(1560) 2014 a legmelegebb év

Tibor bá’ online

 

~q191Már novemberben lehetett olvasni előrejelzéseket, ami szerint 2014 rekord meleg év lesz. Aztán jött január, és megjelentek a különböző jelzések, igen,  2014 az eddigi legmelegebb év volt. Most viszont a két legelismertebb ügynökség a NASA és a NOAA tartott közös jelentés kibocsátást: A globális szárazföldi és tengeri átlaghőmérséklet 0,69 °C-al magasabb, mint a XX. század 12,2 °C átlaga. Ez különben minden idők (1880 óta) legmagasabb hőmérséklete. Ezzel összhangban van a JMA (japán meteorológia) jelentése is, akik szerint szintén 2014 az eddigi legmelegebb év.

A korábbi rekordot a 2005 és a 2010 tartotta, amelyek most azonban 0,04 °C-al lemaradtak, de…. azok El Nino évek voltak, míg 2014 nem volt El Nino. A következő El Nino év (ami már nagyon „esedékes”) jócskán túl fog lépni 2014-en, és könnyen lehet, hogy ez a 2015 lesz.

Azonban az átlagon belül az eloszlás nem egyenletes. Az alábbi ábra jól érzékelteti ezt a tényt, ami az 1951-1980 átlagához viszonyított hőmérséklet változást mutatja be. Ezek szerint hazánkban kb. 2,5 °C-al van átlagosan melegebb. Meg lehet figyelni, hogy főleg az Antarktisz egy része, valamint Észak Amerika keleti fele valójában hűvösebb lett, de ez elenyésző a többi területhez képest.

~q150

Az alábbi ábrán az egyes évek átlaghőmérsékletét lehet látni, külön jelezve az Al Nino éveket, illetve a La Nina (hidegebb) és az átlagos éveket, amikor se El Nino, se Al Nina hatás nem volt.

~q149

Tény az, hogy a Föld folyamatosan melegszik, amit a klimatológusok az elmúlt 35 évben nyomon tudtak követni. Ez a melegedés valamikor 1880 környékén kezdődött, ahonnan máig a globális felmelegedés 0,8 °C értéket mutat, aminek nagy részéért az elmúlt 3 évtized a felelős. Ennek oka igen nagy valószínűséggel a CO2, és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátása.

A melegedés azonban nem egyenletes. Például Ausztriában a december 2,4 °C-al melegebb, mint az 1981-2010 átlaga. Ugyanez tapasztalható az USA-ban 2,2 °C-al. Norvégia 1,5 °C-al melegebb, mint az 1961-1990 átlaga.

Viszont a melegebb Földön fokozódnak az időjárási szélsőségek. Az elmúlt két évben Ausztráliában, rekord értékű meleget (1910 óta vannak feljegyzések), és erdőtüzeket tapasztaltak. Brazíliában 50 éve nem volt ilyen szárazság. A múlt évben Kalifornia is rekord hőséggel dicsekedhetett, ami miatt vízkorlátozásokat vezettek be.

Mindezek a tények nem elégségesek ahhoz, hogy a politikusok lépjenek valami értelmeset.

_______________________________________________________
_______________________________________________________
_______________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

26 gondolat erről: „(1560) 2014 a legmelegebb év

  1. Ez tényleg eléggé negatív hír, bár tényleg tudtuk ezt már tavaly év vége óta.
    Nem mintha sokat változtatna a dolgon, és nem tudom miből adódnak a mérésbeli különbségek, de sok adatsor szerint az eddigi legmelegebb év 1998 volt egy nagyon erős El Ninhoval.

  2. “Mindezek a tények nem elégségesek ahhoz, hogy a politikusok lépjenek valami értelmeset.”
    Azt gondolom, nyugodtan lehet tényként kezelni azt is, hogy érdemben nem fognak.

  3. 1:
    A második ábrán jól látható, hogy 1998 egy pinahajszállal 2005 és 2010 alatt van. Ez utóbbi kettő azonosak, és most 2014 egy picivel ennél több (és nem El Nino).

  4. 3: Ezt látom én is ezen az ábrán, de van több adatsor, ahol nem ez mutatkozik. Hogy ez miből adódik nem tudom, és nem is igazán lényeges.

  5. 4:
    Ez a NASA és a NOAA, valamint a JMA adatsora. Ennél nincs hitelesebb. persze igazad van, lényegtelen. A következő El Nino-t megszívjuk.

  6. 5. Tibor bá’

    “Ez a NASA és a NOAA, valamint a JMA adatsora. Ennél nincs hitelesebb.”

    Tudom, kukacoskodás…
    De a többi posztokban unásig ismételgetjük, hogy az USA/háttérhatalom világuralomra tör, és szénné hazudozza magát meg háborúkat robbant ki e célból.
    Mitől lehetünk biztosak abban, hogy a csúcstechnológiai monopóliumukat nem ugyanennek a célnak a szolgálatába állítják?

    Arma alátámaszthatná hogy tipikus vakolós/scientológiás trükk, hogy meggyőzik az embereket, hogy nagy tragédia közeleg, de sebaj, ők majd előhúzzák a kalapból a megoldást…

  7. 6:
    Ezeken a helyeken lefizethetetlen tudósok dolgoznak, akiknek a tudományos reputációja mindennél többet ér. Ha Washington nyomást gyakorolna rájuk, azt egyből észrevennénk, mert testületileg lemondanának. Különben egyéb források adatai minimálisan térnek el ettől.

  8. 7. Tibor bá’

    “Ezeken a helyeken lefizethetetlen tudósok dolgoznak, akiknek a tudományos reputációja mindennél többet ér.”

    Ezt mivel lehet alátámasztani?
    És ezek a tudósok kitől kapják a fizetésüket?

    A tudományos reputáció egyébként is csak egymás között számít, nem abban, hogy mit publikálnak a tömegek felé.

    Amikor a tudósok az atombombán dolgoztak, a legtöbb azt se tudta, hogy min dolgozik, sőt, még az újságoknak meg volt tiltva – igen hatékonyan – hogy a kutatásokkal kapcsolatos szavakat is, mint uránium, nukleáris, fúzió, meg hasonlók egyáltalán leírják.

    Tehát ha 70 évvel ezelőtt lefizethetők/megtéveszthetők voltak a tudósok, a média pedig vakon engedelmeskedett akkor manapság is feltételezhető hasonló.

    Szerintem azon a szinten nem léteik tudomány politikai befolyás nélkül.

  9. 8:
    Kübler- Ross 4. fázis:
    alkudozás

    Egyébként valószinüleg rosszabb a helyzet még ennél is.
    Nem tudom, senki nem jár nyitott szemmel/ érzékszervekkel:
    ez az egész október/ november olyan meleg volt, izzadtam éjszaka a szabadban, annyira meleg volt meg párás.
    Az északi félteke nem tud évek óta egy rendes öszt, tavaszt összehozni.
    Max. a sarki levegö lejön (nem normális!)- egyre többször- de nem tud fokozatosan lehülni, mint gyermekkorunkban.
    Ennyi.
    Ne a Matrixban éljetek.

  10. Ha itt 2.5 fokkal vagyunk feljebb mint a XX.szazadi atlag akkor nagyon csunya dolgok lehetnek majd. Eddig azt igertek hogy itt nalunk, az atlagos melegedes ketszerese lesz. Ez joval magasabb eredmeny.

  11. Továbbra sem értem, hogy miközben mindenhol mindenki, állandóan a gazdasági növekedésért hajt, hogy a fenébe képzeli bárki is azt, hogy majd emellett lesz egy csökkenő vagy akár stagnáló felmelegedési mutató. A kettő egymással összefügg. Ha úgy tetszik, a növekedési hajsza ára igenis az, hogy eközben jól befűtünk magunk alá. Persze lehet alternatív energiaforrásokban gondolkodni, csakhogy ezeknek a rendszereknek a kiépítése, az az infrastruktúra amik egyáltalán lehetővé teszik ezeknek a rendszereknek a kifejlesztését, gyártását és kiépítését, ugyanúgy fosszilis energiát igényelnek. Arról nem is beszélve, hogy néha még a megtérülésük is elég kérdéses, és ha mégis, valóban lenne ebben valamilyen áttörés (lokális zöld energia források, “off the grid” rendszerek kiépülése, ennek komoly vesztesei lennének a nagy energia szolgáltatók.

  12. 13:
    Aki ilyet ír: “Metán esetében azonban azonnal.” az nem érti a posztot. A lényeg, hogy az óceánoknak van egy puffer hatása, ezért a kb. 40 éves késés. A puffer hatásnak semmi köze a CO2-hőz vagy a metánhoz.

    12:
    Nagyon jó a poszt, de 2010-es. De ez a megfogalmazás: ” a kibocsátástól 40 évnek kell eltelnie, hogy a CO2 kifejtse a teljes hatását.” nem pontos. Ha ebben a pillanatban leállna az összes CO2 kibocsátás (a metánról most feledkezünk meg) a folyamatos melegedés még 40 éven át tartana. Ezt természetesen eddig is tudtuk. A posztnak igazi értéke, hogy igen jól magyarázza meg a folyamatot és a tudományos hozzáállást.

  13. Ha tényleg ennyi a késedelem akkor az szívás, mert az utóbbi kb. 20 évben indult meg a nagyméretű kibocsájtás (Kína bekapcsolódása, globalizálódás stb….)Előtte még mondhatni lófasz volt a kibocsájtás.

    A másik érdekes dolog hogy a felmelegedés ellenére a termésátlag eddig nem csökkent.Idén pl. mutatta hogy rekord volt a gabonatermés. És úgy nincs is baj termés tekintetében az utóbbi években(MO.-on). Ti mikortól gondoljátok, hogy látványos terméscsökkenés indul majd (gondolok itt pl. -10%,-20%,-30% ,-50%terméscsökkkenés búza, gyümölcs stb….) ???

    Mert úgy néz ki hogy a melegedés egy darabig nem csökkenti a termésátlagot pl. gabona esetében. Zöldségeknél majd legfeljebb nem kell fólia(itt nálunk). Viszont az újültetésű gyömölcsfák megsínylik a mai időjárást(bár lehet az a nemesítés is közbeszól…)De pl. a fűszerpaprika meg szereti is a meleget és akár 40°C-ot is elvisel.
    Tehát arra akarok kilyukadni hogy a melegedés és időjárási anomáliák ellenére még a termésátlaggal nem vagyunk bajban(szerintem ),és még van tartaléka a rendszernek(melegebbet is elbírunk). Az elsődleges prioritása a melegedésnek az hogy a termésátlag ne csökkenjen, a tetőt azt meg lehet erősíteni stb…Vélemény?

  14. 14:
    Bocs, de nem én találtam ki:
    Dr Doom = Dr Gáj MekPherszon
    szedte össze a tudományos irodalomból
    a fenti linkben elolvashatod, röpke 3- 4 óra alatt át is rághatod magad rajta

    15: Kérdezd meg a hozzád legközelebbi gazdát, mik a tapasztalatai…

  15. 16. Én is foglalkozom mellékállásban termeléssel.
    A termésátlag (szabadban) nem csökkent. Bár a paprika mellé karó és madzag kell kb. 3 éve,mert kitörné a vihar.A meleg és a hosszan kinyúló ősz miatt inkább picit több a termés. Ismerősöm fóliában termel, ott nem érződik semmi.
    De összességében még nem beszélhetünk arról hogy a felmelegedés miatt 10,20,50%-al kevesebb a termés, legalábbis itt Magyarországon.
    A csökkenés majd akkor indul be ha nem lesz eső és tartósan lesz 40-45-50°C, de ez szerintem egyik évről a másikra nem következik be (talán majd a metán miatt igen), ehhez ,még évek kellenek.

  16. 17:

    Az üveghaz.. Naja, azt ember tartja fenn pluszenergia, viz, stb
    De azt is valahonnan nyerni kell…
    Nemcsak melegebb van- lsd Pilis, Gerecse, hanem eszaki- sarki fagyok is, jegesedes. Meg ahogy mondod, durva viharok. Ez nem egyenletesen növekszik, hanem egy idö után exponenciálisan.
    Gilisztát találsz- e még a földedben?
    én nem nagyon…
    A növenyek, állatok nem tudnak felkeszülni- pl egy hirtelen fagy/ ho- az özek meg nem növesztettek bundat.
    A mi “drogjainkon” (mütragya) tartott mezögazdasag egy ideig kompenzal…
    De vegsö soron- nem vagyunk függetlenek a termeszettöl, akarmit is hiszünk

  17. 18.
    Giliszta nem nagyon van a földben.
    A föld élőflórája szét van esve.A sok repülő (nem chemre gondolok)és kipufogógáz az mind lerakódik a földbe.Én is műtrágyázok kismértékben sajnos.

    Az exponenciális dolog érdekes,kérdés hogy mikor indul be az exponenciális folyamat .

  18. Ja még annyi, hogy éppen most nézem a 12 hónap az erdőn (1989) című filmet .
    Januárnál tartok: akkor még természetes volt a hó az erdőben. És még lóval túrták az utat az állatoknak az erdőben.Érdekes hogy mennyit változik a világ 25 év alatt.

  19. Szántókban szinte biztos,hogy nincs vagy minimális a giliszta populáció de,hogy is lenne ha ősszel jön az eke,mélylazító,tavasszal szántás elmunkálás magágy előkészítés műtrágya-csávázott magok,gyomirtó permetezés a kártevők,gombák ellen aztán aratás tárcsázás……igazából nem sok mindent tudna fogyasztani amellett,hogy a szántó vízháztartása erősen ingadozik hol vizes(belvíz) nincs levegő a talajban vagy száraz igen ritkán tökéletes az életfeltétel.
    Sok mechanikai ráhatás+nem túl jó tápanyagok+műtrágya,ingadozó klíma ezt nem szereti,kis kertekben a ház körül meg az erdőben még elvannak.Nálunk a komposzt volt a nyerő meg az erdőben egy agyagos fűzfás részen van rengeteg és a tölgyfásban.
    A komposztban van narancs és banánhéj is meg egyéb permetezett piaci zöldséghulladék de ezeket látszólag elviselik.

  20. 13:
    Koszonom OUSE M.D
    Dr.Guy McPherson munkassagat ismerem, a bloggjat mar evek ota olvasom es ugy latom, hogy egyre nepszerubb es egyre nagyobb a kovetok szamanak tabora .
    14:
    Tibor ba
    Szerintem valamit elirt, vagy elszamolt:” Ha ebben a pillanatban leállna az összes CO2 kibocsátás (a metánról most feledkezünk meg) a folyamatos melegedés még 40 éven át tartana. ”
    Ha ebben a pillanatban leallna az osszes CO2 kibocsatas a folyamatos melegedes meg tobb szaz evig tartana
    http://www.princeton.edu/main/news/archive/S38/51/51I69/index.xml?section=topstories
    15:
    Az allabbi cikk foglalkozik a termeshozamokkal, amik 1988-2008 kozzott elertek a csucsaikat
    http://www.ufz.de/index.php?en=33456

  21. 22:
    Más források 40 éves lemaradást állítanak. Őszintén, ez hihetőbb, mint az 1000 év.

  22. Egy átlagos co2 molekula 50-200 évig marad a légkörben, így valahol a 2 között van az igazság.
    Minimum 40 évig haladunk egy irányba, ha leállnánk a fosszilis égetéssel, de nyugodjon meg mindenki nem fogunk…

  23. 9:

    Pillanatnyi időjárási eseményekből nem szabad kiindulni, ugyanis ebből mindkét irányba vannak kilengések. Attól, hogy 2014 ilyen meleg lett, nem következik az, hogy a következő 10 évben ugyanilyen ütemben fog melegedni az itteni éghajlat.

    10:

    Ez a 2,5 fok szerintem csak a 2014-es adatra vonatkozik. Az OMSZ trendadatai alapján inkább átlag körüli az itteni emelkedés.

  24. 25:
    Igen, a 2,5 °C a 2014-es adatot. Az ábra 2014-es állapotot mutatja be minden ország számára.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük