Tibor bá’ online
A rákot az ember okozza (magának), és a modern életstílusnak köszönhető, derült ki egy ókori leleteken végzett tanulmányból. A daganatos megbetegedések egészen a legutóbbi időkig igen ritkán fordultak elő. A megbetegedés tényleges okainak a feltárása a gyógyítás szempontjából fontos lenne, hiszen csak az Egyesült Királyságban évi 150.000 életet követel.
Mivel az igen széleskörű vizsgálat, egyetlen egy kivételtől eltekintve, múmiákban nem talált rákra utaló jeleket, Michael Zimmerman, a Manchesteri Egyetem professzora kijelentette: „A régi időkben, nem lévén sebészet, a rákbetegség nyomai a mai napig fennmaradtak.” Tekintve, hogy a megvizsgált múmiák gyakorlatilag mentesek voltak a rák jeleitől, feltételezhető a rákbetegség ritka előfordulása. Ebből az következik, hogy a rákot okozó tényezők megjelenése leszűkíthető az iparosítás utáni időszakra.”
Az argumentumot, miszerint az egyiptomiak nem éltek elég sokáig ahhoz, hogy rákos daganat kifejlődhessen a testükben, a kutatók azzal védték ki, hogy egyéb, idős korhoz kapcsolódó betegség, mint például csontritkulás és érelmeszesedés jelei kellő gyakorisággal fellelhetők.
De néhány tucat régi, egészséggel kapcsolatos irományt áttanulmányozva se találtak bizonyítékot a rák előfordulására. Ezen kívül sok ezer Neander-völgyi csontlelet megvizsgálása is egyetlen „feltételezhető” rákbeteget eredményezett.
Régi, tudományos értekezésekben először 1761-ben jeleztek rákos daganat kifejlődését az orrnyílásban, ami a sok éven át folytatott tabak (dohánypor) szippantásnak volt a következménye. 1775-ben jelezték először a kéményseprők körében elterjedt fitymarákot. Az viszont statisztikai tény, hogy a fejlett ipari országokban a halálokok közül a rák a második helyet foglalja el, közvetlenül a szív és érrendszeri betegségek után. Miközben – mint kiderült – a Középkortól visszafele igen ritkán fordult elő. Tekintettel arra, hogy a természetben semmi se létezik, ami rákot okozna, a betegség kizárólag az emberi tevékenyéghez köthető, nevezetesen a szennyezéshez, megváltozott étkezési szokásainkhoz és életstílusunkhoz. Mint egyedek a szennyezéssel kapcsolatban teljes mértékben tehetetlenek vagyunk, de az egészséges étrend és a fizikai aktivitás jelentősen csökkentheti a rákos megbetegedés valószínűségét, amibe – például Angliában – minden harmadik ember hal meg.
________________________________________________________
________________________________________________________
____________________________________________ (832)
Hm, más tudósok meg mást mondanak…
https://books.google.hu/books?id=aHetwn61JigC&pg=PA2&lpg=PA2&dq=cancer+greece+breast&source=bl&ots=i_zFDOXiNI&sig=g3D8sJ_2ZKdscp-uDgfxqyJTr7g&hl=hu&sa=X&ved=0CG8Q6AEwCGoVChMIyN7Fg_CIxgIVQZ8UCh1XTwCK#v=onepage&q=cancer%20greece%20breast&f=false
Tudomásom szerint a “cancer” elnevezés is az ókori görögöktől ered, mert a mellrák okozta emlő-elváltozások a végstádiumban hasonlóak a rák csápjaihoz
Én is úgy tudom, hogy vannak azért rákos leletek az ókorból, ugyanakkor nem meglepő, hogy az életvitelünk többszörösére növelte ennek előfordulását. Persze kutatni is kell az ilyesmit, de ezt tulajdonképpen mindenki tudta.Tibor bá': Slampos vagy. A c-betű lemaradt a nik végéről. Ezért kerültél karanténba.
Simoncini római agysebész volt az elsö, aki kiváncsi lett arra, miért fehér színü belülröl egy kioperált rákos daganat? Csinált egy metszetet, s a mikroszkóp alatt kiderült, hogy fonalgombákból áll. Svédországban Enrik Endby doktor nagyon hasonlókra jutott kutatásaiban, azonnal kicsapták az állásából, de Norvégiában kapott másikat ….
Szerintem a mai magasabb rák előfordulásokban, a mai sokkal nagyobb környezeti terhelés mellett a magasabb átlagéletkornak is szerepe van.
A rák genetikai eredetű betegség. Itt van egy hivatkozás, bár ez nem egy orvosi közlöny.
http://index.hu/tudomany/egeszseg/2015/06/11/mar_megvan_a_modszer_amivel_legyozheto_a_rak/
Igen nagy erőkkel folynak a kutatások, de iszonyú pénzekbe kerülnek a génvizsgálatok. Jelenleg 550 gént vizsgálnak, de ezt egy kutatóintézet sem tudja egyedül finanszírozni, főleg az antianyag kifejlesztését. Összefogásra lenne szükség.
Egy másik vonal az antitestek kutatása és gyógyszerek kidolgozása. Ezek rátelepülnek a rákos daganatra és vagy elsorvasztják, vagy riasztják az immunrendszert. Magyarországon végre kapható (és finanszírozott) ERBITUX fantázia nevű (cetuximab) gyógyszer. Ezzel csak az a baj, hogy nem csak a daganatok különbözőek (máj-, végbél-, tüdő-, emlő, ….) hanem az emberek is. Vagyis minél célzottabb kezelés hozhat eredményt.
Én ebben látom az előrelépés lehetőségét.
————————-
A fonalgomba, meg szódabikarbóna, meg B-akárhány dolgokat hagyjuk. Kuruzslás, többen idő előtt belehalltak, mert nem fordultak onkológushoz.
—————————-
Utána kellett néznem pár dolognak, mert bizony sok csalásban előfordul a rák, és egyre növekszik a diagnosztizált betegek száma.
4:
Ez a mondat elkerülhette a figyelmed: “idős korhoz kapcsolódó betegség, mint például csontritkulás és érelmeszesedés jelei kellő gyakorisággal fellelhetők.”
A kutyák közt tomboló rákon meglepődtem. Nem dohányoznak, nem stresszelnek, nem isznak alkoholt, stb. Akkor miért? Vajon ők is rákosodtak az ókorban?
3.pimpo
Ezekrol tudnal esetleg forrast kozolni?
A legtöbbet innen,
http://www.2000taletsvetenskap.nu
s évtizedes kapcsolatban a szerkesztöséggel, mivel a témában vájkáló “kuruzsló” vagyok magam is.
Volt Németországban egy felmérés, ami szerint egyidöben 4000 projekt keretein belül tépett a hivatalos orvoslás-kutatás dögletesen óriási költségvetéssel “rákkutatás” fedönévvel, s 2 év múlva ezeknek töredékét sem lehetett megtalálni. De jöttek az újak, ugyancsak eszméletlenül todományos programmal, s ök maguk voltak, akik erre a z állami pénzeket kiosztották.
Néhány múmiára alapozva elég bátor kijelentésről van szó. Nem tűnik reprezentatívnak a vizsgálat.
Régen eleve töredék népesség volt, rövidebb élettartammal, és sokkal több egyéb halál okkal. Arányaiban így persze kevesebb volt a rákos. Viszont mennyiben mutatható ki halottakon rákos elváltozás, ha nem csontrákról van szó? Egyiptomi múmiák, vagy más ‘hivatalos’ mumifikálás során a belső szerveket eleve eltávolították, vajon milyen múmiákat vizsgáltak?
Zappa,
„A fonalgomba, meg szódabikarbóna, meg B-akárhány dolgokat hagyjuk”
A gombát közvetlen tapasztalat alapján rögtön meg is cáfolom.
Nemrégen egy barátomon (ff/40) a családtagok észrevették, hogy furcsán kezd viselkedni, össze-vissza beszél. Rövid idő alatt szellemi képességei és szocializációja egy ötéves óvodás szintje alá zuhant (kutató-közgaszdászként dolgozott egyébként). MRI, EMG-ENG meg a többi hárombetűs neurológiai vizsgálat kimutatta, hogy előrehaladott, rendkívül agresszív agytumorja van, ráadásul a koponyában való elhelyezkedése miatt operálhatatlan. Féléves túlélési esélye nulla, de az orvos (egy kékgolyós nagyágyú, nem noname doki) pár hetet jósolt neki.
A család nem kért a szokásos orvosi kezelésből, hanem minden mindegy alapon elkezdtek csodagombát szedetni vele. Hónapok teltek el azóta, és az állapota mostanra annyira javult, hogy összefüggően tud beszélni, folyamatosan kommunikál, saját magát el tudja látni, és jól érzi magát. A javulás tehát egyértelmű, mindenféle orvosi beavatkozás nélkül az állapota nem romlik, hanem stabilizálódni látszik.
Nem akarok ebből messzemenő következtetéseket levonni, de az talán a szike-vegyszer–sugár roncsolásos beavatkozáson kívül az alternatív terápiáknak is lehet jővöje a rákgyógyászatban.
Néhány dolog érdekes lehet, csak nem találok rá statisztikát:
– Milyen arányú a hagyományos módon kezelt daganatos betegek 5–10 éves túlélése?
– Hogyan változott a diagnosztizált daganatos betegek száma az elmúlt 30 év folyamán?
– Miért nem elterjedtebb a daganatok hőkezeléses terápiája, ami nagyon bíztató eredményeket mutat?
Károly,
„A kutyák közt tomboló rákon meglepődtem. Nem dohányoznak, nem stresszelnek, nem isznak alkoholt, stb. Akkor miért?”
A kutyákat a városokban gyakran közvetlenül a járműforgalom mellett sétáltatják. Egyrészt azért mert folyamatosan szimatolnak, másrészt mert sokkal alacsonyabban vannak, mint az emberek, telibe kapják a dízelekből kipufogott karciogén nanoszemcséket. Ennek a folyamatos belélegzése a közhiedelemmel szemben nem csak tüdőrákot, hanem bármilyen daganatot okozhat, mert a szemcseméretek 10-50 nm kürül vannak és ezért a tüdőszöveten keresztül közvetlenül a véráramba jutnak.
Ezen kívül egy átlagos kutyatáp se lehet túl egészséges, amivel éveken keresztül degeszre etetik az állatokat.
Károly!
Növényevő háziállat fajról nem hallottam, hogy rákosak lennének, de a kutya és a macska legtöbbje ilyen betegségbe hal bele. Az ismerőseim közül is azok közül haltak meg rákban legtöbben, akik imádták a húst, kiló szám vették a szalámikat, kolbászt töltöttek, disznót vágtak és szinte nem telt el egyetlen nap sem, hogy ne legyen bőségesen hús az asztalon.
Ezt csak a saját kis magán-statisztikám, egyáltalán nem biztos, hogy így van, nem olvastam erről kutatást. Talán azért, mert a multik nem szeretnék, ha lenne ilyen kutatás… 😀
Mellékesen nem vagyok vegetáriánus, nem azért írtam.
Mvm9 !
A macskákat nem sétáltatják kint a járdán, vagy ha ott sétál, akkor nem éri meg, hogy rákos legyen.
Károly,
A kutyák rákos megbetegedéseinek “felfutását” többen összefüggésbe hozzák a kutyatápok széleskörű elterjedésével, ami az elmúlt 30 évre tehető.
Képzeld el, hogy minden egyes nap csak tartósított készételt eszel… szerinted?
Akkor csak lehet alapja ennek a kutatásnak. Abban elég nagy a konszenzus, hogy a tartósított élelmiszerek fogyasztása és a szennyezett levegő belélegzése embernél, állatnál is megnöveli a rák kialakulásának kockázatát.
Kyra,
A húsevés önmagában nem lehet veszélyes, hiszen sok ezer éve fogyasztunk húst, és az emésztőrendszernek volt ideje alkalmazkodni hozzá.
Ami betegséget okozhat (az elfogyasztott hús mennyiségén kívül), az az állatokba nyomott rengeteg növekedési hormon, és antibiotikum utólagos hatása. Ezen kívül a veszélyes lehet a nitrites pácsókkal való tartósítás, az ilyennel kezelt húsokban sütés hatására karciogén vegyületek keletkeznek (sült bacon esete); valamint mindenfajta füsttel való tartósítás, ideértve a ‘folyékony füstöt’.
Azt sem egyszerű definiálni, hogy pontosan mit nevezel húsnak(?) Én a színhúst nevezném húsnak, 75-80% hústartalomig húskészítménynek, ez alatt meg nem tudom mi a neve. Az mindenesetre elég aggasztó, hogy pl. a ‘virsli’ nevű valaminek nem kell feltétlenül húst tartalmaznia. Ugyanúgy nem tudom a nevét a nagyrészt állati bőrkét, pépesített csontot és gmo-szóját tartalmazó trutymónak se, amit mindenféle fantázianéven árulnak. Ha ilyen ‘húst’ eszel, akkor valószínúleg nem garantált az egészséged.
gmarko teljesen korrekten írja. A kutya és macskatápok nem a cél állat természetes eledelét tartalmazza, hasonlóan a mai emberek táplálékaihoz. A mesterségesen előállított, és erősen feldolgozott, ízesített, dúsított, stb. ételek rákot okoznak. Nagyon jó példa az állatszerető szomszédom, aki emberi gondolkodás szerint eteti az kutyáit, macskáit, a legjobb iparilag előállított tápokkal, pénz nem számít. Semmi természetes nyers kaját nem ad az állatainak. Persze minden állata rákban pusztul meg, jóval az élettartama előtt.
Az állattartók ugyanúgy meg vannak vezetve mint az emberek