(1742) Nyersanyag árak alakulása
Publikálva 2015.nov.19. | Tibor bá' blogja | 23 hozzászólásAnonymus vendég posztja
Vajon a nyersanyag árak zuhanása a korábbi bőség és tartósan olcsó árak visszatérését jelzi, vagy valami mást?
A világgazdaság által mindennap felhasznált energiahordozók, ásványkincsek, mezőgazdasági termékek árának változása a közgazdasági tankönyvek szerint a kereslet-kínálat függvénye. A gazdasági elemzők alkottak egy összefoglaló kategóriát ahol 22 féle alapvető termék árának változását lehet nyomon követni. Ez a nyersanyagár-index (Commodity index), mint például a szén, a kőolaj, vasérc, ólom, cink, nikkel, réz, kukorica rizs, búza, stb.
Nézzük meg figyelmesen az alábbi grafikont, hogy az elmúlt évek során miként változott, és ez a változás milyen reálfolyamatot takarhat?
Az ipari fejlődés során a bányászat, a nyersanyag kitermelés évtizedeken át biztosította a gazdaság által igényelt alapanyagokat és viszonylagos egyensúlyi állapot állt fenn a mindenkori kereslet és kínálat között. Azonban a 2000-es évektől elsősorban Kína gyors ütemű iparfejlesztése, építkezései miatt egyrészt megnőtt a kereslet, másrészt a természeti erőforrások (főképp a kőolaj) egyre nagyobb mérvű kitermelése elért egy olyan szintet, ahol már a korábbi könnyen hozzáférhető lelőhelyek kimerültek. Emiatt egyre kisebb érctartalmú, egyre mélyebb bányákat ill. olajlelőhelyeket kellet termelésbe vonni, ami jelentősen megnövelte a bányászati költségeket.
E két tényező hatására néhány év alatt több mint a duplájára nőtt a nyersanyagár index. Bizonyára tőzsdei árspekuláció is közrejátszott az árak felhajtásában, azonban véleményem szerint alapvetően a kínálat szűkössége, illetve az erőltetett hitelezés által generált kereslet növekedése miatt emelkedtek meredeken az árak.
A tőzsdei és adósság buborék viszont 2008-ban kidurrant, amit a reálgazdaság, a fogyasztás visszaesése követett, a világgazdaság nem tudott annyit fogyasztani, beruházni, mint korábban és ez a mélybe taszította a nyersanyag árakat. Oly mélységbe, ami már a kitermeléssel foglalkozó cégek költségeit sem fedezte, emiatt indultak újra növekedésnek az árak 2010-től. A korábbi csúcsot már nem elérve, de egy olyan szintre nőttek, ami már lehetővé tette volna az egyre költségesebb geológiai kutatásokat, új bányák, új olajmezők feltárását, megnyitását. Azonban 2011-től, újra immár negyedik éve tartósan esnek az árak. Sok elemző szerint ez azt jelzi, hogy még bőséges tartalék áll az emberiség rendelkezésére minden természeti erőforrásból, minden folytatódhat úgy, mint a korábbi évtizedekben. Azonban arra nem adnak magyarázatot, hogy az egyre olcsóbb nyersanyag árak ellenére miért nem növekszik a világgazdaság, miért volt eddig a stagnálás, és most már a GDP csökkenés is egyre több országban? Elméletileg, ha keveset kell fizetni a nyersanyagokért, energia hordózókért, akkor több fogyasztásra elkölthető pénz marad az emberek zsebében, és a fogyasztás növeli a GDP-t. De ez mégsem következik be! Miért? Az egyik ok, hogy a korábbi évtizedek fogyasztása is jelenős részben hitelből történt, a lakosság, cégek, államok, mindenki adósság árán tudta fenntartani az életszínvonalát, lakást építeni, fejleszteni, stb. Ez a globális adósság szint viszont mára oly magasra szökött, hogy már nem növelhető tovább, hiába vitték le nulla százalékra a kamatokat.
Véleményem szerint a jelenlegi alacsony nyersanyag árak egyáltalán nem a bőséges olcsón kitermelhető ásványkincsek korának visszatérését jelzik, hanem az egyre mélyülő gazdasági visszaesés biztos indikátora. Sőt a 2000-es évektől a világgazdaság belekerült egy lefelé tartó negatív spirálba, ahol az ásványkincsek fogyása növekvő költségeket és árakat hoz, azonban emelkedő árak már nem megfizethetőek a középréteg számára, és emiatt lerombolja a keresletet a nyugati világban. A recesszió még inkább visszaveti az ásványkincsek iránti keresletet, ez az eladási árak zuhanásához vezet, ahogy a grafikonon láthatjuk. Viszont ez már most azzal jár, hogy a termelő vállalatok nem ruháznak be többé, (csak a meglevő bányákat, olajkutakat termelik ki) ami pár éven belül hiányt eredményez, a hiány újra magasabb árakat, ami azt jelenti, hogy a világ lakosságának egy jelentős százaléka számára nem lesz elérhető. Magyarul: NYOMOR.
__________________________________________________
__________________________________________________
__________________________________________________