Tibor bá’ fordítása online
Egy finn bíróság gyerektartást ítélt meg egy olyan férfi ellen, aki a gyereknek nem a biológiai apja. A másodfok az elsőfokú ítéletet helyben hagyta, és a férfinek 308 € (111.000 Ft.) kell fizetni havonta a volt feleségének, akitől azért vált el, mert megcsalta. A gyermek a megcsalás „terméke” 99,999% bizonyossággal. A tényre több mint két évvel a szülés után derült fény, és a törvény 2 év türelmi időt ad. Ennek lejárta után nincs helye a keresetnek. Hogy a tényre csak két évvel később derült fény, az lényegtelen. Így most a volt férj fizetheti a gyerektartást 2032-ig, a vér szerinti apa röhöghet a markába. Ezen túlmenően a férfinek kell fizetni a perköltségeket az után, amit a volt feleség indított el.
Nem csoda, hogy a férfiak kórusban őrjöngnek a közösségi médiában, állítják, hogy ilyen törvények miatt kevés a csecsemő.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Tibor bá
Az eset adatai nagyon hiányosak, igy nehéz véleményt alkotni.
Ha csak a kevés adatra hivatkozva máris kijelentjük, hogy a finn biróság teljesen hülye, ez nagyon felületes, afféle utca embere vélekedés lesz.
Ennyi ostobaságot azért a finn jogrendszerről nem hinnék el, főleg nem ilyen kevés adat alapján.
Valami még kell legyen az eset háttérében.
1 -bálint:
A lényeget lefordítottam. Talán még annyit, hogy a pasi azért vált el, mert a felesége megcsalta. Később derült ki, hogy a gyerek se az övé.
2: Tiborbá:
Mindenképpen hihetetlen és jogilag is rendkívül aggályos döntésnek tűnik.
Nem szép dolog, de az jutott eszembe, hogy Darnózseli jelenleg legismertebb emberét kellene tanulmányútra küldeni hozzájuk.
Egymástól sokat tanulhatnának (mármint elsősorban a jogászaik)…
Sztem. egyébként, ha ismert a vér szerinti apa, kártérítésért perelhetné, ill. az is megfontolandó, ha valaki 2 évig úgy él, hogy nem tűnik fel neki semmi turpisság, vehetjük úgy is, hogy a jelenleg előállt probléma nincs közvetlen ok-okozati kapcsolatban a korábbi (de csak most kiderült) probléma alapvető okaival, körülményeivel.
Szerencsétlenségek sorozata… Nem szívesen lennék gyerektartó apu helyében! De lehet, hogy a vér szerintiében sem, s leginkább szerencsétlen gyerek helyében nem. A lényeg, hogy anyu megúszta, s ez nem éppen salamoni döntés (a konkrét részletek mindenképpen tisztázandóak lennének az erkölcsi megítéléséhez).
3 – H.Cs:
A képlet egyszerű. A pasi megtudta, hogy a felesége legalább két éve csalja. Ezért elvált. Ekkor derült ki, hogy a 2 éves gyerek nem az övé, de a finn törvények szerint két év után nem reklamálhat. Ez ellen szól a józan észnek, de ez van. Ide vezet a szélsőséges liberalizmus megspékelve feminizmussal.
Nálunk se biztos, hogy sokkal jobb lenne a helyzet. A törvény elsősorban azt nézi, hogy legyen egy „apa” minden gyerekhez, aki finanszírozza a nevelését. A férfiak jogai sehol nem érdeklik.
Ha a biológiai apa a nevére veszi, jó. Ha nem, ez van a gyerek 18 éves koráig.
Érdekes lehetne elképzelni, miféle reális modell lenne a helyzet méltányos megoldására.
Ha ismert a vér szerinti apa genetikai vizsgálattal megerősítve, akkor áttenni az ő nyakába a terhet.
De mi van, ha nem ismert a vér szerinti apa, és az anya nem akarja, vagy nem is tudja megnevezni?
Lehet jogi eszközökkel kényszeríteni, hogy vallja be ki volt az apa, és genetikai vizsgálattal ezt leellenőrizni, annak terhe mellett, hogy ha ezt nem teszi, akkor senki nem fog fizetni?
Ezt a gyermek érdekei miatt az állam nem teszi, mert ő sem akar fizetni, de ellátatlanul sem akarja hagyni a gyereket.
Szóval nem olyan egyszerű a dolog jogi megoldása minden elképzelhető esetre…
Főleg, ha az anya érdeke is, hogy a volt férj fizessen, mert jól keres, a biológiai apa meg egy semmirekellő életművész, akiből kitaposhatatlan a pénz.
De még elméletileg az sem kizárt, hogy meg sem tudja nevezni, ki volt a tényleges apa, olyan alkalmi ismeretségei voltak akkoriban…
Statisztikák szerint Magyarországon a házasságban született gyerekek 10-15%-a nem a férjtől születik…..
Franciaországban pl. már ott tart ez az őrület, hogy egy év börtönt és 15.000 euró pénzbírságot kap az a férfi, aki bárhol a világon apasági teszt elvégzését rendeli meg. Németországban is csak mindkét szülő beleegyezésével végeztethető, 5000 euró bírsággal szankcionálják aki megszegi. Nálunk sem jobb a helyzet, itt is kell mindkét szülő beleegyezése, annyi a kiskapunk, hogy név nélkül beküldve összehasonlítanak két mintát a kérésünkre, de az ott kapott eredményt sehol nem fogadják el hivatalosnak.
6. Szerintem a méltányos megoldás az lenne, ha
-Amennyiben ismert a biológiai apa, rátennék a terhet
-Amennyiben nem, akkor viselje csak anyuka a terhet. Senki nem kötelezte rá, hogy keféljen félre, és ma már a nők is egyenjogúak: nyugodtan dolgozhat, hogy keressen a gyerekére.
Nyilván lenne olyan helyzet, mint ahogy van is, hogy ez az egyedülálló anyuka extrém szegénységéhez vezet. Én azt gondolom, az államnak ilyenkor szociálisan segítenie kell, amit mostanság nagyon gyengén végez. Kérdés, hogy mennyivel több ilyen eset lenne, mennyivel kerülne ez többe az államkasszának. Az az érzésem, hogy elhanyagolható lenne a pluszköltség.
-Kinek a nevén van a gyerek?
-Az apuka 2 évig szeretetben nevelgette a gyereket, most hogy kiderült az anyuka turpissága ez megváltoztatja az érzéseit?
-Volt rá 2 éve, hogy rájöjjön – szerintem aki ekkora lúzer, az tényleg csak arra alkalmas, hogy egy életrevalóbb gyerekének a felnevelését szponzorálja.
-„Nem csoda, hogy a férfiak kórusban őrjöngnek a közösségi médiában” – csak a lúzerek, a rátermettebbek meg röhögnek a markukba vagy tojnak rá.
Kedve Tibor ‘Bá!
Ez mitől Liberalizmus és Feminizmus?
Ez egy egyszerű diktátumtörvény, ahol az állam a feladatát rákényszeríti egy hülyére.
Már megint nekem kell megmondani a tutit: 🙂
Ne házasodj!
Ne ismerd el a gyereket, csak ha megbizonyosodtál róla, hogy biztos a tiéd!
Ne bízz olyan nőben, akinek rajtad kívül más palija is volt!
Én is így jártam.Mo-on a vélelmezéstől számít a két év.Elég volt EGY! hamis tanú,aki „bizonyította”,hogy én már előbb tudtam,és már vesztettem is,+perköltség……
6: Hubab:
Egyetértek veled, alapvetően nincs nyertese ennek a történetnek.
Azokat, akik ebből is nézőpontjuk szerinti viccparádét teremtenek, elítélem.
S tanulságként három gondolatot fogalmaznék meg:
– Soha ne közösítsd a vagyont, tartsd meg az önállóságodat, mert a mai világban nem lehet tudni.
– A társas kapcsolatokat úgy alakítsd ki, hogy semmilyen kompromisszum ne legyen benne. Rendkívül nehéz így társat találni, de nem lehetetlen, s teljesülés esetén biztosra mehetsz.
– Ha pedig figyelmetlen voltál, belefutottál egy csapdába, vállald, esetleg állíts csapdát viszonzásul (az élet eleve nagy rendező!)…