(1223) TRANSZZSÍRSAV – Margarin az emberiség átka

Tibor bá’ online

 

~00000Dánia és Ausztria után a magyar kormány úgy döntött, hogy 2014. január 1-től az élelmiszerekben nem lehet több transzzsírsav, mint 2 %. Ez egyfelől dicsérendő, másfelől viszont jogosítvány a cégeknek, hogy tovább mérgezzék a lakosságot, ugyanis 2 százalék kurva sok, és úgy mellesleg a WHO 1 százalékot javasol, mint maximumot.

A TV2 reggeli Mokkája gyorsan felugrott a mozgásban lévő vonatra (bevallom ez anglicizmus) és mindenszentek alkalmából behívott két „szakértőt”. Az egyik rögvest bevallotta, hogy még életében nem hallott a transzzsírsavakról, viszont gyakori vendég a Mokkában, a másik pedig egy oltári nagy félreérthetőséggel kezdte. Szerinte a természetben előforduló transzzsírsavakkal nincs semmi baj, például kecskesajt, vagy akár tehéntej, csak a mesterségesekkel. Mert ugye ez azt implikálja, hogy a természet teli van transzzsírsavakkal. Miközben a valóság az, hogy a természetben nem létezik transzzsírsav a kérődző állatok kivételével, és ott is a zsiradékuknak csupán kábé 1 százaléka, és ez kizárólag 18-1 szénláncú. Ennyit a nép tájékoztatásáról. Öt perc hülyeség és röhögcsélés után a néző egy picurkával se került közelebb a téma megismeréséhez, miközben azt már tudják, hogy a szív-érrendszeri betegségek legfőbb okozója éppen a transzzsírsav.

Akkor egy kis ismétlés! A természetben transzzsírsav nem létezik a kérődző állatok kivételével, és pont ez adja a problémát. A törzsfejlődés során sose találkoztunk velük, így a szervezet nem tud mit kezdeni a hirtelen megjelenő (kb. 100 éve) transzzsírsavakkal. De mi ez, és hogy keletkezik? – Lássuk a 4 éve már megjelent posztot!

__________________________________________________________

~ab079Az angina pektoriszt, a hírhedt mellkasi fájdalmat, a szív koszorúereinek a nagyfokú szűkülete (sztenózis) okozza. Napjainkban szinte népbetegségnek számít, de 150 éve olyan ritka volt, mint a fehér holló. A tünet első leírását W. Herbeden készítette 1768-ban, de nem volt tisztában a fájdalom szívtől származó eredetével. A pontos okot még jó száz évvel később se ismerték, ezért számtalan elmélet forgott közszájon. Az angina pektorisz kiváltásának okát csak a múlt század elején sikerült tisztázni, amikor előfordulása egyre gyakoribb lett, ami körülbelül egybeesett a margarin felfedezésével, illetve fokozatos elterjedésével. Hogy a kettő között lenne összefüggés, az senkinek se jutott az eszébe, nem is juthatott (nekem is csak néhány éve – de „hivatalosan” nincs elfogadva). A XX. században oly sok új dolog született, és kezdett elterjedni, hogy a közöttük esetleg létező összefüggésre nem figyeltek. Különben is, a margarin közönséges növényi olajból készül, ami nyilvánvalóan ártalmatlan. Én magam több mint tíz éve kezdtem foglalkozni a témával, és nagyon hamar gyanút ébresztett bennem, hogy ezek talán összefüggnek. Nem, nem azt akarom mondani, hogy én fedeztem fel, de aki, vagy akik nálam hamarabb jöttek rá az összefüggésre, egyszerűen csendbe maradtak. Miért? Az emberiség hatalmas mennyiségű margarint fogyaszt, sokszor úgy, hogy nincs is vele tisztában (például péksütemények, kekszek, nápolyik, fagylaltok, sütemények, stb. formájában, amelyekre rá is van írva, hogy tartalmaznak „hidrogénezett pálmaolajat” de persze fogalmunk sincs róla, hogy az egzotikus elnevezés mit takar). A mindenható multiknak alapvető gazdasági érdeke, hogy ez a fogyasztás meg is maradjon. Mivel napjainkban akár egy évtizedig, vagy még tovább elhúzódó szívbetegség okozza minden második ember halálát. A multinacionális gyógyszergyárak elképesztő profitokat vágnak zsebre, mert a szívbetegek 5-6 igen drága gyógyszerek segítségével tartják magukat életben, mint írtam hosszú-hosszú éveken át (aki szerencsés). A havi gyógyszerszámla könnyedén lépi át a 20.000 forintot, de esetenként ez akár 50.000Ft  is lehet (ha nem a beteg, akkor az egészségbiztosító fizeti). Mielőtt egy isémiás (elmeszesedett erű) beteg meghalna, 3-4 kisebb, és esetleg egy nagyobb műtéten is áteshet, ami pedig tekintélyes hálapénz átadásával jár. Szóval a margarin bűnének a felfedése nagyon sok ember, igen komoly érdekét veszélyezteti. Mik a tények a mai ismereteink szerint?

Mint már jeleztem, a margarin nem más, mint valamelyik növényi olaj, vagy azok keverékének a hidrogenizációnak, vagyis a zsírsav molekulák megváltoztatása úgy, hogy több hidrogént tartalmazzanak. Ennek következménye, hogy a folyékony étolajból kenhető margarin lesz, hiszen pont ez a cél. Sajnálom, hogy egy kicsit tudományoskodni kell, de másképp nem érthető. A zsírsavak úgynevezett szénlánc vegyületek (egyik végükben COOH-val), amik különböző hosszúságúak lehetnek, ráadásul a szénláncban itt-ott lehetnek kettős kötések, ami itt látható: 

                                         I     I    I                  I    I     I

                                      C-C-C-C=C-C-C-C-

                                         I    I     I     I      I     I    I     I

                                        

Ehhez egy picit kell tudni kémiául. A szénatomból (amit C-vel jelölnek) kis pálcikák nyúlnak ki, amik a vegyi kötéseket jelöli. Illetve azt jelöli, hogy az atomok össze vannak kapcsolódva. A fenti ábrán az atomokból kinyúló kötések másik végén H (hidrogén) atomok vannak, csak nem rajzoltam ki őket. A különböző elemeknek nem egyforma a vegyértékük, ami 0-8 között változhat. A hidrogén egy vegyértékű, a szén  notórius módon 4 vegyértékű, és képes arra, hogy egymáshoz is kötődjön vagy 1 vagy 2 vegyértékkel. A fenti példasorban ez egy helyen látható kettős kötés. A középső két C atom egymáshoz duplán kapcsolódik és így már 3 vegyértéküket felhasználták, ezért már csak egy-egy hidrogént képes magához csatolni, míg az összes többi C atom két-két hidrogént köt le. Ha ezt a kettős kötést feltörjük, akkor a molekula fel tud csípni még két hidrogén atomot. Ezt a folyamatot hívják hidrogenizációnak, és így lesz a folyékony olajból kenhető margarin. Ha egy szénláncban minden szénatomhoz 2-2 hidrogén kötődik, akkor azt „telített” zsírsavnak nevezzük. Ha van benne kettős szénkötés, akkor „telítetlennek” hiszen még férne bele hidrogén. Ha a szénláncban több helyen van kettős szénkötés, akkor azt „többszörösen telítetlennek” nedvezzük. Most sóhajts egy nagyot, pihenünk egy kicsit, de csak egy kicsit. Összegezve tehát egy zsírsav lehet: telített, telítetlen és többszörösen telítetlen. Sajnos ezzel nem ért véget a bonyodalom, mert a telítetlenség kétféleképpen lehetséges, amit itt be is mutatok.

 transzzsírsav

Baloldalon látható a telített kötés (és most a hidrogének is be vannak jelölve). A középső és a jobboldali ábra viszont telítetlen kötéseket mutat be. Igen ám, de ez kétféleképpen lehetséges, a hidrogének azonos oldalon vannak, vagy az ellenkező oldalon. Külön van nekik nevük is: cisz és transz. A helyzet az, hogy a valami ismeretlen okból kifolyólag a természetben transz zsírsav nem fordul elő, [kivételt képeznek a kérődző állatok tejében található  cisz-vakcénsav (cisz-11-oktadecénsav – 18:1(n-7)), amiről egy 2008-as tanulmány kimutatta, hogy patkányok esetében kifejezetten hasznos. Az ember kísérletek folyamatban vannak, de ha az anyatejben is van, nagy valószínűséggel nem lehet káros ez az egyetlen transzzsírsav]. Következésképpen őseink millió évek alatt nem találkoztak vele. Az ember viszont a vegykonyhájában akaratlanul is előállította. Aminek az volt a következménye, hogy a margarin jócskán tartalmaz transzzsírsavat. Még mindig nem volt semmi baj, mert azt hittük, hogy egy molekulán belül az atomok elrendeződése édeskeveset számít. Arra viszont „rájöttek”, de inkább azt hiszik, hogy a telített zsírsavak károsak az emberi szervezetre (és most elsősorban az érelmeszesedésre kell gondolni), a telítetlenek nem osztanak, nem szoroznak, a többszörösen telítetlenek pedig nem csak kifejezetten hasznosak, de két formátuma egyenesen nélkülözhetetlen (esszenciális). Ugyanis a többit, ha kell, a máj össze-vissza, át tudja alakítani, de ezt a kettőt (Ω-3 és Ω-6) nem képes előállítani, pedig nagyon kellene. Hogy miért jelöljük őket Ω-val, azzal nem terhellek.

Most már csak azt kell közbeszúrni, hogy kb. 60 éve úgy tudjuk (de kiderült róla, hogy hibásan, csak ez agyon van hallgatva), főleg a vérben lévő koleszterin okozza az érelmeszesedést. Hogy ne legyen könnyű az életed, a koleszterinből is van néhány fajta, de végeredményben csak a jó (HDL) és a rossz (LDL) koleszterinre kell összpontosítani. Kiderült, hogy ezeknek az aránya (ami nyilván fontos) és összmennyiségük attól függ, hogy az elfogyasztott zsírokban milyen arányban vannak a telített, telítetlen és a többszörösen telítetlen zsírsavak. Ezeknek tudatában divatos lett a koleszterinről és a zsírsavakról írni, beszélni és ismertetni a leendő páciensekkel :D , hogy milyen tápanyagban mi van. Természetesen nem vették maguknak azt a fáradságot, hogy úgy elmondják, ahogy én most leírtam (és jó néhány helyen hülyeséget is lehet olvasni), az emberek pedig nem érdeklődtek mélyebben csak bevették a „jó szándékú” propagandát, hirdetéseket. Szívbarát margarin, meg hasonlók. Hazudtak? Nehéz rá válaszolni, mert például az egyik margarint azért merik szívbarátnak titulálni, mert van benne Ω-3 zsírsav, míg a másikban nincs. A tengeri halak teli vannak Ω-3 és Ω-6 zsírsavakkal, amit nem győznek kihangsúlyozni. Persze rengeteg honlap és ismeretterjesztő cikk egymástól veszi át az adatokat, és ha egyszer valami beindul, úgy értem ráharapnak, akkor az szárnyakat kap. Aztán a tengeri hal értékesítésben érdekeltek se hazudnak, csak elhallgatnak dolgokat, például, hogy növényi olajban is van Ω-3 és Ω-6. De nem ez a fő disznóság. A katasztrófa az, hogy a különben telítetlen, tehát elméletileg kedvező zsírsav a transz konfigurációban gyakorlatilag halálos méreg. Már pedig minden margarinban van, és keletkezik forró étolajban is (McDonalds) és sütés közben is („vajas” péksütemények). És úgy mellesleg az agyonreklámozott, valamint méregdrága „szűz” olíva olaj az emberi szív szempontjából a leghitványabb (de nem ártalmas) az összes közül. Viszont a pálma olaj (palm oil) még hitványabb.

Nem fogod elhinni, a vaj és a sertészsír sokkal jobbak, mint a margarin, amit az én megítélésem szerint vagy ki kellene vonni a forgalomból, vagy meg kellene találni a módját annak, hogy ne legyen benne transzzsírsav, de addig is, tartsd magad távol tőle!  

Végül is mi a valóság. Transz (és cisz) konfiguráció telített zsírsavban nem fordulhat elő, mert nincs benne kettős kötés. Tehát a sertészsír ilyen szempontból „ártatlan” ellentétben a margarinnal vagy dupla szűz, méregdrága olívaolajjal, mert ha az olajban sütsz ki rántott húst, akkor a hő hatására a cisz konfiguráció átalakul(hat) transz konfigurációra, ami a sertészsírral sose fordulhat elő. A margarinban pedig eleve benne van a transzzsírsav, mert a gyártás során megtörténik az átalakulás. Gondold ezt tovább!

_______________________________________________________
_______________________________________________________
_______________________________________________________

 

 

 

26 gondolat erről: „(1223) TRANSZZSÍRSAV – Margarin az emberiség átka

  1. Tibor bá, emlékszel, miket ettünk régen? Hányszor ettünk például hidegvizi halat? Hogy jutottunk omega3 zsírsavhoz, amit most állítólag nagykanállal kellene ennünk naponta többször is? (Ez persze szándékos túlzás, tőlem).

    A mi családunk évente egyszer, karácsonykor evett rántott halat. Kicsi gyerekként kaptunk csukamájolajat, rémes volt, egyszer valamikor ennek is vége szakadt, még gyermekkoromban. (50-es évek végefelé).

    Imádtam olvasni hasonfekve és szotyizni közben, a Fehérvári úti kispiacon nagyon finom pirított szotyit lehetett kapni. Ma már tudjuk ugye, hogy talán a legmagasabb a napraforgó omega6 tartalma, ezért, tiltott, sőt gyilkos valami. Ja és amikor kitört a margarinőrület, mi is azt ettünk. Ráma margarint. Bizony. Rengeteg gyümölcsöt ettünk emellett, a Gellért hegyen lévő fákról, vagy a piacról. Én mosatlanul, félig éretten, mindenhogy szerettem. Ma már a fruktóz szó hallatán is hidegrázást kapnak némelyek.

    Jó ez nekünk, hogy ennyire tudományossá tettük ez evést?

  2. „Hogy jutottunk omega3 zsírsavhoz, amit most állítólag nagykanállal kellene ennünk naponta többször is?”

    Gyakran ettünk diót, hetente mákot(én több mázsa mákot felzabáltam gyerekkorom alatt), mogyorót szedtünk a fákról, barack magját is ettük stb… Úgyhogy bár halhoz ritkán jutottunk, mégis bőven fedezve volt az omega 3-6-9 valamint más fontos tápanyagok.
    Azóta sokminden változott. Az én gyerekem már nem eszi ezeket, csak ha valahogy belétukmálom. Enné viszont állandóan a kekszeket, csipszeket, édességeket, cukros üdítővel persze.

    Én ma is azt követem, amit gyerekkoromban, mert még ma sem szoktam le ezekről. Ha napi 2-3 szem diót eszik az ember, gyakorlatilag beviszi a szükséges omega zsírsavakat, valamint a csontok építéséhez nélkülözhetetlen kalcium-magnézium-foszfor vegyületeket. A hidegen sajtolt olajokból (tökmagolaj, mákolaj, lenmagolaj stb) egy kevés szintén fedezi az előbb felsorolt fontos tápanyagokat.

    Meggyőződésem, hogy egy kevés odafigyeléssel, némi gyógyteázással kiegészítve többszörösen lecsökkenthető a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának esélye (és más betegségek is jó eséllyel megelőzhetők(pl. csontritkulás), amelyekről most ez a poszt nem szól).

    Azt viszont én is aláhúznám, melyet Tibor bá’ pirossal kiemelt, meg alá is húzott (csak én nem tudom hogy kell) hogy A MARGARINT KERÜLNI KELL, MINT A SZART !

  3. 1:
    Kedves Tara, amikor fiatalok voltunk, bármit tehettünk.

    2:
    Ahogy a programírásnál kell. A bevörösözendő szöveg elé ezt teszed (ami nem jelenik meg): font color=red de közvetlenül eléje kiteszed ezt: < utána pedig ezt: > . A szöveg után csak ezt teszed: /font de előtt és után megint < és > .Én most azért nem tehetem, mert akkor nem látnád mit kell beírni, ugyanis bevörösödne és nem jelenne meg. Próbáld ki!

  4. Sok minden nem úgy működik száz év távlatában, mint az ősközösségben. Vegyük például az autóvezetést. Az emberi agy reakcióideje nem arra fejlődött ki, hogy fel tudja mérni a 30 km/h-nál gyorsabb (akár háromszor négyszer is) sebességű gépjárművében üldögélve a valós távolságokat. Csupán viszonylagosan képes erre. Ez tény. Ezen kívül rengeteg behatás éri nap mint nap a szervezetünket, vegyi anyagok folyamatos belélegzése, igen kismértékű szájon át, vagy bőrön keresztül való szervezetbe jutása (lásd a mérgező gyermekjátékok esetét vagy takarítószereket, mosószereket, tusfürdőket stb), mindezekhez még hozzáadódik az emberi testet folyamatosan bombázó különböző frekvenciájú, technológiánknak „köszönhető” rádióhullámok, mikrohullámok melyek sok mindennek nevezhetőek, csak természetesnek nem, a természetes háttérsugárzáson, vagy az időszakos napkitörések hatásain kívül. Tehát mindaz ami ma körülvesz minket, illetve amit teszünk az teljesen természetellenes.

  5. Mi a helyzet a kókuszzsírral? Arról azt hirdetik, hogy milyen egészséges, mivel sütés közben nem oxidálódik úgy, mint az étolaj.

  6. Köszönöm Tibor bá’ ! Próbálkoztam, de még nem jött össze ez a színezés. Lehet, hogy a kettőspontokat nem tettem ki(?).

  7. 7:
    Mégegyszer, de # helyett < írandó, & helyett pedig >

    Tehát: #font color=red&xxxxxxxxxx#/font&

    próbáld újra.

  8. Megpróbáltam, amit tudtam, de nekem nem jön össze. Bocs Tibor bá’, hogy gyakorlásra használtam itt a helyet, kérlek töröld az utóbbi hszeim, ha gondolod, hogy ne legyen tele a topik off-fal.

  9. 6:
    A kókusz zsírban van: 6 % Omega-6, 88 % telített zsírsav, 8 % egyszeresen telítetlen zsírsav.

    Az omaga-6 egészségtelen omega-3 nélkül.
    A 8 % telítetlen zsírsav hevítésnél átalakulhat transz konfigurációra. Nem ajánlom.

    Sütésre használj sertészsírt. Különben pedig lenmagolajt, ahol 54 % omega-3 komponenset kapsz. Abszolút egészséges, de ne hevítsd.

  10. Ez nekem sem megy,pedig mindent az utasítás szerint csinálok.Tibor bá’ szívatsz minket.Filctollal színezed ki.

  11. 8. alatt nagyon pontosan leírtam, mit kell tenni. Kövessétek pontosan. Elől (betűhely kihagyás nélkül) ez < van a végén pedig az >
    Ha ezeket a jeleket rakom be, akkor az írásom vörös lesz és eltűnnek a jelek. Tehát nem írhatom ki. ezért használtam helyettük ezt # és ezt &

  12. No nekem sem sikerül bepirosodni.
    A zsíros kenyeret nem lehet kihagyni az étkezésből magyar embernek. Mióta fakanalat ragadtam, az oldalast és a brassóit zsírban készítettem.
    . 🙂

  13. 4:

    Köszi, ez hasznos. Nem gondoltam, hogy vannak ilyen margarinok. Persze ettől még nem egészségesek, de mindenképpen jobb, hogy tudok ez alapján választani. Sajnos az nincs benne, amelyet mi használjuk, de a biztonság kedvéért valszeg érdemes áttérni a Rámára.
    Elkeserít, hogy a nápolyikban mennyi transzzsírsav van, mert egyik kedvenc csemegém. Érdekes módon ez volt az egyik első boltban kapható csemege is, tehát elég rég óta fogyasztják az emberek, lehet hogy ennek is komoly köze van a szív- és érrendszeri megbetegedésekhez?

  14. 15:
    Nápolyit lehet(ne) készíteni vajjal is, nulla transzzsírsavval, de persze annak drágább lenne az előállítása.

  15. 16:

    Lehet, hogy korábban azzal is készítették? Illetve egyáltalán mióta is van nápolyi? Mikor terjedt el? Talán mindegy is, kerülni kellene, de nekem biztosan nehéz lesz. És gondolom tök hasonló módon készül egy másik kedvencem a barackmag is.

  16. 17: „A fogyasztók egészségük védelmének érdekében sokat tehetnek azzal, hogy korlátozzák sütemény, keksz, és a nagy zsiradéktartalmú élelmiszerek fogyasztását, valamint kevesebbet látogatják a gyorséttermeket. Rágcsálnivalónak például az esti tévézésekhez vajas pattogatott kukorica, illetve krémmel töltött ostya helyett, almaszeleteket vagy répacsíkokat fogyaszthatnak.”
    http://www.weborvos.hu/egeszsegmagazin/miert_artalmasak_a_transz_zsirsavak/185460/

  17. 6.

    Tibor Ba megadnad a forrast ahonnan az ertekeket vetted? Erdekelne az is hogy az omega 6 miert karos a 3 egyideju szedese nelkul? Mit okoz? Es akkor a koleszterinben dus disznozsir az nem karos ha nem eszel melle transzzsirsavat? Mert anno a koleszterinrol azt irtad, hogy azert rakodik le, mert a transzzsirsav gyulladast idez elo az erfalban…Ha jol emlekszem 🙂

  18. 8. Tibor bá’

    A MARGARINT KERÜLNI KELL, MINT A SZART

    A MARGARINT KERÜLNI KELL, MINT A SZART !

    A MARGARINT KERÜLNI KELL, MINT A SZART !

    Nekem se működik a színezés, pedig próbáltam red, blue, green, yellow, stb. színekkel. 🙁

    Csak a kövér (bold) meg a dőlt (i talic) formázás, ill. a kettő együtt működik, az aláhúzott (underline) sem műxik. 😮

  19. 18:

    Jó, nyilván tudom hogy miket kellene enni, de nem mindig sikerül betartani. Bár remélem tényleg sokat ér az ember azzal is, ha moderálja ezek fogyasztását. Egyébként napi 1-2 almát így is megeszem.

  20. 19:
    A forrás? Antalffy Tibor: Szeretném, ha sokáig dobognál. 😀
    A könyv megírásához több mint 500 oldalt printeltem ki. Lehetetlenség ezt végignyalni. Az számtalan helyen szerepel, hogy az Omega-6 ne legyen ötszörnél több, mint az omega-3. Jelenleg a magyar lakosságnál 50:1 az arány, ami igen-igen előnytelen. Ezt úgy lehet legolcsóbban ellensúlyozni, ha a lenmagolajat beveszed a napi étrendbe.

    A valóság az, hogy érbelhártya gyulladás okozza az eldugulást, mert koleszterin rakodik oda, de ezt a koleszterin szegény étrend nem akadályozza meg, mert a máj képes előállítani, és szükség is van rá, ezért elő is állítja. Sztatinok szedésével ezt részben meg lehet akadályozni, de minek?

  21. 23.

    Es akkor a sima disznozsir ezek szerint ero-egeszseg es jobb minden masnal? Vagy az mas problemat okoz inkabb?

  22. 24:
    Úgy van. Vissza a sertészsírhoz és a vajhoz. Dédapáink nem kaptak infarktust. A napraforgó olaj ugyan nem káros (de nem is hasznos) addig, amíg nem hevíted fel 100 °C fölé. Tehát rántás készítés, kolbász sütés, rántott hús sütés, palacsinta sütés, stb. De akkor hol lehet használni? Sehol.

  23. Dr. Horváth István: Az érelmeszesedéssel kapcsolatban számos félrevezető információ van a köztudatban. Sokan azt gondolják, hogy a koleszterin káros, pedig a szervezet egyik legfontosabb anyaga. Félrevezető, hogy az érfalra rakódik a koleszterin, pedig magában az érfalban képződnek belőle zsírdaganatok. Ezek a szervezetünk számára koleszterin raktárak, az immunizálással elősegítjük a felhasználását. Az általunk feltalált antikoleszterin antitestek biztosítják, hogy a „rossz” koleszterint is hasznosíthassa a szervezet. Nincsen jó és rossz koleszterin A jó és rossz koleszterinnek nevezett anyag nem koleszterin, csak tartalmaz koleszterint, 5-10% mennyiségben. A „jó” koleszterinnek nevezett zsírfehérjét fel tudják venni a sejtek. A rossz koleszterinnek nevezett zsírfehérjét csak akkor tudják felvenni, ha ebben az antikoleszterin antitest közreműködik. Tehát, nem a „magas koleszterin” az érelmeszesedés oka, hanem az, hogy nincsen elég antikoleszterin antitest és az önmagunk által termelt koleszterint a szervezet nem tudja felhasználni, az anyagcseréje felborul. Ahogy mérgezzük magunkat, stressz alatt élünk, hatásukra a szervezetünk egyre kevesebb antitestet termel. Az oltóanyag az antitestek termelését serkenti, ezáltal megelőzi az érfalban lévő koleszterinraktárak kialakulását, illetve a már ott lévőt kiemeli, és szervezetünk számára felhasználhatóvá teszi. Belőle számos életfunkciónkhoz (többek között az epetermeléshez, nemi hormonok képződéséhez) nélkülözhetetlen anyagok képződnek

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük