(2900) Ültessünk fát, védjük meg az emberiséget

Tibor bá’ online

 

Magyarországon beindult az „ültessünk 10 millió fát” lelkes mozgalom, amit felkarolt a média. Szép dolog a faültetés, és hasznos is. De most ennél többről van szó. Faültetés lenne a csodafegyver a felmelegedés ellen.

Nem kell matematikai zseninek lenni ahhoz, hogy valaki kitalálja, ez csak egy szép álom. Az emberiség 1750 óta lovagolja meg a hőenergiát, ami azt jelenti, hogy mindent eléget, amit csak tud. Erdőkkel kezdte, majd kőszénnel folytatta, végül rádöbbent, hogy a földben nyersolaj és földgáz lapul elképesztő mennyiségben, ami 100 millió évek alatt gyűlt össze. Az égés mellékterméke a széndioxid volt, aminek klímamelegítő hatásáról közel 150 éve tud az emberiség. Most ezt az elképesztő mennyiségű CO2-ot, faültetéssel akarja visszafordítani. Amennyire szép az ötlet, annyira reménytelen. Ennek bizonyítására irányuló, az ETH Zürich kutatóinak munkájára az egész világ felfigyelt. Ezek szerint 730 milliárd tonna CO2 köthető le, amennyiben az emberiség elültet 1 biliárd, azaz ezer billió, vagyis egymillió millió(1012) fát. Ez azt jelenti, hogy minden földön élő emberre kb. 15 fa ültetése jutna, ha találnának hozzá nem lebetonozott (városok), és mezőgazdasági kultiválásba nem befogott területet. Ez elég lenne az Ember által, 200 év alatt a légkörbe juttatott CO2 kétharmadának a lekötésére. Ilyen egyszerűen megúszni ezt a kérdést szinte álomba való.

És az is, egyszerű álom, mert megfeledkeztek az igen fontos rendszer visszacsatolásról. Nézzünk néhány egyszerű tényt a CO2-vel kapcsolatban. Jelen pillanatban az emberiség évente 40 Gt CO2 juttat az atmoszférába, és ez az érték évről évre növekszik. Ez összességében 1850-óta 2330 Co2, amiből 31 % erdőkből, 67 % fossziliákból és 2 % egyéb forrásból származik. Ennek az eredménye az atmoszféra eredeti CO2 tartalmának az 50 százalékos megnövekedése. Azonban mindössze 1090 Gt CO2 atmoszférikus növekedés következett be, mert a kibocsátás kábé felét elnyelték az óceánok és az erdők.

Ebből az következik, ha mi az ezer milliárd fa ültetésével kivonunk az atmoszférából 730 Gt CO2-t, az atmoszférában lévő szén nem fog 730 Gt-val csökkenni, csak ennek 60 százalékával, állítja a szakirodalom. Tehát a 730 Gt csak egy harmada lenne a 2330 Gt-nak. Ráadásul 50-100 évre lenne szükség ahhoz, hogy az elültetett fák felvegyenek 730 Gt CO2-t. Átlagosan évi 7 Gt-át, miközben jelenleg évente 40 Gt CO2-t bocsátunk az atmoszférába.

A faültetési ötletet tovább fúrja a következő tény: Az ültetés jelentős részére rendelkezésre álló terület Alaszkában, Kanadában, Finnországban, és Szibériában van. Ezeket a területeket jelenleg hó fedi, ami a beeső fénysugár hatalmas részét visszaveri. Ha ezek a területek erdőkké válnak, a sokkal sötétebb erdők visszaverés helyett elnyeli a fényt, vagyis segít melegíteni a Földet. Nyilvánvalóan, ez nem lehet a cél.

Would a large-scale tree restoration effort stop climate change?

_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

123 gondolat erről: „(2900) Ültessünk fát, védjük meg az emberiséget

  1. A faültetésnek mindig van értelme. Aki szeretne fát ültetni árnyékolónak, vagy csak azért, mert még van üres hely a kertben és az utcán, azoknak a fehér akácot és a szilfát ajánlom. Mindkettő gyorsan növő, a gyengébb talajokon is megmarad, és apró levelűek. Ez utóbbi azért fontos, mert nem kell foglalkozni a lehullott lombbal. Ez is egy mekkora baromság, hogy ősszel a lehullott lombot elszállítják. Az kell a fának. Akit zavarnak a lehullott levelek, tolja át a fűnyírót rajta, és aprózza fel.

  2. 1 néni

    „A faültetésnek mindig van értelme.”
    Igen, így van, ezzel egyetértek!
    Nem adhatjuk fel, legyen bármilyen zord a jövőkép, de – sajnos – a poszt számai nem adnak reményt.

    (Én az eperfát szeretem.)

  3. 1. néni
    A faültetésnek természetesen van értelme, ezt senki sem vonja kétségbe, de itt arra van kihegyezve a poszt, hogy ezzel nem lehet megoldani a klímaváltozás problémáját, a fák CO2 kivonó potenciálja reménytelenül alatta van az emberiség által a légkörbe bocsátotthoz képest.
    Ami a fehér akácot illeti, azért óva intek mindenkit, ha művelt terület mellé telepít, hogy készüljön fel egy sziszifuszi harcra a gyökérsarjakkal. Igen agresszívan tud terjeszkedni az akác.
    A közelünkben volt egy legelőterület, ami mellett akácerdő volt. Nemrég arra jártam, és megdöbbenve láttam, hogy az akác már meghódította a terület jelentős részét, miután abbahagyták a legeltetést.
    Ott persze nem gond, hiszen még meg is spórolja az ültetési munkát, de ezt nem szeretném a kertem közelében…

  4. 3. hubab
    Csak kivágás után sarjad a fehér akác. Azzal már nekünk nem lesz problémánk ! A poszt lényege átjött nekem is. De addig is vigasztal a tudat, hogy valamit tettem ebben a nagy tehetetlenségben. A legtöbbet akkor tettük volna, ha nem szaporodunk. A kormányok még most sem lépnek a népességszaporodás megállítására.

  5. Ehhez képest mai napig tart a mániákus fakivágási hullám. Nemrég valaki feltöltött egy aamtőr videót Debrecenről, a ’90-es évek elejéről. Megdöbbentő mennyivel több zöld volt. Bennem már régóta érlelődik valamiféle gerilla városi faültetősdi. Nem tudom egy fa hány liter vizet párologtat (a nagyobbak több százat naponta, nyilván oka van annak miért hűvösek az erdők), vajon a tömeges faültetés nincs hatással a talajvíz mennyiségére?

  6. Nem kötekedni akarok, de akkor most mennyi fát is? Csak az egyértelműség kedvéért.

    10^12 = ezer milliárd = billió (magyarul).
    Az angol a milliárdot és billiárdot nem ismeri, és a milliárdot nevezi billion-nak. Ez okozhat félreértést.

    Ha mind a 7 milliárd ember 15 db fát ültetne, az 105 milliárd fa lenne, vagyis 0.1 billió, 10^11. Az egybillió fához fejenként kb 150 db kell.

    Ha akáccal számolok, aminek 1 m^2 helyet szoktak hagyni, akkor ez a billió fa egymillió km^2-et igényel. Az összes szárazföld területe 150 millió km^2.
    Természetesen a jó talajokon már mind van erdő vagy mezőgazdasági terület, de ha a letarolt, sziklás, sivagasos területeket sikerülne visszaerdősíteni, az nagy dobás lenne.
    Persze ez nem egyszerű, de nem is kell, hogy minden sivatagi területtel sikerüljön, mert a sivatagok összterülete 15 millió km^2. Talán nem is olyan reménytelen.

    De a művelt területek is 11 millió km^2-t tesznek ki. Ennek csak 10 %-áról kellene lemondani az 1 billió fa érdekében. Ha megtizedelődik az emberiség, vagy csak lemondunk a hús egy részéről, a túlfogyasztásról, és kevesebb élelmiszert dobunk ki, nem megvalósíthatatlan.

    Világos, hogy a faültetés ÖNMAGÁBAN nem megoldás, hisz a kibocsátás is jóval nagyobb, de ha sikerülne drasztikusan visszafogni a kibocsátást, akkor már tényleg lehet számottevő eredménye. Mondjuk egy civilizációs összeomlás utáni élővilág (és emberiség) számára.

    Pávelnek igaza van, az a baj, hogy ültetés helyett még mindig csak irtanak ész nélkül, a mi környékünkön is.

  7. Lehet hogy tényleg nincs sok értelme a fa ültetésnek a klíma szempontjából, de azért én javaslom, mert sok haszna van, pl. a helyi mikroklímát kellemesebbé teszi.
    Fa ültetés kérdésében én jól állok. Már 70 fa körül tartok csak a legutóbbi 10 évben!
    De az összes amit ültettem az gyümölcsfa. Hogy ne csak zöld legyen, hanem élelmet is adjon. Ha fát akar valaki ültetni, én javaslom a Nyári Kálmán körtét! Őshonos fa fajta nem igényli a metszést, és a permetezést. (persze szereti, de megvan nélküle is) A körtéje nagyon finom frissen fogyasztva, és pálinkának is kiváló! Hatalmas, hosszú életű fák lesznek (több száz éves). De van ami bizonyítottan több mint 350! éves.
    Érdemes elolvasni: http://evfaja.okotars.hu/fa/2012/balatonalmadi-350-eves-kortefa

  8. Az akácot nem javaslom, tájidegen, invazív, nehezen kiirtható. Ha nem laksz homokon, ahol nem él meg más bármi jobb, de én is csatlakozom az előttem szólóhoz. Soha nem ültettem díszfát, mert mi a fenének, amikor olyat is ültethetek ami gyümölcsöt terem. Amúgy is jön az éhínség, minden gyümölcsfa plusz. Én nagy propagálója vagyok a datolyaszilvának (kaki, sharon gyümölcs több néven ismert) ami nem szilva, hanem egy mediterrán gyümölcs, ami novemberben érik be, hónapokig tárolható, aszalva isteni finom, és egy fáról simán lejön 1 mázsa gyümölcs. Az én fám már lassan 20 éves és kutya baja, nem fagy el, télen meg január elejéig eszi az egész család (mert addigra elfogy, vagy leaszalódik a maradék 🙂

  9. 9. A másik, a külterületekre a mirobolán, vagy vad ringló, fosóka stb néven illetett fa, amit látsz sokfelé árokparotokon. Apró, de egy fán rengeteg terem, na ezekből lehet magot gyűjteni, és ezt javaslom gerillavetni szanaszét a határban. Igénytelen, és bőtermő, mindent elvisel, és persze nagyon könnyű rengeteg magot begyűjteni, épp most van itt az ideje.

  10. Én turbóakácot ültettem 100 db-ot .Ameddig nincs kivágva addig remélem nem sarjad alulról.

    Az ültessünk fát mozgalomban azt elfelejtik hogy a fákat az első pár évben gyomtalanítani is kell ,mert felkap a fű.1 billiárd fánál ez nagy munka lenne.Az első 4-5 évben a közét kell művelni.
    Régen az idősek az udvarba ültettek egy diófát ill. a ház elé fákat.Mára ez a mai fiataloknál megváltozott , úgy látom hogy a ház előtt és az udvarban egy fa sincs, amikor nyáron kimennek az udvarra az az érzése van az embernek hogy meleg van és szétsüt az erős uv .Úgy néz ki máraz udvari fára sincs igény.

  11. Nem mondom, hogy mindenhova akácot ültessünk, csak számolni kellett valami területigénnyel.

    Nyilván globálisan MINDENHOVA fát kell ültetni, ahova csak lehet, mindenhova azt, ami meg is él ott, lehetőleg őshonos, gyorsan nő, és lehetőleg enni is ad. Igaz, az utolsó kettő nem nagyon jön össze egyidejűleg.

    Félsivatagos, köves területeket is egész jól újjá lehet éleszteni erdősítéssel. Az erdő vonzzal az esőt és talajt képez.

  12. Emlékszik valaki arra az animációs kisfilmre, amikor a juhász minden nap a sziklák közötti kis földbe elszórt egy (azt hiszem) alma magot? 5 évig semmi, aztán egyszer csak egy gyümoölcsös nőtt ki belőle. pár éve látam ezt az rajzfilmet. Nem ismeri valaki? jó lenne megnézni újra.
    Tegnap a markolóval arrébb raktam 2 kisdiófáta az ótról a kertbe ( nem menjen tönkre. Így most már 7 van egy sorban, meg van 8 a kertben máshol is.
    Juharfám van 2-2,5 m -es 8 db elvihető, szép egyenesek, minden éven 2x felpucoltam. Van 3 db 4 m-es is, azt is el lehet vinni.
    Akácot én is ültetek, írtani nehéz, de előbb-útóbb elkopik. Egyik éven 25 db szőlőoszlopot tudtam kiszedni belőlük.
    Kőrisem is van 20 db egy fasorban, 1,8-2,1 m magasan minden éven visszavágom, így mindegyiken van már madárfészek biztonságos helyen. 1 m^3 gyújtós és max 7 cm-es fa jön le erről a 20 fáról. A tövük most olyan 20-24 cm-esek, de van egy brutál 30 cm-es is köztük.
    De ami az éven nagyon siker, hogy a két alma, a 4 körte és a két kajszibarack és a két nektarin ami tavasszal oltottam már 60-80 cm-es hajtásban van. Az óriás feketeeperből meg a dióból viszont egy se jött össze az éven, pedig eperből 30-at csináltam különböző helyen, dióból is 6-ot. Azokkal később kell próbálkozni, úgy tünik. A hétvégén még megpróbálok egy -egy zöldoltást, hátha.
    Sőt, a diót megpróbálom oldalszemezni is, hátha!

  13. Nem titok, Az ember aki fákat ültetett…a film cime: https://www.youtube.com/watch?v=1C8sh7y7RDM

    A faültetéssel egyetértek de kár hogy a hibás felismerés , a CO2 mizéria tévút…
    A Föld egy rendszer része és ha a rendszerben a változások melegedést okoznak akkor hiába az emberiség igyekezete.
    Talán egyetlen lehetőség inkább az lenne ha a föld hőjét hasznosítanánk minden módon , még hűtésre is városok, utcák házak stb

  14. 6. Lebá
    „Természetesen a jó talajokon már mind van erdő vagy mezőgazdasági terület, de ha a letarolt, sziklás, sivagasos területeket sikerülne visszaerdősíteni, az nagy dobás lenne.”

    13 évvel ezelőtt Tibetben voltunk egy kiránduláson. A kinaiaktól megszállt országban nagy benyomást tett számomra, hogy a sivatagos területeiken ahol csak egy kis patak is folydókált ezrével ültették a fákat amit ezután bekeritették. Nagy léptékben erdősitettek hatalmas területeket.

    8. lr01
    Datolyaszilva-
    Diospyros kaki-
    Λωτος -görögül- lotosz
    Más néven „keleti alma”.
    „Az istenek étele” és Japán nemzeti gyümölcse.
    Azon kivül, hogy izletes, számos egészségügyi előnye is van.
    Nálunk télre érik be, az első fagyokkal, az udvarokban és a kertekben a fán haggyák szüretig.
    A lombok nélkül maradt fán a gyümölcs narancs szinével olyan mint egy kidiszesitet „karácsonyfa”.
    Nagyon jó választás, jó alternativával-a klimatikai felmelegedésre.

  15. Először is a régi, nagy fákat nem kéne kivágni! Nem ezt látjuk úton útfélen mindenhol? Kivágják a nagy fákat aztán meg lelkesen ültetnek az idióták facsemetéket amik 20 év múlva majd elérik elődeik méretét… Ebben a reménytelen, visszafordíthatatlan helyzetben minimum fel kéne kötni mindenkit, aki fát vág ki.

  16. 11. Lebá-Ábel
    „Nyilván globálisan MINDENHOVA fát kell ültetni, ahova csak lehet, mindenhova azt, ami meg is él ott, lehetőleg őshonos, gyorsan nő, és lehetőleg enni is ad. Igaz, az utolsó kettő nem nagyon jön össze egyidejűleg.”

    2050: Amikor London „lesz” Barcelona” és Madrid Marrakech.
    A közelmúltban végzett kutatások, amelyeket a Crowther Lab, a svájci szövetségi technológiai intézet kutatóközpontja Zürichben publikált, a PLOS ONE folyóiratban, számokkal és adatokkal körvonalazza a közeljövő komor képét.
    Az ENSZ adatai szerint -2050-ben- a világ népességének mintegy 70% városlakó lesz.
    A különböző éghajlati viszonyokat elemezve és a világ 520 nagyvárosának összehasonlítása páronként, a kutatók célja annak megállapítása, hogy a városi éghajlatuk 2050-ben megfelel-e saját jelenlegi éghajlati körülményeiknek vagy pedig más városok eltérő bioklimatikus területeinek.
    Az összehasonlítás eredményei a megdöbbentők:
    Általános trendként a tudósok azt találták, hogy minden város-éghajlatilag- „északról” dél felé mozog, a szubtrópusi területekre.Különösen azok a városok, amelyek az északi féltekén vannak és melegebb területekre mozognak, átlagosan 1000 kilométerre déli irányban, 20 km/év sebességgel, míg a jelenlegi trópusi vagy szubtrópusi éghajlattal rendelkező városok az éghajlati térkép szárazabb „régiói” felé vándorolnak.
    Mit jelent mindez?
    Ez azt jeleni,hogy 2050-ben Madridban ugyanolyan meleg lesz, mint a mai Marrakeshben, hogy a stockholmi telek olyanok lesznek, mint a mai Budapesten, hogy London olyan meleg és napos lesz, mint Barcelona, hogy Moszkva éghajlatilag Balkánban, Szófiában fogja találni magát, és hogy a jeges, szürke Seattle úgy fog kinézni, mint az állandó tavaszi San Francisco …
    Az európai városok hőmérséklete átlagosan egész évre 2,5 ° C -fokkal fog felemelkedni, de a nyár és a tél 3,5 és 4,7 Celsius fok között melegebb lehet, a Crowther Lab tudósai szerint.
    Globális szinten, valószínűleg, a hőmérsékletek átlagosan 2,4 Celsius-fokot fognak növekedni.
    A városok 22%-a tanúja lesz egy példátlan éghajlatváltozásnak, 64% -a trópusi övezetben van, és magában foglalja Kuala Lumpur, Jakarta, Rangoon és Szingapúr városait.
    A Crowther Lab szerint, a Jean-François-Basten által vezetett kutatócsoport tanulmánya az első olyan globális elemzés, amely a nagyobb városok éghajlati viszonyainak lehetséges változásait mutatja a hőmérséklet emelkedése miatt.

  17. A baj csak az hogy a fák se bírják a túl meleget, előbb nem nőnek, aztán szimplán kipusztulnak, simán taksálják 1,5 millióra (egyed) a fa veszteséget az USA-ban és valószínűleg a német-francia erdők sincsenek jobb állapotban a multkori hőhullám után, ennek a kezdetén.

  18. Az emberiséget önmagától nem lehet megvédeni. A gyümölcs termesztés is egy üzlet. Amint kevés a termés, egyből jön a sírás, ha meg túl sok, akkor meg azért óbégatnak. Ma méretre termesztik a gyümölcsöt, nem minőségre, mert ez a szabvány. Minél pirosabb és nagyobb az alma, annál kelendőbb. Az már mindegy hogy egy rakás szart nem ér tápanyagként. Egy normálisat nem tudsz főzni ételizesítő nélkül, mert a fűszernövények sem olyanok mint régen.

  19. 18 – Dan:
    Tulajdonképpen mi a panaszod? Mert felturbózott kirohanásoknak kell lenni valós okának. Ne felejtsd el, az emberiségnek te is tagja vagy.

  20. A „faültetès ” mint „fűszálakba kapaszkodás „

  21. Tibor bá. Az a bajom hogy értéktelen szart kapok a pénzemért. Az hogy a kenyér ma cipőtalp, a császárszalonna inkább zsirszalonna, a paradicsom meg egy pohár víz. Ennyi a bajom.

  22. 21 – Dan:
    Kamaszkoromban, amikor finnyáskodtam, az anyám azt mondta, bezzeg az ostrom alatt megetted volna. – Most én azt mondom neked, hogy lesz még olyan, hogy boldogan ennéd ezt a cipőtalp kenyeret, de nem lesz.

  23. Amúgy én lennék a legboldogabb ember, ha nem kellene az emberi társadom tagja lennem. Ehhez kellene egy tanya pár tehénnel, kecskével, néhány hold föld. A többit meg lehet oldani helyben. Pénz csak gyógyszerre kell, amit nem tudsz házilag megoldani gyógynövényekkel. Most komolyan, miért felejtettük el honnan jöttünk?

  24. Tibor bá. Nincs háború. Ahol jegyre adják a kiporciózott tartós élelmiszert. Béke van. Ettől függetlenül ma minden szar. Pedig nem vagyok nyolcvan éves.

  25. Dan,

    „Pénz csak gyógyszerre kell”
    ..és ezer más egyébre, mint ruházat, ha nincs állásod, akkor a minimál eü befizetése, ha van jövedelmed, akkor bevallás, utazás a hivatalokhoz, takarmány mozgatása, internet, telefon vagy levelezés, esetleg postagalamb, fogyó kopóeszközök pótlása, közművek kifizetése, ha nincs közmű, akkor a kötelezően zárt emésztő szippantási költsége stb. Szép elképzelés önellátósodni, elszakadni a környezetromboló folyamatoktól és megértem az indulatodat.

    Még az amishok sem tudnak annyira önellátóak lenni, hogy csak gyógyszert kelljen venniük. Pedig ők igazán iparkodnak elszakadni a külvilágtól.

  26. Re:24
    Világvége várás depissé tesz, szerintem árnyaltabb a kép. ?
    Ha nem ízlik a bolti szemét kenyér, süssél magadnak, vagy keress egy rendes péket.
    Környezetemben 10 percen belül van 2 jó pékség, egyiknek még cégtáblája sincs, mert anélkül is elfogy az összes portékája.
    Ha rendes húst akarsz, akkor piac, és kistermelő. Meg lehet találni a jó beszerzéseket.
    Tesco-Osan-Lidl-Aldi vonalon csak egyenkajákat kapsz, stabil, de nem kiemelkedő/rossz minőségben.
    (Sarki kisboltban, ahol lakom, meglepően jó húsok vannak, pl a sült császár szalonna kifejezetten jó, és friss, mert a boltos erre is figyel, nem akarja a hónapos zöld párizsit rád sózni. Nincs is neki, egy rúd 2-3 napon belül elfogy)

  27. 26 djts

    „Ha nem ízlik a bolti szemét kenyér, süssél magadnak, vagy keress egy rendes péket.”
    Ebben most maradéktalanul egyetértek veled!

    Vasárnap legyünk pozitívak.
    Ilyen az Én kenyerem: https://i.imgur.com/42autjU.png
    Jénai tálban, kézi dagasztással, konyhai sütőben készült.

  28. Dan:
    Legjobb szivvel ajanlom szamodra is a kenyersutogepet. 5-10 perc az osszekeszitese. Recepttel eleinte kiserletezni kell. Megy szaraz elesztovel is.
    Mi le is fagyasszuk igy nem szarad meg.
    Igaz mikro kell hozza. (Kapasbol 3 technika…)
    De legalabb finom es kevesebb is eleg belole. Utana a bolti mar fura lesz.
    Tobb ezret sutottunk (sok gepet el is hasznaltunk) , ritkan elofordul hogy nemsikerul. Kezalol is vehetsz gepet sokan feladjak a velevalo munkat.

    Keszithetsz meg benne tejberizst es lekvart is (lekvarfozo programossal)

    Mas, Igyekezz helyretenni a gondolataid a valtozasokkal kapcsolatban. Felkell lazitani a foggalkorommel ragaszkodast a vilagi dolgokhoz. Kvanehez de megy az hidd el. Ez is ^feladata^ az emberisegnek nemcsak a kornyezetrombolas megallitasa. (Sot talan csak ennek elerese utan tudna megallitani igazan)

    N/a: +1 a szep kezi kenyerednek ?

    Tovabbi szep vasarnapot mindenkinek

  29. A kenyér egy példa volt. Azon kívűl még van egy rakás élelmiszer, aminek nem üti meg a minősége a húsz évvel ezelőttit.

  30. 29 – Dan:
    A múlt mindig szebb, mint a jelen. Szerintem a minőség nem romlott, a választék viszont bővült.

  31. Re:27
    Szép a kenyered, holnap reggel én is sütök a családnak 2 kisebb veknit tönkölyből. 😉
    Másik sláger a kenyér lángos. Kenyér tésztát egy tepsiben kimyújtom, tejföllel megkenem, és rakok rá karikára vágott vöröshagymát, és kolbászt, majd szép barnára megsütöm.
    Nem szokott ránk száradni, elhiheted 🙂

    Re:28
    Én minimál technikára álltam be, gyakorlatilag, csak a két kezem, és egy sütő kell hozzá. Kézzel 5 perc alatt bekeverem este a tésztát, kelni kb 8 órát hagyom, miközben alszom, reggel felkelek és megformázom, reggelire kész a friss kenyér/perec/zsömle/kifli, éppen mihez van kedvem. 🙂
    Mondjuk élesztőből kb negyedét használom, mert különben túlkelne a tészta. Sütőként
    használtam már a legótvarabbb gázsütőt, és fatüzelésű kemencét is, csak a jó hőfok szamít, lehet nagyon primitív módon is jó kenyeret sütni.

  32. 32 – n/a:
    Így pofára, alul van sütve és morzsolódik.

  33. 23: Mi tart vissza? Néhány millióból a keleti országrészben még midig lehet tanyát venni. Borjút 100 000 környékén lehet már venni. Ha van bármilyen budapesti ingatlanod, annak az árából röhögve kijön, ha csak egy normális állásod van, akkor is össze lehet spórolni ennyit néhány év alatt.

    Ha zavar, hogy szar a kaja, termessz magadnak, az jó lesz! Semmi sem olyan, mint a növényről frissen leszedett termés, ami még a naptól meleg! Már egy félóra múlva se olyan finom.

    Családdal én se ugranék neki, de egy ereje teljében lévő férfi sokat kibír. Legrosszabb esetben is el lehet menni napszámba.

  34. 34 – Lebá:
    A végéről hiányzik egy tanács: Legfeljebb megtanulsz onanizálni. 😀

  35. Minden, amibe nem kerül stabilizátor, meg homogenizáló, az morzsálódik.
    Bennem sincs pár év, így a Fidesztől teljesen lemorzsolódtam…
    Most már süthetik!

  36. 35: Nem érzem úgy, hogy szexuális tanácsokat kéne adnom Dannak, vagy akárki másnak. Onanizálni meg valószínűleg már rég megtanult, nekem az jött le, hogy rég elmúlt már 14.

  37. 38: Gondolkoztam rajta: még határozottabban kellett volna visszautasítanom, hogy a nemi életedről kezdjük beszélni. Sajnálom, hogy az onanizálásra egyáltalán reagáltam.

  38. Lebá, az nem izgat tíz éve nincs nemi életem. Lehet élni nélküle. Normális kaja nélkül nem lehet élni. A kérődzők a legkisebb tápanyag tartalmú növényt eszik. Ebből termelnek neked tejet, és ebből táplálják magukat is. A tehén sem csak tőgyből áll, mint ahogy a szexualitás a dugásból.

  39. 40: Úgy látom, hogy tisztán látod az élelmiszerekkel kapcsolatos fő problémákat. Tisztában vagy azzal is, mit lehet tenni ezügyben?

    Például vannak biogazdaságok, ahol elő lehet fizetni kosárra, és minden héten hozzák a friss biozöldséget. Adott esetben tojást és húst is be lehet szerezni ökológiai gazdálkodásból, mert egy jól beállított rendszerben növények és állatok is vannak.

    Nem beszélve arról, hogy akinek van legalább egy kis kertje, az termelhet magának bio akármit. Az igaz, hogy erre nem mindenkinek van ideje, kedve, ereje.

    Én szívesen látnék egy olyan rendszert, ami a városiak tömegei számára elérhetővé tenné az egészséges, ökológiai módszerekkel előállított élelmiszereket. És nemcsak a zöldséget, hanem a kenyértől a húslevesig mindent.

  40. Lehet, most még zordabbat fogok írni.

    Lebá. Biogazdaság, ma ezen a földön nem létezik. Amit magunknak termelünk egyénileg, az sem az. A földet egész egyszerűen annyira túlszennyeztük, hogy nem lehetséges „vegytiszta” élelmiszert sem vásárolni, se termelni. Ma őstermelőtől tudsz venni szintén nem bio, de legalább értelmezhető élelmiszert. Az a vadhús, amit közvetve a vadásztól veszel, sem bio. A vad ugyan azt a szennyezett vizet issza, mint te. A vegán teljesen maga alatt vágja a fát. Egyrészt az agyműködéshez nélkülözhetetlen a tojás, sajt, hús. Másrészt meg az emésztőrendszerünk is a mindenevésre van beállítva.

  41. Kevesebb ember, kevesebb CO2! Ennyi. És meg lesz oldva.

  42. Re:43
    Legyen minden embernek egy kódja, és lottó sorsolás keretén belül akit kihúznak, nem kap golyót a fejébe. Egyszerű és igazságos, a Föld csak így menthető meg!
    Ha nem bírod kivárni a vasárnapi húzást, vedd a kezedbe a sorsod! Lődd le a szomszédodat, hogy kisebb legyen nemzeted ökolábnyoma!

    Khmm, köszönöm szépen, de a zöld terrorból inkább nem kérek.
    Máshogy kell ezt a problémát megoldani, mert vérrel és csonttal csak disztópiát lehet építeni, és nem utópiát.

  43. 42: Nézd, én 10 éve biokertészkedem a hátsókertben, és van még egy rakás barátom, aki hasonlóan tesz, sőt olyan is, aki ebből él.
    Ez alapján állíthatom, hogy biogazdaság létezik.

    A felvetésed, hogy nincs „vegytiszta” élelmiszer, abban az értelemben megállja a helyét, hogy az egész világ valamilyen mértékben szennyezett mindenfélével. De azért nagyon nem mindegy, hogy a paradicsomod csak annyi glifozátot lát, mint amennyit te is belélegzel, míg végigmész az utcán, vagy konkrétan alá szórták.

    Azok a problémák, amiket felvetettél, hogy nincs már talajélet, hogy a paradicsom ízetlen és nincs tápanyagtartalma stb. a rendes biokertészetben nem áll fenn.

    Ha nem is tud tökéletesen tiszta lenni, ahhoz épp elég tiszta, hogy az élet pezsegjen benne a talajtól a növény csúcsáig. Működik a dolog elegendően jól.

    Abban igazad van, hogy attól hogy valamit őstermelőtől veszel, messze nem lesz bio (sőt…), sőt a vad a legrosszabb, mert míg a háziállatnak olyan takarmányt adnak, amiben a permetezés után már eltelt az előírt idő, és ezért a mérgező anyagok koncentrációja a határérték alá csökkent, a vad minden korlátozás nélkül belezabál a frissen permetezett búzába, kukoricába.

    44: Egyetértek.

    43: Ez ebben a formában nem igaz. Tizedennyi ember is gond nélkül kibocsátaná a jelenlegi CO2 kibocsátásunkat, ha lenne rá módja. Amíg az a rendszer, hogy mindenki annyit fogyaszt, amennyit csak bír, addig a népességcsökkentés sem old meg semmit.

  44. Djts. A dolog rendkívűl összetett. Míg a születések száma csökken, az átlagéletkor folyamatos növekedésben van. Ez valószínű evolúciós folyamat. Viszont a társadalmak nem erre vannak beálva. Jelenleg ha egyharmad nyugdíjas, kétharmad dolgozó akkor még éppen működik a dolog.

    Békeidő van, nincsenek nagy járványok…

  45. 46 – Dan:
    Olvasd át az evolúció lényegét.

  46. 46: Ha egyharmad nyugdíjas, kétharmad dolgozik, akkor egyáltalán nincsenek gyerekek.

  47. Tibor bá. Az emberi viselkedés, és életvitel már rég nem összeegyeztethető az evolucióval. Az egyharmad kétharmad aránya meg a felőttkoruakra vonatkozik. Ugye.

  48. 49 – Dan:
    Olyan kijelentéseket teszel, amiből egyértelműen kiderül, hogy nem ismered az evolúciót.

  49. A természet alaptörvényeit nem betartva és tisztelve él az ember ezen a bolygón. Invazív fajként a legveszedelmesebb. Nincs semmi kontroll, nincs természetes ellenség, csak önmaga, meg az időjárás.

  50. 52 Dan

    Mit szívsz?
    „A természet alaptörvényeit nem betartva és tisztelve él az ember…”
    A természetnek nincsenek alaptörvényei, csak törvényei vannak.
    Azokat nem lehet nem betartani, és a tiszteletről beszélni értelmetlen.

    ?

  51. Uraim!
    A természetnek nincs semmilyen törvénye. Sőt természet sincs. A Ember entitást csinált természet megnevezéssel, ami nem jelent semmit. Minden és mindenki úgy él, ahogy akar, majd viseli annak következményeit. Mert mindennek van következménye. — Persze a „törvény” kifejezést a fizika használja, de ez félrevezető. Nem igazán törvényről van szó, hanem inkább megváltoztathatatlan jelenségről, pl. magerő, gravitáció, stb. Amikor azt mondjuk, hogy XY törvénye, akkor valójában XY által felfedezett jelenségről van szó, ami semmi körülmények között nem változtatható meg. – Példa, amikor azt mondjuk, hogy a „távolság négyzetével fordítva arányos” akkor törvényről beszélünk, de ez nem igazi törvény, amit be kell tartani, hanem tapasztalati tény.

  52. Tibor bá, n/a. Nyilván lehet félreérteni és félremagyarázni. Az evoluciónak van némi köze a fizikához és a kémiához. Biológiárol csak már kialakult élő szervezetek esetében lehet beszélni.

    n/a. Az emberi felfogóképesség, öntudat, (más magasabb rendű élőlényeknek is van) illetve az ehhez párosult hatalmas agytérfogat lehetővé kellene hogy tegye, azt, hogy ne úgy viselkedjünk amivel kárt okozunk. Ezen a földön soha sem volt jelen az emberig olyan faj, amelynek ilyen hatalmas felelőssége lett volna a többi élőlény felé. Nem szívok semmit. Egyébként.

  53. 57 – Dan:
    Nagyon sokan esnek abba a hibába, hogy az evolúciót megtestesítik és felruházzák mindenfélékkel (pl. az evolúció megköveteli…). Az evolúció nem több és nem kevesebb, mint egy megfigyelhető jelenségnek az elnevezése. Olyan mint például a „villám”. Egy jelenség, ami megfigyelhető, mérhető, meghatározható, de nincs felénk követelménye. Az evolúció jelenség mögött az áll, hogy a spontán előnyös változás sikeresen túlél és elterjed egy fajtán belül. Az előnyös változatok sorozata bármit kialakíthat, szárnyakat lábakból, szemgolyót fényérzékeny sejtekből, bármit, csak időre van szüksége. – Az ilyen mondatot: „Az evoluciónak van némi köze a fizikához és a kémiához” én nem tudok értelmezni. A fizika és a kémia észlelhető jelenségeket ír le, amelyek adott körülmények között, leírt szabályok szerint következnek be.

  54. Az evolúció vak, ez így van. Létrehozott minket, a természet segítségével az adott fizikai és kémiai TÖRVÉNYSZERŰSÉGEK mellett. Egy erre alkalmas bolygón a világegyetemben. Előttünk is volt élet, utánunk is lesz. Viszont mi egy komplett kialakult ökoszisztémát veszélyeztetünk. Illetve annak kialakulását tesszük semmissé. Emiatt kijelenthetjük hogy, az öntudatunk és intelligenciánk nagyjából semmit sem ér. Ha nem vagyunk képesek tullépni az ösztönlények árnyékán. Ebből a szempontból teljesen érthetetlen intelligens élőlényről beszélni. A delfin is intelligens, a bálna is, az elefánt is, sőt a varjú is. Mégsem teszi tönkre a saját élőhelyét. Nem termel szemetet, nem éget el fosszilis üzemanyagot. Nem épít atomreaktort.

  55. Az evolúció célja az életképes egyedek létrehozása, nem az önelégült miszticizált rombolás. Szerintem.

  56. Dan

    Az evolúciónak célja sincs. Nemhogy önelégült, hanem semmilyen.
    Ismerhetnéd Tibor bá észjárását.? Abszolút tárgyilagos.

    Egyébként az állatok is leamortizálják az élőhelyüket, csak nem elég hatékonyak. Tehát a fentiekből következik,hogy az evolúció magasabb „fejlettségű”, un. legtúlélőképesebb faja vagyunk.

    Ezen gondolatmenet szerint az evolúció csúcsai vagyunk, már mindenkit legyőztünk.
    Legvégül a létfeltételeinket biztosító bonyolult ökoszisztémát is-melyet egyesek természetnek hívnak- legyűrtük.

    Háborús elemzéseket, stratégiákat készítünk, felfogva ezek hiábavalóságát és mégis háborúra vagyunk predesztinálva.
    Nem törhetünk ki „állatlétünk” korlátai közül, és más fajok sem az egész univerzumban, hiszen akkor ezen megfigyelt jelenség folyamatának „törvényszerű” legvégső állomása mindik egy kollektív öngyilkosság.

    Az ábra ugyan ezt mutatja, de csak a felszínen. Hol van akkor a gondolkodás evolúciója ? Az vajon mennyire képes adaptálódni az emlékek formájában őrzött tapasztalatokhoz?
    Egyálalán hogyan gondolkodunk? Hogyan valósulnak meg a fizikai világban a gondolatok? Meg is ölhetek és meg is ölelhetek valakit attól függően, hogy mit gondolok az adott személyről.
    Egyáltalán tudjátok, hogy mi is valójában a gondolkodás szabadsága? Láthatjuk(poszt is van róla) hogy mire képes akár egy ember(Trump) gondolata, mely saját „jól” felfogott érdekéről szól.

    Véleményem szerint fordítva ültök a lovon.
    Te, Tibor bá és sokan mások.

  57. Balázs, én meg azt látom, hogy a legtöbben a teremtés koronáiként az evolúciós fejlődéstörténet leple alatt azt hiszik bármit megtehettek igazából bűntetlenül. És ez kihat az életvitelre, gondolkodásmódra. Pont nem én ülök fordítva a lovon, mert ha megértenéd amit írok akkor te is helyt adnál neki.NEM AZT ÍROM, HOGY EVOLÚCIÓ TAGADÓ VAGYOK , HANEM AZT, HOGY MAGA AZ EMBER VÁLT AZZÁ. Nézz körül a világban. Jöttök itt a liberális gondolkodással meg mindenféle szarral. Naturális gondolkodás is létezik. Én „kigyógyult” buziként leírom neked, hogy az emberi család két különböző nemű felnőtt egyedből és az ő saját gyerekeikből áll. És azt is közlöm hogy a mai napig a vallási ideológiák tesznek különbséget ember és ember közt. Sem a farkasnak, sem a cápának nincs vallási meggyőződése.

  58. 61 Balázs

    Nem tudom, mire akartál kilyukadni a gondolkodás evolúciójával, de tartok, hogy ott sem találsz túl sok biztató kapaszkodót a jövőt illetően.
    A világ, a politika tapasztalatai is azt mutatják, hogy az emberi viselkedések alapja a törekvés az átlagosnál, vagy a korábbinál jobb, kényelmesebb életre.
    És akárhogy csűrjük-csavarjuk a dolgot, ez annyit jelent, hogy így, vagy úgy igyekszik minden ember kedvezőbb pozícióba kerülni a többieknél, ha csak egy picivel is, és még ha nem is vallja be magának őszintén.
    Ezért is mondja a biblia, hogy senki emberfia nincs bűntelen.
    Ezért folyik a harc emberek, nemzetek, érdekcsoportok között is, mert aki ebben a harcban eredményes, az képes jó életkörülményeket teremteni magának és az általa képviselt csoportnak, országnak, régiónak, míg amelyik vesztes, annak osztályrésze a nélkülözés, szegénység, és a bebetonozott kiszolgáltatottság.
    Ez egy olyan ördögi kör, amiből társadalmilag lehetetlen kitörni, mert bár lehetnek olyan idealista, altruista személyek, amelyek képesek lennének olyan utat is bevállalni, ami az életkörülményeik romlásával járnának, és megosztanák javaikat a kevésbé szerencsésekkel, de ezt egy közösségre lehetetlen rákényszeríteni, aki ezt akarná tenni velük, megennék szőröstől-bőröstől…
    És ezt sajnos nem tudja überelni még a kollektív pusztulástól való félelem sem, ott is az dominálna, hogy akkor legalább én leszek az utolsó, aki még megengedheti magának ezt vagy azt, és a többiek hullanak el hamarabb…

  59. 62 – Dan:
    Az ember nem hisz semmit, főleg nem az evolúcióval kapcsolatban. 99 százaléka nem is tudja, hogy az mi. Az Ember egyszerűen csak minél jobban, minél kényelmesebben akar élni. Ez különben minden élőlényben benne van. A jobb élethez munkára van szükség, de mennyivel egyszerűbb a másik munkájából kellemesebben élni. Ezért találták ki a rabszolgaságot, a szomszéd népek leigázását, háborúkat, az útonállást, rablást. stb. És természetesen a természet kifosztását is. Munka helyett nyersolaj kitermelést.

  60. Dan

    Én értem, hogy mit írsz és többnyire helyt is adok neki(magamban).
    Magam is éreztem, érzek hasonlóan.

    Tudom, hogy nem vagy evolúció tagadó.

    Én nem liberális és egyéb szarságokat nyomok itt. Hanem arról szól mindig a mondókám és általában csak arról(elég lekorlátozva) hogy csak a fejünkben létezik a megváltozhatatlan emberkép.
    Van kiút a gödörből. És ezt hubabnak is mondom. Igaz ez egyéni, nem kollektív.

    Az emberek egy rakás csürhe, tele törekvéssel.
    Fizikai létük, létezésük okán „természetszerűleg” optimalizálni próbálja környezetét saját igényei szerint.
    Mint ahogy én is agyoncsapom a fülembe döngicsélő szúnyogot, nehogy már megcsípjen.

    Ez egy állandó harcot jelent gyakorlatilag, társadalmi szinten is.
    Nem is csodálkozhatunk azon, hogy ez az alaptapasztalat a technika fejlődése következtében mára már értelmetlen fogyasztói társadalom-rigmusokat hozott létre. Ezeket mind ismerjük.

    Hogy a világ politikai és egyéb megnyilvánulásai mit mutatnak teljesen világos számomra is, ilyen a világ. Ez azonban teljesen irreleváns a téma szempontjából. Hogy az emberek többsége mit motyog a bajsza alatt? pontosan az vezeti őket amit hubab említett.
    Hogy lehetnének mérvadók?

    A gondolkodás változik, egyéni és társadalmi szinten is. Ennek evolúciója alatt a gondolkodás oksági rendszerének felismerését értem. A gondolkodás meghatározza a motivációt, a motiváció cselekvést, majd tetteket eredményez.

    Majd minden ember( minél butább, annál inkább) saját gondolkodásáról azt gondolja, hogy az helyes.
    Ha látjuk, hogy milyen következményei lettek napjainkban előzetes gondolkodásunknak, láthatjuk, hogy tévesen ítéltük meg a helyzetet.

    Ha értelmünk, tudatunk felismeri saját gondolatait azoknak amik, vagyis gondolatoknak, képes lesz eltávolódni tőlük.
    Nem azonosítja magát a gondolataival.
    Hiszen az ember amit gondol saját magáról az sokszor távolról sincs köszönőviszonyban a valósággal. Nem elég reális úgymond.
    Környezetének visszajelzései ugyan adhatnak némi korrigálási lehetőséget az egyén számára, hogy újraértelmezze önmagát, azonban a tiszta képhez ez is kevés.
    Részben mert a visszajelző személyek szintén terheltek saját téveszméikkel melyet visszajelzéseikbe folytonosan beleszőnek, részben meg azért mert a rólad alkotott képük törvényszerűen töredékes.

    A társadalom tagjait alkotó egyének többségéről(kb.99%) tehát elmondható, hogy saját gondolkodásának rabja.
    Ez természetszerűleg eredményezi azt fajta társadalmi kognitív disszonanciát, mely aztán kiindulási pontként és normaként meghatározza a társadalom egészét.
    Persze az önreflexió igénye egyre sekélyesebbé válik, bizonyos egyéneknél már-már öntudatlan ahogy gondolkodásukat valóságosnak tekintik.

    Ami nem működik az nem jó, vagyis kuka.
    Hiába tudjuk, hogy belepisálni a saját szánkba az nem finom,mégis újra és újra megteszük.
    Az ösztönök evolúciós késztetései nem erősebbek az értelem pontos diagnózisánál. Lehet, hogy ez igaz az emberiségre, de ez csak azt jelenti, hogy az emberiség jelen formájában össztársadalmi szinten nem elég értelmes.
    Ösztön- és érzelemvezérelt gondolkodása egyre kevésbé képes az önreflektálásra.

    Sokunknak van pöcse, sokszor feláll, mégse dugjuk be a villamoson a melletünk álló nőbe. Tehát -ugyan külső tényezők hatására, de- az ösztönök kordában tarthatóak. Ez történhet belső kontroll által is(ld.erkölcs) mely ugyanolyan hatékony.
    Persze ez működik is valamelyest, különben társadalmunk egyáltalán nem funkcionálna.
    Mindenki bedugná mindenhová, és az alfahímek oroszlánkirályt játszanának.
    Agyonvernék egymást pusztán evolúciós késztetésből.
    A vallások ezt a maguk módján próbálták közvetíteni az emberek felé mindenféle ajánlásokban, sőt parancsolatokban, de ezek csak külső tényezők voltak. Félelem Isten büntetésétől stb.

    Pedig csak arról van szó, hogy felismerjük mi működőképes és mi nem.
    Az nem működik, hogy orrbaváglak, mert aztán engem is orrbavágnak előbb-utóbb és az fáj. Ergo nem okozok fájdalmat senkinek.
    Ha ezt mindenki értené és e szerint élne, megszűnne az orrbavágás intézménye. Nem lenne evolúciós előnye, sőt hátránya mert az orrbavágók kihalnának, mondjuk kiközösítés következtében.

    Egész gazdaságunk, életünk, oktatásunk stb. átalakulna, ha nem átbasznánk egymást, nem a természettől vennénk el, nem bírvágyból törekednénk stb.stb.
    Utópia? Igen. Kihalunk, mert nem tudjuk meghaladni magunkat? Könnyen lehet.

    Én nem tudom, ti milyen emberekkel találkoztok, de én egyre több olyannal akiknek ez evidencia.

    Szándékosan egyszerűen, gyermeki példákkal próbaltam egy -szerintem- alapigazságot megfogalmazni.
    Igyekszem kerülni spiritualis kifejezéseket elkerülvén az öntudatlan reflexiók beindulását.

  61. 63: Az emberek 99.9…%-a tényleg nem mondana le semmi kényelemről a szomszéd vagy pláne egy idegen javára. De a szülők 90% százaléka nap mint nap önként lemond nagyon sok mindenről a gyereke javára. Ha olyan lenne a rendzser, hogy ezt az altruizmust becsatornázza, ha az, hogy ma lemondok az esti sörömről, érzékelhetően ahhoz vezetne, hogy a gyerekemnek nem kell kínhalált halnia 10 év múlva, megtenném, ahogy mindenki más is.

    Az egyik baj, hogy el vannak mosva az összefüggések, nem világosak mindenki számára. A másik, hogy hiába ismerjük az összefüggések egy részét, a gazdasági-társadalmi folyamatok nincsenek arra szabva, hogy a szennyezésről való lemondásra ösztönözzenek. Ezért veszett fejsze nyele az egész.

    Az viszont nem természeti törvény, hogy ennek így kell maradnia, amíg el nem pusztul mindenki. Nem a liberális piacgazdaság az egyetlen járható út.

  62. 66 – Lebá:
    Az utódról való önfeláldozó gondoskodás azért alakult ki, mert ez elősegíti a faj túlélését. Ez egy ösztön, de a serdülőkort követően elhalványul. Erre nem lehet építeni.

  63. 67: Hogy ne lehetne! Ha a Római klub 1972-es jelentését komolyan vették volna, és a fogyasztás és a szennyezés pörgetése helyett elmondták volna mindenkinek, hogy kicsit vissza kell fognunk magunkat a következő generációk életének az érdekében, akkor most nem kellene a kihalással szembenéznünk.

    Különösen, hogy nem arról beszélek, hogy nyomorogjon mindenki, hátha később kicsit kevésbé lesz rossz, hanem arról, hogy a legszennyezőbb technológiákból használjuk a lehető legkevesebbet, és áldozzunk többet arra, hogy kevésbé szennyezőekkel váltsuk ki őket. Lehet, hogy ma már halottnak a csók, de ha ezt 40 évvel ezelőtt kezdtük volna el, akkor mára komoly hatása lenne.
    Szörnyen naív vagy. Ebben az esetben az Emberiségnek lett volna mondjuk egy extra 100 vagy 200 éve. ÉS?

  64. 68 – Lebá:
    A Római Clubot komolyan vette az, aki értett hozzá, de a tömegek még most se nagyon akarják elfogadni a változást, pedig most már állatian komoly jelek vannak, özönvizek, meleg rekordok, szárazságok, stb. és -ami nagyon fontos- szakemberek ma is megvehetők, akik tagadják, hogy baj lenne, egyéni haszonszerzésből kifolyólag. Már többször kitértem rá, az emberiség halála az önzés, ez viszi a sírba, ami valamikor előny volt az evolúció folyamán (és ezért maradt fenn).

  65. 69: A tömegek azt fogadják el, amit hallanak. A baj az, hogy a világ vezetői nem fogadták el időben. Most már mindegy.

  66. 66.,70. Lebá

    Pontosan. Csak egyetérteni tudok.

    Azért nem fogadták el a világ vezetői, mert nem értették meg mi saját maguk legmagasabb érdeke.

    Az ember utódgondozási ösztönét(alias Tibor’bá) kellett volna erősíteni.

    69.Tibor bátyám
    Miért alakult ki ez az ösztön? Az egyénből. Legyen saját falkája, mentse át „önmagát” az ivadékaiba. Legyen aki megvédi, mikor ő már képtelen lesz rá, mert ez a legerősebb kapocs.

    Mindig mondom, hogy az önérdek körét kitolva kell(kellett volna) operálni, minden az egyénről szól.
    A mások segítése önmagam segítése, és nem csak a családban működne.
    Ma sok esetben már a családokban sem működik. Ld.leszarják az öregeket, már nem kellenek, nem hasznosak stb.
    Csakhogy ezek nem igazak.

    Ha felismerik, hogy a legmagasabb rendű érdekük a mások segítése, mert ezzel magukon segítenek, akkor segíteni fognak. Ez kérem evolúció.

    Hogyan evolválodott az ember gyermekeit szerető lénnyé? Idősebb korábban is tőrödik gyermekeivel, fontosak neki, nem állati módon áll a kérdéshez.

    Miért gondoljátok, hogy a mások( mondjuk egy vadidegen segítése )lehetetlen ugrás az ego számára. Lehet, hogy csak a következő szint.

    Abban igazatok van, hogy a társadalom egésze szempontjából nem tartunk itt.
    De csak azért mert nem értik. Nem érjük fel ésszel, hogy a másik hosszútávon én vagyok.
    Ha mindenki segít, mindenki megoszt kinek lesz hiánya? Senkinek.
    Most is mindenki ezt csinálja, csak magának, egyedül, kevésbé hatékonyan.

    Valamennyire működik az együttműködés, különben nem lenne ipar meg hasonlók, de az alapgondolkodás megrekedt az alapvető önzés szintjén.
    Azonban ez távolról sem megváltoztathatatlan. A gondolkodás fejlődése lehetővé teszi ennek megértését. Aztán ezt az alapeszmét beépítené a nevelésbe és oktatásba, később megjelenne a politikában, a szaporulatszabalyozásban stb.És ahogy most az önzés járná át, úgy a megosztás(ami nem más, mint a magasabbrendű önzés) járná át.
    Hosszú lenne kifejteni miért van ez így, de ennek megértése fontos lenne a továbblépés szempontjából.

  67. 72: Igen. De azért ne felejtsük el, hogy ésszel meg kell találni az egyensúlyt az altruizmus és az élelmesség között. Az nem működik, hogy te mindig csak adsz, a másik meg hülyére vesz, és kihasznál.

    Különben is az egyéni hozzáállás csak akkor megoldás, ha tömeges, amihez rendszerszintű változás kell.

  68. 71 – hubab:
    Ezt én már többször megírtam, csak sokkal rövidebben. A lényeg, hogy az öli mg az embert, ami eddig nyerő volt az evolúció mentén. Ennyi. Lehetnénk hangyák is vagy méhek, de nem vagyunk. Majd a következő fordulóban. Sírni meg nem érdemes, mert ezen segíteni nem lehet. El kell fogadni a sorsunkat. De ezt se tesszük, semmilyen szinten, mert 2030-ról meg még 12 évről beszélnek, ami egy rózsaszín álom csupán. 😀

  69. Lebá

    Természetesen. Azonban ez a változás egyéni szinten kell elkezdődjön. Erre szoktam azt mondani, hogy a jó ember nem hülye ember.
    Egy alacsonyabb szintű ember csak a béna balekot látja, aki ki lehet és ki kell használnia.
    Ilyen a világ te tyúkeszű, hát nem látod reálisan
    „szarság”

    Jézus önként vállalta a mártír szerepét miattunk. Szét is tépték. Pedig biztosra vehetjük, hogy leléphetett volna.

    hubab vagyTibor’bá csak a fizikai létezés keretében tudja elképzelni a változást. Tehát idő hiányában a tömeges változás még felismerés birtokában is lehetetlen. Plusz a rendszer komplexitása és berögzöttsége miatt is. És hol van még a felismerés?
    Pedig a tapasztalat átível a rothadó anyagon,az információ megőrzödik a lélekben ill.a háttértározókban. dajtás tudja ennek pontodabban a menetét.
    És ezért veszélyes a hatalom- mint ellenpólus-részéről a dezinformació, illetve elhallgatása a világ működésének.
    Nekik csak értelmetlenül reménykedők vagyunk.
    Jól van ez így, én sem cserélnék velük.
    Először magamnak kéne megérteni minél jobban.

  70. 75 – Balázs:
    Nem csodálom, hogy nem érted magad, mert ezt a hablatyot én se értem. A világ viszonylag egyszerű és lolgikus, csak nem szabad eltévelyegni a misztikum felé.

  71. Lebá,

    „Különben is az egyéni hozzáállás csak akkor megoldás, ha tömeges, amihez rendszerszintű változás kell.”

    Erre Balázs reagálása. „Természetesen. Azonban ez a változás egyéni szinten kell elkezdődjön.”
    Egyetértek. Ezt hívják példamutatásnak, ami néha követőkre talál.
    Panelházunk előtt derékig ért már a parlagfűvel spékelt gyom rengeteg.
    Semmilyen pollenre nem vagyok allergiás, de zavart, mikor vendégeink jöttek, ezt a csikkekkel teli dobált dzsuvát látták a beengedésre várva a kapuban.
    Kiírtottam a gazt, vettem virágokat és kezdtem elültetni.
    Egy tanulmánnyal felért a lakótársak reakciója.
    – Fölösleges, úgyis teli dobálják szeméttel. Elfogják majd lopni a virágokat.
    Ilyen reakciók érkeztek. Ez az akcióm több napos volt. A harmadik napon már nem én ültettem, mások is vettek saját pénzükön virágot és azelkészült kertbe egyre kevesebb csikket, szemetet dobtak. A közösség elkezdte gondozni a környezetét. Már nem kellettem hozzá.

    Kátyús földút vezetett /250 méter/ a telkünkig.
    Annyira leromlott az út állapota, hogy rajta a közlekedés kezdett ellehetetlenülni.
    Az önkormányzat elzárkózott az út rendbetételétől.
    Egyeztettem az ott lakókkal, hogy egy két napig nem fognak tudni bejönni autóval az utcába.
    Zúzalékot hozattam és elkezdtem a gödrös földúton szétteríteni, elegyengetni.
    Egyszer csak megjelent egyikük lapáttal és beállt segíteni. Majd jött egy másik is és harmadik míg végül az egész utca egy emberként dolgozott az út rendbetételén.
    Kérés nélkül kifizették a rájuk eső kő és szállítás árát.

    Ha szerencsénk lett volna a vezetőink kiválasztásánál, akkor az emberek beállnak mögé a példamutató tetteik láttán. Még hívni sem kell őket, mennek maguktól.
    Rosszat tenni negatív érzés, jót tenni pozitív érzés.
    Tulajdonképpen ez a politikai vezető garnitúra /globálisan értve/ rendre vért izzad, hogy a rossz példájukat kövessék az emberek.

  72. 75: Ha ezt nem érted, akkor valami gond lehet a készülékeddel, mert tisztán materiális alapon is belátható, hogy csak az a társadalom tud működni és fennmaradni, amelynek a tagjai hajlandóak az önfeláldozásra és a lemondásra a közösség hosszú távú céljainak az érdekében, amint az az emberiség történelmében lépten-nyomon megfigyelhető.

    A világ tényleg logikus, de ha egyszerűnek látod, akkor a 99%-át nem veszed figyelembe.

  73. 78 – Leba:
    Ha ez nekem szól, akkor közlöm veled, ragyogóan kiismerem magam az általad kijelölt 1 százalékban, és nekem egyáltalán nem hiányzik az a bizonyos 99 %. Abszolút kiegyensúlyozott vagyok, ellentétben azokkal, akik állandóan keresik életük értelmét, meg helyüket a Földön.
    Sose volt depresszióm, sose fájt a fejem, 87. évem ellenére szellemileg semmi gondom, és nincs szükségem az önfeláldozó Jézusra, hogy ne essek kétségbe a közelgő halál miatt.

  74. Néhány kulcsszó, hogy miről beszéltem ezúttal
    -Játékelmélet
    -Komplex rendszerek
    -Kaotikus rendszerek

  75. 74 Tibor bá’
    Így igaz, azért is tettem be a cikket, mert már látszik, hogy másban is megfogalmazódott, hogy szélmalomharc folyik az emberi természet ellen.
    És igaz, az a 2030 csak a kötelező optimista végszó a szerző részéről, mert a halálos ítéletnek soha nem fog helyet adni a média, mindig mutatni kell egy kiskaput…

  76. 82 – Lebá:
    Ezekre a becsatolt cikkekre az jellemző, hogy halálra intellektualizálják magukat. A dolog pedig roppant egyszerű. Nem a liberalizmus a felelős, hanem az Ember. Ha mindenképpen felelős után kutatunk. A vadászáson, halászáson és a gyűjtögetésen kívül semmi se tartható fenn őrökké. Trükkökkel lehet húzni az időt, nem 2026 lesz az utolsó dátum, hanem 2526, vagy 3026. De egyszer mindenképpen vége lesz. De semmi vész! Sok ember nem mond le a dohányzásról, az alkoholizálásról, pedig tudja, hogy az életét rövidíti,akár 10-20 évvel is. Nem sok ember mondana le a gépkocsi használatról, ha tudná, hogy 10 évvel rövidíti az életét. Valamit valamiért. Szavaztasd meg a társadalmat, ki hajlandó úgy élni mint dédapáink az 1930-as években, cserébe élhet 100 évet. Karinthyt az orvos eltiltotta a piától és a nikotintól. Karinthy azt mondta, akkor nem érdemes élnie. Minden egyes embereben ott ül egy Karinthy. Ez a lényeg.
    De tegyük fel, hogy ilyen Balázsféle felvilágosultság bekövetkezik. Körülbelül 1970 környékén kellett volna lépni ahhoz, hogy megmeneküljünk. Akkor, amikor még semmi se látszott. Az akkori Balázsok kiröhögték volna azt, aki változtatásokat hirdetett volna. az életünkben.

  77. Még egy idevágó intellektualizálás arról, hogyan irányítják az emberek véleményét és cselekvését tudatosan:
    https://mandiner.hu/cikk/20190731_alkalmazkodni_egy_rohano_vilaghoz

    Ez megtörtént és történik. Ha a hetvenes években az aktuális irányítók észbe kaptak volna, akkor bizony sokan lemondtak volna az autóról, ahogy ma már néhányan meg is teszik.

  78. 73. Lebá
    „Különben is az egyéni hozzáállás csak akkor megoldás, ha tömeges, amihez rendszerszintű változás kell.”

    77. Károly
    ” Ha szerencsénk lett volna a vezetőink kiválasztásánál, akkor az emberek beállnak mögé a példamutató tetteik láttán. Még hívni sem kell őket, mennek maguktól.”

    78. Lebá
    „csak az a társadalom tud működni és fennmaradni, amelynek a tagjai hajlandóak az önfeláldozásra és a lemondásra a közösség hosszú távú céljainak az érdekében, ”

    Ez a „közvetlen demokrácia” lényege.
    Talán a legideálisabb társadalom lenne, de egyenlőre nehezen járható sővényút, tele csapdákkal.

  79. Re:86
    Jól hangzik ez a közvetlen demokrácia, csak éppen nem működik.
    A természetben nincs demokrácia, természeti törvények sem demokratikusak, tetszik nem tetszik minden hosszú távon működő rendszer hierarchikus felépítésű.
    Ezzel nem azt mondom, hogy nincs helye az autonómiának a hierarchikus rendszerben, de túlzásokba azért ne essünk, ahogy a májam sejtjét sem hagyom önállóan garázdálkodni, mert akkor ráknak hívják…

  80. Nekem az elképesztő még a műanyagos cikkben, amit 85-ben linkeltem be, hogy az emberek által megválasztott törvényhozás meghozta a közjót szolgáló törvényt: betiltotta a műanyagot még időben, amit a lobbinyomásnak engedve a BÍRÓSÁG hatályon kívül helyezett. Ki a fene adott ilyen jogot a senki által meg nem választott, semmiféle demokratikus kontrollnak alá nem vetett bíróságnak, hogy felülírja a közjót és közakaratot tükrözó törvényeket?

    Egyébként ugyanezzel a módszerrel vezették be a progresszív aljasságaikat a demokraták az abortusztól kezdve minden félével Amerika-szerte.

  81. 83. Tibor bá’

    „Nem a liberalizmus a felelős, hanem az Ember. Ha mindenképpen felelős után kutatunk.”

    Szerintem az Ember a vezetőit követi.
    Te vagy az, aki mindig is azt mondtad, hogy a vezetők manipulálják a vezetetteket.

    Amikor azt mondták nekik, hogy vasárnap menjenek temmplomba, és fizessék be a papi tizedet, mert akkor üdvözülnek, akkor az Ember azt tette.
    Amikor azt mondják neki, hogy menjen a plázába és hagyja ott a fizetését, mert a boldoság, akkor az Ember azt teszi.

    A modern élet se egyszerű választás kérdése… az emberek túlnyomó többsége nem tudna munkába jutni autó nélkül, mert a tömegközlekedés nem tudna annyi embert mozgatni. Mivel a „modern” városok úgy vannak TERVEZVE hogy az ipartelepek, a bevásárlóközpontok és a lakónegyedek jó messze vannak egymástól, az autó nem annyira opció, mint szükség…
    Szóval az Eemberek többségének még beleszólása se volt abba, hogy ilyen társadalom alakult ki. A pszichológia, a társadalom tudományok, a filozófia és a marketing szakemberei mérföldekkel az átlagember előtt haladnak, és generálnak, majd kielégítenek igényeket, amiről az EMBER évszázadokig azt se tudta, hogy léteznek.

    Ha a bőgatyás paraszton múlik, akkor még mindig lóval szántanánk…. még vagy százezer évig.
    Persze, lehet, hogy akkor nem az interneten vitatnánk meg nézetkülönbségeinket, hanem petróleumlámpa mellett kukoricamorzsolgatás közben, és nem az lenne a téma, hogy ma verjem agyon a szomszédot az utolsó csomag száraztésztáért, vagy ráér holnap is, hanem az, hogy melyik fára kellene felhúzni azt a sunyi szemű idegent, aki azt igéri, hogy az ő módszerével meg lehetne duplázni a termést.

  82. 20 vagy 22 évvel ezelőtt irritáltak a műanyag palackok. Ostobaságnak tartottam, hogy ha szomjas vagy, iszol belőle, azután eldobod, kidobod, szemét lesz belőle. ( egy darabig voltak visszacserélhetőek, tényleg többszöri felhasználásra tervezett – a mai visszaváltás gyakorlatilag bedarálást jelent, – palackok, amik a második felhasználáskor felismerhetőek voltak, és undorítóak, mivel látszott rajtuk az előélet akkor is ha anyaguk vastagabb volt).

    Az üvegpalack tűnt a legjobb alternatívának, mivel ténylegesen újrafelhasználható, életciklusa végén pedig újrafeldolgozható. Vettem két dobozzal ásványvizet, hogy majd cserélni fogom mindig. Ez volt a terv, de sose cseréltem le, mert addigra eltűntek ezek a fajta üvegek, mindenütt a pet palackok voltak csak.

    Volt emiatt társadalmi megmozdulás is, sokan szerették volna ha betiltják a műanyag palackokat, de ez nem történt meg, hanem inkább egyeduralkodóvá váltak az italok csomagolása terén.

    Széllel szemben nem lehet pisálni, akkor sem ha van akarat. Ez a tanulság.

  83. 89 – Attila:
    Miért az emberek vezetői nem emberek?

  84. 91. Tibor bá’

    „Miért az emberek vezetői nem emberek?”

    De… Ez a hozzáállás kicsit olyan, hogy a zsidókat meg a nácikat egy kalap alá vesszük, hogy hát mindannyian emberek, és ezzel egy csoport felelősségét szépen a szőnyeg alá rúgtuk…

    Ha a mérnök felelős ha az általa tervezett híd összedől, ha az autógyár felelős, ha a fék nem működik a kocsiban, amit legyárt, akkor a politikai és gazdasági vezetők is felelősek ha kirothasztják a világot az emberiség alól.

    A pék azért felelős, hogy jó kenyeret süssön, az orvos azért, hogy meggyógyítson, a megválasztott vezető pedig hogy tiszteséges élethez biztosítson lehetőséget.Még persze felmerül a nem választott „civil” szervezetek, akik befolyással üzérkednek, és a nagy „magán” cégek, mint a Facebook vagy a Google, akik minden politikai felelősségtől függetlenül próbálják a saját elképzeléseik szerint alakítani a világot…

  85. 92 – Attila!
    Az egészben az a jópofa, hogy te magad megírtad a válaszomat a hozzászólásodban. Íme: „Ez a hozzáállás kicsit olyan, hogy a zsidókat meg a nácikat egy kalap alá vesszük, hogy hát mindannyian emberek, és ezzel egy csoport felelősségét szépen a szőnyeg alá rúgtuk…” Ugyanis a zsidók most pont azt csinálják a palesztinokkal, amit annak idején a nácik csináltak velük. Ha az én nagyapám lett volna kulák, akinek „lesöpörték” a padlását, a tiéd pedig egy szegény paraszt, aki napszámra járt volna az én nagyapámhoz, akkor most te lennél Tibor bá’ én pedig Attila. Az Ember már csak ilyen. Erre jó példa volt a rendszer váltás utáni első parlament. Aki rájött arra, hogy mi az ábra, pl. Darvas Iván, az köszönte nem kért belőle. De ő csak egy volt az ezerből. — Egy ember milyenségét az általa elért (betöltött) pozíció szabja meg.

  86. „Ugyanis a zsidók most pont azt csinálják a palesztinokkal, amit annak idején a nácik csináltak velük.” – Tényleg? Szisztematikusan kiirtják őket? Koncentrációs táborokba zárják őket, ahol tömegesen ölik őket? Vagy ez csak egy jól hangzó fordulat?

    Én nem kérem számon egy vezetőn sem, ha kicsit érzéketlenné vális a pórnép iránt, és nem szenved együtt minden szenvedővel. De hogy teljesen figyelmen kívül hagyja a hosszútávú hatásait a stratégiájának, és az egész emberiség jövőjét lenullázza a negyedéves haszonért, azt igenis számonkérem rajta.

  87. 94 – Lebá:
    Én arról nem tehetek, hogy nem vagy tisztában a világ eseményeivel. A szisztematikus kiirtást 1948-ban kezdték, szó szerint. Az üldözés, a kiirtás nem mindig pontosan ugyanúgy történik, de hatásában rajtakapható. Hogy Bibi kormánya egy fasiszta kormány azt az amerikai zsidok nagy része is állítja, nem én találtam ki.

    Számon kéred rajtuk. LOL, és akkor mi van?

  88. Tibor bá

    Egy ember milyenségét a pozíciója határozza meg? Melyik milyenségét? És melyik pozíciója? A családban elfoglalt? A munkahelyén? Stb.

    Ha anyám mókus lenne, én is makognék.?
    Ne haragudj, de nem csak a körülmények alakítják az embert, hanem fordítva is, így többszörös visszacsatolások révén alakítják egymást.
    Ezért elég sokszor megnézni a környezetet és máris leszűrhetjük a konzekvenciát arról a bizonyos -kissé misztikus kifejezés-milyenségünkről.?

    A klímaváltozás nem más, mint az emberi faj agóniájának megnyilvánulása az externáliákban.

    Az ember nem egy mozgó-érző-gondolkodó vasaló(tárgy), nem egy fix valami, ami történetesen valamilyen a helyzete szerint.
    A tudata révén módosíthatja a helyzetét és hoppá máris egy új ember van ott ahol a régi volt. Bár arcának vonásai valóban ugyanolyanok.

    Ugyanolyan egy személy az arénában karddal a kezében mint a karácsonyfa körül?

  89. 95: A diaszpórában élő ballibsi zsidók ajvékolnak azon, hogy az izraelben élő rokonaik az egyetlen működőképes módon kezelik a palesztinokat: erővel. Amikor a palesztinok zsidókat gyilkolnak, ezt erélyesen megtorolják. Ez köszönőviszonyban sincs a szisztematikus népirtással, ha az lenne, már rég nem élne palesztin Izrael területén

  90. „Számon kéred rajtuk. LOL, és akkor mi van?” – Egyelőre semmi. De ahogy egyre többen leszünk így vele, lesz belőle valami. Minimum az, hogy felhagynak az ilyen viselkedéssel, de ahogy a balzöldeket elnézem, még lámpavas is lehet belőle.

  91. 97 – Lebá:
    E témában veled nem bocsátkozom vitába.

    96 – Balázs:
    Ez a vélemény egyszerű maszatolás. Ez pedig: „A klímaváltozás nem más, mint az emberi faj agóniájának megnyilvánulása az externáliákban.” képtelen, egyszerű mellébeszélés.

  92. 99: Jó, ne bocsátkozz vitába, de ha úgy gondolod, hogy egyszerűen tudatlan vagyok, és nem tudok lényeges eseményekről, amik azt támasztják alá, hogy Izrael népirtást követ el és nem háborúzik a palesztinokkal, akkor kérlek, világosíts fel! Szívesen tanulok.

    1948-at említetted, rákerestem, ezt találtam:
    „1948. május 14-én Dávid Ben-Gúrión Tel-Avivban kikiáltotta Izrael állam függetlenségét. Ezt követően az arab államok többségében úgynevezett Szent háborúra (dzsihádra) szólították fel a muzulmán lakosokat. Egyiptom, Libanon, Szíria, Transzjordánia és Irak háborút indított Izrael ellen. …”

    Lehet, hogy csak rosszul keresek… ha nem is vitatkozol, kérlek világosíts fel, milyen eseményekre gondolsz szisztematikus kiirtás alatt?

    Bálint, esetleg Te tudnál segíteni az oktatásomban?

  93. Közben próbáltam magam is tanulni, és ezt találtam:
    https://www.szombat.org/politika/4035-1948-izrael-es-a-palesztinok-az-igaz-tortenet

    „Míg azonban a zsidó vezetés és a média úgy kommunikálta e borzalmas eseményeket, ahogy megtörténtek, vagy néha – a pánik elkerülése és az arab-zsidó megegyezés lehetőségének fenntartása végett – eltitkolt néhány részletet, addig az arab média nem csupán aránytalanul felnagyította az eseményeket, de nem létező atrocitásokról is beszámolt. Haifa eleste (április 21-22) például hatalmas mészárlásokról szóló hamis hírek áradatát indította el, melyek elterjedtek a Közel-Keleten, és elérték a nyugati fővárosokat is. Hasonlóan hamis hírek terjedtek el Tiberiás eleste után (április 18), a Cfatért folyó harcok napjaiban (május elején), valamint Jaffában, ahol április végén a polgármester „több száz arab férfi és nő” lemészárlásáról szóló álhíreket koholt. Az arab média Deir Yasin-ról szóló beszámolói különösen vadak voltak: nemi erőszak, pusztítás, sarló-kalapácsos tetoválás a zsidó katonák karján és hasonlók.”

  94. 101 – Leba:
    Orbán éhezteti a menekülteket. Helyeslem, mert így ezt jelzik vissza az otthon maradottaknak, és nem jönnek ide. 48-ban a zsidók irtották az arabokat (szintén helyeslem) ezért menekült el 3 millió palesztin a jordán táborokba. Nincs evvel semmi baj (szerintem) addig, amíg ezt nem tagadják le. Így működik az Ember, és csak akkor akadok ki, amikor valaki azt ellenkezőjét állítja, lásd Balázs és Attila. Erre rengeteg példát lehet látni. Pl. Puzsér Róbert, aki most hogy lehetősége akadt rá, egyszeriben tolni kezdi a Fidesz szekerét. Ilyen az Ember, bassza meg, ne játsszátok a jámbor hívőt.

  95. 100.Lebá
    Messze, nagyon messze kéne kezdeni az „oktatásodat”az arab-izraeli -vagy ha jobban tetszik, zsidó-viszály kezdetéről, okairól, fordulatairól, ugyszólván majdnem Mohammed korából, hatalmas munka volna, még dióhéjban is.
    Annyit jegyzek meg, hogy az arabbal, az ő vallásával, az iszlámmal-és most esküszöm és becsszavamat adom, hogy nem hazabeszélek -az a baj, hogy LEHETETLEN vele egy fedél alatt, egy országban, egyazon területen élni, azon szent pillanattóé kezdve, amikor az iszlám tulerőbe kerül a másvalllásuak fölött.
    Lehet, hogy első nekifutásra nehéz hinni, felfogni, megérteni, mert tapasztalni kell, amit irok, de ezerszer irtam volt nektek, most ezer egyedszer: Isten megőrizne benneteket, hogy odaát nálatok ezt megtapasztaljátok, mert a halálból NINCS VISSZAÚT!!!
    De summa-sumarum: semmi sem fehér-fekete, mindkét fél messze nem angyal, és sajnos, az ellenségeskedést, attrocitásokat a legtöbb esetben az arabok kezdeményezik.Ismétlem, a legtöbb esetben!!!!
    A rémhirek egy szavát se hidd, természetesen, az élénk keleti képzelet–mindkét oldalon- fölöttébb nagybbnak látatja a holdat. mint a valóságban.
    De az iszlámtól őrizkedjetek, mert karmaiból NINCS VISSZAÚT.
    N.B.
    Nagyon eltértünk a topik témájától. Az arab-zsidó viszályt már máshol kiveséztük volt.

  96. Egy évszázad kell ahhoz, hogy újjáéledjenek a tűzvészben leégett szibériai erdők
    Az orosz tudósok szerint a fenyők és lombos fák 60-70 év alatt válnak felnőtt növényekké, ám Szibéria északi részén, Jakutföldön és az Evenki Autonóm Körzetben ehhez legkevesebb 100 év szükséges.

    https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/egy-evszazad-kell-ahhoz-hogy-ujjaeledjenek-a-tuzveszben-leegett-sziberiai-erdok/?fbclid=IwAR2eP4MMh0DkcorOWnlDYnJD8-xeBjXPIDHd0BR7gjt1-puPOCw-FUHA18Q

  97. 106 – Andrew:
    A természet ennél gyorsabban dolgozik. Az újságok szeretnek nagyokat írni.

  98. 105: Köszi. Nem arról van szó, hogy tekintsük át az arab-zsidó viszály 1400 évét, hanem csak hogy megállja-e a helyét az a megállapítás, hogy Izrael ugyanazt csinálnja a palesztinokkal, mint amit a nácik tettek velük.

    103: Köszönöm, Tibor bá, hogy tisztáztad, hogy helyesled. Szerintem azért lehet helyeselni az izraeli agressziót és a magyar éheztetést is, mert mindkettő jogos önvédelem, legfeljebb időnként túlzó. Ez szerintem nem mondható el a holokausztról.

  99. 108 – Leba:
    Én csak az igazságot keresem és hirdetem, nem döntöm el mi helyes és mi helytelen a politikábnan, a történelemben. Azt döntse el mindenki maga. Csak egy példát mondok. Mi úgy tudjuk, hogy Árpád hont foglalt. Majd a magyarok potyáztak. Az senkinek se jut eszébe, hogy Árpád más népeket elűldözött, és később végigrabolták Európát, amíg lehetett.

    A holokausztról a németek is azt mondták, hogy önvédelem. A zsidó ideológia szerint az ősi földhöz joguk van. A német ideológia a Lebensraum-ról szól. Ők az életteret keresték

  100. Re:109
    Árpád úgy jött ide, hogy nem kellett hozzá tolmács, hogy beszéljen a helyiekkel.
    Akkor ki üldözött el kit? 😉
    Továbbá az avar kincseket deklaráltan ellopták a nyugatiak, és mivel az avar felső vezetés erősen kötődött Árpádékhoz, ezért megkérték őket, hogy szerezzék vissza a jogos ingóságukat. Ebből a szempontból a portyázás egyből átminősül jogos „vendettává”, és a mai napig tanított nyugati történelem szimplán történelem hamisítássá.
    Zárójelben jegyzem meg, hogy a keleti történet írásban nagyon másként jelenik meg a hunok helyzete, érdekes gyöngyszemeket lehet benne találni, pl Tarih-i Üngürüsz…

  101. 110.

    egy volt osztrák kollégám hobbija volt a történelem. Egyszer megleptem őt egy cd-vel, amin németre lefordított magyar történelem volt. Mikor rákérdeztem, hogy milyennek találta, kicsit húzta a száját, hogy nagyon a magyarok szemszögéből van leírva.

    Nincs objektív történelem, nem is lehet, nem egzakt tudomány, mindig értelmezni kell, és keretek amik között értelmezed (interpretálod), hatással van a végeredményre.

    Ez azért annyira nem nagy probléma, mind amekkorának tűnik, hiszen a végkövetkeztetések legtöbbször a fontosnak vélt dolgokra vonatkoznak.

    A legnagyobb gond akkor van, amikor valaki elveszti a saját „nézőpontját”, idegen „álláspontot” vesz fel, és akkor aztán be lehet neki magyarázni, hogy ő milyen semmirekellő, rabló és minden stratégia nélkül fosztogató nép sarja. Esetleg még azzal is be lehet etetni, hogy objektivitás kell mindenek felett, és hogy magára kell vállalja a világ összes bűnét …

  102. 110.djts
    Nagyon helyesen látod a dolgok állását a történelemirás, azaz az események kommentálása szempontjából.
    Az csak logikus, hogy ugyanazon eseményt TELJESEN MÁS szemszögből látja-magyarázza két szembenálló fél, attól függően, hogy cselekvő avagy elszenvedő fél volt.
    .Ezek szerint a régi események előadása, bemutatása legtöbb esetben szubjektiv lesz, beleértve a Koránt, a Bibliát és az általános történelmet is, attól függően, melyik oldal munkáját olvassuk éppen.

  103. Re:112
    Teljesen jó álláspont, amit úgy lehet kiegészíteni, hogy lehető legtöbb szemszögből nézzünk meg egy adott történelmi eseményt.
    Általában itt kezd csúszóssá válni sokszor a történet, mert gyakran egymással harcban álló, tehát egymást nem befolyásoló történet írók egy harmadik félről ugyan azt tartják, szemben azzal aki a harmadik féllel harcban áll.
    Ilyen kereszthivatkozások során kiderül pár turpisság, ami egyértelműen leleplezi a rosszindulatú történelem hamisítást.

  104. 113.djts
    Van még egy vetülete a dolgoknak, éspedig az, hogy nagyon nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen pártatlan, semleges, a tényeket ferdités nélkül bemutató dokumentumokhoz hozzáférni.
    Nem vagyok képes elfelejteni-pedig hány esztendő telt el azóta – rabbi rokonom fejtegetéseit bizonyos ősi eseményekről, amelyeket a biblia vagy sehogy, vagy teljesen elferditve közöl.
    Jó, megadom, hogy a ferditések esetében maguk a bibliairók sem tudták, rendkivül korlátozott ókori fogalomkörük miatt, miről is van szó, de ugyanakkor látnod kellett volna az könyveit, melyeket soha sehol látni nem fogunk, melyeket csakis és kizárólag rendelésre, megfelelő emberek beajánlása birtokában lehet beszderezni, eszméletlen áron.
    De amit belőlük forditott-magyarázott….. AZ minden pénzt megér.

  105. A Nagy Zöld Fal – az elsivatagosodás védőgátja

    https://www.afrikablog.hu/a-nagy-zold-fal-az-elsivatagosodas-vedogatja/

    2010 júniusában a Nagy Zöld Fal kezdeményezésben résztvevő tizenegy ország aláírásával létrejött a Nagy Zöld Fal Ügynökség (GGW Agency).
    Az afrikai országok által létrehozott kezdeményezés számos pozitív változást hozhat a kontinensen. A talajerózió, az elsivatagosodás, a terrorizmus visszaszorítása, a termelékenység növelése mellett lehetővé tenné például a kontinens vízforrásainak védelmét, többek közt a Csád-tó kiszáradásának megakadályozását.

  106. Megérintett ez a poszt és arra gondoltam, megosztom Veletek egy részét:

    „Kérhetek egy szívességet?

    Kérjük, ha gyümölcsöt fogyaszt, ne dobja el a magvakat.
    Hagyja megszáradni, és tartsa egy tasakban vagy táskában az autójában.
    Amikor kiránulni megy, dobja ki az ablakon olyan helyekre, ahol nincsenek fák. Szórja szét a magokat a műveletlen földekre!
    Bárhol … !!!!
    Dobjon el legalább egy magot, majd felejtse el, az anya természet gondoskodik a többiről.!!!!
    Saját maga is látni fogja, hogy a magot amit 3 évvel ezelőtt dobott el most gyümölcsözik.
    És automatikusan szeretni fogja azt mint saját alkotását.
    Ez történik …
    Higgyen nekünk !!!!
    Dobja el a magokat vissza, oda ahová tartoznak a talajban, és soha a szemetes kukába…
    Természetesen nem minden csírázik, de mégha csupán az 1% -uk csírázik sokkal jobb, mint a szemétbe dobni.
    Az egészségesebb, az erősebb és alkalmazkodóképesebb felnő.
    A legtöbb gyümölcsöt most nyáron fogyasztjuk. Közöttük
    a sárgabarack, őszibarack, cseresznye, meggy, nektarin, szilva, körte stb. A fák gyümölcsei az embereket és a vadon élő állatokat tudnák táplálni. Több oxygént termelhet egy lágyszárú növényzetnél.
    Igy mostantól kezdve egy dobozban összegyűjtjük az elfogyasztott gyümölcsök magjait és később elszórjuk a müveletlen talajra.”

  107. 116 – L.S.:
    Még ha be is jön az ötlet, és valóban kicsirázik egy mag senki földjén. Egy az nem fog 3 év múlva teremni. Ha terem a gyümölcse aligha lesz ehető, mert a mai gyümöcsfák nem vad szaporítás, hanem oltottak a kívánt fajtára. Végül a közterületen élő gyümölcsfákat a nép szabadon rabolhatónak tekinti, nem kíméli a fát, nem marad ott sokáig. Nem leszedik a gyümölcsöt, hanem ágakat vágnak le és viszik haza. Az emberiség menthetetlen, kár erőlködni.

  108. 114. balint

    van egy olyan sanda gyanúm, hogy a rokonod olyan dolgokról beszélt, amiről a zsidóság a régi sumér eredetű történetekből értesült a babiloni fogság idején ( amikor két állam, Júdea és Izrael volt, és Izraelt elfoglalták ).
    Szívesen elolvasnám ezeket a könyveket, még akkor is, ha – mint írtad – nagyon nehéz értelmezni őket, mert az akkori emberek fejével kell gondolkodni és a világnézetükkel azonosulni hozzá..

  109. 118:sleeper
    Valamikor foglalkoztam az agyagtáblák témával, Leonard Woolley komplett könyvtárakat rabolt ki és szállított a British múzeumba… elég hamar leálltak a publikációk. A rabbik kifelé szeretik híresztelni hogy a legrégibb írásokkal rendelkeznek, ebbe a képbe bezavar ez a téma… a hivatkozások idővel felszívódnakhttps://www.metaxy.hu/cikkek/nyitooldal/nincs-uj-a-nap-alatt.html

    https://www.metaxy.hu/cikkek/nyitooldal/az-iras-rejtelye–elso-resz-.html

  110. 118.sleeper
    A rabbi rokontól tudom, hogy van egy világot átölelő tanulmányi diszciplinum, komoly régészek, bibliakutatók igyekszenek a régi iratokból-amelyek közül sok, ami a bibliai esetek alapját képezi- kihámozni a tulajdonképpeni múltat, annak minden történésével egyetemben.
    Ezek az emberek természetesen szoros kapcsolatban állnak egymással, eszmecseréket folytatnak, tájékoztatják egymást haladásaikról, megosszák egymással észrevételeiket és igy tovább.
    Nos a rokon szerint -aki jónéhány ősi nyelvet beszél- elképzelhetetlen, milyen gyatra, korlátolt, szűk volt az ősi nyelv, jóformán semmi szokatlant vele kifejezni nem lehetett, új szavakat sem tudtak sebtében kerálni, maradt a bonyolut körülirás, ami viszont sajnos eléggé kiferditette a szüvegeket, nagyon megnehezitve a valós dolgok kibogozását és megértését.
    Már hoztam egy általa előadott példát, Jónás beszámolójának egyik adata a ‘cet’ gyomrából: az ital leirása, amit ott kapott , és ami az égvilágon semmit nem mozgatott meg senkinél évszázadokig, mignem meg nem jelent a polcokon a közönséges szódás üditő!!!
    Márpedig ez a szerencsétlen ember már évezredekkel ezelött beszámolt arról, hogy ő italt kapott ami MENNYEI NEKTÁR VOLT, ÉDES ÉS TÁNCOLT A SZÁJADBAN, vagyis egy üditőt!!
    És tessék: neki nem lévén szava a pezsgésre, neki az ital TÁNCOLT a szájában. Tessék rájönni, hogy miről is van szó!
    És még mennyi hasonló dolgokról esik szó azon munkákban, azt még felsorolni is sok.

  111. „…egy kristályból épült hatalmas házhoz értem. És a ház fala olyan volt, mint a jégeső köveiből összerakott leheletvékony mozaik, és a padlója szintén kristályból volt.
    A mennyezete olyan volt, mint a csillagok és villámok boltozata, és tüzes kérubok jártak benne, és az égboltjuk tiszta volt, mint a víz.
    És lángoló tűz ölelte át a falakat, és a bejáratai tűzben izzottak.
    És bementem a házba, és az forró volt mint a tűz, és hideg, mint a jég: nem volt ott látható az élet örömének semmi jele: félelem szállt meg, és remegés fogott el.
    És amint rázkódtam és remegtem, arcra estem, és egy látomást láttam.
    Íme! Egy másik házat láttam, amely nagyobb volt az előzőnél, és a nyitott bejárata előtt álltam, amely lángoló tűzből épült.
    És minden tekintetben csoda szép volt, annyira csodálatos, hogy ki sem tudom fejezni ékességének mértékét….”

    vagy akár:

    „…egy üvegfalú házhoz értem…
    a falai és a bejáratok ki voltak világítva …
    bent olyan világos volt, mintha tűz égett volna, de ennek ellenére hideg volt, semmi melegséget nem éreztem ( sem igazi, sem átvitt értelemben – otthon/ház melege)
    miután beléptem a felvonóba, remegést éreztem, és az megrázkódva elindult, arcra estem a váratlan megindulástól…
    miután a felvonó felért, egy még nagyobb üvegfalú, pompásan kivilágított ház előtt álltam…”

    persze ez csak fikció, de azért pár dolog szöget üt az ember fejébe..
    mondjuk ilyenkor érdemes figyelembe venni az eredeti hogyan hangzott, valamint hogy mikor készült a fordítás, stb.

  112. Re:21
    Tipikus leírás, egy bizonyos környezetre.
    Magasabb szférákban mindenből fény jön, és a perspektíva nagyon más. Pl bemész egy kis kápolnába, de belülről akkora, hogy felhők úsznak a mennyezetnél. Megszokott formákat felváltja a kristályos jelleg, fények és színek nagyon mások, stb, stb.

    Re:14
    Ezen egy csöppet sem lepődök meg.
    Valós történelmi eseményeket sokszor ma is a szőnyeg alá vannak söpörve, mert évezredes érdek rendszereket borítana fel még ma is.
    Nem baj, régi bűnöknek hosszú az árnyéka.

  113. 122 djts
    Volt ott egy tudós is, aki azt állította, hogy a földgömb belsejében van egy másik gömb is, amely nagyobb, mint a külső… /Jaroslav Hasek: Svejk a bolondokházában/ 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük