(3603) WSWS elemzése

Tibor bá’ fordítása online

2021 a 89. év

Az ”The Economist” magazinban megjelent esszét (Humanity Teeters on the Brink of World War = Az emberiség a világháború szélén tántorog) elemezte a WSWS (World Socialist Web Site = A világ szocialista honlapja). Ez lesz az a hír, amit se az ORIGÓ, se az INDEX nem fog lefordítani magyarra. Pedig érdekes. Ezért aztán én nekigyürkőzök.

Az Economist, a Londonban, hetente megjelenő, nagy tekintélyű magazin, amit több mint 150 éve [mert, hogy akkor már létezett] Marx Károly úgy jellemzett, hogy az európai tőkés arisztokrácia orgánuma, legutóbbi kiadását a „következő háborúnak” illetve „a nagyhatalmak konfliktusából származó, növekvő veszélynek szentelte.” A vezércikkét egy fagyos figyelmeztetéssel kezdte:

Az elmúlt 25 évben a háború túl sok életet követelt. Annak ellenére, hogy világi és vallásos küzdelem alakult ki Szíriában, közép Afrikában, Afganisztánban és Irakban, mindent elsöprő összecsapás a világ nagyhatalmai között szinte elképzelhetetlen tudott maradni.

Ennek azonban vége. A nagy fokú, hosszú távú geopolitikai eltolódás és az új technológiák elterjedése az amerikai (és szövetségeseinek) szélsőséges katonai dominanciáját erodálja. A II. világháború óta nem látott mértékű konfliktus újra felüti a fejét. A világ erre nincs felkészülve.

Az Economist egy disztópikus, gyilkolásba torkoló jövőt lát előttünk, ahol Amerikai katonai gépezet megfélemlíti, vagy megsemmisíti a dominanciájának feltételezett, vagy tényleges kihívóját.

Az Economist-nak a következő 20 évre szóló jóslata: „klímaváltozás, népesség növekedés, valamint vallási és etnikai konfliktusok” biztosítani fogják, hogy a világ legnagyobb részén „polgárháborúk vagy szomszédos országok közötti háborúk törjenek ki”.

Ennél is elrémisztőbbek az Economist által az USA, valamint Oroszország és Kína (Washington ellenlábasai) közötti feszültség fokozódására bemutatott szcenáriók, melyek bármely pillanatban nukleáris holokauszttá fokozódhatnak.

Megállapítható tény, hogy az 1990-91-es Perzsa öböli konfliktussal kezdve az Amerikai Egyesült Államok folyamatosan, 25 éven át, háborúban áll. Miközben olyan propagandisztikus neveket talál ki, mint „az emberi jogok védelme”, „terror ellenes háború” amivel a közel keleti háború igazi célját kívánja elfedni. Ez nem más, mint közel keleti, közép ázsiai és afrikai intervenciók, valamint Oroszországgal és Kínával való konfrontáció. Lényegében az USA a globális hegemóniájáért küzd. Miközben Amerika gazdasági gyengeségét, a szociális feszültség hazai fokozódását és a kielégíthetetlen katonai fellépéseit akarja ellensúlyozni. Emiatt, azzal a veszéllyel fenyegeti a világot, hogy totális világháborút robbant ki atombombákkal rendelkező országok között.

Meglepő, hogy ezen tények ellenére az Economist arra buzdítja az Egyesült Államokat, hogy fejlesszen ki egy „kemény ellenállást”, amivel szembe tud nézni „eltökélt és felkészült kihívókkal”. Ez nem más, mint egy embertelen nézet, ami szerint a békét legjobban Amerika tudja biztosítani, amennyiben tökéletesen el tudja pusztítani ellenfeleit.

Az Economist elképzelése szerint, azonnal kell cselekedni, hogy az Egyesül Államok meg tudja állítani hegemóniájának hanyatlását. Amennyiben, az orosz és kínai tőkésosztályoknak meg van engedve saját területeiken belüli hatalomgyakorlás, annak várható következménye a világ vezető hatalmainak mindent elsöprő összecsapása – egy nukleáris fegyverekkel megvívott világháború.

Az Economist állítja, hogy Kína és Oroszország „ma már revizionista országok, amelyek meg akarják támadni a status quo-t, úgy tekintenek saját területeikre, mint hatalmuk alatt álló befolyási övezetre. Kína esetében ez Kelet Ázsia, Oroszország esetében Kelet Európa és Közép Ázsia.”

Az Economist konklúziója: „Amerikának be kell fejezni 20 éve tartó, stratégiai sodródását az egymásra következő adminisztrációk alatt, ami Oroszország és Kína malmára hajtotta a vizet.”

A helyzet az, hogy „a Koreai félszigeten bármikor kitörhet egy háború, aminek következtében több tízezer ember vesztheti életét, ha atomfegyverekhez nyúlnak, akkor sokkal több.”

Az amerikai hadvezetés kész egy ilyen háború kirobbantására. Guam szigetén B-2 és B-52 atombombák bevetésére alkalmas bombázók, valamint vadászgépek állomásoznak. Ezen kívül más Csendes-óceáni bázison hadihajó tömege várakozik.

Elképzelhető, hogy Washington azért provokált egy konfrontációt Észak Koreával nukleáris fegyverkezésének a feladásának ürügyén, hogy felkészüljön egy Kínával kialakítható nukleáris felállásra.

Az Economist szerint az amerikaiak tökéletesen törvényesen jártak el, amikkor az orosz és iráni támogatás alatt álló Szíria esetében a kormányváltás mögé álltak, ami azt jelenti, hogy nem csak az orosz és iráni erőkkel kerülhet közvetlen összetűzésbe, de a NATO szövetséges Törökországgal is.

Nem hinni, hogy szándékosan, de az Economist George Orwell „Új beszédét” alkalmazva arra a következtetésre jutott, hogy az állig felfegyverzett, riválisait folyamatosan megsemmisítéssel fenyegető „erős Amerika a legjobb garancia a világbékére”.

A jelentés legelborzongatóbb aspektusa az a pesszimizmus, amivel az amerikai imperializmus riválisainak sikeres megfélemlítésével kapcsolatos saját előrejelzését illeti. Az egyre agresszívebb katonai szembenállás kialakulása Kína és Oroszország felé nem csökkenti, hanem fokozza egy világháború kitörésének esélyét.

Az Economist szerint „a legnagyobb veszély a szemben álló felek félreértéséből származhat a másik fél szándékával kapcsolatban, ami be nem tervezett olyan eszkalációhoz vezethet, ami ellenőrizhetetlenné válhat. Ez alatt természetesen nukleáris holokausztot kell érteni. „Mind Oroszország, mind pedig az Egyesült Államok esetében a nukleáris fegyverek megtartották elsődlegességüket. Csupán meg kell nézni, mire és milyen mértékben költekeznek.”

A következő 10 évben Amerika a teljes nukleáris fegyverzetét felújítja 1.200 milliárd dollár költségen. Oroszország felújítja nukleáris robbanófejjel ellátható rakétáit, bombázóit és tengeralattjáróit. Kína gyors ütemben fejleszti lényegesen kisebb nukleáris fegyverzetét, ahogy ezt Anglia és Franciaország is teszi. Ugyanakkor Németország, Japán, de még Ausztrália is azon gondolkodik, hogy nukleáris fegyverekhez nyúl, növelve a nukleáris versenyfutás tétjét.

A XXI. század nukleáris versenyfutásának őrülete a kapitalista rendszer kiengesztelhetetlen ellentmondásaiból adódik. A rivális nemzetállamok küzdelme a globális gazdasági dominanciáért a kapitalizmus kezelhetetlen krízisének és gyilkos konfliktusának egy elkerülhetetlen fordulata a piacok és erőforrások megkaparintása és birtoklása végett.

A Marxista forradalom harcosa, Vladimir Lenin szerint a világháború a világ szocialista forradalmának korszaka. A háborús veszélyt előállító kapitalista rendszer megdöntése egy sürgető szükségszerűség az emberi faj megmentése érdekében.

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőségekkel!

21 gondolat erről: „(3603) WSWS elemzése

  1. Nosza, döntsük meg háborúval a háborúveszélyes kapitalista rendszert?!
    Az a szomorú, hogy Leninnek igaza volt.

    De ahhoz előbb tudni kéne az embernek, hogy miért alakul(t) ki a kapitalizmus és hogy hogyan lehet a benne található
    egészséges szinten túli önzését felülírni.

    Az önzést, amely fizikai léte ösztöntörekvéseiből elementáris erővel tör elő és determinálja viselkedését
    és így sorsát is.

    Különben felesleges háborúzni!

  2. Nem rivàlis nemzetàllamok küzdelme, hanem
    a gazdasàgi elitek àltal orrvèrzèsig erőltetett kènyszercselekvès. Az Economist erről bölcsen hallgat, mintha csak finoman befolyàsolni akarna.

  3. Pár évtizede valahogy az országok komolyan vették pl. a területszerzést, hódítást, nyersanyagforrások megszerzését.Ma ahhoz képest viszonylag nyugalom van ,persze kisebb területi viták vanank de az már elmúlt hogy egyik ország el akarja foglalni a másikat.Valahogy ez kiment a divatból:DRégen mondták hogy háborúk lesznek az olajért és a vízért ,de még ez sem következett be.Inkább pénzügyi eszközökkel manipulálnak.Érdekes a net, lehet találni mindig valami kapaszkodót és találnak is hogy nemsokára éppen kitör egy világháború.(főleg angol oldalakon)
    Mindemellett hogy pl. hogy tört ki a II vh több elmélet van tehát hogy mi volt a valós ok.Pl Hitler hódítani akart , és valóban fel akarta virágoztatni a német népet.Tehát ő még nem csak lopni akart mint Orbán hanem tényleg akart valamit alkotni.Persze ő is idióta volt,meg pl filmeket nézett meg sokáig aludt meg ilyenek.Az országoknak voltak csatlósai ennek az annak amaz.Így felállt a két fél egymás ellen világszinten.Ma egy ilyenen már csak röhögnénk mert gyerekes az egész és már nem így működik a világ hogy kirobbban két fél között és ők meg belerángatják a többi országot.Főleg ha atom mert ott nincs idő belerángatni:D

  4. 6: Tényleg? Eddig azt hittem, hogy Hitler jófej volt… De ha filmeket nézett, meg sokáig aludt, akkor tényleg idióta! Köszi, hogy felvilágosítottál!

    A II. vh amiatt tört ki, amilyen “békével” lett lezárva az első.

  5. Ezek simán elmebetegek. Valami fóbia az agyukra ment. A sokmilliárd ember közűl csak párszáz ilyen “szakértőt” kéne az úgyis üresen álló opni-ban elhelyezni, hogy szimulátorokon kijátszhassák magukat.
    De rövidesen a kvantumtudat megoldja

  6. Az utóbbi években a nagy országok kezdenek leszokni a háborúról, mert nem éri meg.
    Ha például elfoglalnák Ausztriát, mit nyernének vele? A nyereséges osztrák cégek csődbe mennének, turisták nem érkeznének, stb. Kapnának egy üres földet. Ma az érték az emberek fejében van, a vállalkozásaikban, stb.
    Legfeljebb a sötét országokban, Afrikában, Afganisztánban hiszik azt, hogy van értelme háborúval elfoglalni egy országot. Mert ők nem tudják gazdaságilag kihasználni a másikat

  7. Tekintélyes nemzetközi kutatócsoportok – javarészt nem a nagy nyilvánosságnak szánt jelentéseikben – olyan közeljövőt jósolnak a Föld és az emberiség számára, hogy legszívesebben már most a Marsra költöznénk. A katasztrófa-okok nagy részét természetesen mi magunk, emberek idéztük elő. A Friderikusz Podcast vendégével, Buda Péter nemzetbiztonsági elemzővel ebben a szokásosnál hosszabb beszélgetésben a klímakatasztrófa, a népvándorlás, az iszlám terrorista radikalizmus, egy hagyományos világháború esélye, Kína expanziós politikája, a folyamatos orosz fenyegetés, a kibertérben zajló konfliktusok kérdése (zsarolóvírusokkal, kémszoftverekkel, dezinformációk tömegével), mind-mind szóba kerül.

  8. Magyarország évente 2 Balatonnyi vizet veszít, 5-10 éven belül, ha nem foglalja el Erdélyt, kiszárad. És ez csak 1 a sok közül. A szíriai háború is a víz miatt tört ki. (Írta itt valaki, hogy víz miatt még nem háborúznak).

    De inkább fókuszáljunk a kb jövő héten bekövetkező gazdasági összeomlásra. Erről érdemesebb lenne Tibor bá szerintem írni. Pl 2017-ben már minden 1 jüan kínai gdp növekedéshez 3 jüan hitel társult, és ekkor volt a belső eladósodottság a gdp 300%-a. Azóta eltelt lassan 4 év, mennyi most az adóság?

    Szerintem ezek érdekes dolgik 🙂

  9. A Föld „életjeleinek” gyengülésére figyelmeztet szerdán a BioScience című szaklapban megjelent cikkben a világ több mint 10 ezer vezető kutatója. A tudósok, akik két éve arra szólították fel a világ kormányait, hogy azok nyilvánítsanak globális klímavészhelyzetet, úgy látják, hogy a világ országainak vezetői kudarcot vallottak.

    https://telex.hu/tudomany/2021/07/28/veszesen-kozelit-a-fold-vegoraja-allitja-tobb-mint-tizezer-kutato-egy-szaklapban

  10. 11

    Újra kellene gondolni az egész Kárpát- medence vízgazdálkodását a szomszéd országokkal közösen a klimaváltozás miatt. Hogy legalább a mezőgazdaság fenntartható legyen. Ez még elméletben sem történt meg. Amúgy már mindegy is már kifutottunk az időből……

  11. 11.

    “De inkább fókuszáljunk a kb jövő héten bekövetkező gazdasági összeomlásra.”

    Milyen gazdasági összeomlást viziónálsz?

  12. 11 Radován

    Szerintem a kínai átlagpolgár is el van adósodva.Ott is az átlagnak gondolom van lakáshitele.Hogy mikor lesz ebből gebasz nem tudom.Bár ha azt nézzük hogy az átlag kínai kisember fizetgeti havonta a törlesztőket akkor nem lehet nagy gond.
    A világon sok helyen élnek kis lakásban.Pl Japánban sokan 8-10m2-es lakásban élenk mert drága.Hiába van feljett világ mégis nehezednek a körülmények mindenhol.

  13. 15: Tibor bátyám, gondolom azért, mert a podcastokba szorult klasszikus mainstream média (amit ma mainstreamnek hívunk az tulajdonképp bulvárosított hírközlés…) átlag hallgatójának többsége az max. bulvárban vagy még abban sem találkozott a beszélgetésben boncolt témákkal, nem úgy mint itt a fórumozók többsége, így ezért fejtik ki ennyire bőven és hosszan.

  14. 19: Ezt nem néztem, de rengeteg podcast nézhetetlen a lehetetlenül hosszú üresjáratok miatt…

  15. Atombombát ledobni? Ekkora pazarlást!
    Tudnak ezek olcsóbb megoldást is, ha akarnak.
    Persze hogy akarnak!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük