(1712) A munka és annak értéke

Tibor bá’ online

 

~q191Az anekdota szerint egy családi ház téli fűtése leáll. A tulajdonos kihívott egy szerelőt, aki hirdette magát a helyi infóújságban. A tulaj a szertelőt levezette a pincébe, aki rövid ideig nézelődött, majd a táskájából elővett egy kalapácsot, kétszer ráütött egy csőszakaszra, amire a fűtés beindult. Nagyszerű-nagyszerű – így a tulaj – és mivel tartozom? Tízezer forint – jött a válasz. Már ne haragudjon – kezdte mondókáját a tulaj – de ezért a két kalapács ütésért tízezret kérni enyhe túlzás. Tévedésben van – válaszolta a szerelő – a kalapács ütésért csak 100 forintot kértem, az a tudás, hogy hová kell ütni a kalapáccsal, az került 9900 forintba.

Magyarországon elharapódzott az a nézet, hogy csak a fizikai munka, amikor folyik rólad az izzadság, az a munka, azt kell megfizetni, minden másért pénzt kérni egyszerű rablás. Nem mindenki ilyen bigott, de valahogy mindenki úgy gondolja, hogy a fizetésnek valamilyen formában tükrözni kell a munkából eredő hasznot. Na, de milyen hasznot?

Fiatal koromban ingatlan ügynök voltam. Vevőket kellett találni egy subdivision-ra, ami azt jelentette, hogy egy hatalmas birtokot, csak mert a tengerparton volt, felosztottak házhelyekre, és azokat árulták mint a leendő üdülőparadicsom majdani épülete alá való blokk. Az értékesítés természetesen részletfizetésre szólt egy, kb. heti minimális fizetésnek megfelelő összeg lefizetése után. Az elrendezés szerint, ha eladtam egy blokkot, a lefizetett beugró az enyém lett, a majdani részletek, pedig a cégé. Egyetlen 10 percig tartó eladásért egy heti munkabért lehetett kapni. Reális volt ez? Ahogy vesszük. A cégnek megérte, de az én tényleges munkám messze túl volt fizetve, minden máshoz viszonyítva. Miért?

Ameddig vissza tudunk menni a múltba, az mindig úgy volt, hogy az értékteremtő (alkalmazott) munkás mindig kevesebbet kapott a munkájáért, mint amennyi értéket teremtett. A kettő közötti különbség volt a tulajdonos/vállalkozó profitja. Ez pedig általánosan elfogadottá vált. Ez az elv azonban nehezen értelmezhető szellemi munka terén. Ha ezt át akarjuk hidalni azzal, hogy egy adott szellemi munkából mennyit lehet profitálni, akkor eljutunk a legtorzabb kapitalista találmányhoz. Egy slágert tartalmazó kislemezből el lehet adni tízmillió példányt, ami iszonyatos pénzt jelent minimális munkáért. Ez aztán eszünkbe juttatja a kommunista jelszó: mindenki szükséglete szerint kap a nagy közös kalapból, és mindenki képességei szerint köteles hozzájárulni a nagy közös kalap feltöltéséhez. Ez azonban csak elvekben hangzik jól, a gyakorlatban kivitelezhetetlen. Az egyed úgy érzi, hogy az ő szerencsés képességeihez senkinek semmi köze. Ő egyszerűen csak tehetségesnek született, az ebből származó előnyök kizárólag öt illetik. Ha a hatalom ezen változtatni akar, akkor az érintett a tehetségét a sutba dobja. A tehetséget tehát meg kell fizetni.

Most már csak azt kell meghatározni, mi a tehetség. Alkotások esetében ez könnyű, de például egy vállalkozás vezetése esetében a tehetség már nem határozható meg ilyen könnyen. Ebből származnak az iszonyatos túlfizetések, amire elsősorban a bankszektorban kerül sor, de más vállalkozásoknál se ritka. Egy-egy olyan konszern, mint például a VW, csillagászati összegeket fizet vezetőinek. A mechanizmus ugyanaz, mint a parlamenti képviselők esetében. Megszavazzák önmaguknak az újabb és újabb fizetésemeléseket.

U.i. Nem volt szándékom egy mindent elrendező posztot írni, mert ez a téma annyira életbevágó, hogy mindenki kizárólag a saját oldaláról látja a dolgot.

_________________________________________________
_________________________________________________
______________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

68 gondolat erről: „(1712) A munka és annak értéke

  1. Meglepődve olvasok olyan történeteket, ahol (akik) angolul és németül tudó alkalmazottakat keresnek közmunkás bérért.
    Hát hajrá!

  2. 1:
    Angol tanárok általában óránként 5000-et kérnek. Ez elég messze van a közmunkás bértől.

  3. Tudom. Mégis fórumon látok olyat, hogy valaki Sopronban keresne közmunkást – polgármestertől igényelt – aki tud németül. Gaz eltakarítási, kertrendezési céllal. És panaszkodik, hogy senki sincs aki ilyen kvalitással dolgozni akarna.

  4. 3. Bazs
    Az logikus, hogy aki Sopronban tud németül, és hajlandó gyomlálni, füvet nyírni, az könnyedén talál a határ túloldalán jobban fizető munkát.

    Itt Jásdon egy gazda keresett volna valakit, akinek kb. annyi feladata lett volna, hogy néha kinéz az ablakon. Kapott volna havi 60.000 Ft-ot, lakhatást (külön házban), élelmet (korlátlan, minőségi). Elment a gazda egy budapesti hajléktalanszállóba, és kb. 150 embernek előadta az ajánlatát. Senki nem jelentkezett.

    A szellemi munka terén szerintem nagyobb most a verseny, mint fizikai munkáén. Mindenki egyetemre küldte a gyereket a rendszerváltozás óta, alig képződtek szakmunkások. Jól fizető szellemi munkához jó kapcsolat kell, vagy nagyon kiemelkedő tehetség, elszántság. Sok munka hiába fizet jól, ha folyamatos presztízsberuházásokat igényel, hogy versenyben maradj. Kell a jó kocsi, menő öltöny, kapcsolattartás drága bárokban, stb. Ha ezt elhanyagolod, kiesel a pikszisből. Vannak olyan munkák is, amik egész jól fizetnek, de jóérzésű ember hamar feladja, mert mások lehúzása, átverése a munka lényege. (pl. ügynök, hitelügyintéző) Így marad egy csomó munkanélküli diplomás, aki nyelveket beszél, de nincs kapcsolata jó melóhoz, nincs gyomra nyomuláshoz, gyakorlati szakmája nincs, és megvan az illúziója, hogy járna neki valami csoda, így közmunkásnak sem megy el. Ők vagy elvegetálnak otthon, vagy szerencsét próbálnak külföldön (ahol mosogatnak, csirkét vágnak, mert ott már kevésbé derogáló).

  5. A témával kapcsolatban, kérem, engedtessék meg az u.n. Peter-elv alapvetéseiből hármat idéznem:

    – A hierarchiákban előbb-utóbb mindenki felemelkedik saját inkompetencia-szintjére.
    – Idővel minden posztot olyan alkalmazott tölt be, aki feladatainak végrehajtására inkompetens.
    – A munkát azok az alkalmazottak végzik el, akik még nem érték el a maguk inkompetencia-szintjét.

    A főnök idegenkedik olyan alkalmazottakat a hierarchiában közvetlenül maga alá rendelni, akik munkájukkal bizonyítanák az ő alkalmatlanságát. Ergo : hülyékkel veszi körül magát.
    Persze előfordulnak kivételek, a fönők “helytelen” döntései miatt. Amikor megvilágosodást nyer a beosztott kiválósága, akkor egy számára inkompetens területtel bízzák meg. Általában felfelé buktatják, de előfordulhat a jelölt jegelése is.

    A Peter-elvet 1969-ben írták meg, 1960-tól kezdett vizsgálódásaik alapján L. J. Peter és R. Hull. A szatírikus irodalom területéről a mai napig sem jutott el az u.n. tudományos szféra elismeréséig. Nem véletlen. Hiszen ők is a Peter-elv alapján érték el saját inkompetenciájuk szintjüket.

    Bevallom, hogy a Peter-elv felett is mintha eljárt volna az “idő”.
    Ám, ha belegondolunk abba, hogy milyen őrült időket élünk, amikor a normalitás, mint értékmérő nem működik, NEM MŰKÖDHET, akkor csak reménykedhetünk, hogy csupán újból csak az emberi butaság, és a vele született ostobaság lesz az uralkodó, mint az elmúlt évszázadok, évezredek során eddig is…

  6. 4 Jani!
    A te gazdád azt hitte, hogy 60.000-ért+kényelemért meg tudja vásárolni a SZABADSÁGOT? ? ?

  7. 6. Gergo55
    Nem az én gazdám. 🙂

    “Freedom is just another word for nothing left to lose”

  8. VAlamit írnak a cion bölcseinek jegyzőkönyveiben, hogy az ő hatalomrajutásuk után munkaérték alapú bérezés lesz, vagy ilyesmi. Csak tudták ezek a cionbölcsek, hogy mi az igazságos… 🙂

  9. Van valami a rendszerben, ami megakadályozhat egy egyént, hogy tehetségét (tudását~ nem ugyanaz) sutba dobja? Hülyén hangzik a kérdés és mégis felmerült ez bennem.
    Simicskát nem szó szerint idézve: állampolgári jogunk hülyének lenni.

  10. Sok igazság van a dologban.

    Én most kaptam árajánlatot egy építésztől tervezésre. Számítottam rá, hogy sokszázezer ft lesz, de azért az 1 100 000-től hátrahőköltem.

    Egy dolog, hogy elvileg elismerem a szellemi munka értékét, de amikor a saját zsebemből kellene kifizetni a többszörösét annak, amire számítottam, akkor azért kibújik a szög a zsákból, hogy sokallom. Annak ellenére, hogy én is szellemi munkát végzek.

  11. Ebben a rendszerben minden munka annyit ér, amennyit fizetnek érte. Hogy ez igazságos vagy nem azon sokat lehetne vitatkozni, csak semmi értelme.

    4:
    Jani, ha az említett gazda feladott volna egy álláshirdetést a megadott paraméterekkel, biztos hogy jelentkeztek volna.
    Az viszont tény, hogy bármily ‘csábító” is az ajánlat, ez a fajta munka és élet csak egy igen szűk réteget szólít meg.

  12. 11. Curix

    “Ebben a rendszerben minden munka annyit ér, amennyit fizetnek érte. Hogy ez igazságos vagy nem azon sokat lehetne vitatkozni, csak semmi értelme. ”

    Valahol itt a lényeg, én inkább azzal vitatkoznék, hogy valóban semmi értelme ezt a témát körüljárni.

    Mindannyian érezzük, hogy a “szellemi” munkának lehet nagyobb értéke, mint a fizikainak, de talán nem szerencsés, hogy a szellemi munkások monopóliumot élveznek abban, hogy a saját munkájukat értékeljék, miközben ők határozzák meg a fizikai munka értékét is.
    Gyakorlatilag “intellektuálisan” is a kőkori szinten, az erősebb kutya koncepciója alapján választódik ki a végül megfizetett érték.

  13. 10.Ábel Széchenyi Zsigmond írta az Ünnepnapok című könyvében, hogy ahogy növekszik a könyvben a lapszám, úgy növekszik az írói napszám.
    Meglehet, a terveződ ebből kiindulva, tömör arany kilincseket tervezett a klotyó ajtókra is 🙂

  14. 12

    Attila azt gondolom, azért nem szerencsés erről vitatkozni, mert a történet tele van szubjektív dologgal. Másrészt képtelenség egy asztalos, egy ápolónő egy ügyvéd és egy bróker munkáját összehasonlítani.
    Ha csak az értékteremtést nézzük, akkor az ápolónőnél már bajban leszünk, holott a munkájának jogosultságát senki nem kérdőjelezi meg…
    Nem, egyszerűen ebbe nem érdemes mélyebben belemenni.

  15. A bankszektorban és a magas beosztások esetén elsősorban nem pusztán a kimagasló szakmai tudást értékelik a kiugróan magas fizetésekkel, hanem azt, hogy ezért cserébe lényegében el kell felejteni minden emberies motivációt, erkölcsöt, tisztességet, a cél érdekében bármire képesnek kell lenni, persze a formális szabályok és látszatok fenntartása mellett.
    Hiába van valakinek messze kimagasló szakmai tudása, ha ilyen jellegű gátlásait nem tudja levetni, nem fog magasra jutni…

  16. 10:
    Az 1,1 millió nem kizárólag a szellemi munka ára, hanem benne van a pozíció előny is. Kihasználja, hogy memigen tudsz máshoz fordulni.

    14:
    Értékteremtés lehet áttételesen is. Ha az ápolónő megment vagy meghoszabbít egy emberi életet, akkor részben neki köszönhető, amit az illető előállítana mint értéket.

  17. 16: Dehogynem tudok. Vannak még más építészek is az országban. Ugyan most mindenki le van terhelve, de három év múlvára azért találhatok mást is, ha nagyon akarok.

    De csatolt egy táblázatot, hogy a Magyar Építész Kamara mennyit javasol, és azt lefelé kerekítve adta meg árajánlatnak. Sajnos úgy néz ki, ez a piaci ár.

    Nocsak, Tibor bá vitatja a szellemi munka megkért árának az értékét? 🙂

    Az ápolónő munkáját az alapján megítélni, hogy akit megment, mennyivel alkot majd többet, logikus, de embertelen. Ezek szerint az öregekre fordított ápolónői munka apró töredékét éri a fiatal vagy középkorú, középosztálybeliek és vezetőkre fordított ápolásnak. Mert egy idős ember rendszerint már csak éli a békés mindennapokat, élvezi korábbi munkája gyümölcsét, nem sok pénzben kifejezhető értéket termel. A gyerekekre fordított munka meg egyenesen kiszámolhatatlan, mert a diszkóbaleset áldozatától a jövő nagy feltalálójáig bármi lehet szinte bármelyikből.

  18. 10: Ábel !
    Miről lenne szó? Ha gondolod adok én is árajánlatot Neked, én most éppen ráérek.. Ha érdekel: muszakiellenorkukacgmail.com:)
    Remélem Tibor bá’ nem törli a kommentemet, csak segíteni szeretnék.

  19. 18:
    Dehogy törlöm, százalékot kérek. Végül is nélkülem nem találtok egymásra. 😀

    17:
    Nem vitatom, árnyalom. 😉
    Ha magamra gondolsz. Én úgy érzem, ha igénybe vesznek, nem nézem mennyi hasznot húznak belőlem, de ha egy órámért nem kapok 5000 forintot, akkor inkább alszom egy jót helyette. Persze, ha azt az egy órát én magam is élvezem, az egészen más helyzet.

  20. 14. Curix

    “Nem, egyszerűen ebbe nem érdemes mélyebben belemenni.”

    Szerintem pedig pont azért muszáj ezeket boncolgatni, hogy legalább valami erkölcsi alapot lehessen felállítani…
    Egyébként úgy nézne ki a dolog, hogy tudom, hogy igazságtalan, de hát én éppen a jó végén vagyok a lőcsnek, ezért inkább ne bolygassuk.

    Végülis az egész emberi viselkedés tele van a pucér önérdek és egy elvárt erkölcsi norma szembenállásával.
    Ha ezeket helyre tudnánk rakni, akkor nyilván könnyebben lehetne eligazodni.
    De egy olyan világban, ahol a csődbe menő vállalatok vezetői is milliókat szednek fel, az erkölcsről való elmélkedés inkább röhelyesnek tűnik.
    Szerintem vannak igazságosabb és kevésbé igazságos elosztási rendszerek…
    Pusztán azért, mert bonyolult és ingoványos a talaj, azért nem kellene feladni.

  21. Szerintem az rendben van, hogy nagyobb felelősséget magukon hordozó emberek nagyobb fizetést kapnak. Aki fontos dolgokban, nagy pénzekről dönt, az kapjon is többet. Aki másokat irányít, az logikus, ha többet kap, mint a beosztottja.

    Az egyik fontos kérdés, hogy mennyivel. Ezek a különbségek egyre durvábban túllépik az ésszerűséget.

    A másik, hogy mi lesz azzal, aki rosszul végzi a nagyfelelősségű munkáját. A logika azt diktálná, hogy aki nagy felelőtlenséget visz végbe, az nagy árat fizessen érte, de ez a legritkábban következik be.

  22. 21. Ábel

    Ugye régen a királyok és nemesek fényűzően éltek a “nép nyakán”.
    De háborúban életüket adták ha kellett, erre számtalan példa van… Valamit valamiért…
    De a mai elit csak a fényűzést tartotta meg a hagyományok közül. Se a felelősség vállalást, se az önfeláldozást nem gyakorolják.

    Valahol itt érezhető az hogy valóban VOLT egy időszak, amikor az erkölcsi rendszerben még működtek a túlkapások elleni fékek és ellensúlyok.

    Valahol olvasom, hogy a világ leggazdagabb 80 családjának akkora vagyona van, mint a Föld lakosságának a szegényebbik felének összesen.
    És semmi sem indokolja, hogy ne gondoljuk, hogy ez a folyamat leáll, ameddig a felső 10.000 embernél fol kikötni a Föld lakosságának az ÖSSZES vagyona.

    Szóval szerintem nagyon is fontos végiggondolni ezeket a folyamatokat, hogy esetleg időben meg lehessen állítani, hogy liberális demokrácia álarca alatt bevezesség a legbrutálisabb kommunizmust.

  23. Ami ritka, az drága. Ami sok, az olcsó. A ritka és drága, nem lehet meg a sok és olcsó nélkül! Ki hordja el a szemetet?

  24. Alapvetően egyetértek a különböző munkakörökhöz tartozó különböző mértékű fizetések rendszerével.
    Nyilvánvaló, hogy motiválni kell az embereket, hogy tanuljanak és bonyolult, nagy szaktudást igénylő munkakörökben dolgozzanak.
    Az egyedi, rendkívüli tehetségeket is el kell ismerni magasabb jövedelemmel.
    Viszont a jelen kapitalista, liberalis társadalmakban nincs szabályozó mechanizmus, amely a valóságos munkaérték alapján differenciálná a megszerezhető jövedelmeket.
    Mint néhány hozzászóló írja, felelősség vállalás nélkül óriási jövedelmeket osztanak sok helyen. Sokszor abszurd módon indokolva.
    Pl. Tartósan veszteséges a cég, de a csúcsvezetők csillagászati fizetéseket húznak. Kérdésre: Ha nem lennének ilyen jó vezetők, még nagyobb lehetne a veszteség. Sok munkakör csak azért van létrehozva, hogy sógor, koma, barát el legyen helyezve, nemegyszer viszonossági alapon. Dolgozni nem is kell érdemben. Nem csak nálunk, világszerte.
    Nem is várható változás, hiszen a torz rendszer haszonélvezőinek kellene korlátozni saját magukat.

  25. Ha a társadalomnak hajtott hasznot vesszük (én csak e szerint értékelek), akkor azok kapnák az utcaseprők bérét talán, akik most a legnagyobbat kaszálják. Semmi esetre sem a jelenlegi gazdasági rendszerből vezetném le a munka értékét, mert az a világon semmit sem árul el a minőségről. Engem nem izgat, ki mennyit tanult, gürcölt, míg a tudását kártékonyan használja.
    Az emberi életet megfizethetetlennek szokás tartani, ha ezt vesszük alapul, az egészségügyben dolgozók vinnék a prímet.
    Az oktatásban dolgozók munkája a legfontosabbak közé tartozik, de ehhez hasonlóan a szülők gyermekükbe fektetett törődése is. Kár, hogy ez a három közel sem működik úgy, ahogy kellene neki, s nincs is honorálva.
    A pénz nem értékmérő, hanem fiktív játékszer, függetlenül működik a valóságtól. Esetleg motivációs eszköznek mondanám.
    Részemről sokkal többet jelentenek a járulékos fizetségek (az öröm, a hála, ha jól dolgoztam), és jobban szeretem, ha magát az értéket adják, nem papírdarabokat.

  26. 25: Délibáb, ez a nick jól illik a szép, idealista gondolataidhoz. 🙂

  27. Nem tudom, hol vannak benne idealista ábrándok. 🙂
    Nem világforradalomról írtam, hanem a saját értékítéletemről. Az meg, hogy én hogyan intézem az életem, az megint tény, nem képzelgés.

  28. A mai automatizált világban az alapvető létszükségleteket (enni, lakni) napi 2-3 órás munkaidő mellett magas minőségben biztosítani lehetne szerintem mindenkinek, csak ehhez meg kellene állni egy pillanatra gondolkozni, ami úgye megengedhetetlen. Amúgy is, mit kezdene mindenki ennyi szabadidővel?

  29. 29.

    Szerintem mindenki depressziós és fáradt a kevés szabadidő miatt, és nincsen erő értelmesebb aktivitásra mint a tvzés. Ha olyan munkát adnának az embereknek, ami közvetlenül biztosítana legalább hozzáférést egészséges ételhez és lakhatáshoz (utópiának hangzik 😀 ), mindezt minimális erőfeszítés árán, akkor kevesen dolgoznának csak azért még plusz napi 6 órát, hogy legyen kábeltévé és egy kacatokból álló szemétdomb a lakásban – jelenleg persze 8-12 órában gyártjuk a kacatokat (még mielőtt az alapvető fogyasztási cikkek biztosítva lennének).

    Nem minden rossz, pl. a számítógépek megkönnyítik az életet (=kevesebb munka), de tv, hűtő, autó a hülyéknek való. 😀

    Úgy mondanám, hogy nem a munka értéke a fontos, hanem a szabadidő értéke. 😀 Nem tudom, ki találta ki azt a hülyeséget, hogy szeretni kell a munkánkat, és még mérni is kell annak az értékét…, lószart, arra kell törekedni, hogy mindent automatizáljunk új technológiákkal (kerék, számítógép), és optimális esetben egyáltalán ne kelljen dolgozni.

    Ehelyett a technológia fejlődésével nő a munkaórák száma, amit nem lehet racionális úton indokolni, és még össze is veszünk, hogy ki dolgozik többet, keményebben, felelősségtudatosabban stb. 😀

    Aki igazán sokat, és igazán keményen akar dolgozni, annak egy ideális rendszerben persze mindig ott lenne a lehetőség, csak engem hagyjanak békén. 😀

    A munka értékének csökkenését a szabadidő értékének csökkenésével mérném (ha mindenáron méri akarnám).

  30. 31.
    Azért valamiféle célnak lennie kell. A nagyon fejlett társadalmak majd minden esetben deviánssá válnak és úgy hullanak szét. persze esetünkben szó sincs erről. errefelé a hülyeség dívik.
    Abszolút technológiapárti
    vagyok, ellentétben 2 évvel ezelőtti önmagammal.
    De hát fenntartom a jogot magamnak a változásra, különben is csak a primitív embernek vannak elvei.
    Az baj, hogy a technológia fejlődése is megrekedt, akik meg újítanának, azokat meg a tudományos társadalom heréli ki, vagy “véletlenül” elhalálozik, ha komoly érdekeket sért egy-egy találmánya. A magyar találmányi hivatal meg maga a maffia.
    Persze új, szuper lószőrkefét biztosan engednek. Meg csupa felesleges 10 éve kitalált telefonokosításokat (tervezetten évenként lebontva), hogy a sok hülye megvegye.

    25. Tök hülyeség az oktatás is. Abszolút ismerethiányon alapul az egész rendszer. Még a gyermekek pszichikai fejlődésével sincsenek tisztában, hogyan akarná a világtalan tanár tanítani a gyerekeket.
    Csakis demagógia lesz belőle.
    Viszik tovább a bilit, tele szarral persze. Vagy inkább csak vinnék, de már erre sincs keret.

  31. 31. tücsöktávlat

    “arra kell törekedni, hogy mindent automatizáljunk új technológiákkal (kerék, számítógép), és optimális esetben egyáltalán ne kelljen dolgozni. ”

    Szerencséd van, mert globális szinten ez a törekvés.
    Sajnos van a dolognak hátulütője.
    Fizetést csak munkáért adnak.
    Végülis kinek lenne érdeke pár milliárd léhűtőt etetni, itatni és a szemetet szedni utánuk ?
    Mi lenne abban a ráció, és kinek?

    Volt egy patkánykísérlet, hogy egy elektróddal a patkányok öröm-érző központját birizgálták… Aztán a birizgálást átengedték a patkányoknak, és egy kis pedál nyomkodásával örömet tudtak szerezni maguknak…
    A kisérlet végére éhenhaltak, mert mert még evés helyett is a pedált nyomkodták.

    Szerintem ide vezetne az abszolút automatizáció.

  32. 28 tücsöktávlat
    A munkavállalók szempontjából jogos lenne a munkaidő csökkentésével lereagálni a gépesítés hatását. De a munkaadót ez nem nagyon érdekli, mivel ez többbletköltségeket generálna. A termelés akkor a legolcsóbb, akkor jár a legkevesebb járulékos költséggel, ha kislétszámú profi és motivált csapat végzi a munkát.(helyigény, adminisztráció, munkavédelmi eszközök, tisztálkodás stb.)
    A munkanélküliekről meg gondoskodjon az állam a szociális hálójával ahogy tud.
    Igaz, én is meglepődtem, mikor többen mesélték, hogy a nagy multiknál is bőven vannak kamuállások, műmunkák, ami elvileg nem érdeke a tulajdonosnak. De szerintem itt arról lehet szó, hogy bizonyos esetekben a tulajdonosi kör teljesen elvesztette ráhatását a termelő szféra működésére, mindent fizetett alkalmazottak irányítanak, akik viszont igyekeznek fontosságukat, munkájuk látszólagos értékét azzal is növelni, hogy minél nagyobb és összetettebb szervezetet irányítanak, és ebben nagy az összetartás a vállalati hierarchia tagjai között.
    Ez már néha kezd hasonlítani a néhai szocialista nagyvállalatokhoz. 🙂

  33. Megdöbbent, hogy egyesek(kettesek, hármasok,négyesek stb.) mennyire rettegnek a szabadidőtől… Félnek tőle,mert önmagukkal maradnának és ez számukra elviselhetetlen társaság. Mihez is kezdjenek? Többek közt, ezért halnak hamar a nyugdíjasok!(Tisztelet a kivételnek!) A vezérelt “robotok” vezérlését kikapcsolják, már nem működnek… És elhallgat a munka himnusza! Röhögnöm kell!Pedig jaj de siralmas…

  34. 34 Hubab

    Jól írod a multiknál is vannak kamu állások, műmunkák, amely nem érdeke a tulajdonosnak.
    Az államigazgatásban is,ami nem érdeke az adófizetőknek, pont úgy ahogy 24. bogozy írta. 🙂

    Nincs abszolút hatékony cég, vagy közigazgatás szervezet. Az emberi természet felülírja a matematikai és közgazdasági logikát, szerzési vágy, kapzsiság, abszolút lojális baráti személyek a menedzserek körül, stb.

  35. 33.
    “Szerintem ide vezetne az abszolút automatizáció.”
    Az automatizáció és a technológia csak eszközök, az irányító szerv, vagyis az ember vak. Vakon persze még veszélyesebb a technológiai fejlődés, ld. atombomba.

    Sajnos a mai óvodás emberiségnek csak ereje van ahhoz, hogy a késsel játszon, de az ovis az csak ovis marad.

  36. 33. Attila (PV)

    Úgy érted, hogy a szabadidő hiánya az egyetlen dolog ami téged visszatart attól, hogy dorgfüggő csüves legyél? 😀

    A kísérletben a patkányok agyát mesterségesen stimulálták, hogy függőséget okozzanak: te hallottál már olyanról, hogy valaki a szabadidőtől lett függő?

  37. 34. hubab

    “A munkavállalók szempontjából jogos lenne a munkaidő csökkentésével lereagálni a gépesítés hatását.”

    Én nem gépesítésről beszélek, hanem automatizációról: ha ehhez új gépek kellenek, akkor kellenek, de nem ez a lényeg. A szabadidő és a szabadság/függetlenség termelése a lényeg kooperációval, amihez kézenfekvő lenne, ha az állam biztosítaná a kereteket – nem nehéz belátni, hogy ez nyereség lenne az államnak. Aki szerint az állam rossz gazda, azoknak csak mondom, hogy az államnak kizárólag a kereteket kellene biztosítani, az ötletet kell adaptálnia; mint ahogyan például a nők egyenjogúsága és a rabszolgaság felszámolása is egy „ötlet” volt. Az állam vajon „rossz gazda”, amikor lehető tette ezek megvalósulását? – nem hinném.

    Így ki lehetne váltani a robotolást, és megemelkedne a szabadidő értéke, mivel már csak nagyon magas áron dolgozna valaki plusz órákat felesleges ipari cikkekért. Sok ipari vállalat csődbe menne, de mivel az alapvető szükségletek biztosítva lennének, ez senkit nem érdekelne. Amit írok, irónikusan éppenhogy kevesebb ipari termékhez vezetne.

    A legtöbb ember már most is csak alacsony minőségű ételért és lakhatásért dolgozik napi 8 órát, viszont azért, mert ezekből hiány van. Tehát mit kellene tenni? Ezeket a javakat kellene előállítani, és itt lenne szükség az innovációra, itt kellene csökkenteni az előállításra fordított időt.

    Szakemberkenek ez szerintem különösen vonzó projekt lenne, mivel értelme van, és az erdeményekért cserébe szabadidőt, illetve magas minőségű szolgáltatást kapnak.

    Jelenleg is sokan szerveznek világszerte olyan projekteket, ahol munkáért cserébe lakhatást és ellátást nyújtanak, így körbeutazhatod a világot, olcsón. Ezt az elvet kellene csak továbbvinnié és automatizálni, javítani a minőséget, elérhetővé tenni mindenkinek.

    Gyakorlatilag bárhová utazhatnál a világon, ahol be van vezete ez a rendszer, mivel csak kapcsolódnod kellene az ottani projekthez.

    Az informatikából rengeteget lehetne meríteni, hogy hogyan lehet kooperálni (pl. GitHub) és automatizálni.

  38. 32. “Tök hülyeség az oktatás is.”
    Jelenlegi formájában majdnem teljesen az. Egyébként oktatás nélkül nincsen semmi, minden elvész, úgyhogy a kettőt nem keverném. Erről már írtunk a tanárverős bejegyzés kapcsán.

    “Még a gyermekek pszichikai fejlődésével sincsenek tisztában, hogyan akarná a világtalan tanár tanítani a gyerekeket.”
    A pedagógusok tökéletesen megtanulják az elméletét, már ami a gyermekpszichológia, fejlődéslélektan oda vonatkozó részeit illeti, ám a gyakorlat ugyanúgy működik, mint mindenhol máshol. Egyszerűen nem hagyják jól használni az ismereteiket. Alapból el van cseszve az oktatási rendszer, a tartalmától kezdve a formáján át a módszerekig.

    “csak a primitív embernek vannak elvei”
    Szerintem ezzel többnyire azok az érzéketlenségre és önzésre hajlamos egyének szeretnek magyarázkodni, akik jól magukévá tették a globálisan dívó lelketlen propagandát. Az emberiség többre menne összefogással, mint lefele taposással.

    34.
    Sok felesleges munkakör meg azért keletkezik, mert az állam mániákusan igyekszik szabályozni a vállalati működést, melyekhez kell egy ilyen-olyan főiskolai szakon vagy OKJ-n kinevelt “szakember”, az adott részfeladatocskára. Ennek egyébként “áldásos” következménye, hogy a kis hal nem tud ezeknek megfelelni (pl. az adminisztratív förtelem terhe), a nagy meg igen. A nagy jól jár vele.

  39. 41. A pénz voltaképp nem fogyóeszköz, mindig van bőven – hogy kinek juttatnak belőle, az más kérdés. Nálunk is meg lehetne oldani, hogy legyen minimális alapjövedelme mindenkinek, ahogy azt is, hogy a világon se legyenek nagy különbségek… Kíváncsi leszek, kísérleti jelleggel meg merik-e kockáztatni – bár ha beválik, attól tartok akkor sem fogjuk követni őket legalább egy-két évszázadig. 🙂

  40. ALAPJÖVEDELEM, ALANYI JOGON

    Szerintem nem működőképes. A munkanélküli és szociális segélyek rendszerében élő emberek jelentős része elfordul a munkától.
    Németországban német emberek nagy tömege van munkanélküli segélyen, mert nem akar dolgozni. Lenézett, egyszerű, gyengébben fizetett. munkakörökre német nem jelentkezik. Ezért kellett vendégmunkásokat szerződtetni Jugoszláviából, majd Törökországból.
    Magyarországon a gyermekgondozási és családi pótlék finanszírozás bevezetésével százezrek fordultak el a munka világától. Elsősorban a raffinált és könnyen mobilizálódó cigányok lettek megélhetési gyermeknevelők.

    Jól látható, az ingyen pénz elzülleszt. Az emberi túlélési és kapzsisági ösztön mindig a legkönnyebb megoldás felé vezet.

    Pont az ellenkezőjét kellene tenni.
    Kötelezően kirótt társadalmi részvételi díjat kellene minden munkaképes korú állampolgártól beszedni.
    Ebből kellene fizetni a társadalmi alapellátásokat, Egészségügy, nyugdíj, oktatás, honvédelem az államigazgatás működtetése.
    Minden más állami beruházás, szolgáltatás adóbevételekből fizetendő. Gépjárművek adója, útépítés. Rendőrség, Bíróságok, a közlekedési bírságok és bűnügyi eljárások az elkövetők terhére.
    ÁFA, Vám, Jövedéki stb. adójövedelmek, más szükséges társadalmi célokat, rövid idejű munkanélküli segély, közmunka programok stb. finanszírozhatnak.
    Természetesen aki egyéni vállalkozó az maga után fizeti a társadalmi hozzájárulást, alkalmazottak után a munkaadók. Munkanélküliek részére értelmes, értékteremtő közmunka szervezése és jól működő, munkaerő közvetítő adatbázis megszervezése.
    Összefoglalva ez egy munkaalapú, értékteremtésre szerveződött, Állampolgárok Részvénytársasága.

  41. Az alapjövedelem emberséges dolog lenne. Be kell látni a gépek kiváltják az emberi munkát és akinek nem jut munka miért haljon éhen? Az alapjövedelem lehetne természetbeli juttatás vagy szolgáltatások mennyiségi kvótája pl.áram-kw.stb.
    Egy alapszintű, de tisztességes élethez való jog és lehetőség…Minden ami ezen felüli- gépkocsi, nyaraló, bel- és külföldi nyaralás,luxus cikkek, szórakozási (nem kulturális!) lehetőségek-csak megdolgozott pénzért lenne elérhető…Ha kell, tegyél érte! Ha elég az, amit kapsz,jó! Van még ezer dolog ami értelmet adhat a létednek! Ha kevesled, tegyél érte, de ha nem sikerül nem halsz éhen!

  42. 44 Réd

    Thaiföldön nincs alapjövedelem, nincs munkanélküli segély, szociális segély. Mindenki dolgozik, a gyermekeket felnevelik a szülők, az öreg szüléket segítik a gyermekeik. Egy ideje minden 65 feletti személy kap egy nagyon csekély (megélhetésre nem elegendő) állami nyugdíjat.
    Mindenkinek megvan az alapszintű, tisztességes élethez való joga és lehetősége, senki sem hal éhen. Mert dolgoznak.

  43. 40.
    Így van Délibáb. A globalista rezsim magába szippantott. Éljenek a szabadok!
    Az elvek bezárnak. Főleg mivel a sajátjaid, így nehezebb felülbírálni az önmagad alkotta elképzeléseidet. Persze ha nem akarunk fejlődni, ragaszkodhatunk egy-egy elvhez.Én nem sok mindent gondolok úgy mint 15 évvel ezelőtt. Persze nálamnál kifinomultabb személyiségek már pelenkás korukban tudják mit a halálos ágyukon.
    Atyaisten!

    Persze ha a feltételek adottak lennének, vagyis lenne sok zsozsó, az oktatás is qrva jó lenne. Komolyan?
    A gyerekek fejét tömködik, hogy tudjanak. Aztán még a tanulást és az olvasást is megutálják a primitív módszerek miatt. 35 éves koromban(5éve) kezdtem újra fizikát meg kémiát tanulni, nem kis hátrányból.
    Van egy pár tanár a családunkban és a kislányom is jár iskolába, úgyhogy inkább a saját szememnek hiszek.
    Persze tisztelem a tanárokat, akárcsak a henteseket vagy a műszerészeket. De az oktatási rendszer ugyanúgy rossz mint a világ berendezkedése, minthogy ugyanarról a tőről fakad. De szólj ha ott nem emberek vannak!

  44. Sajnos nem sok lehetőség van megfigyelni azokat az embereket, akik úgy tevékenykedhetnek, hogy nem kell aggódniuk a megélhetésükért. Van viszont két csoport, amit láthatunk.
    Az egyik a világot felfedező gyermekeké. Nagyon aktívak, nagyon tevékenyek annak ellenére, hogy a tudás és a munka öröméért teszik csupán, meg a környezetünk elismeréséért. A másik a nyugdíjasoké. Én még nem láttam lusta nyugdíjast, akit csak a szórakozás és a kényelem érdekelt volna, hacsak nem volt ágyhoz kötött állapotban. Általában hobbikertészkedésbe kezdenek, vagy valamilyen mesterséggel kezdenek foglalkozni, de egyre gyakoribb, hogy utána is dolgozni akarnak, vagy továbbképezni magukat és új területeket felfedezni.
    Az embernek, állatnak alapvető igénye, hogy találjon valamilyen felsőbb értelmet, hogy valamivel lefoglalja magát. A züllés nem az ingyen pénz következménye, már csak azért sem, mert a szegényebb, dolgos emberek és az értelmiségi, dolgos középréteg ugyanúgy le tudnak zülleni.
    A tanulás igénye is szerintem mindenkiben megvan, ha valakiből kiveszett, az sok minden másnak köszönhető, nem az ember “igénytelenségének”.

    Attól még, hogy a pénzt tekinti most mindenki az egyedüli motivációs és fegyelmező eszköznek, létezhet számtalan dolog, amiért érdemes dolgozni. De ehhez el kellene képzelni előbb azt a világot, amelyikben a pénz nem a munkáért járó fizetség, és nem annak megléte szabja meg, hogy eszünk-e holnap. Amúgy a pénz csak kiválóan elidegenít.

    46. Vannak alapvető erkölcsi törvények, évezredek óta változatlanok. Nem véletlenül.
    Fejlődés nélkül sok esetben csak sorvadás és pusztulás van. Ha nem használod valamely izmod, vagy szellemi képességed, az is satnyulni fog. Attól még körül vagyunk véve olyan dolgokkal, melyek időtállóak, vagy ciklikusan jelen vannak, s melyeket értékelünk, áldásosnak tartunk. Senki sem mondja a nyári erdőre, hogy miért mindig zöld, a méz miért mindig édes…
    Pont ezeknek az ősi erkölcsöknek a megvetése az egyik nagy baj. Ide tartozik a szülő is, aki nem gondoskodik a gyerekéről, holott ki van neki szolgáltatva, tőle függ a lelki és a testi egészsége, a kulturális fejlettsége, s ehelyett megélhetési eszköznek használják fel. Hát, itt sem az ingyen pénz a ludas, hanem mélyebbről gyökerezik a probléma.

    Kifejezetten pont, hogy nem a pénzre gondoltam az oktatás hibáinak okaként, hanem azokra, amiket Te is felsoroltál. De én ezt a kormány felelősségének tartom elsősorban, s csak utána jönnek a közoktatás közvetlen résztvevői.

  45. 48.Réd

    A megközelítésben van a bukta. A kormányzatnak kell biztosítania az élethez szükséges javakat, mindenkinek ALAPJÖVEDELEM-ként. Mondják az idealisták.
    A kormányzat feladata, hogy tisztességes lehetőséget biztosítson minden állampolgár számára, hogy szorgalmas munkával megkereshesse az életének fenntartásához és az adott kornak megfelelő átlag életszínvonalhoz szükséges javakat.
    A munka nélkül megkapott jövedelem, amelyből meg lehet élni, meg elnézegetni a tv-t lezülleszt. rengeteg tapasztalat van erre, a jóléti, fejlett társadalmakban.
    A gépek sosem fogják teljesen kiváltani az emberi munkát. Persze, egy technikailag magasan fejlett társadalomban, nem szükséges napi 8 órát dolgozni, heti 5 napban, évi kezdő 14 nap szabadsággal 🙂
    Jelen trend az, (a legfejletteb országokban) hogy az embereket azzal ijesztgetik, ha a népesség csökken, nem lesz aki megtermelje a nyugdíjasok betevőjét. 🙂 Szerintem hazudnak.

  46. 49. “A munka nélkül megkapott jövedelem, amelyből meg lehet élni, meg elnézegetni a tv-t lezülleszt. rengeteg tapasztalat van erre, a jóléti, fejlett társadalmakban.” Hol van ez pontosan? Nem inkább egy szabadabb, értelmesebb élet lehetősége?
    A népességcsökkenés és az elöregedés veszélyének túlzása szerintem is ferdítés, hazugság!

  47. Elég nehéz kérdés, mert ugye mindenki mást ért a minimum életszínvonal alatt.
    Én inkább az alapszintű dolgoknak az árát csökkenteném.
    Pl. mindenkinek járjon naponta tej, kenyér, meleg ebéd, akár valamilyen közösségi konyhán. Az állam esetleg a lakhatás egy részét is állhatná a rezsivel, de pl. azt, hogy a rászorultaknak havi pénzt fizessenek, az necces. A legtöbb tuti nem arra költené, amire kéne, hanem elszórakozná (pia, cigi, drog stb.).

    Van már egy-két település amelyik a szociális juttatásokat így adja, nem pedig pénzben, nem is nagyon merik reklámozni őket, illetve rögtön lerasszistázták a település vezetőjét.

    Az meg megint más kérdés, hogy sokan szeretnének dolgozni, de egyszerűen nincs mit. Én a háztájit is támogatnám, újra kéne éleszteni, hogy ez emberek meg tudják termelni, amit megesznek. Egészségesebb, jobb érzés, és a gazdaságnak is jót tenne.
    Erre is volt pár elhibázott kísérlet, de már rögtön az elején elrontották. Pl. odaadtak a családnak 20-30 naposcsibét, de pl. tudást már nem. Így rögtön megfagytak a pipik, hisz azoknak kotlós kell, vagy infra lámpa. Ha húshibrid, akkor táp nélkül fel se tud nőni a szerencsétlen, mert a bele gyárilag harmada a mezei paraszt csirkének, pont ezért tud gyorsan (6 hét alatt) 2 kilós grillcsirkévé nőni.
    De malacokkal is eljátszották ezeket. Előbb újra kéne tanítai az embereket, és csak oda adni állatot, ahol van helye is, és lehetőleg olyan fajtát, ami meg is marad.

  48. 51.

    Én malacok helyett kutyákat tartanék, mivel szerintem könnyebb őket tartani, de ugyanolyan jó rántotthúst és kolbászt lehet belőlük csinálni, lásd Kína.

  49. 52:
    Meg ne írd a címed, mert nem vállalok érted felelősséget. 😀

  50. 53.

    oreganyainkkutyareceptjei[kukac]oreganyainkkutyareceptjei.hu

    Ha valaki írni szeretne nekem. 😀

  51. 52.
    Biztos lenne olyan szituáció, amikor megenném a kutyát is, de ha választani lehet, hamarabb enném meg az egyik politikusunkat, azokért úgy sem kár. 🙂

  52. 50. Réd

    …..(Az alapjövedelem)….inkább egy szabadabb, értelmesebb élet lehetősége?
    Az emberi test és agy megfelelő kondíciója a természetes környezetben kifejtett munka, és a felmerülő problémák megoldására végzett szellemi tevékenység által biztosítható. Mivel az emberi természet ösztönösen a lehető legkönnyebb megoldásokat keresi a létfenntartásra, ingyenjövedelem esetén elsőre a primitívebb személyek, majd növekvő számban fordulnak el az emberek a munka világától. Testileg és szellemileg elkorcsosulnak.
    A munkanélküli és egyéb segélyeken élők logikája: Munkaközvetítő 120.000 Ft bérrel állásajánlatot ad.
    Kapok havonta munkanélkülit és szociális segélyt, az 80.000 Ft/hó a bér és segély különbözete havi 40.000 nahát, hülye lennék negyvenezerért dolgozni, csak a buszbérlet havi tízes.

  53. Elégedett lennék már azzal is, ha nem arrafelé hajtana minket a rendszer, hogy ne legyen más választás, mint beállni alkalmazottnak egy multihoz. Ha visszaadnák a reális esélyét a vállalkozások indításának, vagy hogy ne arra kényszerüljön egy őstermelő, hogy egyben eladja a terményét fillérekért, vagy minden hétvégén piacon ücsörögjön magas költségért, kevés vevő kedvéért – mivel az emberek már nem nagyon vásárolnak piactereken.

    Még egyszer: azok ugyanúgy züllenek, akiknek van munkahelyük, van keresetük. Az más kérdés, hogy a züllés miatt aztán elvesztik. Általában már a középiskolában elkezdődik, és nem a pénzhez van köze. Sőt, gyakran már az óvodában látható, kivel fog majd megtörténni.

    Nagyobb bajnak látom az alapjövedelemnél, hogy az emberek jó része értelmetlennek érzi a munkáját, és ezzel értéktelennek az életét. Kiégnek, utálják. Mi örömük származik olyanból, ahol nem alkotnak, nem termelnek? Mert a gyártósori munkás az ő szemszögéből nem termel, nem hoz létre semmit – csak 8-12 órában monoton végzi ugyanazt a cél nélkülinek tűnő pár mozdulatsort.
    A fazekas alkotott, és tehetségét is kiélhette a szakmájában. Teljesen más visszacsatolást ad a kertben megtermelni valamit, vagy egy hodály-nagy üvegházban ügyelni a földnélküli palánták locsolórendszerére, ahogy teljesen más egy kacatba még egy kacatot szerelni, s közben semmit nem élhetsz ki abból, ami benned szunnyad. Csak azt tudják élvezni, hogy minden hónapban elkölthetik a bérüket a kevéske szabadidőben.
    A mesterségek feltölthetnek munka alatt leszipolyozás helyett, értelmes célokat, számtalan pozitív visszacsatolást adnak (elismerés a fogyasztóktól – tied az érdem, nem egy arctalan multié; szakmai elismerés – díjak; vagy csak a magad öröme), sok készséged latba vetheted, és viszonylag a magad urának érezheted magad. Ezt a világot már nemigen lehet visszahozni, de amit az ember az életéből elvesztett vele, azt valamilyen szinten kárpótolni elvárható lenne.

  54. 56
    Hol adják a 80.000 munkanélküli+segélyt? ? Megyek oda azonnal!
    Tudod Magyarországon csak pár hónapig adják, -ha dolgoztál előtte,- a munkanélkülit, ha az lejárt, utána kapod a szoc.segélyt, amit FoglalkozástHelyettesítő Támogatásnak hívnak és 22.800, Ft./hó

  55. Egyébként ez az alapjövedelem dolog már működik. A migránsok kapják.

  56. 57-re Ez a tömegtermelés átka, illetve ez is. Először is egyedit készíteni mindig drágább, és tovább tart. Viszont időtállóbb. Nagyon kevés ember teheti meg, hogy szeresse a munkáját, és úgy dolgozzon mintha önmagának alkotna. A másik probléma a kereskedelemben van. Például az, hogy egy GAS márkájú farmernadrágot 37000 magyar forintért adnak a plázákban, hivatkozva a magas költségekre, viszont a vásárló turkálóban megveszi ugyan azt 8-10000 forintért. A 37000 forintos farmerből hetente talán eladnak kettőt, míg a 8-10000 forintosból tizenkettőt…Vajon melyik fedezi jobban a költségeket? Alapvetően a kereskedelem az átverésre épül.

  57. 57.
    Teljesen egyet értek veled!
    Én eddig voltam adatrögzítő, árúfuvarozó, recepciós, asszisztens, de eddig a legnagyobb örömem a gyerekeink és a háztáji, amit viszek. Van célom, jó sok munka, és látom értelmét.

  58. 49. ” A kormányzatnak kell biztosítania az élethez szükséges javakat, mindenkinek ALAPJÖVEDELEM-ként. Mondják az idealisták.” Idealista:”Általánosságban igaz rájuk:
    Lelkes, bízik az intuícióiban, igényli a romantikát, keresi az igaz énjét, értékeli a tartalmas kapcsolatokat
    és a bölcsesség megszerzéséről álmodozik
    Szereti magában, hogy szeretetteljes, kedves és őszinte
    Hajlamos az adakozásra, a spiritualitásra fogékony, megbízható, a kiteljesedésre koncentrál
    Párkapcsolatát intenzíven éli meg, gondoskodó szülő és inspiráló vezető
    Az “idealista” az a temperamentum típus, amelyik szenvedélyesen el van foglalva azzal, hogy fejlődjön a személyisége, hogy megtalálja ki is ő valójában és hogyan hozhatja ki magából a legtöbbet. Ez az önismeret iránti éhség vezérli a fantáziáját. És másokat is segíteni akar, hogy tegyék meg ugyanezt az önismereti utat. Az idealistának így legmegfelelőbb emberekkel dolgozni, akár az oktatásban, akár tanácsadásban, újságírásban, minisztériumokban jól teljesítenek. Segít másoknak megtalálni a helyüket az életben, gyakran ösztönözve másokat, hogy találják meg igazi önmagukat és használják ki a bennük rejlő potenciálokat.
    Az idealista biztos benne, hogy az együttműködés a legjobb útja annak, hogy mindenki elérje a célját. A konfliktus és konfrontáció elkeseríti, mert úgy érzi szükségtelen gátakat épít emberek közé. Álma, hogy harmonikus, gondoskodó interperszonális kapcsolatokat tudjon kialakítani, és hihetetlen tehetsége van hozzá, hogy más emberek kapcsolatában is ezt elérje. Ez az emberek közti harmónia romantikus ötletnek tűnhet, de az idealista gyógyíthatatlan romantikus, aki inkább arra fókuszál, hogy “mi lehetne”, ahelyett hogy mi van valójában az itt és mostban. Abban hisz, hogy az élet tele van lehetőségekkel, amiket csak ki kell aknázni. Nagyon etikusan cselekszik, magas mércéket állít fel magában arról, hogy mi a jó és mi a rossz. Az élet spirituális vagy misztikus dimenziója, a “láthatatlan”, sokkal fontosabb számára, mint az anyagi dolgok.
    Kapcsolatait áthatja a jóakarat és a szeretet. Hisz abban, hogy segítenie kell másoknak. Általában kevés, de nagyon bensőséges barátai kapcsolatai vannak, a gyerekeivel különlegesen mély kapcsolatra vágyik, szerelemi életében, pedig lelki társat keres, olyan partnert, akivel érzelmileg és spirituálisan kapcsolódni tud, megosztva a legmélyebb érzelmeit és a bonyolult belső világát.” Tudod mit? Vállalom! Még annyit, nézz körül a netten, hány ország “idealista” vezetői vezették már be az Alapjövedelmet! Ismételten ajánlom a belinkelt videókat is!

  59. 62. Réd

    Saját magam is idealistaként indultam.
    Itt is, ott is megégettem a kezem, mert a világ (és most itt a természetes való világra gondolok)nem az idealista elvek mentén működik. Az emberi természet, az emberek viselkedése az évmilliók alatt kialakult, ösztönrendszeren alapul.

    Illésék énekelték, “ne hidd azt, hogy megváltozunk vezényszóra”
    Teljesen igaz, sem parancsuralmi rendszerrel, sem idealista jellegű vallásos rendszerrel nem lehet az emberi ösztönöket megváltoztatni. Csiszolni, fejleszteni lehet az együttéléshez szükséges viselkedésmintákat, de mindig figyelembe kell venni az ember természetes késztetéseit.
    Idealista módon bevezethetem a kertbe a vizet, rajzolgathatom a csatornákat a papírra, de a fizika törvényeinek ismerete nélkül, vagy figyelmen kívül hagyásával nem lehet öntöző rendszert építeni. Ugyanis a víz mindig lefelé igyekszik. Felfelé erősen kell pumpálni, ha a pumpa kihagy, lefolyik.

    Szóval, az idők folytán szerzett tapasztalatok és ismeretek által realista lettem, és átlátom a különböző mentalitású emberek pénzhez és munkához való viszonyát.

    Tibor bá’ könyveiben és írásaiban jól kijön a valóságos emberi természet bemutatása. Nem képzelgések és elméletek csokra.

  60. 63.Az igazság nem odaát-középen van! A víz példa alól is van kivétel, négy olyan helyet tudok a világon ahol ahol pl. az üresbe tett autó emelkedõnek fel gururul.Egyik tuti,mert kipróbáltam… És akadnak,akik uralkodnak az ösztöneiken!

  61. 64: “A víz példa alól is van kivétel, négy olyan helyet tudok a világon ahol ahol pl. az üresbe tett autó emelkedõnek fel gururul.Egyik tuti,mert kipróbáltam…” Ezt légy kedves megmagyarázni, mert így hatalmasnagy blőd hülyeségnek tűnik.

  62. 65 Parancsolj, csak néhány de találsz többet is:
    http://www.keptelenseg.hu/keptelenseg/fizikailag-megmagyarazhatatlan-jelenseg-46039
    http://boldognapot.hu/blog/az-oregoni-orveny-ahol-megdolni-latszanak-a-fizika-torvenyei/
    http://index.hu/tudomany/grav0605/
    Én nem a megváltozott nehézségi erővel magyaráznám, de agyaljanak mások is!:)
    De nem ez volt a téma, ezért :Bocsánat!
    Részemről maradok amellett, hogy nem lehet mindenkinek munkát adni a jövőben, tehát ALAPJÖVEDELEM!
    A munka értéke, magában az értelmes munkában van, nem az érte kapott pénzben. Az út a lényeg, nem a cél!-szokták volt mondani…

  63. “mindenki szükséglete szerint kap a nagy közös kalapból, és mindenki képességei szerint köteles hozzájárulni a nagy közös kalap feltöltéséhez. Ez azonban csak elvekben hangzik jól”

    Ez miért hangzik jól elvben?

  64. Most láttam csak, hogy hol teszik kötelezővé a munkát.
    A tudást.
    Látszólag ezek szerint tanítás, oktatás nélkül – azt korlátozva.
    Az Alaptörvény szerint, aki nem dolgozik ne is egyék.
    A „minden ember becsületének alapja a munka” kijelentést nagyon súlyos pont a tákolmányban, amely nem veszi figyelembe, hogy sok olyan magyar ember van, aki szeretne dolgozni, de körülményei neki nem teszik ezt lehetővé.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük