(1748) Su-24
Publikálva 2015.nov.25. | Tibor bá' blogja | 117 hozzászólásTibor bá’ online
Légtérsértésért nem szokás lelőni egy repülőgépet. Annyira nem, hogy erre még nem volt példa a II. világháború óta. Ha a rádiófigyelmeztetés nem használ (amit nem feltétlenül hall meg a pilóta) akkor felküldenek néhány vadászgépet, vizuálisan jeleznek, például a gép billegetésével, esetleg leszállásra kényszerítik a gépet, stb. Itt viszont a cél a gép megsemmisítése volt. Miért?
A párizsi merénylet után Putyin nem csak népszerű lett nyugaton, de egész Európa elkezdett Putyin (és Oroszország) felé fordulni. Ez az, amit Amerika semmiképpen nem akart. Azt csak naiv ember képzelheti el, hogy Endogan ezt a saját szakállára megteheti. Pláne, ha megfontoljuk, hogy igen komoly gazdasági kapcsolata van az oroszokkal. Endogan parancsot hajtott végre, Obama parancsát.
Én Putyin helyében, aki pontosan tudja, hogy a III. világháború elkerülhetetlen, GMT 12:00-kor az összes jelentősebb országban állomásozó nagyköveten keresztül tudattam volna velük, hogy Oroszország 60 percen belül egyetlen „lövéssel” megtorolja megtámadását (tehát a NATO V. cikkely nem léphet érvénybe, mert senki se támadta meg Törökországot, ők támadták meg Oroszországot) Majd egyetlen hidrogénbombával megsemmisítettem volna Ankarát. Tanuljanak belőle. Ehelyett Putyin gyorsan közölte, hogy elmarad a katonai megtorlás. A kérdés miért?
Mint már írtam, Putyin tudja, hogy a III. világháború elkerülhetetlen, de még nincs rá teljes mértékben felkészülve. Tehát időt akar nyerni. A következő kérdés, hogy mi ennek a következménye? A megtorlás elmaradása Washington részére árulkodó jel. Olyan ez, mint Kokó utolsó bokszmeccse, ahol esze ágában se volt támadni, de még csak védekezni se, hanem folyamatosan kitért a támadás elől, azaz ugrálva hátrált a menet végéig. Csakhogy az életben nincs a menetnek vége, nem fújják le a meccset, hanem kihasználják a kétségbeesetten védekező gyengéjét. Ezért küldtem volna én el a H-bombát egy apró baráti üdvözlettel.
Hogy Putyinnak igaza volt-e vagy nem, azt majd megmutatja a nem túl távoli jövő. Nem csodálkoznék, ha Washington arra a megállapításra jutna, hogy Oroszország gyenge, érdemes megkockáztatni egy meglepetést okozó első csapást.
____________________________________________________________
____________________________________________________________
____________________________________________________________