Választás helyett – Az én házam az én váram

Tibor bá’ online

 


89. Útban a 90. felé

Amikor valakinek lelép a felesége, azon nyomban valamennyi ismerősben föllángol a mindent elsöprő szimpátia. Nem kutatják a hátteret, nem firtatják, ki volt a hibás, nem csámcsognak a részleteken (legalább is nem látványosan). Az első és egyetlen dolog, ami beugrik nekik, hogy „ez így nem maradhat”. Mindenkinek akad egy-két ismerőse, kolleginája, aki képtelen találni magának egy rendes pasit, aki pont olyanra vágyik, mint az elhagyott. Az emberek már csak ilyenek. Irigylik, akinek házasélete rendezett, sajnálják azt, akinek rendezetlen, és azonnal segítőkésznek mutatkoznak, amint valaki egyedül marad. Bizony-bizony, ilyen együtt érző ez a honi társadalom.

Mi tagadás az én második feleségem is lelépett. Az ilyesmit a legtöbb férfi eltitkol „én rúgtam ki a büdös kurvát, mert meguntam, hogy fűvel-fával kefélt” magyarázat kíséretében. Én nem titkolom! Otthagytak, mint eb a szarát, és mivel abban a pillanatban nem volt köztünk házassági kötelék, első osztályú szabad prédának voltam tekinthető, miközben szomorú estéimet baráti házaspároknál töltve ragyogó alkalmat adtam a segítség felkínálására.

Zsolt barátom felesége, Éva elő is rukkolt egy kolléganővel, aki építészmérnök lévén házilagos kivitelben építette fel családi házát valamelyik peremkerület külső szélén, ahol szarért-húgyért adták a telkeket, az utcának természetesen nem volt szilárd burkolata, a szomszéd telkek nem voltak bekerítve és a környéken virító valamennyi házról hiányzott még a vakolat.

A nő elmúlt már harminc, ami persze nem kizáró tényező, de ennyi ideig tartó férjtelenség azért mégiscsak figyelemreméltó mellékkörülménynek számít. Ennek ellenére hagytam, hogy nevemben megbeszéljenek egy meghívót egy adott szombat estére, egy adott címre és egy adott leánykori névre hallgató személyhez, akiről előre elárulták, hogy nagyon szimpatikus.

Azt természetesen tudtam, hogy egy nő jellemzésénél a „szimpatikus” kifejezés kábé a bányarémszerűséget takarja, de nem vagyunk egyformák, aki neked bányarém, lehet, hogy nekem Csipkerózsika. Különben sincsenek előítéleteim és a Napot is nyugtával dicsérem, arról nem is beszélve, hogy kíváncsiságom nőügyben nem ismer határt.

Aztán eljött a nagy nap, amikor egy térkép segítségével felleltem látogatásom végállomását, egy éppen hogy elkészült házat. Becsöngetésem után a tulajdonosnő kilibbent a kapuhoz és beeresztett, mint egy régi jó barátot, és azon nyomban kezdetét vette az exkuzálások sora.

  • A lépcső még nincs leburkolva, de azért nyugodtan ráléphetsz.
  • Ühüm – válaszoltam.
  • Az ajtó egy kicsit szorul, jól meg kell lökni, de a héten kijön még az asztalos.
  • Hagyd, majd én belököm – készségeskedtem.
  • Lépj a rongyra, mert a parkettalakk még nem kötött meg tökéletesen. Különben szerintem, vedd le a cipődet.
  • Természetesen, egyébként cúgos cipőt hordok, amit könnyű levetni – válaszoltam együttérzően, és ezzel előre araszoltam.
  • Vigyázz, a szobakilincs kiesik, ha meghúzod!
  • Nem húzom meg, csak lenyomom.

A szobába bejutva kiderült, hogy a bebútorozás egyetlen dupla ágyból áll, valamint egy apró asztalból és két erősen kopott székből. Gondoltam ezekre kell majd leülnünk és célba vettem az egyiket. Ekkor Gyöngyi a hátam mögött újra megszólalt:

  • Még nem volt pénzem a bebútorozásra. Ezeket úgy kaptam kölcsön.
  • Persze, egy ideig ez is megteszi – próbáltam leplezni indokolatlan finnyásságomat. – különben az a falépcső hová vezet – érdeklődtem.
  • Ja, az?
  • Mért, van másik lépcső is?
  • Nem, dehogy. Az a hálószobába vezet.
  • Tényleg? És ott mi van?
  • Az még teljesen üres.
  • Akkor hol tartod a ruháidat?
  • Hát, az előszobában, ott van egy beépített gardrób.
  • Ahá, és akkor itt alszol? – böktem a franciaágyra.
  • Tulajdonképpen, igen.

Ezzel majdnem megakadt a beszélgetésünk, mert eléggé szarul éreztem magam. A barátságtalan berendezés még csak hagyján, de észrevettem, hogy hideg is van. Körülbelül 15 fok lehetett a szobában, vagyis legfeljebb öt fokkal több, mint odakint az őszi zimankóban. Meg is akartam kérdezni, hogy miért van ilyen hideg, amikor Gyöngyi elkezdte mesélni, hogy milyen sokba került a ház, hogy saját erejéből építette, hogy nagyon meg kell nézni minden fillért, mire ad ki, és a fűtés rettenetesen drága, és tulajdonképpen egy fillérje se maradt. Stb., stb.

  • Akkor ezért nincs még korlát a hálószobába vezető lépcsőn? – érdeklődtem némi hozzáértéssel.
  • Tulajdonképpen igen, de a lépcsőt azért lehet használni, csak vigyázni kell. Különben nem szoktam felmenni, nincs értelme.
  • Ez igaz – állapítottam meg. Ekkor témát váltott:
  • Most már mindenem megvan. Ja igen, van egy kis Polskim is, most már csak egy férfi hiányzik az életemből.
  • Oh, hát férfi van elég – közöltem az aktuálisnak tűnő megállapításom.
  • Én azért másképp látom – vallotta be, majd folytatta – Hallom, te is egyedül élsz.
  • Igen, – csakhogy nem bírtam tovább az udvariaskodást és megtoldottam egy apró tapintatlansággal – de nálam melegebb van.

Ez nagy hiba volt, mert Gyöngyi azonnal rávágta, hogy az ágyban, a dunyha alatt nem lehet fázni, és ezzel nekiállt megágyazni, én meg csak ámultam, milyen gyorsan mozog a keze.

Jóságos úristen, én most meg leszek erőszakolva, futott át agyamon a gondolat. Egye-fene adtam meg magam, volt alattam már rosszabb nő is, valahogy csak túlélem ezt az estét. Na ekkor vettem észre, hogy a vetkőzésben Gyöngyi két testhosszal vezet. Gondoltam végignézem, hátha a látvány meghozza az otthon felejtett nemi étvágyat, de nem hozta meg. Mire felocsúdtam Gyöngyi már az ágyban volt, csak a feje látszott ki. Pont az a testrésze, amit feltétlenül le kellett volna takarni.

Aztán némi szemrehányó tekintet elviselése után én is bekerültem az ágyba, amit addigra a tulajdonosnő már be is melegített, de az se sokat segített. Na jó, vegyük viccesre a dolgot.

  • Hát akkor meg is lennénk.
  • Mivel? – tette fel a hülye kérdést.
  • Úgy értem elég gyorsan összefeküdtünk.
  • Annyit biztos tudtál rólam, hogy nem vagyok egy 16 éves szűz. – pimaszkodott egyet saját, nehezen összekapart házában.
  • Na jó, legyünk egy kicsit őszinték – kezdtem a nem kevés veszélyt rejtő monológomba. – Természetesen nem az életkorod a főtéma. Az is világos volt, hogy élettársra vágyunk mind a ketten. Azzal sincs baj, hogy megismerkedéssel kell kezdeni és a végső döntésig el kell telni néhány hónapnak. Tulajdonképpen még azt is megértem, hogy mindjárt az első alkalommal dugással kezdünk, elvégre el tudom képzelni, hogy hónapok óta nem volt férfi a házban. Meg aztán nem mindegy, hogy kivel kell dugnod a következő 30 év alatt. – és akkor levegőt vettem, amit arra használt ki, hogy közbevágott.
  • Ilyeneket akkor se szoktak az ember pofájába vágni, ha történetesen igaz.
  • Tudom – vallottam be, – de az alternatíva a lenne, hogy elkezdem mentegetni magam, miért nem áll fel a farkam, meg hogy dehogy vagyok én impotens csak ez a plusz 15 fok valahogy nagyon barátságtalan, a szoba berendezéséről már nem is beszélve. Pedig nem ez a lényeg.
  • Hát mi? – érdeklődött Gyöngyi, aki még kísérletet se tett, hogy valami nyomorúságos ki szex is összejöjjön a végén.
  • A baj szerintem az egész elképzelésben van. Összehoztál egy házat, megvetted hozzá az ajtókat, ablakokat, a fürdőszobába a kádat, stb., és most az egészhez akarsz venni egy férfit is. De ez nem működik. – na ekkor már ott csillogtak a könnyek Gyöngyi szemében, amit kurvára gyűlölök, mert mindig beenyhülök tőle. – Figyelj! – folytattam – Nekem most azt kellene mondanom, hogy én nem vagyok megvehető, mert egy élő ember vagyok, saját egyéniséggel, de nem ezt mondom, mert nem vagyok átlagos. Ez alatt azt értem, hogy könnyedén felül tudok kerekedni a triviális dolgokon. Az igazi baj, hogy célod elérése közben vénkisasszonyosítottad magad. – erre a kijelentésre tágra nyílt szemekkel közbeszólt.
  • Én, vénkisasszony?
  • Úgy értem, hogy mindenről megvan a pontos elképzelésed és annak elfogadását száz százalékosan elvárod. Márpedig a társkapcsolat ebben a korban a kompromisszumok sorozatából áll.
  • Mire gondolsz? – kérdezte őszinte meglepetéssel.
  • Mire gondolok? Hát néz, amióta megérkeztem még semmit se tehettem saját elhatározásból. Levettetted velem a cipőmet, meg fogattad velem a kilincset, beparancsoltál az ágyba és eltűreted velem ezt a szörnyű hideget. Nem akarok közönséges lenni, de meg akarod magad baszatni, és minden pénzben lefogadom, azt is pontosan tudod, mikor akarsz kirúgni. – és ezzel egy pillanatnyi csend ült a szobára, ami alatt kiugrottam az ágyból és gyorsan elkezdtem öltözni még mielőtt az alsógatya a seggemre fagyott volna. Megyek én magamtól is, de dugás előtt.

________________________________________________________
________________________________________________________
_________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

31 gondolat erről: „Választás helyett – Az én házam az én váram

  1. 😀 😀 😀
    (kész sírva röhögve olvastam ezt végig… hogy Te mekkor egy fazon vagy Tibor bá’…)

    Persze megvan a sztori komolysága, az is átjött. Sokat lehet ám a tapasztalataidból tanulni.

  2. Jöhet a többi történet is! Vasárnapi vidámsag templom helyett 😉 köszi!

  3. 15 keresztet vetettem miközben ezt olvastam.
    😆
    Tibor bátyám ! Nem semmi fazon vagy.😋

    Pedig-véleményem szerint- az ok nagyon egyszerű.
    Nem tetszett a nő.😍😘
    Különben hideg ide vagy oda, kevésbé berendezett ház, semmi ilyesmi nem számított volna.

  4. 😀 😀 😀

    Hát, habár a 15C fok nem a világvége, de bevallom, nekem se lett volna túl nagy kedvem… 😀 😀 😀 a többiről már nem is beszélve…

  5. 6 – Jövőnk:
    Dugtam már extrém körülmények között, de csak jól ismert partnerekkel. Idegen helyen, idegen nővel, ráadásul “parancs szóra”, ne, ez nem az én műfajom.

  6. Tibor bá`

    Mesélj egyszer az érzelmekről is, kérlek.

  7. 8 – Tia:
    Jövő vasárnapi sztoriból ki fog csillanni.

    Régen úgy volt, hogy hosszas (és érzelemdús) várakozás után jött a szex.
    Most úgy van, hogy instant szex után kialakulhatnak érzelmek.

    De valamit ne felejts. Ezt a társasjátékot egy férfi és egy nő játssza együtt. Bármivel vádolod az egyiket, a másik is részese. Van nő (new yorki történetek) akik érzelem nélkül fekszenek össze pasikkal, többnyire egy éjszakára, mert viszketett a müsmüsük. De még ennél is gyakoribb, aki anyagi érdekből teszi ugyanezt, érzelmek nélkül.

  8. Azért az nem kis teljesítmény volt, hogy a házat összehozta egyedül. Mi éltünk kevés bútorral, hiányos házban, nem ez volt számunkra a lényeg, hanem a saját otthon.
    Viszont, hogy rögtön a tárgyra tért? Hát…

    Más: kérlek írj egyszer arról, milyen volt a fogadtatás, amikor hazajöttél Ausztráliából.
    Nem gondoltak ausztrál kémnek? Nem követtek, stb?
    Ha volt már akkor kérlek linkeld a cikket.

  9. 10 – Üdv:
    Érkezésem után néhány nappal be kellett mennem az Andrási út 12.-be, ahol alaposan kihallgattak. Később semmit se tapasztaltam.

  10. 5. Tibor bá’

    Hát ez biztos, hiszen te ismered magadat.

    Én csak magamból indultam ki, engem hidegen hagynak a kényelmetlenségek ha tetszik a nő. Nyilván nem extrém dolgokra gondolok.
    Nyilván nem vagyok annyira racionális, mint te.

  11. Na akkor a háború kapcsán egy kérdés: Ugye jött be kb. 500 ezer menekült ukrajnából, többségében nők. Valakinek sikerült már megdugnia egyet a városában? 😀
    Elvileg sok városban,faluban vannak elszállásolva.
    Ha régen ilyen kefélések voltak amit Tiborbá leír akkor ma is kellene legyenek ilyen esetek.Főleg ha fasz nélkül maradnak az ukrán asszonyok hetekig 😀

  12. 13 Endre
    Ma ez volt az első hozzászólás ,amin teljes szívből röhögtem . 🙂
    Más blogot is olvasok…

  13. 13 andrew

    Csak óvatosan az Ukrajnából menekült nők-asszonyok megdugásával!
    Könnyen rács mögött találhatod magad, ha utána azt mondja, hogy ő nem is akarta, hogy megdugd.

    Az ukrajnai közegészségügyi-járványügyi helyzet köszönőviszonyban sincs a magyarországi állapotokkal. Nincs olyan kötelező védőoltási rendszer ott a gyerekeknek, mint nálunk. Ez időnként járványok formájában megmutatkozott meg a békeidőben is. Kanyaró, szamárköhögés, gyermekbénulás? Nem a kovid oltásokra gondolok, hanem a nálunk évtizedek óta alkalmazott és jól bevált oltási naptárra, ami elérte, hogy hazánkban évtizedek óta szinte nem is fordulnak elő ilyen betegek, az a kevés ami van, leginkább külföldről behurcolt eset.

    Ami pedig a felnőtt lakosságot illeti, valahol írták, hogy az ottani népesség tíz százaléka hepatitis illetve HIV pozitív?! Ezek ugye szexuális úton is terjedő, részben akár halálos kórságok.

    Nálunk hajdan a TBC volt a morbus hungaricus, amit mára a tüdőszűrő programmal, gyógykezeléssel viszonylag jól visszaszorítottak. Kelet felől kapjuk az utánpótlást, Mo. keleti megyéiben egy kisebb szünet után pár éve vissza is hozták a tüdőszűrést.
    De Ukrajnában gyakori a TBC, annak is a multirezisztens fajtája, amit szinte lehetetlen meggyógyítani, mert a kórokozójára nem hatnak az antituberkulotikumok. Nincs rá gyógyszer.
    Fentiek egyike sem volna kellemes… Emlékezetes, életre szóló (potenciálisan halálos) ajándék egy kis kefélésért cserébe. Megéri? Egy kis fertőző májgyulladás, AIDS vagy gyógyíthatatlan TBC.

    Jah ugyanez a véleményem az Ukajnából menekült nőkkel és férfiakkal kapcsolatban is. Nem tudhatod, néhány kellemes perchez mit kapsz ráadásnak.

  14. 15Delp
    Ebből is látszik hogy milyen cudar világ lett.Ha mindez 50 éve történik még lehet hogy a kommentekben olvastunk volna 1-2 erotikus történetet (mint Tiborbá történetei :D) mondjuk azoktól akik menedéket adtak egy pár ukrán nőnek.De látszik is
    hogy ilyen már nincs és milyen kifordult világ lett.
    Delp ezt nem tudtam hogy ennyi betegségük lehet az ukránoknak.Nem is keresem a társaságukat meg már nem is az a világ van hogy leszólistam őket hogy jössz e dugni 😀
    Ráadásul igen olvastam hogy aljas nép amúgy az ukrán még lehet hogy megzsarolnának hogy megerőszakltam.

  15. 16 andrew

    Én nem általánosítanék, hogy aljasak, vagy egyebek, valószínűleg másként szocializálódtak, mint mi. Huszonegynéhány éve elég sok ukrán hölgy dolgozott a “szórakoztatóiparban”, több ismerősömnek is volt hozzájuk szerencséje. Most szerintem a normálisak is jönnek, nem csak a szerencsevadászok. Mindenesetre nem lenne illendő valakinek a nehéz helyzetét kihasználni

  16. Én úgy értettem a történetet hogy mondjuk valakinél megszál a menekült és mindketten élvezetből kefélnek egyet-kettőt.Nem kihasználás alapon, nem pénz alapon hanem csak úgy mint a régi időkben.De ma már nem nagyon van ilyen világ látszik :D.
    Pedig Tiborbá idejében a történetekből azt láthatjuk hogy sok esetben a nők ajánlották fel magukat.
    Pedig a helyzet majdnem ugyanaz mint Tiborbá egyik posztjánál ahol az asszony hívta fel Tiborbát hogy menjen szerelni azt a világítós valamit.Itt meg Ukrán nők asszonyokról van szó akik 40 napja nem látták a férjük.
    Ebből az a következteés vonható le hogy a világ sokat változott.

  17. 19. andrew

    40 nap? Van aki 40 évig is megvan. Aki a túlélésért küzd, és főleg nőként (sőt: gyerekkel), annak nem a szex a gondolata… Manapság pedig nem kell háború, hogy a túlélésért kelljen küzdeni (legalább is Magyarországon).
    Nem tudom hogy ti milyen nőkkel találkoztok, de én a fentiekkel. Aztán lehet hogy csak azok jutnak el hozzám akik már ebbe a helyzetbe kerültek, vagy főleg nekem nyílnak meg. Az átlag nőnek (főleg gyerekkel) elsősorban nem szex kell, hanem biztonság.
    De ha én menekülnék és a férjem valahol a háborúban van, aztán szembejön egy pasi a dumával hogy: na ugye 40napja már nem.. Hát én felpofoznám.
    Erre szombaton válaszolok egy sztorival

  18. 20: De olyan is lehet, hogy abban látja meg az előrejutás esélyét az ukrán nő, hogy talál egy jólszituált balekot, aki aztán szívesen eltartja.

  19. 21. Ábel

    Az meg megint mi?
    Ezek a felsorolt helyzetek nekem nem követendőek.

  20. Az biztos, hogy a nők és a férfiak egészen másképpen működnek ebből a szempontból.
    Egy nő könnyedén zárójelbe tudja tenni a szexuális igényeit, más szempontok annyira képesek dominálni egy helyzetben.
    De ez logikus is, hiszen ő felelős a megszülető utódokért, azok biztonságáért.
    Tapasztalatlan ifjú koromban, mikor már megéltem a bennem tomboló tesztoszteron ellenállhatatlan kényszerét, ami ellen nagyon nehéz küzdeni, ami egy-egy kulcsingerre szinte egy pillanat alatt olyan erős libidót képes gerjeszteni az emberben, hogy szinte fizikai fájdalmat okoz, és naivan azt gondoltam, hogy ezzel a nők is így lehetnek, csak valami pokoli önuralmuk van, hogy ezt le tudják küzdeni.
    Tibor bának valami nagy szerencséje lehetett, hogy ennyi nővel összefutott, akik ilyen direkt módon keresték a szexet, mert ez nem jellemző.
    Egy férfi számára bőven elegendő egy testi kapcsolathoz, ha a nő nem csúnya, vagy taszító viselkedésű számára, és elfogadja a közeledést, különösebb meghitt viszony nélkül is.
    Én úgy látom, a nőknél viszont ez a meghittség és bizalom az első, utána jöhetnek az ösztönök, de azok sem rohammenetben, hanem kellő ráhangolódás nyomán. Aztán kellő felfűtöttség után tud az is igen magas fokú lenni.
    Baj is lenne, ha a nők is olyan ellenállhatatlan kényszerként élnék meg a szexuális vonzást, mint a férfiak, mert akkor itt éjjel nappal folyamatos orgia folyna… 🙂
    Szerintem a melegeknél azért is olyan intenzív és gátlástalan a szexualitás, mert ott nincs ez a beépített fék, mindkét fél azonos módon motivált…

  21. 21 Ábel, 22 Tia
    Bármelyik nációban (és mindkét nemből) akadnak olyanok, akik a szerencsés párválasztás révén jutnak előrébb. A kétségbeesettebbek, kiszolgáltatottabb helyzetben lévők talán könnyebben hoznak kompromisszumos döntéseket. Sokféle ember van.

  22. 23. hubab
    Jól látod.

    24. Delp
    Amit írsz, az a kihasználás.

  23. 25. Tia

    Bocs, hogy beleszólok. De Delp a 24-ben az igaz szerelmet definiálta.

  24. 26 Balázs
    Bocs, de ebben nem értek egyet veled. Egy létező jelenséget írtam le, ami Tia definíciója szerint a kihasználás – nem pártolnám és szerintem egyáltalán nem követendő példa, de létezik.

    Az igaz szerelem nekem olyasmit jelent, hogy a két ember a saját egyéni értékrendszere alapján egymást választja, szabad akaratából, kényszertől mentesen, és egymás mellett akkor is kitart, ha külső szemlélő nem érti, esetleg az éppen aktuális társadalmi elvárások szerint nem olyan egy “normális” kapcsolat.

  25. 26. Balázs

    Messze van az az igaz szerelemtől.
    Ahogy az ilyenek is messze vannak attól:
    Épp ránéztem a magyar celeb hírre is: Csuti új nője. Na, pont úgy néz ki mint Hajdú Péter nője. Nem látom a különbséget. Guminőre maszkírozott arcú nők. Mire jók az ilyen párzások? Szelfi miatt?
    Bár, legalább nem Orbánt lestem addig se. Annál azért jobb.

  26. Realista és elgondolkodtató sztori a 70es évek hazai világát tükrözve, tetszett.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.