(4027) Multiverzum

Tibor bá’ szerkesztett fordítása online

Felfedeztük, hogy az élet milliárdszor gyakoribb lehet a multiverzumban

Szerző: Richard Bower fizikaprofesszor, a Durham Egyetemen

Miért van élet a mi univerzumunkban? A galaxisok, csillagok, bolygók és végső soron az élet létezése úgy tűnik, hogy néhány finoman hangolt alapvető fizikai állandótól függ. Ha a fizika törvényei mások lettek volna, nem vitatkoznánk a kérdésről. Szóval hogyan lehet az, hogy univerzumunk törvényei úgy alakulnak, ahogy vannak – mindez szerencsés véletlen?

Az elmúlt néhány évtizedben egy egyre népszerűbb elmélet került előtérbe. Ez a multiverzum elmélet, ami azt sugallja, hogy univerzumunk csak egy a sok közül egy végtelen multiverzumban, ahol folyamatosan új univerzumok születnek. Valószínűnek tűnik, hogy a csecsemő-univerzumokat a fizikai törvények és alapvető állandók széles skálájával állítódnak elő, de ezeknek csak egy kis töredéke alkalmas az életre. Ezért logikus lenne, hogy létezik egy univerzum azokkal a furcsa alapvető állandókkal, amelyeket látunk, és amelyek finoman be vannak hangolva, hogy kedvező legyen az élet részére.

De most az új felfedezésünk, amelyet a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban tettek közzé, bonyolítja a dolgokat azzal, hogy azt sugallja, hogy az élet valójában sokkal gyakoribb a párhuzamos univerzumokban, mint gondoltuk.

Bár (jelenleg) nincs fizikai bizonyíték arra, hogy léteznek párhuzamos univerzumok, a saját univerzumunk létrejöttét magyarázó elméletek azt sugallják, hogy ezek elkerülhetetlenek. Univerzumunk egy ősrobbanással kezdődött, amit egy nagyon gyors tágulási időszak követett, az úgynevezett felfúvódás. A modern fizika szerint azonban nem valószínű, hogy ez egyetlen esemény volt. Ehelyett a kozmosz számos különböző foltja hirtelen felfúvódásnak indulhatott, és hatalmas térfogatra tágulhatott, ahol mindegyik felfúvódott buborék egy univerzumot hoz létre a maga nemében.

Egyesek úgy vélik, hogy egy napon szemtanúi lehetünk a párhuzamos univerzumok ütközését követő lenyomatoknak, a komikus mikrohullámú háttérben, amely az univerzum születése után visszamaradt sugárzás. Mások azonban úgy vélik, hogy a multiverzum inkább matematikai furcsaság, mint valóság.

Sötét energia

Az univerzum egyik rendkívül fontos állandója egy titokzatos, ismeretlen erő, amit sötét energiának neveznek. Ez teszi ki az univerzumunk 70%-át. Ahelyett, hogy univerzumunk tágulása közben lelasssulna, a sötét energia hatására a tágulása felgyorsul.

De sok jelenlegi elmélet azt sugallja, hogy az univerzumunkban sokkal több sötét energiának kell lennie. A legtöbb univerzumnak olyan bőséges sötét energiával kell rendelkeznie, amely körülbelül 1060-szor nagyobb, mint a mi univerzumunkban. De ha ilyen sok lenne a sötét energia, az univerzum szétszakadna, mielőtt a gravitáció az anyagot összehozhatná galaxisokká, csillagokká, bolygókká vagy emberekké.

Az univerzumunkban szokatlanul alacsony a sötét energia értéke, ez az alacsony érték az, ami az univerzumunkat vendégszeretővé teszi az élet számára. A multiverzum elmélet segíthet megmagyarázni, hogy univerzumunkban  miért olyan alacsony a sötét energia értéke. Egyszerűen azért, mert mindig lesz néhány valószínűtlen értékkel rendelkező univerzum egy végtelen multiverzumban.

Az elmélet azonban megköveteli, hogy univerzumunk értéke a sötét energia bőségére nézve közel legyen az intelligens élet létezéséhez megengedett maximumhoz. Ennek az az oka, hogy a sötét energia nagyobb értékeinek gyakoribbnak kell lenniük a multiverzumban, mint az alacsonyabb értékeknek. Ugyanakkor arra számítunk, hogy élet csak az univerzumok egy kis csoportjában létezik, amelyek értéke egy bizonyos maximum alatt van – azokban, amelyekben az anyag még összetapadva csillagokat és galaxisokat alkothat. Ez azt jelenti, hogy a viszonylag magas (a maximumhoz közeli) sötét energia értékű, életbarát univerzumoknak többnek kell lenniük, mint az alacsony értékű (közel a minimumhoz), vagyis valószínűbbek.

Szóval ilyen univerzumban élünk? Tanulmányunkkal arra törekedtünk, hogy megtudjuk, mi ez a maximális szint, és közel vagyunk-e hozzá.

Számítógépes szimulációk

Az univerzum számítógépes modellje, az EAGLE projekt, sikeres volt a galaxisok megfigyelt tulajdonságainak magyarázatában. A szimulációk a fizika törvényeit követik, és követik a csillagok és galaxisok kialakulását, ahogy az univerzum tágul az Ősrobbanás után. A modellünkben megjelenő galaxisok figyelemreméltóan hasonlítanak az éjszakai égbolton teleszkópokon keresztül látott galaxisokhoz.

Ez a siker lehetővé teszi annak meggyőző vizsgálatát, hogy a csillagok és galaxisok kialakulása hogyan zajlik a multiverzum más részein. Számítógéppel generált univerzumok sorozatát hoztuk létre, amelyek azonosak voltak, eltekintve attól, hogy különböző mennyiségű sötét energiát tartalmaztak. Kezdetben az univerzumok mindegyike hasonló ütemben tágult, de ahogy az Ősrobbanásból visszamaradt energia eloszlott, a sötét energia ereje fontossá vált. A bőséges sötét energiával rendelkező univerzumok erőteljesen felgyorsultak.

Meglepetésünkre azonban felfedeztük, hogy a csecsemő-univerzumok tízszer vagy akár 100-szor bőségesebb sötét energiával (a sajátunkhoz képest) majdnem annyi csillagot és bolygót termelnek, mint a saját univerzumunk. Ez azt jelenti, hogy a saját univerzumunkban nincs olyan a sötét energia értéke, amely megközelíti az élet létezésének maximumát. A gravitáció hatása sokkal erőteljesebb, mint azt korábban gondoltuk. Úgy tűnik, az élet meglehetősen gyakori a multiverzumban, talán 1035-ször  gyakoribb, mint korábban gondoltuk.

Felfedezésünk azt az elképzelést támasztja alá, hogy egy végtelen multiverzum megmagyarázhatja a sötét energia alacsony bőségét. Érdekes módon Stephen Hawking legutóbbi publikációjában azzal érvelt, hogy a multiverzum közel sem végtelen, és valószínűbb, hogy véges számú, meglehetősen hasonló párhuzamos univerzumot tartalmaz.

Kényelmetlen következtetésre kényszerülünk. Az általunk megfigyelt sötét energia értéke túlságosan valószínűtlen ahhoz, hogy a multiverzum megmagyarázza, miért vagyunk itt. Úgy tűnik, hogy új fizikai törvényre, vagy a sötét energia megértésének új megközelítésére van szükség ahhoz, hogy megmagyarázzuk univerzumunk mélyen rejtélyes tulajdonságait. De a jó hír az, hogy egy lépéssel közelebb kerültünk a megoldáshoz.

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

45 gondolat erről: „(4027) Multiverzum

  1. Tudatlanságunkban előre menekülünk.
    STIPI-STOPI!
    Már most ki szeretném jelenteni, elsőnek az emberek közül, hogy a Multiverzumok csak részei egy Hyperverzumoknak ami végtelen számú Multiverzumokból tevődik össze.
    Kérem az én nevemhez kössék ezt a felfedezést 🙂
    Én szerényen, akela70 Hyperverzumának hívom, köszönöm!

  2. A nem fizikus, nem matematikus olvasónak ez evidens hogy kínai.
    Másrészt olyan távoli, olyan esetleges, hogy erre mondják, hogy vízgereblyézés.
    Ellenőrizhetetlen, követhetetlen! ( értelmetlen)
    Gyerekek tegye fel a kezét akinek ez érthető és érdekfeszítő!

  3. “Az univerzumunkban szokatlanul alacsony a sötét energia értéke” – na, EZT mégis honnan veszik?

    1. A sötét energiáról eleve csak annyit tudunk, hogy kell lennie valaminek, ami megmagyarázza a világegyetem felfúvódását. Semmi egyebet nem tudunk róla, akkor mégis milyen alapon feltételezi bárki, hogy mennyinek kéne lennie, mi lenne a “szokott” érték

    2. Ez a multiverzum maga is csak egy spekuláció, ami leginkább arra szolgál, hogy magyarázatot lehessen találni a finomhangoltságra Isten nélkül. Mégis honnan veszi bárki, hogy mennyi ezekben a feltételezett más univerzumokban a sötétenergia? Mintha ennek lenne valami statisztikai eloszlása az univerzumok között, amiről bármi ismeretünk is lehet? Nevetséges.

  4. Állandóan nyafogtok, hogy mindig ukrán háború és vírus. Más topik nincs? Hát van, de ez se tetszik.

  5. Szerintem a multiverzum kifejezés már eleve hülyeség, ha elfogadjuk azt, hogy az univerzum szó jelentése világmindenség, világegyetem. Ha az univerzumban benne van minden, akkor nincs belőle kettő, pláne nem sok.
    Nem azt jelenti az univerzum, hogy a Föld bolygó, vagy a Naprendszer, vagy “ami abból az ősrobbanásból keletkezett, amiben mi is élünk”, hanem azt jelenti, hogy MINDEN. Most már tudjuk hogy vannak más bolygók, más csillagrendszerek, most felteszik, hogy lehetnek más “ősrobbanások eredményei”, de ha igaz is ez, az attól még mind a mindenen belül van. Legfeljebb az univerzum határai messze máshol vannak, mint azt korábban gondoltuk. Attól még, hogy az ókori világtérképeken csak Eurázsia és Afrika szerepelt, attól még a többi földrész is a világ része…
    Tessék valami más nevet kitalálni arra az egységre, ami egy ősrobbanásból kialakul, és amiből egyről biztosak vagyunk, hogy létezik, de lehet hogy több is.

    Ha azt mondom, hogy “a teljes emberiség” vagy “minden ember”, akkor sincsenek olyan emberek, akik ezen kívül vannak, nincs(enek) másik emberiség(ek).

  6. 4 De, nekem tetszik! Ehhez hozzá tudok szólni. Tudom kritizálni… 🙂

  7. 5 Ha a téridőnk, a fizikánk, az állandók ehhez az “ősrobbanási egységhez” tartoznak, a többinek meg mási a térideje, fizikája, és nem is igen van átjárás, kommunikáció az egyes egységek között, akkor szerintem korrekt egy-egy ilyen egységet Univerzumnak nevezni, az összességüket meg Multiverzumnak.

    Hasonlóképpen, ahogy egyéb intelligens fajokat se neveznék embernek, ha azok nem alkotnak egy fajt velünk a klasszikus biológiai fajdefiníció alapján.

  8. Még mindig azt gondolják, hogy azért van itt élet mert a fizikai állandók engedik. Én úgy gondolom, hogy ennek az életnek engednek az itteni rendszerek. Egy másik univerzumban, másfajta élet alakulhat ki. Ha nagyobb vagy kisebb a gravitációs állandó vagy bármi. Az élet azért lett ilyen, mert itt ilyen lehet. Szó sincs Tibor bá’ “tökéletes” fizikájához. Nekünk ez a világ elégségesen megfelel, ezért így alakultunk ki. Evolúció?? Evolúció is már csak a szaporodni képes élet kialakulása után munkálkodik, de addig el kell jutni.

  9. 7: Amerikát is hívták “Újvilág” néven, mert sokban eltért pl élővilágában is az “Óvilágtól” és nem volt átjárás és kommunikációs kapcsolat köztük, ami köznyelvben elmegy, de tudományosan azért ugyanazon világ részei.
    Számomra az “atom” elnevezés is mellényúlás, mert azt jelenti “oszthatatlan”, aztán kiderült, hogy mégiscsak osztható további kisebb részekre…

    És hát akármennyire értelmesek más fajok (delfin, polip, fiktív ufonauták stb), ha azok nem emberek, akkor nem az emberiség részei… Akik meg emberek, azok akkor is beletartoznak a “minden ember” fogalomkörbe, ha nincsenek kapcsolatban a mi civilizációnkkal, mert pl a brazil őserdőkben legmélyén élő indiánok, vagy az indiai óceán egy szigetén élő szentinelézek.

  10. 8 – Dolfin

    Egyetértek veled.

    Igazából még itt a Földön is folyamatosan bukkannak olyan létformákra, élőlényekre, amelyek létezéséről nem hogy nem tudtak korábban a szakemberek, tudósok, de elképzelhetetlennek tartották az életet olyan körülmények között, amelyekről később bebizonyosodott, hogy nincsenek híján az életnek.

    Néhány példa:

    1. Termofil mikrorganizmusok a Yellowstone-park forróvizes gejzírmedencéiben.

    2. A korábban kőbe vésett dogma, miszerint a földi élőlények DNS-ét 5 elem alkotja, nevezetesen a szén, nitrogén, hidrogén, oxigén és a foszfor megdőlt, amikor a Mono-tó üledékében élő Halomonadaceae baktériumcsalád DNS-szerkezetében foszfor helyett arzént találtak.

    3. Nem is szólva a mélytengerekben rejtett sok élőlényről, amelyeknek csak egy része lett felfedezve akkor, amikor rátaláltak a Titanic roncsaira vagy amikor a 2004-es cunami az Indiai-óceánban korábban sosem látott élőlények tetemeit sodorta ki a partokra.

    http://www.origo.hu/tudomany/20211028-a-melytenger-bizarr-lakoi-ihlettek-meg-az-alien-megalkotojat-is.html

    Szóval, ha ez a helyzet itt a Földön, néhány tudós okoskodása arról, hogy az élet csak ilyen vagy olyan feltételek mellett létezhet az Univerzumban, enyhén szólva is nevetségesnek tűnik.

  11. 10 Azért minden furcsasággal és extrém példákkal együtt a földi élet eléggé egy kaptafára megy. Szén, hidrogén, oxigén, foszfor mindben van, DNS, RNS, fehérjék, cukrok, zsírok… hatalmas variácótömeg, de mind egy platformon.

    Amikor a tudósok erről beszélnek, mindig elmondják, hogy persze létezhetnek egyéb létformák is bármilyen alapon eméletileg, de fogalmunk sincs, el se tudjuk képzelni, hogyan. Azért egy olyan univerzumban, ahol nincsenek esetleg atomok se, vagy ha vannak is, az atomok nem állnak össze csillagokká, emiatt nincs héliumnál nehezebb elem, ahol nincsenek bolygók, tényleg elég nehéz elképzelni, hogy milyen élet alakulhat ki.

    Pláne, hogy a számítások szerint még a miénkben is, az optimális feltételek összességének együttállását a leggyakoribbnak feltételezve is elképesztően kicsi a valószínűsége, hogy az egyszerű vegyületekből spontán élő szervezet álljon össze. Tehát igazából még a magunk életét se értjük – hogy tudnánk akkor elképzelni valami teljesen mást?

    Én amit még el tudnék képzelni, az valami számítógépen futó digitális entitások közössége, amit meg lehet olyannak csinálni, hogy az élet definíciójának megfeleljen. De hát ugye ehhez kell egy alkotó, aki a hardvert, szoftvert megcsinálja.

  12. 10: a 2. pontban írtat későbbi vizsgálatok cáfolták úgy tudom.

  13. 10 Zsolt
    Azért van néhány sarokpont, ami elég stabil az élet vonatkozásában.
    Ilyen a szén alapú vegyületek. Az élethez olyan bonyolult, sokoldalú vegyületek kellenek, amiknek a kialakításához csak a szén alkalmas, ez képes szinte végtelen változatosságú vegyületláncokat alkotni más elemekkel kombinálva.
    A szilíciumot mondják még hasonlónak, de annak közel nincs ilyen nagy variabilitása.
    A másik a víz jelenléte, az is nélkülözhetetlen minden élő szervezet működéséhez.
    Azok a titokzatos mélytengeri lények pedig, amikről írsz ugyanúgy betagolhatók az evolúciós törzsfába, rokonságuk megtalálható a világ ismertebb részein is, és szervezetük ugyanazokból a vegyületekből áll.

  14. 12 Avatar, köszi. Azt tenném hozzá, hogy ha az általunk ismert élet-alapokban ki is lehet cserélni egy-egy elemet egy-egy funkcióban valami másra, attól még az az alternatív életforma még mindig nagyon közel lenne ahhoz, amit mi fel tudunk fogni.

    Például felmerült, hogy elképzelhető esetleg olyan élet, ami hasonlóan épül fel a Földihez, csak a szén helyett mindenhol szilícium szerepel. Ugyanabban az oszlopban van, mint a szén, csak eggyel lejjebb, ezért ugyanúgy négy vegyértéke van, és kémiailag alapvetően hasonlóan viselkedik. Nyilván egy ilyen életforma lehet nagyon más, mint amihez szokva vagyunk (ha egyáltalán lehetséges), de azért mégsem valami gyökeresen más lenne. Például egy olyan világegyetemben, ahol nem alakulnak ki csillagok és bolygók, tehát se szén, se szilícium, szintén nem jön létre ilyen élet sem.

  15. Az ismétlés a tudás anyja.

    Vannak dolgok, amik elképzelhetetlenek és mégis tények.
    Más dolgok meg elképzelhetőek , de mégsem léteznek !

  16. 15 Nyilvánvalóan. Viszont ha valaki amellett érvel, hogy teljesen mindegy milyen egy univerzum, akkor is kialakulhat benne élet, akkor azért azt mégiscsak illene megtámogatni valamilyen elképzeléssel arról, hogy mégis hogyan és milyen élet alakul ki egy olyan univerzumban, amiben még atomok sincsenek.

  17. Én egyébként azt gondolom, hogy nagyon sokféle rendszer létezhet, ami az élet hordozására alkalmas. Amiben létezni tudnak nagyon komplex struktúrák, amik elég stabilak, de a változásra is képesek, amik le tudják másolni a saját kódjukat, van anyagcseréjük, stb.

    Viszont az élet spontán megjelenése annyira valószínűtlen bármilyen ilyen rendszerben, hogy az mindig egy intellligens alkotó munkája nyomán tud csak megjelenni.

  18. 17.
    Kedves Ábel

    Ha az élet nem keletkezhetett magától, akkor az Intelligens Tervező aki nagyságrendekkel fejlettebb mint az élet első csírái , nos Ő hogyan keletkezett ?

  19. 18 – B.B.
    Bele kell nyugodni az emberi ésszel felfoghatatlan “mindig is volt” fogalomba. A teremtő isten (ha volt), a Lét (a törvényeivel együtt) mindig is volt. Létezésüknek nem volt kezdete. Ami eldöntendő: Van-e (volt-e) szükség “teremtőre”? Szerintem nincs. A Lét úgy ahogy van tökéletes. Ha már létezik, miért lenne más?

  20. 18 Eleve volt. Hiszen a semmiből sosem lesz valami. Valami csak valamiből lehet.

  21. 20 .

    Isten örökkévaló !
    Ő teremtette a világot.
    A materializmus, a gonosz kommunisták találmánya.
    Az anyag nem lehet örökkévaló !
    Miért ? Csak !
    Valljuk már be, hogy ezek olyan kérdésekre adott válaszok, amely kérdésekre nincsen válasz !

  22. 21 Az anyag össz entrópiája mindig nő. Végtelen sok idő alatt maximális lesz az entrópia, ami mellett nem fér meg semmiféle struktúra. Ha ez az anyagi világ végtelen ideje létezne, akkor az anyag és energia homogén módon lenne elosztva az univerzumban, és nem léteznénk se mi, se csillagok, se galaxisok.

  23. 22.

    A föld klímája bizonyítottan melegszik.
    Némely időszakokban, némely régiókban , mégis éppen ettől, paradox módon hidegebb lehet, mint az szokásos.

  24. A kvantumfizikából és a relativitáselméletből még a felszínesen tájékozott laikus is levonhatja azt a következtetést, hogy a megszokott bejáratott hétköznapi emberi logika ezeken területeken nem használható.
    Azok a fogalmak, gondolkodási rutinok ,amiket az értelmes emberek, nap mint nap, használnak itt egy fabatkát sem érnek.
    Az egészen kicsi és az egészen nagy téri tartományokban az anyagnak radikálisan más természete van.
    Aki 10 évig tanulja az néha hozzá tud szólni.
    De aki nem csillagász, nem fizikus, nem matematikus, nem atomfizikus, annak jobb hallgatnia.

  25. 24 Balogh Botond
    Miért váltogatod a nicknevedet?
    Semmi pozitív hozadéka nincs, igaz, negatív se, de akkor meg minek?… 🙂

  26. 25.

    A lyukat amiből és amibe űrítünk , jótékony néha cserélni.

  27. 23-24 – Jelentem, fizikus vagyok. Akkor hozzászólhatok?
    Ezzel most fel akartad oldani a világegyetem időbeli végtelenségére vonatkozó entrópiaparadoxont?

  28. 22: Ha vizet és olajat összekeversz, majd magára hagyod, akkor abban is nőnie kell folyamatosan az entrópiának, aztán mégis kialakul benne az a struktúra, hogy a víz alulra, az olaj felülre szétválik, és nem homogén módon lesznek elosztva a pohárban. Bizonyára az intelligens szétválasztó munkája nyomán következik ez be… 😉

  29. 24 Jól értem, hogy az érvedet úgy lehetne összefoglalni, hogy “én nem értem a fizikát, tehát ez a paradoxon nem számít”?

    29 Végre egy értelmes érv! Ha kiszámolnád az olaj- és vízcseppek közti határfelületi energiákat, a különböző eloszlásokból adódó entrópiákat, akkor kijönne, hogy az olaj felülre, a víz alulra gyűlésével nő az entrópia. Merthogy az olaj és a víz taszítják egymást, ezért a kisebb határfelület alacsonyabb energiaállapotot jelent, a keveredés utáni rendeződés így hőfelszabadulással jár, ami egy magasabb entrópiaállapot. Ráadásul ha össze van keverve, akkor a könnyebb olaj egy része lejjebb van a nehezebb víznél, ahogy ezek megfordulnak, a helyzeti energiából hő lesz -> nő az entrópia.

    Ilyen egyszerűen biztos nem lehet ellenpéldát mondani a termodinamika 2. főttételére.

  30. 30.

    Az evolúció megtörtént következésképpen, semmilyen fizikai törvénnyel nem ellenkezik.

  31. 31 – Az evolúció nem egy zárt rendszeren belül történt meg. A Föld folyamatosan kapja az energiát a Naptól, aminek segítségével lokálisan csökkenni tud az entrópia.

    A fizikai világegyetemünk egésze viszont – feltéve, hogy nincs rajta kívül egyéb létező, ami beavatkozna a működésébe – zárt egység. Tehát a világegyetem teljes entrópiája folyamatosan nő, egészen addig, amíg beáll egy teljes egyensúly a maximális entrópiával. Ha a világegyetem végtelen ideje létezik, akkor ennek már végtelen ideje be kellett volna következnie, és nem szabadna semmilyen komplex struktúrának léteznie.

    A mi létezésünk, és mindaz, amit magunk körül látunk, bizonyíték arra, hogy a világegyetem vagy nem önmagában áll – tehát létezik valami rajta kívülálló, de vele kapcsolatban lévő transzcendens világ, ami rendezi – vagy nem öröktől fogva létezik.

  32. 32.

    Aki fáradhatatlan buzgalommal, azon munkálkodik, azt keresgéli ,hogy Isten létezését hogyan igazolja, az
    meg fogja találni azt a megoldást,ami az ő számára megnyugtatóan bizonyítja majd Isten létezését.

  33. 30: Tehát akkor az entrópia növekedése nem feltétlenül okoz struktúra mentességet, sem homogenitást,. De akkor miért írtad ezt?
    Apropó, a homogenitást magát is nevezhetjük egyfajta struktúrának. 🙂

    Ha van egy osztálynyi gyerek egy tornateremben, akkor az lenne a legnagyobb rendezetlenség, ha szigorúan egyforma távolságokra állva egymástól, homogén módon töltenék ki a rendelkezésre álló helyet?
    Szerintem ez egy igencsak rendezett állapot lenne.

    32: Mi van akkor, ha a maximális entrópia szint már beállt, és a jelenleg tapasztalható folyamatok a teljes rendszeren belül nem okoznak további entrópia változást, mert a lokális változások összessége 0-ra adódik?

  34. 32 – Ábel:
    Teljesen elképzelhetetlen, hogy sehol semmi, majd egyszerre előáll a világmindenség, ráadásul az ismert tökéletességével. Persze mert megteremtette isten, aki viszont mindig is volt. Neki szabad? Amit végképp nem értek. A katolikus trinitást hogyan váltotta fel egy világmindenséget teremtő isten?

  35. 33 A magam számára már megtaláltam. Most nektek keresem, tudomány-megszállottaknak!

    34 Hogy neked mi tűnik rendezettnek, az szubjektív, az entrópia fizikai definíciója viszont teljesen objektív.

    Egy végtelen ideje létező, beállt rendszerben az egyetlen mozgás már csak a hőmozgás. Lehet, hogy az olaj meg a víz külön van, de hőáram vagy anyagáramlás már nincs.

    Ennek kozmikus megfelelője lehet, amikor minden anyag fekete lyukakba gyűlt, és nem tud kiszabadulni onnan. A csillagokat, bolygókat már rég elnyelték a fekete lyukak, idővel a fotonok is becsapódnak egy-egy eseményhorizontba, sötét is lesz. Idővel a fekete lyukak egymással is találkoznak, összeolvadnak, és csak egyetlen hatalmas fekete lyuk marad.

    Ha végtelen idejig létezik ez a fizikai világ.

  36. 35
    Sose mondtam, hogy a semmiből lett minden. Épp ellenkezőleg.

    Amit mindok, az az, hogy az anyagi világ nem minden. Ezen kívül, ezen túl van egy másik, egy ennél sokkal nagyobb, ez a mi kis univerzumunk annak csak gyermeke.

    Na, nem véletlen gyermeke persze.

    Honnan veszed, hogy felváltotta? A trinitás mindig is volt, van és lesz. Együtt VAN, és együtt teremt. Azt hiszem mást is teremtett még a mi világunkon kívül, de erről keveset tudunk, és nem is feladatunk, hogy kutassuk.

  37. Azt már említettem, hogy az, hogy valami teljesen elképzelhetetlen, az korántsem bizonyíték arra,hogy nem is létezik.
    Az pedig, hogy valami elképzelhető,az mégcsak nem is feltétlenül valószínűsíti a létezését.
    Az elektron egyszer hullám egyszer meg részecske.
    És tessék mondani mi hullámzik ?

  38. Tudna valaki egy mondatfoszlányt idézni, amiben az állítódik, hogy Isten öröktöl fogva van?

  39. 41 infos
    Valaminek kellett lenni mindig, mert ha nem, akkor mi volt előtte? És akkor miből lett, ami lett?
    De hogy mi volt előtte, azt én sem tudom… 🙂

  40. Valaminek kellett lenni MINDIG!
    ELŐTTE mi volt? Stb.

    Nincs előtte, nincs olyan, hogy az idő kezdete meg hasonlók.
    Olyan sincs, hogy végtelen tér és mi van azon túl. Csak bizonyos tartományon belül vannak ilyen fogalmak, hogy értelmük is legyen. Ezt hívják teremtésnek.

    Ha már minden áron el akarjuk képzelni, képzeljünk el egy folyamatosan növő labdát aminek a belsejében (annak is egy bizonyos pontján )ülünk és tágulunk kifele minden mással egyetemben.

    Ebben a gömben van az a viszonyrendszer amely létünk alapját jelenti. A labdán kivül nincs SEMMI, nincs hely hogy
    belemenjünk,kimenjünk mintegy elhagyva a gömböt, áthaladva a labda falán.
    A labda mint egy vortex, önmagába kanyarodik vissza, a mindenség, mint alma. Persze az univerzum határa számunkra felfoghatatlan távolságban van, de csak mert az időben, a teremtésben(mely ezen viszonyrendszer alapja) előbb van.
    Az a valami amit Istennek szokás hívni pedig csak van. Ha úgy tetszik öröktől fogva és örökké, mindig.
    Pont a vanság lehet Istenkeresésünk kiindulópontja, mint a legbiztosabb evidencia.
    Azt talán senki nem kérdőjelezi meg, hogy ő maga van.

    A semmi kontra valami paradoxonának kapujához pedig el kell jutni, amihez még mindannyiunknak sokat kell tanulnia.
    Tessék itt van egy avatar, ha már nem nézegetitek a filozófiákat. Tisztelet a kivételnek!

    https://m.youtube.com/watch?v=1soK4rd7zO8&t=19s

  41. Vitathatatlan , hogy még a felkent tudományos szakemberek is csak tippelgetnek ezekben a kérdésekben.
    Sokkal reálisabb belátni azt, hogy nem tudjuk és pont.
    Távolodva a hétköznapi megszokott világunktól, a távolsággal arányosan lesz egyre esetlegesebb a tudásunk.
    Itt a távolságot tessék szimbólikusan is érteni !

  42. 40 Ne haragudj, Balogh Botond, de 38-es hozzászólásod egyáltalán nem válasz 32-es hozzászólásomra.

    Sehol nem hivatkoztam elképzelhetőségre. Fizikai törvyényekre hivatkoztam, és logikát használtam. Ennek semmi köze az elképzelhetőséghez.
    A részecske-hullám kettőstermészet érdekes téma, de ne divergáljunk már ennyire a témától!

    43 Balázs, standing ovation! Olyan szépen és pontosan megfogalmaztad, mintha fizikus lennél!

    44 Tény, hogy van, amit csak tippelgetünk, de azért vannak bizonyos részletek, amiket teljes bizonyossággal tudhatunk.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük