(3588) 40 %

Tibor bá’ fordítása online

 

Az élelmiszer árak emelkedése a globális éhezést 40 százalékkal megemelte.

2021 a 89. év

Az élelmezési bizonytalanság ez évben 270 millió embert érint, állítja az ENSz ügynöksége. Az élelmiszer árak emelkedése – ami a világban 30 százalékos növekedést mutatott ez évben – súlyosbítja a meglévő hátrányos eseményeket: katonai konfliktusok, klímaváltozás, COVID-19 pandémia. A WFP szerint az éhezés 2016 óta folyamatosan emelkedik.

Ez tehát a közvetlen következménye az időjárási anomáliáknak. Vagyis a folyamat elkezdődött. Először a szegények döglenek meg.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________   

Éljetek a lehetőségekkel!

32 gondolat erről: „(3588) 40 %

  1. Az arab tavasz fő oka is ez volt 2011-ben , akkor pl a kukorica ára 55 dollár volt, most szerencsére messze nem ilyen rossz a helyzet, alig 20 dollár, jóval kevesebb mint az elmúlt 5 év átlaga. Azért nem árt figyelni, mert idén nagyon úgy néz ki, hogy egyszerre van aszály Amerikában és Európában is, ez nagyot lendíthet az árakon.

  2. lr01
    A kukorica 4500-5000 köröl mozgott….még jó hogy nem rossz a helyzet…”csak” 9000 volt legutóbb.

  3. Még a háztáji növénytermesztéssel is komoly bajok vannak, nemhogy az ipari nagytáblással. A napfény annyira erős idén, hogy a szokásosan kiültetett növények megégnek, napi (esti) locsolással is. Uborka, cukkini, zeller, szamóca stb nem birja. A kerti mulcsos talajtakarás elengedhetetlen, mindenütt alkalmazni kell!
    A későbbiekben a mi éghajlatunkon a szőlővel árnyékolt konyhakert lehet megoldás, persze csak addig, ameddig a szőlő levele nem ég meg…. de pl. már 2019 nyarán a dél-francia szőlőültetvényeket felégette a nagyon erős napfény.
    Egy biztos, a drasztikus éghajlatváltozás már nem kopogtat, hanem ránk rúgta az ajtót.

  4. 5 – GErgo:
    A napfény nem erősebb mint régen, de most az UVC nincs kiszűrve, ami komoly mértékben roncsol.

  5. Hát igen, veszélyben a világ élelmiszerutánpótlása, ha az időjárási anomáliák tovább folytatódnak, nem 270 millió, hanem 8 milliárd ember élelmezése omlik össze.Erre nem lehet rálegyinteni azzal, hogy szük esztendők és bő esztendők mindig is voltak, mégpedig azért sem, mert a jelenség – a gyors felmelegedés – immár lassanként globális, és egyik szük esztendőt ne adj isten, követni fogja egy még szükebb esztendő világszerte, vagyis egy-egy vidék terméskiesését nem lesz honnan pótolni, mert elegendő termés, amiből eladható fölösleg lenne, nem lesz sehol.Már 2-3 éve, hogy nálunk például a rizs ára elkezdett kapaszkodni, lassanként 20-ma már valami 30 százalékkal lett drágább.A rizs hozzánk Indiából, valamint Thailandból jön, és megfigyeltem, hogy kissé kevesebb érkezik, nem mindig kapható a polcokon, el sem merem képzelni, hogy miért.
    Gyümölcs szinte semmi nem volt az idén, a tavalyi év sem volt rózsás e tekintetben, az idei pedig egy kimondott katasztrófa.Nem beszélek a luxus-gyümölcsökröl, mint például a cseresznye, aminek idén valami 5000 frt. volt kilója, sem a barackról hasonló árban, hanem a mezei, közönséges zöldségekröl,mint paprika, paradicsom, padlizsán, répa, melyböl az olcsó volt 1200-1800 frt/kg.
    Ilyen árak eleddig nálunk nem voltak, most ugy néz ki, állandósulni fognak.
    .És ez talán még csak a kezdet!

  6. Én teszteltem idén. Ahol mulcsoltam és nyárfák árnyéka vetült fél napot a veteményesre ott szép volt a termés. Ahol egyik sem ott kő kövön nem maradt. Még a csicsóka sem bírta!

    Az áremelkedést érzékelem, de azért a megfelelő időben és helyen vásárolva nincs akkora gond. 40 kg epret vettünk átlag 1000, 30 kg sárgabarackot átlag 850 forintért stb.
    Ezt a vonalat erősítendő most érkezett egy 9 tálcás Excalibur aszaló, hogy még többféle módon tudjunk eltenni dolgokat olyankor, amikor a legolcsóbb. Az év többi részében el kell felejteni a zöldség, gyümölcs vásárlását.

  7. Véleményem szerint nem az UV-val van elsősorban a gond, hanem azzal, hogy az extra UV úgy éri a növényeket, hogy a talaj felső és középső rétege is csontra ki van száradva, így a gyökerek (a növény legfőbb alkatrészei) nem képesek ellátni a növényt sem vízzel, sem tápanyagokkal. Így a kártevők ellen sem védekeznek, ha bármi jön, a növénynek annyi. Márpedig kártevőből nincs hiány, legyen túl száraz, túl csapadékos, lényegében bármilyen az időjárás! Másik probléma a légköri aszály, ami a fentiek mellett a hőmérséklet mellett a levegő páratartalmának drasztikus csökkenése miatt jelent problémát. Elég 1-2 olyan nap, amikor az érték kritikus szint alá csökken, s akár fa termetű növények is pillanatok alatt elpusztulhatnak. Ez ellen még locsolással sem lehet védekezni, mert amikor egyszerre kellene az UV-B, az UV-C, az aszály, a talajnedvesség hiánya, az alacsony levegő páratartalom, valamint a kártevők ellen védekezni, akkor nem marad más, mint az ima. Hiába tartalékolsz vizet, amikor mindenhol és mindenkinek szüksége lenne rá, az esővízhordók is kiürülnek, s a kutak is kiapadnak, a folyók öntözőcsatornái és a patakok sem hoznak friss vizet, mert amennyiben nem esik eső = nincs honnan!

    Eddig az volt a szerencsénk, hogy sem országosan, sem a világban nem jelentkezett még olyan helyzet, amikor minden területet egységesen súlyt a szélsőséges időjárás. Most már ehhez az állapothoz (is) közeledünk…
    Ha pl. országosan nem esne csapadék 1,5 hónapon keresztül, óriási bajban lennénk. Ha a világ fő élelmiszer és takarmány exportőrei egyszerre jelentenék be, hogy nincs miből adjanak, mindjárt megízlelhetjük, mi is az az összeomlás!

    Azt, hogy hazánkban minden kurva drága, nem feltétlenül kell ennek a számlájára írni! Ehhez egyenlőre elegendő magyarázat az, hogy a gyenge forint, ill. az elcseszett és “népi beleegyezéssel” elfogadottan elengedett infláció miatt megindult mindennek az ára felfelé. Hiába, mindennek ÁRA van… Mi lesz majd, amikor a klímaválság miatt nyújtják be a közös számlát?! Oly közel vagyunk ehhez, hogy azt sokan el sem tudják képzelni. Még hittel sem, mondhatnám, el sem hinnék! De mint tudjuk, Magyarország kiválóan teljesít, a legbiztonságosabb ország, tele okos emberekkel (még Zuckerbergnél is!), itt már nincs és nem is lesz járvány, sem buzulás, s Európa nélkül is lepattan rólunk minden probléma… Legalább is, a választások előtt biztosan.

  8. Üdv Mindenkinek

    Pár adat ami árnyalja a képet.
    1950-ben az emberek átlagosan a fizetésük 30%-át költötték élelmiszerre. Manapság kb 10%-ot. Emiatt sokkal nagyobb a pazarlás. Évente 80-100 kg EHETŐ élelmiszert dobunk ki fejenként.
    Vesszőparipám, hogy ezelőtt kb 15-20 évvel hatóságilag megtiltották, hogy az üzemi konyhák maradékát sertés tartók elvihessék. Ott legalább tökéletesen hasznosult a maradék.

    De vissza az eredeti témához:

    És mindenki csak kiváló minőségű terméket akar venni. Ezért pl a zöldség, gyümölcs kb 25-30 %-a el sem jut a fogyasztókhoz. A termelő ennek egy töredékét esetleg ipari felhasználásra el tudja adni (többnyire veszteséggel), vagy komposztálja, de igazából az is anyagi veszteség.
    Én azt mondom van még hová nyúlni, csak le kell adni kicsit az igényekből és vissza kell térni pár régi jó dologhoz

  9. 11: BAB:
    Ez így igaz, de a világ szegényebbik felén egy terméskiesést ezzel nem lehet pótolni.
    Ahhoz akarat és tettek kellenének, de annak errefelé híján vagyunk.
    Itt ugyanis, szinte mindenkinek, ez jár (megdolgozott érte).
    És ez csak egyetlen példa!

  10. Tescoba voltam nektarint akartam venni, ott spanyol nektarin van .Nem tudom hogy még nálunk nem érik vagy olcsóbb az üzletlácnak onnan venni vagy nálunk elfagyott.Az érdekes hogy akkor a spanyoloknál hogy terem meg ha náluk is nagy a hőség? Vagy az is lehet hogy már ezeket is fólia alatt vagy árnyékoló hálóval termelik úgy hogy megy rá a műtrágya meg a víz.Mert a spanyolok szerintem egész európába terítik tehát nem keveset termelnek meg.
    Pl a dinnye még 280-300ft/kg az útszélén. De úgy néz ki nincs rogyásig a kereskedőnél, mivel ennyiért nem úgy viszik mint ha 150 lenne.Persze a kereskedő is sokat akar szakítani rohadjon meg 😀 . A vége majd az lesz hogy nem termelnek mert ennyi pénzért nem lehet már eladni annyit mint 10-20 éve.(pl viszek már haza 3-4 dinnyét, ilyen már nincs:D)

  11. 11.

    “1950-ben az emberek átlagosan a fizetésük 30%-át költötték élelmiszerre. Manapság kb 10%-ot”

    Ez kizárt.

    Ez alapján aki nettó 500e ft-ot keres (bőven az átlag/medián felett!) az 50e Ft-ot költ élelmiszerre egy hónapban. (napi 1666Ft)

  12. 15: K:
    Egy átlag melós, ha nem akar/nem tud minden nap főzni és magával vitt ebédet fogyasztani a menzaebédet már nem tudja 1000 Ft/étkezés alatt beszerezni, s ez még csak az ebédpénz (22E) a hónap kb. 22 napjára…
    Emellett én is kötve hiszem, hogy az átlagmelós 250E felett vinne haza, szóval nálam az a 30% kezd újra realitássá válni (pill. átlagosan olyan 20% körül lehetünk), s ez csak felfelé fog mozdulni a jövőben! A többség valószínűleg csak akkor fog majd észbe kapni, amikor az arány eléri az 50%-ot…
    Persze, aki 250E felett keres, vagy bármely okból ingyenebédet kap, annak még könnyű lehet vonni egyet a vállán (egy darabig).

  13. 16. Talán Borsodban lehet.
    A Dunántúlon egy köműves szakmunkás 60 000-tól, a segédmunkás 20 000-tól / nap szerezhető. Én tudom, mert próbáltam. Még egyszerű kerti munkára sem jön el kevesebbért.
    Ja, és csak húszért már meg sem erőlteti magát. A vendéglátásban még rosszabb, nagy részük elment és vissza sem megy a szakmájába.

  14. 11 “Ezért pl a zöldség, gyümölcs kb 25-30 %-a el sem jut a fogyasztókhoz.” – Azért ez elsősorban a termelők töketlenségén múlik.

    Kistérségenként összefogva, létesíthetnének egy-egy feldolgozó kisüzemet, ahol magas gyümölcstartalmú, prémium lekvárokat készíthetnének. Ehelyett várják a sültgalambot, a kereskedőt, hogy majd átvegye, és csodálkoznak, ha aztán rosszul járnak vele.

    15: Pontosan! Én a fizetésem kb. harmadát költöm élelmiszerre most is, pedig egy része megvan a házikertből, és nem is keresek rosszul.

  15. 17 László
    Én 25 km-re lakom a Parlamenttől, de vidéken. 🙂 Itt 1500 ft/óra + napi 4doboz sörért jön a munkásember.
    Idén februártól, kb 2 hónap alatt építették fel a melegházamat 2 kőműves + a droid, kb 3,5 milla munkadíjat vittek el hárman.
    Itt az irodában – Pesti panelban, a sima, de jóldolgozó proli 🙂 könyvelőlány 450 ezer nettót kap + túlórapénz, parkolómatrica stb.

    más: A melegházban – 7,5X4,2 alapterület, 2,5 oldalfalmagasság, 4,5 tetőgeric magasság. Benne egy 4,5X2,5 1,2 m mély medence. Eddig a kinti 38 fokban sem ment a hőmérséklet 40 fok fölé – a medence hűtőhatása miatt, a viz benne max 29 fokos.
    Kb 1000 liternyi mindenféle föld tartályokba telepítettem gyümölcsöt, leveles zöldséget, ami már most 1 embert ellát.
    Nekem is megy, pedig tökhülye vagyok a parasztkodáshoz, de mindent kigugliztam.

    Meglátásom szerint a felmelegedés nem a legnagyobb baj Kishazánkban. Hanem az a sok röghözkötött agyú, mindenért mást hibáztató, sipákolós, FEJLŐDÉSRE, EGYÜTTMŰKÖDESRE KÉPTELEN segghülye.
    Eddig bíztam benne, de sajna a COVID se fogja elvinni őket.
    Meg fogunk pusztulni! 🙂

  16. 19, Reinkarnátorr

    “akvapóni(k)ázol”?
    1000 liternyi össztérfogatnyi növénytermesztő edényben granúlátum vagy folyadék van? A medence a halnevelő és egyúttal a hőakkumulátor is?
    A medence ásott vagy épített?

  17. Ezek mind az infláció beindulásának jelei.
    A globális pénznyomtatást sem lehet büntetlenül csinálni.

    Az emelkedő élelmiszerárak nem a hiány miatt keletkeznek, hanem mert minden egyéb fronton a pénzbősége elértékteleníti a natúr értékeket.

    Nem olyan régen az ingatlanok árai ugrottak 30-40 százalékot.
    Most meg az építő anyagok ugrottak 100% körül (faanyag többet, beton alapanyagok kevesebbet).

    Az infláció öngerjesztő folyamat, egyes termékek drágulása húzza a többit, és előbb utóbb a bérek emelkedése is követi ami újabb inflációt generál.
    Amivel egyet értek, hogy aki szegény az szívja ezt meg a legjobban.

  18. 16 Csongor:
    Én még Budapesten is tudok olyan kajáldákat, ahol 1000 Ft alatt lehet enni, persze nem fine dining kategóriában. Én általában 800-1200 Ft közt szoktam enni leves+főételt, néha még egy kis savanyúság is belefér.
    Persze az nem tenyérnyi rántotthúst jelent körettel, de régen az vasárnapi / ünnepi menünek számított.
    Ha meg nagyon spórolni akar akkor a “nem akar” kaját vinni nem éppen érv. Ha főzni nem tud, akkor ebédre elrakhat 2-3 szendvicset, vagy 400-700 Ft közötti árban válogathat egy csomó 400g-os konzerv készételből:
    https://bevasarlas.tesco.hu/groceries/hu-HU/shop/alapveto-elelmiszerek/konzervek-savanyusagok/konzerv-keszetelek/all?sortBy=priceAscending&page=2
    1-2 kiflit beletunkolva egész kiadós ebéd, és ízre se olyan szörnyűek ám, sőt valamennyi hús is van bennük többnyire.

    Szerinted 1-200 éve milyen napi koszton éltek a korabeli melósok?

  19. Üdv Mindenkinek,

    Tegnap írtam ezt a 30%–10% dolgot és elfelejtettem közölni, hogy ez nyugat európai adat.
    A magyar számok biztosan eltérőek, vagy legalábbis jobban szórnak.

    Még valami eszembe jutott (ez is vesszőparipám 🙂 )

    Nagyon ritkán bedobják ilyen közszolgálati adókon azt a propagandát, hogy vissza kellene állni a napi (!) háromszori húsevésről a heti max háromszorira. ( Szerintem egyébként túl kevéssé mantrázzák, többet kellene, mert teljesen jogos)
    Egyébként is jön ki, hogy sokan reggel-este felvágottat esznek, és délben is elképzelhetetlen az ebéd hús nélkül.

    Szóval ha ez megvalósulna, akkor egy csomó takarmánynövény felesleges volna, lehetne vele az éhezőket segíteni pl. Vagy kevesebb, de jobb minőségű emberi fogyasztásra alkalmas növényt termeszteni.

  20. 22: Avatar:
    A 800 – 1200 átlaga pont az 1000.
    Természetesen nem sírom vissza a 100 évvel ezelőtti étkezést, a háborús jegyrendszert főleg nem (pedig azért akkor is csak életben maradtak emberek a hátországban).

    A konzerves felvetésedre van egy sztorim:
    Egyik alkalommal egy nyolcadikos tanulóm érdekes gyűjtőmunkát hozott, amiben az szerepelt, hogy japán kutatók sikeresen állítottak elő mesterséges (ehető) fehérjét a szennyvíztelep fekáliájának újrahasznosításából. Nagyszerű, mondtam és megkérdeztem mi erről a véleménye, várva, hogy felismeri a jövő élelmezési problémáját, ill. annak egy lehetséges megoldását. Hihetetlen jó választ adott és azóta is mindig a fülemben cseng:
    “- Tudja tanárúr, nagyszerű dolog mindez, de én inkább meghagynám a derék japán kutatóknak, hogy azt az ételt megegyék.”
    Hát ezzel az állítással igen nehéz vitába szállni! 🙂
    S ne feledd, hogy valakik, valahogyan eljutottak elméletben odáig, hogy megindokolják, milyen kiegyensúlyozottan meg lehet élni egy közmunkás béréből is…

    23: BAB:
    Megint csak igen-lem, ill. helyeslem,
    de vajon mit húznának be az emberek a nemzeti konzultációs íven, ha feltennénk a kérdést:
    Egyesek azt mondják, kevesebb húsfogyasztással is egészségesen meg lehet élni. Ezzel pénzt nem takaríthatnánk meg, de segíthetnénk az éhező emberek ellátását a világ túlsó végén, óvnánk saját környezetünket is.
    Egyet ért -e Ön azzal, hogy a magyar emberek asztalára csak hetente 3x kerülhessen húsétel?
    igen – nem
    🙂 🙂

  21. 20. János
    Nekem bonyolult az aquaphonia.
    Müanyag tartályokba vödrökbe “virágföld” van. Ha kimerül, maj műtrágyás vízzel locsolom. Talán majd passzív hidrophóniázok. Mos rábízom a cuccot a gilisztákra. 🙂
    A medence 12 köbméter agyonklórozott vízzel, ellenáramoltatós, szűrő etc. A kölykök kiuggrálják belőle a vegyszeres vizet, rá a növényekre. De “a természet utat tör” . 😃
    Amíg van 1.500 ft-os mütrágya, addig virágzik a mezőgazdaság pár négyzetméteren/család. 😄

  22. 24. Horváth Csongor

    Lényegében mindegy mit írnak a kérdőívre.
    Ha azt írnák például:
    – Egyetért ön azzal, hogy a túl sok hús fogyasztása bizonyítottan emeli az időskori keringési betegségek kockázatát és ezért , stb, stb….
    Akkor is lenne nem kevés ember aki azt mondaná:
    Egy nagy lóf@szt! Nagyapám Kossuthot szívott, mindennap kolbászt és szalonnát évet, reggel-este pálinkát ivott és mégis megérte a 80-at.
    És arra ikszelne, hogy lehessen intravénásan is húst kapni, hogy még rágni se kelljen. 🙂

  23. 25: Reinkarnatorr:
    Jódolgodból adódó cinizmusod mellett egyre nehezebb szó nélkül elmenni.
    Ugye tisztában vagy azzal, hogy alapvetően emiatt a gondolkodásmód miatt van az egész emberiség hatalmas szarpocsolyában?
    Amúgy meg teljesen igazad van! Hadd szóljon, amíg megy a muzsika… 🙂

  24. 24:
    A konzerves storydra csak annyit hogy amíg lehet választani hogy nagyipari, bio vagy háztáji húst egyen az egységsugarú átlagbéla addig sokan vélekednek így.
    Majd ha nem lesz ekkora választék és még lesz szennyvíziszapból előállított akkor nézd meg hogy mennyire nem finnyásak az emberek.
    És akkor még nem beszéltem a kannibalizmus lehetőségéről amit elvben mindenki elutasít, közben éhhalál idején akinek lehetősége van rá az él vele.

  25. 24: csak akkor lesz 1000 az átlag, ha az eloszlás is megfelelő hozzá. Ha 10 evésből 8szor beérem 800 Ftos menüvel, és 2szer “urizálok” 1200 Ftos ebéddel, akkor 880 az átlag. 🙂
    De simán tudnám lejjebb vinni az ebédköltségem, ha rászorulnék.
    Pl ebédre egy adag rizs magában a menzán -> 3-500 között a helytől függően.
    Vagy 2 banán, 1 répa meg egy alma nyersen, nem muszáj minden nap főttet ebédelni.
    Ha zsenánt a konzerv, az nem érv arra, hogy _nem lehet_ 1000 Ft alatt megoldani a ebédet.

    Mellesleg a növények is prímán alakítják a szart (trágyát) táplálékká, és évezredek óta direkt pakoljuk a fekáliát a növényeinknek. Ha pl lencsét termel valaki, az egész sok fehérjét állíthat elő így.
    Én speciel kimondottan szeretem a lencsefőzeléket. 🙂

  26. 29 – Avatar:
    Azért ez elég durva egyszerűsítés. A növények nem a trágyát “alakítják” táplálékká, hanem felszívják belőle azt, amikre szükségük van.

  27. 29 Nem az a kérdés, hogy hogyan lehetne elméletileg a legolcsóbban megoldani az étkezést, hanem hogy gyarkorlatilag az emberek a fizetésük hányad részét költik rá. És ez hogy változik várhatóan a jövőben.

    Én kb. harmadát költöm a fizetésemnek ételre, és nem hiszem, hogy a többség ennél szerencsésebb lenne, és kevesebbet költene, több bevételből.

  28. 30: Bezzeg Csongor olyan bőven kifejtette, hogy a japán kutatók módszere hogyan is működött, nem volt benne durva egyszerűsítés…

    Ha azt mondom hogy szarkupacból kinőtt / szaros vízzel locsolt salátát kínálnak eladásra a piacon, akkor nyilván nem hangzik az se túl étvágygerjesztően, mint ahogy a szennyvíztelep fekáliájának újrahasznosításából mesterségesen előállított fehérje se.

    31: Lehet, neked ez a kérdés, de én eredetileg az alábbi állításra válaszoltam:
    “Egy átlag melós, ha nem akar/nem tud minden nap főzni és magával vitt ebédet fogyasztani a menzaebédet már nem tudja 1000 Ft/étkezés alatt beszerezni”
    1, De tudja, még Bp-en is (pl egy adag főzelék [feltéttel is], vagy egy adag köret [rizs, sült krumpli, stb], vagy egy adag [húsos] leves+kenyér számos helyen letudható 1000 Ft alatt és egy ebédnek elég)
    2, Ha nem tud/akar főzni sem muszáj menzán ebédelni, konzerv főtt ételt is vihet magával 1000 Ft alatti árból
    3, nem feltétlen kell főtt ételt enni ebédre, vihet szendvicset, zöldséget/gyümölcsöt
    4, (új pont) Főzhet olyan kaját ami elvan a hűtőben/fagyasztóban és több napra előkészítheti magának egy főzéssel az ebédadagokat.
    Gyakorlatilag a fentiek alkalmazásán múlik, hogy hány % lesz a kajaköltsége a fizetéséből. Ha minden nap húslevest akar, rántotthúst, savanyúságot és kólát a menzán akkor nyilván sokkal több, mintha spórol. ​
    Aztán ha az ebédben nem élte ki mennyiségi és minőségi igényeit, akkor vacsorára, reggelire még ehet sokkal egészségesebbet, finomabbat, nagyobb adagot – nem menza áron. Mert ott azt is meg kell fizetni, hogy más készíti el az ételt, és biztosít helyet az étkezéshez, amit otthon megoldhat magának.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük