Tibor bá’ online
A Futóáramlás (jet stream) az északi féltekén egy 5-6 ezer méter magasságban észlelhető atmoszferikus folyam, aminek csúcssebessége 300 km/ó felett van, és mint ilyen, komoly hatása van a föld időjárására. Az áramlást a sarki hideg levegő és az egyenlítői meleg levegő helycseréje tartja fenn. Az áramlás kelet felé halad a Föld forgásából származó Coriolis erő hatására. Talán felesleges megemlíteni, hogy a Futóáramlás ereje függ a hideg és a meleg területek közötti hőmérséklet gradienstől. Minél nagyobb a hőmérséklet különbség, annál erősebb az áramlás.
Ma már köztudott, hogy a sarkvidék gyorsabban melegszik, a jégmezők zsugorodnak, ami csökkenti a hőmérséklet különbséget, így csökken a Futó áramlás ereje is, egészen pontosan az elmúlt 30 év alatt kábé 10 százalékkal. Ennek a lassulásnak az eredménye, hogy egy adott időjárási szélsőség prolongálódik. A közelmúltban tapasztalhattuk például a heteken át tartó esős időjárást, aztán huzamos ideig tartó hőséget. Aztán télen, heteken át volt ködös-hideg idő annak ellenére, hogy délről meleg levegő érkezett (de csak a magasban).
A fenti ábrán jól látható, hogy a futóáramlás kígyózva halad, méghozzá észak-dél irányba. Ezáltal a mérsékelt égöv alatt (pl. Magyarország) vagy szokatlan hideget, vagy szokatlan meleget okoz. Az elmúlt hónapokban Észak Amerika nagyon rosszul járt, mert igen szokatlan hideg és havazás lett a sorsuk. El lehet képzelni, hogy másfél méteres hó alatt, a különben tájékozatlan emberek mit gondoltak a globális felmelegedésről. Ami pedig a mi közeljövőnket illeti, az is benne van a pakliban, hogy a nyáron több héten át kaphatunk a nyakunkba szélsőséges hőhullámot, ami után senki se fog kételkedni a globális felmelegedésben. 😀
Az alábbi ábrán azt láthatjuk, hogy azon a napon Magyarország keleti felében hideg, a nyugati felében pedig meleg levegőt biztosít a futóáramlás.
________________________________________________________
________________________________________________________
____________________________________________ (790)
A globális felmelegedést talán már elfogadják sokan, csak azt tagadják, hogy az emberi tevékenység okozza. (Lásd Miskolczi).
Érdekességként még azt tenném hozzá, hogy a jelenség déli párja sokkal stabilabb, egy állandó viharos zónát hoz létre az Antarktisz körül, ahol állítólag az óceánokban a legjelentősebb széndioxid elnyelés történik, itt küldi a légkör a legtöbb CO2-t az óceánok mély rétegeibe. Tehát ez is nagyon fontos a klímaváltozás hatásának lassításában. De sajnos ez is csak pufferol, előbb utóbb azt is visszakapjuk, ha a melegedés miatt csökken a víz oldóképessége.
Az északi össze-vissza görbülését gondolom a nagy kontinensek és tengerek váltakozása okozza.
A jelenség nálunk a földön nem olyan látványos, mégis erős hatása van a klímára. Az óriásbolygókon igen látványos és sokelemű, ettől olyan szép csíkos a Jupiter és a Szaturnusz. A Jupiter nagy vörös foltja is két szomszédos, ellentétes irányú stream határán kialakult óriási örvénylés.
1:
Miskolczi mást mond. Szerinte a CO2-nek semmi köze a felmelegedéshez. Évekkel ezelőtt megmondtam, hogy Miskolczi leírta magát.
Két dolog:
1) a Jetstream (Futóáramlat) mellett a Polar Vortex (Sarki Légörvény) is eléggé benne van.
A Vortex is szépen változik az emberi CO2- forcing következményeként.
A jól ismert példa sajnos az elmúlt 4- 5 télen tapasztalt minta: az örvény az ócánok által szállított észak felé áramló meleg levegőjétől kettészakítva két magra oszlik: Grönland és Szibéria felett.
Ezért volt idén is elmebeteg tél: egyik órában havazás aztán napsütés:
a normális, megszokott kelet- nyugati áramlást felváltja egy észak- déli.
A növények (mezőgazdaság) nem nagyon szeretik az ilyen gyors klímaváltozásokat.
2)A Vortex a mindkét Sark felett a téli évszakban a legerősebb, aztán dezintegrálódik, ezután csak gyengült a jetstream tarthatná fel a normális légköri áramlást. Sajnos pár éve, nyaranta a Csendes- Óceántól a Sarkon keresztül fujdogálnak a felszíni szelek az Atlanti felé…
Most pedig épp egy ciklon pörög az Északi Sarkpont felett:
http://www7320.nrlssc.navy.mil/hycomARC/navo/arcticicespddrfnowcast.gif
ahogy az észki futóáramlat gyengül, úgy lassan vele együtt a párja, a déli is.
Bocs Tibor’bá, de már másoktól is olvastam ezt - mármint, hogy a felmelegedés van, de nem a CO2 miatt.
http://www.greenfo.hu/hirek/2015/02/12/klimaszkeptikusok
2: Természetesen én is így értettem, Miskolczi is elismeri a felmelegedést, csak nem a CO2 növekedés következményének, hanem valami csillagászati, vagy más fel nem tárt okoknak tulajdonítja, amihez semmi köze az emberi kibocsátásnak.
Én sem tartom bölcs dolognak amit ír, de az legalább szépít a dolgon, hogy ennek ellenére fontosnak tartja a fosszilis tüzelések redukálását egyéb indokokkal.
Mondjuk aki érdekelt a fenntartásában, az nyilván nem erre fog figyelni, hanem örül az első hírnek.
http://johnenglander.net/sites/default/files/images/CO2-Temperature%20420%20kyr.gif
Azért ez a két grafikon eléggé árulkodó.
Lakástűzre is kötünk biztosítást, pedig jócskán 1% alatt van az esélye- bár mostmár eléggé exponenciálisan nő ez is- a fenti 2 görbe esetén azért 1%- nál nagyobb a korreláció esélye.
Szóval érdemes (lett) volna komolyan venni.
Ha most gyorsan ki is találjuk, hogyan vonnánk ki a CO2-t a légkörből- a pillanatnyi hőmérséklet- ekvilibrium kb 1000 évig marad benne a rendszerben, akármit is teszünk.
4:
Olvasni bármit lehet. 😉
Én nem nagyon értem ezt a hisztit. Talán érdemes lenne olvasgatni a mítoszokat.
A germánok ősregéi azt mondják, hogy ők egy olyan földről vándoroltak ki ahol fél évig volt nappal és fél évig volt éjszaka. Piri raisz térképei az ezerötszázas évek közepén egy olyan Antartktisz partvonalait mutatják szinte tökéletes pontossággal ahol nincs jég. Vagyis a jég nélküli szárazföldét. Ilyen sok ezer éve nem fordult elő a tudósok szerint. Ez a térkép régebbi térképek másolásával keletkezett.
Ez azt jelzi, hogy az emberiség életében voltak már jóval melegebb periódusok is amikor csak a sarkkörök voltak lakhatóak..
Nem is beszélve a heszperidák kertjéről ahol örök tavasz volt. Az ugye csak úgy képzelhető el ha nincs precesszió. Azután meg lett.
“Nem is beszélve a heszperidák kertjéről ahol örök tavasz volt. Az ugye csak úgy képzelhető el ha nincs precesszió. Azután meg lett.”
??? Ennek azert meg gondolj utana
Orok tavasz ugy kepzelheto el, ha a precesszio periodusa pontosan 1 ev lenne, raadasul ez pont akkor kezdodne amikor a Nap a tavaszpontban van. Ha hihetunk a mitoszoknak akkor ez pontosan igy volt regen, aztan a germanok lelassitottak a precessziot kozel 26ezer evre. Nem nagy ugy.
Ja bocs, meg ugy is elkepzelheto ha a forgastengely meroleges az ekliptikara, es nincs precesszio. Ezt se konnyu kivitelezni de a nemetek sztem meg tudjak oldani.
8:
Nem úgy volt az! Az ősgermánok idejében nemcsak hogy precesszió, és tengelyferdeség nem volt, de a föld nem is forgott a tengelye körül, csak mereven bámult az Andromédára, ezért volt fél évig nappal!
A jég nélküli Antarktisz meg újabb bizonyíték lehet a Bibliára. Nyilván a vízözön idején lehetett ez, amikor is isten gyorsan elolvasztotta az antarktiszi jeget, ebből lett az özönvíz.
Miért? Most is van a Földön olyan hely, ahol fél évig világos van, majd fél évig sötét… Biztos a germánok ősei eszkimók voltak. 😀