(4075) Hosszú háború

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

Senki sem nyerne meg egy hosszú háborút Ukrajnában

A Nyugatnak el kell kerülnie az első világháború hibáit

Írta: Vladislav Zubo
89. útban a 90. felé

2022 novemberében Mark Milley tábornok, az Egyesült Államok vezérkari főnökeinek egyesített szervezetének elnöke megrázta a nyugati fővárosokat, amikor kijelentette, hogy az ukrajnai háború pusztán katonai eszközökkel megnyerhetetlen. Milley felvetette, hogy Ukrajna most erős pozícióban van, és ezen a télen lehet az a pillanat, amikor Oroszországgal meg kell fontolni a béketárgyalásokat. Felidézte az első világháborút is, amikor az ellenfelek megtagadták a tárgyalásokat, ami további milliók halálához vezetett. Ez, arra utal, hogy a pillanat „megragadásának” kudarca sokkal több emberi szenvedéshez vezethet. Kijelentései nemcsak Kijev helyzetét kérdőjelezték meg, hanem számos nyugati támogatóját is, köztük Lengyelországot, a balti országokat, Észak-Amerikát és az Egyesült Királyságot, amelyek támogatták Ukrajna teljes katonai győzelemre való törekvését. Ahogy Kaja Kallas észt miniszterelnök a külügyben érvel: „A békéhez vezető egyetlen út az, ha kiszorítjuk Oroszországot Ukrajnából”. Oroszország veresége, Ukrajna NATO-tagsága, az orosz politikai és katonai vezetés bíróság elé állítása, kártérítés, elengedhetetlenek a békéhez. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök novemberben nyilvánosságra hozott tízpontos béketerve is ugyanezt a megközelítést követi.

Ha Milley megjegyzései ellentmondásosak, akkor a teljes győzelem elérésével kapcsolatos nagyobb problémára mutattak rá. A teljes győzelemhez nagyon hosszú háborúra lehet szükség, és ez azt is jelentené, hogy annak végső időtartama a Nyugaton kívül álló politikai tényezőktől függ. Azoknak, akik teljes győzelmet követelnek, egyszerűen tovább kell szállítania Ukrajnának a harc folytatásához szükséges fegyvereket és erőforrásokat, és meg kell várnia, hogy Oroszország veszítsen, és ideális esetben Putyin távozzon.

Ám, az őrlődő koptatóháború máris óriási károkat okozott Ukrajnának és Nyugatnak, és persze Oroszországnak is. Több mint hatmillió ukrán kényszerült menekülésre, az ukrán gazdaság szabadesésben van, és az ország energetikai infrastruktúrájának kiterjedt megsemmisítése ezen a télen humanitárius katasztrófával fenyeget. Kijev még most is pénzügyi lélegeztető gépen van, és működését csak az Egyesült Államoktól és Európától érkező több milliárd dolláros segélyen tartja fenn. Az energiaköltségek Európában drámaian megemelkedtek a szokásos olaj- és gázáramlás megszakadása miatt. Eközben a jelentős visszaesések ellenére az orosz erők átcsoportosultak, és nem omlottak össze. Ukrajna számára a legmegfelelőbb eredmény az lenne, ha az orosz erők visszavonulnának a 2022. februári invázió előtt létező irányítási vonalakba. De, még ha az oroszokat vissza is sodorják a status quo ante állapotába, sok ukrán attól tart, hogy Moszkva egyszerűen visszahúzódik és újra csoportosul, várva a következő inváziós lehetőséget. Egyáltalán nem világos, hogy a katonai elrettentés elegendő lenne a létrejött béke biztosításához.

Hiányzik tehát egy koherens politikai terv, amely véget vet a szenvedésnek, és megnyugtatja az ukránokat, hogy Oroszország nem kezd új háborút a lehető leghamarabb, még akkor sem, ha Putyin hatalmon marad. Ehhez az oroszoknak el kell fogadniuk a vereséget, de az ukránoknak el kell fogadniuk, hogy a teljes győzelem elérhetetlen. De ha ezeket a célokat el akarjuk érni, a nyugati lakosságnak el kell fogadnia Oroszország pária státuszának megszűnését és „Európába való visszatérését”, miközben hiteles biztonsági garanciákat kell nyújtania Kijevnek. Más szóval, a Nyugatnak olyan átfogó politikai jövőképet kell megfogalmaznia, amely megtagadja Ukrajna és legkiválóbb támogatói azon vágyát, hogy Oroszországot szétzúzzák és semlegesítsék. Ha, az Egyesült Államok és partnerei nem dolgoznak ki ilyen tervet, megnőnek a Milley-féle forgatókönyvek esélyei: elhasználódási háború, eszkaláció és katasztrófa veszélye, valamint a háború feldúló következményei.

OROSZ RUGALMASSÁG

Bár hiányzik nála az a széles körű és jelentős támogatás, amelyet Ukrajna partnereitől és szövetségeseitől kapott, Oroszország erősebb, mint azt sokan előre jelezték volna. Hadserege, gazdasága és vezetője stabilnak tűnik. Bár az orosz hadsereget elkeserítették az ismétlődő vereségek, túlélte azokat. A közelgő tél döntő próbája lesz az orosz hadsereg kitartásnak, de katonai szakértők nem jósolják összeomlását. Még sok vereségre és visszavonulásra lenne szükség ahhoz, hogy ez az értékelés megváltozzon.

Ugyanez igaz az orosz gazdaságra is. Sokan magabiztosan jósolták, hogy az orosz kereskedelmet és ipart összeroppantja a nyugati kormányok által bevezetett szankciók súlya. Egy ilyen szélsőséges gazdasági nyomás a felvetések szerint elegendő lehet ahhoz, hogy Moszkva kivonuljon Ukrajnából. De a gazdasági nyomás ritkán elég ahhoz, hogy véget vessen egy háborúnak. Oroszország gazdasága 2022-ben zsugorodott, de mindössze három százalékkal, lényegesen kisebb mértékben, mint egyesek előre jelezték, és pénzügyi rendszere fenntarthatónak és makrogazdaságilag stabilnak bizonyult. Oroszország számos nyugati ellátási lánctól el van vágva, de rendkívül nagy folyó fizetési mérleg többlettel rendelkezik, ami lehetővé teszi az ország vállalatai és kormánya számára, hogy máshol találják meg azt, amire szükségük van. A hidegháború idején a szankciók nem kényszerítették Moszkvát arra, hogy kivonuljon Kelet-Európából, ma pedig aligha kényszerítik Oroszországot Ukrajnából való kivonulásra. A G7-ek által december elején meghatározott orosz olajárplafon sújthatja Oroszország importbevételeit, de még a nyugati optimisták is bizonytalanok, mennyire lesz hatékony. Ha a nyugati nyomás ellenére Oroszország hadigépezete továbbra is finanszírozott és felszerelt marad, az eredmény véres patthelyzet lesz.

A háború fő tervezőjeként Putyin tisztában van a vereség lehetséges következményeivel is. Ukrajna és Oroszország történelmének félreértelmezése arra késztette, hogy feltételezze, hogy inváziója gyors sikert fog elérni. De bár Putyin félreértheti az ukrán nemzet eredetét, az orosz és a szovjet állam ikerösszeomlásának fontos tanulságait ismeri. Az Orosz Birodalom 1917-ben bukott meg, amikor uralkodója, II. Miklós cár lemondott a trónról. A szovjet állam összeomlott, miután Mihail Gorbacsov elnököt katonai és biztonsági vezetői elárulták, és elvesztette az irányítást a főváros felett. Putyin gondoskodott arról, hogy továbbra is szilárdan irányítsa a hadsereget, a biztonsági szolgálatokat és az orosz lakosságot. A főváros nyugodt és jóllakott, a Kreml pedig gondoskodott arról, hogy a közelben ne állomásozzon boldogtalan sorkatonák serege, mint 1917 márciusában. Azok, akik esetleg forradalmat indíthatnának külföldre menekültek, míg Dagesztánban vagy távoli területeken kezelni lehetne.

Jelenleg az oroszok többsége továbbra is támogatja az orosz kormányt, és nem hajlandó elfogadni a vereséget. Sokan a Krím-félszigetet és fellegvárát, Szevasztopolt tartják harcra érdemesnek. És sokak számára Putyin továbbra is az orosz szuverenitás és stabilitás záloga. Az elit, sőt sok egyszerű orosz számára az ukránok és támogatóik álma az orosz hadsereg veresége és Putyin bukása, politikai rémálom, amely gazdasági káoszt és törvénytelenséget jelentene.

Tekintettel az Oroszországon belüli bonyolult dinamikára, nem valószínű, hogy a katonai vereségek elegendőek lehetnek ahhoz, hogy a Kreml lépéseket tegyen a békéért. De a Nyugat jelenlegi megközelítése, miszerint egyszerűen hagyja a háborút folytatódni, bár erkölcsileg kielégítő és politikailag népszerű, kockázatos. Az ukránokat a konfliktusok folytonos borzalmának teszi ki. A halálos áldozatok száma és a harcok pénzügyi költségei tovább emelkednek. Táplálja Putyin narratíváját, miszerint Oroszország egzisztenciális harcban áll a Nyugattal, és ösztönzi az orosz nacionalisták azon hitét, hogy Oroszországnak vagy győz, vagy elpusztul. Az orosz háborús bűnök nyugati feljelentése nem lesz elég ahhoz, hogy megváltozzon az oroszok véleménye. Bár egyre több orosz nem bízik már saját kormányában és médiájában, nem bízik nyugati társaikban sem.

Ma az orosz elit, aki nem bízik a Nyugat és Putyin szándékaiban, rosszabbnak tarthatja a béke kilátását, mint a háború folytatását. A hétköznapi oroszok talán egyetértenek: elfogadták kormányuk magyarázatát, miszerint a nyugati szankciókat az orosz nép szétzúzására vezették be. A nyugati kommentátorok olajat öntenek erre a nézetre azzal, hogy az oroszokat meg kell büntetni azért, amit országuk Ukrajnában elkövetett. Azok az oroszok, akik hozzáférnek a nyugati médiához az interneten, nem fogadják el, hogy Oroszország „terrorista állam” vagy „imperialista nemzet”. Az orosz elit és sok egyszerű orosz úgy gondolja, hogy az ő érdeke a zászló mögé állni.

Természetesen a politikai változás egy autokratikus rendszerben gyors és teljes lehet. Oroszország elöregedő diktátorának ereje a félelem, az apátia, a cinizmus és a bizalmatlanság elvetésén és fenntartásán nyugszik az ország elitjei között. Újabb orosz vereségekkel és további mozgósítással oroszok milliói kezdhetik Putyint hibáztatni, ahogy elődeik Miklós cárt és Gorbacsovot. A katonák közötti morális válsággal, apátiával és kimerültséggel kombinálva a közvélemény ilyen változása politikai válságot generálhat. Ez lenne az a pillanat, amikor az orosz politikai eliteknek el kellene dönteniük, hogy kompromisszumot kötnek-e a Nyugattal, vagy a végsőkig harcolnak.

TÉRKÉP ÉS JUTALOMFALAT

1918 novemberében Woodrow Wilson amerikai elnök tizennégy pontja meggyőzte a német vezetést arról, hogy tisztességesen fognak bánni velük, és ezzel rávette őket, hogy fogadják el a fegyverszünetet. Ez az ígéret véget vetett az első világháborúnak. A német hadsereg gyengesége és vezetőinek  felismerése, hogy Németország elvesztette a háborút, növelte Wilson javaslatainak vonzerejét. Ahelyett, hogy hagyták volna megsemmisíteni erőik maradványait és országukat megszállni, elfogadták Wilson feltételeit, amelyek megígérték, hogy nem fogják megbüntetni Németországot. Ezt a megközelítést kell követnie ma a Nyugatnak. A Nyugatnak fel kell készülnie arra, hogy egy térképet kínáljon az oroszoknak, amely felvázolja, hogyan szűnhet meg elszigeteltségük, szabadulhatnak meg a szankcióktól, és hogyan szüntethetik meg pária státuszukat.

Ennek a térképnek a háború folytatásának kockázatának magyarázatával kell kezdődnie. Világossá kell tenni, hogy Oroszország nem nyerhet. Ukrajna nyugat által szállított katonai felszerelése felülmúlja az orosz védelmet. Ha Moszkva folytatja a harcot, ezért egyre több vereséget és áldozatot fog elszenvedni, és egyre nagyobb esély lesz az erőszakos összeomlásra. Oroszország jövője – a tervnek finoman meg kell magyaráznia – a gazdasági összeomlás lesz, és azt kockáztatják, hogy Kínától függővé válik. Azzal, hogy elfogadja, hogy véget kell vetnie a háborúnak, az orosz kormány megkíméli magát egy felbomlás nagyobb megaláztatásától.

Ezután a térképnek fel kell vázolnia, hogy Oroszországnak milyen előnyökkel jár, ha a deeszkaláció útját választja. A konkrét tartalmat megbeszélés útján kell meghatározni, de néhány elem nyilvánvaló. Először is egy ígéret, hogy Oroszország szuverenitását és integritását tiszteletben tartják az Ukrajnával kötött békerendezést követően. Bármennyire is valószínűtlennek hangzik ma, a NATO-tól eltérő keretrendszert kellene összehívni, hogy biztosítsák Oroszország helyét az európai biztonsági architektúrában. Szükséges felülvizsgálni Gorbacsov elképzelését a „közös európai otthonról”, amelyet inkább a közeledés jellemez, mint az elrettentés, és amelyet ma mind a Nyugat, mind pedig Oroszország is elutasít. Másodszor, a térképnek meg kell erősítenie, hogy a nyugati kormányok elismerik és tiszteletben tartják Oroszország létezését, feltéve, hogy Moszkva szigorúan betartja az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jogot, valamint tiszteletben tartja Oroszország nemzetközi szerződéseit, megállapodásait és kötelezettségvállalásait. Harmadszor, a Nyugatnak ütemtervet kell kidolgoznia Oroszország befagyasztott pénzügyi eszközeinek visszaszolgáltatására, miután a demilitarizálásra és a kivonulásra vonatkozó követelések teljesülnek. Végül a térképnek ki kell jelentenie, hogy a háború befejeztével minden nemzetközi gazdasági akadály elhárul.

A Nyugat mindeddig csak fenyegetéssel kényszerítette Oroszországot a háború leállítására. A térképnek tartalmaznia kell néhány jutalomfalatot is. A békés rendezéshez vezető utat a szankciók fokozatos feloldásához kell kötni. De talán a legnagyobb jutalomfalat a nemzetközi legitimitás. A Nyugatnak nemzetközi elismerést kell adnia néhány olyan embernek és csoportnak, amelyek a mai rezsim részét képezik. Az orosz fél a jövőbeni béketárgyalásokon nem demokratákból, háborúellenes aktivistákból és száműzetésben élő vezetőkből fog állni. A katonaság és az orosz bürokrácia tagjai elkerülhetetlenül tárgyalóasztalhoz ülnek. Ha legalább néhány orosz vezetőnek, akik a békét választják, választási lehetőséget biztosítanának a hágai törvényszék és az új, békés Oroszország létrehozásában való részvétel lehetősége között, erőteljes ösztönzés lenne a békéhez és a háború befejezéséhez vezető úton. .

ELADÓ BÉKE

A háború utáni Oroszország vízióját össze kell hangolni a háború utáni Ukrajna nyugati víziójával, anélkül, hogy fellazítanánk az agresszor és az áldozat közötti határt. Bár a nyugati lakosságot meg kell győzni, sokkal nehezebb lesz rávenni Ukrajnát, hogy megegyezzen Oroszország térképéről és a jutalomfalatokról. Zelenszkij terve az ukrajnai igazságszolgáltatásra és megtorlásra összpontosít. Az egész arról szól, hogy rákényszerítsük Oroszországot a „megfelelésre”. Vagyis Oroszországot nem akasztják le a horogról, és elleneznek mindenféle biztonsági garanciát Moszkvának. Azt fogják követelni, hogy a békefeltételek kihirdetését csak Oroszország elfogadása után, és talán Putyin távozása után hirdessék ki. Az Egyesült Államok kormányának és más nyugati hatalmaknak el kell magyarázniuk, hogy egy ilyen abszolút megközelítés meghosszabbítja a harcokat és Ukrajna saját szenvedését. A tárgyalások térképének nyilvánosságra hozatala most szükséges, miközben Putyin folytatja barbár háborúját és ukránok milliói szenvednek, nem jelenti Oroszország megbékítését vagy Moszkva agressziójának elnézését. Éppen ellenkezőleg, megfontolt, stratégiai és realista politikai lépés lenne a Nyugat és Ukrajna részéről, ha megszólítaná a nagy és egyre növekvő számú oroszt, akik a békét preferálnák, és irtóznak a háború és a vereség közötti választástól.

A Krím-félszíget egy probléma. Az ukránok elhatározták, hogy visszafoglalják a félszigetet, amelyet indokoltan tekintenek ellopott ukrán területnek és az orosz agresszió egyik példájának. A Nyugatnak azonban komoly oka van attól tartani, hogy Putyin mindent megtesz, hogy megakadályozza a Krím elesését. A félsziget a Moszkva és Kijev közötti tárgyalások legnagyobb akadálya. Az a kifejezett nyugati követelés, hogy a béketárgyalások előfeltételeként visszaadják a Krím-félszigetet, még több oroszt vonz majd a háború oldalára. Néha bölcs stratégia egy megoldhatatlan témát hagyni a jövőbeli tárgyalásokra.

Minél tovább tart ez a háború, annál rosszabbak lesznek a következményei. Az első világháború nagy birodalmakat és dinasztiákat döntött meg Európában, elvetette a második világháború magvait, és közvetlenül Mussolini és Hitler felemelkedéséhez vezetett. A Németország és Franciaország közötti történelmi viszályok Elzász-Lotaringia, illetve Szerbia és Horvátország között Bosznia miatt mindkét fél számára halálos következményekkel jártak. E konfliktusok sebei nemzedékeken át tartottak, amíg begyógyultak.

Az ukrajnai háború hosszú távú hatásait nem lehet teljes bizonyossággal megjósolni. A hosszú és rendkívül pusztító háborúk destabilizáló hatásainak tudatában azonban egy átfogóbb stratégia szükségességére kell gondolni, amely képes Ukrajnának biztonságát, Oroszországnak pedig jövőt kínálni. Ahelyett, hogy megvárná, hogy reagáljon Moszkva és Kijev legújabb lépéseire, vagy Putyin küszöbön álló bukását remélje, a Nyugatnak végre magához kell ragadnia a kezdeményezést.

__________________________________________________________________

Vladislav Zubok a London School of Economics nemzetközi történelem professzora. Ő az Összeomlás: A Szovjetunió bukása című könyv szerzője.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

 

100 gondolat erről: „(4075) Hosszú háború

  1. Hejj de szép lesz az új ukrán forgatókönyv:

    https://ukrainetoday.org/2023/01/06/nato-involvement-in-ukraine-must-not-be-off-the-table-in-2023/

    Az usa, Hollandiában rakodja ki a arzenálját amit vasúton, vízen és közúton hordanak Kelet-Európába?

    Németország, Franciaország is csatlakozik a a fegyverkaravánhoz, hogy Bahmut-Artemovszk-Seversk gipsz-és sóbánya alagútjait új erőkkel töltsék fel? Vajon a védők megadják magukat?

    Amerikai ejtőernyősök ugranak Lettországba és Litvániába, amikor az ukrán hadra foghatók teljesen megfogyatkoznak? Ez a két ország és az észtek majd mozgósításba kezdenek?

    Lengyelországba apránként megjönnek a kóreai – és kb. 250 Abrams harckocsi. Toborzóirodáikba állítólag több tízezer lengyel hazafit várnak.

    Még sok kérdésem lenne az offenzíváról.

    A NATO országok demilitarizálása felgyorsul, mert a háború az EU gazdasági-társadalmi kimerülésig vagy a fegyvergyártási képesség végéig fog ezek szerint tartani.

    Pakisztánból miért nem tudnak egyébként 152-155 – ös lőszert importálni teherhajóval az eu-ba, ha finom acéllemezt meg igen?

  2. Lehet-e vesztes az a háborúzó fél akinek területi és politikai integritása nem sérül?
    Egy háborúban ki a vesztes?

  3. Amíg ez a gondolkodás uralkodik Nyugaton, addig csak a szakadék felé megyünk.
    Biztos, hogy ők tudják diktálni majd a feltételeket? Az első világháborúban az Antant utasította el a német tárgyalási ajánlatot. Egy éve a Nyugat söpörte le az asztalról az oroszt. Azóta a helyzet rosszabb lett, az aláírt papír csak arra elég, a hitele nulla, biztonságot nem ad.
    „1918 novemberében Woodrow Wilson amerikai elnök tizennégy pontja meggyőzte a német vezetést arról, hogy tisztességesen fognak bánni velük, és ezzel rávette őket, hogy fogadják el a fegyverszünetet. Ez az ígéret véget vetett az első világháborúnak.”
    Igen, lett belőle Versailles, Trianon és Sèvres.
    „A Nyugat mindeddig csak fenyegetéssel kényszerítette Oroszországot a háború leállítására. A térképnek tartalmaznia kell néhány jutalomfalatot is. A békés rendezéshez vezető utat a szankciók fokozatos feloldásához kell kötni. De talán a legnagyobb jutalomfalat a nemzetközi legitimitás.”
    Még mindig azt hiszik, hogy a Nyugat egyenlő a világgal?
    A németek azért vesztették el a két világháborút, mert az elhúzódó háborút nem bírták erőforrással. Most ki rendelkezik többel? A Nyugat, vagy a világ többi része?
    Nem jók a kilátások, mert az adok-kapokban egyre több, korábban „vörös vonal”-nak tekintett határt lépnek át és közelednek a végzeteshez, sőt, már győzködik magukat, hogy az számukra nem is az, majd móresre tanítják a rendetlenkedőt. Viszont ebben csak egyszer lehet tévedni. Eljöhet még az az idő, amikor ezt tudomásul veszik? Most nagyon nem úgy néz ki.

  4. Amíg ez a gondolkodás uralkodik Nyugaton, addig csak a szakadék felé megyünk.
    Biztos, hogy ők tudják diktálni majd a feltételeket? Az első világháborúban az Antant utasította el a német tárgyalási ajánlatot. Egy éve a Nyugat söpörte le az asztalról az oroszt. Azóta a helyzet rosszabb lett, az aláírt papír csak arra elég, a hitele nulla, biztonságot nem ad.
    „1918 novemberében Woodrow Wilson amerikai elnök tizennégy pontja meggyőzte a német vezetést arról, hogy tisztességesen fognak bánni velük, és ezzel rávette őket, hogy fogadják el a fegyverszünetet. Ez az ígéret véget vetett az első világháborúnak.”
    Igen, lett belőle Versailles, Trianon és Sèvres.
    „A Nyugat mindeddig csak fenyegetéssel kényszerítette Oroszországot a háború leállítására. A térképnek tartalmaznia kell néhány jutalomfalatot is. A békés rendezéshez vezető utat a szankciók fokozatos feloldásához kell kötni. De talán a legnagyobb jutalomfalat a nemzetközi legitimitás.”
    Még mindig azt hiszik, hogy a Nyugat egyenlő a világgal?
    A németek azért vesztették el a két világháborút, mert az elhúzódó háborút nem bírták erőforrással. Most ki rendelkezik többel? A Nyugat, vagy a világ többi része?
    Nem jók a kilátások, mert az adok-kapokban egyre több, korábban „vörös vonal”-nak tekintett határt lépnek át és közelednek a végzeteshez, sőt, már győzködik magukat, hogy az számukra nem is az, majd móresre tanítják a rendetlenkedőt. Viszont ebben csak egyszer lehet tévedni. Eljöhet még az az idő, amikor ezt tudomásul veszik? Most nagyon nem úgy néz ki.

  5. 4.
    A jelenleg ismert álláspont.

    Az ENSZ Közgyűlése október 12-én, szerdán elsöprő többséggel elítélte Ukrajna egyes részeinek Oroszország általi annektálását, amely „egyértelmű üzenetet” küldött Moszkvának.

    A Közgyűlés 143 igen szavazattal és (5 nem szavazattal) fogadta el a határozatot. ötök:
    Nicaragua, Oroszország, Fehéroroszország, Észak-Korea, Szíria.
    Mindössze 35 nemzet tartózkodott, köztük Kína, India, Dél-Afrika és Pakisztán.
    Ez a jelenlegi állás.

  6. 7 – Z.P.
    És akkor mi van? Az ENSz egy homokozó. Azért tartják fenn, hogy néhány ezer mihaszna diplomata jól éljen.

  7. Tibor’ bá

    Mutass valamit amit nem lehet ezzel felcimkézni!

  8. 7. Z Próféta
    Hányan csatlakoztak a szankciókhoz?

  9. 11: Z Próféta
    Ahol nem piros ott SEMMI szankciózás nincs!!!
    *https://ocdn.eu/pulscms-transforms/1/WpSktkqTURBXy82ZDBkMmM3MDJhZWRlNDExMzgwNDYzMzEzMmFkODRjMC5qcGVnkZMCzQUUAA

  10. Ödön

    És ezek közül hányan vettek az oroszoktól gázt/olajat, és hányan üzemeltettek áruházláncokat autógyárakat vagy szállítottak be magas műszaki megoldásokat?

    Színezheted a térképeket, de csak magadat csapod be.
    Az idő megoldja.
    Az orosz gazdaság még az olasznál is kisebb.
    a G20 mond neked valamit? (Tibor’bá majd lehomokozózza)

    Parttalan próbálkozni kárhoztatni a szanciókat. Mi olcsó urali olajat veszünk cserébe a legmagasabb üzemanyaggal tankolunk, ami árrést rögtön elvon az Orbán rezsim a MOL tól

  11. 14. Z próféta

    Ábrándok. A valóság;
    A 2022-es évben Oroszország visszatért a TOP 10 világ legnagyobb gazdaságai közé a Nemzetközi Valutaalap tanulmánya szerint. Míg 2021-ben11. helyen volt a GDP szerint, addig 2022-ben a 9. helyen volt megelőzve Olaszországot, Brazíliát, Dél-Kóreát. A 2022-es GDP 2 133 milliárd USD volt.

    De megrázták a szankciók…

  12. „A Világgazdasági Fórum nem egyszerűen Klaus Schwab agyszüleménye volt, hanem valójában egy CIA által finanszírozott harvardi programból született, amelyet Henry Kissinger vezetett, és John Kenneth Galbraith, valamint az „igazi” Dr. Strangelove, Herman Kahn valósított meg.
    Ez az elképesztő történet a valódi férfiakról szól, akik beszervezték Klaus Schwabot, akik segítettek neki létrehozni a Világgazdasági Fórumot, és akik megtanították neki, hogy ne aggódjon, hanem szeresse a bombát.”

    Kicsit hosszú, de rendkívül informatív és érdekes cikk a Világgazdasági Fórum hátteréről, történetéről.

    Jó olvasást kívánok!

    https://unlimitedhangout.com/2022/03/investigative-reports/dr-klaus-schwab-or-how-the-cfr-taught-me-to-stop-worrying-and-love-the-bomb/

  13. Fényhozó:

    Én ezt a 2022 évi listát ismerem.

    United States: $20.89 trillion
    China: $14.72 trillion
    Japan: $5.06 trillion
    Germany: $3.85 trillion
    United Kingdom: $2.67 trillion
    India: $2.66 trillion
    France: $2.63 trillion
    Italy: $1.89 trillion
    Canada: $1.64 trillion
    South Korea: $1.63 trillion
    11. Russia: $1.48 trillion
    Brazil: $1.44 trillion
    Australia: $1.32 trillion
    Spain: $1.28 trillion
    Indonesia: $1.05 trillion

    Németország, UK, Fr.o., Olaszo, előtte. Az USA messzire.

    Most vezettek be extra elvonásokat az oroszok több ágazatában.
    Gazdaságilag nem fényes az idei költségvetési kilátása sem. A szankciók működnek.

    https://globalpeoservices.com/top-15-countries-by-gdp-in-2022/

    itt meg már Brazília mögött 12ik:

    https://ceoworld.biz/2022/03/31/economy-rankings-largest-countries-by-gdp-2022/

    itt 12-ik, brazilok mögött:

    ceoworld.biz/2022/03/31/economy-rankings-largest-countries-by-gdp-2022/

  14. 16 – Z.P.
    A GDP nem túl megbízható adat összehasonlításoz, mert nem csak az ipari termelés van benne, de például a műkörmösök, tetoválók, büfések, stb. forgalma is. Márpedig műkörömből sose lesz tank.

  15. 17.
    arra azért alkalmas, hogy képet kapjunk arról, hogy az ukrajnát ténylegesen támogatók nem roppanak bele az adományokba.
    Másrészt megdőlt a kamu hogy az oroszoknak kedveznek a szankciók.
    Sajnos annyiban gáz az egész, hogy mindkét oldal ártatlan fiatalok százezreit veszíti el.
    Igazából nem látom esélyét hogy megálljon idén az öldöklés.

  16. Tök jó a többpólusú világrend egy az istenje.

  17. A 15 legnagyobb fegyvergyártó.
    Ukrajna „hátországa” domináns, mint a GDP szerint is.

    millió USD ben, az országnév után

    Countries Arms exports, 2020 Global rank Available data
    USA 9372 1 1960 – 2020
    Russia 3203 2 1992 – 2020
    France 1995 3 1960 – 2020
    Germany 1232 4 1960 – 2020
    Spain 1201 5 1960 – 2020
    South Korea 827 6 1972 – 2020
    Italy 806 7 1960 – 2020
    China 760 8 1960 – 2020
    Netherlands 488 9 1960 – 2020
    UK 429 10 1960 – 2020
    Australia 396 11 1961 – 2020
    Israel 345 12 1964 – 2020
    Sweden 286 13 1960 – 2020
    Canada 200 14 1960 – 2020
    UA Emirates 191 15 197

    https://www.theglobaleconomy.com/rankings/arms_exports/

  18. 20 – Z.P.
    Nincs értelme a számokkal játszani. Ha az Orosz Federáció nem nyer, akkor jön a termonukleáris háború. Ezt már hosszú évek óta lehet tudni. Aki ezt nem fogja fel ésszel, az éppen úgy meg fog dögleni, mint aki tisztában van vele.

  19. Tibor’bá
    Én nem hiszek az Isteni elrendeltetésben.
    Semmi ok az atom armageddonra.
    De az idő eldönti.
    Lesz még Putyinmentes Oroszország.

  20. z. Próféta

    Nos, a legtöbb elemzés szeretné ugyan temetni az orosz gazdaságot, de a számok mást mutatnak.

    „2022 végére Oroszország bruttó hazai terméke (GDP) a legjobb esetben is várhatóan legalább 3,4%-kal vissza fog esni, míg a legrosszabb esetben akár 4,5%-kal.”

    Az elmúlt év elején voltak ábrándozások, hogy összeomlik az orosz gazdaság, még 10 % felületi zsugorodás: de egy teljes gazdásági háború közepette, amelyet a nyugat vív Oroszország ellen, a 3.4 % az semmi. Föleg, hogy az elörejelzések szerint jövőre csökkenni fog a kevéske visszaesés üteme is;

    „Oroszország GDP-je – az előrejelzések szerint – a legjobb esetben is év/év alapon 2,3%-kal vissza fog esni, míg a legrosszabb esetben 5,6%-kal.”

    https://www.consilium.europa.eu/hu/infographics/impact-sanctions-russian-economy/

    Aki azt gondolja, hogy ennyi visszaesés majd hanyatt dobja az orosz gazdaságot, az nyilván teret ad a vágyainak, csak éppen távol áll a realitásoktól.

    Eközben az EU országai még az optimista és kozmetikázott elörejelzések szerint is recesszíoba hajlik.

    Pl:
    https://www.vg.hu/nemzetkozi-gazdasag/2022/10/gyakorlatilag-megallt-a-francia-gazdasag-novekedese

    Tény, hogy a gazdasági hanyatlás miatt sztrájkolnak angliában, tüntetnek Európa számos országaiban. Az oroszoknál valahogy nem érezni a kisemberek szintjén azt a nagy válságot, melyröl Oroszország ellenségei álmodoznak-

    https://youtu.be/DvBttWCSu0Q

    A harctéren pedig az ukránok jelenleg kamaszokat és öregembereket próbálnak besorolni. Nem nagyon van már élőerő, tizenötmillió már elmenekült, csak a napokban csak hozzánk jó 15 ezren érkeznek. Valahogy nem hisznek a győzelemben. Ember nélkül meg …nem nagyon megy. Sem a szankciók, sem a nyugati fegyverek nem roppantottak meg az oroszokat Akik ma sokkal erösebbek és szervezettebb el, mint a háború kezdetekor. S csak most kezdenek el toborozni, most, amikor az ukránok már elfogyni látszanak.

  21. 23 – Z.P.
    Minek van néhány ezer hidrogén robbanófej, ha nem végső vereség elkerülésére? Minek találták fel a cirkon rakétákat a tízszeres hangsebességgel, ha nem azért, hogy ne tudják kivédeni? Ez nem isteni elrendelés, ez emberi gondolkodás.

  22. 25.
    Ez igaz, Tibor’bá.
    Ugyanakkor senki nem veszélyezteti Oroszország integritását, és maga Lavrov nem rég utasította vissza azt a feltételezést, hogy bevetnének atomfegyvert.
    Az elrettentésre kiválóak.
    A kiterjesztett öngyilkosság elkerülésére vannak beépített protokollok.

  23. 26 – Z.P.
    Ha 1945 tavaszán Hitlernek lett volna választási lehetősége az öngyilkosság és az atombomba bevetése között. Szerinted melyiket választotta volna? Érdekelte volna, hogy mi lesz az emberiséggel? –Nyugat nyíltan spekulál Putyin életben maradásával kapcsolatban. Nagyon jól tudja, hogy sokaknak útban áll. Végső sorban nem fog habozni a piros gomb megnyomásánál.

  24. 27.
    Putyin vidáman éldegélhet a világ legnagyobb méretű birodalmában. Akkor is ha kiszorulnak Ukrajnából.
    Senki nem ront rá Moszkvára.
    Nem hasonlít a helyzete Hitlerre.
    Az USA viszont nem volt beszorítva…

  25. 28 – Z.P.
    Te nem tudsz arról, hogy az egész háborút az USA azért találta ki, hogy Oroszországot megsemmisítse?

  26. 28
    Te tényleg nem értesz semmit.

    Én se sok mindent,és annak is a felét,de hát ..
    Na mentem..nem huhogok bele.

  27. 29.
    Nem.
    És hogy tervezik megsemmisíteni?
    Letiltják a Netflixet?

  28. Fiúk!
    Nem veszitek észre, hogy egy galambbal sakkoztok?
    (Egy reinkarnálódott galambbal. Na ki jön rá, hogy milyen néven nyomult itt korábban?)

  29. A cikkből idézve. „Több mint hatmillió ukrán kényszerült menekülésre,”
    Ez egy tökéletes példája annak, hogy lehet úgy igazat mondani, hogy egy szó sem igaz a tartalomból. Ez a 6 millió a menekültkérelemért folyamodók száma. A menekültek száma több ennek több, mint duplája.

    Ukrajna 1990, 51.6 milló fő. 2022-ben ENSZ becslés, 37.9 millió fő. Ez több, mint 10 millió fő és még nincs február 24-e, és az ukrán termékenység az egyik legalacsonyabb a világon. A szakadár területek lakosságával együtt Ukrajna a lakosságának a harcok kezdetéig már 26%-át elvesztette.

    Mennyien menekültek el eddig Ukrajnából?
    2023 január 6-ig hozzávetőleg 17 139 782 fő kényszerült elhagyni Ukrajnát.
    Jelenleg 20-25 millió között lehet a népesség száma 7 millió belső menekülttel.
    Az 51 millió főből cirka 15 millió él ott ahol eddig is élt. 1990 óta a lakosság gazdasági kényszerből majd a harcok miatt 70%-a elhegyta otthonát.
    Az elégtelen orvosi ellátás miatt még ennél is nagyobb lehet a népességfogyás.
    Ahol a világ legjobb termőföldjéről és ásványokban dúskáló országból békeidőben a lakosság 10%-a gazdasági menekült, ott nagyon nagy a baj.

    Ez az ország demográfiailag már összeomlott. Tetézve a szaporodás problémát, nők és gyerekek milliói hagyták el Ukrajnát.

  30. 34 Tibor bá’
    Koczka Zoltánra tippelnék, aki a vírushiszti környékén járatta le magát és azóta eltűnt. Ő meg mintha PZuj-nak lenne a reinkarnációja, de ebben kevésbé vagyok biztos.

  31. 35 gabii
    Az érvelési hibákra hivatkozás és kioktatás valóban az ő stílusa volt. Bár ez annak csoportnak a szokása, ahonnan jött.

  32. Tibor’bá
    A GDPR szabályoknak ez megfelel?
    Több (közérdekű) ügyet futtatok a NAIH-nál. Nem szerencsés dolog ez, szerintem töröld. Köszi!

  33. 37 – Tibor’bá
    Z Proféta nem Minato?
    A stílusa nagyon hasonlít

  34. 37. Tibor bá’
    Akkor tévedtem, bár stílust nehezebb váltani, mint nevet, IP-t, vagy email címet. (Én most játékból egy ázsiának kiosztott svéd címről írok, tehát nem bonyolult.) Amúgy mindegy, a galamb nem változott.

  35. Srácok!
    Itt bűn racionális keretek között társalogni?
    Itt „ellenségképzés” történik?
    Nélkülözhetetlen a stigmatizálás és a minősítgetés?
    Itt fontosabb a másik mondandójának a torzítása, kiforgatása mint a megértése?
    Tulajdonképpen önigazolást kerestek?
    Ez itt kohézió, csoportképző elem?
    Csak akkor ezt tegyétek hivatalossá ha így van.

  36. 41. Z Próféta

    Destruálsz folyamatosan.

    Nyilván tudod: Destruktív (romboló, pusztító, bomlasztó, züllesztő hatású) viselkedés és/vagy személyiségzavar.

    Ellentéte a konstruktív hozzáállású személynek, akinek célja a konfliktushelyzetek megoldása a béke és a barátságos környezet fenntartásával, építő, alkotó szándékú, előre vivő, a haladást szolgáló tevékenység, stb.

    Ez a tapasztalatom a hozzászólásaid hangvételeivel, sajnálom, de nagyon ezt a benyomást kelted. Így meglehetősen egyre inkább kezdem ignorálni a hozzászólásaidat, pedig biztos vannak benne pozítív, építő jellegű, hasznos, elgondolkoztató információk is. Szerintem, ha egy kicsit nagyobb tisztelettel fogalmaznál, vagy jobban átgondolnád a mondanivalódat, elfogadotabbá válhatnál itt, legalábbis én biztos nagyobb lelkesedéssel olvasnálak, mint azt teszem az itt publikáló meglehetősen nagyszámú értékes hozzászóló véleményével kapcsolatban is.
    Köszi, ha elolvasod, egyébként napok óta töprengtem azon, hogy szóvá tegyem-e neked, vagy sem, hát így jártál, remélem a támogatást olvasod ki a mondandómból. Üdv.

  37. Sajnálom hogy a kérdéseim még nyitottak.
    Elolvastalak.
    Ismerem a különbséget:
    objektív = tényszerű, bizonyítható, tárgyilagos

    szubjektív = saját megítélésű
    Helyén kezelem az ítéletedet, és annak „konkrétumait”.
    Két témában exponáltam magam a fórumon:
    A covid és vakcinázásásának megítélésében és az orosz agresszió elítélésében és annak nem lefutott voltában.

    Látható kisebbségi a véleményem.
    Ennek ellenére fenntartom.
    Soha nagyobb hibám ne legyen.

  38. 43: Z. Próféta
    Semmi gond, nyitott a pálya. Jézus is kisebbségi véleményt fogalmazott meg, kiállt a véleményével követőket keresni, nem ült be a szenátusba, se a szanhedrinbe…

  39. 39. Mackómuki

    „37 – Tibor’bá
    Z Proféta nem Minato?
    A stílusa nagyon hasonlít”

    Nekem régóta ez a meggyőződésem:
    Z Próféta = Minato = Curix

  40. Írtátok hogy:
    Putin azt mondta hogy ő nem veszít.Usa pedig azt hogy Ororszország nem győzhet.Namost ebből nyílegyenest jön az atomháború. Viszont olyan forgatókönyv nem lehet hogy mondjuk a főnökei Zelenskijnek azt mondják pl. 1 év múlva hogy holaptól azt kommunikálod hogy megadjuk magunkat vagy pl, belemegyünk abba hogy 4 megyéből 3-at feladunk. (persze miután rommá gyengítette USA az EU-t 😀 ) Most persze az van neki mondva hogy azt mondja hogy az utólsó csepp vérünkig harcoolunk.Amúgy meg miből van neki londonban 7,5 millió $-os háza?+ a többi….A filmezésből? Amúgy meg láttam egy riportot ahol kint voltak Zelenszkiék egy lebombázott panel előtt.Nem vagyok pszichológus de láttam rajta hogy idegen volt neki a szitu.Csak a kamerák előtt tudja megjátszni magát nagy határozottsággal és felmondani a szöveget amit előírnak neki.Ott kint a lebombázott épület előtt meg olyan volt mint egy kölyükkutya akit először hazavisznek és csak remeg és idegen neki az új hely 😀
    Más:
    Az állatok lehet megérezik az atomháborút.Így esténként érdemes kimenni az udvarra pár percet és meghallgatni hogy nyüszítenek e a 300 méteres körzetben élő kutyák .Ha azt halljátok hogy elég sok kutya nyüszít akkor lehet nukleáris támadás lesz valahol reggelre 😀
    Ha esetelg 1000 km-re dobják le szerintem azt is megérzik. Úgyhogy érdemes figyelni az állítok viselkedését, más állatokét is.

  41. 47. andrew

    Személyes tapasztalatom, hogy földregés előtt 20-30 perccel óriási zajt csaptak a háziállatok. Nem hamarabb!
    DE lehet, hogy az atom az más. Egyelőre ezzel kapcsolatos tapasztalatom nincs?.

  42. Azért ez egy érdekes infó:
    „Az ENSZ Alapokmányának 106. és 107. cikkei feljogosítják Oroszországot, mint a második világháború győztesének jogutódját, hogy minden intézkedést megtegyen, beleértve a katonai intézkedéseket is, Németország, Magyarország, Ausztria, Románia, Bulgária, Finnország, Horvátország és Szlovénia ellen. , Csehország, Lettország, Észtország, Litvánia és Ukrajna a nácizmus újjáélesztésére tett kísérletekért.

    António Guterres ENSZ-főtitkár meglepődve értesült Putyintól, hogy az ENSZ Alapokmányában van egy cikk, amely lehetővé teszi egy orosz különleges hadművelet lebonyolítását Ukrajnában.”

    Bevallom, nem ellenőriztem, zárt Telegram csoportban tették fel.

  43. 49. Vaszil: itt a cáfolat:

    https://tenykerdes.afp.com/doc.afp.com.32MB7JA

    Ez meg az említett rész:

    XVII. fejezet: Ideiglenes biztonsági rendelkezések
    106. cikk
    Addig is, amíg a 43. cikkben említett azok a külön megállapodások, amelyek a
    Biztonsági Tanács részére, véleménye szerint lehetővé teszik a 42. cikkben foglaltak
    alkalmazása folytán ráháruló kötelezettségek vállalásának megkezdését, a
    Moszkvában, 1943. évi október hó 30-án aláírt négyhatalmi nyilatkozat részesei és
    Franciaország az említett nyilatkozat 5. pontja értelmében tanácskozásokat folytatnak
    egymással és szükség esetén a Szervezet más tagjaival is, az Egyesült Nemzetek
    nevében történő oly együttes fellépés céljából, amely a nemzetközi béke és biztonság
    fenntartására szükséges lehet.
    107. cikk
    A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem érinti vagy tiltja azokat a műveleteket,
    amelyeket az ilyen műveletekért felelős Kormányok a második világháborúban a jelen
    Alapokmány bármely aláírójával hadban álló valamely Állam ellen a háború
    folyományaképpen foganatosítottak vagy engedélyeztek.

    Azon kívül, hol volt 45-ben, az Alapokmány létrejöttekor Oroszország? Szovjetúnió volt, annak részeként Ukrajna …

  44. 47-48
    Na, azért álljunk már meg…
    Azt még elhiszem, hogy az állatok finom érzékszerveikkel esetleg megérzik azokat a földtani, fizikai folyamatokat, amelyek megelőzik a földrengés kipattanását.
    De hogy gondolatolvasók is lennének, hogy megérezzék, mikor valakik készülnek a piros gomb megnyomására – azért az már sok nekem…
    De lehet, hogy dajtásnak erre is volna magyarázata… 🙂

  45. 49 – Vaszil:
    Néhány napja írtam, hogy az ENSz a győztes hatalmak homokozója abból a célból, hogy érdekeiket biztosíthassák. Senki se figyelt fel rám.
    A „jogutód” nem először kerül be. Eredetileg Csan-kai-sek Kínája volt az ENSz-ben, majd a jogutód, a kommunista Kína.

  46. Sejtettem, hogy valami kamu, csak lusta voltam utánabogarászni.
    De az ENSZ se oszt és szoroz már ebben a helyzetben, mindegy mi van a papíron.
    Új szitu van az egész világon, vagy találunk erre megoldást, vagy jobban járnak a gyorsan távozók…

  47. Színt vallottak, ahogy sejtettem:

    Joint Declaration on EU-NATO Cooperation

    Három példányban írták alá Brüsszelben, 2023. január 10-én.

    Charles Michel
    , az Európai Tanács elnöke

    Ursula von der Leyen
    , az Európai Bizottság elnöke

    Jens Stoltenberg
    , az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének főtitkára

    Mi meg itt vagyunk a fasorban (se pénz, se paripa, se posztó).

  48. Nemcsak Ukrajna népe veszíti el lassan a reményt a logikus gondolkodás iránt, hanem az EU lakossága is védtelen marad a kognitív hadviselésben.

  49. Az EU-ba irányuló gáz – és kőolajvezetékeket szabotázsakciókkal mindenképp lekapcsolják, hogy a kontinens semmiképp se jöhessen ki jól a konfliktusból, akármilyen eredménnyel is fog zárulni a hosszú háború.
    Persze, az angolokat tápláló vezetékek sértetlenek fognak maradni.

  50. Csak kirakodtak a „texasi” teherhajók a hollandiai Vlissingen kikötőjében…sivatagi rejtőszínekben pompázik a többféle – 1275 db. lánctalpas és egyéb kiszolgáló jármű, sőt már pakolják javában vasúti teherkocsikra.

    Az elrettentés elrettentésére fognak szolgálni ?

    ((Állítólag a Fekete-tengeri orosz flotta, 5-6 hadihajója kivonult a Fekete-tengerről az amerikai páncélosok behajózása előtt 3-5 nappal…))

  51. A ruszkik szétszórták a gályákat, féltek egy ukrán attacktól.

  52. Gyarmathy kolléga:
    nem fogyott el a rakéta január 14.-én.
    Az ukrán hírportálokon azt írták hogy ballisztikus rakéták hullottak az égből Kijevre, Zaporozsje városára és a Mikolajiv régióban található Ochakovo haditengerészeti támaszpontra, amire az ukrán légvédelem nem tudott tenni semmit.

    Közben pedig egy román rádióamatőr fórumban ezt írták:
    Ismét megcsirippeltették január 14.-én az étert az oroszok.
    Dolgoztatták a Krasukhát és a Zhitelt.
    Elnyomták a Navstarral a gps-t és megKALIBRÁLTÁ-k a fedett területeket a kihajózott Fekete-tengeri flotta hajóiról+tengeralattjáróiról.
    És így kénytelenek voltak az ukránok a maradék radart bekapcsolni, ami aztán láthatóvá vált és tűzcsapást kapott.

    Így aztán felküldték az Awacsokat, hogy miért nem működött a felderítő rendszer…

    Kinek higgyen manapság az ember?

  53. Addig amíg az orosz muzsik a háborús hősöket csodálja, addig nem veszi észre, hogy rossz végén van a f@sznak.
    Pont mint itthon.

  54. 60. János,

    Jó kérdés, hogy kinek higgyen az ember.

    Én ilyen kérdésekre keresem a választ.

    – Miért használnak földi célpontok ellen az oroszok S-300 és S-400-as rakétákat? (Tegnap is ez volt a helyzet, hogy használtak ilyeneket is).

    – Miért polgári célpontokat támadnak ahelyett, hogy a kapacitásaikat a frontra ömlő ukrán hadianyag utánpótlásra és más katonai célpontokra használnák?

    – Mire véljük a tegnapi Dnypróban eltalált lakóházat, ahol még mindig próbálják kihúzni a romok alá rekedt civileket, akik sms-eket küldenek, meg időnként kétségbeesetten kiabálnak. Nem iszonyatosan konkraproduktív ez? Vagy ennyire precizíósak az orosz rakéták? (Azaz a szándék, a célpont egészen más volt, csak így sikerült).

  55. Annyi rakétájuk nincs már, hogy a fronkatonákat megtörjék, így abban bíznak hogy a hátországot megtörhetik.
    Ha korlátlanul volnának rakétáik, azok beborítanák az eget…

  56. 63, Gyarmathy

    Szerintem ők a felégetett föld taktikáját csinálják…hosszú évekkel előre gondolkozva.

    Szíriában sem bírták az iszlám tenoristák a hegesztőaggregáttal nagy mennyiségben felújítani, átalakítani a haditechnikát, csak, hogy egy szélsőséges példát mondjak.

    A települések közti vasúti pályát nem fogják bántani, mert azon megy a humán segély.

    Egy vasbeton lakóházat, egy robbantással csak olyan tud kivégezni, aki békeidőben mérnökember…vagy csak megismételték Buchát.
    Én méga gps – zavarás miatti baráti tüzet sem zárnám ki.

    Az S-300-nak nevezett rakétát biztos, hogy nem valamelyik stratégiai bombázó szárnya alól indították?

    Meg különben is, azt írtad, hogy jártál ott személyesen….akkor csak tájékozódtál, nem?

  57. 63 – Gyarmathy:
    Nem az a baj, hogy az atlantista propagandával van átszőve a gondolkodásod. A baj az, hogy ezzel teljesen megzavarod a józan gondolkodást.
    – A rakéta elhárítók ára többszöröse a rakéták áránál. Ezért rakéta elhárítót alkalmazni rakéta helyett enyhén szólva is hülyeség.

  58. 66. Tibor bá,

    Nahát, egyszerű és nagyon is jogos kérdésekről neked az atlantista propaganda jutott eszedbe?

    De nézzük csak az állításod:

    „– A rakéta elhárítók ára többszöröse a rakéták áránál. Ezért rakéta elhárítót alkalmazni rakéta helyett enyhén szólva is hülyeség.”

    Tehát azt állítod, hogy egy S-300-as vagy akár S-400-as töltet ára drágább, mint mondjuk egy 500 km-ről indított precíziós rakétáé?

    Vannak itt szakértők, akik talán összegre is megmondják ezek árát.
    Kíváncsi lennék rá.

  59. „Ezért rakéta elhárítót alkalmazni rakéta helyett enyhén szólva is hülyeség.”

    Nono!
    A megvédett értéket nem szabad az egyenletből „kifelejteni”…

  60. 63: Mire véljük, mire véljük. Mire véljük a lengyel traktort és az azt követő műsort ?

  61. 63. Gyarmathy
    „Mire véljük a tegnapi Dnypróban eltalált lakóházat, ahol még mindig próbálják kihúzni a romok alá rekedt civileket, akik sms-eket küldenek, meg időnként kétségbeesetten kiabálnak. Nem iszonyatosan konkraproduktív ez? Vagy ennyire precizíósak az orosz rakéták?”

    Igen annyira jók, hogy hibázott az Avacs és a teljes ukrán légvédelem és nem tudták lelőni csak eltéríteni, ami ezért egy lakóházat talált el. /Ukrán forrás szerint becsapódás előtt már felrobbant/
    Zelenszkij tanácsadója megerősítette, hogy miattuk csapódott a rakéta lakóházba
    Természetesen hozzátették, – ha Oroszország nem létezne, akkor nem lő ki rakétát Ukrajna amit elhibázunk. Milyen igaz.
    Ha pedig Ukrajna nem létezne, akkor nem lehetne megtámadni. Azért ezekkel a gondolatokkal van baj rendesen.

    Úgy látom, Z. Próféta és szerinted két gond is van az orozs államadósság mértékével. Egyikőtök szerint jelen helyzetben durván magas, nem számít, hogy másokhoz képest alacsony, másikótok Romániát és Nicolae Ceaușescu emlegeti, jelezve, hogy járt az az ember aki alacsony szintre vitte az országa adósságát.
    Annyira magas, hogy ez végzetes lassú kivérzést okoz, de ha ez nem jön be, akkor annyira viszont alacsony, hogy Putyint falhoz fogják állítani, mint Ceaușescu-t.

  62. Károlybátyám
    Idézni, csak pontosan és szépen különben az csak primer hazugság.
    Gondolatolvasási kísérleted elégtelen.

  63. 72. Z Próféta
    Nem Te említetted az orosz tartozás kapcsán mi lett Ceaușescu sorsa?

  64. 73 – Károly

    A jelen orosz államadóssággal kapcsolatos kérdések kapcsán elégtelen csak a múlt század 80-as éveibe és az akkori Romániába visszamenni.
    Ha nem tudjuk meg, hogy miként volt ez a kérdés kezelve Pol Pot Kambodzsájában, akkor nem fogunk tudni tisztán látni Putyin Oroszországát illetően sem!
    Logikus, nem?

  65. 73.
    Látom nem erősséged a racionális érvelés. Nyilván nem akarsz atlantista gyanúba keveredni.
    Legyél óvatos.

  66. Z Próféta
    Az orosz gazdaság poszt alá 63. hozzászólásodhoz ezt a linket tetted.
    https://24.hu/fn/gazdasag/2011/04/01/konok_sikeres_adossagcsokkento/

    Mivel az adósság mértékével kapcsolatban tetted fel a linket, valóban arra gondoltam, azért osztottad meg, hogy lássuk, hogy jár az a vezető és ország aki visszafizeti az államadósságot. Erről szól a cikk.
    Egy hosszabb mondatot idézek a linkedből: „Ceausescu 1989 áprilisában jelentette be, hogy a teljes államadósság visszafizetése nyomán Románia visszanyerte gazdasági és politikai függetlenségét.
    A diktátor ebben már nem sokáig lubickolhatott: zavaros körülmények között 1989. december 25-én kivégezték.”
    Miért volt részemről hazug, hogy Te Romániát és Ceausescu-t említetted? Mikor ezt tetted alinkeddel. Mégis mire kellett volna gondolni, ha nem arra, hogy szerinted veszélyes út az adósság visszafizetése?

  67. Eladosódni jó!!! Búgták annaknidején a devizahitelesek fülébe is.

    Pápápápápá….emléxünk, ugye?

  68. 76.
    Az a probléma hogy velem kapcsolatban olyan állításokat tettél ami a te véleményed, nem az enyém.
    Szokásos érvelési probléma.
    Ha valamelyik állításomat vitatod, akkor idézd pontosan.
    Ellenkező esetben csak megmosolyoglak. Tudod, „szalmabábérvelés”. Bár itt ez a megszokott rutin.

  69. 78. Z Próféta
    Nem vitattam az állításodat. Már, ha az állításodnak köze van a betett linkedhez.
    Szalmabáb érvelés az, ha a vitapartner egy olyan állítást tesz amit a másik nem mondott és azt cáfolja. A linked tartalma volt az érved. Nem cáfoltalak. De ha nem az érved volt, akkor nem látom az összefüggést a mondatod és linked tartalma között.

    Orosz gazdaság poszt 63.-nál ezt írod. „Példás módon szabadult meg az államadósságtól.” és link.
    Ezt gúnyolódó megjegyzésnek tudhatóbe, mert ismert mi lett Ceaușescu és a rendszer sorsa amikorra visszafizette az államadósságot. Erről szól a linked.
    Írd már meg, hogy mi volt a hazug abban amit írtam.
    A link tartalmát vitatod vagy a link tartalmából hibásan következtettem, hogy a gúnyos bevezető mondat és link között nem az az összefüggés amit én nyílvánvalónak látok.
    Egyébként hazug dolgot állítani csak szándékosan lehet. Mert ha nem szándékos, akkor az téves következtetés és a vitapartner korrekt módon elmondhatná, hogy pontosan mi a tévedés.

  70. „a link tartalmából hibásan következtettem, hogy a gúnyos bevezető mondat és link között nem az az összefüggés amit én nyílvánvalónak látok.”
    jóhiszemű vagyok és ez közel van a helyzethez.

    Azt érdemes volna kibogarásznod, hogy mire is reagált a kérdéses hsz.

  71. 81. Z Próféta
    Kezd off lenni.
    Ha Te nem, valaki csak felvilágosít, ha ez ilyen egyszerű, hogy mit néztem be.
    Amíg nem derül ki, addig ez Schrödinger macskája, vagy mindenki rosszul értelmezi a kapcsolatot a mondatod és a linked között vagy csak én egyedül.
    Ha nem tudom meg, akkor ezzel együtt kell élnem.
    Ha nem adsz konkrét megfejtést, akkor nem offolnám tovább a hozzászólás folyamot.

  72. …akkor lennék boldog, ha nem kellene kreált, nekem tulajdonított állításokra reagálnom.
    Ez itt már-már „műfaj”.
    Prekoncepció nélküli értő olvasás sokat segíthet. A skatulyázások teszik, hogy nem megérteni, hanem megcáfolni törekednek a skatulyázók a tényeket.

  73. 70 – 71. Hegel és Károly,

    Jó válaszok, elfogadom.

    A másik kettőre sem ártana megtalálni a választ.

    Van-e az oroszoknak elég csapásmérő eszköze? Ha igen, miért trafóállomásokat bu..zerálnak(azokat is elég gyenge hatásfokkal) és miért nem a katonai célpontokat? Ha van nekik, akkor miért veszik százasával (vagy ezresével) az iráni drónokat?

  74. 84. Gyarmathy
    Azt gondolom, mint ahogy nyugat vigyáz arra, hogy Ukrajna ne nyerje túl magát, úgy az orosz is húzza az időt.
    Oka.
    Nem az én gondolatom, itt a világ átrendeződése történik. Lehet, hogy ez csak 3-4-ik felvonás. Látjuk a történéseket, de mint mikor két sakk világbajnok játszik egymás ellen, fogalmunk sem lehet arról, melyik lépés milyen távoli célt szolgál.
    A világ gazdasági, politikai erőviszonyainak átrendeződése zajlik. Én itt leragadtam. A harcok ennek egyik epizódja.

  75. Emmanuel Todd, a Birodalom után című munkájában már évekkel ezelőtt nagy vonalakban megírta a frankót.
    Most ez zajlik a szemünk előtt.

    Sőt, tavaly kiadott egy másik könyvet: A harmadik világháború kezdete címmel.

  76. 84:Gyarmathy:
    Ezen kérdéseket már régen megválaszolta néhány „Oroszbarát” szakértő, de tudjuk azokat még meghallgatni sem érdemes.

    „Van-e az oroszoknak elég csapásmérő eszköze? Ha igen, miért trafóállomásokat bu..zerálnak(azokat is elég gyenge hatásfokkal) és miért nem a katonai célpontokat?”
    Több szakértő szerint az Ukrán légvédelem kivéreztetése folyik. Az energetikai célpontokat egyszerűen meg kell védenie az Ukránoknak. Erre „pazarolják” el (és túl gyors ütemben) a légvédelmüket. Amint megszűnik az Ukrán légvédelem, előkerül a hiányolt Orosz légierő amivel tovább tudják fokozni a csapásokat (akár komolyabb célpontok ellen) vagy egyéb egységek légi támogatása is komoly lehetőségeket tartogat számukra.

    „Ha van nekik, akkor miért veszik százasával (vagy ezresével) az iráni drónokat?”
    Amit már Tibor’bá is pedzegetett a rakéták kapcsán. Mert egy drón 20-25 ezer dollár, míg egy légvédelmi rakéta 100-200 között van ha jól rémlik. Egy drónra/rakétára kb 3 rakétát szórnak el. Ez az oka annak, hogy még rakéta-rakéta ellen is „ráfizetéses” a védelem.
    És sajnos a statisztikák szerint csökken az ukrán légvédelem hatékonysága, aminek leglogikusabb magyarázata, hogy kezdenek kifogyni az orosz légvédelmi eszközökből. Ezt támaszthatja alá az is, hogy megpróbálnak egyre több nyugati eszközt átalakítani (több kevesebb sikerrel) úgy, hogy működjenek az Ukrán légvédelemben.

    És korábbi kérdésre válasz: azért ilyen „bénán” 10-14 naponta jön az Orosz támadás, mert kb ennyi ideig tart amíg helyreállítják a dolgokat az Ukik. Így optimalizálják a támadás költségét és az okozott kárt az oroszok.

    Ha már „Oroszbarát” szakértőkkel kezdtem, zárásként felsorolás jelleggel néhány viszonylag tárgyilagos belőlük. Néha érdemes lenne a másik oldalnak is meghallgatnia őket:
    pl.: Demkó Attila, Resperger István, Robert C. Castel
    Utóbbitól egy elég friss értékelés, hogy miért valószínűbb az Orosz győzelem.
    #https://www.youtube.com/watch?v=yDtlmwuZceE

    És egy záró gondolat a kisebbik rossz nyugatra, a sátáni Oroszországra és az Oroszfan hülyékre.
    Szerintem itt is a józanabbul gondolkodók dehogy akarnak egy Orosz „demokráciát”. Volt belőle épp elég. Csak arra hívják fel a figyelmet, hogy a nyugati demokrácia lassan közelíti (némely tekintetben be is előzi) az Orosz – de írhatnék Ukránt is – demokráciát. Itt nem a jó és rossz harca folyik, hanem a rossz és rossz harca amihez a tömegek tapsikolva asszisztálnak többnyire az „Ukrán” oldalt éltetve a valósággal és racionalitással mit sem törődve.

  77. 87, berko:

    De szépen mondod:
    ” Itt nem a jó és rossz harca folyik, hanem a rossz és rossz harca amihez a tömegek tapsikolva asszisztálnak többnyire az “Ukrán” oldalt éltetve a valósággal és racionalitással mit sem törődve.”

    Még mielőtt ránksütik, hogy orosz-fanok vagyunk, vajon ezen tömegek és szószólóikban pislákol még valamiféle magyar nemzeti öntudat?

    **Amúgy pedig, minden magyar állampolgár alkotmányos joga a haza védelme lenne.

    A tizedes mondat igen lényeges abból a szempontból, hogy hobbi harkályok, nyílt információforrást rendszerező fórumozók, civil szakemberek véleménye a sajátságos és egyedi szempontjaik alapján – gyakorlatilag is – a magyar nemzet döntéshozó szerveit segítik, még ha ők maguk nem is tudnak róla.

  78. Amúgy tényleg mennyi esély van rá hogy szétlövik a kőolajvezetéket? Elvielg ha ezzel az üzemanyaggal fognak menni az ukrajnának adott tankok akkor várható hogy elzárják vagy szétlövik a vezetéket.
    Persze nem Magyarország ellen irányulna ez a dolog az orosz részről de ha érdeke kívánja akkor gondolom meglépi , mert a Magyar olajhiány nem kifejezetten érdekelné Oo-ot.
    Vajon ez az egyetlen fő olajforrás az ukránoknak? Ha szétlövik akkor nem tudják pótolni a törököktől vagy valahonnan?
    Kérdés az is hogy ha szétlövik akkor mi lesz velünk? Egyszer mintha azt hallottam volna hogy ha kiesne az a vezeték akkor is tudnák pótoni , behajózni stb…De mi van ha nem?
    Mi van ha tényleg szsétlövik a vezetéket és úgy marad mint az északi áramlat hogy hónapokig ,évekig nem jön majd rajta olaj?
    Mondjuk ez elég apokaliptikus jövőt vetítene ránk.Főleg hogy kb. senki nem is segítene nekünk…

  79. 89. Andrew
    A múlt héten a kormány aláírt valami szállítási kapacitást növelő egyezményt a horvátokkal. Mert, hogy e nélkül, hiába is szereznénk be olajat, nem volna ahogy Mo.-ra hozzuk. A vezetéket vagy az azt működtető trafókat pedig nem kell szétlőni (persze ez sem lehetetlen), elég ha a medve elzárja a barátság vezeték csapját. Onnan kezdve sem az ukránok sem mi és sem a szomszédaink (Ausztria, Szlovákia, Csehország) nem fogunk olcsó orosz olajhoz jutni. A horvát vezeték mellett, talán Ausztrián keresztül, jó drágán kapnánk olajat, de azt sem olyan mennyiségben, amint szükséges lenne. Ukrajna pedig ha véletlenül be is tud szerezni valamennyit, abból nem adna nekünk. De nem fog tudni külső olajhoz jutni. Így Európa kell ellása őket lengyel és magyar-szlovák vezetékeken vissza juttasson nekik gázolajat és benzint az egyébként is megcsappant készletei kárára. Úgy, hogy ha levágja a medve az ukránt az olajról, Európában várhatóan üzemanyag gondok lépnek fel.

  80. Az olcsó orosz olaj mítosz.
    Mert lehet olcsó az ural típusú olaj, csakhogy rubelben kell fizetni.
    Rubelt cssk orosz bankon át lehet venni. A Rubel ára önkényes. Nincs kereskedés a szankciók miatt , a rubel árat Putler mondja be…

    Az olcsó orosz, urali olajból a legdrágább benzint tankoljuk a kutakon.
    Hungarikum.

  81. 89. Andrew

    Ha nem jön olaj, mert elzárják, vagy megrongálják a vezetéket, akkor nagy gond van. Dióhéjban. A MOL százhalombattai és pozsonyi finomítói az ural típusú (nehéz, magas kéntartalmú) kőolajra vannak beállva. A finomítókat átállítani brent típusú (könnyű, alacsony kéntartalmú) kőolaj feldolgozására iszonyat költéget és rengeteg időt jelent. Mindig van általában 90-napra elegendő késztermék (benzin és gázolaj), és 90 napra elegendő kőolaj. Tehát, ha nem jön a Druzsba kőolajvezetéken anyag, akkor 180 nap múlva kopp üres lesz minden. Az Adria kőolajvezetéken lehet felhozni olajat, hajókról, de ez sokkal kisebb mennyiség és nem olcsóbb.

  82. Kulcsfontosságú események indulhatnak meg ez év (2023.) tavaszától számítva…

    Vajon melyik valósulhat meg?

    Felsorolásképpen néhány:

    – Európa társadalmi-gazdasági katasztrófája és az erőforrások elszívása látványosan elindul
    – éhínség a Közel-Keleten és Afrikában, újabb milliós népvándorlás
    – Kelet-Európai országok Ukrajnába való bevonulásának kiprovokálása és kisebb európai konfliktusok
    – nagyon erős ukrán offenzíva ezen a nyáron és az orosz válaszlépés erre
    – földgáz-kőolaj-villany-internetvezetékek elleni szabotázscselekmények („fuck the eu” jelleggel)
    – iszlám tenoristák megjelenése a fortyogó Koszovóban és Albániában (ukrán piacos fegyverekkel)
    – az orosz haderő aktív létszámának, fegyverzetének, műszaki infrastruktújának erősítése (újabb mozgósítások várhatók!)
    – 2024-es amerikai választások után vélhetően kevesebb anyag-erő-energia fog Ukrajnára fordítódni, de nem szűnik meg
    – Kazahsztán felőli próbálkozás egy színes forradalommal
    – Oroszország, ha mégis elfoglalja Ukrajnát (a Dnyeper jobb partját értve ezalatt), azt gazdasági okoból csak úgy tudná megtartani, ha az ukrán náciállamiság és a Nyugat katonai-ipari-logisztikai ereje lassacskán elfogyna.

    Mi magyarok és szerbek pedig remélhetőleg csak messziről fogjuk nézni a közvetlen összecsapást és a vele járó pusztulást. („foscunami” átvettem a fogalmat Jövőnktől)

  83. 93.János
    Amúgy meg a tv-ben mondta hogy most kezdődnek az elküldési hullámok.Elvileg a munkaadók 30%-a tervez elbocsájtást és 20%-a felvételt.
    Egyszer jön amikor kioltja nagyjából egymást a 2 dolog. Egyik ismerősömis mondta ahol dolgozik hogy márciusra alig lesz gyártanivaló.Igaz olyan helyen van ahol szezonális a termelés és emiatt még nem tudni hogy a szokásos viszsaesés lesz e vagy
    ez már nem az.Elvielg annyit gyártanak csak majd márciusban 1 hét alatt mint a covid idején 1 nap alatt. (tehát kb. az ötödét) Persze ez egy cég de ha majd minden cégnél ilyen visszaesés lesz akkor mad max lesz főleg ha ez nemcsak Mo-on történik hanem Európában
    Vagy alapjövedelmet vezetnek be (élelemre) vagy egymást le fogják szurkálni az emberek.
    Lehet majd olyan munkanélküliség lesz mint ami a II. világháborúban sem volt.Megfűszerezve azzal hogy az élelem akkor nagyon olcsó volt most meg kilőtt az ára.
    Elképzelhető hogy volt egy fél éves pangás majd lesz pl. 1 éves elbocsájtási hullám ami miegindítja a spirált és további 1 év múlva már a coop előtt szurkáljuk agyon egymást:D
    Tulajdonképpen a lakosság elég hamar lecsúszhat mert a jelenlegi termelést is csak a haszontalan fogyasztás tartja fenn.Új autó csere, külyük , stb….Ha még az olajvezetéket is szabotálják akkor hamar ott leszünk hogy mexikóváros gettónegyedében is nagyobb közbiztonság lesz:D Mindenesetre figyelni kell a munkanélküliség növekedését mert lehet nem lesz igazam és csak egy enyhébb hullám lesz.

  84. 94: andrew
    Nincs itt kérem semmiféle munkanélküliség növekedés!
    Csak a MUNKAERÖTARTALÉK növekszik !!!
    *https://www.portfolio.hu/gazdasag/20230117/novekszik-a-munkaerotartalek-magyarorszagon-de-a-drasztikus-leepitesek-talan-elkerulhetok-591084

  85. 63. Gyarmathy

    71. Károly
    „Igen annyira jók, hogy hibázott az Avacs és a teljes ukrán légvédelem és nem tudták lelőni csak eltéríteni, ami ezért egy lakóházat talált el. /Ukrán forrás szerint becsapódás előtt már felrobbant/
    Zelenszkij tanácsadója megerősítette, hogy miattuk csapódott a rakéta lakóházba”

    Arestovich bevallotta az igazat!! Még árulónak is nevezték – VIDEÓ

    Amint a moszkvai tudósító, Thanasis Avgerinos megjegyzi, „az általában komikus-tragikus Arestovics, Zelenszkij tanácsadója lerombolta Kijev narratíváját, amely szerint „közvetlen Orosz csapást mért egy lakóházra az Ukrán Dnyipro városában”.

    A legszélsőségesebbek követelték, hogy ellenőrizzék, hogy áruló-e és ezek után nyilvánosan elnézést kért a „hibáért”, „ellenségeit” hibáztatva a szétszóródásért”.

    /https://rumble.com/v25yv9o-130957260.html/

    A videóban látható, Ukrajna elismeri, hogy egy dnyiproi bérház lerombolása az ukrán fegyveres erők akcióinak eredménye.
    Alekszej Arestovics, Vlagyimir Zelenszkij elnök vezető tanácsadója elismeri, hogy az ukránok lelőtték a rakétát, és az eltalálta a lakóházat:

    Ο Αρέστοβιτς παραδέχτηκε την αλήθεια!! Τον είπανε ακόμα και προδότη (EL.gr)

  86. Ideje lenne az európai televízió-csatornákon a THREADS filmet többször is bemutatni.

    Gombafelhők nélkül is érthető lenne a mondanivalója?

  87. Az észt nagykövet – Kaimo Kuusk ma bejelentette, hogy más EU-s országok is követhetnék a példáját, mert az összes vontatott lövegét – hozzávaló lőszerek garmadájával együtt átadja Kijevnek.

  88. Re:99 János
    Azért kíváncsi lennék hogy az észt lakosság mit gondol erről valójában…
    Ezek a politikusok annyira túljátszák a szerepüket, hogy látványoan látszik hogy kinek a zsebében, melyik oldal fizetett ügynökei.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük