Tibor bá’ fordítása online
Hogyan lehet hűvösebbé tenni az otthonokat anélkül, hogy a légkondicionálót felcsavarnánk
A hőmérséklet világszerte emelkedik. A kaliforniai Halálvölgyben és a kínai Hszincsiang régióban is 50 fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A Földközi-tengeren is hőhullám söpör végig, aminek következtében a hőmérséklet Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Görögország egyes részein meghaladhatja a 40 fokot.
A jövőben a perzselő hőmérséklet hatása túlmutat a hagyományosan meleg régiókon. Valójában új kutatásaink azt mutatják, hogy ha a globális hőmérséklet emelkedése 1,5 °C-ról 2 °C-ra emelkedik, akkor az északi szélességi körök országai, mint például az Egyesült Királyság, Norvégia, Finnország és Svájc szembesülnek a kellemetlenül meleg napokkal.
Ebben a helyzetben az emberek keresik a módját, hogy lehűtsék otthonaikat. A klímaberendezések gyakran az alapértelmezett megoldásokká válnak a hőmérséklet emelkedésekor, mivel gyors és hatékony mentességet biztosítanak a perzselő hőségtől.
De a klímaberendezések sok energiát fogyasztanak. Sokban fluortartalmú gázoknak nevezett hűtőközeget is használnak, amelyek szivárgásukkor nagy globális felmelegedési potenciállal rendelkeznek.
A klímaberendezések korlátlan használata a jövőben megnövekedett kibocsátást és további globális felmelegedést eredményez. Fontos tehát, hogy ismerjük azokat a javasolt lépéseket, amelyekkel az emelkedő hőmérséklet mellett is hűvösen tarthatjuk otthonainkat anélkül, hogy az éghajlatnak több kárt okozna.
Az épületeket meg lehet védeni a túl sok hőtől, ha gátat hozunk létre közöttük és a napsugarak között. Ezt többféleképpen lehet elérni, a fényvisszaverő és szellőző tetőktől a külső ablakok és napellenzőkig. Egyikünk Spanyolországban végzett kutatása szerint a külső redőnyök használatával akár 14%-kal is csökkenthető a hűtési igény.
Még az olyan egyszerű művelet is, mint a tető világos színűre festése, csökkentheti a belső hőmérsékletet. A nagyon forró pakisztáni városokban végzett kutatás azt találta, hogy a napenergiát tükrözve ez a megközelítés több mint 7%-kal csökkentheti a hűtési igényeket.
Egy másik hatékony technika a lombkoronák által biztosított árnyék kihasználása. Az ausztráliai Melbourne-ben végzett kutatások kimutatták, hogy az épületeket árnyékban borító fák akár 9°C-kal is csökkenthetik a falak felületi hőmérsékletét.
A rosszul szellőző épület lehűtésének egyik hatékony módja az ablakok kinyitása, amikor a külső hőmérséklet csökken. Ez lehetővé teszi a meleg levegő távozását, és hidegebb levegőt hív be.
De további funkciók, például szellőzőkémények és tetőszellőzők, beépíthetők az épülettervezésbe, hogy tovább segítsék a légáramlást. Ezek a jellemzők gyakran megtalálhatók forró és száraz éghajlaton, különösen a Közel-Keleten. Történelmileg az épületek ebben a régióban magas, kéményszerű szerkezeteket használtak, amelyeket szélfogóknak neveztek, és amelyek felfogják a hideg uralkodó szeleket, és átirányítják azokat az otthonokba. Ha éjszaka hűvös levegővel szellőztetjük az épületet, akkor nappal is tovább hűvös maradhat.
Az épületek „keresztszellőztetésűek” is lehetnek, ahol a friss szellő a szemközti oldalon lévő nyíláson át behatol, és egy másikon távozik. Ha szükséges, ez elősegíthető belső udvarok beépítésével – ezt a kialakítást évszázadok óta alkalmazzák melegebb éghajlaton az épületek hűtésére.
Korábbi kutatásunk azt találta, hogy a belső udvarok 26%-kal csökkenthetik azt az időtartamot, ameddig a lehűlés érdekében intézkedéseket kell hoznunk (az úgynevezett beltéri diszkomfort órákat).
A hűvösségről alkotott felfogásunkat nem kizárólag a hőmérséklet határozza meg. Az olyan tényezők, mint a páratartalom és a szél sebessége szintén szerepet játszanak abban, hogy jól érezzük magunkat.
Itt jönnek jól a ventilátorok, akár a plafonon vannak, akár önállóan állnak. A ventilátorok és a légkondicionálás kombinálásával a termosztát beállítását 24 °C-ról 27 °C-ra lehet emelni, és továbbra is hűvösnek érezhetjük magunkat. Ezzel az egyszerű beállítással több mint 20%-kal csökkenthető a háztartási hűtési energiafogyasztás.
A központi klímaberendezések gyakran a szükségesnél jobban lehűtenek bennünket, vagy akár energiát pazarolnak az üres helyiségek hűtésével. De megoldhatjuk ezt, ha a nyugodtabb hűtési beállításokat, például a termosztát emelését, személyes hűtőberendezésekkel, például asztali ventilátorokkal, hűtött ülésekkel vagy hordható termoelektromos hűtőkkel kombináljuk. Ezek az eszközök lehetővé teszik az emberek számára, hogy jobban kézben tartsák azonnali hűtési szükségleteiket anélkül, hogy egy egész teret le kellene hűteni.
Ha továbbra is szükséges a légkondicionálás, válasszunk alacsony globális felmelegedési potenciállal rendelkező hűtőközegeket használó, magas hatásfokú egységeket. Annak megállapításához, hogy mennyire hatékonyak, van egy energiahatékonysági aránynak (ERR) nevezett mutató – érdemes olyan egységet választani, amelynek ERR-értéke megközelíti vagy meghaladja a négyet.
Az épületek tervezésénél vagy átalakításakor elengedhetetlen az általános fűtési és hűtési igények figyelembe vétele. Például a szellőztetés maximalizálása megakadályozhatja a túlmelegedést nyáron, de a szellőztetés minimalizálása csökkentheti a fűtési igényt télen.
A kulcs az, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyek könnyen adaptálhatók, így elkerülhető vagy csökkenthető az energiaigényes klímaberendezések telepítésének költsége. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy az emberek kényelmesen érezzék magukat a melegebb hőmérsékleteken, anélkül, hogy az éghajlatot tovább veszélyeztetnék a jövő generációi számára.
_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________
Olcsó és nagyon jól bevált a többrétegű raschelháló- val történő árnyékolás. Nem kíván különösebben erős vázat, nem viszi el a vihar és átengedi az esőt. Könnyen leszedhető nyár végén. A padlás szigetelése is segít. Magát az emberi testet jól hűti egy állottvizes borogatás is. A napokban olvastam, hogy piacra dobtak olyan klíma berendezést, amely közvetlenül a napelemekről megy, hálózati áram nélkül, el lehet gondolkodni rajta. Ahol van pince a ház alatt, a nyári forró napokon ott lehet aludni.
1 Szántó Terézia
A raschel-hálós megoldással eddig még csak fóliasátrak árnyékolásánál találkoztam.
Elméletileg jó ötletnek tűnik, hiszen ez tulajdonképpen a lombkoronával árnyékolást helyettesítő műszaki megoldás, de tapasztalatom szerint nem túl jó hatásfokú, ha a háló ráfeszül a védendő felületre, mert a háló által felfogott hő egy része sugárzással és vezetéssel melegíti az alatta lévő felületet is.
Ez is akkor lenne igazán hatékony, ha a háló és a védendő építmény között egy kellően nagy légrés maradna, ahol a levegő szabadon áramolhat, ahogy az a lombárnyékolás esetén fennáll, mert akkor a háló által felfogott, és lefelé leadott hőt a levegő képes elszállítani, ha van egy kis légmozgás.
A másik tapasztalatom az, hogy a raschel-háló igen rövid élettartamú, a fólián is két év alatt úgy elöregszik, hogy szétszakad, még akkor is, ha télire eltesszük.
Nem tudom, van-e már bejáratott műszaki megoldás ennek használatára, de nem lehet egyszerű egy teljes tetőszerkezetet borító, könnyen feltehető, lebontható, épületelemekkel sérülésmentesen érintkező, megfelelő vázszerkezetet igénylő árnyékoló hálót alkalmazni.
Mert fantázia van benne, hiszen a falombok árnyékolása is milyen tökéletes nagy hőség esetén…
Leragadtam a raschel-nál, mert erről van tapasztalatom kerti fóliánál.
Ott is törtem már a fejem, hogy milyen jó lenne egy plusz váz rátelepítése, ami légrést biztosítana a háló és a fólia között 🙂
Talán ez lemaradt: több helyen is láttam hogy vannak növények, melyek befutják az egész házfalat, egyenletesen zöld levélborítást adnak rajta. Mindamellett szép is, teljesen zöld. Régi szomszédnak ilyen a fala, azt mondja felér egy klímával.
Re:2 Minato
Vadszőlő vagy borostyán ami erre alkalmas.
Előbbi ősszel gyönyörű pirosas sárgás, nagyon szép ódon hatást kelt, nagyon szép tud lenni.
Tibor bá’
Hajnalban írtam egy hozzászólást, valamiért bent ragadt, légy szíves szabadítsd fel…
Nagy melegben óránként zuhanyozom (fejemet, hajamat is), és nem törülközöm meg… Tanultuk fizika órán: a párolgás hőt von el.. Vizes fejjel sokáig elvagyok..
A sok újépítésű háznál az van hogy egy fát sem ültetnek csak letérköveznek mindent a klíma meg ott lóg a házon. A sok gyökérnek nagy teher lenyírni 20m2 füvet vagy ősszel összegereblyézni a falevelet.Nem is értem meg őket.
Nekünk nay akácfák vannak a hát előtt.
Meg lehetne nézni egy régi ucaképet, tavasszal virágoztk az úton a cseresznye és meggyfák , az utca finom illatban úszott ilyenkor.Most hogy kihaltak ezek az idősek előbb utóbb mindenhol kivágódnak a fák
és pusztaság van.Pl mamám házánál is van 2 kisebb akác az úton , igaz soha nem ültek ki alá az utcára, de nyáron is a nagy hőségben jó ki lehetne alá ülni és beszélgetni mint régen az öregek, na de azok az idők már bőven elmúltak.
A borostyán meg ezek jók de a fal ősszel nem tud kiszáradni és télen amikor sütné a nap a falat melegítve akkor nem tudja a zöld miatt.Ráadásul a vakolat , kerítés előbb tönkremegy mert nem tud kiszellőzni.
A borostyán alá rovarok is bemennek.Persze lehet jó opció, de nekem egy emeletes házra borostánt futtatni nem megoldás.Tönkre tenné a kőport és ha nyírni kellene akkro be kellene állványozni az egész házat.
Házszigetelés jó ötlet bár csak a felmelegedés miatt nem nagyon jó rátenni pl egy 15 cm-es szigetelést a házra.Inkább a téli fűtés miatt lehet jó, bár ha a teleink már majd nemhogy fagymentesek leszenk
hanem akár nem megyünk +10 fok alá akkor a szigetelés is pénzkidobás lehet (pl az én esetembem egy emeletes ház esetén):Így még várok a homlokzati szigeteléssel lehet 1-2 évet hogy meglássuk merre mozdul el a
globális felmelegedés.Ha indul a megfutás akkor felesleges szigetelni. 😀
Re:7 Andrew
Ne haragudj hogy ezt mondom, de elemi fizika, hogy a hőszigetelés jósága nem a hőmérséklet előjelének függvénye. A hőszigetelés nemcsak a téli fűtés hőveszteségét csökkenti, hanem a nyári felmelegedés idejét is növeli. Ha az esti hőmérséklet alacsonyabb, mint a benti, akkor az esti nyitott ablakkal gyakorlatilag nappalra át tudod tenni a hideget, és nem kell klíma. Ha nincs hőszigetelés, akkor a falazat hamarabb átmelegszik, és szépen lassan felmegy a beltér átlag hőmérséklete, hiába trükközöl esti szellőztetéssel. Arról nem is beszélve, hogy ha van hőszigetelés, akkor egy több 100 tonnás hőakkumulátor az épület, és rövidíted vele a fűtési szezont, mert a nyári meleget átviszed őszre, és a téli hideget átviszed nyárra.
„Ha indul a megfutás akkor felesleges szigetelni.”
Nagy frászkarikát. Csak így lehet majd túlélni, mert máskülönben nem bírod lekezelni a hőingadozást.
Értem én hogy megideologizálod miért hülyeség, csak éppen ezt a fizikát baromira nem érdekli a privát meggyőződésünk.
Árnyékolás.
Déli fekvésű a házunk, amikor tető csere volt akkor a déli oldalon megnyújtottam kb +1 métert. Így egész nap csak a lábazat alját süti a nap, az eddigi falfelület 60% helyett (nem véletlen voltak a régi házak tornáccal építve). Továbbá szigetelés + kútkondi (légkondi beltéri+kútból keringtetett hideg víz) segítségével elviselhető a kánikula.
Az a tapasztalat, hogy kb. 2-4 héttel később kell a kondit üzemeltetni, mint szigetelés+árnyékolás előtt.
Borostyánnal és egyéb futó növényekkel csak óvatosan. Beférkőzik és szétszed mindent. Továbbá nehéz kiirtani.
A megoldásom a klímamentes és nyáron mégis elviselhető hőmérsékletű beltérre, a föld felé egy lemezalapon kívül nincs szigetelés. Házhűtés probléma megoldva.
8. dajtás
Talán van egy olyan hátánya a szigetelésnek hogy tavasszal amikor süt a nap akkor egy szigetelt házat nem melegít nappal a nap bár a hő sem távozik ilyenkor belülről de ez szerintem házfüggő és nem egyszerű kiszámolni és forintosítani a veszteséget/nyereséget/megtérülési időt.
Már csak azért mondom mert pl. ha én az emeletes házunkat hőszigeteltetném mesterel akkor kb.5-6-10 milla lenne (anyag munkadíj) vagy több mert egy kis kockaházra mondanak több milliókat
Tehát összegezve:
-ha mesterrel szigeteltetem 5-8 millió szigetelési költség
-ha én szigetelem lehet kb 2-3 millió és nincs beszínezve a ház (már amúgy is felesleges nem az a lényeg ) nekem munka mellett megcsinálni lehet egy év munka .Plusz állványt is kell vennem mert 1 évre bérelni nem éri meg.
Namost ha enyhébb telek lesznek akkor is kell fűteni de lehet kevesebbet.
Mondok egy példát.Mondjuk évi 300 eft a fűtési költségem, ami szigeteléssel lemegy 200 eft-ra, így spóroltam évi 100 eft-ot.Namost az első esetben ha mesterrel szigeteltetem mondjuk 6 millióért (lehet 8-10 is!!!!!) akkor az évi 100 ezer
60 év alatt térül meg.(ilyen időtávról már nincs értelme beszélni ) Ha én szigetelem akkor is 20-30 év alatt térül meg.Persze ha feltételezzük hogy évi 300 ezres fűtésköltség lemegy 200 ezerre.Most ezt nem tudom kiszámolni mert sokszor gyűjtöttem a fát ingyen.
A padlásom egy részét leszigeteltem de pl idén lefestettem 4 db 40 éves kétszárnyas ablakot.Miért? Mert a 4 ablak cseréje majdnem 1 millió ft lenne (igaz szigetelt lenne) így meg 20 eft volt a festék és 6 nap munka kb.
Ha feltételezzük hogy tovább melegedünk lehet a 300 ezres fűtési költség lemegy majd 200 ezerre és így a szigetelésem megtérülése felugorhat a 60 évről 80 évre vagy mittudomén.
Persze ha melegek lesznek és állandósulnak a 4-6 hetes hőhullámok akkor még mindig ott van hogy veszek a Lidlbe egy mobilklímát 80 eft-ért és elvágom a hőcsúcsokat —> Pl 4 hétig a benti 32 fokot leviszem 27 fokra.
Nem vagyok szigetelésellenes , de a munkadíj és az anyag is drága főleg egy emeletes ház esetén így meg kell fontolni főleg a melegedés és klímamegfutást is belevéve a képletbe.(illetve a megtérülési rátát , 5 év, 10 év , 20 év , 40 év)
Na és itt jön e az a pont amikor kockáztatok.Tehát nem költök szigetelésre. Például ilyen vagyon felélést , munkahely otthagyást még nem merek meglépni de a szigetelés nem megcsinálását most meglépem mert már minek 😀
Persze a pénz most kell másra is az is benne van a dologban vagy ha kis házban laknék lehet megcsináltam volna stb… sok a befolyásoló tényező.
Amúgy meg érdekes mert tavaszig elég hidegek voltak, és ezt a 2 hét hőhullámot leszámítva már este is éreztem hogy hűvös van kint.
2 hubab
Nálunk remekül bevált a raschel hálós árnyékolás. A legegyszerűbb módja: 3 rétegű hálót egyszerűen csak felkötözünk a csatornavasra, ez kb 35 cm-re eltartja a faltól, az aljára pedig itt-ott egy téglát teszünk, hogy a szél ne dobja fel a tetőre. Délnyugati falat árnyékolunk így. Ha a faltól elhúzzuk 2 m-re, akkor járni is lehet alatta, Napelem van a tetőn, ezért magas fák nem lehetnek előtte, de egész délután ide tűz a nap, muszáj volt valamit kitalálni. Azért nem csináltattunk fix árnyékoló féltetőt, mert télen viszont nagyon jó, hogy erről az oldalról besüt a nap, nagy üveg felületek vannak ezen az oldalon. A hálót kb félórai munkával feltesszük vagy levesszük. Kb 8 éve használjuk ugyanazt a hálót.
12 Szántó Terézia
Így már értem, szóval a háló nem fekszik fel a ház falára.
Mit takar ez a három rétegű raschel háló?
Ezzel a megnevezéssel még nem is találkoztam, a tájékoztatókban úgy szerepelnek a típusok, hogy 30, 90, és 160 g/m2-es hálók.
Vagy több hálót kell egymásra tenni?
És jól bírja a viharosabb időket is? Azért komoly igénybevételnek lehet kitéve ekkora felületen váz nélkül.
Ez valami jobb minőségű anyag lehet, az enyémet a második nyár végére úgy elbontja az UV sugárzás, hogy már teregetésnél szétszakad a harmadik évben.
És a hagyományos zöld színű?
Mert neten láttam már, hogy létezik fehérben is, habár még olyant nem láttam, pedig az még jobb lenne napsugárzás ellen.
13 hubab
Ez a hagyományos zöld színű, 3 sor háló van egymás tetején. Jól tűri a vihart is, mert átengedi a levegőt. Próbálkoztunk már belátásgátló hálóval is, amely 90 %-ban árnyékol, de az nem birta a szél nyomását ilyen nagy felületen, és leszakadt.
Még az jutott eszembe, hogy hasznos lehetne, ha a padlástereket jól át lehetne szellőztetni kánikula idején.
Emlékszem, gyerekkoromban családi házban laktunk, és nyáron a padlás elviselhetetlenül forró volt, a cserepek befűtötték a padlás légterét.
Nyilván, már ez a forró levegő is jóval alacsonyabb hőmérsékletet jelentett, mintha a aljzatot közvetlenül a napsugárzás érte volna, de ha ez a tér kereszthuzattal átszellőztethető lenne, sokkal hűvösebb lenne a padlás aljzata.
Ha még ráadásul szigetelt is, akkor sokkal lassabban melegedne át a lakás.
Tűzfalas tetőknél ez biztos megoldható építészetileg, de zárhatónak kell lenni, mert más klímaviszonyok közt már a zárt tér a hasznos.
15. A megoldás a szellőztetett tető, amikoris a tetőhéjalás és a hővisszaverő de páraáteresztő vízzáró tetőfólia között cseréplécnyi távolság van, és a kéményhatás következtében az alsó tetőszélnél beáramló levegő a tetőcsúcsnál elhelyezett szellőző nyílásokon kiszellőzik.
Nem bántam meg hogy beinvesztáltam a Soflex fóliákba a tetőterem felújításakor, rendkívül jól működik.
16 Infos
Nem ismerem a mai építkezéseken használt modernebb módszereket, de ez tényleg jónak hangzik.
Itt biztos intenzív kéményhatás alakul ki, másrészt eleve jobb szigetelést ad, hogy van egy távolság a tetőfedő anyag és a padlástér között.
Az én fiatalkoromban a padlás közvetlenül a cserepek alatt volt, ott pokoli volt a klíma, ma látom, már mindenhol fóliáznak.
Azt nem tudom, hogy már általános-e ez az átszellőztető konstrukció, vagy ez egy újabb fejlesztés.
Mert gondolom, ez sajátos műszaki megoldásokat igényel, hogy akadálytalan legyen a légáramlás a tető aljától a tetejéig.
Gondolom, meg van oldva az is, hogy a felső kiszellőző nyíláson ne folyjon be az eső…
Én úgy csináltam, hogy a szarufákra kihúztam a fóliát, hosszában a szarufákra szögeltem cseréplecet, majd arra deszkáztam, a deszkàra pedig alátétlemez, majd bitumenes zsindely került. Az alsó szegély kapott egy „madárrácsot”, felül a zsindelyhez való szellőzőket. A tetőteret alulról kőgyapot paplannal szigeteltem 15 cm vastagon, majd alulról a Soflex párazáró, buborékos, aluval kasírozott fóliát tettem légzártan. Erre újfent cserépléc, majd gipszkarton került. A belső tetőtér szellőztetése a csúcsban elhelyezett ablak segítségével történik úgy, hogy éjjel nyílik, nappal csukódik automatikusan, vagy vezérelhetően. A tetőtérbe szükség szerint a kéményhatás felszívja az alatta lévő vályogház 22 fokos hidegét… Klímával én csak fűtök…
18 infos
Le a kalappal, megadtad a módját… 🙂
Ennél többet nemigen lehet tenni külső energiabetáplálás nélkül, és minden benne van, amit én csak úgy elméletileg felvetettem.
És a madárháló megoldás arra, ami nekem is eszembe jutott, hogy a szellőzés céljára megnyitott tető nyilván becsábítja a természet gyermekeit is.
Persze ebben az összes nyílás érintett lehet, nem csak az alsó tetőperem.
Amivel nem boldogulok, azok a poloskák – büdösbogarak.
Én most abban a dilemmában vagyok, hogy szeretnék a tetőre napelemet, amihez jöhet majd akár klíma is, de akkor ki kell majd vágni a háztetőre árnyékot vető hársfát. Technika legyen vagy növény?
Re:21 Ábel
Ki ne vágd a fát!
Napelemes optimalizálóval a részlegesen árnyékos tető is használható, és a fa is megmaradhat.
Írj privátot és ránézek a házadra, és adok pár javaslatot.
21 Ábel:
Napelemet nem csak a tetőn lehet elhelyezni.
21 nekem a poloska ellen bevált, hogy rendszeresen belerázom őket egy vizes vödörbe a paradicsomról. A legjobb, ha még az imágó zöldeket össze sikerül szedni, akkor nem tudnak petézni. Eddig egész jól sikerült alacsony szinten tartani a számukat.
Re:23 Tibor bá’
Teljesen jogos, csak akad a telken pár 10m2 szabad terület a háztól nem túl messzire.
50m feletti nyomvonalnál már lehet „aggódni” a veszteségek miatt, de ez sem kritikus, mert fel lehet akár 600-900V körülire tornázni a DC sín feszültségét, és akkor viszonylag kis kábel keresztmetszetnél sem lesz mérvadó a kábel veszteség.
Nagyobb naperőműveknél már 1kV fölött is van DC sín, utóbbi pár évben jelentek meg hozzá inverterek, amik 1,2kV betáppal is elboldogulnak, köszönhetően a modern szilícium-karbid teljesítmény félvezetőknek.
Anno egy kétajtós méretes szekrénybe tudtak beletuszkolni kínkeservesen 100kW invertert, most pedig egy 250kW-os inverter kb akkora, mint egy nagyobb bőrönd…
Hát nálunk nincs szabad felület. Egy kemencének nem tudok helyet találni, mindenütt van már valami.