(4077) Hőmérséklet emelkedés

Tibor bá’ erősen szerkesztett fordítása online

Arctic News

Hamarosan bekövetkező, hatalmas hőmérséklet-emelkedés fenyeget

89. útban a 90. felé

Hatalmas, fenyegető hőmérséklet-emelkedés van kibontakozásban. A visszajelzések szerint az amúgy is súlyos helyzet katasztrofálissá válik.

A közelgő El Niño

A hőmérséklet jelenleg csökkenhet, mivel egy tartós La Niña állapot alján vagyunk. Ritka, hogy egy La Niña esemény olyan sokáig tartson, mint a jelenlegi, amit rendszerint gyors váltás követ.

A NOAA szerint a La Niña várhatóan 2023 január-márciusában ENSO-semlegesre vált.

Valószínű, hogy a következő El Niño-ba 2023 folyamán lépünk át. Ha, egy La Niña aljáról egy erős El Niño csúcsára lépünk, több mint fél Celsius-fok emelkedés várható.

Az El Niño és a napfoltok együttes hatása

Egy korábbi bejegyzésben megjelent elemzés arra figyelmeztet, hogy a napfoltok számának emelkedése, 2020 májusától 2025 júliusáig jelentős változást hozhat, mivel a közelgő El Niño egybeesik a napfoltok nagy számával.

A napfoltok jelenlegi ciklusa az előrejelzések szerint 2025 júliusában éri el a maximumot. A 2022 decemberében megfigyelt értékek már nagyon közel vannak, vagy meghaladják a NOAA által 2025 júliusában várható maximális értékeket. Ha ez a tendencia folytatódik, a napfoltok számának 2020 májusától 2025 júliusáig tartó emelkedése akár 0,25 °C-nál is nagyobb eltérést jelenthet, derült ki egy friss elemzésből.

Ennek megfelelően az erős El Niño és a magas napfoltok együttes hatása több mint 0,75°C-os különbséget eredményezhet. Ez az emelkedés további fejleményeket indíthat el, amelyek összességében akár 18°C-os hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak az iparosodás előtti időszakhoz képest 2026-ra.

A további események, hatalmas hőmérséklet-emelkedést okozhatnak. Példa erre a krioszféra, vagyis a globális hó- és jégtakaró hanyatlása. Az antarktiszi tengeri jég kiterjedése jelenleg rekord alacsony az évszakhoz képest . 2022. február 25-én rekord alacsony értéket ért el, és úgy tűnik, hogy az antarktiszi tengeri jég kiterjedése idén még alacsonyabb lesz. Ez egy veszélyes helyzet. A tengeri jégkoncentráció jelenleg nagyon gyorsan csökken.

Alaszkában és Grönlandon végzett kutatások kimutatták, hogy a tengeralatti és a környezeti olvadás lényegesen magasabb, mint azt korábban gondolták. A globális tengeri jég kiterjedése is rekord alacsony az évszakhoz képest.

A tengeri jég elvesztése az albedó elvesztését és a látens hő-puffer elvesztését eredményezi, ami ha jelen van az óceán hőjét fogyasztja, amikor a tengeri jég olvad. Ezek az együttes veszteségek jelentős további hőmérséklet-emelkedést eredményezhetnek, miközben a hőmérséklet-emelkedéshez további tényezők is hozzájárulnak, mint például a szárazföldi örökfagy felolvadása és a kapcsolódó változások, mint például a Futó áramlat deformációja és az Atlanti-óceánból az Északi-sarkvidékre áramló további óceáni hő.

Számos további esemény és visszacsatolás is felgyorsíthatja a hőmérséklet-emelkedést, mint például az üvegházhatású gázok kibocsátásának (jelenleg gyorsuló) emelkedése, az aeroszol maszk hatásának megszűnése, több biomassza elégetése energia kinyerés céljából, valamint az erdőtüzek.

Ezek a fejlemények együttesen akár 18°C-os hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak 2026-ra az iparosodás előtti időszakhoz képest. Ne feledjük, hogy az emberiség kihalása valószínűleg 3°C-os emelkedéssel következik be, egy korábbi bejegyzésben tárgyalt, és ezen bejegyzés általi elemzés alapján.

A 18°C nem elírás. 2025-re meg lesz a 0,75°C emelkedés, ha ez elég a hőmérséklet megfutáshoz, akkor nekünk annyi. Ha nem következik be, akkor még nyerünk néhány évet.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

48 gondolat erről: „(4077) Hőmérséklet emelkedés

  1. hú. megnéztem az eredetit. Tényleg nem elírás.
    Érdemes volna azért utána számolni, hogy a világ felszíni vizeinek az 1 fokkal való felmelegítéséhez mekkora energia kell, illetve a még létező vízjég felolvasztásához.
    Mérnöki megérzésem szerint ekkora besugárzott energia nem érkezik 365 nap alatt.
    Én még bizakodok.

  2. Akkor a napfoltok tényleg melegítenek… Ezek szerint csak az nem mindegy, hogy ki ijesztget velük 🙂 Mellesleg jelenleg mindenhol inkább hideg van, kivéve Európát, ami nem túl kellemes. Megint kullancsinvázió lesz.

  3. Érdekes módon Z.P.-én kívül senkik se szól hozzá. Ebből én arra következtek, hogy a háborútól mindenki jobban fél, mint a globális felmelegedéstől. Pedig, a háborúnak így vagy úgy egyszer vége lesz, de a globális felmelegedés nem fog eltűnni. Sőt nagyon is a nyakunkon van. Furcsa, hogy csak keveseket érdekel.

  4. A napokban ahogy délben hazaszaladtam ebédelni sokszor csak rögögtem magamban.Utóljára ennyit talán általános iskolás koromban nevettem.Hogy miért? Hát január elején tényleg tavasz van.Ha süt a nap igazi áprilisi idő.
    Csak azon röhögtem hogy tényleg ennyire elbasztuk a klímát és a végső csapkodásai vannak vagy csak egy átmeneti futóáramlat 😀 Olyan ez mintha leállna a traktor menet közben és még nem tudod hogy épp csak pl kifogyott az üzemanyga vagy éppen a motor nem kapott olajat és besült épp ezért nevetséges 😀 .A fák rügyeznek és az az érdekes hogy nem úgy mint régebben hogy volt egy hetes meleg, hanem most folyamatosan meleg van. Úgy néz ki már Mo-on a január kimegy jelentősebb fagy nélkül.
    Na és akkor 2023 ősz el nino-> valószínű 2023, 2024-ben sem lesz fagy Magyarországon.

    A másik poszt alatt leírtam hogy én is úgy képzelem el hogy előbb leolvad az északi sark (talán nem is kell teljesen leolvadnia) és ez a többlethő a földet melegíti majd a permafrosztot (is).
    Talán ami a permafroszt gyors kiolvadás ellen szól hogy az elmúlt években is jelentős melegek voltak azon a területen mégse indult meg a megfutás.Talán lehet azért mert a 250 Magyarországnyi permafroszt területből lehet csak mitudomén 20 magyarországnyi terület volt
    nyáron 20-30 fokos meleg alatt, és talán az a meleg sem volt elég hosszú.Lehet mondjuk 40 napig volt 30 fok ami nem tudta jelentősen kiolvasztani a permafroszt alsóbb rétegeit.
    Lehet hogy a 2023-24-es el nino és napfolt megindítja ezt. 😀 Az északi sarknak meg nem kell teljesen leolvadni a bajhoz 0-ra.Elég ha leolvad mondjuk 500 ezer km2-re ami csak 5 Magyarországnyi .Lehet ez is elég a megfutáshoz de nem biztos, az is lehet hogy teljes leolvadás kell 5 év a jégmentes időszaktól kezdődően .

    És ide kanyarodva ami engem zavar az a számítások eltérése.Ez egyik tudóscsoport 2100-ra jósol nagy de még elviselhető meleget és tengerszint emelkedést a másik mpedig 2025-re kihalást.
    Namost ha én kiadok két mérnöknek pl. egy csarnokváz méretezést akkor mindkét csoportnak annak az eredménynek kell kijönni hogy a tartóoszlopokat pl. 100x100x4mm-es zártszelvényből kell készíteni.
    Namost a klímaszámításokat nézve ez olyan mintha az egyik banda azt mondaná hogy a csarnok tartópilléreit 100x100x4mm zártszelvényből kell készíteni , a másik pedig zt mondaná hogy 100x100mm-es -es tömörvasból.
    Értem , értem hogy a klímaszámítás bonyolultabb, de akkor is nagy eltérések vannak.Tehát valamelyik csoportnak biztos nem lesz igaza.
    Persze azt is hozzá kell tenni hogy sok klímakutatás állami pénzből van és a tuddósoknak kurvára mindegy mit csinálnak , mert kb. sok tudós van úhy hogy hó végén utalják a lóvét a számlára és hogy mit milyen módszerrel kutat az mindegy csak legyen valami eredmény.Nehogy azt higgyétek hogy nem így működik.Van a másik véglet is akik pedig szeretnének hírnevet esetleg bevételt is és belekapaszkodnak nagyon korai dátumokba. (persze nem mondom hogy nem jöhet be, bejöhet )

  5. Csak ne áprilisban legyen januári idő, pedig erre nagy az esély. Csak ez ellen pláne nem tudunk semmit sem tenni, csak alkalmazkodni, amíg lehet.

  6. Tibor’bá

    Egy hazai klímapert készítek elő.
    A lényeg a vízügy által évente az alföld alól kilopott 5 balatonnyi víz.
    Ehhez 60 év alatt több mint 10 000km vízelvezető csatorna épült, ami egész évben vizet visz a Tiszába.

  7. 6. Z Próféta

    Ez érdekes, ha meg tudnál osztani főbb részleteket, az igen hasznos lenne. Gondolom a Tisza szabályozás negatív hatásait meglehetősen áttanulmányoztad. Érdekelne a véleményed/álláspontod, köszi.

  8. 7.
    Egyelőre nem. A folyószabályozások még túlélhetők lennének.
    A Duna Tisza közön nem volt felszíni élő vízfolyás.
    Az Alföldön a Zagyva befolyása alatt mindössze volt:
    Tisza
    Körös
    Dong-ér
    Maros
    Ehhez mára van több mint 10 000km hosszú mesterséges vízfolyás ami a Tiszába lejt.
    Erről nem akarnak tudomást venni.
    Ha ezek nem vinnék el a vizet, nem lett volna ilyen drámai az alig 200mm-es vízhiány, amit a hőség (légköri aszály) tett teljessé.
    Orbánék további ásással tetéznék a bajt. Tározók.
    A mi klímánkon a felszíni vizek párolgási vesztesége 1000-1300mm/év.
    A lépten nyomon uniós pénzből ásott alföldi tározók sehol nem mélyebbek 1m nél, és mind a talajvizet parazitálja, 100-150 milliárd Ft os Uniós keretből.
    Nekem ez nem tetszik.

  9. 6 Z Próféta
    Ha jól értettem, azt állítod, hogy a főcsatornákból öntözésre felhasznált víz jó része nem a Tisza felső megcsapolásából származik, hanem a talajvíz teljes hossz mentén történő beáramlásából a csatornákba. Így a csatornák nem növelik, hanem éppen csökkentik a talajvíz szintjét.
    Jól értem?
    Pedig mindig áldásként beszéltek erről a rendszerről.
    A vízügyesek ezt nem tudják?
    Mert első pillantásra az tűnik logikusnak, hogy ha vizet viszünk a folyótól távoli területre, ahol a távolság miatt a párolgási veszteségek lecsökkentik a talajvíz szintjét, ott egy ilyen odavezetés azt inkább meg kellene hogy emelje.
    Arról nem is szólva, hogy egy ilyen talajvíz-megcsapolás kivédhető lenne egy olyan szabályzással, ami soha nem engedné a csatorna szintjének alacsonyabbra engedését, mint a terület természetes talajvíz szintje.
    Hogyan működik ez most?

  10. 8. Z Próféta

    Köszi, hát ez nekem sem tetszik! Akkor ezek szerint még tovább rontották a vízszegény helyzetet az Alföldön még a folyószabályozásokhoz képest is.

  11. 8. Z Próféta

    Kultúrált vitamodorod mellett az ország jövőjével is foglalkozol.
    Ez teljesen rendben van!
    A közelgő háború milyen életteret fog maga után hagyni ezen a vidéken?

    Licaj Vuv volt fórumtársunk meggyőződése, hogy a vizeket mindenképp az országban kellene tartani, a csatornavizek gravitációs kormányzásával. A harmadosztályú – termőföldeknek nevezett területeket visszaengedte volna a természetnek ill. az erdőnek.

    Szivattyús vízátemelés, újabb zárt vagy nyitott csatornákkal nem fenntartható….ennyi erővel a Csörsz – (víz)rendszert is vissza lehetne részlegesen állítani, ha az ókorban ráértek kiásni!

    A szürke szennyvíz hasznosítás fontosságát – agyilag – a “sötétződ” pártok sem lovagolják még meg…már építhetnék javában a szürke szennyvíz infrastruktúrát és az építésügyi jogszabályokat is hozzáigazíthatnák. A lakossági mosó-és tisztítószerpiacot megreguláznám a fenti szempontok alapján.

    A talajvíz ésa rétegvíz kimerítésén, nemcsak a települési vízellátó társaságok, idegen tulajdonú idegen állampolgárokat (ukrán, filippinó…) foglalkoztató üzemek, hanem a mezőgazdálkodók is serényen munkálkodnak…

    Az izraeli R(everz) O(zmózis) víztisztítási módszerek még sehol sincsenek települési vízellátás szinten. “Ami befolyik, az rögtön kifolyik” módszer van nálunk szokásban.
    Gyökérzónás szennyvíztisztítás és erdőültetvény még fasorban sincs.

    Tibor bá”

    Dehogynem érdekel, beletörődtem már, hogy több éve már (a tankönyvek szerint) az éves csapadékmennyiségnek csak a fele-kétharmada érkezik meg. Változtatni én magam ezen nem tudok.

  12. Hamburgban már megoldottuk a tájépítés keretében a vízgazdálkodást…
    #https://www.esokert.hu/uj-szemlelet-a-varosi-csapadekviz-gazdalkodasban/

    #https://youtu.be/UZOkVkqkisI

  13. Hubab
    Az Ativizig 8300km² területén 6500km kezelt csatornahálózat van.
    Ebből 500km ami öntözési célú.
    Azt sem használják ki.
    A csatornahálózat az adattári adatoknál 1-1,5m-el túl van mélyítve. A Tisza felé lejt, felfelé nem folyik benne a víz.
    Ami folyik benne szinte kizárólag talajvíz.
    A belvíz az a talajvíz ami a mélyebb részeken felszínig ér.

    Arról számos cikk van hogy milyen nagy a talajvízcsökkenés…
    Nem nevezik meg ennek okát, és felelősét.

    Az aszály kellős közepén is ment le a víz.
    Ha vizet veszel ki, engedély kell és díjat fizetsz.
    A vízügy pedig minden törvényi alap nélkül, díjmentesen teremt vízhiányt.
    Meddig?

    Ha a klíma így melegszik akkor a víz sem lesz megoldás. Hőségben nem asszimilálnak a honos növények. Leperzselődnek a levelek, víz ellenére.
    A dráma már most is zajlik

  14. Amúgy félig meddig ide kapcsolódóan azt mondta egy ismerősöm, hogy a méhek pusztulnak. Ugye a elekrtoszmog (5g meg hasonlók) , a szennyezett vizek , permetszerek és a felmelegedés is rásegít.
    Elvileg régen 120 napig élt egy még, ma már csak 60 napig. De gondolom van egy minimális idő aminek meg kell lennie.Mert mi van ha ez lecsökken mittudomén 40 napra és nem marad idő a fiasítást felnevelni , mézet gyűjteni ls beporozni a növényeket.

    A brazil esőerdőket is vagdossák ki szépen .Illetve lassan már az indiaiak is kocsival járnak szarni.Ha nem is fognak amcsi életszínvonalon élni de elég ha beül párszázmillió Indiai a 15 éves kis autójába.Továbbá romlik a EROEI arány ami miatt még több szénhidrogént kell elégetni.Palaolaj, palagáz bányászat is odabasz a co2 kibocsájtásnak.Na meg az LNG szállítás is azthiszem a szállítás alatt elpárolog a tizede a gáznak (pontosannem tudom de elég sok) Ráadásul az olaj nem pótolható semmivel.
    Erőgépek, erdőművelés, szántőföldek megművelése világszinten milliárd liternyi kőolaj ami akksival még álmunkban sem váltható ki így marad a co2 további pöfékelése.

    Hát ja 2-3 fok körül lehet jön hőhalál pl. a gyümölcsfákra.Felénk tavaly már közelében voltaka fák igaz csak egy sor fa van ültetve.Talán ha összefüggő a gyümölcsös az jobban ellenál mert az összefüggő lombozat alá nem úgy megy be a hő.
    És még az jutott eszembe talán a tengerpartok mellett azért terem meg a gyömölcs mert a meleg ellenére lehet a párás tengeri levegő miatt nem éri hőhalál a fákat. (de ez csak az én elképzelésem) persz cserébe 20x permetezik őket gomba és kártevő ellen.
    Tehát lehet ezért van még nyáron a lidlbe gyümölcs mert a tengerpart mellett még megterem.

  15. 12 Z Próféta
    Szóval akkor itt nem a főcsatornákról van elsősorban szó, hanem a belvizet levezető csatornahálózatról, amik legfeljebb levezetik vizüket a főcsatornába vagy a folyókba.
    Akkor már látszik, hogy mi a motiváció, nyilván a gazdák közvetlen érdeke az, hogy belvíz esetén a lehető leghamarabb felszárítsák termőterületeiket, mert nem tudnak rajtuk dolgozni, és ezért túlméretezik a csatornákat, hogy minél hamarabb levezessék a vizet a földekről, és rá lehessen menni.
    Pedig ez a helyzet is kezelhető lenne, ha a csatornák azonnal le lennének zárva, amint a vizek levonultak a földekről, és így a talajvíz szintje megmaradna…

  16. 13. Andrew: A méhek nyáron, mikor hajtás van, max. 50 napig élnek, télen, októbertől, mikor nem kell semmit csinálni, de jól vannak etetve a saját mézükkel, 6 hónapig is elvannak. Én állandóan folyó friss kútvízzel itatom őket, így pocsolyából, akárhonnét nem nagyon isznak, bár nekem szerencsém van, mert 1 km-es körzetnél messzebb nem kell nekik menni és permetezett terület sincs ebben a körzetben.

    A gyümölcsöst füvesítettem, a fákat meszelem, tavaly – permetezés nélkül – az egy szál almafám 200 kiló almát termett. A kis kajszik a kései hideg miatt eldobták a termést, de a nagyok termettek szépen. Szőlő is volt dögivel – dióból rekordtermésem volt, bár ezeket tavasszal permetezem bordói lével kombinált bio levéltrágyával.

    Egy fám száradt ki: a korai cseresznye, de azt a monília vitte el.

    Nekem nincs panaszom a hőre…

  17. Hubab, amiről írok azok a főcsatornák is. Elsődleges, másodlagosan. Mind.
    A 80as évek komplex meliorációs programjának az volt a célja, hogy a tavaszi belvizeket 8-9 nap alatt vigyék le.
    A víz visszatartásra nincsenek műtárgyak, de szándék sem.
    Sokkal nagyobb gond ez, mint Velencei tó vízszintingadozása…
    De láthatóan földmunkákban érdekelt a lobbi, gátak, töltések csatornabővítás, tározók.
    Eszelősek mint a kormányunk.

  18. Engem reggel, mikor olvastam a cikket, az gondolkodtatott el, hogy ha a napfoltok relatív “hűvösebb” területek a Napon, akkor több napfolt esetén miért kapunk mégis több hőmennyiséget, ami +0,25°C eredményez? Gondoltam ilyenkorra már erre is lesz itt válasz a csillagászatban jártasabbaktól. De mivel ez nem került szóba, most feletettem a kérdést, talán választ kapok. De ha nem kapnék, nem fogok kiakadni, pedig én is vidéki ember vagyok… 🙂

  19. 15:Hubab:
    Nem. A földekből/földekről nagyon hiányozni fog a levezetett víz. A megoldás az át/vissza alakított tájhasználat lenne.
    17:Z.Próféta és Hubab:
    A döntéshozók felelősségét nem kisebbítve, a jelen földhasználat mellett esélytelen a változás. A jelen földhasználat változásának legfőbb ellenzői maguk a föld(ki)használók. A kör bezárult.
    Gyakorlatilag az összeomlás utáni pillanatig mindenki ellenérdekelt a változásban … akárcsak a társdalom más területein.

  20. 19 berko
    Értem én, a lényeg az, hogy maga a jelenlegi mezőgazdaságra átállított terület nagysága miatt fenntarthatatlan a helyzet.
    Vagyis le kellene mondani ezen területek egy részének mezőgazdasági műveléséről, és meghagyni árterületnek, ami révén a művelt területek alatt soha nem fogyna el a víz.
    Viszont ennyivel kevesebb lenne a mezőgazdasági termelésünk, nem jutna annyi mondjuk exportra.
    Ebben bizony ellenérdekeltek az érintett földtulajdonosok, és az állami költségvetés.
    A megoldás azzal járna, hogy most le kellene mondani az eddig elért eredmények egy részéről, visszább kellene lépni, ami mindig nagyon fájdalmas döntés, erre nem sok politikus mer vállalkozni, amíg nem muszáj 🙁

  21. 20. Ha nem tartanánk annyi állatot, amit tartunk azt pedig nem szántóföldi takarmánnyal etetnénk, hanem legeltetnénk azokon a területeken, amiket visszaadunk a természetnek – hiszen úgyis túl belvizesek/szárazak/szikesek/kimerültek – minimális áldozattal sokkal fenntarthatóbb lenne a termelésünk.

    Azt meg nem hiszem, hogy bárki is abban lenne érdekelt, hogy 5-10 év múlva a földterületek nagy része használhatatlan legyen. Csak nem gondolnak bele, hogy mit okoz, amit tesznek.

  22. 20. hubab

    Tényszerűen az Ativizig területén cca 3-4% terület az ami rendszeresen belvizes volt. A talajvízhiány viszont a 100% át érinti
    A belvizes évek mindig csúcs mezőgazdasági árbevétellel jártak.
    Számszakilag sem igaz a bevételkiesés.

  23. 22 Hogy lehet ezen változtatni? Gondolom, lehetne valami zsilipeket rakni a csatornákra, hogy le lehessen őket zárni. Ez még a vizeseknek is jól jöhetne, mert munkát ad nekik.

    Nem hiszem, hogy a land grabber oligarcháink azért tették rá a kezüket az ország termőföldjének egy hatalmas részére, hogy aztán egy nagy rakás homoksivatagot birtokoljanak csak.

  24. A mézelő méhek laboratóriumban való tartására vonatkozó javított szabványok ellenére az UMD kutatása szerint a ketrecbe zárt méhek élettartama rövidebb, mint 50 évvel ezelőtt. Ez arra utal, hogy a környezeti feltételeken kívül más is okozhatja a kereskedelmi méhészek méhcsaládjainak nagyobb arányú elvesztését.

    https://www.magro.hu/agrarhirek/a-mehek-elettartama-ma-50-kal-rovidebb-mint-50-evvel-ezelott-volt/

    https://www.origo.hu/tudomany/20221115-egy-mezelo-meh-elete-a-felere-csokkent-mindossze-50-ev-alatt.html

    Tájékoztatásul!

  25. 18 – Csont:
    A Napfoltok valóban “hűvösebbek” (kb. 3800°C hatezer helyett) de együtt járnak velük a kitörések (solar flares) és fokozott mágneses tevékenység, aminek következtében a Földre 0,2W/m2 többlet energia érkezik a minimális napfolt tevékenységhez viszonyítva.

  26. 22 Z Próféta
    Hát ehhez kevés az én információm, hogy pontosan átláthassam, ehhez biztos, hogy igen alapos szakmai vizsgálatok kellenek.
    De az biztos, hogy a döntéshozókat rá kellene szorítani, hogy ilyen elemzések alapján hozzanak döntéseket, és ne utólag csodálkozzunk, hogy mi történt.

  27. 16.Infos
    Nekem egyik méhész ismerősöm mondta de nem is őnála pusztulnak igazán, hanem szaklapban olvasta ezt az infót.Namármost az a baj hogy sok területen az információvektorok sok irányba mutatnak.Tehát meg lehet találni sok helyen azt az infót hogy nem pusztulnak a méhek és azt is hogy kipusztulnak és vele eggyütt mi is.Ezért is volt jó hogy felhoztad a példát.
    ————————–
    Más:
    Itt van pl. a gyümölcsfa és a hőhatás, van akinél nincs gond van eki meg írta hogy gond van.
    Nem kötekedésből írom csak mintha bent ülnénk Tiborbá konyhájában télen és beszélgetnénk (csak ugye virtuálsian:D) .Ugye beszéltük azt vagyis van akik azt mondták hogy pl. január végére a németek megállnak és leáll minden a gáz miatt.
    Most nem azt akarom mondani hogy x és y ekkor és akkor azt mondtad hogy ez és ez lesz. Szóval nem kötekedésből írom csak információkiigazításra van szükség és egyben egy tanulság is.
    Tanulság olyan részről hogy itt pl. a gáztározók töltöttsége és töltése kiszámítható volt és az idő is rövid volt amire jóslatokat adtak (3-4 hónapja volt akik mondták hogy a németek kifingonak) , viszont még így is nagy volt a tévedés.Leálltak a németek? Leállt az ipar? Küldtek el a boschból, mercedestől embereket?
    Ugye olyannyira nem hogy inkább még felvétel van. Tehát bejött a tévedés faktor.Mert pl. a gátztározók kifogyása estén minimum egy 10-20%-os elküldéshullámra kellett volna számítani minimum vagy nagyobbra (akár 50%) és pokoli mad max állapotokra.
    Közben eddig nem történt semmi.
    Itt van az élelem amire szintén az volt egyesek előrejelzése hogy még beviszik azokat az állatokat a vágóhídra akiket nem tudnak etetni mert nincs termény és ha az az alapanyag kifut akkor végünk lesz.Az ember azt képzelte hogy el fog tűnni néhány márka (pl szalámi ) a boltok polcairól és korlátozásokat vezetnek be pl. kenyér napijegy.Namost nem történt semmi.
    Mindezeket csak azért írom hogy néha kell készíteni visszaelelnőrzési pontokat mert még rövidtávon és viszonylag biztos adatok alapján sem jósolható a jövő 3-4 hónapos időtávra sem.Ez egyben jó tanulság is.Persze
    tudom sokan azt mondják hogy enyhe volt a tél meg majd jövő januárba lesz baj, de ha idén nem ogynak ki akkor jövőre sme +enyhe tél nem fogyasztja ki.
    Persze lehet valaki cáfolni tudja és van infója hogy mégsem lesz kaja vagy elfogy a gáz, nemtudom mert nekem meg nincs időm napi 8 órát olvasni a neten erről.
    Na és olyan is lehet hogy nem jósolunk rövidtávon durva dolgokat és közben pont akkor fogunk éhanhalni amikor nem számítunk rá 😀

  28. 25.Tibor bá’: Kösz, a választ! Én is csak arra gondolhattam, ha nincs itt tévedés, akkor a “hűvös” foltokon kívül kell lenni valami extra hatásnak ami a foltokat több mint ellensúlyozza. De nem ismertem, csak a foltok alacsonyabb hőmérsékletét, az meg ellentmondó.

  29. 23.
    Azért meglepődnél hogy a latifundiumtulajdonosok különböző jogcímen mekkora támogatásokat martak fel.
    Másrészt nem értenek jobban hozzá mint Mészáros a sertésgyártáshoz.
    A csatornák feleslegesek. Öntözésre alkalmatlanok. Csak vízvesztést eredményeznek.
    Pluszban túl lettek mélyítve (medertisztítás)

    Vízvisszatartásra alkalmatlanok.
    Szép lassan el kell kezdeni betemetni őket. Addig amíg nem késő.
    Az egyre kevesebb vízre egyre nagyobb szükség van(lenne) a melegedő klímában.
    Nem a megművelhető terület számít hanem a megtermelt produkció, hozam. Ez utóbbi a felhasználható vízmennyiséggel korrelál.
    A gravitációval szemben mozgatott víz túl drága. A Tiszából való vízzel való öntözés megfizethetetlen. A szivattyúkkal km³ vizeket nem tudunk mozgatni.
    Márpedig ennyit lop el a vízügy a csatornarendszerrel. Amiért a költségvetés busásan megfizetni.

  30. Re:29 Csont
    A napfolt tevékenység befolyásolja a naprendszerbe kilökött anyag mennyiséget.
    Ha magas a napaktivitás, akkor sok a napszél, külső kozmikus háttér “sugárzás” lecsökken, ha alacsony a napaktivitás, akkor nő a kozmikus háttér sugárzás.
    Miért érdekes ez?
    Azért mert a földi felhőzet mennyisége korrelál a napaktivitással, ergo nem csak a szoláris nyereség befolyásolja a földi klímát, hanem közvetetten ez is. Ezért “hibás” azzal érvelni, hogy mennyivel változik a beérkező energia.
    A kis glaciálisok pontosan ettől voltak, hiába volt minimális eltérés a besugárzott energiában. (beraktam pár hónapja egy tanulmányt erről, elég részletes és jó anyag volt)

  31. 30 nem lehetne a csatorna-folyó csatlakozáshoz zsilipet tenni, a tavaszi áradáskor kinyitni, hadd terüljön szét az egész alföldön, aztán becsukni?

    Valami új fokrendszerhez fölhasználni.

  32. Ábel
    A csatornáknak nem jelentéktelen esése van. Amit javasolsz az a Tiszába torkoló csatornák néhány km-én érvényesülhet. Ez elenyésző. A víz nem fog felfelé folyni.
    Éppen ezért nem lehet ezeken keresztül öntözővizet juttani a folyótól messzebbre.
    Hiába építenének duzzasztót pl. Csongrádnál.

  33. Re:30
    Orosz vonalon nagyon nem értünk egyet, de amit most írsz, abban egyet értek veled.
    Egyik ilyen agyrém a hajózható Duna-Tisza csatorna volt, amivel az éppen elsivatagosodni készülő Duna-Tisza közét végleg haza vágta volna.

    Logikusan csak olyan csatorna jó, hogy ne vigye el a talajvizet, aminek a meder mélysége sekélyebb, mint a talajvíz szint, és lapos, de széles kellene hogy legyen, hogy ne szárítsa ki a talajt. Elcseszett talajművelési technikáról nem is beszélve…

    10plusz éve az egyik rokonom egy izraeli vízgazdálkodási mérnökkel beszélt.
    Kérdezte a pasas, hogy mit csinálunk a két folyó vizével, mire büszkén kihúzta magát az egyik magyar szaki, hogy gátakkal megfogjuk, és szépen levezetjük az árhullámokat. Erre az izraeli szaki értetlenül nézett, hogy ennek semmi értelme. (Jól nevelt volt, nem akarta lehülyézni a kollégát). Vizet elvezetni, amikor itt is lehetne tartani?
    Van gond bőven, az egyszer biztos.

  34. “Fel kell készülnünk: az összes nyár olyan lehet, mint az idei” (2022)

    “A fosszilis energiaforrások nem mindig lesznek elérhetők, az áruk tartósan magas lesz. Miért negatív az ország vízmérlege? Miért jó ősszel tavaszi árpát vetni? Hatékony a szántás nélküli gazdálkodás?”

  35. 35 Zigethy
    Érdekes volt Hetesit egy olyan oldaláról látni, amit eddig nem ismertünk.
    És nagyon jól kapcsolódik a téma ahhoz, amiről Z Próféta írt itt feljebb, kivéve azt, hogy Hetesi nem is említi a csatornákat, azt viszont igen, hogy hány köbkilométer vízveszteséget szenved el az ország évente.
    Az ebből is lejön, hogy bizony fel kellene áldozni a mentett területek egy részét víztározásra.
    Viszont meglepett, hogy azt mondja, hogy szerencsére a döntéshozók is felismerték a változás szükségességét, és már folyamatban vannak bizonyos intézkedések, míg Z Próféta éppen azon dühöng, hogy nem hajlandók semmit csinálni.
    Vajon mi a valóság?
    Az ide vonatkozó lényeg a 41. perctől van a videóban.

  36. 33 Z – Olyan komoly domborzata van az Alföldnek? A Duna-Tisza közén van egy homokhátság, tudom, de állítólag régen a Tisza árvizei eljutottak időnként Debrecenig is. Akkor nem lehet ott olyan komoly esés.

  37. 37 Ábel
    Én csak úgy tudom elképzelni, hogy a csatornarendszeren keresztül a Tiszából kivett víz a locsolás, tajon keresztüli párolgás és kifolyás fedezetére nem elegendő, így annyira lecsökken a mederben a szintje a befolyástól távolodva, hogy megcsapolja a talajvizet ott is, ahol már nem kellene.
    Ha meg ezt fékezed zsilipekkel, akkor az annyira lecsökkenti a folyóból történő utánpótlást, hogy az öntözések igényét nem fedezné, és az öntözés igényét még inkább a talajvíz fedezné.
    Persze nem vagyok vízügyi szakember, ez az elképzelésem…

  38. 37:Ábel:
    Egyrészt a gátak közé szorított folyó bevágódik, gyakorlatilag egyre lejjebb kerül. Bár ha jól rémlik ez inkább a Dunán okoz gondot. A másik, hogy a csatornarendszer vízlevezetésre készült nem áradáskori víz nyerésre. De tegyük fel, hogy áradáskor biztonságosan visszavezetjük a vizet … hová ?

    A Legnagyobb baj, hogy elvezetjük a vizeinket. Ha csak azokat ott tartanánk már más lenne. E víz megtartását nem segíti a csatornában pangó víz. A meglévő kevés vizet kell megtartani. Ennek egyetlen fenntartható módja a gyepes/bokros/erdős terület ami megköti a vizet mint egy szivacs és a mikroklímát is szabályozza.

    Akit érdekel keressen rá Molnár Géza munkásságára
    #https://szabadfold.hu/orszag-vilag/hazassag-a-homokon-a-kiskunsagban-mindenki-vizet-akar-a-gazdak-elkeseredesukben-tenni-probalnak-valamit-267883/

    A még élők közül Balogh Péter aki aktív a témában
    #http://emberestisza.blogspot.com/

  39. 39:Lemaradt egy elég jó gyűjtemény:
    #http://elotiszaert.hu/vizvalaszto-hatteranyagok/

  40. Z Próféta:

    A hazai klímasemlegességet 2050-re egy fosszilis reneszánsz bevezetővel, mértékleteséggel, takarékoskodással, autómentes városokkal, fogyasztási cikkek újrahasznosításával – teljes feldolgozásával – pláne a közelgő rendkívűl súlyos recesszió -s hullámok után, biztosan elérjük…
    (“sparhelt és lovaskocsi színvonal”, hogy magamat idézzem)

    Ugye?

  41. 41 Ki tudja manapság megengedni magának, hogy lovat tartson? Talán 1%.

    Ha lovaskocsira leszünk szorulva, az sokkal nyomorultabb állapot lesz, mint valaha is volt.

  42. berko
    Vizet nem a vegetáció hanem a talaj tartja meg, tárolja.
    Itt a homokhátságon az erdők fokozzák a vízvesztést, itt az őshonos gyepek (legeltetéssel) adnák a biomassza maximumot és a vízmegtartást. Ez nem atomfizika.

  43. 43: Z Próféta:
    “Vizet nem a vegetáció hanem a talaj tartja meg, tárolja.”
    És a talaj független a vegetációtól és viszont ?
    “Itt a homokhátságon az erdők fokozzák a vízvesztést”
    Ami most van a modern világban gyakorlatilag nem erdő, hanem faültetvény.
    De még ekkor is erős kifejezés az hogy “vízvesztést okoz” az erdő.

    “itt az őshonos gyepek (legeltetéssel) adnák a biomassza maximumot és a vízmegtartást”
    Nem. A megfelelő mozaikos tájszerkezet adja maximumot, aminek szerves része az erdő is.

  44. Nem találtam jobb írást ehhez a megjegyzéshez. A CATL akkumulátorokról akarok írni.

    Furcsának tartom, hogy a környezetvédők pont azokat a technológiákat akarják ellehetetleníteni, amik lehetővé tennék, hogy érdemben csökkentsük a CO2-kibocsátást és térjünk át nagyobb léptékben megújuló energiaforrásokra. Mi olyan nehéz belátni azon, hogy a nap- és szélkapacitásokat csak akkor lehet tovább növelni, ha nagyságrendileg hasonló tárolókapacitást teszünk mellé? Nem véletlenül hoztak Németországban olyan szabályt, hogy minden újonnan telepített napelem mellé akkora akkumulátorkapacitást kell tenni, ami egy órai teljesítményét el tudja tárolni a napelemnek. Ezzel már az ingadozások tűrhetően elsimíthatók.

    Ehhez viszont hatalmas akkumulátorgyártó kapacitás is kell. Akkor talán nem siránkozni kellene az új akkumulátorgyárakon, hanem örülni nekik. Nyilván a részleteken sok múlik, de akkor erről kellene beszélni, hogy hogyan lehet megoldani, hogy ne legyen környezetszennyező, nem az egész létjogosultságát vitatni.

    Nem tudom, Debrecenben milyen technológiájú akkumulátorokat akarnak gyártani, de biztató, hogy pont a CATL fejlesztett ki egy működő Na-ionos technológiát, ami nagyon ígéretesnek hangzik.
    http://mobilitasplatform.hu/3-ok-amiert-a-natrium-ion-akkumulatorok-jobbak-lehetnek-mint-a-litiumosak/

    Ezzel elvileg olyan olcsóvá válhatnak majd az akkumulátorok, hogy a szigetüzemű otthoni rendszerek versenyképessé válhatnak.

  45. 45 Ábel
    Azt kellene letisztázni hogy mennyire káros mert össze vissza hablatyoltak a meghallgatáson.Eyg normális egyszerű tanulmány nincs erről.Káros de mire de kire?pl a bent dolgozóra? Lehet elszívás de ahol erős vegyi anyaggal dolgoznak annak valóban van szaga.Jártam pár helyen pl fröccsöntőüzemben is büdös van.Káros vagy nem beszívni 30 évig? Valószínű igen.Pl egy egyyszerű fém présüzem is büdös olajszagú-nem a 120 éves életkor záloga….Vízfelhasználás mikéntje.Talajvíz szennyezés.Kérdés hogy mennyire káros 1ppm vagy 1 ppb..stb….A közmeghallgatáson állítólag voltak beépített emberek akik más országból jöttek “tiltakozni” igy cselt csinálva hogy ne hozzánk hanem abba az országba vigyék a gyárat.Mondták hogy robbanásveszélyes de gondolom megvana rá az intézkedés hogy ne legyen az.2030-től csak részben akkus autókot lehet gyártani, rengeteg akku kell majd, de lehet addig luxus lesz az autókázás.

  46. A szennyezéseket lehet szűrni, nem muszáj kiengedni. Van róla elvileg környezetvédelmi tanulmány. Ami aggasztó, hogy a kínai se a környezetkíméletről híres, a magyar se a megvesztegethetetlenségről.

  47. Egy ugyanilyen kínai gyárat a napokban adtak át Türingiában.
    Egy ilyen beruházásért megy a harc, nem mindegy, hogy valahol semmi sincs, vagy van. Nyilván a kínai sem jótékonykodik, hanem azért építi ide, mert megéri neki, közel van a végfelhasználó. Ha tudnánk ilyet építeni, mi is tehetnénk, de az már múlt. Amikor a covid lezárások miatt visszaesett a hazai gépkocsigyártás, az akkugyártás kompenzálta. Ugyanez a Felvidéken nem működött.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük