(4091) Szabad akarat

Tibor bá’ fordítása online

 

Scientific American

A szabad akarat csak illúzió

Az új kutatási eredmények a filozófiával kombinálva azt sugallják, hogy a szabad akarat valóságos, de előfordulhat, hogy nem úgy működik, ahogyan azt az emberek elvárják
Írta: Alessandra Buccella, Tomáš Dominik
89. útban a 90. felé

Képzeld el, hogy online vásárolsz egy új fejhallgatót. A színek, márkák és funkciók széles választékát érdemes megnézni. Úgy érzed, bármilyen modellt kiválaszthatod, amelyik tetszik, és teljes mértékben te döntetsz. Amikor végül rákattintasz a „kosárba teszem” gombra, úgy gondolod, hogy ezt saját akaratából tetted.

De mi lenne, ha azt mondanánk, miközben azt gondoltad, hogy még mindig keresgélsz, az agyi tevékenysége már megjelölte azt a fejhallgatót, amelyet választani fogsz? Lehet, hogy ez az ötlet nem olyan valószínűtlen. Bár az ideggyógyászok valószínűleg nem tudták 100 százalékos pontossággal megjósolni a választását, a kutatások kimutatták, hogy bizonyos információk a közelgő cselekvésről már néhány másodperccel azelőtt jelen vannak az agyi tevékenységben, hogy arról már tudnánk.

Már az 1960-as években tanulmányok kimutatták, hogy amikor az emberek egyszerű, spontán mozgást végeznek, agyuk idegi aktivitást mutatnak, (amit az idegtudósok „készenléti potenciálnak” neveznek), mielőtt megmozdulnának. Az 1980-as években Benjamin Libet neurológus arról számolt be, hogy ez a készenléti potenciál még a személy bejelentett mozgási szándékát is megelőzte, nem csak a mozgását. 2008-ban kutatók egy csoportja azt találta, hogy egy közelgő döntéssel kapcsolatos információ akár 10 másodperccel korábban is jelen van az agyban, jóval azelőtt, hogy az emberek arról beszámoltak volna, hogy meghozták a döntést arról, mikor és hogyan cselekedjenek.

Ezek a tanulmányok kérdéseket és vitákat váltottak ki. Sok megfigyelő számára ezek a megállapítások megcáfolták a szabad akarat intuitív koncepcióját. Végül is, ha az neurológusok már jóval azelőtt következtethetnek mozdulatainak időzítésére vagy megválasztására, hogy tudatosan tudatában lett volna a döntésének, akkor az emberek talán csak bábok, akiket a tudatküszöb alatt kibontakozó idegi folyamatok lökdösnek.

De mint kutatók, akik neurológiai és filozófiai szempontból is tanulmányozzák az akaratot, úgy gondoljuk, hogy ebben a történetben még sokkal több van. Filozófusok és tudósok együttműködésével dolgozunk, hogy árnyaltabb értelmezéseket biztosítsunk, beleértve a készenléti potenciál jobb megértését, és gyümölcsözőbb elméleti keretet, amelybe elhelyezhetjük őket. A következtetések azt sugallják, hogy a „szabad akarat” továbbra is hasznos fogalom marad, bár lehet, hogy az embereknek újra meg kell vizsgálniuk, hogyan határozzák meg.

Kezdjük egy józan észrevételből: az emberek mindennapi tevékenységeinek nagy része önkényes. Egyik lábunkat a másik elé tesszük, amikor elindulunk. Legtöbbször nem mérlegeljük aktívan, hogy melyik lábunkat tegyük előre, nem számít. Ugyanez igaz sok más cselekvésre és választásra is. Nagyrészt értelmetlenek.

A legtöbb szabad akarat empirikus tanulmánya, köztük Libet is, az ilyen típusú önkényes cselekedetekre összpontosított. Az ilyen akciók során a kutatók valóban „kiolvashatják” agyi tevékenységünket, és nyomon követhetik a mozgásainkkal és döntéseinkkel kapcsolatos információkat, még mielőtt észrevennénk, hogy megtesszük azokat. De ha ezek a tettek nem számítanak nekünk, akkor annyira figyelemre méltó, hogy öntudatlanul kezdeményezték őket? A jelentősebb döntések, mint például, hogy munkát vállaljunk, férjhez menjünk vagy másik országba költözzünk sokkal érdekesebbek és összetettebbek, és egészen tudatosan hozzuk meg őket.

Ha a szabad akarat filozófiailag megalapozottabb megértésével kezdünk el dolgozni, rájövünk, hogy mindennapi cselekedeteinknek csak egy kis része elég fontos ahhoz, hogy aggódjunk. Azt akarjuk érezni, hogy uraljuk azokat a döntéseket, amelyek eredményei megváltoztatják az életünket, és amelyek felelősségét a vállunkon érezzük. Ebben az összefüggésben a döntések számítanak és ez a legtermészetesebb érvényesülése a szabad akaratnak.

2019-ben Uri Maoz, Liad Mudrik neurológusok és kollégáik vizsgálták a következőket: Két nonprofit szervezet közül választhattak a résztvevők, amelyeknek 1000 dollárt adományozhattak. Az emberek a bal vagy jobb gomb megnyomásával jelezhették melyik az előnyben részesített szervezet. Egyes esetekben a résztvevők tudták, hogy választásuk számít, mert a gomb határozza meg, hogy melyik szervezet kapja meg a teljes 1000 dollárt. Más esetekben az emberek tudatosan értelmetlen döntéseket hoztak, mert azt mondták nekik, hogy mindkét szervezet 500 dollárt kap, függetlenül attól, hogy választottak. Az eredmények kissé meglepőek voltak. Az értelmetlen választásokat – csakúgy, mint a korábbi kísérletekben – készenléti potenciál előzte meg. Az értelmes választások esetében ezek nem voltak. Vagyis amikor törődünk egy döntéssel és annak kimenetelével, agyunk másképp viselkedik, mint amikor egy döntés önkényes.

Még érdekesebb az a tény, hogy a hétköznapi emberek szabad akarattal és döntéshozatallal kapcsolatos megérzései nem tűnnek összhangban ezekkel a megállapításokkal. Néhány kollégánk, köztük Maoz és Jake Gavenas neurológusok nemrégiben egy nagy felmérés eredményeit tette közzé, több mint 600 válaszadó részvételével, amelyben arra kérték az embereket, hogy értékeljék, mennyire tűntek „szabadnak” mások különféle döntései. Értékeléseik azt sugallták, hogy az emberek nem ismerik fel, hogy az agy az értelmes döntéseket máshogy kezelheti, mint az önkényesebb vagy értelmetlenebb döntéseket. Más szavakkal, az emberek hajlamosak minden döntésüket – attól kezdve, hogy melyik zoknit vegyék fel először, hol töltsék a vakációt – ugyanúgy „ingyenesnek” képzelik el, még akkor is, ha az idegtudomány mást sugall.

Ez azt sugallja, hogy a szabad akarat létezhet, de nem úgy működik, ahogyan azt intuitíven elképzeljük. Ugyanebben a szellemben van egy második intuíció, amellyel foglalkozni kell az akarattal kapcsolatos tanulmányok megértéséhez. Amikor a kísérletek azt találták, hogy az agyi tevékenység, például a készenléti potenciál, megelőzi a tudatos cselekvési szándékot, néhány ember arra a következtetésre jutott, hogy „nem ők a felelősek”. Nincs szabad akaratuk, okoskodnak, mert valahogy ki vannak téve az agyi tevékenységüknek.

Ez a feltevés azonban figyelmen kívül hagyja a neurológia egy szélesebb leckéjét. A kombinált kutatás világossá teszi, hogy az embernek megvan a hatalma a tudatos döntések meghozatalára. De ez az önrendelkezés és az ezzel járó személyes felelősségtudat nem természetfeletti. Ezek az agyban történnek, függetlenül attól, hogy a tudósok olyan egyértelműen megfigyelik-e őket, mint a készenléti potenciált.

Tehát nincs „szellem” az agyi gépezetben. Kutatóként azonban azt állítjuk, hogy ez a gépezet annyira összetett, kifürkészhetetlen és titokzatos, hogy a „szabad akarat” vagy az „én” népszerű fogalmai hihetetlenül hasznosak maradnak. Segítenek átgondolni és elképzelni – bár tökéletlenül – az elme és az agy működését. Mint ilyenek, mélyreható módon irányíthatják és inspirálhatják vizsgálatainkat – feltéve, hogy az út során továbbra is megkérdőjelezzük és teszteljük ezeket a feltételezéseket.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

19 gondolat erről: „(4091) Szabad akarat

  1. Szerintem már az első példa sántít. Az hogy milyen színű terméket teszünk a kosárba, még nem szabad akarat, az még csak szabad választás. De ott nincs szó egyéni felelősségtudatról, a következmények mérlegeléséről, vagy bármilyen etikai dimenzióról.

    A fenti tanulmány nem cáfolja a Szt. Ágoston által definiált szabad akarat létezését, amely jóval komplexebb fogalom, mint a szabad választás. A kettőt összekeveri.

    A diktatórikus hatalom nem igazán tud mit kezdeni a szabad akarattal, ezért megpróbál nem venni róla tudomást. A fenti tanulmányt, lehet, hogy ez a cél motiválja….

    Egyébként a szabad akarat nem biztos, hogy alárendelhető a biológiának, legalábbis az ember esetében. Az ember fel tud emelkedni a „biológiáján”, pl. követ el öngyilkosságot, stb.

    A fenti tanulmány mintha ellentmoedana önmagának. Elismert a szabad akarat komplexitását, kifürkészhetetlenségét, de siet tagadni a „szellem” létezését, jóllehet a tanulmány által felsorolt eredmények sem nem cáfolják, sem nem támasztják alá azt.

  2. „az agyi tevékenysége már megjelölte azt a fejhallgatót, amelyet választani fogsz” – na ja, nyilván az agyi tevékenységben nyilvánul meg a szabad akarat. Mért, valaki azt várná, hogy agyi tevékenység nélkül döntsünk?

    Az agy az az instrumentum, amin a lélek megnyilvánul. Amin keresztül a metafizikai üzenet fizikai aktivitásra fordítódik le.

  3. Azért az sem mindegy, hogy impulzív vagy tudatos vásárlót veszünk vizsgálat alá. Pl. annál akit jobban érdekel a külcsín, mint a belbecs, könnyen elképzelhetőnek látom, hogy a döntése olyannyira tudatalatti, hogy jóval korábban megtörténik a kiválasztás. Tudatos vásárló estetében ezt nehéz elképzelni.

  4. 3: ha pl. valaki alacsonynak született és a kulcsínnel kompenzál az sem nevezhető szabad akaratnak. Egyre inkább hajlok arra, hogy nincs szabadakaratunk, millió külső dolog befolyásolja a „döntéseinket”.

  5. 4 – Intuitív:
    A befolyásolás elfogadása vagy elutasítása az akarattól függ. Például: a nyomuló hirdetés ellenére nem veszem meg a terméket.

  6. Érdekes téma. Éppen az előző év nyárán vettem magamnak fejhallgatót. Tesztek és ismertetők olvasásával kezdtem. Szempontok: kényelmesen elérhető legyen itthon, funkciók (pl. rendelkezzen vezetékes és vezeték nélküli lehetőséggel is), ár-érték arány és persze jó hang. Ezek erősen lekorlátozzák a választást. Végül egy átfogó rtings review segített és minden klappolt:
    https://www.rtings.com/headphones/reviews/razer/barracuda-x-wireless-2021

    Mindvégig úgy éreztem, h teljesen tudatosan, szabad akaratomból döntöttem a lehetőségeim figyelembevételével. De most egy kicsit elbizonytalanodtam. 🙂

  7. Tök jó hogy ezen kutatások a marketinget szolgálják,de hogy szegény anyám,míg élt miért szédült,volt bizonytalan,miért szedettek vele parkinson kezelésére való gyógyszert,miközben nem volt „minősített”parkinsonos,és neurológustól ideggyógyászig,koponya CT-től angiológusig és vissza járta a kanosszát,majd széttárták a kezüket.

    De azt tudják mit akarok vásárolni.
    Sirály.

  8. 7 az a magyarázat a jelenségre, hogy tévhit, hogy az egészségügy a betegért van. Az egészségügy azért van, hogy pénzt csináljon.

  9. Az összeesküvést hirdetők pedig idióták,neurológiai esetek.

  10. 9 Ki nem? Ezúttal egyébként én nem gondoltam összeesküvésre. Csak arra, hogy mindenki az érdekei szerint jár el.

  11. Összeesküvésre annyiban gondoltam hogy a tudomány hol tart,ehhez képest a betegségek – főleg ilyenek – gyógyítása a kanyarban sincs.
    Mert ugye legfőbb érték az ember…

    Mostanában olvastam,ha már COVID ami emberre ugrik a denevérről…

    na mindegy …de a négylábú kedvencek fertőzhetik egymást rák,vagy daganatos betegséggel

    https://www.origo.hu/tudomany/20230123-futotuzkent-terjed-a-fertozo-rak-egy-allatfaj-a-kihalas-szelere-kerult-miatta.html

    Mikor jön el a pillanat,amikor emberre ugyanúgy veszélyes lesz?

    Már a fentiek után,ami persze dehogy is,de felkészül rá a gyógyszergyártó vagy EÜ maffia a gyógyításra ha netán mégis?

  12. Jajjj basszus….. Ezen az oldalon is tejed már a keresztény apokaliptikus hangvétel? Terjed már rég, épp elég szégyen!!!! Tessék csak közölni bármit a húsevő baktériumokról is például! Szégyenek vagytok!!!! Az emberiség kb. 1%-át érintik ezek és ti úgy állítjátok be mint ha ez lenne a normalitás! Az emberiség szégyenei vagytok! Hazudtok, hazudtok, hazudtok mintha erre élveznétek el ti szarháziak!

  13. Vidéki ember, mi is pontosan a problémád? Várj, ne válaszolj még! Kicsit menj ki a szabadba, járj egyet, vagy hasogass fát, és akkor válaszolj, ha már lenyugodtál! Köszi.

  14. Én balos vagyok és nincs bajom senkivel itt, mégis…… Könyörgöm, aki minél hamarabb született annál több gógyi van benne. Mivel igenis minél közelebb született valaki a szocialista neveléshez, annál több józan világlátás ragadt benne! A kapitalizmus csak valami ótvar semmirekellő nevelést (esetleg valami abszolút tárgyi tudásos ismereteket erkölcs nélkül) hagyott a diákban. Na ennyi….. A tanárok tegyék zsebre! A tanárokat úgyis leírta a kormányzat, mint a sírós óvodásokat vagy ellenzéki sírós pénzelteket.

  15. 14. Menjek ki a szabadba és hasogassak fát? Azt úgy is magamnak csinálnám. Mi értelme lenne? A következő generáció ugyanis nem tőlem tanul, hanem a tanároktól. De egy tanár ha csak a tárgyi tudását adja, az a mai világban mire elég? Szerintem nem sokra és még nagyon finoman fogalmaztam, kérem tisztelettel nem szeretnék őszinte lenni mert az nagyon fájna és a nyomdafestéket sem bírná el!

  16. 16 Azért javasoltam a szabadtéri testmozgást, mert úgy érzékeltem, hogy dühös vagy. Azon meg segít, ha kiszellőzteti az ember a fejét.

    Mellesleg egyik hozzászólásodnak sincs köze se a poszthoz, se a hozzászászólásokhoz. Ez még hagyján lenne, de hogy ilyen alpári stílusban gyalázol, miközben azt se lehet érteni, hogy miért és milyen alapon, az számomra nem elfogadható.

    Egyébként ironikusnak tartom, hogy miközben ezzel a stílussal kiállítod magadról a bizonyítványt, van képed szellemi színvonalról beszélni – lásd „gógyi”.

  17. 12

    Majd te írsz valami optimista hangvételű dologról,hiszen se szeri se száma.
    Én nem állok utadba.
    Valami apokaliptikus faszaság jól jönne,csak ne bohóc sapkába add elő.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük