(2195) Végjátékra várva

Tibor bá’ online

 

A történelem arra tanít minket, hogy a döntéshozók mindig túlfeszítik a húrt. Egyszerűen nem tudnak ellenállni a kísértésnek. És ahogy a leggazdagabb ember is tönkremehet, ugyanúgy egy nemzetgazdaság is összeroppanhat a politika, a kapzsiság és a profitorientáltság miatt. A kormányok rendszerint elhiszik saját meséjüket és álomba illő elképzeléseket komolyan véve vesznek fel kölcsönöket. Később a vissza nem fizetett kölcsönök után újabb kölcsönöket vesznek fel, majd a kölcsönöket maguk előtt görgetve gyakorlatilag csodákban bíznak. Ez a magatartás a kormányokra, és az emberek nagy részére jellemző. A játék vége mindig ugyanaz, csőd, mert semmit se lehet a végtelenségig folytatni. A gyufa előbb vagy utóbb az ember körmére ég. Persze a politikusok úgy tesznek, mintha a mindenkori mában a helyzet egészen más lenne, mint bármikor a múltban, de a helyzet sohase más, a jövő felzabálásának mindig ugyanaz a vége, elfogy a jövő. Olyan ez, mint a drogok rabszolgája, mindig a következő dózistól várja a megújulást, pedig csak még mélyebbre süllyed. Pontosan ezért van az, hogy mára a Nyugati világ országainak a java odáig jutott, hogy nincs más lehetőségük, mint választani rossz és még rosszabb döntések közül.

Ahhoz nem fér semmi kétség, hogy a feltornyosodott adósságokat visszafizetni már rég képtelenség, amit a “befektetők” éppen olyan jól tudnak, mint mi. Akkor pedig miért tud még mindig fennmaradni a rendszer? Az egyszerű, közgazdasági válasz szerint azért, mert még tart a bizalom. A befektetők nem azt hiszik el, hogy az adóssághegy vissza lesz fizetve, hanem azt hogy nem kell még kiszállni, tehát lehet folytatni a harácsolást, sőt a szabad rablást. De, amikor ez a bizalom meginog, akkor pillanatok alatt végigsöpör a pánik az egész világon, és minden bedől, ami bedőlhet. Hogy ez mikor következik be, azt nehéz, sőt lehetetlen megjósolni. A legjobb közgazdászok se tudják megmondani, minek kell ahhoz történni, hogy a bizalom egyik pillanatról a másikra elszálljon. Néhány hete, amikor kiderült, hogy az Egyesült Királyság kilép az unióból néhány órára úgy nézet ki, hogy a végső bizalomvesztés most következhet be, és ezért a “befektetők” egy kifeszített kötélen egyensúlyoztak, készen arra, hogy minden pillanatban szükség lehet a megkapaszkodásra. Merészség nélkül kijelenthető, hogy az összeomlás ugyan elkerülhetetlen, csak a bekövetkezése évekre is elhúzódhat. Ezért van az, hogy a megjósolt dátumok sorra eljönnek, de az összeomlás valahogy nem akar bekövetkezni. Ennek ellenére a pénzügyi krízis definíciója töretlenül érvényes: Pénzügyi krízis az, amikor bizalomvesztés bekövetkezésére figyelnek a pénzügyi szereplők. Annak a jele, hogy a befektetők tűkön ülnek, a vagyontárgyak (assets) árrobbanása (aranyár az egekben).

Az előző évek alatt végigélvezhettük Portugália, Írország, Görögország és Spanyolország kríziseit. Bármelyik alkalmas lett volna a lavina elindítására, de ez nem következett be, mert – nagyon helyesen – a befektetők biztosra mentek, hogy Németország megmenti őket. Meg is mentették.  Aztán jött a görögök második fordulója, de ez is átment a befektető szűrőjén. A fent felsorolt országok a becslések szerint jóideig megúszhatják, de Olaszország egy egészen más történet. Az olasz adósság hatalmas, úgy 2000 milliárd Euró környékén van, ami meghaladja az olasz GDP 120 százalékát. Arra tippelnék, hogy a tetemrehíváskor a befektetők idegei a pattanásig fognak feszülni, és könnyen beindíthatja a lavinát. De ha nem, akkor is azt láthatjuk, hogy a világgazdaság krízisből krízisbe tántorog, és minden alkalommal egyre több pénzt kell bedobni a lyukba, hogy a verkli tovább haladhasson. Közben hatalmas megszorításokat vezetnek, vagy vezetnének be Görögországba. Nálunk I. Viktor ígérte meg a GDP 70, majd 60 százalék alá csökkentését, de csak ígérte, ami része a szokásos pávatáncnak. Tényleg, úgy fest a dolog, mintha mindenki időhúzásra játszana. És még az is lehet, hogy a végső bedőlés előtt Kína kihúzza Európát a szarból. Ez mind-mind a végjáték szerves része, csak azt nem tudhatjuk, hogy mikor és hol szakad el a húr. De emlékezzetek! Pénzügyi krízis az, amikor bizalomvesztés bekövetkezésére figyelnek a pénzügyi szereplők. És amikor elszáll a bizalom semmi és senki nem lesz képes megállítani a lavinát, de addig még évek telhetnek el, miközben nálunk, a kicsiny Magyarországon súlyos vagyoni átalakulások lesznek folyamatban. Ez se lesz semmi, azt garantálhatom. Vezérünk állandóan harcban áll, lehet, hogy az utolsó harc most jön, mint Zrínyi, rohanunk egy nagyot, csak tudnám, hogy hova? Talán a végső, nagy Semmibe.  

___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________
___________________________________________________________________________

109 gondolat erről: „(2195) Végjátékra várva

  1. Üdv.

    Bizalomvesztésre volt példa 2008-ban, mikor a Lehman Brothers csődbe ment. Akkor bizalmi válság is kialakult, mert a nagybankok sem tudták pontosan, hogy melyik banknál mennyi toxikus értékpapír lehet, ezért a bankközi hitelezés is lefagyott.
    A Fed ezért is indította be a QE programmokat, hogy pénzben fürössze a gazdaságot.
    2008-ban az arany árfolyama is esett- valószínűleg a cash is king okozta ezt, mindent adtak, kellett a pénz-.
    Az arany szárnyalása korábbi években volt 2002-2008, mikor ezzel párfuzamosan esett a dollár árfolyama, pl eur-usd 0.82-1.60, usd-huf 310-150.
    A QE programmok beindítása okozta az arany újabb szárnyalását 1900 dollár fölé, a kivezetése pedig bedöntötte az arany árát.
    Ráadásul pénzügyi krízis esetén azért sem várható arany áremelkedés, mert nincs infláció, sőt defláció van, hiszen az emberek nem mernek, nem tudnak költekezni, sok az áru, kevés a pénz, ami venne.
    Infláció most kezd emelkedni, mikor több pénz akar árut venni, például nálunk, mert emelkednek a bérek, az arany ára is kis mértékben emelkedik és egyidejűleg az usd is gyengülget most.
    Németországnak érdeke az euró, mert abban a pillanatban, hogy megszűnne, a megtakarítók német márkába menekülnének, ami a német gazdaságnak nem tenne jót, met az exportját nehezítené, úgy járna mint Svájc, hogy túl erős lenne a pénze.
    Az adósságok soha nem lesznek visszafizetve értékben, nem is lehetne és akarat sincsen rá, sajnos a nemzetgazdaságok úgy viselkednek, mint a drogosok, nem tudnak leállni a hitelfelvétellel.

  2. Az emberre mint egyéni indivídumra és az emberiségre is, annyi fenyegető veszély leselkedik, amióta világ a világ, hogy aki optimista marad, az szükségszerűen a csodában reménykedik.
    Amikor megtudja, hogy egy hónapon belül 95 % – os valószínűséggel bekövetkezik az összeomlás , akkor aznap még elültet egy kis diófa csemetét……..
    …..és reménykedik a lehetetlenben.

  3. Az arany sincs biztonságban.Nagy baj esetén a háttérhatalom helyében én a legbiztosabbnak látszó aranyat dönteném be, aminek az ára a sok fedezetlen aranypapírral lett felfújva, lehet nem véletlenül.

  4. Senki sem engedheti meg magának, hogy a döntéseit a jelen konstelláció legpesszimistább kimenetelének rendelje alá.
    Mindenki kénytelen a mégoly fenyegető veszélyek ellenére is, reménykedni, hinni,
    a majdnem lehetetlenben.
    Az utolsó napon még elültetni egy kis diófa csemetét.
    Ez tökéletesen illogikus és abszolút emberi.

  5. A végjáték részei I.

    A Nyugat a második világháború utáni legmélyebb politikai válságába zuhant. Eközben energia- és közlekedési infrastruktúra hálózattal kötik össze Kínát, a Közel-Keletet és Európát. A múlt századi angolszász geopolitikai stratégia éppen Eurázsia ilyen szintű összefogását akadályozta meg.
    Mint az első világháború előestéjén – helyezkedés a megrendült Nyugaton
    http://privatbankar.hu/makro/mint-az-elso-vilaghaboru-eloestejen-helyezkedes-a-megrendult-nyugaton-308241

  6. A világ gazdasági folyamataitól, annak recsegő-ropogó állapottól, a dollár elleni orosz-kínai valutaháborútól, az oroszok elleni szankcióktól nem függetlenül…:

    A GRU/FSzB/SzVR hírszerző szervezeteket sosem volt szabad leírni. Nos szivárogtatások szerint (eléggé igazság szagú lehet a dolog, mert a 25 esztendős kiszivárogtató hölgyet ma hajnalban le is tartóztatták…) nagyon úgy fest, hogy a GRU nem kicsit, hanem nagyon is meghekkelte az amerikai elnökválasztás egyes elemeit. Mit ne mondjak, mesteri a végrehajtás! Viszont az USA elhárítása, ha ez mind igaz így (majd egyszer megtudjuk…) akkor bizony kegyetlenül leszerepeltek…!
    (A cikkben ott a link az eredeti angol forráshoz.)

    A végjáték részei II.
    Megszerezte az amerikai elnökválasztásokba történt orosz beavatkozás valós mélységeit feltáró titkosszolgálati jelentést az Intercept. Ez a május 5-én elkészült NSA-dokumentum az eddigi legrészletesebb elemzése annak, hogy mekkora volt az orosz beavatkozás valós mértéke a választás előtti hónapban. A rövid válasz: minden eddig elképzeltnél durvább. A dokumentum legfontosabb megállapítása, hogy az orosz katonai hírszerzés sikeresen meghekkelt legalább egy olyan céget, ami szavazógépek hardvereit és az azokhoz való szoftvereket gyártotta. Ezen felül adathalász emailekkel árasztottak el legalább 122 választási biztost és irodát.

    Az oroszok meghekkelték az amerikai szavazógépek egyik gyártóját, és talán magát a szavazatszámlálást is
    https://444.hu/2017/06/06/az-oroszok-meghekkeltek-az-amerikai-szavazogepek-egyik-gyartojat-es-talan-magat-a-szavazatszamlalast-is

  7. 1.

    A Lehman Brothers a bizalomvesztés egy példája, vagy egy válság forgatókönyvének tudatos megírása?
    Az állami szervek, magán pénzintézetek sorra és egyszerre „véletlenül” nem látták el feladatukat, veszítettek el éleslátásukat. (azért valakik mégis csak látó urai lehettek ennek a turbulens folyamatnak, mert örök érvényű;
    amit a pénzpiacon valaki veszít, azt valaki más mindig zsebre is teszi.)

    Valahogy hasonlatos lehetett az 1928-as válság is, amikor a bizalomvesztést egy pánik előzte meg. De miért is?
    Hiszen „túltermelési” válság volt állítólag. És jólét. És egyik pillanatról a másikra lépett fel a munkahiány, a defláció majd az infláció.
    A felhalmozódó pénzt, már nem lehetett „kezelni”, a pénz által testesített értéket át kellett értékelni.
    Hogy ehhez (mindenféle állami felügyelet mellett) hogyan sikerült a magánszférának ad-hoc bebuktatnia a nép felhalmozott vagyonát?
    Zseniálisan, -vélhetően – jó előre megfabrikált és tervezett pénzügyi szerződésekkel, ami (jelzálog-részes fedezetű) pénzügyi hiteleket azonnali hatállyal, egyszerre visszavonták az alkalmas pillanatban a pénzpiacról, ezzel akut pénzhiányt teremtve vagyonok, befektetések és ingatlanok drasztikus értékvesztését és a teljes termelési szektor ellehetetlenülését okozva.
    Ebből a válságból önmagától az USA képtelen is volt talpra állni a II. világháborúig, Németországgal ellentétben.
    Valaki állítólag mondott valami olyasmit, hogy adják kezembe egy ország pénzkibocsátása felett az ellenőrzés jogát és nem érdekel, hogy mit akarnak a politikusok.

    Az arany az emberiség szemében mindig is általánosan elismert pénzügyi menekülő eszköz. Ma is. De miért is?
    Miért töretlen évszázadok óta az aranyba vetett bizalom?
    Mert, ha senkinek sem kellene, ugyanolyan hétköznapi fém lenne, mint egy darab ólom?

    Aztán könnyen lehet központilag ellehetetleníteni, amikor is nem túl rég Amerikában nyomott felvásárlási áron, büntetés terhe mellet kötelező beszolgáltatást írtak elő.
    Vajon valakik azon is meggazdagodhattak?

  8. 7.:
    A Lehman bedőlése egyrészt jól jelezte, hogy a „nagy” hitelminősítők bakot lőttek, mert az említett bank besorolása a legjobb volt, mégis hirtelen csődbe ment, másrészt azt hiszem, hogy a Lehman bedőlésével a konkurensek, JP Morgan és Goldman Sachs erősödtek, a befektetési bankok tortáját osztották fel újra.
    A válságban a pénz persze nem párolgott el, a „jól értesültek” bevásároltak részvényekből akciósan, azóta is csak emelkedtek a piacok, itt-ott kis visszaeséssel.
    Az 1928-as válságnál komoly gond volt, hogy a megvásárolt papírok értékének csak töredékével kellett rendelkezni, ráadásul, azt is hitelből fedezték, ami azért komoly gond, mert egy 10-15 százalékos „korrekció” is lavinát indíthat el, hiszen a lufi kipukkanásával azok, akiknek nem volt fedezete, csődbe ment.
    André Kosztolány is azt mondta, hogy az a fő kérdés, hogy a papírok erős vagy gyenge kezekben vannak-e. Egy Warren Buffetot nem érdekli, ha esik az ár, ő még vásárol. A kishalak, akik csak tőkeáttétellel rúgnak labdába, azok mennek a levesbe, mert nincs fedezetük. Akkor -1930-as évek- a New Deal és az állami munka segített a munkanélküliségen, ma ilyesmi nem elképzelhető, mert az egyes államok is eladósodottak.
    Az arany mögött is hit áll, illetve nyilván történelmi tapasztalat, mert a történelem során bizonyította, hogy aki abban takarított meg, átmenthette a vagyonát. Nem inflálható, korlátozottan hozzáférhető nemesfém, mobolizálható. Többet ér, mint a föld vagy a lakás, mert azok tényleg elvehetőek, az aranyadat zsebrevágod és mehetsz bárhová, mindenhol eladhatod.

  9. 2 Akalawago
    Ezt tekintsem válasznak a Breaking posztban feltett utolsó kérdésemre, amit válasz nélkül hagytál?

  10. 8.

    „a “nagy” hitelminősítők bakot lőttek”
    Nem lehetetlen, hogy irdatlan profitot lőttek „egyes kedves ” ügyfeleiknek-tulajdonosaiknak?
    A fedezeti hitel mindig részese volt a piacnak, ahogy most is.
    „Ne a saját pénzeddel játssz, hanem a másokéval.”

    André Kosztolány is azt mondta, hogy: „a titok nyitja, olcsón kell venni és drágán eladni.”
    + legyél „jól értesült”
    + sose legyen egy irányban túlsúlyos a portfóliód, ha esik mindig legyen annyi likvid tőkéd, hogy tudjál venni, azaz „hígítani”.
    + akkor kell venni, amikor a háziasszonyok eladnak és akkor eladni, amikor ők vesznek.

  11. 7 előforduló: az a valaki, akinek ezt a mondatot tulajdonítják az idősebb Rothschild volt.
    Az aranyba vetett bizalom a szép csillogásán múlik: tudni lehet, hogy bármi is lesz a világon valakinek szüksége lesz rá, hiszen véges sok van belőle és nem hamisítható vagy kiszűrhető a hamis arany.
    Az arany pénz, ami nem adóssága senkinek és a kormányok nem tudják befolyásolni az árát (értékét).
    Az amerikai aranybeszolgáltatáson azok gazdagodtak meg például, akik nem egyből szolgáltatták be, hanem kivitték onnan Londonba és amikor visszavitték pár hónap elteltével másfélszer annyi dollárt kaptak érte.
    A Lehmant nem mentették meg, mert nem volt aranya: csődeljárásnál nem forgott kockán Amerikában lévő arany, míg a Bear Stearnsnek főleg aranya volt, így kimentették nehogy a felszámoló elvigye valahová a BS aranyát.

  12. 7. Előforduló

    „amit a pénzpiacon valaki veszít, azt más zsebreteszi”

    Ez a lényege a kríziseknek. Hatalmas értékpapír mennyiséget halmoznak fel zömében kisbefektetők, a tőzsdecápáktól, aztán a krízis idején tök olcsón eladják a tőzsdecápáknak. Ez a lényege a mostani és a régebbi válságoknak.

    Az arany sem értékálló befektetés mert annak az árfolyamával is játszanak. Láttunk már nagy hullámzásokat az aranyárban.
    Persze végveszélyben az aranygyűrűért amit háromhavi keresetedből vettél, vehetsz háromnapi élelmet. Mekkorát is buktál rajta? Igaz a papírpénzeddel csak a segged törölheted.

    A tőzsdéken folyó kereskedések óriási hányada nem valóságos értékek adás vétele, hanem árfolyamokra történő szerencsejátékszerű fogadás, amely rengeteg lehetőséget ad tőkeerős és befolyásos tőzsdecápáknak a csalásra. Fehérgalléros csalásnak nevezik az USA-ban. Sokkal nagyobbak a zsákmányok mint a betöréses, bankrablásos bűnözésben, és a lebukás esélye szinte nulla.

  13. A 2008 -as gazdasági világválságnak összességében sokkal nagyobb volt a vesztesége mint amit egyesek nyertek rajta.
    Néhányan képtelenek lemondani a szinte mindenható gonosz háttérhatalom vizionálásáról.

    „Titokzatos Gonosz Gyíkarcú Pirézek”
    „Bilderberg Csoport”
    „Szabadkőművesek”
    „Zsidó banárok ”

    Ha van tíz egymással többszörös gazdasági kapcsolatban álló cég egyén stb. és az egyik valami miatt teljesen leáll, kiesik a gazdasági ügyletekből , akkor alapesetben a többinek elmaradó nyereségei keletkeznek.
    Gazdasági interakciók hiúsulnak meg, amiken egyébként profitot realizáltak volna.
    Ezek, a világgazdaságra visszatérve, szétgyűrűznek láncreakciószerűen tömeges lassulást , végzetes recessziót, ebben az esetben tömeges tönkremenést okozva.
    A 2008 -as válságot nem megcsinálták, hanem megtörtént, mert egyesek – mostmár tudjuk – túl messzire mentek és néha az ilyen olyan véletlen kedvezőtlen hatások is egybeesnek – lehet, hogy csak minden 20 évben egyszer – úgy, ahogyan az nem szokás, tehát nem is számítanak rá.

  14. 12.
    kiegészítésképp:
    „A tőzsdéken folyó kereskedések óriási hányada nem valóságos értékek adás vétele, hanem árfolyamokra történő szerencsejátékszerű fogadás”

    Az értéktőzsdei műveleteket pénzpiaci szabályok, és törvények szoros kontroll alatt szabályozzák; elvileg ezeken belül, csak a felügyeleti szervek, az adott állam hozzávetőleges „mellénézésével” lehetne csak csalni.

    „tőzsdéken folyó kereskedések óriási hányada nem valóságos értékek adás vétele”, de igen, mert a piac szabályozza be annak a pénzügyi terméknek az árát.
    Persze , ha az információ hamis, vagy szándékosan megtévesztő, akkor hatványozottan torz lesz az ár.

    Mi szabályozza pl. a szamóca árát a piacon, vagy a banánét, vagy a kenyerét?
    Általában a piaci konszenzuson alapuló kereslet és kínálat viszonya kellene.
    A termelés és annak költsége senkit sem érdekel, mert ha csökken a termelés, akkor változatlan keresleti érdeklődés mellett nő az ár.

    Visszatérve a tőzsdén is a piac árazza be a „termék” árát.
    Ha sok avatatlan érdeklődő felhajtja az árat, akkor épp az a piaci ár.
    Akik ezt tudatosan torzítva befolyásolják, na ők csalnak.
    Természetesen a spekulációnak nagy tere van.

    A fijjuk is „megtanultak tőzsdézni”, pl. amikor szíjjártó azzal indokolta 2 éve különös hirtelenségű bevallott 8 milliós vagyongyarapodását, hogy szerencséje volt a tőzsdén. (valaki vélhetően súgott neki, mint ahogy dicstelen jegybankelnökünk véletlen elszólásai is alkalomadtán nagyban megrángatták a deviza határidős piacot)

    Részvényeket nem azért vesz az ember, mert játszani akar, mint a ruletten,
    hanem azért, mert a multi cég sokkal nagyobb nyereségkulccsal és döntő piaci fölénnyel , meghatározó piaci pozícionáltsággal kiszámítható biztonsággal és törvényes garanciával forgatja meg a cég (részvényesek) vagyonát; mintsem ha valaki kétes piaci esélyekkel és eredménnyel indítana egy vállalkozást.

    Pl. a legnagyobb bankunk évtizedek óta produkálja a 25-30%-os eszközarányos nyereséget.
    Melyik kisvállalkozás tudja ezt megismételni? (Jó, nem az oligarhákra, strómanokra , gázszerelőkre gondolva)

    És mivel ezt a nyereséghányadot hosszú évek óta produkálja a cég, ezért alakul ki bizalom és a jövőbeni nyereséget magasabb jelen részvényárfolyammal ismeri el a piac;
    mondhatni jövedelem – nyereségtermelő képességet vásárol.
    (egyébként az elmúltban a magyar részvények alul voltak árazva, mert a piaci részvényárfolyamnál magasabb volt az egy részvényre jutó eszközérték.

    11.

    A Nathan Rothschild?

    12.

    Az arany árfolyamára én inkább azt gondolom, hogy értékálló nem nyereségtermelőnek, mintsem „értékállónak” , tőkementőnek tartom, ugyanis általában fordítottan mozog a dollár árfolyamával; és nem igazán hoz magas profitot hosszú távon.
    Az évezredes emberi viszonya mellett van pár utánozhatatlan fizikai tulajdonsága is, mint neutrális és az elektroiparban speciális szerepe, meg még ki tudja micsoda…….

    És tényleg, háborús vészkorszakban akkor is lehetett élelemhez, „szabadsághoz” jutni az arany segítségével, a túlélésért, amikor földművesek is éhen haltak.

  15. Az adósságválságra már rég meg van a megoldás és már alkalmazzák is, csak sokan nem veszik észre.

    A jegybankok vásárolják fel saját államuk államkötvényeit.
    A japánok BOJ, ők voltak az úttörők, a FED, az ECB (ők ugye az euro övezet tagállamainak államkötvényeit veszik).
    Az elején eléggé ortodoxnak tűnt a régi elfogadott dogmákhoz képest, de a kényszer nagy úr.

    Ami most még ortodoxnak tűnik (pl. az arányok), holnap nem lesz az.
    Az egyéb tényezők következtében az infláció még nem szabadult el. Kérdéses, hogy el fog e, csak a Japán példát kell megnézni,
    Annyira erőlködnek, hogy legyen egy kis inflációjuk, baromian nem jön össze, pedig nem kis pénzekkel akarják.

  16. 15.

    Nem látom át ezt az ortodoxiát.

    Véletlenül nem arról van szó, hogy legrosszabb esetben a lejárt államkötvényeket be kell vonniuk, ez nem érdemük, hanem kötelességük?

    Ha idő előtt visszaváltja (az államadósságkezelő központ valahol végrehajtó-kivitelező szerv a jegybank) , az lehet egy korábbi kibocsátású, magas hozamú állampapír, aminek visszavásárlásával jövőbeni kamatkiadásokat próbálnak csökkenteni. (amennyiben a hitelkörnyezet tartósan alacsony kamattal számol)

    A „jegybank- központi bank pénze” , majdnem mindenhol a világon állami pénz, csak nálunk nem.
    (persze nem megfeledkezve a nemzetközi bankárok és a „független jegybankok” viszonyáról)
    Az, hogy a jegybankok egymás állam adósságleveleit veszik, ez unjós előírás is, hogy a valutatartalékot részben más államok államadósság leveleiben kell tartani. Talán ezt sem véletlenül találták ki…….?

    Ami tény, hogy nominálisan a világon mindenhol növekszik az államadósság, -tudtommal- Japán az egyik legjobban eladósodott állam.
    Az kész csoda lenne, ha az államok olyan ideális befektetési területtel hoznák lendületbe az országaik gazdaságát, hogy a költségvetési egyenlegeik pozitív szaldóba fordulnának.
    De sajnos ettől igazán sehol sem kell tartani.

    Infláció -szerintem- mindenhol jócskán van, csak hivatalosan nem nevezik annak.
    Szerintem inflációt gerjeszteni sokkal könnyebb, mint deflációt csinálni; ha nem menne kérjenek tanácsot a „magyar szakemberektől”.

    Csak egy kis adósarc, amit nem nevezünk megszorításnak és már kábultan nézheti is a pógár, hogy mire elég az a hajde nagy jövedelemkiáramlás.
    Állítólag ez volt a közös pénzre, ejróra való áttéréskor is , mert megvolt a nemzeti valuták váltószáma, mégis minden országban valahogy kevesebb értéket tudtak utána a közös pénzen, ejróban venni a polgárok.

  17. előforduló 16:

    A jegybanki hozzá állást korábban az jellemezte, hogy a saját államát indirektben nem finanszírozza.
    Nem vett másodpiacon államkötvényt, mert ezzel támogatja az állami költekezést.
    A politikusok, mint tudjuk saját és politikai célokból kifolyólag szeretnek költekezni.

    Nem beszélve arról, hogy a pótlólagos kereslettel eltorzítja az árazást.
    Most direkt ez a cél, azaz megakadályozni, hogy a különböző kockázatok miatt ne essen az államkötvények árai.
    Más államok államkötvényeit vehette, a devizatartalék kamatozása céljából.

    Hogy ortodoxia vagy nem, ahhoz elég pl. megnézni a BOJ, FED, vagy az ECB mérlegének nagyságát az idő függvényében.
    Mindenki eldöntheti maga, hogy kirívó-e a mérték.

    A FED esetében konkrét ígéret van arra, hogy a lejáró államkötvényeket visszaforgatja újak megvásárlására, ergo tartósnak tűnik a jelenlegi mérték fenntartása.

    Mi akadályozz meg a jegybankokat, hogy a helyzet esetleges rosszabbodásával, egy idő után közel 100%-át finanszírozzák az állami költekezésnek?
    Lesz-e valami gátja az állami költekezésnek, ha a piaci szabályzás ki lesz iktatva?
    A politikai alkukat leszámítva…

    Esetleg az infláció lehet majd.
    De addigra sokkal fájdalmasabb lesz a kiigazítás, mintha jó előtte a piac az állam kötvények árfolyama, elvárt hozama által korlátozta volna az állami költekezést.

    Infláció:
    Szerintem erről konzultálj a japánokkal, lehet, hogy kiderül, hogy rosszul számolták, és rég elérték az áhított célt.
    Ettől függetlenül nem vitatom, hogy a hivatalos inflációs számok torzítanak, plusz-minusz irányban.

  18. 17.
    „Mi akadályozz meg a jegybankokat, hogy a helyzet esetleges rosszabbodásával, egy idő után közel 100%-át finanszírozzák az állami költekezésnek?”

    Mert a jegybankoknak annyi pénzük van, amennyit csak akarnak? A FED-nek igen, meg az ECD-nek is, de például az MNB hogyan tudná a végtelenségig finanszírozni a magyar államot?

    Picit más, de azért szorosan kapcsolódik a témához, Venezuela.

    https://kolozsvaros.com/2017/05/29/exkluziv-riport-a-polgarhaboru-szelere-sodrodott-venezuelabol/

    Ott már megvalósult a pénzügyi összeomlás (1600%-os infláció várható az idén). Fürdenek az olajban, annyi van nekik és mégis ide jutottak. Vajon mi lesz akkor velünk, ha pl. Orbán apánk végül csak eléri, hogy kib@sszanak bennünket az únióból?

  19. „Pénzügyi krízis az, amikor bizalomvesztés bekövetkezésére figyelnek a pénzügyi szereplők. És amikor elszáll a bizalom semmi és senki nem lesz képes megállítani a lavinát”

    Mit jelentene ez a gyakorlatban? Hogy a fizetőeszközök (dollár, euró, font, forint stb) elvesztenék az értéküket egy hiperinfláció következtében?
    Hogy egy – egy ország fizetésképtelenné válhat, azaz nem tudja kifizetni a hitelezőit, azt el lehet képzelni, de hogy ez globális szinten történjen, azt miért kéne feltételezni?

  20. 19 – Gyarmathy:
    A Fiat pénznek (és ma a világon mindenütt fiat pénz van) természetesen nincs fedezete (ezért fiat) annyi az értéke, hogy mindenki bízik abban, hogy tőle is el fogják fogadni és adnak érte valami értékeset. Kiszámíthatatlan pontosan mi fog történni, ha az emberekben ez a bizalom megszűnik.

  21. 20.
    Ilyesmi még nem fordult elő soha, még a világháborúk idején sem, csupán államok pénze értéktelenedett el, amit hamarosan felváltott egy másik pénz és minden ment tovább.(Tudom aranyfedezet, de nem ez volt a döntő, hanem az, hogy ki volt az erősebb. Az vitte az aranyat is).

    Folyamatos elértéktelenedés most is van, aminek mértéke pénznemenként változó, de hogy a világ nagy részén egyszerre történne egy hiperinfláció, azt nehéz elképzelni.
    Egy ilyet én a dollártól kiindulva tudnék csak elképzelni, de azt meg csak egy amerikát érő valami nagyon súlyos csapásnak kell elindítania.

  22. „Nem vett másodpiacon államkötvényt, mert ezzel támogatja az állami költekezést.”

    Úgy emlékszem, ezzel a lehetőséggel mindig is élt az MNB, (most már a MÁK), mert a pénzpiacon levő államadósságpapír menyiségével az alapkamat hozzányúlása nélkül tudja a repo kamatot szabályozni és a devizaárfolyamra hatást gyakorolni. A gazdasági folyamatokhoz a pénzbőséget, vagy a pénzszűkítést beállítani.
    Az más kérdés, hogy korábban a költségvetés éhsége miatt erre hazánkban kevés lehetősége nyílt.
    Az új, nettó állampapír kibocsátás végül is inflációgerjesztő hatású.
    Mivel az MNB is állami vagyont kezel, ebből kifolyólag – szerintem- a cash-ből történő vásárlás az állami egyenleget nem változtatja, csak a kamat egy kis differenciájának mértékében. Ettől még a politikai elitnek nem lesz több elköltenivalója.

    „pótlólagos kereslettel eltorzítja az árazást”, igen, pont ez lenne a „haszna”.

    „Más államok államkötvényeit vehette, a devizatartalék kamatozása céljából” ezt sajnos az unjós szabályozás is előírja, meg az IMF is, amivel korábban komoly veszteséget okozott, mivel a felvett IMF biztonsági devizahitelt tartalékban nem az MNB-ben, hanem pl. német, alacsony kamatozású államkötvényben kellett tartani, miközben a Magyar Állam több százalékponttal a németnél magasabb kamaton jutott hozzá a devizahitelhez.
    Ez a rendszer, mint egy pénzszivattyú elszívta a pár % kamatkülönbözetet, amit az adózó magyar polgároknak kellet a költségvetésbe megfizetni. (ezen a mondaton most örülhettek a narancsdrukkerek)

    „Mi akadályozza meg a jegybankokat, hogy a helyzet esetleges rosszabbodásával, egy idő után közel 100%-át finanszírozzák az állami költekezésnek?”
    Nálunk a kormány és a MÁK , ami ugye sovány vigasz. És a racionális gondolkodás.
    És persze a piac, mert a túlzott kötvénykibocsátás gerjeszti az inflációt, értékteleníti a nemzeti devizát, növeli a költségvetés terheit és egy végül olyan instabilitást okoz a gazdasági életben, ami a költségvetés bevételeit is kiszámíthatatlanná teszi.

    „Lesz-e valami gátja az állami költekezésnek, ha a piaci szabályzás ki lesz iktatva?”
    Kevés.
    Választáskor a győzni akarás. A hatalom. Ha erről lemondanak, kontroll nélkül tönkreverhetik az országot egy pillanat alatt.

    „Esetleg az infláció lehet majd.”
    Ez mindig egy fájdalmas pont. Az infláció a költségvetés láthatatlan bevétele, ezért igyekeznek is titkolni, láthatatlanba tartani.
    Ezért is érezheti az átlagpolgár, hogy szép a statisztika, de mintha a boltban megint többet kellene otthagyni.
    Persze vannak az inflációt nagymértékben befolyásoló tényezők, mint a világpiaci olajár, energiaár, nyersanyagár, aminek pont a csökkenése nem mindig teljesen jelentkezik a fogyasztói árban, viszont az emelkedése azonnal.
    A fijjuknak idáig piszok nagy szerencséjük volt, mert a világpiaci trendet egy kis pótlólagos adókorrekcióval egészíthették ki, a költségvetés nem kis hasznára. Ezért nem is volt defláció nálunk.

    „a hivatalos inflációs számok torzítanak, plusz-minusz irányban.”
    van példád a pluszos torzításra?

  23. 21.

    „csupán államok pénze értéktelenedett el”
    igen, az elsőben és a másodikban is az összes Európai államé.
    Kivéve Svájc, Svédország,…

  24. 14. előforduló: nem Nathan, hanem az öreg Rotschild: Amsel Moses Rothschild aki a Mosest Mayerre váltotta idővel. Nathan az egyik fia volt.

    Más Mindenkihez:

    Mi értelme van a fiat pénz értékét aranyban mérni (hitelre alapuló)? Ha az előbbi végesen áll rendelkezésre, utóbbi pedig potenciálisan végtelen mennyiségben létrehozható. Az arany igazi értékét akkor tudjuk meg, ha már nem lesz aki hajlandó fiatért eladni a saját aranyát.

    20. Tibor ba’

    Kiszámítható, hogy mi fog történni, ha meginog a bizalom: a dollár leértékelődik az aranyhoz képest. Az összes többi pénznem pedig a dollárhoz képest átértékelődik – gondolom aszerint mennyi arany van a jegybankjukban a pénznem védelme érdekében.

  25. 25.

    „Kiszámítható, hogy mi fog történni, ha meginog a bizalom: a dollár leértékelődik az aranyhoz képest.”

    Folyamatosan értékelődik lefelé a dollár az aranyhoz képest.
    2001 unciánként: $276.50
    2002 $342.75
    2003 $417.25
    2006 $635.70
    2008 $869.75
    Igaz 2008-2012-ig volt egy buborék, mivel 2012-re felment 1600 dollár felé, majd visszaesett 1100 alá valamivel, most $1300 körül van.

    Általánosságban elmondható, hogy ha 2001-ben betettél a fiókba 1000 dollárt és most előveszed, azon kb. negyed vagy inkább ötödannyi valódi értéket kapsz, mint akkor.
    Ha betetted a bankba és lekötötted, a helyzet akkor sem sokkal jobb.
    16 év alatt ez elég durva veszteség bizalom megingás vagy látványos válság, összeomlás nélkül is.

  26. A nemesfémárakat féktelenül manipulálják a jegybankok a bullionbankok segítségével: shortolják az aranyat is, hogy a saját termékük (a fiat pénzük) értékét sikeresen tudják bizonyítani.
    Ehhez szükséges fizikai arany rendelkezésre bocsátása a mostani mocskosan alacsony dolláráron és euróáron vagy svájci frank áron. Novemberben bezárt a svájci bankok jó részének a fizikai aranyeladó helyük is.
    Az aranytőzsdén fizikai fémhiány kezd előjönni: egyre kevesebben hajlandók papírpénzért cserében eladni az aranyukat.
    A Deutsche Bank kereskedője múlt pénteken erősítette meg bíróság előtt, hogy az aranyár-lenyomás valós cselekmény volt (és ezt egyre drágább tovább fenntartani).

    http://www.silverdoctors.com/silver/silver-news/deutsche-bank-trader-admits-to-rigging-gold-silver-prices/

    Pár napja linkelt valaki talán itt egy Money Masters kétrészes Youtube videót (A Pénz Mesterei 1/2 (NAGY FELIRATTAL) ), amiben ugyanezt már jóval korábbról megerősítették a BBC-n.
    Érdekes végighallgatni, fél napja rámegy az embernek úgyhogy nem várható el, hogy mindenki megnézze.

    A 2012-es nemesfémár leértékeléséről volt már cikk: a BIS egy ismert szakembere „vitte le” shortokkal az ezüst árát akkoriben a felére, azóta meg még jobban lemenet (talán a JP Morgan segítségével, erre nem emlékszem).
    Az idézett MoneyMasters videó a nemesfémárak csökkenését 1913-tól tartja vizsgálandónak: akkor alapították meg a FED-et.

  27. Mindenesetre a pénzt nem árt átkonvertálni valódi értékekre, aminek hasznát veszi az ember egy venezuelai válsághelyzetben is, amikor a bankók értéke sz@rrá válik.

    Arany, ezüst, pálinka, tartós élelmiszer, só, cukor mázsa számra, tartósítószerek, tartósan tárolható fontos vegyi anyagok(pl. szappanfőzéshez), szappan és tisztítószerek, üzemanyag, tele gázpalackok, napelem, esővízgyűjtő rendszer, tartósan tárolható víztisztítók, tűzgyújtó eszközök, melyek évek alatt tárolva sem mennek tönkre és egyéb barterezhető használati tárgyak.

    Venezuelában a politikai és gazdasági válság miatt a pénzük semmit nem ér, áruhiány van a legalapvetőbb cikkekből is, annak ellenére, hogy Kínától több tízmilliárd dollárt kaptak és a világ legnagyobb olajkincsén ülnek.

    A hatalommániába lassan beleőrülő Orbán és sleppje vajon mire képes, ha érzi, hogy hatalmát és a rengeteg összeharácsolt vagyont elveszítheti?
    Talán most sokaknak nehéz elképzelni, hogy egy Venezuelához hasonló helyzetbe kerülünk, mint ahogy ők sem gondolták akárcsak 5 évvel ezelőtt sem.

    Ha viszont a posztban felvázolt helyzet jön be és a főbb valuták hiperinflációja lépne fel, akkor meg triplán érvényes, hogy a pénzt valódi értékekre kell váltani.

  28. én nem tudom hol volt ez a sok kis pénzügyminiszter,amikor megszopatták az országot a devizahitelekkel?! banki alkalmazottak voltatok? 🙂

  29. 28 – vidal:
    Hol vannak az orvosok, amikor az Internet teli van agresszív hirdetésekkel, amelyek szerint átlagosan 15.000 forintért csoda étrend kiegészítőket ajánlanak többnyire időseket sújtó, egyébként gyógyíthatatlan betegségekre: reuma, porc kopás, magas vérnyomás, cukorbetegség, szívelégtelenség.??? A hatóságok nem törődnek a társadalommal. Lehetővé teszik a szabad rablást.

  30. viadal 28.

    Gondolom most a 2001 agusztusától kezdődő időszakra céloztál.

    Vélhetően mindenki az öntömjénező, agresszív és hatalom-pénzéhes , pöffeszkedő, aljas magyar kormányok elnyomatásának alárendelve tengette hétköznapi életét.

  31. Egyre olcsóbb az olaj, és fogy is…! Katar meg jelentős földgáz készletekkel rendelkezik, és nem a fránya irániakkal és az oroszokkal tervezi ezentúl kitermeltetni+értékesíteni azt…! Nagyon úgy fest lesz egy újabb proxi háború, és mindezt a nemzetbiztonság oltárán, hogy Katar terroristákat támogat, ergo terrorista állam. Miközben semmi másról, mint a földgázról szól az egész történet! Meglátjuk…:

    Újabb szintre lépett a Szaúd-Arábia és Irán közötti proxi háború a katari konfliktussal. Hírek szerint a szaúdiak már csapatösszevonásokat hajtanak végre a katari határ mentén és egyes feltételezések szerint szeretnék rátenni a kezüket a katari vagyonra. A művelet kiemelt célja lehet még Kína térségbeli behatolásának megakadályozása.
    http://privatbankar.hu/makro/szaud-arabia-lerohanja-katart-308295

  32. 31: Piton
    „Egyre olcsóbb az olaj és fogy is…” – jól láthatóan „Kuvait 2.0” felé megyünk. A beidézett cikk kiválóan összefoglalja a helyzetet, amiben a lényeg (a gázmezőkön túl):

    „Katar pedig a világ egyik legnagyobb állami tőkebefektetési alapját működteti, amelynek több, mint 335 milliárd dollár értékben vannak részesedései a Volkswagenben, a Rosznyeftben, és a Credit Suisse-ben.”

    No viszont itt további csontvázak fognak akkor kidőlni abból a bizonyos cabinet-ből…

  33. Úgy látszik nem véletlen vettek a szaudiak 300 milliárd dollárt meghaladó tételben fegyvert, használni is akarják. Elkezdik kirabolni a térséget, mivel nekik egyre kevesebb lesz az olajuk, aminek ráadásul egyre nagyobb része megy belső felhasználásra.
    Az olcsó olaj miatt a pénz tartalékuk is lassan elolvad, rá kell tehát tenni a kezüket a katari vagyonra első lépésben. Ez Amerikának is jól jön(sőt talán eleve onnan fúj a szél), mivel gyengítik Iránt(aki nem hódolt be és Asszad támogatásával sok borsot tör Amerika orra alá).
    A gazdag, iszlám és iszlamizációt támogató olajállamok egymásnak esnek amerikai fegyverekkel és amerikai érdekeknek megfelelően.

    28-29.
    Jelenleg olyan pilótajátékok és csalások dívnak, mint kairos, questra world, skyway, sunmoney, onecoin, sen és így tovább. Ezek mindegyike emberek ezreit, tízezreit húzza le sokszor százezres és milliós tételekkel. Évek óta jelezzük az MNB-nek, rendőrségnek és a nemzeti fogyasztóvédelemnek és mégsem történik semmi, még utólag számonkérés sem nagyon. A szemünk előtt folyik magyar családok tízezreinek milliárdos fosztogatása, mégsem tudunk tenni semmit.

  34. 33: Gyarmathy
    Passz…
    akkor nincs mit lépni, ha itt és ott ugyanaz a csapat játszik a középosztályok megszüntetésére a Coudenhove-Kalergi terv szerint, vagy lehet van már jobb is. Csak a nehézsúlyú döntő eredményét kell megvárni (aki megéri) – mert az még nem lefutott…

  35. Én pont leszarom a nagy büdös emberiség jövőjét. a saját találmányainkon keresztűl próbálunk naggyá lenni, ami itt a földön, az élőhelyünkön pusztítást okoz. A saját szaros életünket nem tudjuk megmenteni saját magunktól. Szart nem ér a nagy rohadt intellektusunk. Sem a földnek sem a világegyetemnek nem hiányzunk a mondvacsinált háborúinkkal, népírtásainkkal. A legszomorúbb, hogy vétlen ártatlan, egyébként életképes fajokat tüntetünk el folyamatosan a rögeszméink,, pénzhajhászásunk és a teremtéstörténeti dogmáink miatt. Te erre büszke vagy?

  36. A kérdés az, a versengő evolúció ki tud e hozni nálunk jobbat a rendszerből? Vajon létre jöhet e olyan értelemmel bíró faj, amelyik az évezredekig tartó túlélésért folytatott harcot a megfelelő pillanatban nagyfokú önmérsékletre cseréli. Egy háznál, egy ágynál többet nem kíván, …. és így tovább.
    Nem hibáztatom az emberiséget a kialakult helyzetért. Ha keresztre feszítjük magunkat, akkor sem tudjuk génjeinket kicselezni. Ezen az önostorozás sem segít.

  37. 36. Károly

    Olyan szépen megfogalmaztad, szerintem is ez a valóságos helyzetünk.
    Óriási intelligencia kell ahhoz, hogy ne éljünk vissza az értelmünk által teremtett lehetőségekkel, hogy meggondolatlan cselekedetekkel ne pusztítsuk el a természetet, amely nélkül életképtelenek vagyunk. Én reménykedem.

  38. Ha valakit érdekel, hogy mi lehet a végjáték eredménye, hogy alakul az előkészülők sorsa, íme egy levél a mai Venezuela mindennapjairól:
    http://www.theorganicprepper.ca/letters-venezuela-life-really-like-post-collapse-society-06052017

    Egy 1 éves gyermekével egyedül élő anyuka foglalta össze a tapasztalatait.
    Az általa bemutatott vagyis megemlített biztonsági ajtókat elképzelni is nehezen tudom.
    És hogy egyszer nálunk is ez lehet (szerintem lesz), az elszomorított.
    Egy évtizede Dél-Amerika virágzó országa volt Venezuela, ma meg 150 USD-be kerül egy tucat tojás, ha akad ilyen.

  39. 38 – Bazs:
    Tegyük hozzá, hogy ezt Amerika csinálta sok év szívós munkával.

  40. 40 – Piton:
    Ki nem tudja, hogy egy globális háború közeleg? – vagy a pasi hantázott nagyokat, vagy az összefoglalást író újságíró.

  41. 41: A társadalom többségének, azaz a konzumidióta tömegeknek fogalmunk sincs arról, hogy mi közeleg. Sem gazdasági, sem klimatológiai, sem ökológiai, sem geopolitikai, stb. értelemben…! Csak a vágyaikra alapozott rózsaszín ködös életük létezik, legyen az bármekkora színjáték is. 🙁

    George Friedman azért nem szokott olyan nagyokat hantázni, a világot körbehaknizni annál inkább. 😛 😉

  42. 37. bogozy

    „Óriási intelligencia kell ahhoz, hogy ne éljünk vissza az értelmünk által teremtett lehetőségekkel…”

    Szerintem az intelligencia egy bizonyos szint felett elbizakodottá teszi az embert, és abban bízik, hogy a káoszt amit okozott, egy magasabb szinten majd rendbe tudja hozni…

    Szerintem nem intelligencia kell ide, hanem erkölcs.

    Látod, a tudományos kutatóintézetek tele vannak 200-as IQ-s tudósokkal, mégis megállás nélkül ontják a veszélyesebbnél veszélyesebb eszközöket az eberiség számára.
    Ők lerázzak a felelősséget azzal, hogy nem ők használják ezeket az eszközöket, csak az értük járó pénzt teszik zsebre…

  43. World Government Summit ’17: Dr. George Friedman – The Next 100 Years
    OV -t, meg hazánkat is emlegeti benne.

    Crisis & Chaos: Are We Moving Toward World War III?

  44. 44 – Piton:
    Nincs értelme egy olyan pasi eszmefuttatását végig hallgatni, aki szerint 2008-ban Oroszország megtámadta Grúziát. Azt a gyors lefolyású háborút Grúzi indította el amerikai és izraeli ösztönzésre orosz békefenntartók legyilkolásával, amikre az oroszok villám gyorsan visszavágtak. Hogy lehet úgy elméleteket felállítani, hogy hazudunk, és történelmet hamisítunk?

  45. 45.

    Írod: „Hogy lehet úgy elméleteket felállítani, hogy hazudunk, és történelmet hamisítunk?”
    Tökéletesen lehetséges, elég hozzá a hatalmi pozíció. Nem csak történelem hamisítás, de még a „szent és tiszta” tudomány elméletei közt is vannak hamisságokra alapított dogmák. Pl. Koleszterin elmélet baromság.
    A sérthetetlen 6 millió zsidó áldozatok számáról is tisztán kiderült, hogy mindent összeszámolva is erős túlzás, tehát hamis, valótlan szám, mégis úton, útfélen hallok a hatmillió áldozatról , sőt ezzel kötekedni sem érdemes mert könnyen kóter lesz a vége.

    Ferdítve: Az erősebb kutya elmélete az igaz.

  46. 45: Mivel a Stratfort egykori fejéről beszélünk, így egy amerikai geostratéga bizony orosz támadásnak fogja azt titulálni ami történt. Persze nem támogatták akkor Szakasvilit a bődületes baromságára, hogy Nyomuljon be Dél-Oszétiába, de azért tették alá a lovat rendesen. A hasznos idiótája meg elhitte, hogy az USA majd kiáll mellette. Nem állt ki! Mondjuk arra jó volt ez az egész történet, hogy azóta az USA és a nyugat a grúziai eseményeket is orosz agressziónak tudja beállítani. 😛 😉

  47. 43: Attila (PV)
    “Szerintem nem intelligencia kell ide, hanem erkölcs.”

    Erkölcs a közéletben?? Magától nem lesz. Sok évezredes “genetikai szelekció” (az a tény hogy a gyilkosok túlélik áldozataikat) mára megtette hatását. A legitimmé hazudott hősies és dicsőséges erőszakról (és következményeiről) szól a teljes történelmünk. (1Sám 8:11–17)

    A végjáték valódi kezdete az lesz, amikor a „győztesek” egymásnak esnek az osztozkodásnál, mert már kevés lesz a konc a megszokott dőzsöléshez…
    Másképp nem lesz itt erkölcs.

    Akik testvérüket is eladták 20 ezüstért, később képtelenek felismerni a mindennapi haszonleső agyukkal már. A végjáték akkor kezdődik csak, amikor az egész „család” már éhezik. Mindenki. Magukat képtelenek megmenteni – mert genetikailag maguk módosították magukat a haszonszerzésre – és nem az ökoszisztémával való együttéléssel foglalkoztak az utóbbi pár-ezer évben sem. Igen, aki nem ismert volna rá, ez József “története” – ami egy üzenet is az utódoknak egyben – mi lesz a vége, amikor elfogynak az erőforrások „a birodalmukban”!
    (Haladunk erre egyre ütemesebb tempóban…)
    Akkor, és csakis akkor lehet megmenteni egy ilyen anyagban és erőszakban élő társaságot. Csak azután lesz ujjongás és ugrándozás! (“Lehel kürtjén” cirkuszi jelenetnek aposztrofálva Malakiás van)

    Addig meg folyik – 100 éve már deklaráltan:
    „Aki politikára adja a fejét, az diabolikus erőkkel szerződik, melyek ott leselkednek minden erőszakosságban.” (Max Weber)

  48. 47 – Piton:
    Ez, amit írsz OK, de hogy lehet hinni annak az előre jelzésének, ha úgy tetszik jóslatának, aki hazugságból indul ki? Ennél még Nogrády is többet ér! 😀

  49. Megint egy szó, amit mi találtunk ki: erkölcs. A természetben a ragadozók körében a rátermettebb eszik többet, táplálja jobban a köjkeit, vagy hágja meg a nőstényt elkergetve a vetélytárs hímet. A prédaállat akkor él tovább, akkor szaporodik, ha ügyesebb, gyorsabb, egészségesebb a fajtársánál. De mindegyik résztvevő csak és kizárólag annyit vesz el a környezetétől amennyi az életbenmaradásához, fajfenntartásához feltétlen szükséges. Az ember, mióta nincs természetes ellensége, és emiatt túlszaporodott a földön, olyan mint a legtöbb ökológiai katasztrófát okozó faj amelyik letarol mindent maga körül. Ennek csak egyetlen vége lehet, az hogy tömegével fog elhullani az önmaga által elsorvasztott, tönkretett környezete miatt. Ez a természet rendje. És az egyensúly előbb vagy utóbb helyreáll. Ezért írtam azt, hogy az ember, a nagyobb agyméretével,és intellektusával sem több a többi élőlénynél a földön, mint ösztönállat. Viszont pont a nagyobb agyméret és intellektus révén az eddigi legveszedelmesebb ragadozó ezen a földön. Ezen sem az erkölcs sem az igazságérzet nem változtat.

  50. „A természetben a ragadozók körében a rátermettebb eszik többet, táplálja jobban a köjkeit, vagy hágja meg a nőstényt elkergetve a vetélytárs hímet. ”
    Napjainkban ez a szelekció így nézne ki. Már az óvodában indulna a szaporodási index gyűjtögetése. Ha beteges, gyöngécske fizikumú, ráadásul még szelíd, konfliktus kerülő bátortalan is, akkor a szaporodási indexe alacsony lenne, ha ezek ellentettje, akkor magas pontszámot érne el. Természetesen lehetne korrumpálni az óvónénit. Ha sok korrumpáló pénzt tudsz adni, utódod életképességét bizonyítod. Mire a gyerekek elérik a felnőtt kort, kijárják a sulit, píszí módon kiszelektálódnak azok, akik nem hozhatják létre utódjukat és sterilizálják őket. Így felerősödhetne az emberiség, jelentsen ez bármit is, és a falu bikájának felragyogna csillaga. 🙂

  51. 50 – Dan:
    De jó lenne, ha a dolgok ilyen fehéren-feketén festenének. Ha egy nyest beszabadul a tyúkólba, megöl 50 tyúkot és elvisz magával egyet. Negyvenkiklenc elrohad.

  52. 52.
    A nyest a tyúkok fejét viszi el, legalábbis saját tapasztalatom szerint. A menyét kiszívja a vérét mindnek, a róka meg viszi az egész tyúkot egyiket a másik után ameddig van, vagy ameddig hozzáfér.

  53. 49: Senkinek sem hiszek el mindent, még nagy geostratégáknak sem. Mérlegelek. 😉
    Viszont arra nagyon is jó k George Friedman megnyilatkozásai, előadásai, hogy nagyjából leplezetlenül lássuk az USA hatalmi és érdekcsoportjainak elképzeléseit a világról, a jövőről. Ezek mindig többet elmondanak, mint az épp aktuális elnöki adminisztráció kinyilatkoztatásai, hisz a valós döntések az igen erős politikai, katonai, gazdasági érdekcsoportok között születnek meg. A mindenkori adminisztráció „csak” végrehajtó.

    Azért szokott az öreg nyíltabban is beszélni. 😉

    George Friedman – Geopolitika részlet, The Chicago Council on Global Affairs (2015 február)

  54. Tibor bá. Ezek szerint Te nyest szakértő vagy, örülök neki. De az istenkomplexust jó volna feladni, mert azt önámításnak hívják, és pszichés probléma. Károly Te is Istenkomplexusban szenvedsz, holott nem vagy több a többi élőlénynél, maximum többre tartod magad. Na ezért fogunk megdögleni mind. Kár hogy nem fogok röhögni, mert én is megdöglök, de most már tudom hogy REMÉNYTELEN AZ EGÉSZ.

  55. Ja, károlynak még az alpvető biológiárol sincs sejtése, sőt.. Leginkább az ivarérett szó értelmezésének kellene utánanézni, továbbá, sok mindennek ami a természetben nem túl gyakori.

  56. De leírok egy példát, hogy értsétek: A parkoló két irányból megközelíthető, de csak az egyik oldalon lehet a kresz szabályainak megfelelően behajtani, a másik irány csak a parkoló elhagyására szolgál. Adott autós a behajtani tilos tábla ellenére a kijáraton hajt be, majd leparkol. A rendőrjárőr szeme láttára teszi eszt. A járőr odamegy hozzá, és kérdőre vonja. Az autós válasza: Orvos vagyok. A járőr mivel egyedűl van, a szabályok szerint nem büntetheti meg, mert ketten kellene lenniük, hogy legyen tanu. Az orvos sima személyautóval van, senkihez nem hívták, pusztán így volt egyszerűbb eljutnia az eperárushoz.

  57. Ma megyek megnézek egy toklyó kost. El kell cserélnem az enyémmel, nehogy a hat hónapos kort elért toklyó jerkéit, amik elhagyták a bárány óvodát, visszafedezze. A tetanusz fertőzésből a báránykát sikerült megmenteni. Ilyenkor már csak rövid jarovizációs idejű növényt vetek a konyhakertben. Nézik is, nekem miért olyan szép a zöldségem. Meg a télen összegyűjtött hamuval beállítom a talaj ph-ját. A tojásokat, ha keltetni szeretnék, akkor sosem törlöm meg , nehogy a kutikula sérüljön. Nekem az ezekhez hasonló ismeretek bőven elegendőek a tanya működtetéséhez.

  58. 55 – Dan:
    Finomat figyelmeztettelek arra, hogy ez a megállapítás: „De mindegyik résztvevő csak és kizárólag annyit vesz el a környezetétől amennyi az életben maradásához, fajfenntartásához feltétlen szükséges.” Manapság igen divatos, de nem érdemes átvenni, mert nem felel meg a valóságnak. Hoztam rá egy példát, amiben Balázs is belekotyogott. Kénytelen vagyok egyszerűbb dologra felhívni a figyelmetek, talán az átmegy. A szomszéd macskája hozzánk jár át gyíkot és madarakat fogni. Megfogja, megöli őket, de természetesen nem eszi meg egyiket se. A kutyáink éjszaka megfogják az erre tévedt sündisznókat, és reggelre megölik őket. Egyiknek se szükséglete az, amit tesz, és felesleges a létfenntartásukhoz.

  59. 50. Dan: Általánosabban megfogalmazom, hogy miért ténybeli tévedés a megállapításod. Éppen az a baj, hogy semmiben sem különbözik az ember az állattól. A petri csészében a baktérium éppúgy felfalja a táptalaját a végletekig, nem törődve az utánuk élő baktériumok táplálásával, mint a nyúl, a farkas, az őz stb. és az ember. Számos ökológiai példa van szigetekre telepített különféle állatokról pl. őzekről, farkasokról akik addig szaporodtak, amíg éhen nem haltak. Ausztráliába a nyulat vitték be európaiak és igen csúnyán elszaporodtak természetes ellenség híján. Ezért nincs különbség ember és állat között, mert mi is így fogjuk végezni. A kulcsszó az ökológiai egyensúly és nem az erkölcs, nem a belátás az utódok etetésére, sem valamiféle hangzatos filozófiai fogalom. Jól indult a hozzászólásod, csak aztán félresiklott.

  60. Tibor,értem. Viszont amit a normál természetben a vadállatok az anya vagy apaállattól lesnének, tanulnának el, azt a félvad ház mellett tartott ragadozóink is ugyan így csinálják. Az ösztön ilyen. Vadászni akkor is kell, ha van bőségesen táplálék, hátha eljön egy inséges időszak,mikor a megszerzett tudás életet menthet. Ugyan úgy finomítják a vadászmódszereket mint mi az eszközeinket a hatékonyság érdekében. Viszont nem dogmákon, vallásokon alapuló gyilkolást visznek véghez mindenféle mondvacsinált indokkal. De amit fent leírtam abban sem azt írtam, hogy az állatok nem gyilkolnak ,csak,ha élelemre van szükségük, csak nagyon nincs időm minden mondatra magyarázó szöveget írni.

  61. Hatvanra. Isten szerelmére, én nem írtam azt hogy az erkölcs megment mindenkit. Most komolyan, tényleg nem világos az a mondat, hogy: Megint egy szó amit mi találtunk ki, ERKÖLCS??? Ilyen az állatvilágban nincs. És pont arra kívánok rámutatni,hogy semmiben sem különbözünk az állatvilágtól, viszont elszaporodtunk, és az eszközeinkkel tönkretesszük az élőhelyünket.

  62. 62. Dan: Tibor bá kiemelte a mondatot, ami ténybeli tévedés! Ezt nem akarod, vagy nem tudod megérteni? Másik előadást nézel? Ha azt akarod megértetni, hogy nem különbözünk, akkor mondd azt, és akkor meg se nyikkanunk.

  63. Dan-szerintem- arra utal, hogy viselkedésünk nem sokban különbözik az állatoktól.
    Felzabáljuk a környezetünket. Nem emberi fogalmak(mint erkölcs) nyújtanak megoldást, főleg nem, hogy maga a fogalomkészletünk is sokszínű, ezért is a sok félreértés.

    Az emberi értelem egyik tüneményes megnyilvánulása a szabad választás lehet(ne), nem úgy mint az állatoknál(ahol egy programot, ha jobban tetszik ösztöntörekvéseket követnek). Nekik nincs választásuk, így felelősségük sem.

    Az embernek azonban lehetne más útja(elméletileg), de nagyon úgy tűnik, hogy még sincs. Nem képes túllépni az evolúció során magával hozott kényszerítő tényezőkön(mint túlélés stb.). Az emberiség nem képes semlegesíteni a”hozott anyagot”, így determinálja önmaga sorsát.

    Jól felfogott önérdekének határait ki kéne tolni saját személyes körén és hasán kívülre.

    Ugyanis a jól felfogott érdekében önmagaként kéne kezelnie mindent a világban: környezetét, társait, egyéb élőlényeket stb. Ez lenne az ÖNÉRDEKE is, ez az ami működhetne. Ez nem azt jelenti, hogy nem csaphatnánk agyon egy szúnyogot! Hanem a magasabb tudatszintből lehetne harmóniát teremteni, mint ahogy most is teremtünk- tudatszintünknek megfelelően- egy rakást szart. Persze jó dolgokat is, és ezért szomorú, hogy csak a lényeget nem látjuk.

    Ez nem működhet, mert a környezet és embertársaink is ellenségesek. Azonban -ami szinte lehetetlen- az embertársak társakként viselkednének, a környezettel való összhang is létrejöhetne. Egy magasabb , úgy nevezett neutrális, személyen kívüli álláspont lenne szükséges ehhez, különben beleragadunk a saját személyünkbe és a világ szétbomlik ÉN-re és minden másra. Ezt olyannyira természetesnek vesszük, hogy már nem is értjük miről is kéne elgondolkoznunk, hiszen ilyen a világ. A világ-azonban mind tudjuk- rosszul működik és csak az ember tudja(ná) ezt megváltoztatni és ő tud más értelmet adni neki.

    Én ellenben Dannal ebben nem látok semmi rendkívülit, nem bosszant már az elszalasztatott lehetőség.

    Egy faj vagyunk ami megragadt a gondolkodás evolúciójának egy lépcsőfokán. Kihal oszt jól van, ne lennénk hülyék akkor másképpen is lehetne, de hát-Istenem- még hülyék vagyunk.

  64. Kiemelem mégegyszer a mondatot:mindegyik résztvevő csak és kizárólag annyit vesz el a környezetétől amennyi az életben maradásához, fajfenntartásához feltétlen szükséges.” Ebben nem szerepel az, hogy nem gyilkol gyakorlásból, mivel az is beletartozik a fajfenntarásba.. De bemásolom ezt is:Az ember, mióta nincs természetes ellensége, és emiatt túlszaporodott a földön, olyan mint a legtöbb ökológiai katasztrófát okozó faj amelyik letarol mindent maga körül. Ennek csak egyetlen vége lehet, az hogy tömegével fog elhullani az önmaga által elsorvasztott, tönkretett környezete miatt. Bocsánat, de ehhez én nem tudok többet hozzáfűzni.

  65. 64. Mégegyszer leírom: Ténybeli tévedés az első mondatod! A 60. hozzászólásban leírtam, hogy miért nem igaz.

  66. 64 – Balázs:
    Amióta fennáll ez a blog, úgy tíz év óta több alkalommal is kitértem az „emberi természetre”, amit mindig nagy csend követet. Most végre kiderül, hogy sokan átvették és most előadják mint saját találmányukat. 😀

  67. Az emberi faj megreformálhatatlan. És nem azért, mert gonosz. A motivációi egyszerűen emberiek, teljesen megérthetők és méltányolhatóak.
    Minden ember, legyen az gazdag vagy szegény arra törekszik, hogy jobb életkörülményeket teremtsen magának és utódjainak, mint amibe ő maga született. Ezt a törekvését korlátozni csak erőszakkal, kemény diktatúrával lehetséges, amikor kénytelen beletörődni abba, hogy ugyanúgy fogja húzni az igát, mint elődei.
    De ez nyilvánvalóan ellentétes a saját motivációival, és minden kibúvót meg fog ragadni, hogy kitörjön ebből a korlátozásból.
    Ma ezeket a kibúvókat a technikai lehetőségek megadják, és az ember meg kihasználja őket, mert nem látja direktben, hogy ez milyen kárt okoz a környezetében.
    Szóval az embert csak egy vaskemény globális diktatúra tudná fenntartható módon kormányozni, ahol legfeljebb a szűk uralkodói kör élvezné a korlátlan lehetőségeket, de ez meg igen sokaknak fájna, ennek nem szeretné senki alávetni magát, még ha látja is, hogy a jelen helyzet fenntarthatatlan…

  68. 68. Hubab

    Megreformárhatatlan az emberi faj. Mondod.

    Nem értek egyet.
    Igaz az embert alapvetően az ösztönei irányítják és ez jó, mert ezek az ösztönök segítettek túlélni. Ezeket az ösztönöket meg kell őrizni tudatosan, gondolva egy olyan lehetőségre amikor saját hibánkból, vagy rajtunk kívül álló ok miatt nehezednek a lét feltételek.
    Viszont az ösztöneink feletti kontroll rendkívül fontos, mert az emberi faj hatékony továbbfejlődésének ez a kulcsa. Ne kövessük a baktérium példáját amely a petri csészéből az utolsó szemig felzabálja a táplálékot, halálra ítélve önmagát.
    Természeti népeknél látható a természet tisztelete, gazdálkodás az erőforrásokkal, és azok megóvása a jövő nemzedéknek. Jeremij Ajpin jól megírja ezt a szibériai Hanti nép régi életmódját ismertetve.

    Viszont a jelenleg uralkodó, haszonelvű, kizárólag monetáris szemléletű fogyasztói társadalom jelen formája az esztelen pusztulásba visz, egyre gyorsuló spirál körforgásban.

  69. 65. Dan

    „Az ember, mióta nincs természetes ellensége, és emiatt túlszaporodott a földön, olyan mint a legtöbb ökológiai katasztrófát okozó faj amelyik letarol mindent maga körül. ”

    Nem egészen…Az embernek már soktízezer éve nincs természetes ellensége.

    És ha megnézed, az emberiség száma nagyjából konstans volt az el,múlt 10 000 évben kb 1500-ig. Erre az időre esik a kínai, pezsa, indiai, egyiptomi és római birodalom.
    Mindegyik bizonyította, hogy intellektuálisan sokra képes, de valami miatt kezelhetó szinten tartotta a népességet és a gazdaság sem tanúskodott növekedési kényszerről.

    Szóval „statisztikailag” el lehet mondani, hogy az ember nem mint „faj” veszélyes a Földre, hanem az a szorosan meghatározható idológia, ami zsákutcaként telepedett az emberi civilizációra.

    Az utolsó 500 év szinte semmilyen módon nem tipikus emberi viselkedés, és nem kellene általánosítani. Már csak azért sem, mert az emberiség többsége a mai napig sem jelent valós veszélyt az ecoszisztémára… Csak egy szűk kissebbség, és egy még szűkebb kissebbség az, amelyik döntéshozói pozícióban van a Föld jövőjét illetően.

    Meg kellene találni, hogy mi okozza az anomáliát,és azt megszüntetni.

  70. 69 bogozy
    Az a baj, hogy az emberiségnek csak jelentéktelen töredéke az, aki reálisan látja a tényleges helyzetet, és az öntudatnak azon a fokán van, hogy hajlandó lenne engedni az igényeiből a közös érdekek alapján.
    A többi meg fel sem fogja, miről van szó, és eleve gyanakvással fogad minden olyan eszmefuttatást, amely arról szólna, hogy neki áldozatot kellene hozni a közösség, vagy éppen az emberiség kedvéért.
    Aki meg mégis hátrább lépne, rögtön tíz ugrana a helyére, hogy megvalósítsa magát, és meggazdagodjon a szabadon hagyott potenciál kihasználásával. Ebben a közegben öngyilkos lépés az önkorlátozás, csak annyit eredményez, hogy hátrább kerülünk a rangsorban…
    Ezt az ördögi kört véres erőszak nélkül megszakítani szerintem lehetetlen, és akkor is csak ideig-óráig működne.

  71. 71. hubab

    „Az a baj, hogy az emberiségnek csak jelentéktelen töredéke az, aki reálisan látja a tényleges helyzetet…”

    Az emberiség jelentős többsége nincs is abban a helyzetben, hogy döntsön.
    Az emberiség kb egyhuszada az, amelyiknek vissza kellene fognia magát…
    De inkább ki fogja irtani a tizenkilenchuszadot, hogy fenntarthassa a pazarló életstílusát.

    Nem az átlagpolgár veri az asztalt a folyamatos „fejlődésért”, hanem a profitéhség, ami fejlődásnek igyekszik eladni a sok felesleges kütyüt.

  72. 68 hubab

    „Szóval az embert csak egy vaskemény globális diktatúra tudná fenntartható módon kormányozni, ahol legfeljebb a szűk uralkodói kör élvezné a korlátlan lehetőségeket, de ez meg igen sokaknak fájna ”

    Egy ilyen diktatúra készül már több mint 60 éve. Úgy látszik ezt már az ilyen okos emberek is elfogadják, mint te, mint ti. Pedig sokkal egyszerűbb a helyzet és nem kellene 7 és fél milliárd ember 90 százalékát elpusztítani, sőt még csak megváltoztatni sem az emberi természetet, csupán megdörzsölni a szemünket, hogy meglássuk: nem az „emberiség” a hibás, hanem az a néhány ezer, annak az 1 % -nak az 1 százaléka, aki eldöntötte, hogy helyettetek meg fogja mondani hogyan kell élni a Földön, hány embernek és meg is tervezte szépen. Ez nem összeesküvés elmélet, csak olvasni kell Brzezinskit, Kissingert, Oded Yinont, Rockefellert és a Rothschild(vöröscégér 😛 )-ház történetéről, megnézni néhány videót a transzhumanizmusról és máris kigyúlna a lámpa, hogy miért is kell a globális felmelegedésről elkenni a felelősséget a teljes 7,5 milliárd „túlszaporodott” emberiségre, ahelyett, hogy végre valaki kimondaná, hogy az okozója nem a teljes emberiség, hanem a tőke.

    A teljesen hülyének nézett Trump tudja ezt, azért nem írta alá a G 7-en az egyezményt. Persze, ha élni akar és nem úgy járni, mint Kennedy és Lincoln, akkor hallgatnia kell.

  73. 72: Attila (PV)
    Nyilván a “kritikus tömeget” kell elérni itt is a “robbanáshoz”. De azt egy kis jól irányzott(!) töltettel kell. Lóverseny ez, életre-halálra, de ha a tizenkilenchuszad agyában eléri az életösztön a “kritikus tömeget” akkor talán van esély az egy-tizenkilenceddel szemben, nem igaz? A remény hal meg utoljára.
    Azért persze az se mindegy talán, hogy ezen a „meccsen” van pár milliárd szurkoló is a csapatok mögött, nem csak lufi-, kóla-, perec- stb. árus meg wc-s vállalkozó 🙂

  74. 72 – 75:
    Azt nehéz lenne tagadni, amit Attila (PV) megállapít, de folytatni kell az eszmefuttatást! Teljesen mindegy, hogy mi történne ezzel az egy huszad huszadával, azonnal lépne helyükbe más. Attila te most szociálisan rendkívül érzékeny vagy, de más körülmények között te magad is úgy viselkednél, mert ez be van kódolva az emberbe. A faj elérte lehetséges fejlődésének végső határait. Ő maga megreformálhatatlan, ki kell pusztulnia. Nézd meg milyen szép volt a kommunista eszmény, de azonnal akadt valaki, majd valakik, akik saját hasznukra fordították, és lett belőle egy nagyon durva elnyomás, durvább, mint amit a kapitalizmus produkál.

  75. 75. Vaszil

    ” de ha a tizenkilenchuszad agyában eléri az életösztön a “kritikus tömeget” ”

    Nem a tizenkilenc huszad kell… Elég ha a lwmészárlásra kerülő középosztály az utolsó pillana telőtt észbe kap, hogy az egyhuszad rajtuk fogja kezdeni…

    Egyelőre reménykednek, hogy a következő választások majd meghozzák a várt változást.
    De pünkt a francia válaszások mutatták meg, hogy milyen könnyen átverhetőek még mindig.
    Az ország egy az egyben kirúgta a szocialista ideológiát a vezetéssel együtt az ajtón de Rotschildék visszacsempészték az egészet az ablakon…
    Szar ügy…
    És most már általános, hogy a rendőrség másképp kezeli a bevándorlókat mint a helyieket…
    És amint várható volt, kezdődik az árnyékboxolás, mindenki a muzulmánokat utálja, és nem látják azokat, akik Európa nyakára hozták az egész bagázst…

  76. 76. Tibor bá’

    „A faj elérte lehetséges fejlődésének végső határait. Ő maga megreformálhatatlan, ki kell pusztulnia. ”

    Ez így nem igaz.
    Egy szűk réteg ráerőltette a többségre azt a mesterséges életformát, ami a pusztuláshoz vezet.
    Az ember mint a természet része, alapvetően nem „annyira” önző, hogy kiírja magát az evolúcióból.
    A kamat intézménye az, ami ezt az őrült rohanást előidézi, és ez éli fel a jövőt. Ez az a rákos daganat, ami eltorzította az emberi viselkedést és a természethez való viszonyát.
    Ameddig a kamat akár vallási, akár etikai alapon tiltva volt, az emberi konfliktusok mind kezelhető szinten maradtak.
    A kamatot pedig egy szűk ideológiai réteg erőszakosságának köszönhetjük.

    Már többszor írtam, de mindig túlléptek rajta, hogy a kapitalizmus hajnalán, hiába igértek a parasztnak dupla fizetést 50%-al több munkáért, őt nem érdekelte, neki elég volt a hagyományos életstílus… Az új földesuraknak nem volt elég a klasszikus módszerekkel kisajtolható profit…
    Ezért mészártolták le a hagyományos arisztokráciát, és ezért jött létre az Illumináti, ami a kommunizmus „szép eszményét” villantotta fel a kisemmizett tömegeknek, hogy az elvesztett Menyország helyett egy másik utópiát adjon…

    A kapitalizmus egyfajta Jancsi és Juliska mese, ahol a gonosz boszorkány a mézeskalács házikóba finomságokkal becsalja a gyerekeket, ahok aztán kövérre hizlalja őket, hogy aztán levágja őket a zsírjukért…. Ezt hívtuk jóléti társadalomnak.
    A kommunizmus annyiban különbözik ettől, hogy csak igérgeti a finomságokat, hogy ha majd jó kövér leszel…

    Mindkét rendszer alapvető feladata a tömegek erkölcsi-ideológiai-kultúrális önvédelmi rendszerének bezúzása…

    Ha ezt a rendszert a darabjaiból újra tudjuk építeni, akkor megmenekülünk…
    Ha nem… akkor pár ezer év múlva a brazil őserdőkből egy, talán valamivel szerencsésebb társaság kezdi újra….

  77. 78 – Attila (PV):
    Én vagyok a hülye, hogy „szóba állok” veled. 😀

  78. 78. Attila

    Neked mindig a kamattal van a bajod.
    Az EKB jelenlegi alapkamata -0,25%, azaz a „kamat” nem hoz, hanem visz!

    Neked a középkori jellegű „kamattal” van a bajod, ami inkább kölcsöntőke és politikai hozadéka és az újkori pénzügyi „termékekkel” amikor származékos üzleten negatív kamattal is szépen nyerhetnek az arra ” érdemesült jól spekulálók”.

    „hiába ígértek a parasztnak dupla fizetést 50%-al több munkáért, őt nem érdekelte” azért megnézném, mert tudtommal a magyar paraszti sors nem erről szólt.

    „új földesuraknak nem volt elég a klasszikus módszerekkel kisajtolható profit…
    Ezért mészártolták le a hagyományos arisztokráciát..”
    ezt is megnézném, hogy vajon kiről lehet szó? Milyenek az új földesurak?

    Az emberi konfliktusokat -szerintem- nem a kamatnak köszönhettük, az más lehet, amire gondolsz.

  79. 80. előforduló

    Az EKB jelenlegi alapkamata -0,25%, azaz a “kamat” nem hoz, hanem visz!

    Akár releváns is lehettél volna…

    A világot nyilván nem a 0,25% teszi tönkre, hanem az a 10+ amit nehéz becsületesen kigazdálkodni.
    Tudom… a kamat mindig jelen volt a történelemben…
    Mint a rák az egészséges szervezetben… egy bizonyos mértékig a társadalom is tudja tolerálni… e fölött végzetes lesz.

    A 0,25% azt jelenti, hogy új korszak következik. Az elmúlt 500 évben az összeszedhető vagyont összeszedték, már csak a konkurrenciát jelentő középosztályt kell bedarálni.

    Ami a középkort illeti, Max Webber, A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című művét ajánlom, ez leírja elég részletesen, hogyan szorították ki a hagyományos földesurakat az új földesurak, akik már nem védték karddal és életükkel a paraszjaikat, hanem igyekeztek minnél többet kisajtolni belőlük.

    Az újkor kamattal tényleg nagyobb a baj, mert kifizethetetlen…
    De ezt a hitelező is tudja… Mégis ad hitelt… ugyan miért?

    Ő az, aki leállíthatná az őrült rohanást, de nem teszi…
    Még azt se lehet mondani, hogy nincs elég pénze, és kényszer alatt van….

    Ami meg a kamatmentes gazdaságot illeti, érdemes beleolvasni Silvio Gesell műveibe.
    Annakidején nagy volt az érdeklődés elgondolásai iránt, de a marxizmus hatékonyan elnyomta.
    Az viszont mindenképpen világos, hogy a jelen gazdasági modell nem arra lett kitalálva, hogy általában szolgálja a gazdaságot, hanem hogy egy szűk réteg számára biztosítsa a kvázi korlátlan hatalmat. Ennek egyik legmarkánsabb ismertetőjele a kamat… És abban is igazad van, hogy nem a maga a kamat a bűnös, hanem az, hogy a kamat kifejezett pénzkoncentráló eszköz, és a pénz túlzott koncentrációja a fő baj…
    De kamat nélkül ez macerásabb lenne….

  80. 80. előforduló

    „Az emberi konfliktusokat -szerintem- nem a kamatnak köszönhettük, az más lehet, amire gondolsz.”

    Az alapvető emberi konfliktusokat változó sikerrel kisakkozták egymás közt a résztvevők, és ez biztosított egyfajta egyensúlyt.
    De amióta a kamat egyre több forrást vont ki a társadalmakból, egyre nagyobb lett a harc a megmaradó forrásokért, és ezek a harcok is kiélesedtek.
    Ehhez még hozzátett az, hogy a hitelezők mindig el tudták dönteni, hogy az egyes konfliktusoknak kik legyenek a nyertesei….

  81. 81. Attila

    Nem 0,25%, hanem – 0,25%.
    Ami a unjós infláció alatt van, azaz az államadósságot az unjó sem visszafizetni, hanem elinflálni akarja.
    Ez szó szerinti idézet, de már nem emlékszem melyik tetű nyilatkozatában olvastam.
    Az inflációval általában megint a ” hétköznapi ” emberek fizetnek és nem a gazdagok. (Ezért vegyél magyar államkötvényt főleg forintért és ezért tartsd bankban a pénzed!Hogy legyen a bandzsa debilnek mit elinflálni.)

    Hidd el, még azon a +10%-os kamaton is abban az időben csak bukni lehetett.
    A kamat kizárólagos átkozása egy nagyon nagy téveszme és tévút.

    A pénzromlás fokozódó mértéke, egy megállíthatatlan spirálba vezet.
    Jobban mondva, akik ezt a spirált megállították volna, azokat állították meg egy meggyilkolással, már a római birodalom korában is.

    Az összeszedhető vagyont még nem szedték össze, mert „azok honfitársaik ” közt is még nagy a konkurencia.
    A középosztály (már ahol volt-van) sose jelentett konkurenciát, mert a demokrácia mindig is a hatalmat ténylegesen birtoklók érdekeinek álságos eszköze.
    Hol van még középosztály?
    Akiknek befolyásuk van mindennapi életükre?

    „Milyenek az új földesurak?”

    Elárulom Attila, hogy a -0,25 — 0,25% -on is lehet marha nagyot kaszálni.

    Még egyszer röviden: szerinted kik az új földesurak?
    Áruld el!
    A gázszerelők?

    Az újkori kamatra a jövőbeni termelési érték, az állam által garantált előjogok és az állami vagyon a fedezet.
    Van még a családi ezüstből.
    Bőven, mindenfelé.

    Sose a kamat jelentette a történelemben a fő „veszedelmet” – szerintem- hanem a kölcsöntőkéhez kapcsolható kiváltságok és jogok.

    Sose önmagában a normál kamattal nyertek, mert a kamat önmagában a pénz vásárlóérték romlásának mértékét sem fedezte a kamat sehol és semmikor sem a történelem folyamán. (nem az uzsorakamatra célozva.)

    A kamatnak elég csekély köze van a töke koncentrációhoz, csak egy pici eszköz a sok közül.

  82. 82.

    A társadalmakat nem a kamat, hanem a kölcsöntőke merítette ki.

    Az „emberi konfliktushelyzeteket” kieszközölték és annak a hasznát lefölözték.
    A siker mindig a „tervezőknél volt”. Legfeljebb az átlag fizetett nagyobb árat a tervezettnél.

    Pl. az I. világháborús szerződésekben sem a kamat vitte a padlóra Németországot, hanem, hogy a franciák minden mozdíthatóra „rátenyereltek”. A kamat annak a gazdasági következménye lett.
    Az amerikai szállításokat sem a kamat határozta meg a II. v.h.-ban Land-Lease program keretében, hanem a szállítmányok akkori piaci felülértékeltsége-haszna.

  83. 83. előforduló

    „Még egyszer röviden: szerinted kik az új földesurak?
    Áruld el!”

    Az a társaság, akit a történelemben „feltörekvő polgárságként” tanítottak, a városokban szezett pénzeiket vidéken is szerették volna kamatoztatni.
    Rájöttek, hogy az „elavult” paraszti gazdálkodást fel lehet váltani egy sokkal hatékonyabb renszerrel de ahhoz meg kell süntetni a hagyományos paraszti életformát, és kitenyészteni a nincstelen zsellért…
    A hagyományos földesúr igyekezett védeni parasztjait és életformáját, ezért a „fejlődés” gátjává vált, és a nagy francia forradalomban végleg elsöpörték.
    Nyilván ez ennél azért bonyolultabb volt, de ekkoriban vált lehetővé a földek adás-vétele, elzálogosítása…

    Igaz, hogy a kamaton kívül sok módszer van még a társadalom lerablására, de ez a legtipikusabb, ami „közmegegyezéssel” történik… ugye az adós aláírja a cetlit…

    Tudom, Drábik elmagyarázta, hogy tized százalékokon is nagyot lehet szakítani a gépi tőzsdével, úgy, hogy este nyolckor kölcsön veszel 1 milliárdot, reggelig forgaod, aztán visszaadod a 1 milliárdot, aztán pár milliót zsebre raksz…

    Azért gondolom, hogy a kamat az egyik legfontosabb tényező, mert MINDENBE bele van építve, és a társadalom minden szegmensének muszáj kitermelnie… ez pedig egy egyre őrjítőbb spirálba kényszerít mindent… Aztán kiderül, hogy már nincs nagy haszon a termelés bővítésén, hanem inkább a spekuláción…

    Végülis az 500 éves kamat hozta abba a helyzetbe a világot irányító 300 családot, amilyen helyzetből most próbálják befolyásolni a világot.
    Persze ez nem homályosítja el a búcsúcéduláktól a háborúkig meg a sima rablásg a többi módszert.

  84. 76. Tibor bá’

    „Teljesen mindegy, hogy mi történne ezzel az egy huszad huszadával, azonnal lépne helyükbe más.”

    Mi, akik nem vagyunk benn a buliban, csak egyet tehetünk, nem hagyjuk, hogy láthatatlanok maradjanak, éreztetjük velük, hogy tudjuk mit művelnek. Nem hiszünk a mainstream által irányított médiának, hanem csak a magunk józan eszének és azoknak, akik elég bátrak, hogy szembeszálljanak a deep state-tel. Nem támogatunk a szavazatainkkal olyan politikai formációt, amelyet kiképeztek, lefizettek, megalkottak számunkra. Azaz nem tolunk olyan szekeret, ami épp készül halálra gázolni bennünket.

    Már csak öt olyan ország van a világon, ahol nincs Rothschildok által felügyelt nemzeti bank: Irán, Észak Korea, Szudán, Kuba és Líbia. Ezt egy régebbi írásban olvastam, szerintem Szudán és Líbia azóta megvolt és Kuba sem tarthatja sokáig magát. Maradt Irán és Észak-Korea. Milyen érdekes, hogy épp ez a két ország van most a célkeresztben… 😛

    „Engedjék meg nekem, hogy egy ország tőkéjét nyomtassam és irányítsam, és teljesen mindegy, ki írja a törvényeit.” Ezt 1836-ban mondta Amschel Mayer Rothschild. Lincoln is az ő áldozatuk volt és Kennedy is, amikor vissza akarták vonni az államhoz a pénzkibocsátás jogát tőlük. Johnson még a merénylet helyszínéről elinduló gépen visszavonta azt a törvényt, ami miatt Kennedyt úgy és olyan óriási nyilvánosság előtt végezték ki, hogy örök mementó legyen, mindenki megértse, ők a világ urai, nem holmi amerikai elnök. Az lesz, amit ők akarnak és ez a mai napig így van és mi olvassuk az újságjaikat, nézzük a tévéjüket, rajongunk a díjnyertes hollywoodi filmjeikért, elhiszünk mindent, amit a tudománnyal kapcsolatosan tudni engednek és azt a történelmet, amelyet ők íratnak.

    Ha nem lennénk ennyire megvezethetők és ennyire könnyen egymásra uszíthatók, akkor nem lenne ilyen könnyű dolguk.

    Egyszóval rajtunk csak ennyi múlik.

    Az egyik Rothschild feleség mondta nem sokkal a halála előtt, hogy „Ha a fiaim nem akarnának háborút, soha nem lenne több!” Milyen érdekes, hogy nem sokkal később megbízzák Albert Pike-ot egy katonai terv kidolgozására aki meg is tervezett három világháborút és különböző forradalmakat világszerte. Cél az Új Világrend és a totális kontroll az emberek felett. Milyen érdekes, hogy elég volt a megvalósításhoz 150 év. Valaki említette hazánkfiát, George Friedmant, aki ezt mondta: „Még egy világháború lesz” valamint háborút és szenvedést jósolt a fiataloknak. Ő nem varázsló, csak ismeri a végrehajtatndó tervet és Pike sem volt varázsló, vagy médium, aki a jövőbe lát, hanem ő írta meg, hogy kell ezt megcsinálni. Ezért sajnálom szegény Biblia forgató honfitársaimat, mert ők szentül hiszik, hogy isteni sugallatra történik meg mindez. 😀

    http://www.atv.hu/belfold/20170608-haboru-es-szenvedes-ezt-a-jovot-josolta-a-fiataloknak-a-vilaghiru-prognoszta

    Azaz a 150 éves terv meg fog valósulni, legalább ne segítsük mi emberek, vagy magyar emberek az egymás iránti gyűlöletünkkel és pitiáner politizálással.

  85. Attila 85.

    Látom 83. és 85. hozzászólásomat nem olvastad el figyelmesen.

    Legtöbbször nem a kamat (nem uzsorakölcsön) tette tönkre a kölcsön felvevőjét, hanem már a tőkerész visszafizetésének képtelensége.
    A középkori Európában eleve egyházilag volt tiltva a kamatszedés, ez volt a gátja a gyors gazdasági átalakulásnak, fejlődésnek.

    Másrészt a kölcsönadásra szakosodottak népes csoportjára a legtöbb országban ingatlanvagyon szerzésére vonatkozó tiltás volt érvényben, sőt estére még a városokból is ki voltak tiltva.

    Éppen ezért (és a kamatjövedelmet sokszorosan felülmúló egyéb lehetőséget) a kölcsönhöz feltételeket kötöttek, mint pl. 1500 korabeli Magyar Királyságban a felvidéki királyi aranybányák, ezüstbányák, sóbányák haszna feletti rendelkezés joga.
    Meg is lett az eredménye; a magyar király tekintélye és bevételei oly mértékben elapadtak, hogy a királyság képtelenné vált a török elleni harcra.

    De elég a Német-római Császárság és Luther Márton történetére gondolni…….

    Sokszor (és nem kamat miatt) az egymással szemben álló fejedelemségek, hercegségek harcait egyazon „bankárcsalád” finanszírozta.
    Szerencsétlen urak néha még azt sem tudták, miért háborúznak egymással; mert a középkori „majdan” is jól működött.
    Szóval Európa szerte az ingatlanvagyon még feudális jog volt, a középkori „bankárok” ingatlan nélkül is remekül boldogultak.

    Az angol ipari forradalomhoz sem kellett föld, mert a gyapjút az ősi birtokos család termeltette meg a földjén.
    A francia forradalom tulajdonviszonyai érdekesebbek lehetnek…..

    A Magyar Királyságban egészen a Kiegyezésig a birtokmodernizáció gátja volt az érvényben levő „ősiség törvénye”. (Bár hozzáteszem, hogy ez csak porhintés lehet, mert a magyar urak rendelkeztek Európa legnagyobb földjövedelmével, amit nem igazán akaródzott nekik visszaforgatni a termelésbe)

    „Drábik elmagyarázta, hogy tized százalékokon is nagyot lehet szakítani a gépi tőzsdével” nem hallottam az előadását, de -szerintem- ez önmagában nem igaz, mert akkor a jó software írók már mind milliomosok lennének.
    Az igazi pénzt a tőkeáttételes határidős ügyletek hozzák azoknak, akiknek jó előre, megbízható információjuk van. (De a „legsikeresebbek” az infot saját maguk „állítják” elő.)

    Igen, a kamat mindenhova be van építve, most a negatív kamat is.
    Mégis az elmúlt történelmi korokban nem a kamat, hanem a csatolt megállapodások hozták az igazi hasznot. (Pl. A jenkiknek a Land-Lease szerződések.)

    És hogy napjaink földesurairól is láss példát; pl. az utóbbi idők magyar földprivatizáció befektetésegyenlege:
    1Ha föld licitált szerzési ára volt 700.000Ft, amit „államilag támogatott ” 1,8%-os kamatú hitelből vettek meg az arra jogosult „szerencsések”.
    Annak az évi kamata 12.800 Ft.
    A földalapú normatív támogatás 1Ha után kb. évi 70.000 forint. Azaz évente hektáronként 57.200 forintja marad meg az „új földesúrnak” a kamatkiadás után.
    Ergo a kamat nem tönkreteszi, hanem éppen vagyonosítja pógártársunkat.

    A devizahiteleknél sem kimondottan a kamatkiadás döntötte be az adóst, hanem az árfolyamváltozás hatása.
    Szóval ez a kamattéma egyáltalán nem fedi a valóságot.

  86. 86: Inkvizítor
    „Az lesz, amit ők akarnak és ez a mai napig így van és mi olvassuk az újságjaikat, nézzük a tévéjüket, rajongunk a díjnyertes hollywoodi filmjeikért, elhiszünk mindent, amit a tudománnyal kapcsolatosan tudni engednek és azt a történelmet, amelyet ők íratnak. ”

    Ez eddig így igaz, de nem először van ilyen birodalom a földön, amelyik a saját sírját ássa! A Biblia pont ezért jöhet szóba egy archaikus korból való könyvként (még nem ezek írták(!!), pont erről szól: a társadalmak összeomlásának fázisairól. Hogy kik és hol írták no arról lehet vitatkozni de itt és most nem ez a kérdés), nem mindenki bigott istenhívő aki olvassa. És ilyen távlatban lényegtelen a társadalom „műszaki-gazdasági” szintje, itt az örök emberi (ha tetszik ösztön) ami „játszik” – az meg mindig ugyanaz…

    Ezért semmi meglepő nincs abban ami most folyik, igen, az egyhuszad huszadának helyére azonnal benyomul más (ha az kibukik) 76: Tibor bá „Teljesen mindegy, hogy mi történne ezzel az egy huszad huszadával, azonnal lépne helyükbe más.” Persze, csak ehhez az egyre erőszakosabb kell hogy nyomuljon, a végén jön a Heródes effektus (anyját-apját-gyerekeit is kiirtja) mert nem ért máshoz…

    De azért a huszad tizenkilenc huszada is játszik, ne feledjük! Mi meg egyre többen szurkolhatunk meg beszólhatunk nekik… pszichés hadviselés 🙂

  87. 88: „Heródes effektus (anyját-apját-gyerekeit is kiirtja)”
    Ezt mégis melyik Heródes követte el szerinted?

  88. 87. Előforduló

    Igen, azok keresik a legnagyobbat a határidős tőzsdézéssel, „akik az információt maguk állítják elő” Az autókereskedő Merkur cégnél azok kerestek a legjobban akik a sorsoláshoz használt golyókat behűtötték.

    Érdekesen működnek napjaink tőzsdéi, azok befolyásolják, alakítják saját kedvükre az árfolyamokat, akik nem is rendelkeznek az adott cég részvényeivel, vagy az adott valutával fizikai valóságukban.

    Elszakadt a gazdaság és a fizetőeszközök „értékelése” a valóságos folyamatoktól, eseményektől.
    Ugyanazon cég részvényeinek ára, folyamatosan egyforma üzletmenet mellett, le és fel ugrálhat a tőzsdén

  89. 90.

    utólsó bekezdésedhez:
    a pénz értéke legtöbbször elszakad a valóságostól. A bizalom alapozza meg.

    Egy cég üzletmenete, jövedelemtermelő képessége lehet stabil,
    de ha a környezet változik, pl. emelkedik az alapkamat vagy nyersanyagok ára,stb. akkor a „tőke” a magasabb hozam felé mozdul.
    Ugyanígy a nemzeti fizetőeszköz nemzetközi árfolyamának változása is mozgásra készteti a „tőkét”.
    A gazdasági-politikai bizonytalansági tényező is megmozgatja a tőkét és „beáraz”.
    És ne feledjük a spekulációt se. Mert nem csak a soros spekulál, hanem mindenki, dicstelen politikusaink is.

  90. 91.

    Félreértettél. Ritkaság a valóságos változás, ami jogosan indokolna árfolyamváltozást. A valóságos ok az esetek nagyobb részében a spekuláció, lásd brexit után a Deutsche bank akcióját. Szándékos károkozás, haszonszerzés reményében

  91. 89: Avatar
    Precíz a kérdés, természetesen a magát „Nagy” Heródesnek nevező:
    https://moly.hu/konyvek/raffy-adam-herodes

    Hogy miben volt nagy? No persze monumentális építkezéseket is finanszírozott (ma úgy mondhatnánk: globalista volt), de közben rémtettei ugyanolyan pszichológiai esetről szólnak mint akik ma követik a démonikus hatalmi versenyben (lásd 2202 bejegyzés), és nem lesz sokáig egyedül…

  92. 93: Én nem tudok róla, hogy apját és anyját ő ölette volna meg (Josephus Flavius szerint Malichus mérgeztette meg Heródes apját, Antipatert). Meg nem is ő nevezte magát „Nagy” Heródesnek, ezt a ragadványnevet az utókor adta.
    No meg a bibliában leírt csecsemő gyilkosságokat se említette senki más vele kapcsolatban, jó eséllyel csak kitaláció ez a történet amivel Jézus alakját Mózeséhez tették hasonlatossá.
    Gyereke közül 3 halála kötődik hozzá, de mint a Heródes dinasztia egykori létezése is mutatja, volt még több másik gyermeke is, akikre (megosztva) ráhagyhatta a trónt, nem irtatta ki őket őrültségében.

  93. 94: Avatar
    Erre a forrásra hivatkoztam „Raffy Ádám életrajzi regénye hűen követi nyomon Heródes cselekménydús életét és a korabeli történeti eseményeket.”
    Persze lehet rosszul emlékszem vagy 20-30 év távlatából, és „csak” feleségét és 3 gyerekét ölette meg? – az biztos hogy pszihológiai eset lett belőle helytartóként uralkodva… Raffy ezt a folyamatot is jól bemutatja, pont az a lényeg hogy lehetett volna belőle valaki más is… Josephust (mint kényszeres kettős identitást) hadd ne minősítsem, viszont ez a könyv zsidó történész ismerőseim szerint is közel áll az ő szóbeli hagyományukhoz. Csecsemőgyilkosságokról szó sincs benne. Persze kinek a pap, kinek a papné…

  94. Ha azt hiszed hogy csak a felső tíz százalék szennyezi a környezetet, akkor igen csak tévedsz, a felső tíz százalék (gyártulajdonos) a Te igényeidhez szabja a termelést. És mivel kurva sokan vagyunk, tartós dolgokat nem gyárthat mert így is kurva nehéz ennyi embernek munkát adni a robotok korában. Tehát nem az a bizonyos néhány ember teszi tönkre a földet, hanem a többség, akiknek az igényeit ki kell elégíteni. De ennek lassan vége. Én röhelyesnek tartom, hogy egy negyven éve gyártott autó, még mindíg működőképes, a mai meg maximum tíz évig bírja és mehet a zúzdába. Mindemellett ennek köszönhető, hogy a táplálékainkban egyre több a tartósítószer, illetve egyre kevesebb az édesvíz a földön és még sorolhatnám, mert nem az a sok amit megiszol, hanem amit megeszel.

  95. 96 -Dan:
    Fogd vissza magad, mert elég sok hülyeséget írsz. 40 éve vettem egy kis Polszkit. Kb 10.000 km-ig volt jó. Onnantól kezdve állandóan szerelni kellett, állítani a gyújtást, felfúrni a hengert, stb. Most egy Hondám van már 100.000-nél tartok és pöcre indul mínusz 15 fokban is. Eddig semmi baja nem volt, még a gyertyákat se kellett kicserélni (csak az aksit és a nyári gumikat, valamint a fékbetéteket, amik ugye fogyóanyagok). Állítólag 300.000-ig üzembiztos lesz.

  96. 96. Dan

    Te teljesen félreérted a kapitalista gyárosok, kereskedők gondolkodását. Azok nem emberbarátok, nem jótékonykodásból gyártanak gyorsan romló, drágán javítható termékeket.
    Egyedüli szempont az, hogy a régi terméket lehetőleg minél hamarabb dobd ki és vegyél újat, mert azon van a nagyobb haszon. Ezért vannak a divathullámok is.

    97. Tibor bá’

    Jól írod, a cucializmus termékei gyatra minőségűek voltak. Viszont mindennapos használatban tartok egy 37 éves Japán gyártású Toyotát. Előző gazdájának trehányságait orvosolva, üzembiztos autó.

  97. 98 – bogozy:
    A 126-os Polski Fiat licence alatt gyártott nyugati típus volt.

  98. Igyekszem , hogy ez legyen az utolsó hozzászólásom ezen a blogon. ennyi rendszerellenes „kanapés” zsenit még életemben nem láttam sehol. Ez egy bevezető volt (haha)
    Szóval, kispolszki kontra honda. Gondolom a csokifagyi meg az ürülék is összehasonlítási alap mert azonos a színük, meg talán az állaguk is (csak hogy igaza legyen itt néhányakanak.). .. A kapitalista gyárosok nem feltétlen teremtenek igényt háromezerötszáz köbcentis dízelmotorral hajtott leginkább városban használt gépszörnyekre. Maximum a rövídfarku szomszédjaiknak felvágó idiótáknak van erre igényük. Mivel van rá igény legyártják. MÉGEGYSZER LEÍROM,MIVEL VAN RÁ IGÉNY. HA NEM KELLENE SENKINEK NEM GYÁRTANÁK SOROZATGYÁRTÁSBAN. Gondolom a vastagbetüs rész azért vastagbetűs, ahogy Orbán, akit ugyan nem ti szavaztatok meg, de mégis uralkodik felettetek Viktor mondaná: Ez a nemzeti konzultáció de kussolj egyéként. Lehet engem lehülyézni, de mivel én általában a tapasztalataim után írogatok, lehet hogy akár igazam, is van. Ha megkérdezel egyébként egy autószerelőt, hogy terepre mit ajánlana, egy Lada Nivát, vagy egy Honda CRV-t akkor habozás nélkül a Lada Nivát ajánlaná.

  99. 100 – Dan:
    Ha nem ismernélek személyesen, akkor leszarnálak, nem pocsékolnám rád az időmet. Szóval, most megtanítalak gondolkodni.

    A szocializmusban nem volt szokás szándékosan beprogramozni az elromlást. Tehát nyugodtan összemérhetem a Budapesten 40 éve vásárol Polski 126-ot és a Budapesten 10 éve vásárol Honda Jazz-t. A lengyelek a lelküket kitették, hogy a gyártmányuk tartósabb legyen. De a Polski 126 mellett több tucat gyártmányt is felsorolhatnák. Egyszerűen nem igaz, hogy a 40-50 éve gyártott gépkocsik jók voltak, a maiak pedig szarok. Ugyanis, ezt állítottad.

    „A kapitalista gyárosok nem feltétlen teremtenek igényt háromezerötszáz köbcentis ….” Na látod milyen keveset tudsz. A kapitalista gyárosok tudatosan teremtenek igényt minden fajta felesleges dologra is, mert újabb és újabb piacok jelentik az egyre nagyobb profitot, majd azt állítják, hogy „kereslet van rá”. Hát persze, de azt ők csinálták. És hogy teremtenek keresletet? Hirdetéssel – hirdetéssel és hirdetéssel.

    „Ha megkérdezel egyébként egy autószerelőt, hogy terepre mit ajánlana, egy Lada Nivát, vagy egy Honda CRV-t akkor habozás nélkül a Lada Nivát ajánlaná.” Arról sincs fogalmad, hogyan működik az Ember. Ha megkérdezel egy szerelőt, azt fogja ajánlani, ami az ő érdeke, nem pedig azt, ami valóban jobb. De az okoskodásoddal nem ez az igazi baj. Figyelj! Ha nőket akarsz levenni a lábukról, melyik kocsit veszed meg? Egy hófehér Jaguárt 😀 , vagy egy szürke Suzukit? Na, ugye!

  100. Jolvan győztél, visszavonulok.:
    🙂 És nem akadékoskodásból, csak arra lehet igényt teremteni, amire igény lenne egyébként is.

  101. 102 – Dan:
    Nem, ezt is rosszul tudod. Az ember egy olyan állat, akivel mindent el lehet hitetni. Ha az Ember valóban gondolkodna, akkor nem lenni minden második fiatalnak pircingje, meg tetkója. Nem lenne majd mindenkinek okos telefonja. Nem rontaná az egészségét alkohollal és nikotinnal. Nem lehetne rájuk sózni százféle étrend kiegészítőt, stb. stb.

  102. @100: Tibor Bá! A Honda CR-V „Barbi Jeep” , nem terepjáró! Ne hasonlítsd a valódi terepjáró Nívához.

  103. 104 – Gartai:
    Egy kicsit figyelmetlen voltál. Dan volt az, aki összehasonlította a Nivát és a Honda CR-V-t. És erre reagáltam azt, hogy különböző rendeltetés miatt nem összemérhetőek azaz a példázással, hogy ha nőt akarsz fogni (ez lenne a rendeltetés) akkor nyilván a Jaguárt választod.

  104. Megvitattuk egy másik blogon a témát (nem ellenség, pénzügyi blog) . Az összeomlás kapcsolatban elképzelhető lehet a forgatókönyv: Lehet jön egy tőzsdei lejtmenet , de nem világvége vagy hiperinfláció.

    Az 1929-es válság 1932-ben véget ért és szakított fel a tőzsde. 1965-től 1982-ig esett a dow jones kemény 17 évet, az egy válságos időszak volt de semmiképp sem világvége, csak itt magasak voltak az banki kamatok és még magasabb volt az infláció éves szinten szerintem.

    Lehet hogy újra lesz 5-8-12% a banki alapkamat mint régen,csak majd mellette lesz évi 10-20-30% infláció. A hitelezés lassabb lesz majd , emiatt nem pörög majd a gazdaság.

    Továbbá a nyugdíjrendszer ha megroppan(összeomlik?) akkor a nyugdíjasok sem fognak fogyasztani annyit , emiatt mégjobban zsugorodik majd a termelés és ezzel a gazdaság/munkahelyek, mert azért a nyugdíjas réteg is hozzájárul az összfogyasztás 20-30%-ához.

    Szóval a végső konklúzió az hogy nem feltétlenül lesz világvége és hiperinflácó, hanem helyette pl. 15-20 év recesszió, csökkenő munkahelyek.növekvő szegénység.Bár amikor még tele vannak a wellness szállodák és az utak autókkal akkor még nem beszélhetünk mélyszegénységről

    DE mindebbe még beleszólhat az olajár.Ha emelkedik akkor tovább inflációt csinál kivonva a pénzt a világból , csökkentve a keresletet és ezzel a termelést. Az átállás elektromos autókra meg nem fog menni. Ezer, tízezer autót át lehet állítani elektromosra, de több milliót nem mert nincs rá töltőkapacitás.

  105. 106. andrew

    Melyik pénzügyi blogra jársz?

    Gondolom, végigkövettétek Amerikát
    Én úgy tapasztaltam, hogy a dollár kamata ciklikusan , de nem rendezetten változik.
    Sőt a befolyásoló körülmények is mások.
    A tőzsdeindex növekszik, de a dollár vásárlóértékében lenne érdemes mérni. (Lehet nagy a pofára esés?)
    Az árfolyam-kamatpolitika szabályozásával „azok” mindig nagyot szakítanak.
    Ha nincs változás, akkor oda a haszon. „Nekik” a stabilitás, kiszámíthatóság nagyon nem jó. Ez már jelzi is az emberiség sorsának irányát. Elsődleges a kiszámíthatatlanság.
    A kamatszint alapjában meghatározza a termelési szintet, mert a termelői árrés általában szűkre szabott. A beruházásokat ki is nullázhatja.

    Ezért kell a kamatszintnek, árfolyamnak változnia, amiben a gyors és nagy léptékű infláció is benne lehet. A gazdaságra – igen, igaz- rossz hatással lehet, amiből a fogyasztás csökkenése is következhet és államok fizetésképtelensége. Ha egyáltalán lesznek még független nemzet államok.

    A nyuggerek és átlagok fogyasztáscsökkenése lerontja a gazdaság általános állapotát, ami olcsón felvásárolható cégeket, javakat, ingatlanokat , jogokat jelent.
    A pénz elértéktelenedik, de vásárolható fogyasztási javak híján az egyéb vagyon, ingatlan, stb. is elkopik. ( A házat nem lehet önmagában megenni.)
    Mivelhogy a tömegek világvagyonból történő részesedés aránya csökken, egy ponton túl tényleg szükségessé válhat, hogy a egyedszám csökkentésével biztosítsák az élhető létfeltétel szükségleteit a tömegeknek, hogy a világvagyon eloszlási rátája se változzon meg „azok” kárára.

    Magyarországon jelenleg 2,7 millió a nyugdíjas és az átlagnyugdíj 2/3-a az átlagfizetésnek, így még optimista becslés is a nyugdíjasok 20%-os részesedése az össz fogyasztásban. Az állami egészségügyi kiadásban nagyobb a részesedésük az viszont emeli a mutatót.

    Szóval a gazdaság lelassulása, a fizetések, munkahelyek, nyugdíjak csökkenése egy óriási örvényt indíthat el, mint amit meggondolatlanul (vagyis pont tudatosan) 1929-ben is megcsináltak, amely válságnak valójában a II. világháború lett az eredménye és az is vetett véget.
    Ez eredményezte a világ erőforrásai (nyersanyag piacai) tulajdonviszonyának teljes átrendeződését.
    Ha minden már „azoknak” a kezében lesz, akkor erre a lépésre nincs is szükség.
    Kérdés, hogy melyik fázisban tartunk?

    Minden esetre most még szép az élet és süt a nap, távolinak tűnnek a felhők.
    Annál váratlanabbul csaphat le a vihar. Mert ez a lényege. Ha mindenki kinyitná az esernyőt, akkor már semmi értelme és haszna.

    Az olajár manipulálása mindig is politikai eszköz volt. Az árnövekedése csak az eladósodottságot növelheti, másik oldalról viszont óriási befektethető eszközt generál. A kérdés, mibe és kik fektethetnek majd be?

    Az elektromos autókra való átállás elkezdődött, anyagi ösztönzéssel, vagy törvény módosítással (robbanómotor betiltással).
    A kérdés, „azoknak” érdekük-e, vagy leállítják a folyamatot.

    A technika és töltőállomás csak részletkérdés,
    mert ha 1943-ban alacsonyabb technikai-tudás színvonalon pillanatok alatt emberek 10 millióinak fegyvert és nehéz technikát milliós tételben volt képes ontani a földi ipar, akkor ez ma sem lehet gátja, csak az akarat és „azok” érdeke a kérdéses……

  106. andrew: nem tartom elkerülhetőnek a deflációs nyomásra adott tipikus kormányzati megoldást kiesését, ami a hiperinfláció és utána fizetőeszközcsere.
    A MANYUP einstandnál egy bajszos fideszes beszélt is erről a Hír TV-ben, hogy mit ragaszkodunk a MANYUP-hoz, hiszen ki tudja mit ér majd akkoriban a MANYUP pénzügyi vagyona, amikorra nyugdíjba megyünk. Nekem egyértelmű, hogy a politika ma hiperinflációra fogad: elértéktelenedik mindenfele tartozás, így az állam tartozása is.
    Kifizetik, csak semmit se és majd (egyenesen a kincstárból vihetik a milliókat a kertedbe és nem tudsz rajta semmit se vásárolni).

  107. Mára a lskosság pénzügyi vagyona nagyrészt forintra lett váltva és ezáltal jegybank kezében az átértékelése és a forint adósság elinflálása.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük