2024. január hónap bejegyzései

Hamasz-kapcsolat ( EURONEWS )

A Hamász-kapcsolat:        Amerika után több nyugati ország is leállította az UNRWA finanszírozását

Az UNWRA egyik hán-júniszi központját is érte izraeli találat
Írta:  SL

A kizárólag palesztinok segélyezésével foglalkozó ENSZ-szervezet ellen felmerült a gyanú, hogy több munkatársa részt vett az iszlamista szervezet októberi terrortámadásában.

Az Egyesült Államok után Kanada, Ausztrália, Olaszország és Nagy-Britannia is bejelentette: felfüggesztik az ENSZ palesztinok segélyezésével foglalkozó szervezetének további finanszírozását.

Felmerült ugyanis a gyanú, hogy az UNRWA 12 alkalmazottja részt vett a Hamász október 7-i, Izrael elleni brutális támadásában. Az ENSZ menekültügyi szervezete vizsgálja ezeket a vádakat, egyelőre több alkalmazottjukat elbocsátották.

Stéphane Dujarric szóvivő azt mondta, az ENSZ-főtitkárát elborzasztja a hír, és arra kérte Philippe Lazzarini főbiztost, hogy vizsgálja ki a gyanút. Ha bűncselekmény történt, büntetőeljárást kell indítani. Lazzarini közölte, minden alkalmazottat felelősségre vonnak, akiről kiderül, hogy részt vett terrorcselekményekben”.

„Az Egyesült Királyságot megdöbbentették azok az állítások, amelyek szerint az UNRWA munkatársai részt vettek az Izrael elleni október 7-i támadásban, egy olyan szörnyű terrorcselekményben, amelyet az Egyesült Királyság kormánya többször is elítélt” – áll a brit külügyminisztérium közleményében.

London ezért átmenetileg szünetelteti a szervezet jövőbeli finanszírozását, amíg felülvizsgálják az ügyet.

Israel Katz izraeli külügyminiszter azt mondta, célja, hogy a háború után az UNRWA ne működjön tovább Gázában. Elmondta, hogy ehhez megpróbál támogatást szerezni az Egyesült Államoktól, az EU-tól és az ügynökség más nagy adományozóitól.

A Palesztin Hatóság polgári ügyekért felelős minisztere, Husszein Al-Sejk szerint ugyanakkor egyes országok azon döntése, hogy szüneteltetik a létfontosságú ENSZ-ügynökség támogatását, „nagy politikai és humanitárius segélyezési kockázatokat rejt magában”. Al-Sejk ezért sürgette a nyugati adományozókat, hogy azonnal vonják vissza döntésüket.

Pénteken az izraeli miniszterelnök egyik tanácsadója azt mondta a BBC-nek, hogy az október 7-i Hamász-támadásban „olyan emberek vettek részt, akik az UNRWA fizetéséből élnek”. Mark Regev szerint vannak olyan információk is, amelyek szerint az UNRWA iskoláiban dolgozó tanárok „nyíltan ünnepelték” az október 7-i támadásokat.

Utalt egy izraeli túszra is, aki szabadulása után azt mondta, hogy „egy olyan személy házában tartották fogva, aki az UNRWA-nak dolgozott”. A kiszabadult túsz elmondása szerint az ENSZ-alkalmazott rosszul bánt vele, alig kapott élelmet és orvosi ellátást, és végig bezárva tartotta őt.

Január elején az ENSZ-szel kritikus UN Watch civil szervezet nyilvánosságra hozta az UNRWA belső beszélgetéseit, amelyek a Telegramon zajlottak. Ezekből kiderült, hogy nem csak néhányan, hanem a szervezet több mint 3000 munkatársa és tanára ünnepelte az október 7-i izraeli Hamász-támadást, „hősöknek” nevezve a gyilkosokat és erőszaktevőket.

Kommentjeik között szerepeltek izraeli túszok kivégzésére való felhívások, az öröm és a dzsihád támogatásának kifejezései, valamint az atrocitásokról készült videofelvételek ünneplése olyan üzenetekkel, mint „csak várjatok, zsidók fiai”.

Amikor az ENSZ először megpróbálta mindezt tagadni, a UN Watch elkezdte közzétenni a Twitteren a Telegram-beszélgetés résztvevőinek nevét, mire az ENSZ felvetette, hogy esetleg vizsgálatot indít.

Az UNRWA nem összekeverendő az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR): ez az 1949-ben létrehozott szervezet kizárólag az 1948-ban elmenekült és elüldözött palesztinok sorsával foglalkozik, és mára közel 6 millió palesztint tart nyilván „menekültként”.

Ellentétben az összes többi menekülttel a világon, akikről az UNHCR gondoskodik, ez a szervezet nem sürgette a palesztinok letelepedését, integrációját máshol, hanem létrehozta számukra azt a „menekült” definíciót, amely szerint a menekültstátusz öröklődik.

 

kapcsolódó cikkek

Felfüggesztette az UNWRA finanszírozását az Egyesült Államok

Gázában mindenki éhezik – állítja az ENSZ-főtitkára

Hamász terroristák az ENSZ egyes gázai alkalmazottai – az USA zárolja a palesztin segélyezést

Orosz Hírek

Lavrov: Oroszország nem fog “Sam nagybácsi” bocsánatáért esedezni

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Moszkva nem felelős azért, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok történelmi mélypontra süllyedtek, és ragaszkodik ahhoz, hogy a kapcsolatok helyreállításának terhe kizárólag Washingtonra hárul.

Az Egyesült Államok és Oroszország közötti kapcsolatok az ukrajnai konfliktus 2022. februári kirobbanása után kerültek mélypontra, Moszkva elítélte Washingtont és más nyugati országokat, amiért példátlan szankciókat vezettek be és fegyvereket küldtek a  kijevi rezsimnek. A Kreml szerint a szállítmányok csak meghosszabbítják a konfliktust, de nem változtatják meg annak kimenetelét.

A kétoldalú kapcsolatok másik fő kérdése a NATO terjeszkedése Oroszország határai felé, amelyet Moszkva egzisztenciális fenyegetésnek tekint. Oroszország szerint a jelenlegi konfliktus egyik fő oka, hogy Ukrajna csatlakozni akar az Egyesült Államok irányította katonai blokkhoz.

A CBS Newsnak adott hétfői interjújában, amikor a Moszkva és Washington közötti kapcsolatok javításának lehetőségeiről kérdezték az Ukrajna miatti patthelyzet közepette, Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fogja kezdeményezni azok helyreállítását, mert nem az ő országa rontotta el azokat.

“NEM FOGUNK… WASHINGTONBA SZALADNI: SAMU BÁCSI, KÉRLEK, BOCSÁSS MEG NEKÜNK. ROSSZ FIÚK VOLTUNK”. NINCS MIÉRT PANASZKODNUNK”

A miniszter hangsúlyozta, hogy a két hatalom közötti kapcsolatokat azok tették tönkre, “akik kitalálták az orosz fenyegetést”, és “akik figyelmen kívül hagyták azt a hatalmas mennyiségű jóindulatot, amelyet Vlagyimir Putyin elnök mutatott az első két ciklusa alatt”. Lavrov szerint a nyugati politikusok úgy döntöttek, hogy az orosz vezető olyan kedves, és megpróbálták “zsebben tartani”, ami hiba volt.

Lavrov a továbbiakban sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a washingtoni politikusok jelenlegi generációja láthatóan nem vonta le a tanulságokat abból, amit “elfogadhatatlan politikának nevezett, amelyet az Egyesült Államok az 1990-es évek elején kezdett el támogatni”.

A miniszter megjegyzései azután hangzottak el, hogy Putyin a múlt hónapban elismerte, hogy politikai karrierje elején “naiv” volt, mert úgy vélte, hogy nincs alapvető oka annak, hogy Oroszország és a Nyugat a Szovjetunió összeomlása után ellentétben álljon egymással.

Később azonban azt mondta, hogy rájött, hogy a nyugati országok Oroszország több egységre való felosztását akarják elérni, hogy nagyobb globális befolyásra tegyenek szert.

EURONEWS

Hatalmas mennyiségű fagyott vizet találtak a Marson

A Mars felszíne az ESA űrszondájának felvételén
Írta: euronew

 

Ha elolvadna a jég, az egész bolygót 2 méternyi vízzel árasztaná el.

Európai tudósok bebizonyították: valóban nagy mennyiségű víz van a Marson megfagyva, ráadásul a legideálisabb helyen, az egyenlítő közelében. Az Európai Űrügynökség (ESA) kutatói szerint a jégréteg akár 3,7 méter vastag is lehet.

A tudósok az ESA Mars Express nevű űrszondájával vizsgálták meg a bolygó érintett térségét.

Ez a Vörös-tengernyi vízmennyiség elég lenne az esetleges telepeseknek a túléléshez…csakhogy ahhoz 300 méternyi port és üledéket kéne eltakarítaniuk a 4 kilométer vastag jégtömbről. Erre még nem képes a tudomány. A jég jelenlétét egy 2007-es Mars-expedíció során fedezték fel, mindeddig azonban nem lehetett tudni, hogy mekkora mennyiségről van szó.

A szakértők már korábban is gyanították, hogy a terület alatt jég lehet, eddig azonban azt sem tudták kizárni, hogy csupán rengeteg vulkanikus por gyülemlett fel ott. A mostani új adatok viszont egyértelműen fagyott vízre utalnak.

 

kapcsolódó cikkek

A Marson gyűjtött mintákat hozna a Földre a NASA

Hangfoszlányok a Marsról

A Mars a Földön projekttel a fenntartható turizmusért

Bevándorlási szabályok. (EURONEWS)

A szigorodó bevándorlási   szabályok miatt idén emberáradat indulhat Európa felé

Ismét ismerőssé válhat ez a jelenet az EU-ban
Írta: Nóra Shenouda

 

Az Európába irányuló migráció 2024-ben növekedni fog, mivel az emberek még azelőtt megpróbálnak eljutni a kontinensre, hogy életbe lépne az érkezők számának csökkentését célzó új törvény – közölte egy osztrák elemzőintézet.

Az ausztriai székhelyű Nemzetközi Központ a Migrációs Politikai Fejlődésért (International Centre for Migration Policy Development/ICMPD) előrejelzése szerint az Európában, köztük az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban zajló választási kampányok miatt, amelyek során a bevándorlás megosztó téma, sokan még azelőtt meg akarnak érkezni Európába, hogy a migrációs rendszer megváltozna.

„Ezt zárt bolt effektusnak hívom. Az emberek hallani fogják a migrációval kapcsolatos intézkedéseket a választási kampányokban, és azt fogják gondolni, hogy itt kell lenniük az EU-ban, mielőtt ezek hatályba lépnek” – mondta Michael Spindelegger, az ICMPD főigazgatója.

Spindelegger 2013-ban mondott le posztjáról
Spindelegger 2013-ban mondott le posztjárólRonald Zak/AP

Donald Trump visszatérésének lehetősége hatalmas emberáradatot indíthat el Európa felé

A szakértő arra buzdítja a politikusokat, hogy duplázzák meg erőfeszítéseiket a legális útvonalak kialakítása érdekében, és hogy kössenek partneri megállapodásokat magánvállalkozásokkal, amelyekkel együtt toborzási és képzési központokat hoznak létre az afrikai és közép-ázsiai országokban, ahonnan sok bevándorló érkezik Európába.

Az agytröszt segített elindítani 100 projektet, amelyekben magáncégek vettek részt az EU-n kívüli országokban élő és dolgozó emberek képzésében, hogy lehetőséget biztosítsanak számukra egy partnerországban való munkavállalásra, ideértve a német és osztrák kormány által támogatott nigériai kezdeményezést is, amelynek célja víz- és villanyszerelők képzése volt.

Az ICMPD éves jelentése szerint a közel-keleti háború és Donald Trump visszatérésének lehetősége az Egyesült Államok élére hatalmas emberáradathoz vezethet. A migrációs útvonalak elleni amerikai fellépés az elemzőintézet szerint azt eredményezheti, hogy megnövekszik azon venezuelaiak és kolumbiaiak száma, akik vízummentesen érkeznek majd Spanyolországba. Az EU által tavaly év végén elfogadott, de csak idén hatályba lépő új migrációs törvények eleinte inkább vonzani, mint elrettenteni fogják azokat, akik megpróbálnának eljutni Európába.

Ez az asszony Venezuelából Kolumbiába menekült, majd az Egyesült Államokba érkezett legálisan a Biden-kormányzat új szabályainak köszönhetően
Ez az asszony Venezuelából Kolumbiába menekült, majd az Egyesült Államokba érkezett legálisan a Biden-kormányzat új szabályainak köszönhetőenRebecca Blackwell/Copyright 2024 The AP. All rights reserved.

Az uniós munkaerőhiányt enyhíthetnék a bevándorlók

Sok bevándorlóellenes, szélsőjobboldali politikus idegengyűlölő üzenetével ellentétben Michael Spindelegger, az ICMPD igazgatója, aki egykor Ausztria alkancellárjaként és külügyminisztereként szolgált, úgy véli, hogy Európának szüksége van bevándorlókra, mivel az EU egészében munkaerőhiány van.

Ylva Johansson uniós biztos a közelmúltban közölte: egymillióval több munkavállalóra van szükség az EU-ban ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a demográfiai változásokkal (népességfogyással), de azt belátta, hogy „kihívást jelent ezt rendezett módon tenni”. Spindelegger szerint a számok jóval magasabbak, csak Németországban 1 millió emberre, Ausztriában pedig 500 ezerre van szükség. Ha a magánszektor nem képes elég embert toborozni, egyszerűen máshová helyezi a befektetéseket – figyelmeztetett a politikus.

Az EU 2023-ra vonatkozó adatai azt mutatják, hogy tavaly több mint egymillió menedékkérelmet nyújtottak be, ami körülbelül 20%-kal több, mint 2022-ben, és a legmagasabb szám 2016 óta az ICMPD szerint.migrációs megállapodásátlesz az EU új migrációs politikája

Mai 7 HÍR

A megújuló energiák problémái

Néhány, tőlünk nyugatra és északra fekvő ország „zöldagyú“ aktivistái létrehoztak egy klímavallást, amelynek fő mondanivalója az, hogy a széndioxid-kibocsátást 2050-re nullára kell csökkenteni. Hitük és meggyőződésük szerint ezzel megakadályozható lenne a Föld légkörének és óceánjainak melegedése.

Fotó: pixabay

Ennek érdekében hajlandóak bezáratni az atomerőműveket is, holott az egyik legtisztább erőműfajta, ami az előállított fajlagos energia után a legkevesebb káros kibocsátást (gázok, folyadékok, stb.) hozza létre. Folyamatos üzemű, működik éjjel-nappal. Ugyanakkor kinyitják a korábban bezárt szénerőműveket, mert kell az energia (pl. Németországban).

Legújabban az EU „zöldagyúi“ is azon spekulálnak (mert a gondolkodástól még messze van), hogy zömmel szélerőművekkel és napelemekkel kellene megoldani legalábbis Európa energiaigényét.

Mindkét energiaforrás időjárásfüggő. Az ezredforduló elején egyszer saját tapasztalatom alapján győződtem meg arról, hogy pl. napenergiával ez csak fikció, mert megtörtént, hogy télen folyamatosan 60 napig nem sütött ki a nap, ezt akkor dokumentáltam.

Szlovákia földrajzi fekvése és domborzata nem igazán kedvez a szélenergiának a többnyire északnyugati szélirányok miatt.

Szlovákia éves energiaigénye 5-7 nagyobb atomerőmű termelésének felel meg. Ezt úgy 30-35 ezer (!) darab szélerőművel lehetne helyettesíteni (ha állandóan fújna a kellő erősségű szél). Telepítésük lefedné Szlovákia területének  kb. 13%-át.

A napelemmel a helyzet kicsit jobb, de itt sincs megoldva az energiatárolás hatékony formája. A biztonságos energiaellátáshoz mindkét energiaforrásnál legalább 30 napos tárolókapacitás kellene.

Ha ezt a tárolandó energiamennyiséget átszámoljuk akkumulátorigényre, akkor Szlovákiában a legújabb Tesla elektromos autó akkumulátorából kellene kb. 810 millió (!) darab. Ezt az irdatlan mennyiséget valahol biztonságosan el is kellene helyezni.

Ebből logikusan következik, hogy az akkumulátoros villanyautó csak egy átmeneti divathóbort. Amíg az ország gépkocsijainak csak 1-3 %-a akkumulátoros, az még elmegy (egy kis ideig)… Tehát ez sem fog szélesebb körben elterjedni…

Akkor mi legyen a szél- és napenergiával? Mi a megoldás hosszútávon?

Kiegészítő energiaforrásoknak nagyon megfelelnek a vízerőművekkel együtt. A vízerőművek valamivel jobb kondícióban vannak, gyorsan indíthatók és az eltárolt vízmennyiség gyakorlatilag energiatárolóvá válik.

Az igazi megoldás a fúziós erőmű lesz, amely állandó működés mellett már nagy hatékonysággal tudna pl. villanyárammal vizet bontani, és így hidrogénhez (meg oxigénhez) juttatni a Földet. Akárhogyan is csűrjük-csavarjuk, azzal és abból kellene energiát nyerni az emberiség számára, amiből legtöbb van a Földön – ez pedig a víz.

Ha oxidáljuk (pl. elégetjük) a hidrogént, elméletileg csak vízpára keletkezik. A kicsapódott vizet pedig újra lehetne bontani. De ettől még nagyon messze vagyunk. A hidrogéné a jövő!

Már annak is lehet örülni, hogy az USA néhány motorgyára már sikeresen tesztelt le vagy 10 fajta belső égésű hidrogénmotrot, hatásfokuk és teljesítményük összehasonlítható a benzines és dízelmotrokéval. Károsanyag-kibocsátásuk gyakorlatilag nulla. Más országok is kisérleteznek a hidrogénmotorral, az EU milliárdokkal akarja támogatni a fejlesztést.

Nagy jövő állhat a hidrogénnnel működő energiacella előtt, egyenesen villamos energiát állít elő, egyelőre kisérleti stádiumban van, már működik.

A sok pozitív érv mellett, ami a hidrogént illeti, van egy nagy, még nem teljesen megoldott feladat: mégpedig a hidrogén biztonságos tárolása és szállítása. Addig is azon kell munkálkodni, hogy kevesebb energiát használjunk fel, pl. hatékonyabbá tenni az elektromos fogyasztókat, kisebb autókkal furikázni a városban, stb.

Megnyugvással megállapítható, hogy eltart még egy ideig (30-50 év) míg letisztul a kép és kialakul majd a biztonságos, környezetkímélő és olcsó energia előállításának folyamata.

Hacsak addig  nem pusztítjuk el magunkat!

 

Don-kanyar ( Ma7)

A magyar hadsereg     tragédiája a Don-kanyarban

1943. január 12-én indította meg támadását a szovjet Vörös Hadsereg a Don-kanyarban, melynek következtében a 207 ezer fős 2. magyar hadsereg mintegy százezer katonája vesztette életét.

Rehabilitálták Jányt
Hóban, fagyban harcoltak – Jány Gusztáv főparancsnok
Fotó: Wikipédia/ma7

A 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki a második világháborúban a keleti frontra. A németek igényeit hosszas alkudozás után sikerült leszorítani, de azon az áron, hogy a magyar csapatokat hadászatilag a németeknek rendelték alá, felfegyverzésüket tekintve pedig csak szóbeli ígéretet kaptak Berlinből. A frontra kivonuló 207 ezer fős 2. magyar hadseregbe a teljes sorállománynak csak 20 százalékát sorozták be. Magas volt a tartalékosok aránya, a létszám 20 százalékát nemzetiségiek, főleg románok és ruszinok, 10 százalékát pedig zsidó és baloldali munkaszolgálatosok adták. A fegyverzet és felszerelés hiányos volt és korszerűtlen. A hadsereg parancsnoka Jány Gusztáv vezérezredes volt.

A magyar csapatok 1942. július 7-én érték el a Dont, ahol a Voronyezs és Pavlovszk közötti, 208 kilométernyi szakaszon védelembe mentek át. A nyáron a folyó nyugati partján megmaradt szovjet hídfők felszámolására tett, sikertelen kísérletek során 30 ezer embert vesztettek. A beígért fegyverzet és felszerelés a tél beálltával sem érkezett meg a németektől, akik 1942 novemberében a sztálingrádi csata miatt megkezdték csapataik kivonását a doni térségből.

A Vörös Hadsereg 1943. január 12-én mínusz 30-35 fokos hidegben az arcvonal északi részén, az urivi hídfőből kiindulva áttörte a magyar vonalat, és 8-12 kilométer mélyen hatolt előre, majd január 14-én délen, a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törte át a védelmet. A német hadvezetés nem vetette be az arcvonal mögött állomásozó egyetlen tartalékát, de a visszavonulást is megtiltotta. Jány ragaszkodott a parancshoz, jóllehet a hadsereg egy részét talán megmenthette volna, ha már január 15-én elrendeli a visszavonulást. A magyar katonáknak az orosz és a német katonákhoz képest hiányos felszereléssel, sokuknak téli ruházat nélkül, mostoha időjárási körülmények között kellett tartaniuk magukat a többszörös túlerővel szemben.

Január 16-ára a három részre szakított 2. magyar hadsereg arcvonala felbomlott. Jány január 17-én hajnalban rendelte el az alakulatok visszavonását, de az elvágott, német alárendeltségbe került III. hadtest tovább harcolt. Ezt a hadtestet február 1-jén – miután sem ellátmánya, sem fegyverzete nem maradt – a később szovjet hadifogságba esett parancsnok, Stomm Marcell feloszlatta, és néhány ezer katona kijutott a szovjet gyűrűből.

A gyakorlatilag már nem létező 2. magyar hadsereg 1943. január 24-én „vált ki az arcvonalból”. Jányt a jórészt fegyvertelen katonák látványa késztette hírhedt hadparancsának megfogalmazására, mely szerint „a 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét”. A katonákat gyávasággal vádolta, és a „rend helyreállítása” érdekében a helyszíni felkoncolást is engedélyezte. A parancs akkora felháborodást keltett, hogy számos helyen ki sem hirdették, maga Jány április 4-én nyilvánította semmisnek és helyettesítette újjal.

A hadsereg életben maradt katonáit március 5-én hátravonták a Dnyeper folyó nyugati partjára, hazaszállításuk április 6-tól május 30-ig tartott. Jányt, aki az utolsó vonattal távozott, Horthy Miklós kormányzó 1943. augusztus 5-én felmentette parancsnoki tisztéből. A tábornokot a Népbíróság 1947 októberében háborús bűnösként halálra ítélte, majd november 26-án kivégezték. 1993. október 4-én a Legfelsőbb Bíróság felmentette Jányt a háborús bűntett miatt ellene emelt vád alól.

Doni katasztrófa
Fotó:  Archívum
A doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi veszteségei mintegy 70 százalékosak voltak, az emberveszteségét 93 500 főre, más források 120 ezerre, illetve 148 ezerre teszik, az elesettek, megsebesültek és fogságba kerültek pontos száma sem ismert.

Küzdelem a fagyban

Kassai honvédek a Donnál

 
 
 

 

Az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban.

KÖZÉLET

A The Wall Street Journal szerint Lengyelország fontos tényeket titkolt el az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban

A nyomozók szerint a lengyel tisztviselők lassan szolgáltattak információkat, és kulcsfontosságú bizonyítékokat tartottak vissza a robbanást kivitelezők állítólagos lengyel földön való mozgásáról.

A lengyel hatóságok fontos bizonyítékokat rejtettek el az európai nyomozók elől az Északi Áramlat felrobbantásával kapcsolatban – közölte a The Wall Street Journal január 8-án. „Az ügyön dolgozó európai nyomozók szerint a lengyel tisztviselők megtagadták az együttműködést az Északi Áramlat szabotázsával kapcsolatos nemzetközi nyomozásban, és nem hoztak nyilvánosságra potenciálisan fontos bizonyítékokat” – olvasható a cikkben.

Balti-tenger, 2022. szeptember 29. A svéd parti őrség felvételén földgáz bugyog fel az Északi Áramlat 2 csővezetékből a Balti-tengeren, svéd felségvizeken 2022. szeptember 28-án. Négy nap alatt ez a negyedik hely, ahol megsérült az orosz gázt szállító Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték. A négy lyukból kettő Svédország, kettő pedig Dánia kizárólagos gazdasági övezetében van. Svéd szeizmológusok 26-án két robbanást észleltek a vezetékpár nyomvonalán. MTI/EPA/TT Hírügynökség/Svéd parti őrség
Fotó: MTI / EPA

A nyomozók megjegyezték, hogy a lengyeleknek rendkívül sokáig tartott, hogy válaszoljanak a megkeresésekre, és kulcsfontosságú bizonyítékokat hallgattak el a szabotőrök állítólagos országszerte történt mozgásáról. A kiadvány világossá teszi, hogy ez a folyamat megnehezíti azon régóta fennálló feltételezésük bizonyítását, hogy a támadást Lengyelországon keresztül, Ukrajna területéről hajtották végre.

A nyomozók most abban reménykednek, hogy a decemberben hivatalba lépett új varsói kormány segít rávilágítani a támadás részleteire.

Különösen Varsó együttműködésének megtagadása miatt nehéz megállapítani, hogy a lengyel kormány tudott-e a gázvezetékek tervezett felrobbantásáról. Az újságírók szerint Lengyelország kitartóan akadályozza a nyomozást, ami az incidensben betöltött szerepével és indítékaival kapcsolatban is kérdéseket vet fel.

Tavaly szeptember végén norvég kutatók új információval szolgáltak az Északi Áramlat gázvezeték 2022. szeptemberi felrobbantásával kapcsolatban. Ez az első nemzeti testület, amely nyilvánosan elismerte a két másik robbantást is. A gázvezetékek szivárgását 2022 szeptemberében fedezték fel. A svéd szeizmikus központ képviselője, Björn Lund akkor elmondta, hogy a vészhelyzet idején két erős víz alatti robbanást regisztráltak a csővezeték szivárgásának területén. Ezt követően a baleset helyszínén robbanóanyag nyomait találták.

Nemrég nyugati médiumok, elsődlegesen a hamburgi Der Spiegel és a The Washington Post (WaPo) összeálltak, hogy a végére járjanak az Oroszország és Németország közötti Északi Áramlat 1–2. tenger alatti gázvezetékköteg három csöve felrobbantása körüli közvélemény-manipulációknak. A kulcs Németország volt – derítette ki a vizsgálat, amelynek kiindulópontja a holland hírszerzés figyelmeztetése, amely hónapokkal a 2022 szeptemberében végrehajtott robbantás előtt jutott el a nyugati szolgálatokhoz.

Találtak egy ukrán titkosszolgálati ezredest, Roman Cservinszkijt, akit okkal gyanúsítanak a robbantássorozat gyakorlati irányításával. De azt sem zárják ki, hogy Cservinszkij nyakába akarják varrni az egészet, mondván, az ukrán politikai-nemzetbiztonsági vezetés, Zelenszkij elnökkel együtt, mit sem tudott az egészről. Viszont bemártották Valerij Zaluzsnijt, az ukrán hadsereg főparancsnokát.

Seymour Hersh amerikai újságíró tavaly február elején publikált vizsgálatának eredményei szerint az Egyesült Államok is részt vett a vezetékek ferobbantásában. Hersh azt állítja, hogy a gázvezetékeket amerikai búvárok aknázták alá a Balti-tengeren még 2022. júniusban, a Baltops gyakorlat során, és a norvégok aktiválták a robbanóanyagokat.

 

Elhunyt Jacques Delors

Elhunyt Jacques Delors, az Európai Unió legmeghatározóbb politikusainak egyike

Jacques Delors 1984-ben Párizsban
Írta: Euronews/FA

 

Három cikluson át volt az Európai Bizottság elnöke, és jelentős szerepet játszott a közös uniós valuta létrejöttében is.

Jacques Delors a II. világháború utáni európai integráció legmarkánsabb képviselői közé tartozott. Majdnem egy évtizedig, 1985 januárjától 1994 végéig állt az Európai Bizottság élén.

Az ő vezetésével valósultak meg azok az európai fejlesztési tervek, amelyek rendszerbe szervezték a tagországokat, és egységet teremtett mindennapi működésükben. A többi között az ő elszánt tevékenységének köszönhető az európai egységes piac, amely lehetővé teszi az állampolgárok, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását az Európai Gazdasági Közösségen belül. Ő volt a névadója és vezetője a Delors-bizottságnak, amely javaslatot tett a monetáris unió létrehozására, ami végül is a Maastrichti Szerződés aláírásával valósult meg 1992-ben.

Jacques Delors 98 éves volt, halálhíréről az AFP francia hírügynökség számolt be a politikus lányára hivatkozva.

EP szavazás

Gyorsítja a szavazást az EP a választások előtt

Ünnep a legutóbbi EP-választás után Brüsszelben, 2019. május 26-án
Írta: Kiss Gábor

 

Kulcsfontosságú jogszabályokról kell szavaznia az Európai Parlamentnek, például a migrációs paktumról és a mesterséges intelligenciáról szóló törvényről.

Az Európai Parlament felgyorsítja a jogalkotást ciklusa vége előtt, annak érdekében, hogy az európai választások előtt minél több törvényt lezárjon. A választásokat június 6. és 9. között tartják, de a Parlament április végén bezár. Ez azt jelenti, hogy az európai parlamenti képviselőknek mindössze 4 hónapjuk lesz arra, hogy több mint 140 jogalkotási aktáról szavazzanak.

A parlament most fel akarja gyorsítani a megbeszéléseket a Tanáccsal, és további szavazási üléseket is beiktat.

„Igaz, hogy itt Strasbourgban plenáris ülések lesznek, ahol sok kérdésről kell szavazni. Általában azt lehet tenni, hogy például délutánra beiktatunk egy szavazóülést, hogy ne szavazzunk több mint két-három órát egyhuzamban, és a képviselők képesek legyenek koncentrálni. Nem lehet órákon át szavazni” – magyarázza Jaume Duch Guillot, az Európai Parlament szóvivője.

A Parlamentnek olyan kulcsfontosságú törvényekről kell szavaznia, mint a migrációs paktum, a mesterséges intelligenciáról szóló törvény és az unió új költségvetési szabályai. Brüsszelben sokan úgy vélik, hogy a szélsőjobboldali és radikális erők választás után valószínű megerősödése áll a jogalkotási roham mögött, mivel az komoly akadálya lehet az ilyen törvények jövőbeni jóváhagyásának.

A Zöldek frakcióvezetője úgy látja, a migrációról és a zöld megállapodásról szóló legújabb uniós javaslatok veszélyes kísérletek arra, hogy a szélsőjobboldal kedvében járjanak.

„A Zöld Megállapodás terén még mindig sok az akta. Ott van ez a hírhedt menekültügyi és migrációs paktum is, amelyről van egy egyezség, ami nem fog megoldani semmit. És ez alapvetően a radikális jobboldal nyomdokain halad, ami szerintem szintén nagy hiba. Ha azt nézem, hogy mit fog tenni a képviselőcsoportom mostantól a ciklus végéig, akkor azt mondanám, hogy az a védekezés lesz. Védekezni fogunk. Úgy gondolom, hogy a nagy többség katasztrófába sodorja az Európai Uniót. Ezt meg kell akadályoznunk – mondta Philippe Lamberts belga EP-képviselő.

A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a szélsőjobboldali és radikális erők némileg erősödhetnek az Európai Parlamentben a júniusi választásokon, míg a mainstream pártok és a zöldek mandátumokat veszíthetnek.