(2319) Kilenc millió magyar fog meghalni

Tibor bá’ online

 

Ha a poszt címe megrázott, akkor olvasd tovább. Annak idején Jancsika többször is leírta (és példákkal illusztrálta), hogy az ember a rövidtávú előnyökért feláldozza a hosszú távú, sokkal nagyobb előnyöket. Ez természetesen így van, aminek elsődleges oka az emberi természetben van. Mindenki csak magára gondol, még akkor is, ha az okozott hátrányból neki is lesz része. Ebből kiindulva most leírok egy olyan példát, ami ráveti árnyékát a magyar jövőre (is).

Az 1800-as évek derekán Írországban a földbirtok az angoloké volt, (írek még pénzért se vehettek földet, ha netán lett volna pénzük), az ír parasztok csak bérelhették a földet rendkívül hátrányos feltételek mellett. Mivel a termőföldön a leghatékonyabban burgonyát lehet termelni. Magyarul, fajlagosan a burgonya adja a legnagyobb étkezési kalóriát, az ír parasztok fő tápláléka a burgonya volt. 1846-ban az Amerikából „importált” burgonyavész tönkretette az ír termést, a parasztság éhezett. Egészen pontosan 1 millió paraszt halt éhen (egy másik egy millió kivándorolt Amerikába). Az igazi katasztrófa abból származott, hogy nem kellett volna éhen veszniük, de a földbirtokosok a maradék termést exportálták, mivel a helybéli parasztok nem tudták megfizetni a megugrott árat. Számomra ebből az következik, hogy ha majd egy kiló kenyér Magyarországon 1000 forint lesz, ami a búzakereslet csökkenésével jár, a „felesleges” gabonát az agrárbárók exportálni fogják. A nép pedig dögölhet éhen. És még egy apró, figyelmeztető epizód, a földesúrnak fizetni képtelen parasztokat karhatalommal tették ki a viskójukból, amit utána felgyújtottak. A paraszt családjával együtt mehetett vándorolni a nagy sötét éjszakába. A hullák pedig temetetlenül hevertek a földeken. És mit szólt ehhez az angol törvényhozás? Semmit! Miért, mert a padsorokban ott ültek a földesurak meghatalmazottai. Mi lesz tehát Magyarországon? Semmi. Miért? Mert a padsorokban ott ülnek az agrárbárók képviselői. Hogy ez nálunk elképzelhetetlen? Miért? A kormány talán nem bizonyította még be, hogy kizárólag a felső középosztály érdekeit védi mindenki más ellenében? De bizony. Nézzünk tehát szembe a tényekkel.

Az teljesen világos, hogy nyersolaj még egy jó ideig lesz, de majd egyre magasabb áron, miközben a jövedelmek, nyugdíjak, segélyek nem fognak nőni, sőt csökkenésükre lehet számítani. Ebből egyértelműen kiderül, hogy azok, akiknek nincs tartalékuk, sorba ki fognak dőlni a sorból. Igen lesz társadalmi összefogás. Máris láthatjuk, hogy a kereskedelmi tévék esti adásában bemutatott nyomorúságos családok irányába megindul az adakozás. De ez senkit ne tévesszen meg. Szerencsés néhányról van szó, akiket üzletpolitikai célokból kiemel a tévé társaság. Ezek mellett tízezrek vannak hasonló, nyomorúságos helyzetben, akik senkitől nem kapnak segítséget. Aztán pedig előbb vagy utóbb az adakozók is meg fogják unni, amint eltűnik a reklám lehetőség. A nyomorúságos helyzetben lévő családok oldják meg problémájukat, ahogy tudják. Nem fogják tudni megoldani. Sorra fognak pusztulni az emberek. És a java majd csak ezután jön.

Olcsó üzemanyag nélkül jön az emberi és az állati erő. Tapasztalat azt mutatja, hogy 1 liter benzinnel, 1500 m2 területen az érett trágyát be lehet forgatni 60 perc alatt. Ugyanezt a munkát kézi erővel, két ember 3 napig csinálja. El lehet képzelni a jövő realitását.” Egy liter benzin 50 munkaóra megtakarítását jelenti, és akkor a fáradtságról nem is beszéltünk. Hogy hány évtized kell ahhoz, hogy ide „visszafejlődjön” az ország, azt nehéz megmondani, de gyermekeitek emlegetni fogják az elkényeztetett gyermekkor napjait. „Vissza a kőkorba” termelés mellett 1 km2 terület nemigen tart el több mint 10-12 ember, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi Magyarország 1 millió ember eltartására lesz képes, és persze megfeszített munka mellett.

A cseppfolyós üzemanyag nélküli, a 9 millió ember eltűnését jelentő világba való belépés hatalmas turbulenciákkal járó hétköznapok egymásutánját jelenti, ahol az emberek, barátok, sőt a rokonok is meg fogják mutatni a foguk fehérjét. Harc lesz a javából a pillanatnyi túlélésért. A törvényes rend összeomlása hirtelen lesz és gyors (ami elkerülhető lehetne megfelelő kormányintézkedésekkel, de ez nem lesz), ami után azonnal meg fog kezdődik a lokális újraszervezés. Hogy ez mit jelent? Fegyveres csoportok meg fognak védeni, ha éjjel-nappal dolgozol és munkád gyümölcsének bizonyos hányadát átadod nekik, hogy továbbra is meg tudjanak védeni (lásd a 7 mesterlövész című filmet – The Magnificent Seven) . Kitől kell megvédeni? Azoktól, akik nem lesznek képesek versenyben maradni veled, és amit nem tudnak maguknak megteremteni munkával, azt iparkodnak másoktól „eltulajdonítani”, mert az igény nem plazma TV, vagy iPhone lesz, hanem napi fél kiló kenyér. Természetesen nem csak élelmiszer termeléshez kell emberi munkaerő, hanem az élelmiszer termeléshez szükséges, járulékos tevékenységekhez is, például csizmakészítés, szerszámkészítés, egészségügyi ellátás, stb. Mire minden lecsendesedik, megnyugszik, fenntartható állapotba kerül, az ország területén nem lesz több mint egy millió ember. A legéletképesebb egy millió.

Utószó : Michael Klare professzor néhány éve megjelent legújabb könyvében világossá teszi, hogy a Föld nem megújuló erőforrásai és az irántuk jelentkező, egyre fokozódó kereslet miként fogja eredményezni a lázas versenyt a még felelhető erőforrásokért (Race for Wht’s Left). Ez a hajsza három csoportba osztható: energia, ásványi anyagok, és élelmiszer. Ezek közül is a leggyilkosabb versengés az agrártermékek iránt lesz. Ez a hajsza előbb vagy utóbb fegyveres harcokhoz fog vezetni, ami után az emberiség fel fogja fedezni a megújulókat. – – – A könyvet még nem olvastam el, de ez a rövid jellemzés tökéletesen egybeesik az én elképzelésemmel is. Mielőtt az emberiség megszervezné magát az új realitások figyelembevételével, előbb egy kicsit III. világháborúzik. Mi már csak ilyenek vagyunk.

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

Éljetek a lehetőséggel

(2319) Kilenc millió magyar fog meghalni” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Egyes területeken mar most jelen van a sotet középkor. Az etnikum mesterséges penzelese miatt tulszaporodtak es sáska módjára letarolnak mindent, a magyar ember pedig mar csak kisebbség es próbál elköltözni vagy valahogy védeni értékeit. A rendvedelmi szerveknel is látható egyfajta maffia rendszer kiépülése, pl. a behajtasokat volt büntetett eloeletu emberekre bizzak a birosagok. Es ez mar tenyleg Mordor a javából. Soha nem látott kábítószerek, betörések tapasztalhatók. Ejszaka hordák portyaznak. Amirol a cikk nem szol hogy a szelsoseges időjárás is okozhat olyan változásokat ami miatt mar onmagaban is letérdelhet az orszag. Na de jelenleg az agymoso médiából csak azt halljuk hogy szarnyal a gazdaság,GDP stb. de arrol nem beszelnek hogy sorral nyíltak meg olyan ingyen konyhak amit a Fityeszek talaltak ki es tömegével járnak oda olyan emberek is akik elotte igen jómódban éltek. A mi h
    gazdasagunk, ami meg van rendkivul sebezhető, ha valami haboru kitorne akkor lenne az igazi leterdeles mivel videken mar szinte megszűnt az onellatas!!

  2. Biztos vagyok benne, hogy nem fogunk visszazuhanni valami őskori állapotba.
    Könnyen lehet, hogy felismerve a természet törvényeit, a megújuló energia forrásokból és a szinte kimeríthetetlen üzemanyagkészlettel működtethető biztonságos Tórium atom erőművekkel, rengeteg elektromos energiára tehetünk szert.
    A traktorok is működhetnek akksiról, a föld végében egy töltő állomás, a traktoros műszak végén hazabicajozik. Ha nagy vihar van, érte jönnek egy elektromos autóval. Szén is van még több ezer évre való, energetikai, vagy vegyipari célokra.

  3. Úgy tudom Magyarországon még a legsötétebb középkorban sem halt éhen senki. Talán velünk nem lehet azt megtenni amit Sztálin az ukránokkal, mert sokkal kevesebbért is kitört az “októberi vihar”.
    Ha ilyen sötét jövő elé nézne az ország, az csakis valamilyen természeti katasztrófa következménye lehetne.
    Egyébként 1 km2 = 100 ha, ami 1 millió négyzetméter. Kizárt, hogy ekkora föld csak 10 -12 embert tart el.

  4. 1.
    XerXes!

    Amikor elolvastam a fenti írást, – amely rendesen elgondolkodtatott, és amely minden mondatát vallom én is – majd a hozzászólásodat , eszembe jutott hogy szerény hajlékomban mi is történt az elmúlt egy-két évtizedben. Pedig még van elfogadható áron benzin, és gázolaj…
    A város szélén félkörben, még a hetvenes évek elején-közepén az ÁFÉSZ hobbikat osztott szét.
    A melósok – velünk együtt – munka után tömegével mentek a “hobbikba” egyszer, hogy meglegyen a szüksége primőr, valamint a télire vermelni való krumpli, stb, másodsorban elbeszélgetni/elcsevegni hosszasan a többi gazdával egy pohárka bor mellett kifújva a délelőtti munka alatt felgyülemlett feszültséget, és “gőzt” .
    Másnap mindenki feltöltődve, és nyugodtan ment dolgozni.Ez így ment egészen őszig, addig, míg volt a területen betakarítani való . Voltunk is majd’ tizenegymillióan ebben az országban akkor..
    A gengszterváltás legelején – hihetetlen, de így történt – az egyik teleknek a gazdája meghalt, az “örökösöknek” kellett a pénz, ezért bagóért hamar eladta egy népes cigány hordának, amely rövidesen felhúzott egy fa putrit a területen be is költözve abba természetesen.
    A következő évben azt vették észre a telektulajdonosok, hogy a krumplijukat megdézsmálták – sok helyen felszedték az egészet helyettük – és a többi terményüknek is vagy lába kelt, vagy mocskos módon megtépkedték, letördelték, kiszaggatták jó részét. A gyümölcsösökben tett károkat meg sem említem!..
    Még kezdetben kijárt a karhatalom, de tenni ők sem tudtak már semmit, de szerintem nem is akartak.
    A reakció az lett, hogy pánikszerűen elkezdték eladogatni a telkeket a telektulajdonosok, mivel úgy voltak vele, hogy ha egész nyáron dogoznak, és kínlódnak vele, ne hogy már más takarítsa be a termést, nem beszélve arról, hogy voltak annyira aljasak ezek a férgek,- már akkor is,- hogy utánfutókkal vitték más városokba eladni amit elloptak tőlünk .
    Azt mondanom sem kell, hogy nem magyarok vették meg a környező teljesen elértéktelenedett hobbikat, hanem szintén cigányok! Egy magyar sem akart cigány mellett levegőt szívni, vagy termelni a továbbiakban . Mára a környéken egyetlen egy (!) hobbitulajdonos magyar nincsen, roskadozik a cigány putriktól a terület körben, és a méteres gyomoktól! Viszont ha arra jár valaki, mindig ordít a zene a viskójaikból.
    A hatóság valahogyan oda nem jár ki büntetni azért, mert tele van az egész parlagfűvel, és gyommal..
    Kikből alakulnak majd azon fegyveres csoportok, amit a fenti írás is megemlít? Azokból, amely csoportok már amúgy is léteznek tucatszámra, (például Enying) és akik most is szívják a magyarság vérét, és akiknek nagy szerepük van, és lesz abban, hogy egy lehetetlen, és élhetetlen gettó lesz/lett ebből a nemzetből.
    Bele sem merek gondolni, hogy milyen gyilkolás árán fog netán megmaradni, vagy inkább fennmaradni az az egymillió ember, – jövőt építeni – aki említésre került, és netán túléli majd egészet már benzin, és gázolaj, de ökör, és ló nélkül is.

  5. Egyetértek a cikkel.

    A jósolt olajválság eddig nem jött be, most ennek kapcsán pedig sokan azt hiszik (itt a blogon is) hogy akkor nem is lesz már később sem.Ilyen az emberi agy.

    Pedig majd most indulhat meg csak igazán a folyamat.2020-2025 tájáig még sok víz lefolyik a dunán ,a világ olajigénye növekszik vagy stagnál addig a kitermelsé pedig lassan csökken.

    A durva forgatókönyvtől az enyhe lassú lefolyásig elképzelhető minden. A 100$-os olajár nemsokára eljön, ami önmagában még nem világvége , de tovább növeli az infláiót és a szegénységet.

    Mo- tekintetében a nagy fizesésemelési boom tekintetében azt hinnénk hogy jobban élünk , de az árak 1 éves késéssel követik ezt , így valójában nem élünk jobban csak átárazódtak a fizetések és a termékek.

    Talán életszínvonalban most vagyunk a csúcson, a régebbi időkhez mérve ilyen kényelmen még sosem élhettünk.(na ez emberfüggő, mert van aki pl tesoban dolgozik árufeltöltőként és ki van hajtva, van aki jó nyugdíja mellett

    kényelemben élhet, és van aki egy multinál ellógja az időt jó fizetésért) .A jólét ellenére csak Mo-on több 100ezer lakáshiteles van , és rengeteg napról napra élő, a mélyszegénységről nem is beszélve. Volt egy statisztika a nem fizető hitelesekről, a

    késve fizető villany és gázszámlásokról, de most nem keresem meg. Talán csak egy szűk középvezetői réteg (multihajcsár ) él jól.

    Az az idő amikor kézi erővel kell kertet művelni még nem most lesz szerintem.Sokan erre alkalmatlanok lesznek, manapság rengeteg a csontkopás fiataloknál is (tért, csípő).

    A földek szét vannak esve tápanyag és mikrobiológiai szempontból, állatok nincsenek a trágyázáshoz. Ami tápanyagot gépekkel kihordtunk az elmúlt 50 évben , azt visszapótolni kézzel több 100 év lenne.

    Az élelem (junkfood) ma még megfizethető, az elektronikai kütyük olcsók , de ez megtévesztő, mert egy ház egy átlagember számára manapság is 10-20 év hitel/munkával érhető el.

    Az alapanyagok (tégla,vas,faárú) megtévesztő de már ma is elég magas áron van,nemhogy akkor ha majd felmegy az olaj és energia ára.Elvégre egy ember ezekért az alapanyagokért adósodik el 15 20 évre, milyen érdekes.

  6. 4:
    ha az a 10-12 ember a mai kényelemhez közeli helyzetben szeretne élni, akkor tényleg csak ennyit tart el, mert a látens szükségletek kielégítése borzasztóan drága. nem csak akkor, hanem már ma is. Azonban ha csak az élelmiszer előállításra fókuszálunk, akkor lényegesen több embert tart el 1km2. Nézd meg, 1kg krumpli 100Ft, és ha nagyon meg vagy szorulva, pár napig el lehet rajta lenni. 1 szelet csoki 150Ft, és mész vele 2 órát…

  7. “Mert a padsorokban ott ülnek az agrárbárók képviselői”

    Emlékszel mi történt, amikor a kistermelőké volt a földterület többsége?

    A fényes tekintetű EU levitette a felvásárlási árakat, majd felkínált egy marék üveggolyót, amiért a kisparaszt kivágatta a szőleit meg gyümölcsöseit…

    Valóban ideálisabb lenne ha a földek kisvállalkozások kezében lennének, de a történelem többször bizonyította, hogy ők a legsérülékenyebb réteg, és ha szorul a kapca, viszi a hitelező a földet a terménnyel együtt. A kapcát meg általában külföldről szorítják.

  8. Én szintén azon az állásponton vagyok, hogy egy 100×100- as terület eltart egy 4 fős családot. Szóval ebből a szempontból nem hiszem, hogy gond lenne. Kérdés, hogy művelheti-e majd ez a család, vagy egy közösség a földjeiket. Ahogy az írek sem nézték ölbe tett kézzel a történetet, úgy nálunk is, ha éhezés lesz, akkor az emberek a kezükbe veszik az irányítást.
    Vagy csendben nézik, ahogy hullanak az ezrek és akkor a végén egy sokkal életképesebb
    maradék magyarság lesz. Az erdők is akkor újulnak meg, amikor időnként leégnek.
    Én várom azt, hogy kifogyjon az olaj és bízom benne, hogy nem fogják más hasonló technológiával pótolni. és a jelenlegi életformánkat továbberőltetni.
    Szerintem egy összetartóbb, helyesebb értékrendet képviselő társadalom, egy ökológiailag fenntarthatóbb, lassúbb és ezzel nyugodtabb életvitel lenne a következménye és nem pedig katasztrófa. Hozzáteszem helyi szinten nálunk. Globálisan valószínűleg lennének problémák, mert számos helyen már valószínűleg nem lehetne önfenntartóvá tenni újra egy-egy régiót.
    A tápanyagok visszatáplálása sem tartana 100 évig. A föld megújuló képessége bámulatos, ha megfelelő behatásokat kap. Néhány év alatt helyreállna nálunk. Brazíliában mondjuk és néhány kiszipolyozott agrárországban persze ez sokkal tovább tartana.
    Ez az én véleményem és nem mindig tudományosan igazolt információkon alapul.

  9. Elég visszamenni 80 évet az 1930-as évekbe. A magyarság létszáma a mai Magyarország területén 9 millió fő, akiknek kb. egynegyede dolgozott a mezőgazdaságban olaj nélkül és gyakorlatilag senki sem éhezett.

    Az ország eltartóképessége nem hinném, hogy csökkent, persze visszatérni ahhoz az életmódhoz számos okból nem volna egyszerű.

    A posztban felvázolt vízió alapja, hogy az olaj gyorsan elfogy, az ára meredeken emelkedik 1-2-3 év alatt, ami nem valószínű.

    Az úniós pénzeket egy olajszegény időszakra való felkészülésre (is) kellett volna felhasználni, nem pedig ellopni, térkövezni, meg pl. százmilliárdokat önteni az értelmetlen magyar fociba. Ösztönözni az önellátást, támogatni a termelői piacokat, a kisüzemi élelmiszerfeldolgozást stb..
    Elveszett nyolc év és több ezer milliárd forint, amit a magyarság túlélésére lehetett volna fordítani. Pedig az információ rendelkezésre áll, de a lehetősséggel nem élt a regnáló kormányzat, ami talán a legnagyobb és soha el nem évülő bűnük marad.

    Kuba megoldotta, hogy nagyon kevés olajjal és géppel ellássa lakosságát. Nem dőzsölnek, nincsen tele a társadalmuk zsírdisznó emberszabásúakkal és hihetetlen módon az ottani emberek élettartama hosszabb, mint pl. az USA lakosságának.
    Nem ártana sürgősen tanulni tőlük.

  10. Ez azért kevéssé valószínű. 1925ben is kb. 8 millióan éltek Magyarországon ugyanakkor jelenleg évente kb. 25000-el csökken a lakosok száma és így 2100-ra 6millió körül alakul majd. Bandák nem nagyon lesznek mert kell egy összeomlás, hogy kialakuljanak és fosztogatásra adják a fejük. Azonban ők is puhányok (mivel nem hozzánk képest kell erősnek lenniük hanem környezethez képest) és így miután leraboltak mindent a környezetükben éhen döglenek ők is.

  11. Attila (PV),
    google maps-al nézz egy kicsit körül a termőterületek felosztását figyelve a falvak környezetében, határon innen és a szomszédos országokban. De a leg tanulságosabb, Svájc parcellázását megnézni. Náluk, minden picurka település között is életképes tanyák vannak. Azok a fehér foltok a házak közelében mind fóliával védett körbálás takarmány.
    Szomszédos országban, forintban kifejezve ötmillióig adómentes a saját termény eladása kapuból. Nálunk ez magánszemély esetén 200.000Ft, őstermelőnél 600.000Ft.
    Finoman fogalmazva, nem kisparaszt barát a szabályozási környezet.

  12. 7. Attila,

    még véletlen sem játszott szerepet a fidesz banda mérhetetlen kapzsisága ugye?

    Legalább magadat ne csapnád be.

  13. Odáig süllyedt a fidesz, hogy a már kiépített, beált kisgazdaságoktól elvették a földjeiket, legelőiket csak azért, hogy felmarkolják a föld alapú támogatásokat.

    Nem hogy építették volna a kisgazdaságokat, ösztönözték volna az embereket, hogy terjedjen a kisbirtok, az állattenyésztés, hanem rombolták, szétverték azt is, ami már kiépült és tették ezt mocskos kapzsiságból, hatalmukkal visszaélve.

    Nemzetpusztító gazemberek, ez az igazság Attila fórumtárs.

  14. Az olajkitermelést nem fogják abbahagyni.Semmi sem állitja meg az olajipart.Sokadszorra mondom az évek során. Az olajcsúcs még nagyon odébb van,bármit irogatott róla jövőnk vagy Stephen Ferenge. Új, termokémiai repesztéses eljáráson dolgoznak amivel a kitermelhető szénhidrogén mennyiség 1.6 szorosára nől.
    Utána meg ki tudja mit találnak ki az olajhomok esetében,amiből pedig óriási mennyiség van talonban.
    Lassan, nagyon lassan terjednek a megújúlók.
    Paradox, de most bizzunk Kínában. Ott nagy fordulat érlelődik.

  15. Nagyszuleim 10 ha teruleten gazdalkodtak a haboru elott. A foldet lo vontatasu eszkozokkel muveltek meg. Ez a terulet eltartotta az 5 tagu csaladot, es a takarmanyt is ott termeltek meg a lovaknak, sot mindig tartottak meg 1 tehenet, 2 disznot es sok szarnyast is.
    A megtermelt felesleget a szomszedos varos piacan eladtak, a kapott penzbol kerult ruhara, cipore, egyebekre is.
    Nem veletlenul feltek annyira a haboru utan a kommunistak az onallo parasztgazdaktol…naluk fuggetlenebb emberfajra nem letezik. Ki is irtottak.
    Pedig ha legalabb az a tudas megmaradt volna, mar jobb helyztben lennenk…

  16. A gabonat a hazai nagy termelok most jellemzoen gabonatarolokban tartjak, de nagy reszet mar eladtak a tozsden. Hiaba van itt fizikailag, ha a tulajdonosa egy kulfoldi ceg. Es biztos lehetsz benne hogy gond eseten megvedi erovel is, es elszallitja innet -mondjuk a Dunan – akkor is ha mi itt, ehenhalunk miatta.
    Nem tudom hogy van-e valami biztonsagi allami gabonatartalek, de vannak ketsegeim.

  17. De egy haboru most szerintem realisabb veszely mint az olaj problema.☺ Nagyon-nagyon kicsi, szegeny orszag vagyunk, eleg rossz helyen.😳 nem egy szerencses kombo nehez idokben.

  18. 10. Gyarmathy

    Kuba 30 évig élt a Szovjetúnió és a mi csöcseinken. Rendkívül rossz gazdaságirányítás alatt. Tehetségtelen, erőszakos vezetőik több kárt tettek Kubában mint egy nagy tornádó. A Szovjetúnió bukása utáni szükséghelyzet megoldása élet és hall kérdésévé vált a hatalmi elit részére. Klassz ideológiát gyártottak a szegénységre, és visszavezették a 100 évvel ezelőtti gazdálkodás világába a népet.

    Nem tartod röhejesnek, hogy egy kiváló mezőgazdasági adottsággal rendelkező ország az élelmének java részét importálta?
    Szovjet és más szocialista országok segélyeinek java részét felélték, alig fejlesztettek belőle valamit.

  19. A fentiekre: A kulcsszó, amire hivatkoztok: a háború előtt.

    Ma azonban a vetőmagok ipari mezőgazdasághoz vannak nemesítve, azaz a búzát ha nem permetezed min. 2* gomba ellen, semmi másod nem lesz, mint csurom fuzárium, lisztharmat mocsok, ami nemhogy nem jó takarmány, hanem egyenesen pl melegvérű nőstények (állat, ember) vemhesülést akadályozza. (Zárójel: egyél sok teljes kiőrlésűt, főleg biót, ugyanez az eredmény)
    Hibrid vetőmagot nem szaporítasz, mert a legtöbb hímsteril.
    A lóhoz alig ért valaki, pluszba ami van, zömmel félvér, azzal nemigen kapál végig senki kukoricát, szőlőt.
    Ja, szőlő, gyümölcs ugyanez: nagyipari termelés, nagyipari technológia. Jó évben elég 8-9 permetezés, rosszban 12. Ezt mivel váltanátok ki? Nohával és fosóka szilvával?

    És elhiszem, hogy a nagyi almafáját nem kell permetezni, csak mindenki elfelejti, hogy kőrbe a 6000 ha-t nagyüzemileg művelik, ergó nincs vagy alig van károsító nyomás. Ha ez kidőlne, az első évben elvinne mindent a felgradáló fertőzés, rovarok. Ja, és az antibiotikumos trágya is minden, csak nem jó talajéletre.

    Plusz, leginkább: szinte senki nem tudja, hogyan kell. Okszerűen termelni, vetésforgózni, szántást kiváltani. Házilag kúrálni nyulat, csirkét. Még ha nem omlik is ránk a gazdaság, az időjárás miatt már most hígf*sban úszunk mint mezőgazdaság, váltani kéne amíg nem késő, de úgyse fog senki.
    Ja, ne nyissatok mostanában ablakot, hacsak nem akartok mellig járni a poloskába. Ilyen is volt háború előtt?

  20. 20. Réka

    Nagyon jól írod.
    A hagyományosan, százezer évek alatt a helyi környezethez alkalmazkodott, őshonos növényeket újonnan létrehozott fajtákkal cserélték le. Ezek vegyszerek nélkül nem termeszthetők, kisüzemben nem szaporíthatók.
    Amíg van időnk, apránként vissza kellene térni az őshonos fajtákhoz, és kisebb vegyszerezettséggel, nagyobb szervestrágyázással művelni a földjeinket.

    Most hallgattam meg egy mezőgazdasági professzor előadását, a termőföldek sivataggá válásának okairól. Munkatársaival együtt rájöttek, hogy a hagyományos, természetes alapon működő, nyájakat terelő állattartás tartja egyensúlyban a földet, óvja a talajt a kiszáradástól, és részben újra termékenyíti az állati trágyával és a mulcsozódás révén.

  21. 20. Réka

    A vemhesülés és táplálkozás összefüggésének bizonyítása nem újkeletű.
    Évek óta párosodnak gyermekáldás nélkül. Végül elmennek egy hosszú nyaralásra. Teljesen más étrenden élnek, és ha a termékenység periódusa is oda esik, nagy valószínűséggel a nyaralás során megtörténik a fogamzás.

  22. 20, bogozy: “vissza kellene térni az őshonos fajtákhoz”

    Az van, amit Réka írt.

    Nincs mihez visszatérni. Azért nem, mert amikor ezek a tájfajták voltak a termesztésben, sokkal kevesebb volt a károsító és betegség. Ami volt, ott is általában megvolt az egyensúly a károsítók és a természetes ellenségeik között. A fontosabb gombabetegségek ellen nagyapám még bordói lével, meg mészkénlével tudott megfelelően védekezni.
    A modern vegyszerekkel aztán nem csak a károsítókat, hanem a természetes ellenségeiket is kiszorítottuk. A globális gazdaság pedig – demokratikusan – szétterített mindent, egyre újabb kártevők/kórokozók jelennek meg. Természetes ellenségek nincsenek, így marad a vegyszeres védekezés. Amíg van.

    A bió-nál meg kb. az van, mint a védőoltással. Amíg kis területen zajlik, a környezetében zajló vegyszeres növényvédelem ad egy védőernyőt. Ha az megszűnik, akkor a biotermesztés is befuccsol egy időre. Aztán pár évtized alatt kialakul egy új egyensúly. Csak addig kell kibekkelni. 😉

  23. 23. Observer

    Szeretem a rózsákat, a szomszédom mégjobban.
    Éjjel-nappal gondozta, ügyelte permetezte, nyesegette, stb.
    Gyilkolászta a legmodernebb permetlevekkel a rózsák levéltetveit. Két-három héttel a permetezés után már megint ott voltak, szép számban a tetvek.

    Én nem permeteztem, ennek ellenére alig volt tetű a rózsáimon. A rózsa önvédekező mechanizmusa működött, illetve a tetvek természetes ellenségei is békében eszegették a tetveket.

    Tanulság ? a természet nem pontosan az emberi logika mentén működik!
    20. hozzászólásom utolsó mondatai a sivatagosodásról szintén érdekes, de működik, az emberi logika ellenére !

  24. 25. bogozy

    Ültess mályvát a rózsa mellé… A tetvek imádják, mind átmegy, a mályva nem bánja, a rózsák meg “fellélegezhetnek”… tipikusan mindenki jól jár…

    Egyébként tényleg igaz, hogy a kártevők akkor szaporodnak el, amikor egy egyensúly megbomlik. Ha sikerül megtalálni az egyensúlyt, akkor a kártevők alig okoznak kárt…

  25. Tanulság!
    40 éve telepítettem lugas szerűen csemege fajtákat a kerítés mentén. Természetesen szorgalmasan permeteztem őket évente többször is peronoszpóra, lisztharmat ellen. 10 éve kiderült, hogy kettes típusú cukorbeteg vagyok. Azóta szőlőre rá se nézek. Bort nem iszok, a szőlő feleslegessé vált. Ennek ellenére még két évig permeteztem. Aztán rájöttem, hogy tök felesleges. Leálltam a metszéssel és a permetezéssel. A lugas természetesen felkopaszodott, és össze-vissza terjed. Se a peronoszpóra nem bántja őket, se lisztharmat. Élnek a tökék, mint Marci hevesen. Termés is van, de nehéz leszedni, viszont a fekete rigóknak ragyogó élelem. Nem vagyok szívtelen. Éva továbbra is ehet szőlőt. 1970 előtt ez a terület háztáji volt a 20 %-os emelkedő miatt nem tudta a TSZ művelni. Csak gyümölcsfák voltak és sváb szőlő. Sajnos a gyümölcsfákat kiirtottam és divatos fajtákat ültettem helyette szép sorba. Ma már nem irtanám ki a régi fajtákat, dehát ez 1970 környékén volt. Igaz két körte és egy sárgabarack megmaradt (ismeretlen fajták). Viszont a sváb szőlő kiirthatatlan. Ha tővetővel kivágom, tavasszal újra nő gyökérről, kék és nagyon édes szemeket hoz és semmi művelést nem igényel. Tehát permetezés se. Éva egész ősszel rájár legelészni.
    — A közeli tűzép telep Erdélyből rendeli a tűzifát 8-10 méteres szálakban. Ezeket láncfűrésszel vágják fel másfél méteres darabokra, majd géppel felaprítják eladható formába. Rengeteg fűrészpor keletkezik, amiből korlátlan mennyiséget kaphatok. Ezt használom alomnak a tyúkok számára. Amikor jól teli szarták, kb egy hónap alatt, akkor kipucoljuk, és ebből lesz a veteményes kert trágyája. Akkora paradicsomjaim vannak, mint egy sárgadinnye. A karalábém (lemértem) 232 dkg. (napokig esszük). A tyúkok nem kapnak tápot csak búzát és kukoricát (plusz zoolit-ot).

  26. 20.bogozy
    A termőföldet az ember teszi tönkre a műtrágyázással, továbbá a szokásos néhányévenkénti pihentetés megvonásával.
    Manapság a termőföld ugy dolgozik , mint egy ókori rabszolga, pihenés nélkül, el is pusztult ugy mikrobiólógilag, mint szekezetileg.
    A mostani éghajlatváltozás, a hatalmas, heves, egyszerre lezúdúló esőzés sem jó a földnek, iszapos sártengert csinál belüle, ami kiszáradás után porrá válik, mert a talaj elvesziti a györöngyösségét.
    Normális, lassan szemerkélő eső, illetve hóolvadás után a talajszerkezet egészséges, göröngyös marad.

  27. Ha már ilyen irányba terelődött az eszmecsere, eszembe jut egy nyári délutáni beszélgetés kedves szobi barátainkkal.
    Ők is valamikor a hatvanas évek legvégén, vagy 1970-ben kerültek Szobra és szomorúan nosztalgiáztak az évtizedek alatt végbement sok-sok negativ változás miatt.
    Kezdjük a szép múltat megért szobi szörpgyárral, amit beszélgetésünk annakidején-2015-ben voltunk náluk- egy valami kecskeméti jólélek támasztott fel haló poraiból, de az mégsem az igazi , régi üzem.
    Valamikor a régió a málna mekkája volt, erre épült tulajdonképpen az üzem, majd idővel a csodás málnaipar elsorvadván, elárvult a gyár is.
    Annakidején, a 70-es évek elején szinte nem volt olyan tél, hogy a közeli erdőkből az őzek, szarvasokból jónéhány le ne húzodott volna a város közvetlen közelébe, akárhányszor a téli reggelek koránkelői, a vasutra igyekvők látták az utcálon ide-oda bambuló állatokat.
    Farkasok is jöttek, az őzek nyomában, ők persze nem jártak be a városba, de az erdők irányába néző városszéli házak ablakából gyakran lehetett látni egyeseket.
    EZ volt anno, mesélik, nyaranta rengeteg volt az ilyen-olyan bogár, lepke, dongó, méhecske, rengeteg énekesmadár, nyári hajnalokon, pirkadatkor zengett a hatalmas kertjük a madárdaltól, most viszont alig-alig látni énekesmadarakat, a méheket is tizedeli valami kór, a régenvolt szarvasok, őzikék, az őket kisérgető farkasok a város határában-ez már csak szivfacsaróan szép emlék, egy nosztalgia.
    Beteg a természet, és lesz ez még rosszabb is-zárta a visszaemlékezést házigazdánk, és hiszek neki.

  28. 18. Bogozy,

    elhiszem neked, de a videót azért linkeltem be, mert ez az ország néhány év alatt éhenhalások nélkül képes volt kialakítani egy olaj és vegyszerek nélküli élelmiszertermelési rendszert. Kuba 110 ezer négyzetkilométer 11 millió lakos, míg Magyarország 93 ezer km2 kb. 9 millió lakos, tehát az arányok is stimmelnek.

    Ez nálunk is lehetséges, nem kellene több millió magyarnak megdöglenie, ha elérhetetlenné vagy nagyon drágává válna az olaj és vegyszerek.
    (Közben olvastam Bálint fentebbi írását és némi kétségem támadt, de mégis talán meg kellene próbálni).

    Nem arról van szó, hogy Kuba egy ideális klassz hely(jelenleg), de ha jövő héten ezer forint lesz egy liter benzin, jövő hónapban vagy évben meg 2000, akkor mi káoszba süllyedünk, majd éhen döglünk, ők meg talán észre sem veszik.

  29. 24, bogozy: “Én nem permeteztem”

    Nehogy azt hidd, hogy én igen. A levéltetvek irtása pl. a katicák feladata… A cseresznyén még előfordul, hogy tetvesedik (évjárat függő), de aztán máson már nincs, ahogy felszaporodnak a katicabogarak. Paprikát, paradicsomon, zöldborsót, zöldbabot, tökféléket stb. évtizedek óta permetezés nélkül termelek. A szomszédságban /jó nagy körben/ nincs kertművelés, így aztán szépen beállt egy természetes egyensúly a kártevők és a természetes ellenségeik között.
    Gombabetegségek meg időjárásfüggők, pl. csapadékos évben a fitoftóra elviszi a paradicsomot, mondjuk 5 évente egyszer. Azt meg még ki lehet bírni.

  30. Ehhez kapcsolódik egy mai hír:
    http://lovasistvan.hu/2017/10/17/hatalmas-bajban-vannak-a-vilag-legnagyobb-olajvallalatai/
    Itt az eredetije: http://www.zerohedge.com/news/2017-10-17/world%E2%80%99s-largest-oil-companies-deep-trouble-profits-vaporize-while-debts-skyrocket
    Szóval úgy néz ki, hogy mégis csak igaza lesz Hetesi Zsoltnak.
    Ha nem is pont úgy, és akkor történnek az események mint azt közel tíz éve megírta.
    És ennek fényében az itt leírt kilenc milliós szám még elég optimista jóslat.
    Mert ha összeomlik az olajipar, az visz magával mindent. Kérdés csak az, hogy meddig húzhatják az olaj vállalatok, mikor és hogyan dobják be a törölközőt, és ki (melyik kormány) hajlandó finanszírozni a cégek egyre növekvő veszteségeit? És meddig?

  31. 28. Bálint

    Egyetértek, a műtrágyázás káros, mert a talaj mikroorganizmusait pusztítja.

    30. Gyarmathy

    Kuba trópusi ország, a trópusokon (saját tapasztalat) minden úgy nő mint a bolondgomba, ha kap egy kis vizet.
    Épp ezért, óriási kártétel a kommunista vezetők hozzá nem értéses kormányzása 30 éven át. Most meg fényezik magukat a hatalommentés érdekében tett lépésekkel.

    31. Observer

    Egyetértek.
    A természet ellenében nem lehet hatékonyan gazdálkodni hosszú távon, mert a természet megerőszakolása visszaüt.
    Hagyni kell a természetet működni, és csak a legszükségesebb mértékben a harmónia megtartása mellett beavatkozni.

  32. 24 bogozy:
    “Gyilkolászta a legmodernebb permetlevekkel a rózsák levéltetveit. Két-három héttel a permetezés után már megint ott voltak, szép számban a tetvek.
    Én nem permeteztem, ennek ellenére alig volt tetű a rózsáimon.”

    Hát igen, szegény szomszédod hiába irtotta ki magánál őket, ha tőled folyamatosan jött a levéltetű utánpótlás… 🙂

  33. Tisztelt Elektromos traktoros!
    Ezt amit összehordtál nagy sebbel-lobbal.Finoman fogalmazva hozzáértésről nem igazán árulkodik.
    1,Anyag-Gyártás-Felhasználás=0
    2,Földrajz-Fizika-Kémia=0
    3,Gazdaság-Geopolitika-Matematika=0
    Szóval :Sikeresen vizsgáztál jeles!
    1.Kábel anyaga :Réz,Aluminium Szigetelése:Gumi,Műanyag,Papír,Levegő etc
    Gyártást nem részletezném amit meg kellene említeni az a gyártó sorok kapacitása.
    Figyelmedbe ajánlanám,mert te a földek szélére töltő állomást helyeznél ki.
    Bánya kapacitások etc szintén figyelembe venném.Hálózat felépítés és struktúráját ennek védelmét mechanikai behatást értem jelenleg.A villamosra ki sem térnék.
    2,Anyagok elhelyezkedése a világban.
    Ez tudod nem bolt,hogy bemész és leemeled a polcról a kosárkádba.
    Fizika:Itt alapvetően nem is mennék bele,mert villamos téren egyen és váltakozó ismereteid erősen konvergálnak a 0-hoz.Kémia itt szintén erősen az előzőhöz.
    3,Etc.
    Álmodni lehet gondolkodni nem szégyen kérdezni meg szintén nem.
    Akkor :
    Milyen tipusú az akumlátor savas,lúgos?Ebből adódóan a kapacitása?Felépítő anyaga?Közvetítő közeg?TÉRFOGATA ?SÚLY?Ennek a felépítő anyagnak szórása előfordulása a földön,kitermelési megmunkálási technológia?
    Az összes anyag illetve a késztermék ,hogy kerül a felhasználási területre?
    Mekkora ezen anyagok készlete?Idővallumban a gyártani kívánt akumlátorok darab száma?
    Mert ugye van vagy 3-4 darab traktor a nagy világban.Szóval,hogy tisztán lásd sem időnk sem kellő tudásunk nincs ezen gépek legyártásához de ez a legkisebb gondunk.
    Ennyi réz ami a kiépítéséhez kell nincs a földön.Sajnállak ,de fel kell ébredned az út véget ért az ott a szakadék.Jövő lesz csak nem biztos ,hogy ezzel az emberiséggel.
    Az előző civilizációk is elbuktak mi is .

    A Youtube egyetemről a toriumos erőművet említed volt.Ott elhangzik az is ,hogy jelenlegi erőműveink miért is vannak ,ha lenne oly szives és oda figyelne erre.Így geopolitikailag

  34. Hetesi Zsoltra hivatkozva itt finoman megjegyezném,hogy az eredetí mű ami nem az ő kicsiny alkotása sokkal jobb és bővebb tehát pl. nálam totál elásta magát.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.