(1504) Metán

Tibor bá’ online

 

~q191A legújabb (2014.11.06.) El Nino/Southern Oscillation (ENSO) jelentés szerint a karácsonyi kisded (El NIno) 58 százalékos valószínűséggel érkezik, és ha megérkezik nem lesz egy nagy durranás, mert viszonylag enyhén fog lezajlani. Mivel azonban a 2014 évtől már nem lehet elvenni a „minden idők legmelegebb” jelzőt, az El Nino jóslás tulajdonképpen lényegtelen.

Aztán a héten több helyen méltatták az IPCC jelentését, aminek lényegbe (még a magyar média szerint is), hogy a tudósok komolyan aggódnak és egyértelműen figyelmeztetik az emberiséget a CO2 kibocsátás elkerülhetetlen veszélyeire. Az aggodalom jogos, mert a világon egyre több helyen kezdenek visszatérni a szénbányászáshoz (nálunk is újraindult a vájárképzés), biztosítva ezzel a Föld visszafordíthatatlan felforrósodását.

A helyzet valóban nem csak kritikus, de reménytelenül tragikus. Ugyanis küszöbön áll hatalmas mennyiségű metán felszabadulása, amihez már alig kell egy kis extra meleg. Nézd meg az alábbi videót.

Milyen viccesen lehet ezzel játszani, csak az a baj, hogy nem egy apró tavacskáról van szó, hanem több millió négyzetkilométer permafrosztról, ahol a „perma” (állandó) kezd megszűnni. Képletesen szólva a metán felszabadulását már egy olyan vékony jégréteg akadályozza meg, amit egy lándzsával könnyen fel lehet törni. A katasztrófától pillanatnyilag már csak 2 cm vastag jég tartja vissza a világot.

Természetesen erről se a politikusok, se az oligarchák nem tudnak. Viharfelhők alatt a jövő pusztítása zavartalanul folyik (business as usual).

_______________________________________________________________
_______________________________________________________________
_____________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

15 gondolat erről: „(1504) Metán

  1. 1:
    Teljesen hiteles, de kitér arra is, hogy az IPCC becslése lényegesen kisebb. Természetesen mindenki másképp kalkulál és számol. A kérdés az, hogy melyik a jobb, és hogy az IPCC nem játszik-e szándékosan optimistábban a kelleténél. De lényegében a poszt pontosan azt mondja, amit én írtam, csak ők számszerűsítik, de a hirtelen megfutást TÉNYKÉNT kezelik, és ráadásul hamarosan. – Vissza fogok rá térni néhány nap múlva, mert ez most elképesztően fontos téma. Ugyanis az derül ki, hogy a mai 400 ppm CO2 mellett a metán szinte elhanyagolható, de 2020-ig a metánnak a CO2 ekvivalense a közel nulláról felfuthat 800-ra. Hatásában 400 ppm-ből “hat” év alatt 1200 lehet. Akkor pedig megfőlünk, mint rák a vízben.

  2. Én azt nem értem, hogy ez a metán milyen mélységig van, és fel tud e olvadni mélyebb rétegekben vagy csak a felszín?
    Gondolok itt összehasonlításképpen a fagyra ,mert ott pl aszthiszem csak kb. 60 cm tud megfagyni .Fordítva igaz lehet e?
    Tehát ha ott bármilyen meleg is lesz akkor fel tud e olvadni pl. 10-20-30 méter mélységig vagy csak a felső 40-50 cm?
    Vagy ha felolvad a teteje akkor elszáll az egész?

  3. A napokban az egyik híradóban csak félig odafigyelve hallottam, hogy a széndioxid direkt jó a globális felmelegedés ellen. Egy percre fennakadt a szemem, aztán átengedtem a füleimen (egyiken be, másikon ki… 😀 )

    Nincs jelentősége, csak azért jegyeztem meg, hogy lássátok megy a hülyítés ezerrel.

  4. 3:
    Andrew!
    Nem szeretném ha felkapnád a vizet, de biztos vagy benne, hogy itt a helyed közöttünk? Mert nekem nagyon erős kételyeim vannak. Különben, ha az iskolában a matekot, fizikát mg a kémiát utáltad, akkor ezen ismeretek hiányosságait ne itt akard bepótolni, mert az számunkra roppant fárasztó.

  5. CSak azért kérdeztem amit kérdeztem, mert tényleg rengeteg hülyítés megy a neten, és mondom hátha valaki többet tud mondani.
    (gondolom azért lehet hozzászólni vagy mifene)
    De majd meglátjuk mit mutatnak a mérések.Ha már szivárog,akkor gondolom méréssel majd ki tudják mutatni rövid időn belül az emelkedést hónapról hónapra.

  6. 1. alatt Csaba belinkelt egy épkézláb posztot, amiből kiderül, hogy mi várható. — Különben némi rutinnal ki lehet szűrni a hülyeségeket. Ha erre nem vagy képes, akkor döntsd el kinek a véleményére érdemes hallgatni. — Egyébként a hozzászólásod megjelent, nem panaszkodhatsz, de némi önkritika nem ártana, és maradnál csak olvasó, tudod read only mint a memória. 😉

  7. Szerencsénkre a jeges föld csapnivaló hővezető, bizonyos vastagság után hőszigetelő anyagnak is mondhatjuk, ezért nem szalad meg azonnal a metán kibocsátás. Probléma akkor van, ha túl sok, és túl meleg nyár követi egymást, és egyre mélyebben olvad fel a permaafrost…
    Utóbbi időkben tettünk is ezért, mert pl ma is nyitott ablak mellett ülök, és nem fagy be a sejhajjom a hidegben.

    Azért arra baromire kíváncsi lennék, hogy hány méter mélyig fagyott a talaj, mert 100m mélyen már bőven dolgozik a leggyatrább helyen is a geotermikus energia. Biztosan van egy egyensúlyi állapota, kérdés az, hogy mennyire gyorsan tudjuk kilökni belőle.

  8. 8:

    A jeges tenger mélyén metánhidrát van hatalmas mennyiségben különböző mélységben, ahová újabban nagy mennyiségű “meleg” víz áramlik, ami a metánhidrátból felszabadítja a metánt. — A permafroszt nyáron éppenhogy nem olvadt fel eddig, egy kicsit melegebb klíma és felolvad. A videón jól látható, hogy mindössze 1-2 centis jég zárja el a metán kiáramlását.

  9. 8:
    A permafroszt egy kényes egyensúlyban létezik, hiszen a föld belső hője itt is áramlik a felszín felé, ha kívülről nem kapná a föld az intenzív hűtőhatást a felszín alacsony hőmérsékletétől, akkor a felszín alatt mindenhol pozitív hőmérséklet uralkodna. Ha bármilyen kis mértékben is nő a felszín átlaghőmérséklete, akkor ez a meglévő permafroszt réteg vékonyodását okozza alulról, mivel a föld belső hője alulról feljebb tolja a fagyott réteg határát. Ez már önmagában megindítja a metánhidrát bomlását a föld alatt, de amíg a permafroszt át nem lyukad, addig nem tud felszabadulni, mert a szilárd burok visszatartja. De ez máris megmagyarázhatja a Szibériában talált nagy robbanási krátereket.
    Ugyanakkor a fagyott réteg nyaranta felülről is erősebben vékonyodhat, hiszen egyre mélyebben olvad ki ilyenkor a fagyott talaj. Tehát mind alulról, mind felülről csökken a vastagsága, ahol a permafroszt réteg átlyukad, ott megindul az erős gázkiáramlás.
    A tengerekben zajló folyamattal kapcsolatban nem találtam megbízható tudományos elemzést.
    Például hogy pontosan hogyan függ a metán-hidrát stabilitása a nyomástól és a hőmérséklettől. Mert mindkettőtől függ, állítólag 1000-1500 m mélységben keletkezik megfelelően alacsony hőmérsékleten. De arra nem találtam forrást, hogy a nagyobb mélységben, nagyobb nyomás alatt lévő hidrát ugyanolyan hőmérsékleten bomlik-e, vagy annak nagyobb hőmérséklet kell a bomláshoz?

  10. Néha úgy tűnik mintha csak egy szűk kört (Pl mi itt) érdekelne ez a dolog.
    Egyetemi végtettségű hölgynek említettem mi a helyzet metán terén.Majd mi is gázmaszkban járunk mint a japánok a szmogban-mondta szomorúan.
    Szerintem nem lesz változás ,mert a netadó stb fontosabb híradós téma ,mint ez.
    Nem tudják az emberek mi van.

  11. Ha már lehet egy bottal kiturkálni a gázt a jég alól akkor az már javában megy is a légkörbe. Ahogy más területeken lehet hogy vastagabb ugyanúgy vékonyabb réteg is lehet a határ. Vagy már nincs is mert a légkörben van. Nyilván nem egyszerre egy gigantikus szellentéssel fog felszabadulni az a gázmennyiség. Inkább az lehet, hogy már egy ideje itt is – ott is sunyi és lapos módon szökik. Aki meg ismeri a mondókát az tudja hogy ez mit jelent. 😉

  12. lehet, hogy csak fantazmagoria, de olyan elkepzelest is olvastam, hogy a nagy mennyisegu metanhidrat felszabadulas akar a kontinentalis talapzat stabilitasat is befolyasolhatja (talan van kis realitasa a Raj c. regenynek)

  13. 13: Olvastam már többször is cikket arról, hogy Oroszország északi sekély tengeri területein nagy kiterjedésű erős metánbugyborékolást figyeltek meg a kutatók, szóval a folyamat már valóban zajlik…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük