(1713) Jégtömeg

Tibor bá’ online

 

~q191Az Antarktiszra imádnak hivatkozni a hivatásos szkeptikusok, akik vagy nem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy nem mosható össze a tengeri jég és a szárazföldi jég, mert ugye az Antarktisz egy kontinens. És akkor a részletek.

Az Antarktisz kontinens felett jég terül el, ami évezredek alatt gyűlt össze a ráhullott hóból. Ezzel szemben az Antarktisz körüli tengeren lévő jég a sós vízben keletkezik a téli hónapok alatt, de a nyári hónapok alatt majd teljes mértékben elolvad (lásd az alábbi ábrát, ahol látható mind az Északi-sark, mind pedig a Déli-sark jegének állapota a maximális és minimális helyzetben).

  1. Ábra – forrás: National Snow and Ice Data Center

~q078

És ez adja a különbséget az északi- és a déli-sark tengeri jég között, mivel az Északi-sark jegének jelentős része megmarad nyár végén is. Aztán pedig a Föld hőenergiájának szempontjából az északi jégtakaró fontosabb, mivel azokon a területeken, ahol elolvad az óceán, jelentős mennyiségű napsugarat kap a vízfelület, amit sokkal kevésbé veri vissza a fényt, mint a jég.

Óvatosan kell bánni az antarktiszi vízfelületén elhelyezkedő jéggel. Jelenleg ez a jégmező növekszik, amit a szkeptikusok felhasználnak annak bizonyítására, hogy szó sincs melegedésről. Ennek a jégnövekedésnek több oka is van. Lássuk őket!

Az Antarktisz felett az ózonszint csökken, ami a sztratoszféra hűlését és erősebb szeleket von maga után, aminek következtében nagyobb vízfelület keletkezik, mint amennyi be tud fagyni.

Az óceánok déli része frissül a nagyobb esők és az Antarktiszról lefolyó olvadék miatt.

Ezek együtt megváltoztatják az óceán vízrétegeinek az összetételét, a meleg és a hideg víz kevésbé tud keveredni, ezért a jégperem kevésbé tud olvadni.

A fentiektől függetlenül az Antarktisz jegének tárgyalásakor nem a jégmező kiterjedésének a mérése a legfontosabb tényező. Az Antarktisz esetén a legfontosabb jégtömeg a Nyugat-Antarktisz, és a Kelet-Antarktisz terület feletti jég. Nézzük, ez hogy alakult!

  1. Ábra – forrás: different measurement techniques (Shepherd, 2012)

~q077Az ábra szerint az Antarktisz jégtömeg vesztése kevesebb, mint Grönlandé, de egyértelműen csökken. 1992 és 2011 között 1350 Gt jég olvadt el, ami átlagosan évi 70 Gt-t jelent. Mivel a világtengerek l mm-es szintemelkedéséhez 360 Gt jég elolvadása szükséges, az Antarktisz olvadása évi 0,19 mm-t jelent.

Ez mellett a felső panelon jól látható, hogy az Antarktisz különböző területein az olvadás nem azonos mértékű. A többszörösen leellenőrzött méréstechnikával itt ismerkedhetünk meg.

A klímakutatás itt ismerhető meg

__________________________________________________
__________________________________________________
_____________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

36 gondolat erről: „(1713) Jégtömeg

  1. Jó-jó, de ha a Plútón frissen felfedezett jeget is beleszámítjuk, akkor a Naprendszerben összesen ismert jégmennyiség idén nőtt!
    🙂

  2. És az északi- sarki jég térfogat- minimumjai 1979- 2015

    a trend egyértelműen lefelé

  3. 4:

    Ezt már én is bemutattam állóképben, de Mszilárd erre azt válaszolta, hogy jó-jó, de a déli-sarkon viszont növekszik a jég. Erre született meg a mai poszt, de Mszilárd még nem tudta magát összeszedni, hogy válaszoljon rá.

  4. Baromság.
    Az óceánok összességében globálisan melegszenek, az, hogy ez az áramlat az észak- atlanti részen lassul, attól még ugyanez a hő máshol feltorlódik (jelenleg Florida partjai és a Mexikói- öböl) és leadásra kerül a légkörbe. Másrészt a felszín alatt még azért jut ebből a hőből az északi- sark felé is.
    Ez egy új viharzóna, ahogy a meleg légkör és a hullámzó jetstream ezzel az állandó hideg észak- atlanti vízfelszínnel találkozik.
    Az abrupt klímaváltozás részben viszont lehet igazság: gyorsan, nagy változások jöhetnek.

  5. 6:
    Valóban baromság. És igen, a Golf-áramlat (ahogy mi ismerjük) valószínűleg meg fog szűnni, és majd lesz helyette valami más. De ahogy Ouse M.D. írja, a bespájzol hőmennyiség nem tud eltűnni még Hollywood kedvéért se.

  6. Ouse M.D. és Tibor bá’

    Köszönöm! (Sejtettem, hogy marhaság… de biztos, ami biztos, rákérdeztem.)

  7. 6.

    “Ha ez megtörténne, akkor nagyjából 8 Celsius-fokot esne az átlaghőmérséklet, és még a felmelegedés jelen ütemét alapul véve is 40 évbe telne a bolygónak, amíg talpra állna. ”

    Azért nem tudom feltűnt e nektek, hogy ezzel akkor 8 fokos átlaghőmérséklet emelkedést prognosztizálnak 2055-ig.

    Na mindegy, függetlenül a cikktől az emberiség a felmelegedéssel nagyságrendekkel jobban jár. Egy globális lehűlést sokkal kevesebben élnének túl.

  8. 5: “Erre született meg a mai poszt, de Mszilárd még nem tudta magát összeszedni, hogy válaszoljon rá”

    – először is gratulálok Tibor bá, hogy milyen “sok” hozzászólás gyűlt össze, amíg távol voltam, úgy látszik nélkülem a klíma-posztok nem generálnak nagy hsz.-cunamit.

    – egy ideig még továbbra is eléggé elfoglalt leszek, hogy “összeszedjem magam”, így óhajod (vagy inkább más volt?) nem teljesül, de addig is míg teljes kapacitással (sokak “örömére”) visszatérek, egy érdekes dolog:

    Egy egészen friss NASA tanulmány szerint, az Antarktisz jégtömeg mérlege nagyon rég óta pozitív és nemhogy emelné, hanem évente 0,23 mm-el csökkenti a tengerszintet:

    http://www.nasa.gov/feature/goddard/nasa-study-mass-gains-of-antarctic-ice-sheet-greater-than-losses

    “The good news is that Antarctica is not currently contributing to sea level rise, but is taking 0.23 millimeters per year away,”

  9. 12:
    Úgy tűnik az emigráns cunami fontosabb, mint az Antarktisz jégtakarója. 😀

    Ami a cikk tartalmát illeti, tudomásul veszem. Könnyen lehet, hogy egy hónap múlva visszavonják. Lényegtelen részlet kérdés. Ami lényeges, hogy a globális melegedés valós.

  10. 12:
    Oszt az USA keleti partján lakók meg a bangladeshiek hogy látják?
    Csökken a tengerszint vagy emelkedik?
    Most, hogy nagyon nagy a baj rászólhattak a NASA- ra is.
    Korábban mást mondtak. A Bush- kormány is szemétkedett gyakorolt nyomást anno Hansenékre..

  11. 13: “Könnyen lehet, hogy egy hónap múlva visszavonják.”
    – tudományos tények alapján vagy politikai nyomásra?

    13: “Lényegtelen részlet kérdés.”
    -az, ha az én véleményemet támasztja alá, ha a tiédet támasztaná alá, akkor perdöntő bizonyíték, amiről poszt is születik

    14: “Csökken a tengerszint vagy emelkedik?”
    – a tengerszint folyamatosan, egyenletesen emelkedik, gyorsuló tendencia nélkül és ezt az Antarktisz “gyorsuló olvadása” nem gyorsítja jobban -ennyi.

    14: “rászólhattak a NASA- ra is.”
    – Na ez nevetséges, ha én vádoltam a NASA-t, hogy politikai nyomásra “finomít” az adatain, akkor lehurrogtatok, most pedig, ha olyan adatokat közöl, amelyek nem illenek be a ti világ-képetekbe akkor biztos csakis politikai nyomásra teszi.
    No comment, uraim!

  12. 15:
    Ha nem akarod megérteni, amit írok, akkor nem érted meg, és akkor generálhatod a további vitát. “Lényegtelen” mert a lényeget nem befolyásolja. A klíma melegszik és kész. Minden más csak spekuláció a jövőt illetően. Amióta tudomány létezik, időről-időre régi adatokat, tételeket visszavonnak, kiegészítenek, pontosítanak. Azt ugye nem várod el tőlem, hogy a mostani NASA korrekció hátterével tisztába legyek? Nem kell ebből vélemény különbségeket kreálnod. Te nagy vonalakban ugyanabból a forrás táplálkozol, amiből én. Legfeljebb nem azonos következtetéseket vonunk le belőle. Ez van. Amit valóban kifogásoltam nálad, hogy olyan vélt vagy valós apróságba kapaszkodtál bele, ami a lényeget (vagyis a globális melegedést) nem befolyásolta. Akkor meg minek? Hát, hogy a tájékozatlan tömegeknek lehessen mondani, hogy ez az egész annyira cseppfolyós, hogy nem érdemes odafigyelni. és ez igen káros. Vagyis ne érezd úgy, hogy igazad van, mert nincs.

  13. 16:
    Szerintem már rég eljött az ideje, hogy az ilyen ún. szkeptikus szövegeket töröljük.
    Kb olyan, mintha a Lapos Föld Társaság- ot engednénk szóhoz jutni minden fórumon.
    Nemcsak hogy káros, de hazugság is- és ez a fontosabb.
    A Duna és a Tisza vízszintje is eléggé lent van- és még 2 hétig semmi kilátás esőre.
    Az Elba és jópár másik folyó is hasonló cipóben jár…
    De nincs felmelegedés- ja de van, csak semmi közünk hozzá és nem annyi és nem olyan és egyébként is…

  14. Mszilárd:

    Kezd komikus lenni ahogy mindenképpen vitát akarsz szítani.
    15-ös hozzászólásod tele van kinyilatkoztatással és kötekvéssel.

    A cikk érdeméhez nincs hozzászólásod?
    Úgy látszik…

  15. Elnézést, de be kell szólnom:
    16. – Úgy tűnik, hogy te nem akarod megérteni amit Mszilárd a 12. alatt megosztott (meg úgy általában). Mszilárd, ha nem tévedek, nem tagadja a felmelegedést, de ez egy természetes folyamat része is, ami a Föld történetében, már többször előfordult (Mszilárd javíts ki ha félreértettelek).
    17. – ja… legyen itt is cenzúra (aki megdögléspárti az jöhet, aki nem az kuss – egyszerűsítettem, tudom, hogy ebbe lesz belekötés)
    18. – (elnézést…) ha már elvégezted a 8 osztályost, akkor sajnállak a tanáraid miatt, ha még nem, akkor van még fejlődési potenciálod

  16. 19:
    Így van, a természetes tényezőknek sokkal nagyobb a hatása, mint az emberi tényezőnek. Ez nem jelenti azt, hogy nyugodtan folytathatjuk a pazarló, természetet tönkretevő tevékenységet, de azt igen, hogy nem a klíma miatt fogunk megdögleni.

    Franciaországban a közeledő párizsi klíma konferencia kapcsán egyre nagyobb a hisztéria, ugyanakkor egyre többen állnak ki e dögléspárti hisztéria ellen is, pl. a Philippe Verdier meteorológus, akit elbocsájtottak állásából mert merte tagadni az emberi tényezőt, vagy a Societe de Calcul Matematique matematikusai is kiadtak egy 200 oldalas tanulmányt ezzel kapcsolatban.
    Érdemes elolvasni még David Siegel véleményét is, aki tanulmányozva a problémát megváltoztatta nézeteit a klímával kapcsolatban: https://medium.com/@pullnews/what-i-learned-about-climate-change-the-science-is-not-settled-1e3ae4712ace#.2sbosfgok
    A fentebb felsorolt emberek nem klímaszakértők (kivéve az elsőt), mint ahogy Vladimir Putin sem az, aki szerint az egész egy “fraud”, de ez lényegtelen, linkeltem már be tudományos blogoktól át tudományos cikkekig sok mindent, aki akarta megértette.

    16:
    – a dögléspárti hisztéria szerintem károsabb.
    – s nem, nem akarok több vitát generálni, többek között ezért is nem szóltam egy ideig hozzá e poszthoz, hiába provokáltál a “még nem szedte össze magát”-al, és nem is nagyon fogok ezután sem, mert ahogy írtam fentebb, aki akarta megértette.

    17,18: erre nincs mit reagálni, Malleusorbis megtette helyettem is, köszönöm.

  17. 19 & 21:

    Úgy tudom egy csónakban evezünk. Ha én megdöglök, akkor ti is. Ha ti megússzátok, akkor én is. Nyilván mindenki a képességeinek maximumát adja, hiszen a tét maga az életünk. Tehát akkor teszitek okosan, ha visszafogjátok az indulatokat. — Persze, hogy nem tagadjátok a globális melegedést, mert azt ma már csak az elmebetegek tagadják (gondolom megszokásból). Ti oda menekültök, hogy melegedés, lehűlés természetes úton mindig is volt. És ez igaz, de nem ilyen hirtelen. És ez az, amit nem akartok kiértékelni. — Hirtelen? A kutya ott van elásva, hogy nem értékelitek ki a világtengerek elképesztő mennyiségű hőfelvételét. Pedig az a hő itt van, és éreztetni fogja a hatását. — ne kapaszkodjatok bele például az Antarktisz jég gyarapodásába (ha ez valós), mert a világ hőtérképén vannak pontok, ahol 2014-ben hidegebb volt az átlag, mint a referencia érték. De területileg ez még 1 százalék sincs, a legtöbb helyen melegebb, sőt igen melegebb volt. A globális felmelegedésben ne lépjetek könnyedén át a globális kifejezésen. — Végül pedig a sok százezer tudósból előbányászni 2-3 olyat, aki veletek fúj egy követ, nem nagy dolog. Kakukk tojás mindenütt van.

  18. 22:
    Tibor bá, csak röviden: nem bánnám, ha írnál posztot ezekről a pontokról, amit felsoroltál a hsz.-ben:
    – hirtelen melegedés
    – tengerek hőfelvétele
    Ha ezen posztok megfelelő kutakodás után születnek, akkor érdekes dolgokra fogsz bukkanni és közölni velünk, ha lefordítod egy “climate alarmist” cikkét, akkor sajnos nem.

    – a sok százezer vs. 2-3 tudós arány nem áll, ahogy a Cook által önkényesen megállapított 97/3 sem.

  19. 23, 26:

    Milyen dogmáknak?

    http://postimg.org/image/i21v1oizl/

    Amikor elolvad a jég, az a rengeteg hő, ami eddig a jeget olvasztotta, a Jeges- tenger vízét melegíti majd,
    számszerűen- nem dogma, általános iskolás fizika:
    jég olvadáshője: 334 kJ/ kg
    víz fajhője: 4,2 kJ/kg* C

    Csak ezt kell végiggondolni mit jelent, összeesküvős linkek keresgélése helyett.
    Nyilván egyszerűbb a klímatudósokra mutogatni, hogy “de ebbe mennyi pénz van”- ja, a fosszilis üzemanyagokban meg évi 13.000 MILLIÁRD dollár.
    Szóval egy- két ilyen “szkeptikus-összeesküvős” linket simán összehoznak, mindenféle tudomány nélkül- te meg beszipkázod, mert nem vagy képes önállóan gondolkodni.

    Tibor bá’- ha érdekel van egy ppt- prezentációm

  20. 26:
    Már olvashattunk az úriemberről 21. alatt. Ne tessék sulykolni!

    27:
    Ki vele!

    27. kiegészítésére: 0 fokos jég elolvasztásához annyi energia kell, mint a 0 fokos víz 80 fokra történő felmelegítéséhez.

  21. 27:
    “Amikor elolvad a jég, az a rengeteg hő, ami eddig a jeget olvasztotta, a Jeges- tenger vízét melegíti majd”

    Ha megfigyeled az éghajalti/időjárási viszonyokat a Jeges-tengeren a jeget nem fentről a viszonylag hideg levegő, hanem inkább alulról a melegebb tengervíz olvasztja. Ez így volt idén is, augusztusban már többnyire negatív hőmérsékletek voltak egész nap a Jeges-tenger felett, mégis az olvadás szeptember közepéig tartott. Csak a júliusi napsütésnek volt/van fentről olvasztó hatása.
    Az is megfigyelhető, hogy az egyik évben sokáig jég nélkül levő tengerfelületek a következő évben több jeget halmoznak fel és a rákövetkező olvadási évben itt a jég sokkal tovább megmarad. Ez annak köszönhető, hogy a jégmentes vízfelszínen keresztül könnyebben távozik a hő a tengerből, így az a felület következő évre jobban védve van az olvadás ellen mert a jég alatt hidegebb víztömegek vannak, mint azon területeken, ahol a víz hője a jég szigetelése miatt jobban megmaradt.
    Ennek köszönhető az, hogy rekord alacsony jégtakarós évek után mindig jelentős visszaugrás következik, mint pl. 2007-2008 majd 2012-2013.
    Tény, hogy a hosszútávú trend lefele mutat (ha csak az utóbbi 10 évet nézzük, akkor a trend már stagnálást mutat – de klímában legalább 30 évnek el kell teljen, hogy trendről lehessen beszélni, ezért a 10 éves trendet csak zárójelben említem, okosabbak leszünk 20 év múlva – ugye, ha van annyi időnk 🙂 ) és ha ez trend nem változik, akkor az északi jég valóban eltűnik egy szép őszi napon, de ez nem azt jelenti, hogy többet nem lesz jég, a következő télen újult erővel jelenik meg a jég és nagyon hosszú időszaknak (a jelenlegi trend mellett több évtizednek) kell eltelnie, hogy véglegesen, tehát télen se legyen jég az északi félteken.
    Tehát kedves Ouse, ki kell ábrándítsalak: nem fogod megélni az északi jégtakaró teljes eltűnését.

  22. 29:

    Idézlek: “Ha megfigyeled az éghajalti/időjárási viszonyokat a Jeges-tengeren a jeget nem fentről a viszonylag hideg levegő, hanem inkább alulról a melegebb tengervíz olvasztja” De ez nem nullifikálja Ouse hozzászólásának a lényegét.. A hőenergia ott van, akkor is, ha nem a levegő, hanem a víz tartalmazza.

    Teljes eltűnés? Még én is megérhetem. 😀

  23. Nem fogjuk megérni, még előtte jön a nukleáris tél…
    A levegő hőmérséklete nem lényeges, mert a víz hőkapacitása sokszorosa.
    De ezt a tábornokok/ politikusok/ hedge- fund menedzserek nem tudják,

    Mail ment

  24. 30:
    “De ez nem nullifikálja Ouse hozzászólásának a lényegét”

    Nem is ez volt célom, a hozzászólásának kapcsán írtam le én is a véleményem. Ne keressetek minden hozzászólásomban támadást!
    (még ha Ouse ki is fejezte óhaját az elhallgattatásomra )

    “Teljes eltűnés? Még én is megérhetem.”

    Azt az őszi napot, amikor eltűnik, azt igen, de a téli jégmentes állapotot még az unokáid se.

  25. 32.
    Az bőven elég, hogy kinyírjon minket.
    Miután kijön a metán- kb 100.000 év múlva fog visszaépülni a jég akárcsak télre is…

  26. 33:
    Csak a geológusok publikáltak közel 500 (ez Tibor bá-nak is szól, mert azt írja 2-3 eltévedt tudós véleményével takarózom) per-reviewed cikket (forrás GeoRef) ami az 1000-1300 közötti “Medieval warming period”-ról szól, amikor jóval melegebb volt mint a mostani Modern warming period-ban.
    Kérdés: miért nem jött ki akkor a metán?
    Vagy megfordítva, ha akkor nem jött ki, miért jönne ki most?

  27. 34:

    Egyszerűen azért mert nem füstölték tele a légkört üvegházhatású gázokkal.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük