(1207) Séta a fogak körül

Tibor bá’ online

 

~00000Néhány hónapja olvastam a NewScientist oldalain, hogy több száz egyiptomi múmia átvizsgálása után világossá vált, hogy az ókori egyiptomiak fogai tömegesen rohadtak ki a szájukból. Legalább is azon réteg esetében, akiknek testeit konzerválták. Arra is fény derült, hogy a feltételezett őrjítő fájdalmaik enyhítésére mindenféle praktikát találtak ki, amiknek nyomai felfedezhetők voltak. Nem tudom mik lehettek ezek, de novokainjuk egészen biztos nem volt. Érdekes felfedezés, de engem egyáltalán nem nyugtat meg, amikor egy-egy újabb szuvas fogamra derül fény. Na persze ez múlt idő, mert saját fogaim már régen nincsenek (azóta vagyok maradéktalanul boldog). Így aztán nem is foglalkoztam tovább az egyiptomi uralkodó osztály fogproblémáival. De most megváltozott az alapállás.

Az Origó közölt egy posztot, aminek a lényege: „A fehér liszt, a cukor és a feldolgozott élelmiszerek térhódítása olyannyira megváltoztatta az emberi szájban élő baktériumok összetételét, hogy az iparosodás óta szájunk tulajdonképpen nem más, mint a betegségek állandósult melegágya. Egyedülálló fogtörténeti kutatás eredményeiről számoltak be brit és ausztrál kutatók nemrég a Nature Genetics szakfolyóirat hasábjain: közel 7500 évet felölelő vizsgálatukból kiderült, hogy az évezredek alatt megváltozott táplálkozási szokások az emberi szájban lévő baktériumflórára is rányomták bélyegüket. Az utóbbi másfél évszázadban a feldolgozott élelmiszerek megjelenése és elterjedése drámai mértékben lecsökkentette a szájüregben élő baktériumflóra fajgazdagságát, és a fogszuvasodást okozó törzsek térnyerése nagy valószínűséggel hozzájárulhatott a posztindusztriális korszakra jellemző krónikus szájbetegségek kialakulásához.” –

Hát kérem, itt az áll, hogy az elmúlt 150 év tette be az ajtót, az a piszok Ipari Forradalom. Amiről ezek szerint a Fáraók népe nem tudott, mert ha tudott volna, akkor nem rohadt volna ki a foguk a szájukból.

Ebből is látható, hogy a fogaink körül zajló cirkuszban nehezen tudja az ember kiismerni magát. Egy időben esküdtek a fluorra. Egyre-másra dobták a piacra a fluor tartalmú fogkrémeket, ami egy piszok jó üzlet. Becsléseim szerint a 400 forintért árul fogkrém tényleges értéke 5 forint lehet + a tubus, ami mondjuk 35 forint. Így is a fogkrém tízszeres pénzbe kerül.

Aztán kiderült, hogy a cukrot zabáló baktériumok végzik a szuvasodást. Piacra dobták a mesterséges édesítőket tartalmazó rágógumikat, ami tisztíja a fogakat és…. Aztán  a száj savassága volt a mumus, mert a sav feloldja a fogzománc anyagát. Aztán kiderült, hogy minden étkezés után fogat kell mosni. Aztán (számomra kiderült) hogy Ausztráliában azért van minden második huszonévesnek műfogsora, mert az ausztrál búzában kevés a kalcium.

Csakhogy a nagyapám (aki a XIX század terméke volt) sose mosott fogat, nem hogy naponta háromszor, édesszájú volt, hatvan éves korában az összes foga a helyén volt, és az orrom előtt havonta egyszer egy éles bicskával levakarta a fogairól a fogkövet. Vajon milyen baktériumok lehettek a szájában? Ráadásul egyáltalán nem érezte magát különlegesnek, mert az ő korában, arrafelé ez megszokott volt.

Aki azt hiszi, hogy ez a történet szigorúan a XIX. századhoz tartozik, annak elárulom, hogy 5 gyermekem közül négy elég gyakran látogatta a fogorvost. A nagyobbik lányomnak 30 éves korában nem csak meg volt mind a 32 foga, de nem tudta, mi az a fogtömés. Lehet, hogy lúgos kémhatású volt a szájürege? Esetleg volt neki egy titkos fluor forrása? Vagy valahonnan beszerzett speciális baktériumokat, amiket a szájában dédelgetett? Ugyanis az a hír járja, hogy visszaszorultak a szájüreg jótékony baktériumai. Ezeket valaki már kikutathatná, de nem.

A fogász szakma olyan fantasztikusan profitáló, hogy egyáltalán nem érdekük bármire is rájönni. Bármit is kikutatni. Még olyan gyanúval is élek, hogy amikor valamit egy-egy szájban helyreraknak, valami mást egy picit megpiszkálnak, hogy a páciens ne üljön otthon éveken át a babérjain. Ez a következtetés nem rosszindulat, pusztán logikus interpolálás. Egyszer felfedeztem, hogy a kis Polskim javítása közben a szerelő 6 csavart enyhén meglazított, amire egészen véletlenül jöttem rá. Ha ez ott működik, miért ne működne a fogászatokon. Már csak azért is, mert rengeteg a fogász, és lassan már sok lesz az eszkimó és kevés a fóka. Ennek ellenére nálunk kifejezetten siker szakma, mert fél Európából ide jönnek a páciensek komolyabb beavatkozás végett. Sőt, már alakultak cégek, akiknek ügynökségük van Angliában, hogy az angol pácienseket elpecázzák az angol fogorvosok elől. Ami persze az angol fogorvosoknak egyáltalán nem nyerte el a tetszését.

Ha ezek után 50 évesen arra gondolsz, hogy átképzed magad fogorvosnak, akkor felhívom a figyelmed egy jelenségre. Amikor ősszel drága a krumpli, tavasszal minden paraszt krumplit vet. Ennek az a következménye, hogy a következő ősszel fél áron fogják a vevők után hajítani a burgonyát, de drága lesz a vöröshagyma, mert abból alig vetettek. Mire te elvégzed a fogorvosit, már annyi lesz a fogorvos, hogy Dunát fognak velük rekeszteni. Persze, ha különben ehhez van igazán kedved, és nem akarsz meggazdagodni, de élvezni akarod a hivatásodat, akkor tiéd a pálya. Gazdag nem leszel, de valószínűleg boldog, és az se semmi!

______________________________________________________
______________________________________________________
______________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

17 gondolat erről: „(1207) Séta a fogak körül

  1. Szerintem erre is nagyon nagy befolyással van a genetika, ahogy a hízásra is. Túl sok olyan tapasztalatom van, ahol hasonló életvitel mellett az egyik embernek hibátlan fogsora volt 50 fölött is, a másiknak meg hullottak, mint a legyek.

    A fogászat szerintem mindig biztos megélhetést fog nyújtani. Sok fogász megjelenésével lehet hogy kevesebb és kisebb lesz a meggazdagodás, de alapvető problémái sem lesznek az embernek. A magyar pénztárcához mértek nagyon drága a fogászat, ha többen lennének, akkor legalább olcsóbbá válna, miközben szerintem ha felére esnek vissza az árak, akkor is vígan dőzsölhetnek belőle. GyMS megyében okosan összekötötték a fogászatot a turizmussal és akinek esetleg itthon nem adódna lehetősége, annak nyugaton még mindig ott a lehetőség.
    Emellett nem tudom, hogy egyáltalán tudunk-e egyre több fogorvos képezni, vagy van ennek korlátja.

    Az ötödik bekezdés végén és a nyolcadik elején van egy-egy elütésed.

  2. Én úgy gondolom, a fogak esetében a genetika az elsődleges. Már eleve, hogy illeszkednek-e megfelelően az állkapocsba (mert apai és anyai gének érdekesen tudnak keveredni, így lehet, hogy kis állkapocsba túl nagy fogakat kapunk), ill. a fogszuvasodásra való hajlam is nagymértékben öröklött tényezőktől függ. (De azért a sok cukor biztos ludas. Viszont az életkor is számít: gyerekkoromban be kellett tömni 3 fogam, azóta egyet sem, pedig ugyanannyi édességet eszem. A fogorvosom szerint a fogszuvasodásra gyerekkorban hajlamos az ember, azért kell akkor 3x fogat mosni. Felnőttkorban elég volna akár csak kétnaponta 1x, mert akkor az ínygyulladásra van hajlam, ez esetben viszont a túl gyakori fogmosás káros is lehet, mert a dörzsölés lepusztítja az ínynyálkahártyát a fognyakról, és így elősegíti azt.)

  3. Az nekem elég hihetetlennek tűnik, hogy a szájüregből a fog képes “hasznosítani” a fluort. Szerintem erre biológiailag nincs felkészülve, a fog nem viselkedhet úgy mint egy növény gyökere, mely felszív dolgokat… Persze lehet, hogy tévedek.

    Ha nem tudja felhasználni, akkor viszont érdemes elgondolkodni, hogy mi értelme van a fluornak a fogkrémekben. És akkor át is eveztünk az összeesküvés-elméletek területére 🙂

    Amúgy szerintem a fogak romlásának lehet egy pszichés vonatkozása is, az NGM is foglakozik a kérdéssel. Ez magyarázat lehet arra, hogy egyeseknél miért árt valami, ami másoknál nem.

  4. Éppen szerelték az új fogsoromat, amikor jött az orvoslátogató és COLA ERÓZZIÓ elleni terméket reklámozott.
    No comment.

  5. Jared Diamond – Összeomlás könyvében erre is kitért egy részben, az egyik polinéz szigeten több cukros növényt fogyasztottak mint a többi szigeten, és rosszabb állapotúak is voltak a fogaik. (a szemétdombok vizsgálata alapján)

    Szóval akinek hajlamos a foga a szuvasodásra, bánjon csínján a cukorral 🙂

    Van nyírfacukros fogkrém, horror áron, még nem próbáltam, de azt elvileg a bacik nem tudják tápláléknak használni.

  6. 6: “elvileg a bacik nem tudják tápláléknak használni.”

    A bacik rengeteg mindent tudnak hasznosítani, ha a kőolajat is, akkor egy kis nyírfacukor talán nem foghat ki rajtuk.

    Nem célszerű sokáig nyammogni a zabpelyhen, meg egyéb magvakon, keményítő tartalmú dolgokon, mert a nyálban található amiláz enzim elkezdi lebontani a bennük levő keményítőt cukorrá…
    Emellett nem kell cukrot szopogatni, csokit és egyéb dolgokat majszolni órákon át.

    A cukor elvileg nem ‘tartózkodik’ sokáig a szájüregben, szuperül oldódik vízben, tehát egy sima /langyos/ csapvizes öblögetéssel eltávolítható – gondolom én.

  7. A fogszuvasodás és inygyulladás is összetett probléma, ahogy Tibor bá is írja. Kikérdeztem a fogorvosomat ezzel kapcsolatba, aki szerint, ha valakinek savas a nyála és rossz bacik vannak a szájában, az legfeljebb csak elodázhatja a fogakkal kapcsolatos problémákat (igaz akár évtizedekkel is), de nem kerülheti el azokat véglegesen.

    A cukorral és édességekkel az a főprobléma, hogy a gyerekek nem elszopogatják azokat, hanem elrágják és ezzel belenyomják a barázdákba és így kapásból kinyírják a rágás szempontjából legfontosabb 6-os fogakat. Ezért kellene minden gyereknél a barázdazárást megcsinálni még időben. Kisfiamnak szeptemberben 4000/fog csináltattam meg, remélem sikerül megmenteni ezzel a kis beavatkozással a későbbi bajoktól.

    Fontos szabály az is, hogy ne közvetlenül étkezés után mossunk fogat, mert az ételekben található savak időlegesen kevésbé ellenállóvá, lágyabbá teszik a fogzománcot és a fogkefével könnyen ledörzsölhetjük azt. Ezt személyesen is megtapasztaltam.

    Bajt okoz a túlzottan forró, vagy hideg ételek fogyasztása is, mert repedezetté teszi a fogzománcot.

    A szájnyálkahártyán keresztül felszívódik a fluor és a fogzománc is felvesz belőle, ezzel ellenállóbbá válik.

    Nagyon fontos még a fogközök tisztítása fogselyemmel, vagy fogköz tisztító kefével, erről sokan hajlamosak megfeledkezni, pedig e nélkül nem sokat ér a fogmosás.

    A finomított ételek miatt két fontos probléma adódik, egyrészt könnyebben megtapadnak a fogak felszínén lepedéket képezve, ezzel a savtermelő baciknak megágyaznak, másrészt alig kell rágni, pedig ez egészséges szájüreg egyik felétele a megfelelő használat. Kellene még megfeleő mennyiségű D vitamint szintetizálni a napfényből, mert erre nemcsak a csontozat és jó közérzet miatt, hanem a fogak érdekében is szükségünk van.

    Az is igaz, hogy a rossz lelki állapot is negatívan hat az egész immunrendszer működésére, nyílván nem kíméli a szájüreget sem.

  8. Tisztelet a nehany kivtelenek de a fogorvoslas Magyarorszagon es Ausztraliaban egyarant gyenge labakon all. Egy fogtechnikus ferjjel es egy szinten fogtechnikus huggal tudom mirol beszelek. Senkit nem akarok megingatni a sajat fogorvosaba vetett hiteben, de rendkivul keves ” szakember” van. Persze kedves doktorokbol Dunat lehetne rekeszteni es ez az igazan megteveszto. Ami pedig vegkepp elkeserito, hogy a paciensek nem is tudjak, hogy mit varjatnak el toluk, holott rengeteg penzt otthagynak egy egy kezeles utan.
    Ami a barazdazarast illeti az is csak akkor jo, ha jol cainaljak, ellenkezo esetben ugyanis a megsavazott, felgyengult zomancon konnyuszerrel jutnak at a bakteriumok. Ellentetben egy korabbi hozzaszolassal a fognak van “anyagcsereje” szoval nem csak ugy van a szankban.
    Egyebkent az hogy kinek milyen foga van/lesz fokent genetika, mint minden mas. Ez persze – par kiveteltol eltekimtve – nem azt jelenti hogy valakinek eleve “rohadasra” vannak itelve a fogai, csupan azt hogy nekik jobban oda kell figyelni.
    Meg annyit Tibor ba’ hogy nem tudom te hol lattal annak idejen annyi fogatlan embert Ausztraliaban, mert nekem eppen ellenkezo a velemenyem

  9. 9:
    Az 1960-as évek városi legendáját említettem meg. természetesen az emberek szájába nem néztem bele. magam évente elvesztettem e4gy-egy fogat, amíg ott tanyáztam. 😀

  10. 25 éves vagyok, fogkő leszedésen kívül mással nem voltam fogorvosnál.
    Minden étkezés után kb. fél órával MOSOM a fogamat, ha nem vagyok otthon, akkor rágózom (cukormentes). Ezen kívül kaja után ha tehetem kiöblítem a számat (vízzel), a kaja maradékot meg kiszedem a fogak mögül (ezek szerintem nagyon fontosak, bár nem sok fogorvostól hallottam, hogy mondta volna). BTW, Az egyik legnagyobb marhaság szerintem amikor mások desszerttel zárják az étkezést.
    Néhányan nagyon szeretnek genetikáról beszélni, és azt hibáztatni megfigyelésem szerint leginkább az olyanok, akik össze-vissza zabálnak mindenféle cukros sütit, cukros ivóleveket, fogmosás jó esetben reggel, este, fél perc. Genetika hibáztatása helyett talán meg kéne MOSNI a fogat.
    Egyébként fogselymet nem használok, nem érzem szükségesnek. Fogselyemmel persze ki lehet szedni a nagyobb kaja darabokat a fogak közül (akinek belemegy) de a lepedéket úgy se fogja eltávolítani.
    Ezen kívül személy szerint én a forgó fejes elektromos fogkefére esküszök.

  11. 11:
    Köszi a beszámoló. AS genetikai véleményed valószínűleg a valóságot takarja. Jó kifogás a lusták, hanyagok részére.

  12. K hozzászólására reagálva csak annyit, hogy a genetikára való hivatkozás nem alaptalan. Sokan hajlamosak fogágybetegségekre, ami a legmegfelelőbb szájápolás mellett is kialakulhat. Persze valószínűleg ez a ritkább a nagy átlag azért veszíti el a fogait mert nem tisztítja megfelelően!!! Tibor bá’ a városi legendáról meg csak annyit, hogy bizony azok gyakran megdőlnek. Ami meg a te fogaidat illeti sajnálom, hogy “belevástak” Ausztráliába 🙂 Innét tényleg menni kell 🙂

  13. 13:
    Az Ausztráliába disszidáltamban (többek között) van egy kroki. Bemásolom ide, a könyv már úgyse kapaható vagy 20 éve.

    . Fogorvosnál

    Az úgy történt, hogy kilyukadt egy fogam, és mint egy rendes kis lyukhoz illik, vagy két hónappal később elkezdett fájni is. Ugyanis részemről az átlaghoz tartozom, aki akkor megy el a fogorvoshoz, mikor lyukas fogából már csak a lyuk van meg, más semmi. Ez alkalommal, azonban még a fogból is volt valami fellelhető darab, és mivel a fájásnak hosszabb volt a türelme, a harmadik álmatlan éjszaka megesküdtem, hogy másnap elmegyek egy fogorvoshoz.
    A fogász, mint újausztrálhoz illik, természetesen nem volt regisztrálva , de ettől függetlenül tökéletesen dolgozott. Négy ülésben kiirtotta az ideget, és betömte annak csatornáját is.
    Néhány hét múlva azonban fogmaradványom ismét fájni kezdett, annak ellenére, hogy állítólag már nem volt idegzete. Tekintve eskümet, mely nem egy alkalomra, hanem egy bizonyos fogra szólt, azonnal elsiettem, a biztonság kedvéért, egy másik fogászhoz. Mint jól nevelt páciens, azonnal bevallottam fogam múltját. Cserébe a fogász közölte velem, hogy elődje egy hülye kontár, aki felét sem tömte be csatornámnak, és jobban tenné, ha elmenne bádogos és szerelőnek, semmint a jámbor magyar pacientúrát megvadítja. Természetesen azonnal helyeseltem, részben, mint szenvedő fél, részben a kidobott pénzemért. Mialatt egymásnak jól lehordtuk az első fogászt, kihúzta bal alsó ötösömet. Majd megkönnyebbülten egy foggal és tíz shillinggel, távoztam.
    Két hét sem telt el, mikor volt fogam hazajáró szelleméről értesültem, félre nem érthető fájdalom formájában. Odáig még rendben van, ha egy fog fáj, de ha már csak a helye, az igen kísérteties, gondoltam, és tüstént rohantam a legközelebbi fogászhoz, akinek csak suttogva mertem beszélni néhai bal alsó ötösömről, lévén erősen babonás a lelkületem. Harmadik fogorvosom csak bólogatott szokatlanul nagyméretű fejével, és biztosított, hogy elődjei százszázalékos sarlatánok voltak, lelketlen pénzhajhászok és lelkiismeretlen csibészek. Ezzel egy időben, anélkül, hogy észrevettem volna, sebtében kihúzta jobb híján a két mellette levőt. Ez alkalommal tehát két foggal, és 25 shillinggel lettem könnyebb.
    Csak néhány napra volt szükség, hogy felfedezzem, valami még mindig fáj foghíjas fogsoromban, és mivel több fogászról nem tudok, elmentem megint az elsőhöz, annak ellenére, hogy sok jót nem hallottam felőle kollegáitól.
    Mikor negyedik, azaz első fogorvosom bepillantott a számba, ijedten felkiáltott: „Úristen, magának makkegészséges fogsora volt, hová tette?” Hová tettem, hová tettem… hát kihúzták. Erre a meglevőket elkezdte kopogtatni egy hideg kalapáccsal. „Ejnye, doki, ne leltározza a fogsorom, inkább bevallom, három hiányzik.” „Azt látom, hogy kihúzták a gazemberek, de a bal FELSŐ ötöst bent hagyták, pedig szép kis lyuk van benne. Alighanem ideget kell ölnöm”. „Öl ám a fészkes fenét! Húzza ki, vagy lerúgom a veséjét”.
    És a doki kihúzta. Most tehát négy foggal kevesebb van. Már nem sajnálom őket. Régen volt. De, hogy ezt az összeget nem vonhatom le az adóból, azt sosem bocsátom meg nekik .

  14. Én sajnos 16-17 éves koromig elhanyagoltam a fogaimat, talán a szüleim sem fektettek rá nagy hangsúlyt. Rengeteg lyukas fog lett az eredménye, egytől meg is kellett válnom. A suliban volt egy srác, aki minden étkezés után mosta a fogait, és eltanultam tőle ezt a szokását. Azóta pár kivételtől eltekintve minden étkezés után, ha nem is egyből, de fogat mosok. Az akkori lyukas fogak be vannak tömve. Legutóbb most szeptemberben (36 évesen) voltam fogorvosnál és nem talált egy rossz fogat sem. Ebből azt a következtetést vonom le, hogy érdemes mosni azokat a fogakat.

  15. Én (sajnos csak) 3 éve nem mosok fogat. Előtte se sok probléma volt, de 3 éve végképp semmi gond a fogaimmal, egyszer sem vérzett az ínyem.

    Érdekes folyamat volt az elhatározás (nem lustaságból, hanem tudatos önvédelemből, ugyanis szüleink és ismerőseik, akik minden nap mosták, mára mobil fogsorral rendelkeznek) és a tartós megvalósítás között. Első napokban éjszakánként nem tudtam elaludni, néha fel kellett kelnem fogat mosni, mert az a műanyag íz nyugtatott csak le. Aztán ez kb. két hét alatt annyira leritkult, hogy csak akkor mostam fogat fél órás forgolódás után, ha tömény édességgel zártam a napot. Három hónap múlva úgy aludtam közvetlenül tortazabálás után, mint a pinty. Öblíteni csak akkor szoktam, ha a látható jeleket kell eltüntetni pl. mákos tészta után (azt is elég reggel, nem kell fölöslegesen csökkenteni a jó szájíz intenzitását az édes alvás érdekében).

    Feleségem és három kislányom is elleste és kitanulta tőlem ezt, így a családunk már 2 éve nem költ fogkrémekre és fogkefékre. Semmi pénzért nem nyomnám már a számba ezeket a fogorvosilag ajánlott trutymókat, mivel több mint 100 fognál semmi panasz sem volt ötőnk esetében a szabadságunkban kiteljesedett időszakban.

    Problémáink csak az óvónőkkel voltak, akik még egy éve hisztérikus ellenszegüléssel fogadták azon kérésünket, hogy az ötéves Ellácskánknak tökéletesen ép fogsorára ne kenjenek mindenféle ismeretlen összetételű, zománckoptató és ínyirritáló anyagot (fogkrémet). Néha kiderült, hogy titokban könnyű testi sértést követtek el és kimosták féltett kincsünk fogát. Más esetben egész nap tömték a fejét ideológiával, így nagy derültségemre kért a lányom este, hogy “ugye apa, majd veszel nekem fogkrémet?”. Ezeket az ámokfutásokat egyre határozottabban megtiltottuk, mára már tudják hogy esetünkben mi a dörgés. A tegnapi szülői értekezleten – 7 éve, hogy oda járunk és most először – azonban külön fejmosást tartottak a szülőknek a fogmosás fontosságáról, ugyanis Ellán kívül mindenkinek szuvas a foga…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük