Orbán Viktor kvázi miniszterelnök pénteken délután olyan beszédez tartott, amivel lelke mélyén pontosan 10 + 5 millió magyar értett egyet. A magyarok nagy horderejű és mélyreható változásokat akarnak, amit ő kész végrehajtani, méghozzá haladéktalanul. Elegünk van munkanélküliségből, a bűnözésből, az idősek kiszolgáltatásából, a fiatalok kilátástalanságából, az ingatlan panamákból, a felelőtlenségből, az érdemtelen állami fizetésekből, a korrupcióból, a pazarlásból. Ezeket az elvárásokat a leendő miniszterelnök ígérete szerint még a tegnapi nap folyamán elkezdte megvalósítani. — Erre mondja az angol, hogy „wishful thinking”. Nem szokásom dobálózni az angol kifejezésekkel, de most ezt nem tudtam elhessegetni magamtól. Mindegy talán a legközelebbi magyar fordítás az „ábrándozás” lehetne, amiről Vörösmarty óta tudunk, hogy „az élet megrontója”. Merem remélni, hogy Orbánnak nem ez a szándéka.
Mielőtt tovább mennék meg kell még említene az alakuló ülés „záró akkordját”. A zeneileg rendkívül nehéz szózat eléneklése után a jobbik „műsoron kívül” elénekelte a székely himnuszt, ami alatt az MSZP képviselői tódúltak a kijárat felé, míg a Fideszesek állva végighallgatták, sőt, volt aki együtt énekelt a jobbikkal. Ha a székely himnusz nem tartalmazná azt a sor, hogy „Ne hagyd el veszni Erdélyt Istenünk”, akkor most visszavonhatatlanul kikiáltanám az MSZP-t a zsidók lakájának, amiről különben 8 év alatt tettek némi bizonyságot, de e sor miatt, higgadt fővel lehet hivatkozni a reváns politika nemzetközi elfogadhatatlanságára. Ha jelen lettem volna, csatlakoztam volna az éneklőkhöz nem politikai, hanem érzelmi alapon, amit a Jobbiknak most ki kellene hangsúlyozni. A 10 milliós, legatyásodott Magyarország nem nézhet szembe a kis Antanttal, miközben Nyugat Európa – szokásához híven – a füle botját se mozdítaná.
Ez apró epizód után – ami felett hamar eljár a feledés homálya – nézzük az ígérgetéseket! 1) Nincs az a kormányhatalom a világon (még az USA se) amelyik a munkanélküliséget meg tudja szüntetni. Kizárólag a termelésen múlik, amihez pedig piac kell. A világ éppen emiatt döglődik. Ha Orbánnak sikerül kihúzni a nyulat a kalapból, megzabálom a nemi szervemet. 2) A bűnözés megszüntetése nem lehetetlen, szükség is van rá, Orbán őszintén akarja is (erre való Pintér Sándor) kérdés, hogy ha az LMP bemegy az USA nagykövetségre, mit tud elintézni. A washingtoni zsidó lobby tevékenységét és hatalmát interpolálva, nem túl sok jót várok. 3) Az idősek mindig ki vannak és voltak szolgáltatva legalább 3 és fél évig egy választás után. A sok millió nyugdíjas miatt ott aztán tényleg lehet spórolni. Ha a nyugdíjakat Orbán nem fagyasztja be, minimum „ideiglenesen”, akkor érvénybe lép az egy alatti ígéretem. 4) A fiatalok kilátástalansága összefügg a munkanélküliséggel és az alacsony életszínvonallal, ez tehát egy jó ideig marad még akkor is, ha Orbán az erőlködéstől bekékül. 5) Az ingatlan panamák á la MSZP & SZDSZ biztos meg fognak szűnni. Ebben nagy segítségre lesz az ingatlanok elfogyása. Sebaj szőlészetek és kőbányák még vannak az országban. 6) A felelőtlenség egy érdekes dolog, ha te basztál el valamit, akkor felelőtlen vagy, ha én, akkor hibáztam. A dolog kizárólag retorikai kérdés. 7) Érdemtelen állami fizetések természetesen bőven vannak, megszüntetésük sokat hozna a konyhára. Az MSZP-SZDSZ hívek kiszórása nem okoz gondot, de a Fideszre szavazó középréteggel csínján kell bánni. Kíváncsin várom a fejleményeket. 8) Na itt jönnek be a főorvos urak, akik elképesztő módon tudják formálni az idősek és betegek gondolatvilágát. Ha párhuzamot húzok a vizitdíj kudarc és Orbán pazarlás csökkentési vágya között, akkor a zászló nem Orbánnak áll. Persze a feladat nem megoldhatatlan, de akkor egy darabig jobb ha magánklinikákra járunk, beleértve az Orbán családot is. Egy-egy műtét alkalmából nem ollót, egy fél pár kalucsnit fognak bevarrni a hasfalba. 😀