(1678) A liberálisoknak fogalmuk sincs az általuk imádott szabad piacról
Publikálva 2015.aug.06. | Tibor bá' blogja | 17 hozzászólásTibor bá’ online
A liberálisok (nálunk balliberálisok) makacsul ragaszkodnak a szabad piachoz bár egyértelmű jelei vannak, hogy a piac messze nem hatékony szabályozó, egyáltalán nem szabadit meg minket a periodikuson bekövetkező gazdasági katasztrófáktól. Adam Smith világában a kereslet és a kínálat kialakít egy olyan árat, amire támaszkodva a beruházók eldönthetik hova vigyék a tőkéjüket. A kormány minél jobban beleszól ebbe a folyamatba, a lesben állók annál nagyobb mértékben térítik el a piacot természetes útjától. Ez Adam Smith világa, de a valóságban, ahol élnünk kell, a piac nem állítja be a megfelelő árakat. Erre rengeteg példa adódna, de nézzük csak a három legjelentősebben befolyásoló tényezőt.
- Globális klímaváltozás. A szénalapú energia ára elfogadhatóan áll be (kapcsolódik ahhoz, amit a fogyasztók hajlandók fizetni, és ahhoz, amit a kitermelők el tudnak fogadni), de csak akkor, ha nem vesszük figyelembe, hogy a CO2 elpusztítja a Földet. Ezen problémákkal szemben a piac teljességgel érzéketlen, csak a kormány lenne erre képes. A létező közgazdaságban ezt az anomáliát externáliáknak nevezik, mivel ezek a költségek kívül esnek a közvetlen tranzakciótól. A liberális közgazdászok az externáliákat aprócska kivételnek tekintik.
- A gazdaság összeomlása. A feltételezetten önszabályozó piac képtelen felismerni, hogy a financiális fenegyerekek által létrehozott értékpapírok hamisak (toxic=mérgező). A piac képtelen ennek megfelelően beárazni azokat. Kizárólag a kormány lenne képes szabályokat felállítani a hamis, rászedésre alkalmas értékpapírok kiszűrésére. Az igaz, hogy a deregulációnak voltak apró előnyei a tőke megfelelő alkalmazására, de ez messze alulmúlta azt a kárt, amit okozott, például a 2008-as válság, ami csak Amerikában 10 trillió $ (1010) GDP csökkenéssel járt.
- Eltorzult jövedelem elosztás. 1935 és 1980 között az amerikai társadalom egyre egyenlőbbé vált. Ezen időszak alatt az összjövedelem növekedés kétharmada az alsó 90 százalékhoz jutott el. Az alsó 50 százalék jövedelem növekedése némileg meghaladta a felső 50 százalékát. Ezzel ellentétben 1999 és 2014 között a felső 10 százalék az összjövedelem növekedés több mint 100 százalékához jutott. Ez úgy volt lehetséges, hogy az alsó 90 százalék családonkénti éves jövedelem vesztése közel 3000 $-ra alakult. — Kedves magyarok! Az elmúlt 15 évben, Amerikában a fizetések reálértéke CSÖKKENT. — Jegyezzük meg ennek okait: Emelkedő munkanélküliség mellett a szakszervezetek meggyengültek. A financiális szabályozás fellazult.
A helyzet tarthatatlan, de mégis fenntartják az utolsó pillanatig. Az állam totálisan alkalmatlanná vált a társadalmi igény ellátására, mert a leggazdagabb réteg, az oligarchák szolgálatába állt. Jobban mondva az oligarchák mindenkit megvesznek, hogy perverz vágyukat, a mértéktelen, és határtalan harácsolást folytathassák a végtelenségig. Illetve addig, amíg a világtörténelem legnagyobb vérengzése nem következik be, aminek pontos forgatókönyvét az égvilágon senki se tudja megjósolni.
___________________________________________________
___________________________________________________
_______________
2015.augusztus.6th. at 11:31
“A liberálisoknak fogalmuk sincs az általuk imádott szabad piacról”
Menj a pokolba Attila!
2015.augusztus.6th. at 13:33
>> a világtörténelem legnagyobb vérengzése nem következik be, aminek pontos forgatókönyvét az égvilágon senki se tudja megjósolni.
íme tessék egy lehetséges forgatókönyv:
Szíria, Irán, Orosz, Kína (esetleg kivár)
egy logikus, jól megírt helyzetjelentés, úgy is lehet írni brekking news:
http://wearechange.org/obama-just-authorized-war-with-syria-world-war-3/
2015.augusztus.6th. at 13:50
Tibor bá’
Nem tudom, mire alapozod, hogy a szabad piac eszméje azért lett kidolgozva egy szűk elit által, hogy MINDENKINEK jó legyen…
A többi modern elmélettel együtt…
2015.augusztus.6th. at 14:36
3:
Ezt nem állítottam. A posztból világosan kiderül, hogy a szabad piac az oligarchák érdekeit szolgálja. De neme lett volna ilyen szédületesen rossz hatása, ha a szakszervezeteknek lett volna ereje.
2015.augusztus.6th. at 14:45
A kapitalizmus fejlődése egyszer már eljutott addig a felismerésig, hogy a spontán, szabályozatlan piac megbízhatatlan, túltermelési válságokba, összeomlásokba, társadalmi katasztrófákba torkollik, és hogy az államnak kell valami szabályzó szerep, ami ezt megakadályozza. Enélkül kiszámíthatatlan kimenetelű válságok söprik végig a világot, sokszor a korábbi haszonélvezőket is elsöpörve.
Erre egyesek újra feltalálták a spanyolviaszt, hogy a piacot magára kell hagyni, mert úgy működik jól? Hát normális ez a világ?
A tőke birtokosa persze, hogy korlátlan hatalmat akar, minden állami korlátozás nélkül még akkor is, ha ez öngyilkos folyamatokba is torkollik. Ha csak a konkurenseket szabályoznák, azt viszont jó néven venné - mindegyik! Így közös erővel megakadályozzák a kontrollt, vállalva a kollektív öngyilkosságot, ami persze mindig a másik hibája lesz…
A politika világa meg nem olyan erkölcsi óriásokból áll, akik pénzt, vagyont megvetve a világot akarnák megmenteni.
2015.augusztus.6th. at 15:06
4. Tibor bá’
“De neme lett volna ilyen szédületesen rossz hatása, ha a szakszervezeteknek lett volna ereje.”
Már a szakszervezetek is arra lettek létrehozva, hogy befolyásolják a gazdasági hatásokat.
Őszintén… Szerinted létezett valaha szakszervezet, amelyik a munkások érdekeit szolgálta?
PONT azért lett felűlről létrehozva, hogy MEGAKADÁLYOZZA, hogy a munkások a valódi érdekeiket érvényesíthessék, inkább a gazdaság játékosainak zsarolására lett használva.
Ha a szabad piacnak nagyobb lenne a hatékonysága, az azt jelentené, hogy szélesebb rétegek számára hoz hasznot…
EZ soha nem volt cél.
Ma éppenséggel azt látjuk, hogy egyre szélesebb rétegektől veszik el normális életet, a középosztályt építik le, mert MÁR NINCS RÁJUK SZÜKSÉG…
A mór megtette kötelességét, a mór mehet.
Szerintem kár elhinni a tömegeknek szánt “népszerű” közgazdasági halandzsát.
A háttérben mindig az elit erejének növelése, a tömegek befolyásának csökkentése volt a fő cél.
És ezt szolgálták a mesterségesen kidolgozott ideológiák.
Ezért “tökéletlen” a “szabad piac” is meg a “szocializmus” is, meg a többi idiótaság…
Mert SOHA nem a hangoztatott céljai voltak a valódi célok.
A szocializmus valódi célja a paraszti társadalom és hagyományok felszámolása, hogy abszolút kiszolgáltatott munkaerőállat csordákat hozzon létre, a szabad piac pedig, hogy munkaerőállatok vagyonokat halmozzanak fel, amit aztán elszednek tőlük…
Igaz… ez sokáig nem volt világos, de így (már túl későn) nincs kétség.
2015.augusztus.6th. at 15:54
Nekem az írásról az Egy csodálatos elme című film azon jelenete jutott eszembe, amikor John Nash (Russel Crow) a társaival elment sörözni s az ivászat közben villan be neki, hogy ne a legjobb csajra nyomuljanak mert akkor egymást gátolják és hoppon maradnak, hanem úgy határozzák meg döntéseiket hogy az mindegyikőjüknek jó legyen (mindegyik külön nőre hajtson)
De egyrészt sajnos az ember nem így működik, kizárólag egyéni érdekek mentén dönt, a nemzeti érdek mint olyan nem létezik.
Úgy rémlik az is Nobel díjat kapott aki bebizonyította hogy a Nash-egyensúly nem működik de ebben most nem vagyok biztos.
A másik dolog amire az írás szerintem rámutat hogy a kormány nem végzi rendesen a dolgát (okoktól függetlenül). Focihasonlattal élve: Vállalkozók, termelő vállalatok (gazdálkodó szektor) ez egyik csapat, a kormány (állami szektor) a másik csapat, s a bírót a kormány adja.
Az emberi agyat pedig képtelen beárazni a piac. S amíg emberek ott fent döntéseikben nem látnak tovább mint 4 év, a gyakorlati közgazdaságtan haszna nem sok.
2015.augusztus.6th. at 15:56
6: A szomorú az, hogy tulajdonképpen szükségszerű is a folyamat, a földi erőforrások kimerülésével a kapitalizmus élettere szűkül be, valamilyen módon előbb vagy utóbb meg kell szakadni a gazdaság rákfeneként terjedő gigantikus növekedésének, mielőtt rámegy minden. Igaz, ez egyúttal a népesség számának korlátozódását is maga után vonja. Nos, ez egy olyan emberes feladat, amit nemigen lehet demokratikusan megoldani, miután már nyakig vagyunk a szarban…
Szóval globálisan nézve már nem feltétlenül a növekedés lenne a cél, legfeljebb egyesek növekedése. Mindez meg már nem a kapitalizmus olajozott gépezetének tökéletesítése útján lehet.
2015.augusztus.6th. at 16:33
8. hubab
“Szóval globálisan nézve már nem feltétlenül a növekedés lenne a cél”
A cél soha nem maga a növekedés.
A parasztnak se az a célja, hogy végtelenül növelje a disznaját, hanem hogy akkor vágja le, amikor a legtöbb, legjobb minőségű húst adja.
Lehet hogy rövid távon ad egyfajta kielégülést a világ dolgaiban döntéshozói képességekkel rendelkező elitek lehülyézése, de szerintem ez nagy tévedés.
Akik a VALÓDI döntéseket hozzák, azok nem abból a tankönyvből tanulnak, amit a tömegek elé vetnek. Egyre több érv szól amellett, hogy nem véletlenül megy az okkult, az ezotéria, a hermetika ellen a hadjárat… Azt tudjuk,, hogy Hitler nyakig volt az ezotériában. Meg azt is hogy a dollár bankó tele van okkult meg szabadkőműves kabbalista jelképekkel… De úgy csinálunk, mintha nem tudnánk, és gyerekes szintű közgazdasági okoskodásokkal hümmögünk, hogy miért nem mennek a dolgok.
A nyugati stílusú társadalmak elérték növekedésük határait, beérett a termés, lehet aratni.
A liberalista szekértolók meg majd akkor dőlnek a kardjaikba, amikor kiderül, hogy mocskos szolgálataikért cserében SEM fognak beleférni a pixisbe…
2015.augusztus.6th. at 17:05
A közgazdaságtan már viszonylag régen túllépett az Adam Smith-i szinten… Ismertek a szabad piac katasztrófái is.
Meg persze ismertek már a szocializmus/kommunizmus és a keynesiánus gazdaságpolitika hátulütői is, és az állami szabályozási katasztrófák is…
Sajnos az állami szabályozás nem feltétlenül vezet jobb eredményre, mint ha nincs semmi szabályozás.
Ismert, hogy a lobbi csoportok rendszeresen elérik, hogy a szabályozás az ő érdekeiket szolgálja, még ha eredetileg épp ellenük kezdték meg a szabályok megalkotását… És persze jól ismerjük azokat a szabályozásokat is, amikor a szabályzás célja eleve a haveri kör helyzetbe hozása, még ha próbálnak is valami érvelést mögé tenni…
Egyébként érdemes elolvasni az alábbi rövid írást, mielőtt a 2008-as válságot a pénzügyi szektor deregulációjának számlájára írjuk…
http://organizationsandmarkets.com/2010/01/28/the-era-of-laissez-faire/
2015.augusztus.6th. at 17:36
Ha nem egy szűk réteg kezében összpontosulna a vagyon hanem a tömegek kezében akkor is szarban lennénk.Pl itt Mo-on mindenki keresne nettó 500 000 Ft/hó és a világon is akkor a környezetszennyezés is 5x 10x akkora lenne és még katasztrófálisabb lenne a helyzet mint most (persze csak lesarkíítva ,de ez igaz) .Itt a megszorítások idején is azért mulatoznak, utaznak ,wellnesseznek, fogyasztói társadalmaznak az emberek rendesen…..mi lenne ha a nép még többet keresne, már rég szétdurrant volna a föld a CO2-tőlstb….Az IMF (és most nem mellettük vagyok) is a hiteleivel egyfajta folytószelepként működik .Ha nem lenne és helyette az emberek megkapnák azt a pénzt a zsebükbe akkor elköltenék és már olaj sem lenne, meg erdők sem a világon mert kivágták volna az összeset bútornak stb… lehetne folytatni….
2015.augusztus.6th. at 20:02
10:
Ha valaki azt állítja, hogy sose volt dereguláció, akkor azzal nem érdemes vitába szállni. Legalább is részemről.
2015.augusztus.7th. at 16:32
Olvastam egyszer, hogy a határidős tőzsdeügyletek forgalmi értéke hétszerese a valóságos részvény és árutőzsde forgalmi értékének. Közgazdaságban járatlanoknak:
A határidős ügylet egy fogadás jellegű tranzakció az érintett cég részvényeire, vagy az érintett árura.
A valóságos kereskedés során a vevő birtokába kerül a részvény, vagy áru.
A határidős ügyletek során óriási lehetőség van a csalásra. Hamis információk terjesztése, vagy fontos információk eltitkolása, manipulatív kereskedés stb. Ezeket a lehetőségeket keményen is kihasználják.
Nem beszélhetünk szabad piacról, a klasszikus értelemben, ilyen mértékű piac befolyásoltság mellett.
Lehet hókusz pókuszolni, gagyi elemzéseket, tudatlanságon alapuló magyarázatokat közreadni, könyveket írni, de a valóságban a piacot egy kis létszámú tőkés csoport befolyásolja.
Sajnos a határidős manipulációkkal valóságos tőkét vonnak ki a gazdaságból, csalással kifosztják a kisbefektetőket.
Nem véletlen, hogy ezerrel mennek mindenhol a forexes hirdetések. Az USA-ban alaposan kifosztották a beetetett lakosságot a 29-es tőzsdekrach során. Ugyanez megy folyamatosan napjainkban is.
2015.augusztus.7th. at 16:45
12: Bizonyos szabályokon lazítottak, de közben még több új szabályt hoztak. Ez dereguláció?
Olyan ez, mint Orbán “kisebb kormány”-a, amely ugyan valóban kevesebb minisztert tartalmaz, de több az államtitkár, és mögöttük a stáb jóval nagyobb, mint korábban…
2015.augusztus.7th. at 17:43
14:
Nanemán!
The Banking Act of 1933, that is the Glass-Steagall act: The bill was designed “to provide for the safer and more effective use of the assets of banks, to regulate interbank control, to prevent the undue diversion of funds into speculative operations, and for other purposes.” The main provisions of the Banking Act of 1933 effectively separated commercial banking from investment banking.
Magyarul, a közönséges (kereskedelmi) bankok nem spekulálhattak. Ennek a megszüntetése, volt a dereguláció, ami 2008-hoz vezetett, ami várható volt, mert egy másik 1929 elkerülése végett jött létre a Glass-Steagall act.
2015.augusztus.10th. at 14:16
A tőkepiaci forgalom 99%-a semmi értéket nem hoz létre
Egy érdekes interjút közölt a Marketwatch John Bogle-vel, a Vanguard alapítójával. Ő az, aki létrehozta az indexkövető alapokat, így sok pénzt spórolt meg a befektetőknek és miatta sok pénztől estek el az alapkezelők.
Az Egyesült Államokban évente 32 billió dollár értékű értékpapír cserél gazdát, ez a teljes amerikai GDP duplája, miközben a részvénykibocsátások összege csak 250 milliárd dollárt tesznek ki.
A tőkepiacok létét a vállalatok tőkeigénye indokolja, ugyanis a cégek vagy banktól kérnek pénzt a terjeszkedésre, vagy a tőkepiacon vonnak be forrást, kötvényt vagy részvényt bocsátva ki. Ezeket a befektetők megvéve juttatják tőkéhez a vállalatokat.
Csakhogy a teljes éves kibocsátás elenyésző mértékű a forgalomhoz képest.
Ezt a munkát a befektetési bankok egy hét alatt elvégeznék. Mi mást csinálhatnánk, kérdezi Bogle, minthogy az embereket kereskedésre ösztönözzük az év többi 51 hetében?
Csakhogy ezeknek a kereskedéseknek semmi hatása nincs a piacra, az esetek 99%-ában az emberek csak egymással kereskednek, hasznot egyedül a köztük lévő kereskedő cégeknek hajtva.
Ezeket a brókercégeket egyszerűen csak vámszedőknek és pénzbeszedőknek titulálja, akik beállnak a két fél közé és minden tranzakciót megvámolnak, anélkül, hogy valódi értéket hoznának létre.
A pénzügyi tanácsokról is minden felmérés szerint kiderül időről-időre, hogy semmit nem érnek, nem találják el, hogy melyik részvény ára esik és melyik fog emelkedni. Ezért megint csak nem lesz más a végeredmény, hogy a brókeri jutalékok miatt szegényebb leszel. (kiszamolo.hu)
http://www.marketwatch.com/story/why-99-of-trading-is-pointless-john-bogle-2015-07-30
Néha egy-egy bennfentes is elmondj az igazat. 😉
2015.augusztus.12th. at 14:23
“Akik a VALÓDI döntéseket hozzák, azok nem abból a tankönyvből tanulnak, amit a tömegek elé vetnek.”
Így van Attila.
Azon kívül a piac az olyan szabad,hogy vagy 100 trilliárdos uralja az egész világot vagy 100 cégen keresztül.(most itt reál cégekre gondoltam amik valódi termelő cégek)
Téged meg engem a közelébe se engednek.
Most a Fornettit is beolvasztják.