Tibor bá’ online
Dajtás hozzászólásából: „A te biológiai testedet valóban édesanyád hozta a világra, de a lelkedet, ami vezérli a testedet nem, ezt már bizony Isten teremtette, és a te lelked szabad akaratából (ez sem teljesen igaz így) kapcsolódott fizikálisan a megtermékenyüléskor a petesejthez.” Első olvasáskor elállt a lélegzetem.
Dajtás szerint a megtermékenyített petesejthez a megtermékenyítés pillanatában kapcsolódik a lélek. Gondolom a petesejt első osztódásakor. Megítélésem szerint ez a kijelentés az ember hátán felállítja a szőrt. Minden pénzben le merem fogadni, hogy a történelmi egvházak egyike se vállalná fel ezt az állítást.
Minden esetre ha én isten lettem volna, ezt az elrendezést átugrom. Számtalan megtermékenyített petesejt nem tapad meg, és a menstruáció kimossa, ezek szerint lélekkel együtt. Mi lesz ezekkel a lelkekkel, mert hogy a lélek örökké való.
Különben, hogy néz ez ki? Valahol a másvilágon polcokon tárolják az előregyártott lelkeket, és amikor egy petesejt megtermékenyül akkor sorba szépen leszállnak a polcról és zsupsz bele a petesejtbe?
De van itt még más is. Mindennek van lelke, vagy csak az embernek? És ha a lélek „vezérli” a testemet (ahogy ezt dajtás írta) akkor én miért nem tudok erről a vezérlésről? Ha csak az embernek van lelke, akkor mikor lett és miért, mert hogy 500.000 éve mi is majmok voltunk. A majomnak még nem volt lelke, nekünk meg már van. Ezeket dajtásnak tisztázni kellene.
A halálközeli állapotból visszatérők (sérült) agya becsapja őket. Én nem halálközelből jöttem vissza, hanem a halálból. Nirogénoxiddal kísérletezve a vérnyomásom 60 Hgmm szisztolé alá esett. Az agyam elhalt (vagyis a tudatom), de az utolsó pillanatban parancsot küldött a szívnek a frekvencia fokozásra. Az agyam újra kapott vért, magához tért. Hogyan észleltem? Sehogy. Ültem a fotelban, elvesztettem az eszméletem. Sötét semmi. Egyszer csak elkezdtem látni a szobát de nem egy képben, hanem darabokban, mint amikor egy fényképet darabokra vágsz és a darabokat ledobod egy asztalra. Én felkiáltottam, hogy „mi van?” majd tökéletes lett a kép, és szörnyen fájt a szívem. Gondolom vert vagy 160-at percenként. Egyből rájöttem mi történt. DE…. agyhalálom alatt a lélek nem vette át a tudatomat. Totálisan megsemmisültem. Vagyis nincs lelkem.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________