(3573) Terjedő radioaktivitás?

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

 

2021 a 89. év

A Science of the Total Environment (a teljes környezet tudománya) című folyóirat közzétett egy szakmai bírálaton átesett esszét: Forró radioaktív részecskék detektálása Észak Japánból származó porban és talajban, gamma spektrográfiai és autoradiográfiai módszerrel, és SEM/EDS analízissel valamint a sugárveszély kiértékelésének értelmezése. A szerzők: Dr. Marco Kaltofen a Worcester Politechnic Institut-tól, és Arnie Gunderssen a Firewinds Energy Education-tól. Az esszé részletezi Japánban összegyűjtött forró részecskék analízisét a fukushimai leolvadást követően.

A Japánból, USA-ból és Kanadából származó radioaktív, statisztikailag értelmezhető 415 darab olyan mintára támaszkodva felépített tanulmány, amelyek jelentősen radioaktívabbak, mint az utóbbi időben alkalmazott modelleknél várható volt. Amennyiben ezek az erősen radioaktív részecskék az emberi szervezetbe kerülnek, az megemeli a kockázatot jövőbéli egészségügyi problémák megjelenésére.

Radioaktív portól származó besugárzás mérése olyan, mint amikor a kandalló előtt ülsz – mondotta Dr. Kaltofen – Közel a tűzhöz finoman melegedsz, de néha-néha a tűzből kipattan egy szikra, ami megégethet.

Japánban ugyanez a kockázat. A legtöbb embernek átlagos a kockázata, de néhányan az átlagnál jóval több sugarat kaphatnak.

Dr. Kaltofen szerint „Japánban talált átlagos sugárfertőzés pontosan egyezett más kutatók eredményeivel. Nem csak azt néztük, hogy valakinek mi az elméleti átlaga. Arra figyeltünk, akik találkoztak radioaktív porral a mindennapjaikban.”

Mikroanalitikai módszerek egyesítése hagyományos egészségvizsgáló modellekkel azt találták, hogy egyes emberek elég port szívtak be, vagy nyeltek le ahhoz, hogy a jövőben komoly egészségkárosodást szenvedhessenek el. Ez különösen igaz volt gyermekek és fiatal embereke esetében, akik több port szívtak be, és többet nyeltek le, mint a felnőttek.

A szóban forgó tanulmány összefoglalása: 2011. Március 11. Után a fukushimai reaktorok leolvadását követően 180 japán részecskéből (por és talajfelszín) álló mintát, valamint 235 hasonló amerikai és kanadai mintát vettünk, majd analizáltuk gamma spektrométerre, autoradiográfiai úton, és röntgen sugaras, letapogató elektron mikroszkóp segítségével. A mintákat öt éven át vettük és analizáltuk 2011 és 2016 között. A 180 japán mintából 142-ben detektálható mennyiségű Cs-134, és Cs-137 találtunk. A japánból származó részecske mintában a specifikus radioaktív Cézium aktivitása 3,2 kBq/kg ±1,8 kBq/kg volt 2,57 kBq/kg) középértékkel (ð = 72 kBq/kg). Ezzel szemben az amerikai és a kanadai radioaktív Cézium középértéke 0,03 kBq/kg alatt volt. Az amerikai és a 32 darabos kanadai mintában találtunk egy Cs-134 és Cs-137 izotópokat detektálható mintán, illetve 4 ilyen mintán a 74 talajpor minta között. A sugárzó részecskét tartalmazó amerikai és kanadai minta maximuma 0,30 ± 0,10 kBq/kg volt. A japán minták középértéke eltorzult, mert a 180 minta közül 9-ben (5%) a sugárzás aktivitása meghaladta a 250 kBq/kg értéket. Ezt a kiugrást mind a 2011-es, mind pedig a 2016-os mintáknál tapasztaltuk.

A japán mintákban több mint 300 egyedi radioaktív forró részecskét találtunk. A következő elemekből találtunk 1 százalékot meghaladó mennyiséget: Cézium, Amerícium, Rádium, Polónium, Tórium, Tellurim, Stroncium. Egyes részecskék specifikus aktivitása elérte a MBq/µg nagyságrendet. Az amerikai mintákban nem találtunk radioaktív Céziumot. Az amerikai mintában csak természetesen előforduló radioaktív izotópokat találtunk. A néhány detektált forró részecske jelentős sugárszennyezést okozhat azoknak, akik belélegzik.

A fenti adatokból világossá válik, hogy az észak amerikai kontinenst még nem érték el a fukushimai reaktorleolvadás következményei.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

5 gondolat erről: „(3573) Terjedő radioaktivitás?

  1. ” Egyes részecskék specifikus aktivitása elérte a MBq/µg nagyságrendet.”
    Ez mit jelent pontosan, leírná valaki? Köszönöm.

  2. Pár napja olvastam, hogy Kínában az egyik reaktor szivárog. Erről tud valaki valamit, vagy csak kacsa a hír?

  3. A 3 mile island incidensnek voltak hasonló (átmeneti) hatásai?
    Ha igen, de már nem kimutatható az amerikai mintákból, az jelentheti azt, hogy előbb-utóbb a japán mintákból is eltűnhet…

  4. 2.
    Asszem a franciák akik ott dolgoztak, jelentették, hogy komoly üzemzavar történt, majd a kínaiak azt mondták, semmi komoly. 🙂
    A primér hűtőkörben mértek magasabb radioaktivitást. Nem tudom mennyire magas értéket.

  5. Közben egy vezetó atomtudós “véletlenül” öngyilkos lett kínában:
    https://9gag.com/gag/aXoKDqg
    Tudom, hogy ez egy mém oldal, de az a fura benne, hogy szinte minden fontosabb hír hamarabb jelenik meg itt, mint bármelyik hírportálon, és hitelesebbek is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük