(VM-160) Hurrá! Elektromosság

Tibor bá’ vissza a múltba online

 

~00000Nyolc éves koromban a VIII. Bezerédj utcában laktunk, amely keresztezte az Aggteleki utcát. A Bezerédj maradt, de az Aggtelekit átkeresztelték valami „nemzeti hős” nevére, így tehát Kiss János névre hallgat, de hogy melyik Kiss János, azt csak az Isten tudja. Lényeg az, hogy az Aggteleki és a Bezerédj utca kereszteződésénél lévő bérház pincéjében érdekes dolgok voltak megfigyelhetők a járda szintjéről. Az ablakokon sűrű rács volt, aztán tábla halálfejjel, keresztbe rakott lábszár csontokkal, meg nagy vörös villámmal. Ez kérem életveszélyes volt, főleg ha megérinted a vezetéket, amit sehol se lehetett látni. A pincéből erős kék fény sugárzott ki, ami különösen téli estéken volt titokzatos, ahogy kivetítődött a hóbuckákra. Aztán ott volt még a fénnyel járó hangos zümmögés, felteszem a hálózat50 Herz frekvenciája hallhatóvá téve. Na, itt percekig tudtam bámészkodni, mert a pince mélyén hatalmas, legalább 1 méter magas üveg búrákból jött a kékes fény. Persze már rég tudom, hogy ezek nagy teljesítményű egyenirányítók voltak. Ugyanis abban az időben a háztartások egyenáramot kaptak, ráadásul 110 Voltot.

A vezetékek a falakban úgynevezett berman csövekben lapultak, amik lényegében egy kb. 20 mm átmérőjű vékony acélcsövek voltak, kátránypapírból készült belső szigeteléssel. A berman csövekben vezették a rézdrótokat, amiknek cérna szigetelése volt. Igen vékony cérnából, sűrűn egymás mellé tekercselve, több rétegben is. Aztán egy kicsit le is volt viaszolva. Ezt váltotta fel az 50-es évek elején a pvc bevonat, és csak úgy csupaszon, berakva a vakolat alá.

Abban az időben a háztartások áramot főleg világításhoz használtak, mert a főzésre ott volt a városi gáz, egyéb árammal működő eszközök pedig nemigen voltak a jégszekrény és a porszívó kivételével, de ezek nem voltak elterjedve. Aztán ahogy nőt a fogyasztás (anyám is kapott egy porszívót) a vezetékek keresztmetszete kezdett nem elégséges lenni. Egy idő után már kénytelenek voltak áttérni a 220 Voltra, és persze a váltakozó áramra, mivel a motorokhoz az megfelelőbb volt, a világításnak pedig teljesen mindegy. Ekkor lett egy apró családi dilemma, új porszívó, vagy egy trafó, ami a 220-ból 110-et csinál. Apám ez utóbbi mellett döntött, mert jóval kisebb beruházásnak mutatkozott. A következő 20     évben tehát a szobák kiporszívózásánál elő kellett venni a trafót is. Aztán egy napon a húgom elfelejtette a sok éve továbbvitt liturgiát, a porszívó kábelét bedugta a 220-ba és szépen leégette. Akkoriban a porszívókat (is) úgy gyártották, hogy a nászajándékba kapott jószágot 50 évvel később örökölte az unoka. Kivéve, ha leégették. Egy-egy jelesebb feleség, amikor már unta a régi jószágot, iparkodott csinálni egy hasonló balesetet.

A 220 Volt sokig megfelelőnek bizonyult, de aztán csatlakoztunk az EU-hoz és akkor a 220-at fel kellett emelni 230-ra. Nem nagy különbség, de vannak igen kényes elektronikus eszközök, ahol még ennyi ingadozás sincs megengedve. A frekvencia természetesen maradt, bár vannak a világon helyek, ahol 60 Hz a szabvány. na erről jut eszembe, hogy amikor már mindenütt alaposan elterjedt az 50 Hz, valakinek akkor jutott eszébe az elektromos áram élettani hatásával foglalkozni. Kiderült, hogy az emberi testre a legveszélyesebb éppen az 50 Hz környéke. Nagyfrekvenciával lehet hülyéskedni még kilovoltos feszültség mellett is. legfeljebb csípi egy kicsit a bőrt. Hiába na, az élethez szerencse is kell, Az emberiség például éppen most húzza ki a gyufát.

______________________________________________________________
______________________________________________________________
______________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

25 gondolat erről: „(VM-160) Hurrá! Elektromosság

  1. Nem rosszindulatú, de kötekedés:
    Nem berman cső, hanem bergmann cső, illetve korábban “csatlakoztunk” a 230V-os feszültséghez, mint az unióhoz. (1996-2003)
    Különben jó egészséget és sok erőt még legalább 10000 bejegyzéshez! 🙂

  2. 1:
    Való igaz, hogy szabályosan Bergmann cső lenne a neve, de a szakállas szakik “berman” csőnek hívják-hívták. Különben a magyar nyelvben minden változattal lehet találkozni: bergman, bergmann.
    A 230 V-ra az átállás valóban korábban volt, mint a csatlakozás (2004), de ha nem akartunk volna csatlakozni, sose állunk át.
    Különben ha nem “hibázok” 100 olvasóból nulla szól hozzá. Azt hiszem, hogy a kutyát se érdekli. Ha hibázok, akkor ádáz vita indul be. 😀
    A 10.000 bejegyzést köszönöm. Hmmm…. Te pedig menny nyugdíjba 90 évesen! 😀

  3. Itt az USA-ban jelenleg 120 Volt a feszültség és 60 Hz a frekvencia. Az oszlopon egy leválasztó trafó van középen megcsapolva és így 2 x 120 volt jön be. (kicsit hasonló elv mint régen volt otthon a csengőreduktor csak ott 3+5 volt összesen 8 volt amit le lehetett venni.) Itt tehát a megcsapolás a nulla ami le is van földelve (ground). A fázis és a nulla között 120 volt és a két fázis között 240 V a feszültség. A legtöbb készülék 120 Voltos de egy-két nagy teljesítményű fogyasztó 240-et igényel. Pl. a szárítógép, a légkondicionáló vagy heatpump és a villanytűzhely. Ezekhez természetesen más konnektor van.

  4. Az érthetetlen számomra, miért nincs a hálózati csatlakozóknak egységes nemzetközi szabványa, ráadásul egyszerű lenne a megvalósítása, mivel amúgy is mindet Kínában gyártják 🙂

    Kicsit “elnagyolt” és pontatlan a leírás szakmai része, de nem élek vissza azzal, hogy nekem szakmába vág 🙂

    Azt nem tudom, hogy mindenki tisztában van-e azzal, hogy folyamatosan hatással van ránk az 50Hz éjjel-nappal, nem csak akkor, ha belenyúlunk a konnektorba 🙂

    Ki lehet próbálni, ha az ember megfogja egy osszcilloszkóp jelbemenetét puszta kézzel, akkor szépen kirajzolja az 50Hz-es szinusz görbét, ha torzítva is. Erdőben nem próbáltam, de lehet, hogy még ott is működne 🙂
    Tehát ha abból indulok ki, hogy az ember 70%-a víz, akkor elég szépen rezgünk (és akkor persze az egyéb, rádió, tévé, telefon sugárzásokról még nem is beszéltem).

    Csodálkoznék, ha ez nem lenne a ráknak is az egyik okozója.

  5. 4 akkor az elektromosság is gonosz hosszútávon az emberi testtel ? Ez a osszcilloszkópos dolog érdekes,de elvileg mindenhol rezgésnek vagyunk kitéve csak különböző hz-eken,ha jól emlékszem a saját belső szerveink is különböző hz-en rezegnek non-stop.

  6. Kis színes az elektromosság élettani hatásáról.

    Fiatalabb koromban amikor még a vonalas telefon volt a menő, vállalkozóként hálózatépítéssel foglalkoztam. A régi hálózatokban volt egy úgynevezett nagy elosztó, ahol összefutottak, egy-egy körzetből a vonalak. Pár ezer darab. A telefon kis árammal és feszültséggel működik, mégis, ha a nagy elosztónál kellett dolgoznunk, állandóan be akartunk pisilni. Elég volt pár méterrel eltávolodni, és az inger megszűnt. Egy idő után munkába menet, megálltunk az erdőszélen és a “brigád” kényszerpisilést végzett. Akinek nem ment annak vízesésekről, patakokról meséltünk. Leginkább csak az elsőnek volt nehéz elkezdeni, aztán már működött a dolog. Jókat röhögtünk ! 🙂

    .

  7. “Hiába na, az élethez szerencse is kell, Az emberiség például éppen most húzza ki a gyufát.”, hogy meggyújtsa a gyertyát,hogy lássa a kályhát, ahol szintén be kellene gyújtani. 🙂

    Bocs Tibor bá’ csak úgy szabadon asszociáltam. 🙂

  8. Honnan ered? (Wikin nincs rajta
    ):-) Passz, csak találgatás:
    -ha már kihúztad a (a dobozából, akkor meg is kell gyújtanod-azaz a kihúzott gyufa, előbb utóbb meg is gyullad–átvitt értelemben az előrántott konfliktushelyzet előbb utóbb robban (???)

    vagy: valami régis sorsolásos helyzet: aki a rövidebbet húzta, megjárta, aki már egyszer kihúzta, nem rakhatja vissza.. vag yilyesmi?

  9. 8. Tiborbá

    Ez sorsolás… Kihúzta a gyufát, vagy ő húzta a rövidebbet…

    Bár van egy árnyalatnyi különbség. A kihúta a gyufát előrevetíti valamilyen büntetés érzését, aki meg a rövidebbet húzta, az csak rosszul járt.

  10. 8. Tibor bá’

    Én is úgy tudom, hogy egy gyufát megfeleznek, s aki azt húzza, annak kell az adott dolgot elvégezni. Mivel ez a gyufahúzók között egy “nemszeretem”, nem szívesen végezném el dolog, ezért írtam, hogy gyújthatunk be nemsoká a kályhába.:-)

  11. Az angol hajósok között terjedt a “szokás”. Hajótöröttek hányódtak egy mentőcsónakban heteken keresztül. Amikor már végképp nem volt mit enni, akkor kisorsolták, hogy kit esznek meg a többiek. A hajótiszt (nála volt pisztoly) elővett annyi gyufaszálat, ahányan voltak. Az egyikből letört egy darabot, majd az összes gyufát beszorította a hüvelykujj és a mutatóujj közé úgy, hogy mindegyikből egy centi álljon ki. Sorba mindenki húzott egy gyufát, aki a rövidet húzta, azt ették meg. Vagyis buza tudott valamit.

    9:
    Hogy a wikiben nincs, annak külön örülök. Teli van a tököm azzal, hogy állandóan leellenőriznek. 😀

  12. 6: Technomuzsik:

    Egészen biztos, hogy az elektromos eszközöknek van biológiai hatása, és az is biztos, hogy hozzájárul a rákjárványhoz. Az orvostudomány ezt “elektroszmog” néven ismeri.

    A probléma a rákkal az, hogy annyi minden van a modern környezetben, ami hozzájárul a kialakulásához, hogy lehetetlen megmondani, melyik tényező a legrosszabb, vagyis melyikkel kéne kezdeni, ha fel akarnánk számolni a rákjárványt. Az elektroszmog? Az a kb. 200.000 molekula, ami 50 évvel ezelőtt még nem is létezett? A légszennyezés? A túltápláltság? A dohányzás/alkohol/stressz? Esetleg valamilyen biológiai ágens, amit még nem ismertünk fel (sok ráktípust bizonyítottan vírusok illetve baktériumok váltanak ki, de riasztó jelenség a prionok léte is)?

  13. 4 Bastian

    Nyilván van káros hatása az elektromágneses térerősségnek az élő szervezetekre. Ahol ez igen erős, ott kimutathatóan megnőtt a megbetegedések száma. Hogy egy egyszerű hálózati rendszer ilyen hatása létezik-e vagy nem, azt nem tudom.
    Viszont az elektromos áram használatával annyival könnyebb lett az életünk, hogy ez sok robottól megszabadította az embert.
    Én még jól emlékszem, mikor gyerekként segítettem apámnak építeni a horgászstéget, ahol az egyedüli energiaforrás a saját fizikai erőnk volt. Hihetetlenül kemény, izzasztó munkafolyamatokat kellett végrehajtani. Eszközök: különféle kézifűrészek, cigányfúró, furdancs majd amerikáner, ácsfejsze, vonókés, gyalu, nagykapalács. Egy-egy keményebb nap után izomláz, derékfájás, vérhólyag, vízhólyag természetes volt, pedig 4-5 ember is dolgozott sokszor.
    Most, miután a kertembe bevezették a villanyt, nekiláttam egy kis faházikót építeni. Természetesen az OBI-ból már elláttam magam megfelelő elektromos szerszámokkal. Lényegében egyedül felépítettem az egészet, csak egy-két alkalommal kértem meg a szomszédot egy kis besegítésre.
    Rögtön eszembejutott a gyerekkori emlék az ősidőkről, és hálát adtam a modern kor eszközeinek.
    De ugyanakkor jó példája annak is, hogy milyen természetromboló potenciál van a kezünkbe, hiszen most ezekkel az eszközökkel boldog-boldogtalan nekilát, és fogyasztja a természeti forrásokat, energiát, nyersanyagokat. 🙁

  14. 13 Jancsika!

    Ha már így megszólítottál, és szóba hoztad a rákot, nem tudok nem lecsapni a lehetőségre. Sajnos a héten kiderült, hogy páromba “belemászott a rák”. Nem gondolom, hogy onnan a távolból diagnózist felállítani, vagy felelős módon tanácsot adni tudnál, de a lelet értelmezésében (magyarításában) tudnál-e nekem segíteni ? Most éppen próbálom magam kiokosítani a témában. Nehéz, mert túl sok, és túl szerteágazó az információhalmaz. Nem akarok én semmit eldönteni. A cél csak az, hogy legalább kérdezni tudjak.

    Többiektől elnézést az OFF-ért !

  15. 14. hubab

    Természetesen minden éremnek két oldala van. Általánosságban azt lehet mondani, hogy minden amit túlzásba visznek (viszünk) annak a káros hatásait is túlzásba visszük, amit egy idő után már nem tud a szervezet tolerálni.

    Tehát ha pl. a mobiltelefont arra használnánk amire eredetileg kitalálták, hogy gyors elérhetőséget biztosítson fontos esetekben, akkor azzal nem lenne nagy gond.
    De ha valaki az ismerőseivel állandóan hosszú ideig ezzel kommunikál (fossa a szót :)), akkor ez problémát okozhat, nem beszélve arról aki a munkáját “könnyíti” meg vele.

    Ezt lehet még ezen túl is fokozni, nekem volt egy közvetlen munkatársam, aki mivel projektvezető volt, és állandóan mozgásban is volt, ezért ilyen vezetékes fülhallgatóval használta, amit állandóan a fülében tartott (attól még hallotta más beszédét is, tehát nem volt értelme kivenni). Azt tudni kell, hogy egy ilyen vezeték antennaként működik, akkor is, ha nem ez a célja (egyébként azokban a mobilokban, amelyik a normál rádióadást is tudja fogni, ezt használják antennának, a nélkül nem is működik), és a mobil adása “ráül” erre a vezetékre, ezáltal azt közvetlenül bevezeti egy részét a fülbe, ezáltal a koponyába és sokkal erősebben érvényesül, mint az e nélküli használat során.

    Körülbelül fél év múlva agydaganatot diagnosztizáltak nála. Persze nem akkor kezdte, csak én ismertem annyi idő óta és azt sem tudom bizonyítani, hogy ettől volt. De azóta eszembe sem jut ilyennel használni a mobilt és lebeszélek mindenki mást is erről.

    Korábban használtam az ágyban is notebook-ot és előfordult, hogy elaludtam mellette anélkül, hogy kikapcsoltam volna. Volt, hogy még az éjszaka közepén, volt hogy csak reggel, de olyan borzalmas migrénes fejfájásra ébredtem minden egyes alkalommal, amíg rá nem jöttem, hogy csak ettől lehet, mióta ezt megszüntettem, azóta ez is megszűnt. Az figyelemre méltó, hogy különbség van a “tudatos” ébrenlét alatti és az “öntudatlan” alvás alatti hatásokban, hiszen ha ébren vagyok nem fájdul meg a fejem tőle.

    Minden olyan TARTÓS elektromágneses sugárzást károsnak tartok, ami nem fordul elő a természetben. A fali vezeték is káros, valójában a Tibor ba’ által említett “berman” fém cső volna a megoldás, na de kinek van erre pénze… egyébként van aki rászánja. mert igaz, hogy kicsi a sugárzási teljesítménye, viszont egy életen keresztül folyamatosan ki vagyunk neki téve.

  16. 16. Technomuzsik

    Ezt szomorú hallani, azt viszont csak tanácsolni tudom (nem orvosi tanácsként), hogy érdemes az orvosi kezeléstől függetlenül is felmérni a fennálló lehetséges rizikófaktorokat és ehhez képest teljes életmódváltást (étkezés, mozgás, gondolkodás) bevezetni, mert ez nagyban befolyásolhatja a kezelés hatékonyságát is.

  17. 16: Technomuzsik:

    Ne viccelj, persze, hogy segitek. Kerd el Tibor batol az e-mail cimemet, es ird meg a reszleteket.

    Amit mindenkeppen tudok csinalni, hogy megosztom veled a szakmai reszleteket (amennyire utana tudok nezni, nem vagyok onkologus, de szakkönyvem van egy par), elmagyarazom, amit a kezelöorvos esetleg nem mondana el, vagy nincs ra ideje, energiaja.

    Ird meg, pontosan miröl van szo, es segitek, ha tudok.

  18. 15: RJ:

    Hat, a fene tudja, erdekes kerdes. Nem kizart, hogy valamilyen mikroelem vagy vitaminhiany közrejatszik a dologban, de egy par kritikat azert hadd fogalmazzak meg a komlomedias cikkel kapcsolatban.

    1. Elöször is, ugye azt irja, hogy a nomad nepeknel szinte ismeretlen fogalom a rak. Igen, de elfelejti, hogy a nomad nepek total maskeppen elnek, es a bioparametriai jellemzöik is masok. Elöször is, nem reszesülnek a civilizacio “aldasaibol”, vagyis nincsenek a környezetükben olyan molekulak, amik 50 eve meg nem is leteztek, nincsenek korosan elhizva, nem elnek mozgasszegeny eletmodot, es emlitsük meg, hogy nem is elnek annyi ideig (bizony, az öregedes is egy fontos szempont a rakos betegsegeknel). Nem lelegeznek be szennyezett levegöt, nem dohanyoznak, isznak, drogoznak (vagy legalabbis nem annyit). Ez mind-mind fontos szempont, akarcsak a taplalkozas – vagyis ezek alapjan kijelenteni, hogy CSAK a taplalkozas a felelös, rettentöen egyoldalu erveles.

    Legjobb tudasunk szerint a rak multifaktorialis betegseg, vagyis több dolog együttallasa okozza. Hogy ezek közül melyik mennyire fontos, azt nagyon nehez megmondani meg statisztikai eszközökkel is.

    2. Korabban en is nagy hive voltam a vitaminoknak, de azert engedj meg egy kis szkepticizmust is. Elöször is, ugye hianybetegsegek. A klasszikus vitaminhianybetegsegek jol ismertek az orvostudomanyban, es mindegyik hatalmas aldozatokkal jart korabban: beri-beri, skorbut, angolkor (vagyis D-vitaminhiany okozta osteomalatia), stb. Ezek közül több annyira elterjedt volt meg 1-200 evvel ezelött, hogy mar-mar jarvanyszerü mereteket öltött.

    Ma ezzel szemben azt latod, hogy ezek a betegsegek gyakorlatilag eltüntek. Ez csak azert lehet, mert a szükseges vitaminokat a mai taplalkozas a megfelelö szinten biztositja, mig a korabbi idökben ez nem igy volt. Ezek alapjan viszont eleg logikatlan feltetelezni, hogy bar a klasszikus hianybetegsegek eltüntek, de megis valamilyen HIANY okozza a rakot, ami pl. abban az idöben, mikor meg tomboltak a tenyleges hianybetegsegek, joval ritkabb volt.

    Ennek ellenere nem mondom, hogy a mai taplalek egeszseges, vagy hogy nem kell törekedni a vitamindus taplalkozasra akar etrendkiegeszitök szedesevel is. Meggondolando a B17 vitamin (cianokobalamin vagy Laetrile) körüli erveles is, bar amennyire en utanajartam, a tudomanyos adatok hianyosak (a rossz nyelvek szerint azert, mert senki sem finanszirozott ilyen kutatasokat, illetve ami kutatas törtent, azt eltüntettek).

    Összessegeben szerintem a rak multifaktorialis korsag, es emiatt nem igazan lehet EGYETLEN tenyezöre visszavezetni. Pont ezert a kezelese is komplex problema. Ezert is birkozunk vele olyan nehezen.

  19. 20 Jancsika

    Köszönöm !
    Szkennelek párat és megy a levél.

  20. “na erről jut eszembe, hogy amikor már mindenütt alaposan elterjedt az 50 Hz, valakinek akkor jutott eszébe az elektromos áram élettani hatásával foglalkozni.”

    Edison szakmai féltékenységből mindent megtett, hogy az egyenáram terjedjen el, pedig a váltóáram praktikusabb. Macskákat ölt meg váltóárammal, hogy megmutassa, milyen veszélyes is az.

  21. 23-jani
    Az egyenáram veszélyesebb mint a váltó!
    A károsító hatás a testnedvek elbontása miatt erős az egyenáramnál. Váltóáramnál az egyik félperiódusban elbontott anyag a másik félperiódusban, részben visszalakul. Így kisebb a kár.

    Elektroszmogot a magasabb harmonikusok okozzák, ezeket pedig a készülékek állítják elő. Pl. a fénycső, mikrohullámú sütő, szénkefés motorok, TV.
    A fali vezetékben az 50 Hz-es “jel” alig sugárzódik. Legfeljebb a vezeték összeszed máshonnan magasabb frekvenciájú zavaró jeleket és ezt tápvonalként odavezeti, majd sugározza.

  22. Most járok először ezen a honlapon és érdekes amit írt a cikkében.

    Hogyan is jártunk a cérnaszigeteléssel:
    A ház a századfordulón épülhetett, azóta két világháború, meg az idő és ki tudja mennyi épületgépészeti felújítás.
    Viszont a falban lévő villanyvezetékek talán maradtak tömör kb. 1mm-es rézvezetékek, többrétegű kátránnyal impregnált cérnaszigeteléssel.
    Rövidzárlatról már sokat hallottunk, az egy gyorstüzelő, azonban nálunk hosszúzárlat keletkezett, a falban.
    Szerencsére csak a füstig jutott a dolog, mert akkor éppen otthon voltam. Elöregedett a kátrányszigetelés a megnövekedett terhelés (hő) hatására és meggyulladt a szigetelés.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük