infos:
    Mindenki azt fogad el, ami neki a legszimpatikusabb. Aztán majd kiderült, ki tippelt helyesen. A 2026-os kihalás szerintem is meredek, de mit lehet tudni. Egyenlőre a melegedés egyértelmű.

  5. 2 infos
    A napfoltok hatását a földi besugárzási teljesítményre legalább lehet mérni objektíven, ezen nincs is mit csodálkozni.
    Engem az jobban zavar, mikor mindenféle misztikus magyarázatokkal indokolják a klímaváltozást, amire nincsenek is műszerrel igazolható adatok, csak valamiféle galaktikus konstellációkra hivatkozások.
    De hát valahogy annak is mérhető változásokkal kellene járni az energiabesugárzás mértékében…

  6. Úgy rémlik, három évvel ezelőtt idénre vártad az emberiség kihalását.

  7. 6 – Ábel:
    Ha ez nekem szól, akkor megnyugtatlak, nem vártam. Mindössze számba veszem a véleményeket.

  8. Re:5
    Túlontúl leegyszerűsített elképzelés(mondhatni hogy ez egy „primitív függvény”), hogy a napfoltok kitakarásából származó szoláris teljesítmény csökkenés befolyásolni tudja a földi klímát. Ennél sokkal de sokkal komplexebb a Földre gyakorolt hatása a Napnak.
    Beraktam már nem egyszer, lehet rajta rágódni:
    https://www.youtube.com/watch?v=ihwoIlxHI3Q&t=4202s
    Nem ezobullshit, tömény asztro/geofizika, publikációkkal alátámasztva.
    Ha megemésztetted kicsit az anyagot, akkor látni fogod, hogy a mai klímamodellek ebből a szempontból rendkívül leegyszerűsítőek, miközben az egész modellt fejre tudják állítani, ergo a hosszú távú trend számítások kb a kávézacc jóslás szintjére süllyednek(direkt fogalmazok túlzóan).

  9. Ennyi pozitiv visszacstolás után, szinte csak hab a tortán, hogy a klimaváltozás hatására az El Nino évek gyakorisága is növekszik..
    „Climate change is increasing the frequency of extreme El Niño events, leading to intensifying droughts, worsening floods, and shifting hurricane patterns, according to a new study published in the Proceedings of the National Academy of Sciences.”
    Yale Environment
    https://e360.yale.edu/digest/climate-change-is-making-el-ninos-more-intense-study-finds

  10. 1. Miniato

    Érdekes ez az olvasmány és szerintem tényleg reálisan látja a dolgokat.Az élelmiszerárakról csak annyit hogy épp tegnap voltam a coopban élelmet venni.Megdöbbenve tapasztaltam hogy a provászni melegszendvicskrém ami 650ft volt 990 ft lett, A kis vagdalthús nem tudom hány grammos ami 280ft volt nemrégen most 600 ft lett.Ezt én árspike-nek hívom.Olyan mint amikor a tőzsdén hirtelen megugrik valaminek az ára.Na persze nem is az a fontos ebbben hogy nem tudom megvenni és nem is a provánszi melegszenvicskrém a fontos hanem maga az áremelkedés pszichológiája.Ez ember ugye ilyenkor gondolja hogy még csak június van akkor mi lesz őszre vagy mennyi lesz majd akkor maradjunk most a melegszendvicskrémnél.Szóval lehet őszre 1500 ft lesz? És most nem is az a gond mert megveszi az ember , hanem az hogy ha ez így folyatódik akkor a tömegek meg tudják e venni? Mi lesz ha nagyon sok terméknél hirtelen emelkedik majd az ár. Mert ha a tömegek nem tudják megvenni akkor jön a baj, a válság.
    Persze nem minden terméknek ment fel így hirtelen az ára, tehát lehet hogy csak épp ebbe botlottam bele és éppen sokat tett rá a gyártó és kereskedő.Ami bevillan hogy gond akor lesz ha sok temrék áránál lesz majd egy ilyen spike (hirtelen nagy emelkedés) és a tömegek nem tudják megfizetni.
    Sokminden később épül be majd az árakba még.Például az élelmiszeriparban gondolom a rozsdamentes cuccok és a gyártóelemek ára az egekbe ment. Lehet hogy ez még nem épül be a temrék árába mert mondjuk 1 év múlva cseréli le az üzem az adott gyártósort. Előbb utóbb lecseréli mert semmi nem megy 100 évig főleg ma.Drágul a csomagolóanyag, de egy új kamion is gondomom a dulpájába kerül amit apránként egy fuvarozónak cserélgetni kell .Tehát ezek a költségek még csak szép lassan épülnek majd be pl. az élelmiszerárba.

    Ugye itt is belebotlunk abba hogy ha lenne még szabad erőforrás (földek stb…) akkor beállítanánk másfélszer annyi traktort, másfélszer annyi termőföldet és a példánál maradva a melegszendvicskrém újra mondjuk 450 ft lenne.De ugye nincs annyi erőforrás és termőföld már..Pedig talán a lakosság már csak 4%-a dolgozik a mezőgazdaságban, és ha átállítanánk hogy mondjuk 6%-ra akkor elméletben lenne olcsó élelem.Persze ez csak mese mert elértük a határainkat.

  11. Most jöttem haza Székelyföldről, Hargita megyéből, ahol öt napot töltöttünk el. Itt mesélte a házigazdánk, hogy van több olyan völgy is, ahol teljesen önellátóak az emberek, állatot tartanak, és megtermelnek mindent ami kell, segítik egymást. Itt ismeretlen volt a koronavírus, és a gazdasági, pénzügyi válságról sem hallottak, vagy ha hallottak is, a hatását nem érzékelték. 1-2000 ember, egymástól távol eső tanyákon, gazdaságokban. Ilyen helyeken tudom elképzelni, hogy fennmarad az emberiség egy része.

  12. 12. Zöld Béka
    Igen van ilyen hely ott arrafelé. Nem is egy vagy kettő.
    Nagyobb méretben a Gyimesekben találsz ilyeneket (de ők nagyon zártak), vagy a Székely-Varság tanyavilágában (ők is nagyon zárkózottak), ami pár tucatos tanyabokrokból áll és nagyobb területen fekszik, mint Bp.
    Ezenkívül ott a számtalan, még részben igazi falusi életet élő falvak tömege, kijáró tehéncsordával és önellátással.
    Erdély románok lakta részei közül ilyen a Hátszeg, Beszterce, Máramaros vidéke, illetve az Erdélyi Érchegység mócok és KaránSebes hegyeit lakó mokányok vidéke (na azok aztán totál tanyavilágot alkotnak, egymástól akár kilométerekre található házakkal, megyényi területekkel). Meg lehet őket látogatni, szegények, de nagyon barátságos népek. Tapasztalatból írom!
    Nemrégiben is írtam, hogy aki túl akar élni egy nagy geddont, az vegyen egy székely faluban egy portát pár millió forintért és ha baj van, oda lemehet. Az ott élő helyieket nem kell Bear Grylls-nek túlélésre tanítani, mert a vérükben van és egész életükben ezt csinálják.
    Ottani barátom marháit kezdte ki egy nagy medve. Az meg, éjjel a fiával, na meg öt kutyával és villával neki a marhát hámozó medvének. Mesélte, hogy amikor oda értek, a marha bőgött, hogy szakadt le az ég, ugyanis élve ette a medve a hátát. Aztán, hogy meglátta őket, a medve is elkezdett ordítani (védte az ételét), de úgy, hogy az ember hitet vált ha hallja. Kérdeztem tőle, hogy nem féltetek? Én, mű? Mitől, a ponciussát?! Neki kellett volna, ő jött a miénkbe. Aztán elhajtották. Igaz a marha pocsékba ment.

  13. 12. Zold béka
    Hát ott gondolom nem merengenek az emberek az összeomlásről.Ha én belegondolok hogy kb. 10 éve olvasom Tiborbá blogját és nagyjából minden kommentet végigolvasok így már sok kicsi sokra megy elven szerintem több száz órám elment a blogolvasásra és kommentírásra, de nem baj 😀 Ott ezek az emberek meg szarnak az összeomlásra.Hozzá kell tenni hogy ott azok az emberek általában nem gépesítve dolgoznak ami elég kemény fizikai munka.Én gyerekkoromtól végeztem fizikai munkát(kertészet) így már nem kezdenék bele kézi erővel kaszálni és terhet cipelni.Na az biztos ja,ja,ja ott összetartóak az emberek.
    Ha ott valakinek van egy kis japán traktorja (nem a nagy kulák 100 millió dzsondéros gazdákra gondolok hanem japán traktror 1-2 millió forintért) akkor már elég jól elboldogul mert pl egy ilyenre is lehet venni kaszálót és mini bálázót és így nem vágja tacsssra az ember az ízületeit.
    Valaki itt írta régebben hogy elé olcsón (1-2 millió ft) lehet ott venni ilyen földeket, házakat, bár én nem hiszem el hogy olyan olcsó.
    Nekem tetszett ahogy láttam filmet hogy átmentek egymáshoz télen az emberek lóval beszélgetni.De amúgy kevés az oda beköltöző újrakezdő ember , szerintem inkább a régi 50-90-es korosztáy lakik ott.
    Láttam a dunatv-n vagy valahol róluk dokumentumfilmet.Sajnos nem tudom mi volt a műsor címe de jó látni ilyen 1 órás dokumentumfilmeket.(ha valaki tud ilyen erdélyi emberek életét bemutató filmet felteheti a műsor címét)
    Egy mai fiatal ott nem tudna meglenni a civilizáció hiánya miatt.De még én is lehet nehezen tudnék odatalepülni pedig kötődöm a földhöz és ezekhez a dolgokhoz.
    Az az igazság amíg fut a civlizáció addig abban van az ember. HA összeomlana akkor jó lenne az az élet Hargitán de hirtelen betanulni mindent nem tudna az ember .

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük