VM-286 Régen és most
Publikálva 2015.aug.15. | Tibor bá' blogja | 17 hozzászólásTibor bá’ vissza a múltba online
A családi légkör fenntartása végett hébe-hóba leülök Éva mellé a méteres plazma előtt, és együtt nézzük…. Hát ez az, mit? Amit mindketten szeretünk azok a történelmi időkben játszódó angol filmek. Most éppen a hatrészes Utolsó Angol Úriember van soron, aminél pontban félidőben vagyunk. Viktoriánus idők, közvetlenül az I. világháború előtt, majd alatta, és utána. Címszerepet játszó színész (Benedict Cumberbatch) olyan jól adja vissza az English Gentleman-t, hogy még az is meglepődik, akinek volt szerencséje összefutni egy ilyennel, például nekem. A gentleman-ségnak természetesen vannak fokozatai, de ha nőkről van szó a „gyengédség” (végül is ezt jelenti a gentle) nem csak megközelíti, de egyenesen megüti a balfaszság szintjét. Akárcsak a „Napok Romjaiban” (Anthony Hopkins), ahol a még csak nem is gentleman, csak azokat utánzó főkomornyik minimum 10 éven át epekedik a rendkívül pedáns (Emma Thompson) házvezetőnő után, aki természetesen szintén epekedett a főkomornyik után, de ennek egyik se adta a legkisebb jelét se, csak mi nézők voltunk vele tisztában, és nem értettük miért nem lesznek egymásé, legalább plátói módon. Az Utolsó Úriember is kitesz magáért. Egy modern (a női szavazásért küzdő) fiatal nő a romantikus nagy semmi közepette 10 centiről felkínálkozik, amit pasi nem vesz észre. Aztán 3 évvel később (three years later – közli a felírat, amit valaki bemond magyarul) egy koktélparti alatt a csajszi számon kér. Genleman-ünk azonban válasz helyett csendben elhagyja a termet. Komolyan mondom, egyszerűen érthetetlen, mért nem haltak ki az angol Lordok. Persze, tudom a választ, mert a Lordok és a fajfenntartási ösztön összecsapásából mindig azt utóbbi kerül ki győztesen.
A jég persze elég nehezen tört meg, mert emlékeim szerint a negyvenes évek elején valamelyik Karády filmben (Halálos tavasz),a 44-es lábú színésznő meztelen sziluettjét másodpercekig lehetett látni, a részletek teljes elnagyolása mellett. A népek mégis tolongtak a jegypénztár előtt, mert ekkora modernséget feltétlenül látni akarta a következő szőnyegbombázás előtt.
Jó 10 évvel később a szocializmus építésének kellős közepén se durvult el nagyon a helyzet. Igaz a „Nőnek szülni kötelesség, leánynak szülni dicsőség” mellett az „Egy nyáron át táncolt” meztelen jelenetéért volt olyan barátom, aki ötször nézte meg a filmet. Azért volt ebben valami szép, legalább is az emlékeim szerint.
A közelmúlt erkölcsi felfogását jól jellemezte a partraszállásom Ausztráliában. Sorba mentünk el a vámosok előtt, akik semmit se néztek, csak feltettek egy egyszerű kérdést, van-e nálunk bicska vagy pornográf fénykép. A nemleges válaszunkat elfogadták. Aztán a korábban érkezett magyarok felvilágosítottak, eszünkbe ne jusson – magyar szokás szerint – ráfütyülni az utcán egy nőre, mert azért börtön jár.
Most viszont, ha azt írom, hogy átestünk a ló másik oldalára, alig érintem a lényeget. A médiumok egymással versenyeznek, ki tud több meztelen nőt elénk varázsolni. Ki tud zaftosabb történettel előállni. Sőt VV alapon bekameráznak hálószobákat, zuhanyokat, sőt vécé kagylókat is. Feltáratlan intimitás nem maradhat szárazon. A tanulékony fiatalság jókedvében szabadon koitál akár egy buszmegállóban is, ha sokáig kell várni a buszra, mer ez az, amire képtelenek. Nem várják ki, hogy legyen pénzük kocsira, lakásra, de még azt se képesek kivárni, hogy hazaérjenek. Úgy és akkor basznak, ahogy és amikor a kóbor kutyák, amikor rájuk tör az indulat.
___________________________________________________
___________________________________________________
_____________ (694)